22
-
kamov #22 Nem a nap sugárzása a fő fűtő tényező. A modulok kettős fala közötti hőszigetelés és a vákuum kombinációja igen hatékony szigetelést ad. A fő hőforrást a modulokban működő berendezések termelte több tíz kW hőteljesítmény jelenti.
Az ISS-t jelenleg úgy stabilizálják, hogy mindig ugyanaz az oldala nézzen a Föld felé. Tehát egy fordulat alatt az ISS is fordul egyet. Továbbá a repülési idő nagyjából 39%-át az űrállomás a földárnyékban tölti (évente pár nap kivételével).
Itt megtalálható az ISS három stabilizációs módjának interaktív bemutatója, ahol mind a jelenleg használt XVV és YVV repülési módok, mind a 2006-ig használt XPH mód megnézhető
ISS attitudes
http://spaceflight.nasa.gov/station/flash/iss_attitude.html
Az amerikai részegység napelemei ettől függetlenül két tengely körül elfordulva követik a napot.
Az amerikai rész radiátorai egy tengely körül szintén elforgathatóak, így szabályozni lehet hogy milyen szögben nézzen a nap felé. Minél inkább az élével fordul a nap felé annál jobban hűt.
Az ISS hőszabályozó rendszerének részletes angol leírása megtalálható a NASA oldalán PDF-ben.
ISS EATCS
http://www.nasa.gov/pdf/473486main_iss_atcs_overview.pdf -
johnsmitheger #21 Az űrben egy állomásnak vagy űrhajónak alapképesség kell, hogy legyen a jó manőverezhetőség, aminek csak egy alap lépése a forgás. Ha ez ilyen nehéz, még nem való az ember az űrbe, csak ha kifejezetten meghalni megy oda :)
Utána olvastam a haláltáncnak, hát sok idióta az biztos :DD -
#20
Ha ezekre mind tudnám a választ, akkor sem mondanám meg, mert ipari/hadi/szolgálati stb. titkok.
A forgatás tudománya még gyerekpapucsban jár, ezért még nem alkalmazzák. Mondjuk úgy, odébb van.
Szerintem nem azért nem alkalmazzák, mert hányingerük van az űrhajósoknak, inkább navigációs szempontból nincs kiforrasztva a technó. Azt meg nem akarják, hogy a zűrhajó olyan eszeveszett táncikálásba kezdjen, mint 1518 júliusában a derék strasszburgi polgárok (nézz utána a wikiben, meglepő, de ilyen is volt: halálra táncolták magukat szegények. Szóval ez nem mese!). -
johnsmitheger #19 Olvastam, és ha jól értem a nap melegíti fel nagyon a cuccot, de a másik oldal igen hideg marad. Csak néhány kérdés:
- miért nem keringetnek a hideg oldalon az űr hidege által lehűtött folyadékot a meleg oldalra minden plusz hűtőgép nélkül?
- Miért nem forgatját az állomást lassan, hogy egyik oldal se pörkölődjön meg? Nem lehet navigálni a cuccal?
- Ha nem lehet folyamatosan forgatni, akkor a legértéktelenebb részt kell a nap felé fordítani, hogy árnyékoljon?
- Napernyő a kritikus rész fölé? Tükrös?
- Naptej? -
#18
Újat nem mondott, de a régi is elég. Ilyenkor mindig tudok egy kicsit sopánkodni, hogy ó, ez a mi modern orvostudományunk még mindig mennyire gyerekcipős. -
kvp #17 1816 ota van hoenergiaval mukodo hutogep, dupla striling ciklussal. Tehat egy stirling hoerogep, ami akar koncentralt napfenyrol is mehet, hajt mechanikusan egy masikat, ami viszont a forditott ciklus miatt hutogepkent mukodik. Jelenleg ilyen hutorendszereket csak folyekony hidrogen es hasonlo kis homersekletet igenylo cseppfolyos gazok eloallitasakor hasznalnak.
Napemelemes auto legkondi pedig mar jopar eve kaphato kereskedelmi forgalomban is, bar nem sok ember engedi az autoja tetejere szerelni a mukodeshez szukseges napelemeket, igy nem terjedt el igazan. (kaliforniaban es floriaban azert akad par)
A nasa hasznalhatna kevesbe hatekony, de ammonia mentes megoldasokat is, viszont ar-ertek-tomeg-hatekonysag aranyban a jelenlegi tetszett nekik. -
#16
Tök hülye vagyok a hűtőgépekből (is), így egyet soha nem értettem meg:
Ha a lényeg a hűtőközeg párologtatása, majd lecsapatása és forgatása, miért nem lehet csinálni olyan klímagépet, amelynél a párologtatáshoz szükséges hőt a kánikulai napfény szolgáltatja? Ráadásul, ezt finomhangolva, el lehetne érni, hogy épp annyira hűtsön, amennyire kell. A napfénnyel hűteni, ingyen, nem is lenne olyan rossz. Szerintem, még senki nem gondolt erre. :-)
-
kamov #15 Nem ilyen elven működik.
Az ammónia végig folyékony marad.
A rendszer 2,5C fokos ammóniát ad ki a hőcserélőkre amikről max. 16,5C fokos ammónia megy vissza a szivattyúmodulhoz. Itt a folyadék egy része a radiátorokba jut, ahol -40C fokra hűl. A másik része egy átkötővezetéken át jut a szivattyúmodul keverőszelepére ami annyit kever hozzá a radiátorokról lejövő -40C fokosból hogy újra 2,5C fok legyen a kimenő hőfok.
Ahhoz hogy az ammónia folyékony maradjon az egész rendszer 20 bar nyomás alatt van amit nitrogénnel biztosítanak.
Ha szivárgás lép fel, akkor a nyomáscsökkenés miatt az ammónia nem fagy bele a vezetékekbe, hanem kiszublimál az űrbe így az adott szakasz javítható lesz. A rendszerhez kapcsolt nagy ammóniatartályban két teljes rendszer feltöltésre elég lötty van -
halgatyó #14 Nem tudtam, hogy abszorpciós hűtőgép van az űrállomáson. Bizonyára komoly okuk van rá, ha így oldották meg (nem hiszem, hogy a zaj miatt)
Próbálom elképzelni, hogyan működik egy abszorpciós gép a súlytalanságban (a földi megoldást ismerem:-) -
kvp #13 Egyebkent tenyleg hasznalathatnanak nitrogengazzal toltott stirling hutorendszert, csak aram kell hozza es nem tul mergezo. A gond csak az, hogy az ammonias rendszer hatasfoka jobb es az allomason sokminden akad, de energiabol szinte soha sincs eleg. -
Irasidus #12 Miért pont ammónia?
Az abszorpciós elven működő hűtőkészülék fűtőegységből, kondenzátorból, elpárologtatóból és abszorberből (oldóból) áll.
Az elpárologtatóban a hűtőközeg (ammónia) gőz halmazállapotba jut és hőt von el a hűtendő térből. A hűtőközeg gőzt az oldószer (víz) nyeli el, a gőz az oldószerben feloldódik. A hűtőközeg gőzöket elszívja az elpárologtatóból és megköti azokat. A keletkezett ammónia-víz keverék a fűtőegységbe kerül, ahol a fűtőtest hevíti. A hevítéssel kihajtják az oldatból az ammóniagőzt, ami a kondenzátorba áramlik és ott a nyomás megnő. A forró ammóniagőz a kondenzátoron keresztül adja le hőjét a környezetnek. Az ammónia cseppfolyósodik, az elpárologtatóba jut és ott ismét elgőzölög.
Az abszorpciós hűtőkészülékek hatásfoka rosszabb a kompresszoros hűtőkénél. Főleg akkor alkalmazzák, ha nincs elektromos áram a használat helyén, mivel csak hő szükséges a működtetéséhez akár gázpalackról is működtethető. Olyan helyeken is használják, ahol "hulladékhő" áll rendelkezésre. További előnye, hogy nincs hangja. -
#11
Ja, és esetleg néha szellőztethetnének is mi? Nyissanak ablakot, az majd hűt :D -
MacropusRufus #10 hát igen. Miért nem kérdeztek meg téged...
De azért egy észrevétel, tőlem mint hozzá nem értő: úgy tudom, hogy van árnyékoló... még az űrruhákon is.
-
#9
Még olvasgass. -
johnsmitheger #8 Nem mondod, hogy az űrben nem tudnak hűteni és plusz hűtőt vittek fel???? Gratulálok vazzeg! Szerintem még kellene sötétítő függöny, 53 db citrom torta, és két sarokkád, ami szintén felesleges... -
halgatyó #7 Nem akarok nagyon okoskodni, de pár kérdés felvetődik.
Első gondolat ilyenkor (nyilván a tervezőknek meg űrállomás-szakértőknek is) hogy az ammóniát nem lehetne-e mással helyettesíteni, ami csak töredék annyira mérgező?
Van itt néhány anyagkoncentráció adat
(a dokumentum fele táján van a táblázat)
Az ammónia a 16. sor, a freonok a 140.-146. sor. Amelyiknél szerepel adat, ott nagyságrendekkel több a megengedett koncentráció, mint ammóniára.
Továbbá: hűtőgépet nemcsak freonnal lehet csinálni. A körfolyamat akár levegővel is megcsinálható, csak egy picivel kisebb lesz a hatásfok.
Ha ez a mérgezéses probléma gyakrabban lépne fel (még nem hallottam hasonlóról korábban, de ez adódhat tájékozatlanságomból is),
akkor meggondolandó lehet az ammónia leváltása.
További kérdés a majd egyszer sorrakerülő Mars és azontúli utazások. Nem biztos, hogy az ammónia a lagjobb választás, mert hosszú idő alatt az anyagok hajlamosak nem pont úgy viselkedni, mint a tankönyvben (összeragadnak, átalakulnak, "öregszenek", repedeznek), ami miatt a csavarok sokszor csak roncsolással bonthatók, a tömítések meg nem tömítenek akármilyen hosszú ideig -
#6
Ha most sem jön össze, akkor javasolom bevonni Gálvölgyi Janit és Bajor Imrét. (Verebest Pistát nem!) 
-
#5
Akkor ez az űrséta sem lesz egy sétagalop.
-
DeviloftheHell #4 naigen :D -
kamov #3 "nyomasvezerelt automata szelep"
Ezt a kicirkalmazott dumát... Gyorcsatlakozónak hívják vazzeg.
Csak amikkel én dolgozom azokon nem 20 bar-on ammónia van, hanem 250-bar-on hidraulikaolaj.
Elektronikával sem variáltak csak lekötötték a csatlakozókat és kész. -
kvp #2 Ezek a rendszerek egy vedett dobozban vannak, de az allomason kivul. Ha a hutorendszer elkezd szivarogni, akkor jobb ha a kivul van, mert ha belul jelenik meg az ammonia akkor arra sem maradna idejuk, hogy kiuritsek az allomast. A gond csak annyi, hogy egy nyomasvezerelt automata szelep (valoszinuleg sima golyos) a tul nagy nyomas miatt nem akart lejonni, majd miutan leszedtek nem akar bezarni. A teendo az, hogy a focsapnal el kell zarni az ammoniat, kiuriteni a csovet, kicserelni a hibas szelepet, berakni az uj elektronikat, osszerakni mindent, majd egy extra urstea soran elpakolni azt a csomo szemetet, amit szereles kozben csinaltak. Benazasnak tunik, de nem az urhajosok rontottak el, hanem a szelepes csatlakozok megbizhatosaga nem eleg jo. -
DeviloftheHell #1 és ezeket mértnem egy külön kamrába tették ahelyett hogy a külsö falon hagy csapodjon neki bármi és szakitsa széjjel