Küzdelmes űrséták állnak az ISS legénysége előtt

Nem a nap sugárzása a fõ fûtõ tényezõ. A modulok kettõs fala közötti hõszigetelés és a vákuum kombinációja igen hatékony szigetelést ad. A fõ hõforrást a modulokban mûködõ berendezések termelte több tíz kW hõteljesítmény jelenti.
Az ISS-t jelenleg úgy stabilizálják, hogy mindig ugyanaz az oldala nézzen a Föld felé. Tehát egy fordulat alatt az ISS is fordul egyet. Továbbá a repülési idõ nagyjából 39%-át az ûrállomás a földárnyékban tölti (évente pár nap kivételével).
Itt megtalálható az ISS három stabilizációs módjának interaktív bemutatója, ahol mind a jelenleg használt XVV és YVV repülési módok, mind a 2006-ig használt XPH mód megnézhetõ

ISS attitudes
http://spaceflight.nasa.gov/station/flash/iss_attitude.html

Az amerikai részegység napelemei ettõl függetlenül két tengely körül elfordulva követik a napot.
Az amerikai rész radiátorai egy tengely körül szintén elforgathatóak, így szabályozni lehet hogy milyen szögben nézzen a nap felé. Minél inkább az élével fordul a nap felé annál jobban hût.
Az ISS hõszabályozó rendszerének részletes angol leírása megtalálható a NASA oldalán PDF-ben.

ISS EATCS
http://www.nasa.gov/pdf/473486main_iss_atcs_overview.pdf

Az ûrben egy állomásnak vagy ûrhajónak alapképesség kell, hogy legyen a jó manõverezhetõség, aminek csak egy alap lépése a forgás. Ha ez ilyen nehéz, még nem való az ember az ûrbe, csak ha kifejezetten meghalni megy oda 😊
Utána olvastam a haláltáncnak, hát sok idióta az biztos 😄D

Ha ezekre mind tudnám a választ, akkor sem mondanám meg, mert ipari/hadi/szolgálati stb. titkok.
A forgatás tudománya még gyerekpapucsban jár, ezért még nem alkalmazzák. Mondjuk úgy, odébb van.
Szerintem nem azért nem alkalmazzák, mert hányingerük van az ûrhajósoknak, inkább navigációs szempontból nincs kiforrasztva a technó. Azt meg nem akarják, hogy a zûrhajó olyan eszeveszett táncikálásba kezdjen, mint 1518 júliusában a derék strasszburgi polgárok (nézz utána a wikiben, meglepõ, de ilyen is volt: halálra táncolták magukat szegények. Szóval ez nem mese!).

Olvastam, és ha jól értem a nap melegíti fel nagyon a cuccot, de a másik oldal igen hideg marad. Csak néhány kérdés:
- miért nem keringetnek a hideg oldalon az ûr hidege által lehûtött folyadékot a meleg oldalra minden plusz hûtõgép nélkül?
- Miért nem forgatját az állomást lassan, hogy egyik oldal se pörkölõdjön meg? Nem lehet navigálni a cuccal?
- Ha nem lehet folyamatosan forgatni, akkor a legértéktelenebb részt kell a nap felé fordítani, hogy árnyékoljon?
- Napernyõ a kritikus rész fölé? Tükrös?
- Naptej?

Újat nem mondott, de a régi is elég. Ilyenkor mindig tudok egy kicsit sopánkodni, hogy ó, ez a mi modern orvostudományunk még mindig mennyire gyerekcipõs.

1816 ota van hoenergiaval mukodo hutogep, dupla striling ciklussal. Tehat egy stirling hoerogep, ami akar koncentralt napfenyrol is mehet, hajt mechanikusan egy masikat, ami viszont a forditott ciklus miatt hutogepkent mukodik. Jelenleg ilyen hutorendszereket csak folyekony hidrogen es hasonlo kis homersekletet igenylo cseppfolyos gazok eloallitasakor hasznalnak.

Napemelemes auto legkondi pedig mar jopar eve kaphato kereskedelmi forgalomban is, bar nem sok ember engedi az autoja tetejere szerelni a mukodeshez szukseges napelemeket, igy nem terjedt el igazan. (kaliforniaban es floriaban azert akad par)

A nasa hasznalhatna kevesbe hatekony, de ammonia mentes megoldasokat is, viszont ar-ertek-tomeg-hatekonysag aranyban a jelenlegi tetszett nekik.

Tök hülye vagyok a hûtõgépekbõl (is), így egyet soha nem értettem meg:
Ha a lényeg a hûtõközeg párologtatása, majd lecsapatása és forgatása, miért nem lehet csinálni olyan klímagépet, amelynél a párologtatáshoz szükséges hõt a kánikulai napfény szolgáltatja? Ráadásul, ezt finomhangolva, el lehetne érni, hogy épp annyira hûtsön, amennyire kell. A napfénnyel hûteni, ingyen, nem is lenne olyan rossz. Szerintem, még senki nem gondolt erre. :-)

Nem ilyen elven mûködik.

Az ammónia végig folyékony marad.
A rendszer 2,5C fokos ammóniát ad ki a hõcserélõkre amikrõl max. 16,5C fokos ammónia megy vissza a szivattyúmodulhoz. Itt a folyadék egy része a radiátorokba jut, ahol -40C fokra hûl. A másik része egy átkötõvezetéken át jut a szivattyúmodul keverõszelepére ami annyit kever hozzá a radiátorokról lejövõ -40C fokosból hogy újra 2,5C fok legyen a kimenõ hõfok.

Ahhoz hogy az ammónia folyékony maradjon az egész rendszer 20 bar nyomás alatt van amit nitrogénnel biztosítanak.

Ha szivárgás lép fel, akkor a nyomáscsökkenés miatt az ammónia nem fagy bele a vezetékekbe, hanem kiszublimál az ûrbe így az adott szakasz javítható lesz. A rendszerhez kapcsolt nagy ammóniatartályban két teljes rendszer feltöltésre elég lötty van

Nem tudtam, hogy abszorpciós hûtõgép van az ûrállomáson. Bizonyára komoly okuk van rá, ha így oldották meg (nem hiszem, hogy a zaj miatt)
Próbálom elképzelni, hogyan mûködik egy abszorpciós gép a súlytalanságban (a földi megoldást ismerem:-)

Egyebkent tenyleg hasznalathatnanak nitrogengazzal toltott stirling hutorendszert, csak aram kell hozza es nem tul mergezo. A gond csak az, hogy az ammonias rendszer hatasfoka jobb es az allomason sokminden akad, de energiabol szinte soha sincs eleg.

Miért pont ammónia?

Az abszorpciós elven mûködõ hûtõkészülék fûtõegységbõl, kondenzátorból, elpárologtatóból és abszorberbõl (oldóból) áll.
Az elpárologtatóban a hûtõközeg (ammónia) gõz halmazállapotba jut és hõt von el a hûtendõ térbõl. A hûtõközeg gõzt az oldószer (víz) nyeli el, a gõz az oldószerben feloldódik. A hûtõközeg gõzöket elszívja az elpárologtatóból és megköti azokat. A keletkezett ammónia-víz keverék a fûtõegységbe kerül, ahol a fûtõtest hevíti. A hevítéssel kihajtják az oldatból az ammóniagõzt, ami a kondenzátorba áramlik és ott a nyomás megnõ. A forró ammóniagõz a kondenzátoron keresztül adja le hõjét a környezetnek. Az ammónia cseppfolyósodik, az elpárologtatóba jut és ott ismét elgõzölög.

Az abszorpciós hûtõkészülékek hatásfoka rosszabb a kompresszoros hûtõkénél. Fõleg akkor alkalmazzák, ha nincs elektromos áram a használat helyén, mivel csak hõ szükséges a mûködtetéséhez akár gázpalackról is mûködtethetõ. Olyan helyeken is használják, ahol "hulladékhõ" áll rendelkezésre. További elõnye, hogy nincs hangja.

Ja, és esetleg néha szellõztethetnének is mi? Nyissanak ablakot, az majd hût 😄

hát igen. Miért nem kérdeztek meg téged...
De azért egy észrevétel, tõlem mint hozzá nem értõ: úgy tudom, hogy van árnyékoló... még az ûrruhákon is.

Még olvasgass.

Nem mondod, hogy az ûrben nem tudnak hûteni és plusz hûtõt vittek fel???? Gratulálok vazzeg! Szerintem még kellene sötétítõ függöny, 53 db citrom torta, és két sarokkád, ami szintén felesleges...

Nem akarok nagyon okoskodni, de pár kérdés felvetõdik.
Elsõ gondolat ilyenkor (nyilván a tervezõknek meg ûrállomás-szakértõknek is) hogy az ammóniát nem lehetne-e mással helyettesíteni, ami csak töredék annyira mérgezõ?

Van itt néhány anyagkoncentráció adat
(a dokumentum fele táján van a táblázat)
Az ammónia a 16. sor, a freonok a 140.-146. sor. Amelyiknél szerepel adat, ott nagyságrendekkel több a megengedett koncentráció, mint ammóniára.

Továbbá: hûtõgépet nemcsak freonnal lehet csinálni. A körfolyamat akár levegõvel is megcsinálható, csak egy picivel kisebb lesz a hatásfok.
Ha ez a mérgezéses probléma gyakrabban lépne fel (még nem hallottam hasonlóról korábban, de ez adódhat tájékozatlanságomból is),
akkor meggondolandó lehet az ammónia leváltása.

További kérdés a majd egyszer sorrakerülõ Mars és azontúli utazások. Nem biztos, hogy az ammónia a lagjobb választás, mert hosszú idõ alatt az anyagok hajlamosak nem pont úgy viselkedni, mint a tankönyvben (összeragadnak, átalakulnak, "öregszenek", repedeznek), ami miatt a csavarok sokszor csak roncsolással bonthatók, a tömítések meg nem tömítenek akármilyen hosszú ideig

Ha most sem jön össze, akkor javasolom bevonni Gálvölgyi Janit és Bajor Imrét. (Verebest Pistát nem!) <#nyes>

Akkor ez az ûrséta sem lesz egy sétagalop.

naigen 😄

"nyomasvezerelt automata szelep"
Ezt a kicirkalmazott dumát... Gyorcsatlakozónak hívják vazzeg.
Csak amikkel én dolgozom azokon nem 20 bar-on ammónia van, hanem 250-bar-on hidraulikaolaj.

Elektronikával sem variáltak csak lekötötték a csatlakozókat és kész.

Ezek a rendszerek egy vedett dobozban vannak, de az allomason kivul. Ha a hutorendszer elkezd szivarogni, akkor jobb ha a kivul van, mert ha belul jelenik meg az ammonia akkor arra sem maradna idejuk, hogy kiuritsek az allomast. A gond csak annyi, hogy egy nyomasvezerelt automata szelep (valoszinuleg sima golyos) a tul nagy nyomas miatt nem akart lejonni, majd miutan leszedtek nem akar bezarni. A teendo az, hogy a focsapnal el kell zarni az ammoniat, kiuriteni a csovet, kicserelni a hibas szelepet, berakni az uj elektronikat, osszerakni mindent, majd egy extra urstea soran elpakolni azt a csomo szemetet, amit szereles kozben csinaltak. Benazasnak tunik, de nem az urhajosok rontottak el, hanem a szelepes csatlakozok megbizhatosaga nem eleg jo.

és ezeket mértnem egy külön kamrába tették ahelyett hogy a külsö falon hagy csapodjon neki bármi és szakitsa széjjel