18
Ökológia kérdések, amelyekre nem találod a választ
-
harizoli #18 Üdv!
Akit érdekel annak, szeretném ajánlani egy környezetvédelemmel, megújuló energiákkal, és egyéb érdekességekkel foglalkozó weboldalt.
http://www.megujuloenergia.eu/
Nemrég találtam rá, nekem nagyon tetszik, különösen az olajfoltmérő! :)
-
lazart #17 Utánanéztem a medveállatkáknak.
Elég menők... :D -
#16
Nagyon ugyes vagy. LOL es okos. -
#15
vírus? ugyan már! medveállatka! :) -
#14
Mármeg miért kéne HASZNA legyen a zsúrlóknak teszemazt?!?!? Volt/van egy törzsfejlődés, aminek során bizonyos fajok továbbléptek (egyáltalán nem biztos, hogy az előre van), mások megmaradtak a fejlődés egy bizonyos fokán (vagy másfelé fejlődnek) és ahol nem jelent előnyt a fejlettebb/módosult létforma, ott köszönik szépen és jól megvannak.
Ennyi. Egy tintahal épp olyan jól érzi magát és faszán életképes a környezetében, mint egy delfin. Hogy melyik "fejlettebb" ebből a szempontból abszolájte lényegtelen.
Az egy másik kérdés, hogy pl. az intelligenciának, avagy egy szervezet biológiai bonyolultságának és fejlettségének semmi-, de semmi kézzelfogható előnye nincs hosszú távon a túlélésben, ugyanis a legprimitívebb szervezetek általában a legnagyobb túlélők. Lásd. vírusok. Sőt, egy faj minél fejlettebb, annál kevésbé szapora (ez emberekre/népcsoportokra is igaz) Erről is szólnak tanulmányok ugye... -
#13
"a táplálékban szegény trópusi vizekben."
Ezt nem értem. -
lazart #12 tök érdekes :) -
#11
most néztem vissza, egyetemen tanultunk párat: Ökológia, tájökológia, humánökológia, városökológia...
egyikre sem emlékszem, csak arra hogy a sima ökológia alapvetően bonyolult volt
emlékeztem egy ökológiás hozzászólásómra régről, bemásolom:
"Pár érdekesség amit ökológia tanulás közben tanultam :)
"A nagy szaporodóképesség lehetővé teszi, hogy egyes populációk tekintélyes mértékű halálozás ellenére is fennmaradjanak. A gyapjaspille (Lymantria dispar) populációjának 95 %-a, a bagolylepke populációjának 99.9998 %-a elpusztulhat anélkül, hogy a populáció egyedszáma csökkenne!"
"ha az emberi populációk 10 ezer éve évi 1%-os rátával növekednének, az emberi biomassza átmérője jelenleg több fényév lenne és növekedésének mértéke megközelítené a fény terjedési sebességét"
Néhány példa a szélsőséges utódszámra vagy méretre:
-A kékbálna egyszerre egyetlen utódot szül, de annak mérete kb. megegyezik a kifejlett afrikai elefántéval. A fiatal életének első hat hónapjában kizárólag az anya zsírban gazdag tejét fogyasztja, aki ekkor önmaga sem képes táplálkozni a táplálékban szegény trópusi vizekben.
-Az emlősök közt a denevéreknek van testméretükhöz képest a legnagyobb ivadéktömegük. A törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus) rendszerint ikreket hoz létre, ezek tömege elérheti az anya testtömegének 50 %-át is. És ne feledjük, a denevér várandósan is röpül és táplálkozik!
-A szürke kivi nagysága közel megegyzik egy házityúkéval (testtömege kb. 2 kg), de tojása 350-400 g, amely 7-8-szorosa a tyúkénak.
-A rovarok közül a trágyabogarak utódszáma meglepoen kicsiny: 4-5, ráadásul életükben csak egy alkalommal szaporodnak. Ehhez a rovarok között páratlan, mintegy 50 %-os arányban kell túlélniük a reproduktív kor eléréséig.
-Egyes halak 107-108 ikrát rakhatnak egyetlen íváskor. Hosszú életű fák százezres nagyságrendű magot hozhatnak létre évente. Egyetlen termesznőstény összes utódszáma megegyezik kb. teljes Nyugat-Európa emberi népességével."
"A reproduktív kor hossza sajátos evolúció eredménye, amely mintegy “kényes egyensúlyt” valósít meg az egyed életében a reproduktív események növelése és a kor előrehaladtával jelentkező belső mortalitási faktorok között. Az ilyen szelekció mintegy csökkenti a fiatalok "értékét" és növeli az öregekét. A legfontosabb e tekintetben a szemelparitás (az egyed életében egyszer szaporodik: sok rovar, egynyári növények stb.) és az iteroparitás (többszöri reprodukció: pl. madarak, emlősök, fák stb.) megkülönböztetése. Az öregedés régen foglalkoztatja nemcsak a biológusokat, hanem a közvéleményt is. E tekintetben alapvető különbségek vannak az eltérő szaporodási típusú élőlények között. Sok protozoon, alga, minden prokarióta osztódással szaporodik és elvileg halálozás nélkül bármeddig elélhet! Hasonlóan igaz lehet ez az ivartalanul szaporodó magasabb rendűekre is: a klonális növények között találtak 15000 éves példányt! Úgy tűnik, hogy a reproduktív versus szomatikus specializáció ára a halál.""
persze Ökológiából egyáltalán nem ezeket kellett megtanulni, hanem nehezebbeket, képletekkel, de ezeket olvasás közben kiszedtem.
-
#10
Szerintem:
- élelem egyes állatok számára, különösen a téli időszakban válnak fontossá, mint élelemforrás /elsősorban emlősök számára/. A tápláléklánc egyik elemei.
- élőhely néhány rovarfaj számára
- oxigéntermelők -
n3whous3 #9 Szerintem van egy ilyen tárgya suliban és azért így írta. -
#8
Okologiai kerdesek mint? Magat a szot elemezd sajat szavakkal ne wiki legyen. -
n3whous3 #7 Nem feltétlenül kell, hogy haszna legyen szvsz, ha a környezetében fent tud maradni, az csak a sikerét mutatja egy adott fajnak. A haszon alatt azt érted, hogy más fajok fennmaradását elősegíti? Nem hiszem, hogy feltétlenül csak az marad fent, ami hasznos. Lásd az invazív fajokat. -
n3whous3 #6 Most mi a rákot kell beszólni, ebben talán még kompetens is a banda, egy nanofizikával foglalkozó topik inkább vicces egy átlag 17-20 éves bandától.. -
#5
Mi az, hogy mi haszna? Biológiai diverzitás FTW!
Kinek vagy minek számára legyen hasznos?! -
lazart #4 ??? -
#3
engem az érdekel, hogy miért van annyi láma ezsgén... -
lazart #2 Enyém az első kérdés:
Tudja valaki mi a haszna a harasztoknak és a nyitvatermőknek?
(A mohák ökológiai szerepét könnyebb volt megtalálni :D)
Előre is köszi -
lazart #1 Hello mindenki!
Azért nyitottam meg ezt a topicot, hogy mindenki kiírhassa ide az olyan ökológiával kapcsolatos kérdéseit, amelyeket nem talál sehol sem.
Hátha tudunk segíteni egymásnak.