Újgenerációs GPS műhold állt pályára

3 darab kell, illetve 4, ha a tengerszint...
ezt hogy számoltad ki? <#wow2><#worship>

Annyit pontosítanék magamon, hogy az L1 és az L2 vivõn is megmarad a hagyományos P-kód sugárzása, az új civil és katonai kódok a jelenlegi rendszert fogják kiegészíteni.

Tehát ha befejezõdik a modernizáció:

Akkor az L1 vivõn lesz C/A, L1C, L1M*, és a jelenlegi P-kód

Az L2 vivõn lesz L2C, L2M* és az L1 vivõn lévõ P-kód másolata

* A kifejezést én találtam ki, mivel a szakirodalom egyelõre nem különbözteti meg a jelenlegi katonai P-kódot a leendõ új üzenetformátumot használó (MNAV) katonai kódtól.

Dchard

😄DD ha méter lenne akkor elég félõ lenne hogy a mûhold telibetalál egy két repülõt, arról nem is beszélve, hogy 2 perc alatt elégne a légellenállástól.

Tecnamo:

Napi kedvencem: "kódmérés" <-- ezt te sem gondoltad komolyan ugye? A többit nem kommentálom, inkább vláaszolok direwolf-nak.

direwolf:

Jelenleg két jelentõsen eltérõ frekvencián zajlik a GPS jelek sugárzása. Ezt a két frekvenciát hívják L1 és L2 frekvenciának (ez a nevük). Namost jelenleg az L1 frekvencián a minden GPS által használható C/A kódot, illetve katonai felhasználásra szánt P kódot sugároznak. Az L2 frekvencián csak P kódot.

Mivel van szabad kapacitás, és igény volna szebb, jobb, pontosabb GPS-re, kitalálták, hogy az L2 vivõn kialakítanak egy teljesen új rendszert.

Ennek a lényege, hogy az L2 vivõn megszüntetik a L1 vivõn is jelen lévõ P kód sugárzását, és helyette egy új üzenetformátumot hoznak létre mind a katonai mind a szabad felhasználású jelek számára az L2 frekvencián:

A szabad felhasználású jel üzenetformátumát CNAV-nak.
A katonai felhasználásra szánt (a P kódot váltó) üzenetformátumot MNAV-nak neveték el.

Az L2C alatt gyakorlatilag az L2 vivõn megvalósított új üzenetformátumú Civil felhasználásra szánt mûholdjelet értjük. Innen az L2C rövidítés.

Ezt jelenleg 8 mûhold sugározza, és az összes jövõbeni is támogatja. De mivel a jelenlegi GPS-ek sem az üzenetformátumot nem ismerik, sem ezt a frekvenciát nem tudják befogni, ezért kell új készülék a használatához.

A késõbbiekben a jelenleg a civilek által is használt L1 frekvencia modernizálására is sor fog kerülni hasonló rendszerben annyi különbséggel, hogy az eredeti C/A kódok sugárzása megmarad, viszont a P kód helyett a már az imént említett rendszerben lesz elérhetõ szabad (CNAV) és katonai (MNAV) felhasználásra lesugárzott kód. Ha ez elkészül, ez lesz az LC1, ami az LC2-höz hasonló rendszer bevezetését jelenti az L1 vivõn is. Az elsõ L1C kódot (is) sugárzó mûhold 2013/2014 magasságában kerül fellövésre.

Dchard

Elõzõ visszavonva, értelmezési problémáim adódtak. 😊

Hogy jön ide a 200km? Senki nem mondotta hogy ilyen magasan lenne 😊.

Magyarázd már el nekem hogy miért lenne kevesebb mûholdra rálátásunk ha magasabban lennének. Pont fordítva van. Minél magasabban vannak annál többre van rálátás. Ha elég távol helyezed a GPS mûholdakat, akkor közel a felét láthatod. A jel persze gyengül de ez más kérdés.

Hát már pedig ezek ilyen magasan vannak, hogy mindenhonnan láthatók (nem láthatóak) legyenek. Ha alacsonyabban lennének, akkor sokkal több mûholdra lenne szükség. Mert most van fent az ûrben harminc darab, de egy koordináta megállapításához 3 darab kell, illetve 4, ha a tengerszint feletti magasságodra is kíváncsi vagy, ami mondjuk egy repülõgépnél fontos szempont, míg egy oceánjárónál nem. :-)
Szóval egyszerre négyet kell látni, de minimum hármat. És ez 200 Km-es magasságú mûhold pályákkal nem menne 30 mûhold esetében.

C/A kód sugárzása ezeken a frekvenciákon. Mivel két frekvencián történik a kódmérés (L2 és L2C), ezért meghatározhatóak és kiküszöbölhetõ az ionoszféra okozta zavaró hatások. Az L2C sokkal robusztusabb, így kitakarásokkal teli, rádiófrekvenciás zajjal szennyezett városi környezetben is megbízható a jel.
Az olcsóbb mûholdvevõk csak az L1 frekvenciát veszik (autós navigációs rendszerek, telefonokba épített antennák), és csak késõbb kezdik el gyártani az ezzel kompatibilis vevõket, ezért a L2C-nek most nem sok hasznát veszi az átlagfelhasználó.

az a kép ugrik be a wall-e címû filmbõl, amikor az ûrhajó felszállás közben áthalad egy mûhold-tengeren...

Mit is takar az az L2C meg L1C?

Eddig azt hittem, hogy a GPS mûholdak sokkal pontosabbak, mint amit most el lehet velük érni civilként, csak katonáknak engedélyezett a nagyobb pontosság.

Nem sokkal informatívabb mint a pH!-s, nem mond el semmit arról, hogy mit jelent ez a végfelhasználónak.

Például nem mondja el azt, hogy a modernizálás végén a jelenlegi készülékek ugyan mûködni fognak és valamivel pontosabbak is lesznek, de ahhoz hogy a modernizálás igazi elõnyét ki tudjuk használni (L2C, majd késõbb az L1C), ahhoz új készülékekre lesz szükség, stb.

Dchard

hm, a Galileo-t is 30 mûholdas rendszernek tervezte az EU 😊

Soha? <#banplz>

Az ISS olyan 390-400km magasságú pályán kering ha jól emlékszem, a GPS mûholdak ennél jóval magasabban, kb 20.200 km-en keringenek. A geostacionáris pálya pedig, ahol a mûsorszóró és meteorológiai mûholdak vannak 35.786 km-re van az egyenlítõi felszín fölött.

Engem is zavart. Mintha fel akart volna vágni vele, hogy ismeri ezt a szót. 😊 Beszéljünk már magyarul legalább itt(hon)!

De, eléggé. Lehet méter akar lenni, mert az ûrállomás is ha jól emlékszem csak 140 km távolságban van a földtõl.

20182km magasság az nem túl sok?

De az EGNOS támogatva van 3 geostacionárius mûholddal, valamint 34 földi követõállomással. Attól olyan pontos, hogy a 3 mûhold által sugárzott korrekciókat használja fel a vevõd. Ez ugye az ingyenes és csak EU-ban mûködik a szolgáltatás. Az OmniSTAR az egész világon szolgáltat korrekciókat 102 referenciaállomás, 6 geoszinkron mûhold, 6 betöltõ állomás, 2 vezérlõ központ segítségével. Így könnyû tartani a 20cm-es pontmeghatározást 😊
Viszont az új GPS mûholdak földi támogatás nélkül tudnak majd hasonló pontosságot elérni és ez nagy fejlõdés.

Mikor lehet pontozni végre a cikkeket? <#ejnye1>

A cikkíró a napokban tanulhatott egy új szót "konstelláció" ...nagyon zavar ez háromszoros szóismétlés már csak azért is mert szükségtelen volt hasznáni ezt az idegen fogalmat.

"így a helymeghatározás pontossága 6m alá csökken"
Ez nem nagy lépés. Az EGNOS GPS korrekcióval 25cm-es pontosságot tudnak (ez ingyenes), OmniStarHP-vel meg 5cm-ert (ez elõfizetõs). Mind a kettõ mûholdas megoldás.

További infók:
Összesen 33 mûholdat terveztek fellövésre, ezeknek a várható élettartamuk 12 év lesz, az atomóra típusa hidrogén mézer, 3 frekvencia áll polgári felhasználásra (L1, L2, L5) így a helymeghatározás pontossága 6m alá csökken, a mûholdpálya a földfelszín felett 20182km magasságban található.