23
  • idebudanemoda
    #23
    3 darab kell, illetve 4, ha a tengerszint...
    ezt hogy számoltad ki?
  • dchard
    #22
    Annyit pontosítanék magamon, hogy az L1 és az L2 vivőn is megmarad a hagyományos P-kód sugárzása, az új civil és katonai kódok a jelenlegi rendszert fogják kiegészíteni.

    Tehát ha befejeződik a modernizáció:

    Akkor az L1 vivőn lesz C/A, L1C, L1M*, és a jelenlegi P-kód

    Az L2 vivőn lesz L2C, L2M* és az L1 vivőn lévő P-kód másolata

    * A kifejezést én találtam ki, mivel a szakirodalom egyelőre nem különbözteti meg a jelenlegi katonai P-kódot a leendő új üzenetformátumot használó (MNAV) katonai kódtól.

    Dchard
  • sanyicks
    #21
    :DDD ha méter lenne akkor elég félő lenne hogy a műhold telibetalál egy két repülőt, arról nem is beszélve, hogy 2 perc alatt elégne a légellenállástól.
  • dchard
    #20
    Tecnamo:

    Napi kedvencem: "kódmérés" <-- ezt te sem gondoltad komolyan ugye? A többit nem kommentálom, inkább vláaszolok direwolf-nak.

    direwolf:

    Jelenleg két jelentősen eltérő frekvencián zajlik a GPS jelek sugárzása. Ezt a két frekvenciát hívják L1 és L2 frekvenciának (ez a nevük). Namost jelenleg az L1 frekvencián a minden GPS által használható C/A kódot, illetve katonai felhasználásra szánt P kódot sugároznak. Az L2 frekvencián csak P kódot.

    Mivel van szabad kapacitás, és igény volna szebb, jobb, pontosabb GPS-re, kitalálták, hogy az L2 vivőn kialakítanak egy teljesen új rendszert.

    Ennek a lényege, hogy az L2 vivőn megszüntetik a L1 vivőn is jelen lévő P kód sugárzását, és helyette egy új üzenetformátumot hoznak létre mind a katonai mind a szabad felhasználású jelek számára az L2 frekvencián:

    A szabad felhasználású jel üzenetformátumát CNAV-nak.
    A katonai felhasználásra szánt (a P kódot váltó) üzenetformátumot MNAV-nak neveték el.

    Az L2C alatt gyakorlatilag az L2 vivőn megvalósított új üzenetformátumú Civil felhasználásra szánt műholdjelet értjük. Innen az L2C rövidítés.

    Ezt jelenleg 8 műhold sugározza, és az összes jövőbeni is támogatja. De mivel a jelenlegi GPS-ek sem az üzenetformátumot nem ismerik, sem ezt a frekvenciát nem tudják befogni, ezért kell új készülék a használatához.

    A későbbiekben a jelenleg a civilek által is használt L1 frekvencia modernizálására is sor fog kerülni hasonló rendszerben annyi különbséggel, hogy az eredeti C/A kódok sugárzása megmarad, viszont a P kód helyett a már az imént említett rendszerben lesz elérhető szabad (CNAV) és katonai (MNAV) felhasználásra lesugárzott kód. Ha ez elkészül, ez lesz az LC1, ami az LC2-höz hasonló rendszer bevezetését jelenti az L1 vivőn is. Az első L1C kódot (is) sugárzó műhold 2013/2014 magasságában kerül fellövésre.

    Dchard



  • philcsy
    #19
    Előző visszavonva, értelmezési problémáim adódtak. :)
  • philcsy
    #18
    Hogy jön ide a 200km? Senki nem mondotta hogy ilyen magasan lenne :).

    Magyarázd már el nekem hogy miért lenne kevesebb műholdra rálátásunk ha magasabban lennének. Pont fordítva van. Minél magasabban vannak annál többre van rálátás. Ha elég távol helyezed a GPS műholdakat, akkor közel a felét láthatod. A jel persze gyengül de ez más kérdés.
  • Doktor Kotász
    #17
    Hát már pedig ezek ilyen magasan vannak, hogy mindenhonnan láthatók (nem láthatóak) legyenek. Ha alacsonyabban lennének, akkor sokkal több műholdra lenne szükség. Mert most van fent az űrben harminc darab, de egy koordináta megállapításához 3 darab kell, illetve 4, ha a tengerszint feletti magasságodra is kíváncsi vagy, ami mondjuk egy repülőgépnél fontos szempont, míg egy oceánjárónál nem. :-)
    Szóval egyszerre négyet kell látni, de minimum hármat. És ez 200 Km-es magasságú műhold pályákkal nem menne 30 műhold esetében.
  • Tecnamo
    #16
    C/A kód sugárzása ezeken a frekvenciákon. Mivel két frekvencián történik a kódmérés (L2 és L2C), ezért meghatározhatóak és kiküszöbölhető az ionoszféra okozta zavaró hatások. Az L2C sokkal robusztusabb, így kitakarásokkal teli, rádiófrekvenciás zajjal szennyezett városi környezetben is megbízható a jel.
    Az olcsóbb műholdvevők csak az L1 frekvenciát veszik (autós navigációs rendszerek, telefonokba épített antennák), és csak később kezdik el gyártani az ezzel kompatibilis vevőket, ezért a L2C-nek most nem sok hasznát veszi az átlagfelhasználó.
  • brueni
    #15
    az a kép ugrik be a wall-e című filmből, amikor az űrhajó felszállás közben áthalad egy műhold-tengeren...
  • direwolf
    #14
    Mit is takar az az L2C meg L1C?
  • Alfa Of NS
    #13
    Eddig azt hittem, hogy a GPS műholdak sokkal pontosabbak, mint amit most el lehet velük érni civilként, csak katonáknak engedélyezett a nagyobb pontosság.
  • dchard
    #12
    Nem sokkal informatívabb mint a pH!-s, nem mond el semmit arról, hogy mit jelent ez a végfelhasználónak.

    Például nem mondja el azt, hogy a modernizálás végén a jelenlegi készülékek ugyan működni fognak és valamivel pontosabbak is lesznek, de ahhoz hogy a modernizálás igazi előnyét ki tudjuk használni (L2C, majd később az L1C), ahhoz új készülékekre lesz szükség, stb.

    Dchard
  • Dredd
    #11
    hm, a Galileo-t is 30 műholdas rendszernek tervezte az EU :)
  • Julius Caesar
    #10
    Soha?
  • DrRadon
    #9
    Az ISS olyan 390-400km magasságú pályán kering ha jól emlékszem, a GPS műholdak ennél jóval magasabban, kb 20.200 km-en keringenek. A geostacionáris pálya pedig, ahol a műsorszóró és meteorológiai műholdak vannak 35.786 km-re van az egyenlítői felszín fölött.
  • KopaszIsten
    #8
    Engem is zavart. Mintha fel akart volna vágni vele, hogy ismeri ezt a szót. :) Beszéljünk már magyarul legalább itt(hon)!
  • KopaszIsten
    #7
    De, eléggé. Lehet méter akar lenni, mert az űrállomás is ha jól emlékszem csak 140 km távolságban van a földtől.
  • SonicBoom
    #6
    20182km magasság az nem túl sok?
  • Tecnamo
    #5
    De az EGNOS támogatva van 3 geostacionárius műholddal, valamint 34 földi követőállomással. Attól olyan pontos, hogy a 3 műhold által sugárzott korrekciókat használja fel a vevőd. Ez ugye az ingyenes és csak EU-ban működik a szolgáltatás. Az OmniSTAR az egész világon szolgáltat korrekciókat 102 referenciaállomás, 6 geoszinkron műhold, 6 betöltő állomás, 2 vezérlő központ segítségével. Így könnyű tartani a 20cm-es pontmeghatározást :)
    Viszont az új GPS műholdak földi támogatás nélkül tudnak majd hasonló pontosságot elérni és ez nagy fejlődés.
  • pasi29uk
    #4
    Mikor lehet pontozni végre a cikkeket?
  • pasi29uk
    #3
    A cikkíró a napokban tanulhatott egy új szót "konstelláció" ...nagyon zavar ez háromszoros szóismétlés már csak azért is mert szükségtelen volt hasznáni ezt az idegen fogalmat.
  • philcsy
    #2
    "így a helymeghatározás pontossága 6m alá csökken"
    Ez nem nagy lépés. Az EGNOS GPS korrekcióval 25cm-es pontosságot tudnak (ez ingyenes), OmniStarHP-vel meg 5cm-ert (ez előfizetős). Mind a kettő műholdas megoldás.
  • Tecnamo
    #1
    További infók:
    Összesen 33 műholdat terveztek fellövésre, ezeknek a várható élettartamuk 12 év lesz, az atomóra típusa hidrogén mézer, 3 frekvencia áll polgári felhasználásra (L1, L2, L5) így a helymeghatározás pontossága 6m alá csökken, a műholdpálya a földfelszín felett 20182km magasságban található.