35
-
#35
Ilyenkor jön, hogy üvöltsek: http://www.mno.hu/portal/710437 -
Lotifuti61 #34 philcsy a medveállatkák nagyon aranyos kis lények, és csak nagyon tiszta vízben tudnak létezni. Csoda hogy ki nem irtottuk a vízszennyezéssel őket. Sztem olyan bolygókat kell keresnünk, ahol víz levegő (Földi keverés) tűz és föld van. Na és a vízben medveállatkák. -
#33
A kép aláírása nekem nagyon tetszik: A kék Neptunusz. Mé, van más színű is? Miről maradtam le 
-
archrodney #32 Szerintem nagyon érdekes az antianyag kérdése. Volt ugye az ősrobbanás. Ebben a pillanatban keletkezett az univerzumban lévő összes anyag és antianyag, de valamiért (?) anyag több keletkezett. És amikor az anyag találkozik az antirészecske párjával, pl. egy elektron egy pozitronnal azonnal megsemmisítik egymást és egy foton szabadul fel a reakcióból.
Az persze megint csak találgatás hogy maradt-e annyi antianyag hogy abból naprendszerek vagy akár élet is kialakulhatott... Ha utána szeretnél nézni, ajánlom hogy "Paul Dirac" nevére keress rá.
"Ritkák, mert ritkáknak gondoljuk őket, [...] De ez miért zárná ki azt, hogy valahol, egészen más körülmények között akár reproduktív élet alakulhasson ki belőlük?"
Azért mert nemcsak a Földön hanem az egész univerzumban, mindenhol ugyanazok a feltételek. Nincs sehol sem egy kitüntetett pont.
Az ősrobbanással még nem jöttek létre atomok csak az őket alkotó elemek és azokból legelőször hidrogén (H) alakult ki, ami nem más mint 1 proton körül keringő elektron. Az összes többi elem ami már több protont tartalmaz a csillagok belsejében jött létre a magfúzióval és mikor egy csillagnak elfogy a H készlete, akkor felrobban és a belsejében lévő nehezebb elemek kijutnak a csillagközi térbe, ahol később bolygókba és élőlényekbe is beépülhetnek. Viszont a nehezebb atomok ritkábban jönnek létre és inkább csak nagyon öreg csillagokban. A vas-nál nagyobb protonszámú atomok csak elenyésző mennyiségben keletkeznek.
Ezekkel gondolom te is többé-kevésbé tisztában vagy, csak azért írtam le hogy érthetőbb legyen a válasz. -
#31
Szia Zombi! -
#30
Ritkák, mert ritkáknak gondoljuk őket, csak mert a Földön mesterségesen is csak nehezen és drágán állíthatók elő, vagy épp bomlási folyamatokban keletkeznek elhanyagolható időre. De ez miért zárná ki azt, hogy valahol, egészen más körülmények között akár reproduktív élet alakulhasson ki belőlük? Az általunk ismert univerzum rendkívül kicsi, a Naprendszeren túli világokról a tudásunk gyakorlatilag a semmivel egyenlő.
Az anyag-antianyag témakörbe csak azért nem szállok be, mert őszintén szólva, nekem fogalmam sincs az antianyagokról. Tudok az elméleti létezésükről, mintha olvastam is volna olyan kísérletről, amiben a másodperc töredékéig sikerült is előállítani, de az igazság az, hogy fogalmam sincs, mi is az az antianyag. -
archrodney #29 "Lehetnek azok a periódusos rendszerben soron következő elemek is."
Az ilyen nehéz elemekkel csak az a gond hogy túl ritkák ahhoz hogy élet alakulhasson ki belőlük. A szén és a hidrogén is eléggé elterjedt ahhoz hogy az élet építőkövei lehessenek.
Én inkább arra gondolok hogy esetleg antianyagból is épülhet fel élet egy olyan bolygón ami antianyagból épül fel. Azaz az ottani atomok a már ismert protonok, neutronok és elektronok antirészecskéiből állnak.
Tehát vagy olyan életformát találunk ami antianyagból áll vagy olyat ami a földi élethez hasonló. Vagy valami teljesen mást...
-
#28
Jut eszembe, Hawking is beállt a rettegők közé. Ha nem hiszed, járj utána. -
philcsy #27 Bár az elemkek stabilitása a rendszám emelkedésével csökken, ez a csökkenés nem monoton. Vannak olyan atommag összetételek amelyek különösen stabilak. Nem kizárt hogy van még stabil, de legalábbis hosszú felezési idejű elem a periódusos rendszerben. Ezt nevezik stabilitás szigetének.
Ez az elem, ha létezik, sem váltja meg a világot. A kémiai tulajdonságai nem sokban fognak különbözni a periódusosrendszer megfelelő oszlopának eddig ismert alsó elemétől. -
Irasidus #26 Az elemek felezési ideje. Amúgy meg nyomokban tartalmaz az uránérc is a "mesterséges" elemek közül néhányat (a bomlási folyamatok miatt), igaz csak pár másodpercig, vagy törtrészéig... -
Lehetnek azok a periódusos rendszerben soron következő elemek is. Elvégre ezeket létre tudják hozni a földi tudósok is, és mi a garancia rá, hogy ilyen és ezekhez hasonló elemekhez nincsenek valahol olyan körülmények, ahol természetes módon is létrejöhetnek? -
#24
"A bolygó 2,64 nap alatt járja körbe csillagát. "
Ne rabold az időmet. -
#23
Hűha! Szobatudósok! Szar van a palacsintába'! Alkotnak egy elméleti modellt, amiről aztán kibukik, hogy defektes. Ez már rögtön rendkívüli számukra, akárcsak a "mutáns birka-disznó", amelyhez még nem volt szerencséjük az "okos" amerikaiaknak, míg meg nem mondták nekik, hogy nem földönkívüli, csak mangalica, ami egy teljesen normális disznó. -
richard45 #22 *terrorelhárító -
richard45 #21 Vagy már rég a tenoristák kezére jutott. Úgy hogy hamarosan megkezdi a JUESZÉ a tenoristák elleni csillagközi terrorellhárító háborút.
-
WilliamMcKinley #20 Vagy eladták a Neptunusznak.. -
#19
Lehet hogy elhasználták az összeset az ottani lakók. -
philcsy #18 "Inkább megmaradt vagy fennmaradt az élet, nem kialakult, szerintem."
Az ősi földön feltételezett körülmények nagyon távol álltak a maitól. Szóval a mai szemszögből ők extremofilok.
Másik oldalról ha megnézzük hogy milyen állatok is az extremofilok, azt találjuk hogy nagyrészük ősi életforma, baktériumok, archeák. (Persze vannak újabbak, és nem csak egysejtűek. Például a medveállatkák elég összetettek és extrémek is egyben.) Ebből arra lehet következtetni hogy ők régről itt maradt életformák. -
Etinger #17 Ennyi. -
kukacos #16 Most akkor mit akarsz mondani? Lelkendezzünk együtt, mert a lehetőségek korlátlanok? :)
"Olyan elemekből, amiket mi nem is ismerünk" - hát sajnos azok a fránya atomok csak egész számú protonból és neutronból hajlandóak felépülni, szóval "ismeretlen elemek" felfedezésének közel zéró az esélye. -
#15
Mert ha jól emlékszem, a metánt a földön a növények elfogyasztása (pl. bab) után eregetik az élőlények. Ha csak mászókás lények élnek, vagyis nincs növény, akkor ergo csak ragadozók vannak, mert egymást eszik, illetve a metánt belégzés útján elfogyasztották. 
-
#14
Ezek szerint az egyik oldalát süti a napocska, és ott 800C van, a másik oldalán pedig tök hideg van, mondjuk +40C, vagy -40C.
Amikor jön a meleg hullám, csak be kell ásni magadat a földbe jó mélyen, aztán szunyálsz egy picit, és ahogy hül le a levegő, előmászol. Tök nyugis élet! A metán meg ugye egy idő után elfogy, ha mindet beépíted a sejtjeidbe, amikor éppen "hűvös" van .....
:-)
-
djhambi #13 "Beigazolódott, hogy itt a Földön is a legextrémebb körülmények között is kialakul az élet, pl. vízalatti vulkánok körül, meg 10km mélyen, óriási nyomás alatt, amit az ember el sem visel drága felszerelés nélkül."
Inkább megmaradt vagy fennmaradt az élet, nem kialakult, szerintem.
Szerintem is létezik a Földön kívül is olyan élet, amit ma a biológusok annak neveznek, de nem ragaszkodok ahhoz, hogy két lába legyen, vagy növényszerű legyen. Pl. kell hozzá szaporodás, nem biztos, hogy csak fehérjeláncokból lehet az örökítőanyagot megvalósítani. Nem vagyok biokémikus, de bizonyára léteznek alternatív molekulák a különzöző életjelenségek produkálására, ahogy a Si lehet a C-nek. Legalábbis elméletben lehetne ilyeneket kitalálni. Az is lehetséges hogy a jövőben mi is képesek leszünk ilyen életeket létrehoni a laboratóriumokban. Másrészt pedig, különböző fizikai hatásokra az anyag tulajdonsága is megváltozik. Elképzelhető, hogy nagy nyomáson, vagy speciális hőmérsékleteken a mienktől különböző struktúrájú életek keletkeznek. Persze részben tudományos fantasztikum, csak ninsck izárva. -
Sir Ny #12 Nem hiszem, hogy attól, hogy szegény bolygó lassan forog, még könnyebb lenne megfigyelni. Szerintem éppen ellenkezőleg. Ha lassan forog, akkor csak egy részét látjuk, míg ha gyorsan, akkor az egészét.
Ez a bolygó 2,34-et forog, míg körbe ér. Az nem valami túl sok. ha kábé annyi idő alatt kerüli meg a csillagát, mint a Föld, akkor majdnem egy év, amíg mind a két oldaláról lesz információk. -
?? -
#10
"Az idegeimre megy, hogy mindenhol szént, vizet és értelmes életet keresnek."
Szia, Zombi! -
Beszélhetnénk arról is, mit nevezünk földi körülményeknek. Beigazolódott, hogy itt a Földön is a legextrémebb körülmények között is kialakul az élet, pl. vízalatti vulkánok körül, meg 10km mélyen, óriási nyomás alatt, amit az ember el sem visel drága felszerelés nélkül. Igaz, ezek is mind szén alapú létformák, de ez nem zárja ki azt, hogy máshol nem alakulhat ki más. Esetleg olyan elemekből, amit mi nem is ismerünk. A világegyetem óriási, rengeteg szélsőséges dolgot fedeztek már fel, és mennyi van még, a lehetőségek száma korlátlan. De ha mereven ragaszkodunk a szénhez, ott is végtelen a kombinációk lehetősége, gondoljunk csak a DNS-re, ilyesmi máshol is lehet, nyilván nem ebben a formában. Arra pl. hogy máshol értelmes humanoid lények lakjanak, kicsi az esély. Értelmes lehet, a véletlennek köszönhetően humanoid is, a kettő együtt is, de kicsi az esély mindenre, hisz annyi lehetőség van. Elég csak egy jelentéktelen kis eltérés, és majom helyett máris óriás amőba születik.
Az idegeimre megy, hogy mindenhol szént, vizet és értelmes életet keresnek. Amekkora az űr, a mi életünkben az is óriási felfedezés lenne, ha valahol értelmi fogyatékos planktonokat találnánk. Bár ahhoz el kéne menni oda.
Én hiszem, hogy van élet a Földön kívül is, de az is lehet, hogy sose találunk rájuk, és ők se ránk. Milyen messze vannak a legközelebbi csillagok is a bolygóikkal, miközben a Földön egyes becslések szerint az életnek már 1milliárd éve sincs hátra. -
Etinger #8 A válaszod korrekt, én picit néha azon gondolkozom, mennyire tudja idővel az ember megismerni a határokat. Mikor jelenthetjük ki biztosan, hogy valaminek csak egy módja van? Lehet soha, viszont jelenleg sok minden azt bizonyítja amiket leírtál, adja magát, hogy ez a kiindulási alap, mondhatni "valahogy el kell kezdeni". -
#7
Az ilyen 2-3 napos keringési idejű óriásbolygókat könnyű megfigyelni.
A földszerű bolygók megfigyeléséhez évek kellenek.
64 Kbyte-os csillagászatunk van jelenleg, és 100 év múlva amikor terrabájtos-szinten műveljük ezt a tudományt, a hasunkat fogjuk a nevetéstől, mai lényünkre gondolva. -
philcsy #6 "Miért kellenek az élethez földi körülmények?"
Ott kell elkezdeni hogy mi az élet? Már ezt is nehéz megfogalmazni.
Próbáljuk másik oldalról. Mit nevezünk mi emberek életnek? Ez már könnyebb kérdés.
Az amit mi életnek nevezünk, szén vázat tartalmazó molekulákból áll, ami még tartalmaz oxigént, hidrogént, nitrogént, és 150-200°C alatti hőmérsékleten létezik.
Miért csak a szén?
A szén váz azért fontos mert nem ismerünk más olyan elemet amelyből nagy számban stabil, elágazó molekulák építhetőek fel. Egy ideig elképzelhetőnek tartották a szilícium (Si) alapú életet, de az Si atomok csak korlátozott számban tudnak közvetlenül egymáshoz kötődni. 10 Si atomnál hosszabb láncok nem stabilak.
A 150-200 °C felett a szerves vegyületek nagy része nem stabil.
De miért vagyunk ennyire földhözragadtak?
1.Az embert a földihez hasonló körülmények között kifejlődött élet érdekli. Velük lenne közös témánk, őket tudnánk leigázni.
2.Azért mert ha az élet definícióját szabadjára engedjük, az rengeteg mindent megenged. Miért ne lehetne egy kőre is azt mondani hogy él. Vagy a napra. -
#5
-
#4
Miért kellenek az élethez földi körülmények? Nem lehet valami teljesen más strukturájú élet amihez nem kell oxigén, meg ilyenek? -
#3
Csak azért nincs ott metán, mert már mindet elhasználták az ott lakók... (és most mennek a négyszeres fénysebességű fényes feketelyuk-űrhajójukon más lelőhelyet keresni.) -
osztmivan #2 ez annyira egyértelmű
ahol nincs metán, ott nem lehet értelmes élet
mert az intelligens lények galaktikus specifikáció szerint kéjesen finganak és böfögnek
éljen jó soká ámerika, al bundy hazája -
#1
Nincs metán, akkor ott nincs olaj sem, és valszeg még terroristák sincsenek.
Tök uncsi hely, nem érdemes megtámadni.
