Egyre kisebb exobolygókat szondáz a Spitzer
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#35
Ilyenkor jön, hogy üvöltsek: http://www.mno.hu/portal/710437
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#34
philcsy a medveállatkák nagyon aranyos kis lények, és csak nagyon tiszta vízben tudnak létezni. Csoda hogy ki nem irtottuk a vízszennyezéssel õket. Sztem olyan bolygókat kell keresnünk, ahol víz levegõ (Földi keverés) tûz és föld van. Na és a vízben medveállatkák.
#33
A kép aláírása nekem nagyon tetszik: A kék Neptunusz. Mé, van más színû is? Mirõl maradtam le <#wilting>
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#32
Szerintem nagyon érdekes az antianyag kérdése. Volt ugye az õsrobbanás. Ebben a pillanatban keletkezett az univerzumban lévõ összes anyag és antianyag, de valamiért (?) anyag több keletkezett. És amikor az anyag találkozik az antirészecske párjával, pl. egy elektron egy pozitronnal azonnal megsemmisítik egymást és egy foton szabadul fel a reakcióból.
Az persze megint csak találgatás hogy maradt-e annyi antianyag hogy abból naprendszerek vagy akár élet is kialakulhatott... Ha utána szeretnél nézni, ajánlom hogy "Paul Dirac" nevére keress rá.
"Ritkák, mert ritkáknak gondoljuk õket, <...> De ez miért zárná ki azt, hogy valahol, egészen más körülmények között akár reproduktív élet alakulhasson ki belõlük?"
Azért mert nemcsak a Földön hanem az egész univerzumban, mindenhol ugyanazok a feltételek. Nincs sehol sem egy kitüntetett pont.
Az õsrobbanással még nem jöttek létre atomok csak az õket alkotó elemek és azokból legelõször hidrogén (H) alakult ki, ami nem más mint 1 proton körül keringõ elektron. Az összes többi elem ami már több protont tartalmaz a csillagok belsejében jött létre a magfúzióval és mikor egy csillagnak elfogy a H készlete, akkor felrobban és a belsejében lévõ nehezebb elemek kijutnak a csillagközi térbe, ahol késõbb bolygókba és élõlényekbe is beépülhetnek. Viszont a nehezebb atomok ritkábban jönnek létre és inkább csak nagyon öreg csillagokban. A vas-nál nagyobb protonszámú atomok csak elenyészõ mennyiségben keletkeznek.
Ezekkel gondolom te is többé-kevésbé tisztában vagy, csak azért írtam le hogy érthetõbb legyen a válasz.
Az persze megint csak találgatás hogy maradt-e annyi antianyag hogy abból naprendszerek vagy akár élet is kialakulhatott... Ha utána szeretnél nézni, ajánlom hogy "Paul Dirac" nevére keress rá.
"Ritkák, mert ritkáknak gondoljuk õket, <...> De ez miért zárná ki azt, hogy valahol, egészen más körülmények között akár reproduktív élet alakulhasson ki belõlük?"
Azért mert nemcsak a Földön hanem az egész univerzumban, mindenhol ugyanazok a feltételek. Nincs sehol sem egy kitüntetett pont.
Az õsrobbanással még nem jöttek létre atomok csak az õket alkotó elemek és azokból legelõször hidrogén (H) alakult ki, ami nem más mint 1 proton körül keringõ elektron. Az összes többi elem ami már több protont tartalmaz a csillagok belsejében jött létre a magfúzióval és mikor egy csillagnak elfogy a H készlete, akkor felrobban és a belsejében lévõ nehezebb elemek kijutnak a csillagközi térbe, ahol késõbb bolygókba és élõlényekbe is beépülhetnek. Viszont a nehezebb atomok ritkábban jönnek létre és inkább csak nagyon öreg csillagokban. A vas-nál nagyobb protonszámú atomok csak elenyészõ mennyiségben keletkeznek.
Ezekkel gondolom te is többé-kevésbé tisztában vagy, csak azért írtam le hogy érthetõbb legyen a válasz.
#31
Szia Zombi!
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#30
Ritkák, mert ritkáknak gondoljuk õket, csak mert a Földön mesterségesen is csak nehezen és drágán állíthatók elõ, vagy épp bomlási folyamatokban keletkeznek elhanyagolható idõre. De ez miért zárná ki azt, hogy valahol, egészen más körülmények között akár reproduktív élet alakulhasson ki belõlük? Az általunk ismert univerzum rendkívül kicsi, a Naprendszeren túli világokról a tudásunk gyakorlatilag a semmivel egyenlõ.
Az anyag-antianyag témakörbe csak azért nem szállok be, mert õszintén szólva, nekem fogalmam sincs az antianyagokról. Tudok az elméleti létezésükrõl, mintha olvastam is volna olyan kísérletrõl, amiben a másodperc töredékéig sikerült is elõállítani, de az igazság az, hogy fogalmam sincs, mi is az az antianyag.
Az anyag-antianyag témakörbe csak azért nem szállok be, mert õszintén szólva, nekem fogalmam sincs az antianyagokról. Tudok az elméleti létezésükrõl, mintha olvastam is volna olyan kísérletrõl, amiben a másodperc töredékéig sikerült is elõállítani, de az igazság az, hogy fogalmam sincs, mi is az az antianyag.
#29
"Lehetnek azok a periódusos rendszerben soron következõ elemek is."
Az ilyen nehéz elemekkel csak az a gond hogy túl ritkák ahhoz hogy élet alakulhasson ki belõlük. A szén és a hidrogén is eléggé elterjedt ahhoz hogy az élet építõkövei lehessenek.
Én inkább arra gondolok hogy esetleg antianyagból is épülhet fel élet egy olyan bolygón ami antianyagból épül fel. Azaz az ottani atomok a már ismert protonok, neutronok és elektronok antirészecskéibõl állnak.
Tehát vagy olyan életformát találunk ami antianyagból áll vagy olyat ami a földi élethez hasonló. Vagy valami teljesen mást... <#idiota>
Az ilyen nehéz elemekkel csak az a gond hogy túl ritkák ahhoz hogy élet alakulhasson ki belõlük. A szén és a hidrogén is eléggé elterjedt ahhoz hogy az élet építõkövei lehessenek.
Én inkább arra gondolok hogy esetleg antianyagból is épülhet fel élet egy olyan bolygón ami antianyagból épül fel. Azaz az ottani atomok a már ismert protonok, neutronok és elektronok antirészecskéibõl állnak.
Tehát vagy olyan életformát találunk ami antianyagból áll vagy olyat ami a földi élethez hasonló. Vagy valami teljesen mást... <#idiota>
#28
Jut eszembe, Hawking is beállt a rettegõk közé. Ha nem hiszed, járj utána.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#27
Bár az elemkek stabilitása a rendszám emelkedésével csökken, ez a csökkenés nem monoton. Vannak olyan atommag összetételek amelyek különösen stabilak. Nem kizárt hogy van még stabil, de legalábbis hosszú felezési idejû elem a periódusos rendszerben. Ezt nevezik stabilitás szigetének.
Ez az elem, ha létezik, sem váltja meg a világot. A kémiai tulajdonságai nem sokban fognak különbözni a periódusosrendszer megfelelõ oszlopának eddig ismert alsó elemétõl.
Ez az elem, ha létezik, sem váltja meg a világot. A kémiai tulajdonságai nem sokban fognak különbözni a periódusosrendszer megfelelõ oszlopának eddig ismert alsó elemétõl.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#26
Az elemek felezési ideje. Amúgy meg nyomokban tartalmaz az uránérc is a "mesterséges" elemek közül néhányat (a bomlási folyamatok miatt), igaz csak pár másodpercig, vagy törtrészéig...
#25
Lehetnek azok a periódusos rendszerben soron következõ elemek is. Elvégre ezeket létre tudják hozni a földi tudósok is, és mi a garancia rá, hogy ilyen és ezekhez hasonló elemekhez nincsenek valahol olyan körülmények, ahol természetes módon is létrejöhetnek?
#24
"A bolygó 2,64 nap alatt járja körbe csillagát. "
Ne rabold az idõmet.
Ne rabold az idõmet.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#23
Hûha! Szobatudósok! Szar van a palacsintába'! Alkotnak egy elméleti modellt, amirõl aztán kibukik, hogy defektes. Ez már rögtön rendkívüli számukra, akárcsak a "mutáns birka-disznó", amelyhez még nem volt szerencséjük az "okos" amerikaiaknak, míg meg nem mondták nekik, hogy nem földönkívüli, csak mangalica, ami egy teljesen normális disznó.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#22
*terrorelhárító
#21
Vagy már rég a tenoristák kezére jutott.<#idiota> Úgy hogy hamarosan megkezdi a JUESZÉ a tenoristák elleni csillagközi terrorellhárító háborút.<#wilting><#bdead>
Vagy eladták a Neptunusznak..
#19
Lehet hogy elhasználták az összeset az ottani lakók.
SecondOrb: A legjobb internetes városépítő stratégiai játék. www.secondorb.hu
#18
"Inkább megmaradt vagy fennmaradt az élet, nem kialakult, szerintem."
Az õsi földön feltételezett körülmények nagyon távol álltak a maitól. Szóval a mai szemszögbõl õk extremofilok.
Másik oldalról ha megnézzük hogy milyen állatok is az extremofilok, azt találjuk hogy nagyrészük õsi életforma, baktériumok, archeák. (Persze vannak újabbak, és nem csak egysejtûek. Például a medveállatkák elég összetettek és extrémek is egyben.) Ebbõl arra lehet következtetni hogy õk régrõl itt maradt életformák.
Az õsi földön feltételezett körülmények nagyon távol álltak a maitól. Szóval a mai szemszögbõl õk extremofilok.
Másik oldalról ha megnézzük hogy milyen állatok is az extremofilok, azt találjuk hogy nagyrészük õsi életforma, baktériumok, archeák. (Persze vannak újabbak, és nem csak egysejtûek. Például a medveállatkák elég összetettek és extrémek is egyben.) Ebbõl arra lehet következtetni hogy õk régrõl itt maradt életformák.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#17
Ennyi.
#16
Most akkor mit akarsz mondani? Lelkendezzünk együtt, mert a lehetõségek korlátlanok? 😊
"Olyan elemekbõl, amiket mi nem is ismerünk" - hát sajnos azok a fránya atomok csak egész számú protonból és neutronból hajlandóak felépülni, szóval "ismeretlen elemek" felfedezésének közel zéró az esélye.
"Olyan elemekbõl, amiket mi nem is ismerünk" - hát sajnos azok a fránya atomok csak egész számú protonból és neutronból hajlandóak felépülni, szóval "ismeretlen elemek" felfedezésének közel zéró az esélye.
#15
Mert ha jól emlékszem, a metánt a földön a növények elfogyasztása (pl. bab) után eregetik az élõlények. Ha csak mászókás lények élnek, vagyis nincs növény, akkor ergo csak ragadozók vannak, mert egymást eszik, illetve a metánt belégzés útján elfogyasztották. <#wow1>
http://www.tradeximp.com/
#14
Ezek szerint az egyik oldalát süti a napocska, és ott 800C van, a másik oldalán pedig tök hideg van, mondjuk +40C, vagy -40C.
Amikor jön a meleg hullám, csak be kell ásni magadat a földbe jó mélyen, aztán szunyálsz egy picit, és ahogy hül le a levegõ, elõmászol. Tök nyugis élet! A metán meg ugye egy idõ után elfogy, ha mindet beépíted a sejtjeidbe, amikor éppen "hûvös" van .....<#duma> :-)
Amikor jön a meleg hullám, csak be kell ásni magadat a földbe jó mélyen, aztán szunyálsz egy picit, és ahogy hül le a levegõ, elõmászol. Tök nyugis élet! A metán meg ugye egy idõ után elfogy, ha mindet beépíted a sejtjeidbe, amikor éppen "hûvös" van .....<#duma> :-)
http://www.tradeximp.com/
#13
"Beigazolódott, hogy itt a Földön is a legextrémebb körülmények között is kialakul az élet, pl. vízalatti vulkánok körül, meg 10km mélyen, óriási nyomás alatt, amit az ember el sem visel drága felszerelés nélkül."
Inkább megmaradt vagy fennmaradt az élet, nem kialakult, szerintem.
Szerintem is létezik a Földön kívül is olyan élet, amit ma a biológusok annak neveznek, de nem ragaszkodok ahhoz, hogy két lába legyen, vagy növényszerû legyen. Pl. kell hozzá szaporodás, nem biztos, hogy csak fehérjeláncokból lehet az örökítõanyagot megvalósítani. Nem vagyok biokémikus, de bizonyára léteznek alternatív molekulák a különzözõ életjelenségek produkálására, ahogy a Si lehet a C-nek. Legalábbis elméletben lehetne ilyeneket kitalálni. Az is lehetséges hogy a jövõben mi is képesek leszünk ilyen életeket létrehoni a laboratóriumokban. Másrészt pedig, különbözõ fizikai hatásokra az anyag tulajdonsága is megváltozik. Elképzelhetõ, hogy nagy nyomáson, vagy speciális hõmérsékleteken a mienktõl különbözõ struktúrájú életek keletkeznek. Persze részben tudományos fantasztikum, csak ninsck izárva.
Inkább megmaradt vagy fennmaradt az élet, nem kialakult, szerintem.
Szerintem is létezik a Földön kívül is olyan élet, amit ma a biológusok annak neveznek, de nem ragaszkodok ahhoz, hogy két lába legyen, vagy növényszerû legyen. Pl. kell hozzá szaporodás, nem biztos, hogy csak fehérjeláncokból lehet az örökítõanyagot megvalósítani. Nem vagyok biokémikus, de bizonyára léteznek alternatív molekulák a különzözõ életjelenségek produkálására, ahogy a Si lehet a C-nek. Legalábbis elméletben lehetne ilyeneket kitalálni. Az is lehetséges hogy a jövõben mi is képesek leszünk ilyen életeket létrehoni a laboratóriumokban. Másrészt pedig, különbözõ fizikai hatásokra az anyag tulajdonsága is megváltozik. Elképzelhetõ, hogy nagy nyomáson, vagy speciális hõmérsékleteken a mienktõl különbözõ struktúrájú életek keletkeznek. Persze részben tudományos fantasztikum, csak ninsck izárva.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#12
Nem hiszem, hogy attól, hogy szegény bolygó lassan forog, még könnyebb lenne megfigyelni. Szerintem éppen ellenkezõleg. Ha lassan forog, akkor csak egy részét látjuk, míg ha gyorsan, akkor az egészét.
Ez a bolygó 2,34-et forog, míg körbe ér. Az nem valami túl sok. ha kábé annyi idõ alatt kerüli meg a csillagát, mint a Föld, akkor majdnem egy év, amíg mind a két oldaláról lesz információk.
Ez a bolygó 2,34-et forog, míg körbe ér. Az nem valami túl sok. ha kábé annyi idõ alatt kerüli meg a csillagát, mint a Föld, akkor majdnem egy év, amíg mind a két oldaláról lesz információk.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#11
??
#10
"Az idegeimre megy, hogy mindenhol szént, vizet és értelmes életet keresnek."
Szia, Zombi!
Szia, Zombi!
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#9
Beszélhetnénk arról is, mit nevezünk földi körülményeknek. Beigazolódott, hogy itt a Földön is a legextrémebb körülmények között is kialakul az élet, pl. vízalatti vulkánok körül, meg 10km mélyen, óriási nyomás alatt, amit az ember el sem visel drága felszerelés nélkül. Igaz, ezek is mind szén alapú létformák, de ez nem zárja ki azt, hogy máshol nem alakulhat ki más. Esetleg olyan elemekbõl, amit mi nem is ismerünk. A világegyetem óriási, rengeteg szélsõséges dolgot fedeztek már fel, és mennyi van még, a lehetõségek száma korlátlan. De ha mereven ragaszkodunk a szénhez, ott is végtelen a kombinációk lehetõsége, gondoljunk csak a DNS-re, ilyesmi máshol is lehet, nyilván nem ebben a formában. Arra pl. hogy máshol értelmes humanoid lények lakjanak, kicsi az esély. Értelmes lehet, a véletlennek köszönhetõen humanoid is, a kettõ együtt is, de kicsi az esély mindenre, hisz annyi lehetõség van. Elég csak egy jelentéktelen kis eltérés, és majom helyett máris óriás amõba születik.
Az idegeimre megy, hogy mindenhol szént, vizet és értelmes életet keresnek. Amekkora az ûr, a mi életünkben az is óriási felfedezés lenne, ha valahol értelmi fogyatékos planktonokat találnánk. Bár ahhoz el kéne menni oda.
Én hiszem, hogy van élet a Földön kívül is, de az is lehet, hogy sose találunk rájuk, és õk se ránk. Milyen messze vannak a legközelebbi csillagok is a bolygóikkal, miközben a Földön egyes becslések szerint az életnek már 1milliárd éve sincs hátra.
Az idegeimre megy, hogy mindenhol szént, vizet és értelmes életet keresnek. Amekkora az ûr, a mi életünkben az is óriási felfedezés lenne, ha valahol értelmi fogyatékos planktonokat találnánk. Bár ahhoz el kéne menni oda.
Én hiszem, hogy van élet a Földön kívül is, de az is lehet, hogy sose találunk rájuk, és õk se ránk. Milyen messze vannak a legközelebbi csillagok is a bolygóikkal, miközben a Földön egyes becslések szerint az életnek már 1milliárd éve sincs hátra.
#8
A válaszod korrekt, én picit néha azon gondolkozom, mennyire tudja idõvel az ember megismerni a határokat. Mikor jelenthetjük ki biztosan, hogy valaminek csak egy módja van? Lehet soha, viszont jelenleg sok minden azt bizonyítja amiket leírtál, adja magát, hogy ez a kiindulási alap, mondhatni "valahogy el kell kezdeni".
#7
Az ilyen 2-3 napos keringési idejû óriásbolygókat könnyû megfigyelni.
A földszerû bolygók megfigyeléséhez évek kellenek.
64 Kbyte-os csillagászatunk van jelenleg, és 100 év múlva amikor terrabájtos-szinten mûveljük ezt a tudományt, a hasunkat fogjuk a nevetéstõl, mai lényünkre gondolva.
A földszerû bolygók megfigyeléséhez évek kellenek.
64 Kbyte-os csillagászatunk van jelenleg, és 100 év múlva amikor terrabájtos-szinten mûveljük ezt a tudományt, a hasunkat fogjuk a nevetéstõl, mai lényünkre gondolva.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#6
"Miért kellenek az élethez földi körülmények?"
Ott kell elkezdeni hogy mi az élet? Már ezt is nehéz megfogalmazni.
Próbáljuk másik oldalról. Mit nevezünk mi emberek életnek? Ez már könnyebb kérdés.
Az amit mi életnek nevezünk, szén vázat tartalmazó molekulákból áll, ami még tartalmaz oxigént, hidrogént, nitrogént, és 150-200°C alatti hõmérsékleten létezik.
Miért csak a szén?
A szén váz azért fontos mert nem ismerünk más olyan elemet amelybõl nagy számban stabil, elágazó molekulák építhetõek fel. Egy ideig elképzelhetõnek tartották a szilícium (Si) alapú életet, de az Si atomok csak korlátozott számban tudnak közvetlenül egymáshoz kötõdni. 10 Si atomnál hosszabb láncok nem stabilak.
A 150-200 °C felett a szerves vegyületek nagy része nem stabil.
De miért vagyunk ennyire földhözragadtak?
1.Az embert a földihez hasonló körülmények között kifejlõdött élet érdekli. Velük lenne közös témánk, õket tudnánk leigázni.
2.Azért mert ha az élet definícióját szabadjára engedjük, az rengeteg mindent megenged. Miért ne lehetne egy kõre is azt mondani hogy él. Vagy a napra.
Ott kell elkezdeni hogy mi az élet? Már ezt is nehéz megfogalmazni.
Próbáljuk másik oldalról. Mit nevezünk mi emberek életnek? Ez már könnyebb kérdés.
Az amit mi életnek nevezünk, szén vázat tartalmazó molekulákból áll, ami még tartalmaz oxigént, hidrogént, nitrogént, és 150-200°C alatti hõmérsékleten létezik.
Miért csak a szén?
A szén váz azért fontos mert nem ismerünk más olyan elemet amelybõl nagy számban stabil, elágazó molekulák építhetõek fel. Egy ideig elképzelhetõnek tartották a szilícium (Si) alapú életet, de az Si atomok csak korlátozott számban tudnak közvetlenül egymáshoz kötõdni. 10 Si atomnál hosszabb láncok nem stabilak.
A 150-200 °C felett a szerves vegyületek nagy része nem stabil.
De miért vagyunk ennyire földhözragadtak?
1.Az embert a földihez hasonló körülmények között kifejlõdött élet érdekli. Velük lenne közös témánk, õket tudnánk leigázni.
2.Azért mert ha az élet definícióját szabadjára engedjük, az rengeteg mindent megenged. Miért ne lehetne egy kõre is azt mondani hogy él. Vagy a napra.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#5
<#idiota>
Szerencsés élet az, ha a bor amit iszogatsz, öregebb, mint a csaj, akit kúrogatsz. :D You buy a Ferrari, when you want to be somebody. You buy a Lamborghini, when you are somebody.
#4
Miért kellenek az élethez földi körülmények? Nem lehet valami teljesen más strukturájú élet amihez nem kell oxigén, meg ilyenek?
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idővel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)
#3
Csak azért nincs ott metán, mert már mindet elhasználták az ott lakók... (és most mennek a négyszeres fénysebességû fényes feketelyuk-ûrhajójukon más lelõhelyet keresni.)
Windows 7 & openSUSE 11.4 @ 64-bites kenyérpirító.
ez annyira egyértelmû
ahol nincs metán, ott nem lehet értelmes élet
mert az intelligens lények galaktikus specifikáció szerint kéjesen finganak és böfögnek
éljen jó soká ámerika, al bundy hazája
ahol nincs metán, ott nem lehet értelmes élet
mert az intelligens lények galaktikus specifikáció szerint kéjesen finganak és böfögnek
éljen jó soká ámerika, al bundy hazája
#1
Nincs metán, akkor ott nincs olaj sem, és valszeg még terroristák sincsenek.
Tök uncsi hely, nem érdemes megtámadni.
<#nevetes1>
Tök uncsi hely, nem érdemes megtámadni.
<#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs