33
-
Gamecube86 #33 Akkor már nem sokat kell várni míg lenyúlhatjuk Angelwinget a Kissaki Szindikátustól. Azzal együtt meg IP hajtóművünk is lesz ugyebár. -
bandee1 #32 Most kolléga úgy csinál, mintha értene hozzá. :))))))
Nem jó az egyenletrendezésed.
Segítségül a Lagrange-függvényt kellene hivni szerintem.
Deriválásnál pedig kovariáns deriváltat kéne használni. -
n3whous3 #31 és mi van, ha már létezik? Csak nem mondják el. -
#30
Hajtóműnek fölösleges már ... eszerint a 4 éves SG cikk szerint már csak további 1 évet kell várni, és lesz hiperhajtómű! 
-
#29
Ja, de még 300 000-ről is van hova fejlődni, mert bizonyos léptékben ez már nem olyan nagy érték, inkább nagyon kicsi. -
pixx #28 Lehet nem is kell várni 2012-ig :) -
#27
Ja igen én is most olvasom a cikket, tényleg ilyenek vannak benne. Köszi. -
philcsy #26 Nem biztos hogy elégne, mivel az elektron nem egyszerűen becsapódik a nanocsőbe, hanem alagútefektussal bekerül. Bár részletek az eredeti cikkben sem voltak, de lehet hogy az energiát az elrepülő ion viszi el.
Energiát szerintem sem termel.
Arra viszon kíváncsi lennék hogy az egész esemény alatt történik-e elektromágneses sugárzás. A klasszikus fizika szerint amikor a polarizált atom pályára áll, illetve amikor ionizálódik és úgy kering a nanocső körül EM sugárzást kellene kibocsátania. De ugye ez már bőven kívül esik a klasszikus fizika hatáskörén. -
philcsy #25 Az atomok semlegesek, sőt nem csak semlegesek de gömbszimmetrikusak is, így nem rendelkeznek dipólusmomentummal. Ha elektromos térbe helyezed őket akkor ez megváltozik. Az elektron felhő deformálódik és az atomnak dipólusmomentuma lesz. (Másként: az atom polarizálódik és indukált dipólusmomentuma lesz.)
A nanocső felőli részen az elektronsűrűség megnő, ez lesz a negatív pólus, az ellentétes oldalon lecsökken, ez lesz a pozitív pólus. Mivel a negatív pólus közelebb van az őt polarizáló nanocsőhoz mint a pozitív pólus, a rá ható vonzó erő nagyobb mint az ellenkező oldalra ható taszítóerő.
Olyan ez mint az apoláris és poláris molekulák között létrejövő dipólus-indukáltdipólus kölcsönhatás. A fellépő vonzó erő r^(-6)-nal arányos ott, ami szerintem itt is érvényes.
Szerintem. -
djhambi #24 yepp :) -
n3whous3 #23 :D -
NullZ3r0 #22 Villanyos vagy? -
Padawan88 #21 És bumm... így lesz a CHOCAPIC! -
djhambi #20 Azzal, hogy a csőre töltéseket vittek fel, a cső töltése változott meg. Ez önmagában elegendő a semleges atomok magához húzásához. Emlékezz a középiskolás ebonit rúd dörzsölgetésére, amikor a töltött rúd magához húzta a semleges papírfecniket!
Mókából levezettem a végtelen hosszú q vonalmenti töltéssűrűséggel töltött csőtől r távolságra levő pontban az elektromos erőteret. E = q/2πεr, ha valakit érdekelne. :)
Haladóknak:
∮DdA=∫qdl -> ∮EdA=1/ε∫qdl
Mivel hengerszimmetria érvényes, csak a palást lesz normális irányú, a többi tangenciális, így a skaláris szorzásnál a henger alapjaira az integrálok nulla értéket adnak. A vizsgált hengerfelület pedig az l hossza * a henger kerülete ->
EA = ql/ε -> E2rπl = ql/ε -> E = q/2rπr Egyenletrendezéssel. -
#19
Jó de az atomok semlegesek töltés szempontjából, pláne a hideg atomok. Akkor hogy hat rájuk az elektrosztatikus mező???
Az eredeti cikkben leírtak szerint nagyon alacsony hőmérsékletű, polarizált kvantum degenerált gázt használnak, aminek eddig mélyebben nem leírt tulajdonságait vizsgálják. -
n3whous3 #18 ez mire lesz jó, azt nem értem -
kisemlős #17 Hát nem biztos, hogy ezt a cikket én felfogtam... -
kvp #16 A cikkben leirt rendszer elektrosztatikus vonzast hasznal az atomok befogasahoz. A kis meret azert fontos, mert a kezdosebesseg miatt az atomok nem kozvetlenul beleesnek a feltoltott feluletbe, hanem tulszaladnak rajta, ami miatt spiralis, befele tarto, gyorsulo palyara kerulnek. Ez olyan mint amikor foldkoruli palyara all egy urhajo. Egy bizonyos tavolsagon belul es homersekletnel az atom ionizalodik, ezaltal szetszakad. Ez akkor is megtortenne, ha csak egy siman statikusan feltoltott femlapba csapodna, csak igy utkozes helyett az atommag a taszito elektrosztatikus ero hatasara elrepul, mig az elektronja becsapodik a feluletbe. Ezt a nagy mozgasi energia miatt at is szakitja, majd a cso beljesejeben kot ki.
Erdekes, de igazabol csak az elektrosztatikus es a gravitacos erok egyfajta hasonlosagat mutatja ki, tehat segithet egy nagy egyseges elmelet megtalalasaban.
Energiatermelesre nem jo, mert tobb energia kell a cso feltoltesehez, mint amennyit ho formajaban nyerunk. Arrol nem beszelve, hogy az elektronok szepen lassan szetszedik a nanocsovet, tehat hosszu tavu uzem eseten a nanocso par masodperc alatt elegne. -
#15
Azért van még mit fejlődni 26-ról 300.000-re. -
djhambi #14 Ez a fluxuskondenzátor egy áprilisi tréfa! XD
"Mivel számtalan ember érdeklődött az időutazó áramkör kapcsán, egy névtelen szerző a következő információt osztotta meg velünk egy évvel ezelőtt. Ő régóta látogatja a KeelyNet-et és sok hasznos javaslatot tett már az évek során."
A piezoelektromos átalakító erőmérő, a G2 potméter, tehát elhanyagolhatók az áramkörből. Így G3 is értelmét veszti, az csak a mérést kapcsolgatja. Innentől kezdve van egy soros RC köröd. Egy huroktörvénnyel kezelhető (27 = Ur/R + CdUc/dt). S1 bekapcsolásakor produkál egy tranziens jelet, míg feltöltődik a kondenzátor, és exponenciálisan tart az árama a nullához (i = 27/R*e^[-t/(R*0.0012)]). Olyan gyorsan megy ez végbe 1200 mikrofarad esetén, hogy az embernek nincs ideje ezalatt csuszkákat tologatni. A kondira párhuzamosan van kötve a kristály, ami feszültség hatására megváltoztatja alakját. Ennyi, és kész. És mivel egyenáram, normális rezgőkört sem tudsz vele létrehozni, nemhogy időben utazni. :D
"Összefoglalva, az időutazás hasonlít az atombomba készítéséhez, de nincs szükség kritikus tömegre áttörni az idősorompót. Az energia 1215.9 mikrofarád Játszadozzon vele.
Küldjön pénzt, ha megtalálja."
Talán még érdekességképpen: a mikrofarad az nem energia mértékegység, hanem kondenztor kapacitás mértékegység. És itt a lényeg a pénzküldésen van! :D
FONTOS!
"A transzduktor kimenő vége mutasson a tárgy felé, amit meg akarsz változtatni. Ez a dolog, ami lehet egy óra vagy egy könyvespolc, el fog kezdeni oszcillálni a múlt és jövő között. Hogy az idő melyik oldalát fogod megkapni az függ a ki- bekapcsolgatás periídusától, és az iránytól, az előidéző hatás az oszcillációs időből származik.
VESZÉLY! Ne mutasson saját maga felé. Akármilyen kis időre se.
Az időáramkör sérülése esetén, megsértheted az épelméjüséged."
Aki megpróbálja megépíteni, az már megsértette az épelméjűségét. :D
Apropó, az apróbetűben ott leledzik a megoldás:
"Megjegyzés : Az "eszköz" feltalálója pszcihiátriai kezelés alatt állt sokáig. Azért került ide az anyag, mert gyakran hivatkoznak rá az időutazásról szóló cikkekben. Tudtommal senki se építette meg ezt az eszközt, hogy leellenőrizze. Nagy valószinüséggel, nem is működne. Az idézett rosszulléteket és fejfájásokat talán a piezokristályok által keltett ultrahangok okozhatták." -
philcsy #13 Már megcsinálták:
link -
philcsy #12 Leragadsz a részleteknél. Ez sg. Nem feszültséggel töltik fel hanem elektromosan töltött (kvázi)részecskékkel. A cikk nem írja de a szénnanocső pozitít töltésű (mert az elektron odautazik a pozitív töltésű ion meg elrepül). Így a feltöltés nem más mint a szénnanocső delokalizált elektronrendszerének (minden szénre jut egy delokalizált elektron) a részleges eltávolítása.
A feszültség pedig tényleg két pont között mérhető csak. Az egyik pont valahol a nanocsövön van a másik meg valahol máshol. Célszerű ezt a valahol másholt pl: földelésnek nevezni.
Felmerül a kérdés hogy ha a szénnanocső ennyire pozitív akkor miért nem megy oda az elektron egyből? Használták azt a kifelyezést hogy "alagutazik". Az alagutazáshoz kell valamilyen potenciál gát amelyiken keresztül kell haladni. A nanocső hosszában vezet, a felületre merőlegesen viszont szigetel. Ez akadájozza meg hogy egyből a nanocső belsejébe kerüljön az elektron. -
Epikurosz #11 Persze, persze. A kondenzátor is két zsinórból áll. -
Epikurosz #10 Lesz még ebből fluxuskondenzátor, meglátjátok! -
Sir Ny #9 de jó nektek, hogy így értitek. én már itt leragadtam:
"felfüggesztett szén nanocső felé, amit több száz volttal töltöttek fel."
a volt az nem a feszültség? ami meg ugye egy zsinórizé két pontja között van, nem?
-
Deus Ex #8 Javítsatok ki, ha tévedek, de itt a szingulatirás jelleget az adja - illetve a számottevő gyorsítóhatást - hogy a nanoszál vékonysága révén a részegcseh nagyon közel tud jutni hozzá, és ebben a közeli tartományban hatalmas az elektromágneses tér fluxusa.
Hasonló elven évek óta működnek mobil röntgenberendezések, ott nanotüskéket helyeztek a röntgensugárzóba, és az azok csúcsánál tapasztalható, a hagyományos eszközökhöz képest nagy térerő miatt vált lehetségessé az eszközök méretének illetve energiaigényének miniatürizálása, az előző generációs gépekkel azonos orvosi jellemzők mellett. -
NullZ3r0 #7 Ebből tudjátok mit lehetne csinálni? Hajtóművet. Másodpercenként 26 kilométeres sebességű ionok, nem semmi...
Ha elég sokat ilyenünk van, simán elszállunk a Holdig, vagy még tovább is. Csak egy kis energia és nanocsövek kellenek. -
Epikurosz #6 Megdöbbentő, forradalmi felfedezés!
Erről még fogunk hallani. -
pasi29uk #5 Biztos egészséges dolgozni olyan laborban ahol ilyen részecskék is röpködnek... -
andersh #4 fénykard -
#3
Kúúúl!
Csak nehogy...!
Arra vagyok kíváncsi, hogy az atomok ilyen viselkedése az elektromos mező hatása, vagy pl. a Casimir-effektus miatt következik be. Mert ha az utóbbi, akkor valszeg lehet vele energiát termelni!
ZPE rulez!
-
#2
érdekes felfedezés.. énis energiát látok benne valamint fegyvert...:S talán a sci-fi féle lézerágyúkhoz hasonlít ahogy az ion 26km/s sebességgel távozik:D nem beszélve a több ezer kelvinről -
brueni #1 nem lehetne ezzel energiát termelni?
olyan nincs, hogy megsemmisül, csak olyan, hogy átalakul, nem?