33
  • kukacos
    #33
    Valóban régóta szériás szinte minden gépben az optikai és/vagy a CCD stabilizátor, de ezek nem a mozgásból számolják vissza a szükséges javítást, hanem magát a fizikai mozgást próbálják kiküszöbölni. Nagyon sok technikai probléma is van a háttérben (pl. a szoftveres kompenzációhoz is komoly hardverre lehet szükség), nem tudom, melyik utat fogja szeretni a technika, ez elsősorban költségek és elérhető minőség kérdése.
  • kukacos
    #32
    Az indexelése kicsit fura, a jobb felső elem nem passzol a jobb alsóhoz, már amennyire ekkora felbontásból ki lehet venni. Ott a link a cikkre, komplex amplitúdó-fázisvektorokon operál a transzmissziós mátrix:

    We define the mesoscopic TM of an optical system for a given wavelength as the matrix K of the complex coefficients k_{mn} connecting the optical field (in amplitude and phase) in the mth output free mode to the one in the nth
    input free mode.


    Bár azt nem írják, hogy hány módust vettek figyelembe, tehát hogy végsősoron hány elemű, bár a CCD felbontásából lehet, hogy kijön valahogy. Mert ugye ez sem derül ki a magyar ferdítésből, de az áteresztés *mérték*, nem anyagi modell alapján számolták. Tehát lényegében kísérleti fizika.
  • Optimus Prime
    #31
    Tudtommal már most is van hasonló képelmosódást vagy angolosan motion blurt kompenzáló fényképezőgép. Meg arc felismerő, mosoly kutató, stb.
  • pasi29uk
    #30
    ...Operában esetleg?
    Feltettem és egész jónak tűnik :)
  • JMáté
    #29
    A kommentem nem egészen pontos, és néha rosszul ragoztam szavakat, de azért remélem érthető.
  • JMáté
    #28
    Annak a képnek a cikkben van valami értelme? Mert a bal oldali mátrix egy sima optikai mátrix (kisnyílásszögű gömbtükör/lencse), ami azért éppen 2x2-es mert hengerszimmetrikus optikai rendszerben a fénysugarat a rendszer bármely eleménél két adattal: egy y függőleges koordinátával és egy y' meredekséggel azonosítható. Az optikai mátrix meg arra való hogy azzal szorozgassuk az (y;y') vektort. A másik meg az említett 65000 elemű mátrix. Azt meg nem lehet összeszorozni vektorral (ha csak nem 2x32500-as). Szóval valahogy máshogy használják. De akkor miért van a két mátrix egy képen?
  • xyl
    #27
    Pedig de. CRT monitor, elektronsugár soronként pásztáz, a képernyő egy-egy pontja felvillan. Ha van elég gyors fotodióda, -tranzisztor, erősítő, mittoménmi, akkor kapsz egy jelsorozatot. Utána már csak végig kell próbálgatni jópár standard képfrissítési frekvenciát és felbontást, és már vissza is allítható a kép.

    Tempest
    Amiről beszélek az a 6.2 fejezetnél kezdődik. És persze komoly matematikája is van. A fal amúgy jobb, mint az arc, mert az nem mozog.

    ""kémszervezetek arcon tükröződő fényből állítják vissza a rávilágító monitor képét" - nem kell minden kamut elhinni."
  • willcox
    #26
    Én is olvastam és hallottam ilyesmiről, sőt, vadabb dolgokról is, de ez bizony nagyon kamu.
  • syn7h37ic
    #25
    Hosszú és fáradságos kutatómunka eredményeként sikerült brit tudóscsoportnak átlátni szabad szemmel is egy tömör betonfalon. A speciális eszköz, melynek kifejlesztésére több évet áldoztak némi vita után az ABLAK nevet adták.
  • Tetsuo
    #24
    En sem lattam ilyet, viszont lattam vmi weboldalon egy keszuleket, ami dekodolta a jeleket es egy tobb mint 10eves konyvben is leirjak a mukodeset, a CIArol, egy ott dolgozo irta.. sok helyen hallottam mar rola (nem Blikk szinten).
    Ha belegondolsz, hogyan mukodik a kepcso, nem nagy kunszt megepiteni 1-2 radiomuszeresznek ilyen cuccot, csak szepen kimert alkatreszek kellenek..

    Valoszinuleg talalni lehet a neten is, mint lezer-mikrofont, poloskakat, tollkamerat, detektort meg egyeb erdekes James Bond- cuccokat.
  • kukacos
    #23
    Példádban az anyag cikkben említett fénytani leírása pont annak felel meg, mint amikor csinálsz még egy képet, és abból már megközelítőleg vissza tudod konvertálni 3D-be a fotót. Azaz adott egy transzformáció, ami egyéb infó hiányában alulhatározott, de ha belerakod az infót máshonnan, megoldhatóvá válik.

    Egy egyszerűbb és mindenki által ismert példa, amikor a fénykép életlenné válik, mert bemozdul. Az eredeti pixelek egy ismeretlen keverésen esnek át (konvolúciónak hívják), amit a mozgás ismeretében vissza lehetne állítani (a hiányzó függvényt PSD-nek hívják, ami a konvolúció kernele). Ez a mozgás ismeretlen, és annak hiányában alulhatározott a probléma, azaz sok lehetséges megoldása van. Viszont ha ismerjük ezt a függvényt, megfelelő szoftverrel minden bemozdult képet ki lehet javítani. Ha pár év múlva kerül jó minőségű gyorsulásmérő is a kamerákba, elvileg nem lesz többé bemozdult kép.
  • willcox
    #22
    "CRT monitoroknal ez sokkal egyszerubb, kb 100m-es korzetben lehet merni (es keppe alakitani) az elektromos jeleit" - ilyet is már sokszor és sokan állítottak, de még soha nem tudták bemutatni (bárki számára leellenőrizhetően). Nagyokat mondani meg én is tudok (ezt nem neked címeztem).
  • Krokoliszk
    #21
    mit szerkesztgetnek itt fénysugarakat? mivanmár utcán sétálgatva akarnak ****kat nézni ahelyett hogy leülnének megnézni egy jó kis pornót? vagymi ? >.>
  • Tetsuo
    #20
    CRT monitoroknal ez sokkal egyszerubb, kb 100m-es korzetben lehet merni (es keppe alakitani) az elektromos jeleit..

    Atom optikaval es szuro-algoritmussal ki lehet venni a kornyezetet, szemelyeket, monitor iraskepet, stb.. a szemgolyo/szemuveg tukrozodesebol. Amit persze hasznalnak is, csak eleg behatarolt a technika.

    Az attetszo targyakon athatolo fenybol kiszamolni a hatteret, az ok. De akkor miert nem ezt irjak a cikkben? Eleve mar a cime is.. aztan meg lenyeges infok hianyoznak, bla bla.. na mind1, annyira nem is erdekel. Inkabb zenélek. ;)

  • Cefet
    #19
    Az a véleményem, mint az öreg székelynek, amikor meglátta a zsiráfot: márpedig ilyen állat nincs!
  • Szemjuel
    #18
    firefox + flashblock megoldja a problémát.. illetve nekem nem is volt gondom vele :D
  • pasi29uk
    #17
    Moderáljátok ki pls ezt a ************** gyökeret :S
  • Lost Lont
    #16
    Nekem pont úgy rémlik, hogy a fényszóródás az elfajuló transzformációk közé tartozik. Egy 2d-s képből sem lehet egyetlen művelettel 3d-set alkotni, csak sok kézi turmixolás hatására vagy több képből együtt. A szórt fény -> értelmezhető kép átalakítás viszont szerintem kábé az 1d-s kép -> 3d-s kép átalakítással van egy súlyban, szóval nem hinném, hogy annyira egyértelműen vissza lehet így ezt alakítani.
  • Julius Caesar
    #15
    FAszodmá basszad meg, ez most mire jó? Elbaszni a kurzort?
  • Julius Caesar
    #14
    És mikor lesz valódi WH?
  • hiftu
    #13
    Fényvisszaverő felületről pont hogy nehezebb megmondani, hogy mivan mögötte.
    (Legfeljebb, ha elveszed a tárgyat az útból.)
  • Kompar
    #12

  • willcox
    #11
    1. Én az arcra írtam.
    2. A cikk nem fényvisszaverő felületről szól, mert onnan nem nagy művészet.
  • moikboy
    #10
    Az arcról nem, de a szemüvegről/szemgolyóról visszatükröződő képből igen! + fényes felületek pl. csészék, kanalak stb... persze most csakazértse sikerül megtalálnom a linket - majd talán valaki beposztolja aki szintén látta; mindenesetre a dolog működik a megfelelő felbontású eszközökkel.
  • willcox
    #9
    "kémszervezetek arcon tükröződő fényből állítják vissza a rávilágító monitor képét" - nem kell minden kamut elhinni.
  • Juszufka
    #8
    Nem írja a cikk, hogy minden anyag. Csak bizonyos anyagok, amelyeken áthatol ugyan a fény, csak a szóródás miatt utána már nem alkot képet. Pl. egy papírlapon átsüt a fény, de nem lehet kivenni, hogy mi található mögötte. Ezt lehetne megfelelő matematikai transzformációk révén visszaalakítani fénnyé, amiben igazából semmi új nincs a módszer eddig is csak gyakorlatilag volt kivitelezhetetlen/gazdaságtalan. Régen is olvastam olyan cikkeket (valszeg az SG-n), hogy kémszervezetek arcon tükröződő fényből állítják vissza a rávilágító monitor képét.
  • pasi29uk
    #7
    Mintha egy modemet tennél a fény útjába, a modem maga a mátrix.
  • Tetsuo
    #6
    Tehat minden nem atlatszo targy atenged annyi fenyt, amit meg merhetunk is? :)
    Mert szerintem ez qrvara nem igaz. Nagyon specialis anyagokra lehet ez csak igaz..
  • darkhill
    #5
    Nehez elkepzelni hogy ez mukodik de ha azt allitjak hogy mar sikerrel jartak akkor csak gratulalni lehet nekik! Mineeel tobb R&D-t !!
  • Lmntal
    #4
    Ja, persze!! És mi jön még ez után?? Még a végén kitalálják, hogy a Föld nem is lapos... pfff Dilettáns szemFényvesztők
  • Griphons
    #3
    Ahogy a cikk is írja: ezek az anyagok nem feltétlenül elnyelik a fényt, hanem elhajlítják. A prizma is árnyékot vet a hátsó lapján, mégsem a fény elnyelése miatt...
  • readswift
    #2
    Kompenzált , módosított fényt küldenek be, nem mezei fényt.
  • Tetsuo
    #1
    Ezt most nem ertem. Ha vmi atlatszatlan, akkor annak a hatoldalan (v bermelyik oldalan) nincs megmerheto atmeno feny, hiszen az azt elnyeli..