A SpaceX készen áll az űrsiklók utáni korszakra
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#52
Megint a fellövük az égbe ezer tonnákat pár kilós cuccok ûrbejuttatására korszak jön? Ha ez így halad akkor a "2188 az ûrlények megint a Földre jöttek, de a Marsról simán visszavertük õket a saját galaxisukba" címû filmek és játékok erõsen elszámolták az évszámot.XD
#51
a dédid órája mérte a GPS koordinátákat, játszott le mp3 fájlokat, lehetett vele telefonálni?
Kara kánként folytatom tanításom.
#50
Falcon névrõl eszembe jutott a Millenium Falcon. Bármely birodalmi hajónál kétszer gyorsabb! 😛
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#49
Dedapam svajci oraja meg ma is jar.. nekem kb volt vagy 3 komoly svajci es japan (meg kb 5 gagyibb) oram ami mar beszart..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#48
részben igaz.
valójában, nem lehet olyan terméket gyártani, amely egész életedben kitartson, a fejlõdésre szükség van. abban persze igaza van, hogy az újrafeldolgozást és a természtbarátságot tovább kell fokozni.
valójában, nem lehet olyan terméket gyártani, amely egész életedben kitartson, a fejlõdésre szükség van. abban persze igaza van, hogy az újrafeldolgozást és a természtbarátságot tovább kell fokozni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#47
Na ez egy ki*szott jo video, atfogo, preciz, megis konnyed.. profi munka.
Koszi a linket!
Koszi a linket!
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#46
Szerintem teljesen jogos amiket felvetsz.
És az a helyzet, hogy ezen problémák kezelésére létezik intézményszerû szervezet, a még a II. VH vége elõtt létrehozott ENSZ.
Létrehozásakor úgy tûnt, hogy ha nem is arra hívatott, hogy egyfajta Világkormány legyen, azonban egy olyan fórum lehet, amin keresztül lehetséges a tagországok érdekeinek és tevékenységének összehangolása.
Rengeteg szakbizottsága van, pl a Világûrbizottság, amelyet nem sokkal az elsõ szputnyikok fellövése után hoztak létre.
Fennállásának 50 éve alatt azonban kb 5-6 egyezmény létrehozásán kívül nem sok mindent tud felmutatni. Annak ellenére, hogy a Hold-, és a Világûregyezmény létrehozásán õ bábáskodott, nem igazán arra hivatott szervezet, hogy a különbözõ ûrügynökségek konkrét tevékenységét összehangolja.
A világûr és a Hold békés célú felhasználását biztosító egyezmények gyakorlatilag biztosították, hogy a nagyhatalmak ne terjesszék ki a katonai tevékenységüket, a Hidegháborút az ûrre. Nem azért mert nem lettek volna rá képesek, hanem pont azáltal mert biztosították, hogy a másik fél se tegye tehesse meg azt, ha betartja az egyezményben foglaltakat.
Az egyezmények ráadásul alapvetõen korlátozzák az ûrbéli üzleti, gazdasági tevékenységet is, hiszen gyakorlatilag semmilyen ûrbeli tárgyra nem formálhat sem állam, sem természetes, vagy jogi személy jogokat.
Valóban el kell gondolkodni, hogy hogyan tovább. De szerintem nem azért mert jön valami hihetetlen katasztrófa.
Épp ellenkezõleg.
Egyrészt biztos, hogy a Föld klímája változik, mint ahogy mindíg is változott. Tendenciájában pedig valóban melegszik, már vagy 10-12 ezer éve. Szal az egy dolog, hogy mennyire tehetünk róla. Általában semennyire, még ha valszeg azért bizonyos tekintetben erõsítettük is.
Azonban ettõl függetlenül sok problémát felvet, sok katasztrófát is okoz. Könnyebb a gazdag országok kormányainak és lakosságának torkán lenyomni, hogy segítsék meg a rászorulókat, ha felelõsség érzetet keltünk bennük. Más célja, vagy alapja nem igen van a klíma hisztériának.
Azonban pont az a gond, hogy egy korszak határára értünk, ami nem arról szól valójában, hogy bizonyos dolgokról le kell mondanunk, mert kevés van belõle. Például a környezetti forrásokról, vagy a biztonságról.
A helyzet az, hogy a Világ valóban átalakulóban van, de nem mert a szûkség és ínség új magaslatait és mélységeit kell megtapasztalnunk, hanem épp ellenkezõleg, amikor a szellemi és fizikai gazdagság új magasságait és általános voltával kell szembesülnie azoknak a vezetõinknek, akik kormányzásukat a korlátozott források fölötti uralomra alapozták.
Nekik rémisztõ, hogy az eddig centralizáltan elosztott javakhoz, ma mindenki hozzájuthat minimális korlátozással, ez valóban veszélyezteti a biztonságot, de természetesen elsõsorban az õ biztonságukat.
Ezt próbálják most az átlagember szintjére is kisugározni. És amíg hiszünk nekik, addig el is érik céljaikat.
És az a helyzet, hogy ezen problémák kezelésére létezik intézményszerû szervezet, a még a II. VH vége elõtt létrehozott ENSZ.
Létrehozásakor úgy tûnt, hogy ha nem is arra hívatott, hogy egyfajta Világkormány legyen, azonban egy olyan fórum lehet, amin keresztül lehetséges a tagországok érdekeinek és tevékenységének összehangolása.
Rengeteg szakbizottsága van, pl a Világûrbizottság, amelyet nem sokkal az elsõ szputnyikok fellövése után hoztak létre.
Fennállásának 50 éve alatt azonban kb 5-6 egyezmény létrehozásán kívül nem sok mindent tud felmutatni. Annak ellenére, hogy a Hold-, és a Világûregyezmény létrehozásán õ bábáskodott, nem igazán arra hivatott szervezet, hogy a különbözõ ûrügynökségek konkrét tevékenységét összehangolja.
A világûr és a Hold békés célú felhasználását biztosító egyezmények gyakorlatilag biztosították, hogy a nagyhatalmak ne terjesszék ki a katonai tevékenységüket, a Hidegháborút az ûrre. Nem azért mert nem lettek volna rá képesek, hanem pont azáltal mert biztosították, hogy a másik fél se tegye tehesse meg azt, ha betartja az egyezményben foglaltakat.
Az egyezmények ráadásul alapvetõen korlátozzák az ûrbéli üzleti, gazdasági tevékenységet is, hiszen gyakorlatilag semmilyen ûrbeli tárgyra nem formálhat sem állam, sem természetes, vagy jogi személy jogokat.
Valóban el kell gondolkodni, hogy hogyan tovább. De szerintem nem azért mert jön valami hihetetlen katasztrófa.
Épp ellenkezõleg.
Egyrészt biztos, hogy a Föld klímája változik, mint ahogy mindíg is változott. Tendenciájában pedig valóban melegszik, már vagy 10-12 ezer éve. Szal az egy dolog, hogy mennyire tehetünk róla. Általában semennyire, még ha valszeg azért bizonyos tekintetben erõsítettük is.
Azonban ettõl függetlenül sok problémát felvet, sok katasztrófát is okoz. Könnyebb a gazdag országok kormányainak és lakosságának torkán lenyomni, hogy segítsék meg a rászorulókat, ha felelõsség érzetet keltünk bennük. Más célja, vagy alapja nem igen van a klíma hisztériának.
Azonban pont az a gond, hogy egy korszak határára értünk, ami nem arról szól valójában, hogy bizonyos dolgokról le kell mondanunk, mert kevés van belõle. Például a környezetti forrásokról, vagy a biztonságról.
A helyzet az, hogy a Világ valóban átalakulóban van, de nem mert a szûkség és ínség új magaslatait és mélységeit kell megtapasztalnunk, hanem épp ellenkezõleg, amikor a szellemi és fizikai gazdagság új magasságait és általános voltával kell szembesülnie azoknak a vezetõinknek, akik kormányzásukat a korlátozott források fölötti uralomra alapozták.
Nekik rémisztõ, hogy az eddig centralizáltan elosztott javakhoz, ma mindenki hozzájuthat minimális korlátozással, ez valóban veszélyezteti a biztonságot, de természetesen elsõsorban az õ biztonságukat.
Ezt próbálják most az átlagember szintjére is kisugározni. És amíg hiszünk nekik, addig el is érik céljaikat.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#45
Igazad van.
Lehet hülyeség amit gondolok, de nem egy ország bizonyos hivatalának (pl NASA) kellene magára vállalnia elsõ sorban a fejlesztést. Mindenkinek érdeke, hogy fejlõdjön az ûrkutatás.
Pl.: Nem szemetelek, nem égetem a világítást feleslegesen, nem pocsékolom a vizet stb. szóval próbálok figyelni a környezetre, de nem vagyok optimista. A Föld X éven belül bizony túlnépesedik, nem tudja ellátni élelemmel az Y mennyiségû embert. Egyre melegebb van és egyre rosszabb a levegõ. Fogy az olaj is egyre több a H5N1,H1N1 stb. Ez soha nem lesz jobb csak rosszabb.
Talán idejében kellene elgondolkodni azon, hogy miképp tovább. Nem az én életemben kell a Marsra menni vagy akárhová - esetleg valami Földhöz hasonló - bolygóra, de már az én életemben el kellene kezdeni kutatni. Lehet, hogy ez túl sci-fi, elõbb-utóbb minden ilyen történet könnyen valósággá válhat.
(Asimov-tól a kedvencem amikor Giskard robot kikapcsolhatná az az erõsítõt amivel a bolygót felmelegítik és lakhatatlanná teszik), de nem teszi, mert látja, hogy ha egy bolygóra támaszkodunk akkor eléggé kiszolgáltatottak vagyunk.
Én nem számolok az emberi tényezõvel, hogy kinek mi az érdeke, mert iszonyatosan naív vagyok tudom 😊 Szeretném azt hinni, hogy nem az instant meggazdagodás érdekli az embereket.
Lehet hülyeség amit gondolok, de nem egy ország bizonyos hivatalának (pl NASA) kellene magára vállalnia elsõ sorban a fejlesztést. Mindenkinek érdeke, hogy fejlõdjön az ûrkutatás.
Pl.: Nem szemetelek, nem égetem a világítást feleslegesen, nem pocsékolom a vizet stb. szóval próbálok figyelni a környezetre, de nem vagyok optimista. A Föld X éven belül bizony túlnépesedik, nem tudja ellátni élelemmel az Y mennyiségû embert. Egyre melegebb van és egyre rosszabb a levegõ. Fogy az olaj is egyre több a H5N1,H1N1 stb. Ez soha nem lesz jobb csak rosszabb.
Talán idejében kellene elgondolkodni azon, hogy miképp tovább. Nem az én életemben kell a Marsra menni vagy akárhová - esetleg valami Földhöz hasonló - bolygóra, de már az én életemben el kellene kezdeni kutatni. Lehet, hogy ez túl sci-fi, elõbb-utóbb minden ilyen történet könnyen valósággá válhat.
(Asimov-tól a kedvencem amikor Giskard robot kikapcsolhatná az az erõsítõt amivel a bolygót felmelegítik és lakhatatlanná teszik), de nem teszi, mert látja, hogy ha egy bolygóra támaszkodunk akkor eléggé kiszolgáltatottak vagyunk.
Én nem számolok az emberi tényezõvel, hogy kinek mi az érdeke, mert iszonyatosan naív vagyok tudom 😊 Szeretném azt hinni, hogy nem az instant meggazdagodás érdekli az embereket.
#44
dobsz=fogsz <#idiota>
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#43
Vicces, mert minden amit itt leírtál egyáltalán nem igaz, csak mi úgy látjuk! Ez nem egy légbõl kapott összeesküvés-elmélet, sajnos ez egy tényekkel bizonyítható globális átb@szás. Elég egyetlen példának Teslát felhoznom! Lassan 100 éve megalkotott olyan dolgokat, amiktõl ma is padlót dobsz! Érdekes módon még mindig nem látom háztartásainkban ezeket a találmányait. Akkor mirõl is beszélünk?
Egyébként ahelyett, hogy most itt válaszolgatnék, inkább itt egy rövid kis 20 perces filmecske, dióhéjban elmagyarázza mirõl is szól mai gazdaságunk:
Annie Leonard: Tárgyaink Története
Egyébként ahelyett, hogy most itt válaszolgatnék, inkább itt egy rövid kis 20 perces filmecske, dióhéjban elmagyarázza mirõl is szól mai gazdaságunk:
Annie Leonard: Tárgyaink Története
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#42
Hát igen ez az elmélet.
Gyakorlatilag meg a megrendelõk és a hátteret biztosító cégek is amerikaiak, nyugatiak. Szal lemenni valahova Afrikába és ott kûzdeni egy politikailag nem túl stabil országban, több ezer km-rõl szállítani a cuccosokat, kiépíteni az inrastruktúrát stb. nem feltétlenül bevállalható, már csak gazdaságossági szempontból sem.
Persze az ottani hatóság rányomja a pecsétet, de ha az ûrhajó felrobban az ugyan úgy a vállakozás végét jelenti, mint ha nagynehezen az amcsi engedélyt szerzi meg.
Gyakorlatilag meg a megrendelõk és a hátteret biztosító cégek is amerikaiak, nyugatiak. Szal lemenni valahova Afrikába és ott kûzdeni egy politikailag nem túl stabil országban, több ezer km-rõl szállítani a cuccosokat, kiépíteni az inrastruktúrát stb. nem feltétlenül bevállalható, már csak gazdaságossági szempontból sem.
Persze az ottani hatóság rányomja a pecsétet, de ha az ûrhajó felrobban az ugyan úgy a vállakozás végét jelenti, mint ha nagynehezen az amcsi engedélyt szerzi meg.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#41
Pláne, hogy a NASA eddig is civil cégekkel dolgoztatott, pl a Boeinggel (persze ez annyira civil, mint a MOL, vagy az OTP Magyarországon), de most valahogy kiestek a pixisbõl.
Mindig ez a mutyizás megy, soha nem tudja az ember, hogy mi megy a háttérben, mik a döntések okai és nem indokai. Bár általában egy biztos, hogy az okok szinte soha nem szakmaiak.;(
Mindig ez a mutyizás megy, soha nem tudja az ember, hogy mi megy a háttérben, mik a döntések okai és nem indokai. Bár általában egy biztos, hogy az okok szinte soha nem szakmaiak.;(
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#40
"Egy kereskedelmi, vállalkozás alapon megvalósított kísérleti jellegû Mars expedíció szinte teljesen kizárt, merthogy az állami hatóságok nem engedélyeznék, merthogy a felelõsség végül is az övüké és nem a civil cégé!"
Miert kell egy civil cegnek megkerdeznie az usa-t? Ha nem tetszik az usa-nak, akkor elmennek egy masik allamba, mondjuk az egyik egyenlitoi afrikai orszagba, amugy is onnan lenne a legolcsobb az inditas es meg a helyi lakossag sem tud sokat tenni ha nehany raketa visszaesik. (legfeljebb meghalnak a szennyezo anyagoktol vagy a ceges biztonsagi orok fegyvereitol) A kapitalizmusnak alapvetoen jo a demokracia hianya, ezt sok kapitalista felismerte mar. Demokracianak meg alapvetoen nem jo a kaptializmus, de ezt ugysem meri kimondani egy vezeto sem.
Ha valakinek van eleg penze es kitarto, akkor lekorozheti a nasa-t es az usa nem fog egy nagyobb haborut kirobbantani egy kis ceg miatt, ami meg a kozvetlen erdekeit sem veszelyezteti. (tehat nincs benne az olajuzletben) A kereskedelmi urhajozasnak akkor lesz itt az ideje, ha lesz benne eleg penz es most ugy nez ki, hogy lesz. Egyebkent mar most is az FAA szabalyozza a dolgot, nem a NASA, de ha nem amerikai teruletrol indulnak az urhajok, akkor semmilyen szabalyozas sem letezik. (azert a kereskedelmi urhajos jelveny jol nez ki)
Miert kell egy civil cegnek megkerdeznie az usa-t? Ha nem tetszik az usa-nak, akkor elmennek egy masik allamba, mondjuk az egyik egyenlitoi afrikai orszagba, amugy is onnan lenne a legolcsobb az inditas es meg a helyi lakossag sem tud sokat tenni ha nehany raketa visszaesik. (legfeljebb meghalnak a szennyezo anyagoktol vagy a ceges biztonsagi orok fegyvereitol) A kapitalizmusnak alapvetoen jo a demokracia hianya, ezt sok kapitalista felismerte mar. Demokracianak meg alapvetoen nem jo a kaptializmus, de ezt ugysem meri kimondani egy vezeto sem.
Ha valakinek van eleg penze es kitarto, akkor lekorozheti a nasa-t es az usa nem fog egy nagyobb haborut kirobbantani egy kis ceg miatt, ami meg a kozvetlen erdekeit sem veszelyezteti. (tehat nincs benne az olajuzletben) A kereskedelmi urhajozasnak akkor lesz itt az ideje, ha lesz benne eleg penz es most ugy nez ki, hogy lesz. Egyebkent mar most is az FAA szabalyozza a dolgot, nem a NASA, de ha nem amerikai teruletrol indulnak az urhajok, akkor semmilyen szabalyozas sem letezik. (azert a kereskedelmi urhajos jelveny jol nez ki)
#39
Megmondom én mi ez. Mutyi. Mutyi az egész.
Én mindig is nagy érdeklõdéssel követtem az ûrprogramot, már amennyire távolról, néhány cikk alapján lehetett.
Igazából szerintem ez pénzcsúsztatgats össze-vissza. A NASA nyilvánvalóan nem váltja meg az világot egyedül. Nem is ez a célja, sohasem volt. Annyi az érdeme, hogy összegyûjtött sok nagy koponyát, és most a rémségek kicsi házaként túráztatja õket egy-egy irodában, hogy hadd durranjon el az agyuk valami nagy ötleten.
A holdprogram óta pedig csak toporgás van egy helyben. Nincs igazán cél, tehát el sem lehet érni. Most én azt látom Obama döntése mögött, hogy most õ szeretné megmondani, ki rugjon labdába.
A magáncégek persze semmit nem fognak hozzátenni az emberes ûrutazás fejlõdéséhez. Nekik ez pénz. Egy drága szafari, egy repülõ cirkusz. Lõdd fel az népet, hozd vissza, hadd lebegjen a milliárdos csórikám a fene nagy ûrben, aztán csókolom.
Jó, mondjuk amíg az állambácsi játszotta náluk is át a pénzt, az sem volt jobb. kitolták a milliárdokat a NASA-nak valami érthetetlen eszközért fejében. Amikor azok meg éppen összerakták volna, lefújták az egészt.
Mutyi ez, semmi több. Egy millióért wc deszka? Persze...
Én mindig is nagy érdeklõdéssel követtem az ûrprogramot, már amennyire távolról, néhány cikk alapján lehetett.
Igazából szerintem ez pénzcsúsztatgats össze-vissza. A NASA nyilvánvalóan nem váltja meg az világot egyedül. Nem is ez a célja, sohasem volt. Annyi az érdeme, hogy összegyûjtött sok nagy koponyát, és most a rémségek kicsi házaként túráztatja õket egy-egy irodában, hogy hadd durranjon el az agyuk valami nagy ötleten.
A holdprogram óta pedig csak toporgás van egy helyben. Nincs igazán cél, tehát el sem lehet érni. Most én azt látom Obama döntése mögött, hogy most õ szeretné megmondani, ki rugjon labdába.
A magáncégek persze semmit nem fognak hozzátenni az emberes ûrutazás fejlõdéséhez. Nekik ez pénz. Egy drága szafari, egy repülõ cirkusz. Lõdd fel az népet, hozd vissza, hadd lebegjen a milliárdos csórikám a fene nagy ûrben, aztán csókolom.
Jó, mondjuk amíg az állambácsi játszotta náluk is át a pénzt, az sem volt jobb. kitolták a milliárdokat a NASA-nak valami érthetetlen eszközért fejében. Amikor azok meg éppen összerakták volna, lefújták az egészt.
Mutyi ez, semmi több. Egy millióért wc deszka? Persze...
#38
ez az. bütyköljünk a garázsban aztán majd félútról hazatelefonálunk, hogy hihi, lemaradtatok...<#eplus2>
#37
"Azert jo lenne, ha mindenki osszeszedne magat, de mig a nasa nem engedhet meg maganak egy teljes kudarccal vegzodo Mars kuldetest, addig egy vallalkozo csapat, ahol a vezetok is rajta ulnek az urhajon siman vallalhat egy 50% alatti siker valoszinusegu missziot, legfeljebb mind meghalnak. Igy vagtak neki az usa alapito 'atyai' is az ujvilagnak es kb. a feluk tul is elte az elso telet. Viszont aki meguszta, annak a leszermazottai az usa-t alapito csaladok kozze tartoznak."
Romantikus, csak nem igaz.
Elvileg a NASA egy szinte félkatonai szervezet. Persze mostanában elcivilesedet és ennek megfelelõen soha nem azzal baxogatják, hogy elérte-e már a kitûzött célokat, hanem hogy, hogy áll a költségvetése?
Az, hogy a tevékenységére erõs behatás van a fegyveres erõk részérõl azt is jelenti, hogy bevállalhat olyan kísérleteket, a melyek sikere nem 100% és még emberi áldozatokat is hozhat.
Az ürrepülõgépek katasztrófái is rosszul voltak kommunikálva ilyen szempontból, mert azt hangsúlyozták, hogy szegény ártatlan civil kutatók meghaltak, miközben az ûrsikló küldetéseinek, kísérleteinek jelentõs része eleve katonai célú volt.
A kommunikáció csapdájába estek, azzal, hogy korábban a technológiai felsõbbrendûséget és a totálisan békés, tudományos tevékenységet hangsúlyozták a katasztrófa sokkal súlyosabbnak tûnt, mint amilyen valójában volt, mert a NASA imidzse maga is összeomlott, ami politikai szempontból még súlyosabb mint az emberek elvesztése.
A NASA-val szemben egy magán vállakozás eleve nem kap engedélyt olyan tevékenységre, ami jelentõs kockázattal, egészségkárosodással járna a résztvevõk számára!!!
A kereskedelmi ûrrepülésre vonatkozóan, jelenleg kb azok az elvárások/követelmények, mint a polgári légiközlekedés biztonsági elõírásai.
Egy kereskedelmi, vállalkozás alapon megvalósított kísérleti jellegû Mars expedíció szinte teljesen kizárt, merthogy az állami hatóságok nem engedélyeznék, merthogy a felelõsség végül is az övüké és nem a civil cégé!
Romantikus, csak nem igaz.
Elvileg a NASA egy szinte félkatonai szervezet. Persze mostanában elcivilesedet és ennek megfelelõen soha nem azzal baxogatják, hogy elérte-e már a kitûzött célokat, hanem hogy, hogy áll a költségvetése?
Az, hogy a tevékenységére erõs behatás van a fegyveres erõk részérõl azt is jelenti, hogy bevállalhat olyan kísérleteket, a melyek sikere nem 100% és még emberi áldozatokat is hozhat.
Az ürrepülõgépek katasztrófái is rosszul voltak kommunikálva ilyen szempontból, mert azt hangsúlyozták, hogy szegény ártatlan civil kutatók meghaltak, miközben az ûrsikló küldetéseinek, kísérleteinek jelentõs része eleve katonai célú volt.
A kommunikáció csapdájába estek, azzal, hogy korábban a technológiai felsõbbrendûséget és a totálisan békés, tudományos tevékenységet hangsúlyozták a katasztrófa sokkal súlyosabbnak tûnt, mint amilyen valójában volt, mert a NASA imidzse maga is összeomlott, ami politikai szempontból még súlyosabb mint az emberek elvesztése.
A NASA-val szemben egy magán vállakozás eleve nem kap engedélyt olyan tevékenységre, ami jelentõs kockázattal, egészségkárosodással járna a résztvevõk számára!!!
A kereskedelmi ûrrepülésre vonatkozóan, jelenleg kb azok az elvárások/követelmények, mint a polgári légiközlekedés biztonsági elõírásai.
Egy kereskedelmi, vállalkozás alapon megvalósított kísérleti jellegû Mars expedíció szinte teljesen kizárt, merthogy az állami hatóságok nem engedélyeznék, merthogy a felelõsség végül is az övüké és nem a civil cégé!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#36
Írj már ékezetekkel.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#35
"Az Apollóval feljutottak a Holdra, ahol ott is hagytak valamit, a lelkesedést és a perspektívát."
Pontosabban a politikusok lelkesedését hagyták ott. Mégpontosabban 1967. jan 27-én a Világûr egyezmény aláírásakor vesztették el.
Van egy hatalmas, feltáratlan erõforrásokkal megáldott, beláthatatlan térség, amely politikai sérthetetlenségét a nagyhatalmak egyezményben garantálják, jóformán semmilyen gazdasági, ipari tevékenység nem folyik ott, szinte csak tudományos és turizmus.
Nem a Hold, nem az ûr, hanem az Antarktiszról van szó.
De ugyan ez érvényes az ûrre is. Ha a nagyhatalmak valamilyen terület tekintetében megegyeznek a status quo fenntartásában, abban hogy katonai felhasználásba nem vonják be, akkor azt évtizedekig képesek megtartani.
A NASA állami megbízásra egy csomó projektet megkezdett, pályázatokat kért be, megkötötte a szerzõdéseket a vállalatokkal, majd pedig a politikusok döntése után törölték az egészet. A 70-es évektõl tucatszám voltak ilyen jövõbe mutató projektek. Sajna soha nem azt mondták a NASA-nak, hogy figyeljetek itt van ennyi meg ennyi pénz, nem sok, de most ennyit adunk, és itt van egy ütemterv, ami 30 évre szól. Csináljátok meg. Évente meg jelentsétek, hogy hol tartotok.
De ehelyett szinte minden tételrõl el kell számolniuk. Ezen buktak meg, és ezt csinálta most Obama is.
Pontosabban a politikusok lelkesedését hagyták ott. Mégpontosabban 1967. jan 27-én a Világûr egyezmény aláírásakor vesztették el.
Van egy hatalmas, feltáratlan erõforrásokkal megáldott, beláthatatlan térség, amely politikai sérthetetlenségét a nagyhatalmak egyezményben garantálják, jóformán semmilyen gazdasági, ipari tevékenység nem folyik ott, szinte csak tudományos és turizmus.
Nem a Hold, nem az ûr, hanem az Antarktiszról van szó.
De ugyan ez érvényes az ûrre is. Ha a nagyhatalmak valamilyen terület tekintetében megegyeznek a status quo fenntartásában, abban hogy katonai felhasználásba nem vonják be, akkor azt évtizedekig képesek megtartani.
A NASA állami megbízásra egy csomó projektet megkezdett, pályázatokat kért be, megkötötte a szerzõdéseket a vállalatokkal, majd pedig a politikusok döntése után törölték az egészet. A 70-es évektõl tucatszám voltak ilyen jövõbe mutató projektek. Sajna soha nem azt mondták a NASA-nak, hogy figyeljetek itt van ennyi meg ennyi pénz, nem sok, de most ennyit adunk, és itt van egy ütemterv, ami 30 évre szól. Csináljátok meg. Évente meg jelentsétek, hogy hol tartotok.
De ehelyett szinte minden tételrõl el kell számolniuk. Ezen buktak meg, és ezt csinálta most Obama is.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#34
bezzeg, ha mindenki szépen kifizetné a nasanak a jogdíjat, ahogy azt a mûvészek is követelik, akkor máris nem lenne veszteséges... <#zavart2> mert mondjuk minden teflon edény alján ott fityegne: 10 Ft NASA jogdíj...
igenis van pénz a kutatásban, csak át kell gondolni, hogy mikor járjon le egy szabadalom... Elvis lánya miért él meg apuci lemezeibõl?
igenis van pénz a kutatásban, csak át kell gondolni, hogy mikor járjon le egy szabadalom... Elvis lánya miért él meg apuci lemezeibõl?
#33
"Mert meg nem sikerult kitalalni, hogyan lehet ezt a gyakorlatban is osszehozni."
Fenét! Azért nem sikerült, mert nem is igen kutatták, hisz manapság a pénz az energiatermelõk kezében van. Ha Te kitalálod, hogyan lehet azt "csak úgy" kreálni, beteszel nekik, így ahol tudnak, gátolnak, például nem adnak pénzt, vagy addig perelnek valami hülyeséggel (ipari kémkedés, ilyesmik), amíg fel nem adod. Ettõl függetlenül tény, hogy eddig egy ötlet sem jutott el a bizonyítható megvalósításig, még az olyan "zugtudósok" elméletei sem, mint a Hutchnison-effektus.
Fenét! Azért nem sikerült, mert nem is igen kutatták, hisz manapság a pénz az energiatermelõk kezében van. Ha Te kitalálod, hogyan lehet azt "csak úgy" kreálni, beteszel nekik, így ahol tudnak, gátolnak, például nem adnak pénzt, vagy addig perelnek valami hülyeséggel (ipari kémkedés, ilyesmik), amíg fel nem adod. Ettõl függetlenül tény, hogy eddig egy ötlet sem jutott el a bizonyítható megvalósításig, még az olyan "zugtudósok" elméletei sem, mint a Hutchnison-effektus.
Gaming is believing.
#32
Félreértettél. A NASA-sok közül nem a kutatások vitték a pénzt, hanem a fejesek. Csak a fejlesztésekre lett fogva. 😊
Gaming is believing.
#31
Zsír! Ha kiadják magáncégeknek az ûrkutatást, több energiát fektethetnek az MMORPG-jükbe! <#banplz>
#30
"Ha te elõállítasz egy végtelen energiát, akkor magasan levered a többi céget! Eddig ugyebár stimmel! Akkor miért is nem történt ez meg eddig?"
Mert meg nem sikerult kitalalni, hogyan lehet ezt a gyakorlatban is osszehozni.
"Ha pedig ne adj isten sikerülne piacra dobni ezt a bizonyos energiát, azzal a saját sírodat is megásnád, hisz elég lenne 1x megvennie mindenkinek."
Hibas logika. Ennyi energival akar az egesz bolygot is meg lehet hoditani (vagy gazdasagilag, vagy katonailag), tehat az ilyet nem eladni szokas, hanem felhasznalni.
"Szerinted miért nincs olyan elektronikai cucc, ami életed végéig kibírná javítás, elavulás és ráfizetés nélkül?"
Mert gyorsabban fejlodik a technika, mint ahogy tonkremennenek a cuccok. Mostanaban mar a tartosabb dolgok nem mennek tonkre, hanem joval korabban kidobjuk oket. Az olcso fogyasztasi termekek viszont ugy vannak belove, hogy kb. addig birjak amig el nem avulnak, mert utanna altalaban igy is ugy is szemet lesz beloluk. Attol meg lehet venni sokszoros aron olyan termeket ami nem megy tonkre az ember elete soran, csak altalaban nem eri meg.
"Való igaz a pénz és a kapitalizmus meggyorsítja a folyamatokat, egészen addig, ami eléri határait, onnantól kezdve ugyanis visszafogja saját magát."
Innentol erdemes az emberi szellemre bizni a dolgokat. Ez az a filozofia, amit a hires hegymaszo mondott, amikor megkerdeztek miert ment fel a hegyre. Azt mondta, hogy azert mert ott van. (mas indoka tenyleg nem volt) Amig van emberiseg, addig mindig lesz valaki akinek olyan alma van ami elore viheti az emberiseget.
Azert jo lenne, ha mindenki osszeszedne magat, de mig a nasa nem engedhet meg maganak egy teljes kudarccal vegzodo Mars kuldetest, addig egy vallalkozo csapat, ahol a vezetok is rajta ulnek az urhajon siman vallalhat egy 50% alatti siker valoszinusegu missziot, legfeljebb mind meghalnak. Igy vagtak neki az usa alapito 'atyai' is az ujvilagnak es kb. a feluk tul is elte az elso telet. Viszont aki meguszta, annak a leszermazottai az usa-t alapito csaladok kozze tartoznak.
Amikor a google par eve aprilis elsejen bejelentette, hogy sajat Mars kuldetest indit, de csak oda, tehat telepeseket keresnek, rengeteg jelentkezo akadt. Jo reszuk akkos is ment volna, ha tudja, hogy nem biztos hogy tuleli az elso evet. Ez is vallalkozo szellem csak nem anyagi ertelemben.
Mert meg nem sikerult kitalalni, hogyan lehet ezt a gyakorlatban is osszehozni.
"Ha pedig ne adj isten sikerülne piacra dobni ezt a bizonyos energiát, azzal a saját sírodat is megásnád, hisz elég lenne 1x megvennie mindenkinek."
Hibas logika. Ennyi energival akar az egesz bolygot is meg lehet hoditani (vagy gazdasagilag, vagy katonailag), tehat az ilyet nem eladni szokas, hanem felhasznalni.
"Szerinted miért nincs olyan elektronikai cucc, ami életed végéig kibírná javítás, elavulás és ráfizetés nélkül?"
Mert gyorsabban fejlodik a technika, mint ahogy tonkremennenek a cuccok. Mostanaban mar a tartosabb dolgok nem mennek tonkre, hanem joval korabban kidobjuk oket. Az olcso fogyasztasi termekek viszont ugy vannak belove, hogy kb. addig birjak amig el nem avulnak, mert utanna altalaban igy is ugy is szemet lesz beloluk. Attol meg lehet venni sokszoros aron olyan termeket ami nem megy tonkre az ember elete soran, csak altalaban nem eri meg.
"Való igaz a pénz és a kapitalizmus meggyorsítja a folyamatokat, egészen addig, ami eléri határait, onnantól kezdve ugyanis visszafogja saját magát."
Innentol erdemes az emberi szellemre bizni a dolgokat. Ez az a filozofia, amit a hires hegymaszo mondott, amikor megkerdeztek miert ment fel a hegyre. Azt mondta, hogy azert mert ott van. (mas indoka tenyleg nem volt) Amig van emberiseg, addig mindig lesz valaki akinek olyan alma van ami elore viheti az emberiseget.
Azert jo lenne, ha mindenki osszeszedne magat, de mig a nasa nem engedhet meg maganak egy teljes kudarccal vegzodo Mars kuldetest, addig egy vallalkozo csapat, ahol a vezetok is rajta ulnek az urhajon siman vallalhat egy 50% alatti siker valoszinusegu missziot, legfeljebb mind meghalnak. Igy vagtak neki az usa alapito 'atyai' is az ujvilagnak es kb. a feluk tul is elte az elso telet. Viszont aki meguszta, annak a leszermazottai az usa-t alapito csaladok kozze tartoznak.
Amikor a google par eve aprilis elsejen bejelentette, hogy sajat Mars kuldetest indit, de csak oda, tehat telepeseket keresnek, rengeteg jelentkezo akadt. Jo reszuk akkos is ment volna, ha tudja, hogy nem biztos hogy tuleli az elso evet. Ez is vallalkozo szellem csak nem anyagi ertelemben.
#29
Mégis van Firefox és mégis van Google... Pedig a leghatalmasabb cégek egyikének joggal nevezheted a Microsoftot.
A vállalai perek elég költségesek. Akkor nem éri meg az erõforrásokat inkább fejlesztésre használni?
Ha felfedezed az ingyenenergiát, nem attól kell tartanod, hogy a vállalatok eltesznek láb alól, inkább attól, hogy rájönnek, hogy kifejleszthetõ az ingyenenergia, és õk is kifejlesztik, mert lesz rá piac. Lásd: iPhone -> mára minden mobilgyártónak van okostelefonja.
Eltették láb alól a Lexust, vagy az elektromos autófejlesztõket az olajvállalatok?
A vállalai perek elég költségesek. Akkor nem éri meg az erõforrásokat inkább fejlesztésre használni?
Ha felfedezed az ingyenenergiát, nem attól kell tartanod, hogy a vállalatok eltesznek láb alól, inkább attól, hogy rájönnek, hogy kifejleszthetõ az ingyenenergia, és õk is kifejlesztik, mert lesz rá piac. Lásd: iPhone -> mára minden mobilgyártónak van okostelefonja.
Eltették láb alól a Lexust, vagy az elektromos autófejlesztõket az olajvállalatok?
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#28
Nem a legjobb hasonlat, de nagyjabol igazad van. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#27
Na es akkor mi van? Miert kene a NASAnak vezeto szerepet jatszania?
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#26
vasimr inkább több ezer tonnás ûrvonat lesz, mert lehetséges, és mert egy reaktor nem könnyû 😊
Holdnak sok értelme van bevenni... pl onnan kémiai hajtóanyag nélkül lehet terhet indítani, a földrõl meg csak rakétákkal lehet elindulni.
Holdnak sok értelme van bevenni... pl onnan kémiai hajtóanyag nélkül lehet terhet indítani, a földrõl meg csak rakétákkal lehet elindulni.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#25
A NASA veszteséges, ezt nem is vitatom! Erre inkább az a válaszom, hogy "Na és?". Most azért kelljen visszafogni az emberiség fejlõdését, mert "nincs rá pénz"? Ez elég primitíven hangzik!
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#24
Sajnos ez a téves felfogás a kapitalizmussal szemben! Gondolj csak bele! Ha te elõállítasz egy végtelen energiát, akkor magasan levered a többi céget! Eddig ugyebár stimmel! Akkor miért is nem történt ez meg eddig? Azért mert több ezer másik céget tennének tönkre teljesen, akik ezt nyilván nem akarják. Pár milla gazdát cserél, pár ember kényelmes életet kap cserébe, le is van zsírozva. Ha pedig ne adj isten sikerülne piacra dobni ezt a bizonyos energiát, azzal a saját sírodat is megásnád, hisz elég lenne 1x megvennie mindenkinek. Szerinted miért nincs olyan elektronikai cucc, ami életed végéig kibírná javítás, elavulás és ráfizetés nélkül? Naivitás azt gondolni, hogy a versenyszellem a lehetõ legoptimálisabb eredményeket hozná meg, hisz a multik érdekei ellen szólnak. Ez ugyanúgy az ûrkutatásra is igaz lesz a jövõben.
Való igaz a pénz és a kapitalizmus meggyorsítja a folyamatokat, egészen addig, ami eléri határait, onnantól kezdve ugyanis visszafogja saját magát. Ezt érdemes úgy elképzelni, mint egy kötelet, amivel felrántod a dolgokat a levegõbe. Gyorsan és hirtelen indul meg a magasba, mindenki csak bámul, hogy "Vááá!", de aztán elérkezik a pont, amikor épp a kötél nem engedi a tárgyat még magasabbra jutni.
Való igaz a pénz és a kapitalizmus meggyorsítja a folyamatokat, egészen addig, ami eléri határait, onnantól kezdve ugyanis visszafogja saját magát. Ezt érdemes úgy elképzelni, mint egy kötelet, amivel felrántod a dolgokat a levegõbe. Gyorsan és hirtelen indul meg a magasba, mindenki csak bámul, hogy "Vááá!", de aztán elérkezik a pont, amikor épp a kötél nem engedi a tárgyat még magasabbra jutni.
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#23
Valahol azért kellene tesztelni leszállóegységeket, életfenntartó megoldásokat és egyéb dolgokat, késõbbi bázisok és hosszabb utazások kapcsán. Én is drukkolok a VASIMR-nek.
#22
Arról pedig, hogy hogy bír a magánszektor olcsóbb lenni, mint egy állami intézet: Állami intézet megcsinálja x összegért. Használ y melóst hozzá z összegért. Magáncég megcsinálja x/2 összegért. A fõnök vesz magának egy Ferrárit, két nyaralót és egy jachtot. Használ y melóst hozzá ? összegért. És a megoldás a ? helyén van. Tudom mocskoskomcsiduma.
#21
Hagyjátok már békén ezt a Holdról a Marsra koncepciót. Semmi értelme nincs a Holdat belevenni. Pláne nincs kémiai ketyerékre tervezni egy Mars expedíciót. A VASIMR-é a jövõ, nem a 3-400 tonnás ûrvonatoké.
#20
Ezt így egy másik cikkhez akartam írni, de ide is jó lesz.
Szóval nézzük meg csak azt, hogy minek a rövidítése a NASA.
National Aeronautics and Space Administration. Magyarul: Nemzeti Légügyi és Ûrhajózási HIVATAL.
Ezek után senki ne rója fel nekik, hogy pénzbe kerülnek, és vagy bürokratikusak. Ez a dolguk. Az adminisztrációt a jövõben is nekik kell csinálni, és kézben tartani a gyeplõt. Ugyan úgy, mint bármely más közlekedési hivatal teszi. Az a furcsa, hogy eddig többek voltak, mint egy egyszerû hivatal.
Szóval nézzük meg csak azt, hogy minek a rövidítése a NASA.
National Aeronautics and Space Administration. Magyarul: Nemzeti Légügyi és Ûrhajózási HIVATAL.
Ezek után senki ne rója fel nekik, hogy pénzbe kerülnek, és vagy bürokratikusak. Ez a dolguk. Az adminisztrációt a jövõben is nekik kell csinálni, és kézben tartani a gyeplõt. Ugyan úgy, mint bármely más közlekedési hivatal teszi. Az a furcsa, hogy eddig többek voltak, mint egy egyszerû hivatal.
#19
Azért annyi félsz van a dologban, hogy a magáncégek arra mennek, amerre a lehetõ legrövidebb idõ alatt kitermelhetõ a lehetõ legnagyobb profit. Tehát ha wellness szállodára van kereslet LEO pályán, akkor építenek egyet és nem pedig mondjuk a Holdon próbálnak LH-LOX üzemanyagot elõállítani ami majd egyszer lehet elvisz a Marsra.
#18
A hidegháború miatt nemzetek közötti verseny volt jó hatással a technológiákra. Nincs hidegháború, most a magáncégek versenyének lesz jó hatása a technológiákra. Ezt látja Obama, de sok ember ugye fél minden változástól, mert úgy érzk, hogy a változás veszélyezteti az egzisztenciájukat.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#17
OFF
ISS és nem IIS 😊 már a szemem is golyózik
ISS és nem IIS 😊 már a szemem is golyózik
#16
Ne haragudj ezt kihagytam. A politikai tényezõt szándékosan nem vettem bele a képbe. Az Apolló-program alatt bizony kaptak annyit amennyi kellett, mert le kellett gyõzni az oroszokat. Mivel már nincs versenyhelyzet megakadtak a dolgok, elapadtak a források. A fegyverkezésre költött milliárdokat érzem én is feleslegesnek. Nehéz hosszú távra tervezni, de talán egy olyan nemzetközi összefogás kellene mint amilyen az IIS kapcsán van/volt. Mindenkinek érdeke hogy legyen egy eszköz a kezünkben amivel elõbb-utóbb talán más bolygókon is megvetheti az ember a lábát.
#15
"Naná, hisz a NASA nem pénzszerzésre orientálódott! Természetes, hogy nyeli a pénzt!"
Múltkor összeírtuk, hogy mennyi technológia jutott el az átlagemberhez a NASA fejlesztéseibõl, kezdve a teflontól az összes hírközlési kütyüig és ezek a magánszférába jutatása jövedeelmforrás volt. Mostanra a NASA inkább csak veszteséget termel, de azt nagyon, a magáncégek pedig megtalálhatnák az emberek számára használható, eladható technológiákat.
Múltkor összeírtuk, hogy mennyi technológia jutott el az átlagemberhez a NASA fejlesztéseibõl, kezdve a teflontól az összes hírközlési kütyüig és ezek a magánszférába jutatása jövedeelmforrás volt. Mostanra a NASA inkább csak veszteséget termel, de azt nagyon, a magáncégek pedig megtalálhatnák az emberek számára használható, eladható technológiákat.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#14
"Minél több energia van a technológiánk által, annál kevesebb profitot mutathat fel egy cég, amely el akarja adni az adott energiát, hisz ha nem tudná eladni, mert olyan sok van belõle, akkor csõdbe menne."
Viszont ha lenne egy cég, aki olyan technológiát hoz,ami radikálisan csökkenti az energiafelhasználást a termékével, akkor minden ember ezen cég termékeit vásárolja, és az megéri nekik. A verseny ezt jelenti.
Viszont ha lenne egy cég, aki olyan technológiát hoz,ami radikálisan csökkenti az energiafelhasználást a termékével, akkor minden ember ezen cég termékeit vásárolja, és az megéri nekik. A verseny ezt jelenti.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#13
Szerinted környezetvédelembõl fejlesztenek zöld járgányokat, vagy azért, mert egyre nagyobb kereset van, egyre több ember hajlandó pénzt ölni a zöld technológákba? Az egész kapitalizmus lényege ezen alapul. A kereset maga után húzza a kínálatot is.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#12
Gondolod, hogy a NASA önállóan hozza a döntéseit, hogy mit fejlesszen? Sajnos nem! Nem beszélve arról, hogy akármekkora összegekrõl is beszélünk, a NASA soha nem kapott igazán megfelelõ támogatást, pont hogy a hidegháború alatt. Sajnos a kutatás gyorsan elszív pár milliárdot, de ez még mindig édeskevés ahhoz képest, amennyit fegyverkezésre költ az USA! Azért ezt nem árt figyelembe venni!
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#11
Szerintem is jó ötlet a magáncégek bevonása, mert sajnos úgy néz ki, hogy a NASA-nál - az elmúlt 15-20 évben - elfogyott a lendület. Rengeteg pénzt költenek el láthatatlan dolgokra. Fejlesztettek szondákat, marsjárót is, de az emberes ûrrepülés terén szinte semmit sem tudnak felmutatni.
Az Apollóval feljutottak a Holdra, ahol ott is hagytak valamit, a lelkesedést és a perspektívát. 81-ben életre hívták az ûrsiklót - STS rendszert - de azóta nem fejlesztettek semmi olyan átütõ dolgot mint a sikló, illetve a már említett Apolló ûrhajó. Ennek okát én abban látom, hogy a hidegháború megenyhülésével az ûrsiklók elvesztették elsõdleges feladatukat és tulajdonképpen mûholdak pályára állításán kívül mást nem csináltak (újabban ugye az ISS-t látják el), bár igazán egyéb dolgokra nem is alkalmasak. Ettõl függetlenül nekem az ûrsikló jelenti az emberes ûrrepülést magát, csodálattal tölt el, hogy 81-ben az ember ilyet tudott alkotni. Az Apolló után a Shuttle egy luxuslimuzin, de drága és túl sok pénzt vont el más területekrõl.
Amit én a fõ problémának érzek, az az, hogy a Hold túl közel van és már jártunk ott -> minek oda visszamenni? A Mars pedig túl távol van és sok a kihívás. Nem tudja a NASA eldönteni, hogy melyiknek van több értelme.
Az Apollóval feljutottak a Holdra, ahol ott is hagytak valamit, a lelkesedést és a perspektívát. 81-ben életre hívták az ûrsiklót - STS rendszert - de azóta nem fejlesztettek semmi olyan átütõ dolgot mint a sikló, illetve a már említett Apolló ûrhajó. Ennek okát én abban látom, hogy a hidegháború megenyhülésével az ûrsiklók elvesztették elsõdleges feladatukat és tulajdonképpen mûholdak pályára állításán kívül mást nem csináltak (újabban ugye az ISS-t látják el), bár igazán egyéb dolgokra nem is alkalmasak. Ettõl függetlenül nekem az ûrsikló jelenti az emberes ûrrepülést magát, csodálattal tölt el, hogy 81-ben az ember ilyet tudott alkotni. Az Apolló után a Shuttle egy luxuslimuzin, de drága és túl sok pénzt vont el más területekrõl.
Amit én a fõ problémának érzek, az az, hogy a Hold túl közel van és már jártunk ott -> minek oda visszamenni? A Mars pedig túl távol van és sok a kihívás. Nem tudja a NASA eldönteni, hogy melyiknek van több értelme.
#10
Naná, hisz a NASA nem pénzszerzésre orientálódott! Természetes, hogy nyeli a pénzt! Mégis kinek éri meg egy Mars-kutatás? Abból nem fog pénz termelõdni.
Sajnos a kutatás egy alapjaiban pénznyelõ dolog. Egyszerûen nem lehet pénzben mérni, csak vinni fogja a pénzt. A kérdés itt az, hogy ez tényleg akkora bûn lenne? Mert ha ezt annak veszed, akkor azzal csak azt bizonyítod, hogy a pénz fontosabb a tudománynál. És ami vicces, hogy ma tényleg fontosabb is! Ha magáncégek kezébe kerül a dolog, akkor ott sokkal hamarabb kerülhetnek ki fejlesztések, hisz a pénz motiválja a dolgot, de ezek a fejlesztések olyanok lesznek, amik profitot hoznak az adott cégnek. Tehát az adott cég meg fogja szabni saját határait, ami a tudományban (mint tudjuk) nem létezik. Csupán azt fogják fejleszteni ami pénzt hoz a konyhára. Mit gondolsz az energiaipar miért nem fejlõdik olyan gyorsuló ütemben? Azért mert minél jobb technológiák vannak, annál jobban romba dönti a céget, amely kifejlesztette! Minél több energia van a technológiánk által, annál kevesebb profitot mutathat fel egy cég, amely el akarja adni az adott energiát, hisz ha nem tudná eladni, mert olyan sok van belõle, akkor csõdbe menne.
Tehát csakhogy tisztán leírjam a dolgokat:
Ha pénz van a háttérben (mire másra épülne egy cég) az meggyorsítja a folyamatot, de hosszútávon lelassíttatja önmagát, hogy életben maradjon! Megszabja nekünk embereknek, hogy mi elérhetõ és mi nem! Hogy fizessünk érte! Ez egy teljesen természetes és kikerülhetetlen folyamat a cégeken belül! Vegyük csak a General Motors-t és az elektronikus autóját! Dollár milliókat öltek bele, mégis kinyírták, hiszen onnantól kezdve felesleges lett volna benzint venni, autókat szervizelni (sokkal hosszabb élettartama van!), cégek ezrei mentek volna csõdbe, azt meg ugyebár senki nem akarja, hisz akkor mibõl él meg! Mibõl tartja el a sok ezer embert?
Igen, fellendülés lesz az elkövetkezõ években, hisz milliárdokat hoz a konyhára, de amint csökkenne a bevétel, úgy fogja magát egyre jobban visszavenni, nehogy mán elessünk a profittól! Az üzleti élet ezt a magatartást diktálja, ígyhát ez is fog megtörténni!
Sajnos a kutatás egy alapjaiban pénznyelõ dolog. Egyszerûen nem lehet pénzben mérni, csak vinni fogja a pénzt. A kérdés itt az, hogy ez tényleg akkora bûn lenne? Mert ha ezt annak veszed, akkor azzal csak azt bizonyítod, hogy a pénz fontosabb a tudománynál. És ami vicces, hogy ma tényleg fontosabb is! Ha magáncégek kezébe kerül a dolog, akkor ott sokkal hamarabb kerülhetnek ki fejlesztések, hisz a pénz motiválja a dolgot, de ezek a fejlesztések olyanok lesznek, amik profitot hoznak az adott cégnek. Tehát az adott cég meg fogja szabni saját határait, ami a tudományban (mint tudjuk) nem létezik. Csupán azt fogják fejleszteni ami pénzt hoz a konyhára. Mit gondolsz az energiaipar miért nem fejlõdik olyan gyorsuló ütemben? Azért mert minél jobb technológiák vannak, annál jobban romba dönti a céget, amely kifejlesztette! Minél több energia van a technológiánk által, annál kevesebb profitot mutathat fel egy cég, amely el akarja adni az adott energiát, hisz ha nem tudná eladni, mert olyan sok van belõle, akkor csõdbe menne.
Tehát csakhogy tisztán leírjam a dolgokat:
Ha pénz van a háttérben (mire másra épülne egy cég) az meggyorsítja a folyamatot, de hosszútávon lelassíttatja önmagát, hogy életben maradjon! Megszabja nekünk embereknek, hogy mi elérhetõ és mi nem! Hogy fizessünk érte! Ez egy teljesen természetes és kikerülhetetlen folyamat a cégeken belül! Vegyük csak a General Motors-t és az elektronikus autóját! Dollár milliókat öltek bele, mégis kinyírták, hiszen onnantól kezdve felesleges lett volna benzint venni, autókat szervizelni (sokkal hosszabb élettartama van!), cégek ezrei mentek volna csõdbe, azt meg ugyebár senki nem akarja, hisz akkor mibõl él meg! Mibõl tartja el a sok ezer embert?
Igen, fellendülés lesz az elkövetkezõ években, hisz milliárdokat hoz a konyhára, de amint csökkenne a bevétel, úgy fogja magát egyre jobban visszavenni, nehogy mán elessünk a profittól! Az üzleti élet ezt a magatartást diktálja, ígyhát ez is fog megtörténni!
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#9
szerintem jó irány ez, hogy egyre inkább a cégek kezébe kerül az ûrkutatás.
úgy lehet komolyabb fejlõdést elérni, ha van rá keret, ahhoz pedig verseny szükséges, ami hidegháború idején volt, mentünk is a holdra. ma azonban nincs, szóval valahogy teremteni kell, és pont erre jó a magánszféra😊
ráadásul ez olyan folyamat, ami ha egyszer beindul, akkor már nem nagyon fogja senki leállítani, avagy nem olyan mint a nasa, ami vagy kap elég pénzt vagy nem. a kérdés inkább csak az, hogy mivel lehet rávenni a befektetõket. ûrhotel poén, de vonzereje csak egy szûk réteget érint szvsz.
úgy lehet komolyabb fejlõdést elérni, ha van rá keret, ahhoz pedig verseny szükséges, ami hidegháború idején volt, mentünk is a holdra. ma azonban nincs, szóval valahogy teremteni kell, és pont erre jó a magánszféra😊
ráadásul ez olyan folyamat, ami ha egyszer beindul, akkor már nem nagyon fogja senki leállítani, avagy nem olyan mint a nasa, ami vagy kap elég pénzt vagy nem. a kérdés inkább csak az, hogy mivel lehet rávenni a befektetõket. ûrhotel poén, de vonzereje csak egy szûk réteget érint szvsz.
My name is ios... Edios. Not Eidos you f*ck*n pr*ck!
#8
Már nem azért, de a Hold eddig is magánkézen volt, ha úgy vesszük, hisz csak az amerikaiak engedhették meg maguknak, hogy rendszeresen meglátogassák...
Gaming is believing.
#7
Hupsz a Hold már tényleg magán kézbe van jogilag, de az csak az emberi hülyeség határtalansága miatt van.
techgarazs.com ingyendomain.tk BME
#6
Aztán majd xy év múlva azon kapja magát az emberiség, hogy a hold magán kézben van és Nasa-nak kell majd engedélyt kérni meg adót fizetni, hogy leszálljon a Hold-on.
techgarazs.com ingyendomain.tk BME
#5
Visszaélésre? Már megbocsáss, de ha valami, hát a NASA visszaélt a rábízott pénzekkel rendesen. Milliárdokat nyeltek el kutatásra és fejlesztésre úgy, hogy ennek látványos eredménye már nagyon régóta nem volt. Az ûrverseny befejezése megölte a motivációt, és ebbõl az lett, ami minden pénzes állami cégnél lesz, ha épp nem olyan szükséges a munkája: "Jön pénz, költsük el, oszt sírjunk, hogy kell még, mert ez nem elég!" Ennyi és nem több.
A magánszféra behozása Obamától jó ötlet, mert mind írtad, ott mindenki azért fejleszt, mert pénzt akar, és nem fordítva. Így várhatóak lényeges eredmények, úttörõ ötletek, és olyan emberek is a húsosfazék közelébe férkõzhetnek, akik a NASA egyeduralma alatt nem kaptak rá alkalmat.
A magánszféra behozása Obamától jó ötlet, mert mind írtad, ott mindenki azért fejleszt, mert pénzt akar, és nem fordítva. Így várhatóak lényeges eredmények, úttörõ ötletek, és olyan emberek is a húsosfazék közelébe férkõzhetnek, akik a NASA egyeduralma alatt nem kaptak rá alkalmat.
Gaming is believing.
#4
Azért elég szomorú, hogy a fejlõdés lehetõsége is szép lassan magáncégek kezébe kerül, akik nyilván saját érdekeiket veszik csupán figyelembe. Ugyanakkor az is igaz (és szintén szomorú!), hogy csak akkor éri meg a mai világban fejleszteni valamit, ha az pénzt hoz a konyhára. Tehát logikus ez a folyamat, hogy szépen átcsúsznak a dolgok. Csakhát sajnos ez rengeteg visszaélésre ad okot.
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#3
fasza
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Oldal 1 / 2Következő →