41
  • Epikurosz
    #41
    Azért álmatlan éjszakákon belenézel te is...
  • Loverman
    #40
    vicces, egy filmes hírhez alig ha ketten szólnak, itt meg gyűlik a sok meg nem értett (és rejtőző) fizikus/kémikus/biológus, köztük a legJOBBIK, a vadmagyar epikurosz :D szoktátok olvasni a blogját? nem, én sem :D
  • Epikurosz
    #39
    Én eddig azt hittem, hogy a földről elpárolgó, a felhőkben összegyűlő, majd csapadék formájában a földre visszahulló víz steril. Hát nem!
  • Aradebil2
    #38
    egy kis előképzettség nem árt de gugli meg wiki

    Rövid felezési idejű izotópok jelenlétének jelentősége
    CAI és kondrumok olyan izotópokat tartalmaznak, amelyek 4,6 milliárd éve rövid
    felezési idejű izotópok radioaktív bomlása során jöttek létre.
    Pl. 26Al -> 26Mg, 60Fe -> 60Ni, 41Ca -> 41K
    Az 26Al felezési ideje 740000 év, azaz már rég lebomlott. Azonban a primitív
    meteoritokban többlet mennyiségben van jelen 26Mg izotóp, amiből visszaszámolható az egykori 26Al/ 27Al izotóparány.
    A különböző 26Al/ 27Al izotóparány a kondrumokban és CA zárványokban arra utal,
    hogy ezek különböző időben alakultak ki (relatív kronométer) – a számítások szerint a
    kondrumok a CA zárványok képződését követően mintegy 1-3 millió évvel később
    alakultak ki.
  • Aradebil2
    #37
    és ezt miért kellett sokadszorra is bebizonyítani?én ezt így tanultam,sőt 80as években íródott tankönyv is tényként írja le,megjegyezve hogy még vannak kételkedők...
  • kow83
    #36
    Szerintem ne próbálja meg, jobb lesz mindenkinek.
  • Lalee1
    #35
    Nem szoktam itt a tudományos részlegnél hozzászólni a dolgokhoz, nem érzem elég tájékozottnak magam, ezért inkább a jó öreg, hallgatok, tehát bölcs maradok elvet követem. Ellenben a cikkeket és a hozzászólásokat el szoktam olvasni, próbálva kiszűrni a hasznos információt, annak reményében, hogy ragad rám vmi.
    Te viszont valami elképesztő - ahogy előttem írták - "veszélyes" vagy.
  • rágógumi
    #34
    ez a szantai gyerek elég veszélyes :D
  • philcsy
    #33
    "A napnál nem lehet öregebb egy kőzet"
    Feltéve hogy csak a naprendszer létezik. De képzeld el vannak akik azt állítják vannak más "napok".
  • philcsy
    #32
    Te miről beszélsz?
    "NE legyetek már ekkora hülyék ha valami felrobban nem fény kíséri akkor mi a faszom volt elöbb ha nem a nap?"
    Azt vágom hogy valamit akartál mondani, de próbáld meg újra.
  • philcsy
    #31
    A csillagok esetében a tömegükből és a H/He arányukból lehet a kort meghatározni.
    Csillagközi hidrogéngáz-felhőnél szerintem hasonló módszert alkalmaznak, a H/He (esetleg más) arányukból próbálják megmondani hogy az az ősrobbanásból számazik-e, vagy egy felrobbant csillag által kibocsátott anyag.
    Szerintem.
  • Szantai
    #30
    NE legyetek már ekkora hülyék ha valami felrobban nem fény kíséri akkor mi a faszom volt elöbb ha nem a nap?
  • Epikurosz
    #29
    Azért az engem is érdekelne, hogy pl. egy csillagközi hidrogéngáz-felhő esetében hogyan lehet megállapítani a korát. Talán a benne lévő többi kémiai elem alapján...

    A radioaktív felezési idő egyébként a protonok/antiprotonok esetében a legynagobb tudtommal: > 10<sup>29</sup> év.
  • krajcsovszkig
    #28
    A nap az nem az ősrobbanáskor keletkezett ám... ;-)
    Az ősrobbanás 13,7 milliárd éve volt, a nap meg "csak" bő 4 milliárd éves. Vannak és voltak is nála sokkal öregebb égitestek.
  • Szantai
    #27
    :D
  • Epikurosz
    #26
    Küldhetek neked egy cuppantóst?
  • Szantai
    #25
    Ti nagyon gyagyások!A napnál nem lehet öregebb egy kőzet hisz a nap vulkanikus gáz atmoszféra miből származik az összes kőzet elleme mik a napból az ősrobbanáskövetkeztében alakúltak ki egyre nagyobb meteorokká míg végűl bólygókká!
  • kow83
    #24
    uhh, valóban, köszi a helyreigazítást.
  • dendroaspis
    #23
    Az aminosavak a fehérjék építőkövei, a DNS nukleotidokból áll - melyek sorrendje kódolja a fehérjék aminósavsorrendjét.
  • dendroaspis
    #22
    "A Földön az összes élőlény 20 féle aminósavból épül fel."

    Ez nem igaz, a DNS kódol 20 féle aminosavat, de az élőlényekben más aminosavak is vannak.
  • krajcsovszkig
    #21
    Na akkor AZ a magyar címe :D
    Most olvasom pont angolul, de nem tudtam, hogy van magyarul :)
  • Renegade
    #20
    nahát, a NASA-nal valaki elolvasta a Megtévesztés fokát, és úgy gondolta, hátha leesik némi plusz pénz :-)
  • Running
    #19
    Arra nem is gondoltatok, hogy rá volt írva a kora?
  • Pluskast
    #18
    Vagy akár az Europa holdon is....
  • Epikurosz
    #17
    "Az aminocsoportnak a karboxilcsoporthoz viszonyított helyzete alapján α-, β-, γ- stb. aminosavakról beszélünk. A fehérjék kizárólag α-aminosavakból épülnek fel. A többi biológiailag általában jelentéktelen. Az egyetlen élettani jelentőséggel bíró β-aminosav a β-alanin, ennek származékai a pantoténsav és a koenzim-A. Lényeges még az agy anyagcseréjének egyik eleme, a γ-aminovajsav (GABA), valamint a vitamin hatású p-amino-benzoesav.
    Az élő szervezetekben 25-féle α-aminosav található, ezek közül 20 fehérjeépítő. Ezek kapcsolódási sorrendje az aminosav szekvencia, a fehérjék elsődleges szerkezete.
    A szervezet fehérjéinek és egyéb nitrogéntartalmú alkotórészeinek felépítéséhez, és ezek újraképzéséhez szükséges aminosavakat a táplálék fehérjéi adják. A fehérjeszükséglet tehát aminosav szükségletet jelent. Az emberi szervezetben 14-16% a fehérje-, és hozzávetőlegesen 0,1% a szabad aminosavtartalom."

    "Alapvető fontosságú (esszenciális) aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani.
    Az emberi szervezet számára 9 aminosav esszenciális: metionin, treonin, lizin, izoleucin, valin, leucin, fenil-alanin, triptofán, hisztidin. Minden állatfajta számára más-más aminosavak esszenciálisak."
  • kow83
    #16
    Ez remek hír, az aminosavak a DNS építőkövei és mint olyanok akár a saját naprendszerünkön belül is könnyű szerrel kialakulhattak a folyékony halmazállapotú holdak tavaiban, tengereiben, az szerintem teljesen mindegy, hogy a földihez képest mennyi a hőmérséklet beli eltérés, mert ha ezek a molekulák évmilliók/millárdok során szabadon kapcsolódhatnak egymáshoz folyamatosan új és új kombinációkat kiróbálva, akkor akár reális esély is lehet rá, hogy az Encaldus felszíne alatt kezdetleges életjelenségeket találjunk.

    Ez persze színtiszta spekuláció, de azért jól esik belegondolni :)
  • harmi2009
    #15
    Ha tényleg érdekel akkor kérdezd meg Tőle. Itt az emil címe: [email protected] :o))
    Meg az "adatlapja" http://www.mgumus.chem.msu.ru/persons/schmitt-kopplin/

    Nem tűnik hülye gyereknek.
  • toto66
    #14
    "Mi van ha a szerves vegyületek itt a földön kerültek rá"
    A Földön az összes élőlény 20 féle aminósavból épül fel.
    "14 000 különböző összetevőt azonosítottak a meteorit egy mintájában, melyek között nem kevesebb, mint 70 aminosav található"
  • Piel
    #13
    Én már régen felküldtem volna Föld körüli pályára egy nagy mágnest, hogy gyűjtögessen. Időnként csak le kell szedni róla a cuccost és már elemezhetjük is a Földi laborokban. Olyan lenne mint egy postaláda.
  • readswift
    #12
    /off
    rettenetesen gusztustalan ez a reklám.
  • teddybear
    #11
    A radiokarbon-vizsgálattal nem túl nagy időtartamú meghatározást lehet végezni. Ez úgy 50-60 ezer év max. A régészeknek ennyi elég is.

    De léteznek sokkal nagyobb felezési idejű izotópok is, akár milliárd éves felezéssel. Ezeknek az izotópok bomlástermékeinek nagyságából vissza lehet következtetni a kőzet korára. Ha nem is egyszerűen.
  • mcsaba
    #10
    Azért az engem is érdekelne hogy számolnak ki ilyesmit. Van a radiokarbonos kormeghatározás ha jól tudom ez a pontos neve, amivel földi dolgok korát határozzák meg de azt is csak egy bizonyos korig lehet megközelitőleg pontosnak mondani utána már egyre nagyobb a hibaszázalék, de egy olyan dolgot ami az ürből került a földre kitudja hány csillag közelében haladt el, kitudja milyen sugárzások érték, kitudja milyen mágneses tereken ment keresztül, ráadásul mikor belép a föld légkörébe hatalmas hőhatásnak, súrlódásnak volt kitéve arról nem tudom elképzelni hogy olyan adatokat mint a korát megtudnák határozni.
    Mi van ha a szerves vegyületek itt a földön kerültek rá, esetleg a levegőben elcsapott egy madarat és a becsapódás és a nagy hőhatás miatt csak ennyi maradt belőlük? Lehet én is hülyességeket mondok, de én az olyan tudományos hireket szeretem amiben elmondják azt is hogy hogyan jutottak arra az eredményre amit állitanak, ha nincs rendes magyarázat mindig beindul a fantáziám.
  • andersh
    #9
    Isten szadista, de valószínűleg erről maga sem tud.
  • mjevsrsh
    #8
    És honnan veszi a tudósok ezt? mert úgylátják a 2 szemükkel? vagy mert most épp így van? mivel bizonyítják be azt hogy amit látnak a 2 szemükkel az létezik is?
  • Hegi90
    #7
    mondjuk azért a 8 általánost el kéne végezned, mielőtt ilyen kérdést felteszel.
  • Epikurosz
    #6
    Én sem tudom, de én elhiszem, mert a tudósok okos emberek, általában, és megvannak a módszereik.
  • jhetedikj
    #5
    Ezt én nem hiszem el! Mivel számolták ki, hogy ilyen idős lenne?(4,65 milliárd éves lehet.)
  • jaspercry
    #4
    Csak nem úgy ,hogy mi azt gondoljuk!
  • DJviolin
    #3
    Republikánus vagy? :D
  • Anomaly
    #2
    Iiiigen... És isten szeret minket.