Bemutatkozott a jövő robotmunkatársa
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#101
Do
if
Addition:/Kiegészítés:
Még mindíg itt vagytok ?
then error = come here "http://senergy.atw.hu/"
end if
loop
#100
#import from "http://senergy.atw.hu/"
Do
language = eng
Services:
Forum:
Anyone-open Topics
No-Registration
-No limitations
Live-chat option
-News
language = hun
Szolgáltatások:
Fórum:
-Bárki nyithat topikot
-nincs regisztráció
-nincs korlátozás
-élõ chatelés lehetõsége
-Friss hírek
loop
Do
language = eng
Services:
Forum:
Anyone-open Topics
No-Registration
-No limitations
Live-chat option
-News
language = hun
Szolgáltatások:
Fórum:
-Bárki nyithat topikot
-nincs regisztráció
-nincs korlátozás
-élõ chatelés lehetõsége
-Friss hírek
loop
#99
Do
If Do you want fun ?
goto http://senergy.atw.hu/
end if
id = "All that is important" & "The future is here"
loop
If Do you want fun ?
goto http://senergy.atw.hu/
end if
id = "All that is important" & "The future is here"
loop
#98
Amúgy a Terminátor programja /0-s verzió/ nagyon egyszerû:
if (human) then
kill human
end if
Azonosítás hõkamerával, szûrés méretre, alakra, mozgásra.
if (human) then
kill human
end if
Azonosítás hõkamerával, szûrés méretre, alakra, mozgásra.
#97
Ami az ember és a robot együttdolgozását illeti: Akkor nem veszélyes, ha fizikailag gyengébb és lassabb, mint az ember. Ekkor már csak arra kell ügyelni, hogy az ember szemét ne akarja piszkálni, meg ne közelítsen az ember felé veszélyes eszközzel (kés, pisztoly, láncfûrész, stb) Úgyhogy az egyik legfontosabb parancs majd ez lesz: Teszed le?! (Most rögtön!)
Ami a szellemi és kreatív munkát illeti: Az emberek jó része egyszerûen nem akar dolgozni, nem akar szellemi tevékenységet folytatni. Sokan meg nem is képesek erre. A szociális foglalkoztatás fel fog értékelõdni, mert csak rájönnek, hogy olcsóbb az embert foglalkoztatni, még ha nincs is szükség a munkájára, mint eltartani, meg azt lesni, hogy miféle deviáns dolgokat csinál, ha nincs lefoglalva.
Ami a szellemi és kreatív munkát illeti: Az emberek jó része egyszerûen nem akar dolgozni, nem akar szellemi tevékenységet folytatni. Sokan meg nem is képesek erre. A szociális foglalkoztatás fel fog értékelõdni, mert csak rájönnek, hogy olcsóbb az embert foglalkoztatni, még ha nincs is szükség a munkájára, mint eltartani, meg azt lesni, hogy miféle deviáns dolgokat csinál, ha nincs lefoglalva.
#96
http://www.youtube.com/watch?v=SkvpEfAPXn4&feature=related...én sokkal inkább az ilyen tendenciák miatt agódnék,képzeljétek el, ne legyen nano csak miliméteres kivitelben,ahogyan megtanul autókra vadászni mert pl hulladékfémgyüjtésre programozták...XD
#95
Teszi azt, amire az ember programozta, de a programozó ember, ezért hibázik. De csak annyira veszélyes, mint az összes többi "emberiséget javító" technika:
Igen igen én is egyböl Csernobilra gondoltam
Igen igen én is egyböl Csernobilra gondoltam
#94
A vezérlési sebességrõl a robotoknál:
http://www.youtube.com/watch?v=-KxjVlaLBmk
http://www.youtube.com/watch?v=-KxjVlaLBmk
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#93
Értékelem, hogy õszintén tudsz beszélni ilyen személyes eseményekrõl a fórumon. De te egy elméleti robotról beszélsz, én pedig egy gyakorlati robotról. Mert az elméleti robot a te szemszögedben sohasem hibázik. A gyakorlati robot pedig, mivel emberek írják mega szoftvert, hibázik. És most arról nem is beszélünk, hogy ilyen technológia kb. 100 évig nem is lesz, hogy önálló orvosi döntéseket képes hozni egy gép, és jó reakcióidõvel. Hiszen jelen pillanatban ott tartunk, hogy 10 másodperc alatt összehajt egy lepedõt, ha megmondják neki. Tehát azért nem válaszoltam a kérdsedre, mert a kérdés értelmetlen volt. És igen, a gyakorlati robot is képes rosszul dönteni, ráadásul sok más hibát is képes véteni, amit az ember koránál fogva és életvitele miatt nem. Sarkított példa: az ember meg tud különböztetni egy fekete rigót egy galambtól, mert a gyermekkora abból állt, hogy ilyeneket mutogattak neki. Egy robotot meg meg kell tanítani, hogy a fekete madárformájú dolog az rigó, a szürke madárforma az galamb, de nem fog tudni mit kezdeni este a madarakkal (mindkett fekete), vagy az albino galambbal (mert nem szürke). Amíg a program abból állt, hogy össze kellett adni pár számot, addig lehetett hibátlan programokat írni, de minél összetettebb a program, annál több hiba van benne (mondhatnám, hogy tapasztalat, és sokminden igazolna).
Viszont örökérvényû tapasztalat lehet számodra, hogy "vadbarom" sebész is képes jól mûteni, és nem lesz ilyenkor máskor halálfélemed, hiszen a jópofizás vagy a barátkozós természet és a szakmai elhivatottság egymástól független tulajdonság. (Pl. a harmadik eset mutatja, hogy sztereotípiákkal az ember nem lehet jó emberismerõ.)
Viszont örökérvényû tapasztalat lehet számodra, hogy "vadbarom" sebész is képes jól mûteni, és nem lesz ilyenkor máskor halálfélemed, hiszen a jópofizás vagy a barátkozós természet és a szakmai elhivatottság egymástól független tulajdonság. (Pl. a harmadik eset mutatja, hogy sztereotípiákkal az ember nem lehet jó emberismerõ.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#92
Gyõzz meg mint "kukacos" tette.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#91
Nem válaszoltál a kérdésre, mert a levegõbe beszélsz.
De tõled nem is várok el mást, saját szavaiddal szólva "hozod a színvonalat".
Akkor elmondom neked az én tapasztalatom. Nem vélemény, nem okoskodás, hanem tapasztalat. Érzed a különséget?
3x voltam mûtve, igaz nem nagyon veszélyes mûtétek. A mandulám kivételekor egy profi (nyugdíjba ment, de még dolgozó) sebészt fogtam ki. Éreztem, hogy az életem rábízhatom. Az assziszense, kis fiatal hülye, ugyan bunkó volt, de tudtam, hogy a dokival minden rendben. Jóóó emberismerõ vagyok, ám!!! Egybõl megismerem az emebrt, még itt a neten is!
A második mûtétem egy aranyérmûtét volt. Már eleve necces, ha az ember seggében turkálnak, de azzal a vadbarom sebésszel sem tudtam okés kapcsolatot kialakítani. Nem is tudom, miért mentem bele a mûtétbe vele.. Na, mindegy, végülis jól sikerült, de az az igazság, hogy halálfélelmem volt, és jobban szerettem volna, ha egy robot mût, mint egy olyan ember, akiben nem bízom.
Kezded már érteni, te zölfülû???
De tõled nem is várok el mást, saját szavaiddal szólva "hozod a színvonalat".
Akkor elmondom neked az én tapasztalatom. Nem vélemény, nem okoskodás, hanem tapasztalat. Érzed a különséget?
3x voltam mûtve, igaz nem nagyon veszélyes mûtétek. A mandulám kivételekor egy profi (nyugdíjba ment, de még dolgozó) sebészt fogtam ki. Éreztem, hogy az életem rábízhatom. Az assziszense, kis fiatal hülye, ugyan bunkó volt, de tudtam, hogy a dokival minden rendben. Jóóó emberismerõ vagyok, ám!!! Egybõl megismerem az emebrt, még itt a neten is!
A második mûtétem egy aranyérmûtét volt. Már eleve necces, ha az ember seggében turkálnak, de azzal a vadbarom sebésszel sem tudtam okés kapcsolatot kialakítani. Nem is tudom, miért mentem bele a mûtétbe vele.. Na, mindegy, végülis jól sikerült, de az az igazság, hogy halálfélelmem volt, és jobban szerettem volna, ha egy robot mût, mint egy olyan ember, akiben nem bízom.
Kezded már érteni, te zölfülû???
Kara kánként folytatom tanításom.
#90
És mi a helyzet a többi tévedéseddel?
Kara kánként folytatom tanításom.
#89
off:
Amit elõzõleg valószínûség sûrûségföggvénynek mondtam(írtam) az nem az volt. "kukacos" által írtak a helyesek.
Amit elõzõleg valószínûség sûrûségföggvénynek mondtam(írtam) az nem az volt. "kukacos" által írtak a helyesek.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#88
"a gép azt teszi, amire programozták"
De most már arra is tudják programozni, hogy tanuljon, és a tanult minta alapján hozzon döntést. És nem csak száraz lexikális tudást képes tanulni. Képesek saját maguk fogalmakat alkotni, ezeket kategorizálni, és ezek alapján következtetéseket levonni. Persze megint az ember dönti el hogy melyiknek milyen hatáskört ad. A tanulás körülményeit is az ember dönti el. Sõt az ember kikapcsolhatja a tanulási folyamatot úgy hogy a gép azt "magától" nem tudja bekapcsolni.
Nézünk konkrét példát:
Elõbb utóbb robotok fognak harcolni, és nem távirányítású "avatárok" hanem olyan gépek amelyek önállóan hoznak döntést. Miért? Mert a gyorsaságukat nem korlátozza az emberi tényezõ. Egy gép 1 mp alatt képes elvileg több száz célpontot megsemmisíteni. A ragálási ideje ezredmásodperc. Ez azt jelenti hogy elvileg képes a kilõtt hangsebességû célzott lövés elõl elmozdulni. Közelharcról ne is beszéljünk. Persze biztosan csinálnak majd valamilyen leállító mechanizmust. És ugye az EM hullámokra is érzékeny pontjuk lesz. Az egyetlen ok amiért még nincsennek az az energiaellátás.
De most már arra is tudják programozni, hogy tanuljon, és a tanult minta alapján hozzon döntést. És nem csak száraz lexikális tudást képes tanulni. Képesek saját maguk fogalmakat alkotni, ezeket kategorizálni, és ezek alapján következtetéseket levonni. Persze megint az ember dönti el hogy melyiknek milyen hatáskört ad. A tanulás körülményeit is az ember dönti el. Sõt az ember kikapcsolhatja a tanulási folyamatot úgy hogy a gép azt "magától" nem tudja bekapcsolni.
Nézünk konkrét példát:
Elõbb utóbb robotok fognak harcolni, és nem távirányítású "avatárok" hanem olyan gépek amelyek önállóan hoznak döntést. Miért? Mert a gyorsaságukat nem korlátozza az emberi tényezõ. Egy gép 1 mp alatt képes elvileg több száz célpontot megsemmisíteni. A ragálási ideje ezredmásodperc. Ez azt jelenti hogy elvileg képes a kilõtt hangsebességû célzott lövés elõl elmozdulni. Közelharcról ne is beszéljünk. Persze biztosan csinálnak majd valamilyen leállító mechanizmust. És ugye az EM hullámokra is érzékeny pontjuk lesz. Az egyetlen ok amiért még nincsennek az az energiaellátás.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#87
"Sarkítot példa"
Szoktál anyázni a windózra? Sok-sok ember szokott, mert tele van hibával. Az egyik ilyen hiba egy robot szoftverénél még okozhat balesetet is. Mint ahogy minden technikai újdonság okozott baleseteket. Néha összedõlnek hidak, lezuannak repülõgépek, rendkívül ritka esemény, mert sok véletlen eseménynek kell összejönni, de igen, emberek hibáznak, és ezért sosem tökéletes technológiák, és kárt okoznak az emberekben. Sok esetben tesi károkat. Ha ezt nem tudod megérteni... elküldelek Tibetbe továbbképzésre! 😊
Szoktál anyázni a windózra? Sok-sok ember szokott, mert tele van hibával. Az egyik ilyen hiba egy robot szoftverénél még okozhat balesetet is. Mint ahogy minden technikai újdonság okozott baleseteket. Néha összedõlnek hidak, lezuannak repülõgépek, rendkívül ritka esemény, mert sok véletlen eseménynek kell összejönni, de igen, emberek hibáznak, és ezért sosem tökéletes technológiák, és kárt okoznak az emberekben. Sok esetben tesi károkat. Ha ezt nem tudod megérteni... elküldelek Tibetbe továbbképzésre! 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#86
Ez szép és jó, de mikor lesz vásárolható android csajszi Dzsenna Dzsemszon fejével meg puncijával? 😄
#85
(vagy csak okoskodsz. Itt is.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#84
Voltál már mûtve?
Kara kánként folytatom tanításom.
#83
Igen, ez azért veszélyes, mert a mi programaink oly bonyolultságúak már ma, hogy sokszor a felhasználó akaratával ellentétes mellékhatások kiütköznek. éldául elõfordulhat olyan szituáció, hogy a gép azt teszi, amire programozták, de mivel máshogy "gondolkodik", mint egy ember, kivételes szituációkban kárt tehet az emberekben. (Sarkított példa, történik egy kis baleset, és megsérül egy ember, nyílt seb, látja a robot az ember sértetlen csontját, és úgy érzékeli, hogy azokat a kábeleket most el kell vágnia... Teszi azt, amire az ember programozta, de a programozó ember, ezért hibázik. De csak annyira veszélyes, mint az összes többi "emberiséget javító" technika: autóbalesetek is vannak, mégis beülünk a kocsikba.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#82
Ha Magyarországot annyira átkutatták volna, nem kellene semmilyen próbafúrást végezni. Ennek ellenére végeznek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#81
Igen, de mindent leprogramozni/beprogramozni nem tudsz. Ha gyorsan kell dönteni vagy véletlen dolgok történnek, akkor a robotok nem jók.
De pl. idõsek otthonában jó szolgálatot is tudnának tenni segítõ jobbként.
De pl. idõsek otthonában jó szolgálatot is tudnának tenni segítõ jobbként.
#80
Csak eszköz és programozás kérdése. És valószínûleg az ember fejét az alváztól meg fogják különböztetni. Ez már biztonsági okokból is célszerû. Ha pedig megkülönböztették akkor a hozzájuk tartozó cselekedetek is különbözni fognak. Ha pedig a felismert tárgyhoz nem az ember (vagy az általa létrehozott fix eljárás) rendel cselekedetet, hanem valamilyen tanuláson alapuló algoritmus teszi ezt, akkor sokminden elõfordulhat. Az meg hogy tényleg tudják-e vagy nem hogy mit csinálnak szerintem lényegtelen. Az emberek se mindig tudják.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#79
a gépek nem irtják ki az emberiséget legfeljebb túlélik,(az emberiség kiirthatja magát a gépek segitségével,vagy történhet baleset)de az Asimov féle meghasad a szivem robotrol ne is álmodj,nekik megvan az a jó tulajdonságuk hogy nem tudják mit csinálnak ,odaheggeszteni valamit vagy levágni egy ember fejét kb ugyanaz, szal semmi esetre se terminátor de screamers.....
#78
Szívesen venném az intelligens gépeket, ha már embert nehezen találok. Tudod, az emberek abbahagyják a gondolkodást, a gépek elkezdik.
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#77
és a terminátorok?😛 😄
ha mégis olyan intelligensek lesznek idõvel? 😛
ha mégis olyan intelligensek lesznek idõvel? 😛
Signature Move: RKO \"Az egész univerzum előttem hajol meg.\" WWE and Slipknot rulz!
#76
.....gratula sikerült politikai kérdést csinálni belöle, hogy van e ott gáz vagy nincs,........és közben mindenki elfeletkezett róla hogy ``elveszik a munkát`` szameg ezért tartunk itt
#75
Nézd. Magyarországot tövirõl-hegyire átkutatták az elmúlt száz évben. A Geofizikai Kutató Intézettõl, illetve az utódjától kellett volna érdeklõdni. Hidd el részletes térképekkel tudnák elmagyarázni az egész ország alatti földtani szerkezetet. Itt nincs olyan terület, ahol még nem járt szakértõ, ez nem Szibéria, és nem is a dél-amerikai dzsungel. Épp ezért nem fognak egy akkora földgáztelepet találni, amely nagyságrendileg legfeljebb az Északi-tenger alatti óriástelepekhez mérhetõ.
Sajnos, Magyarország eddig mindig rákényszerült, hogy szénhidrogéneket behozzon, ezért épült fel egy csomó vezeték is (Barátság I-II. és az Adria vezeték, bár azt tudtommal nem használják.).
Most a földgáz felhasználásunknak csak a 20-23%-át fedezi az amit ki tudunk termelni. A többi fõleg az oroszoktól jön.
Ami a technológiát illeti. Nálunk a magas hõmérsékleti gradiens miatt a 3000 méteres furat végén kb. akkora hõmérséklet uralkodik, mint máshol 6000 méteren. Ami nagyon megnehezíti a fúrást. De mivel ezek a feltételek, a magyar fúrósok technológiája rég alkalmazkodott hozzá.
Egyébként megkérdeztem apámat, az õ csoportja Makónál több, mint 4000 méter alá fúrt a hatvanas évek második felében, de tud olyan brigádról, amely Békésben 5500 méter körüli mélységig ment le késõbb. Alpár mellet is több, mint 5000 méterre fúrtak.
Szóval a technika megvolt, de mégsem termelték ki. Pedig ha ennyi gáz lenne ott, akkor megérte volna. Ha másért nem, akkor azért, mert nem kellett volna felépíteni az oroszokhoz a gázvezetéket.
Szóval csalásnak tûnik. Az, hogy további fúrásokat végeznek, akár azt is jelezheti, hogy eddig nem sokat találtak, és továbbra is keresik az "elefántot", a nagy gázmezõt.
Sajnos, Magyarország eddig mindig rákényszerült, hogy szénhidrogéneket behozzon, ezért épült fel egy csomó vezeték is (Barátság I-II. és az Adria vezeték, bár azt tudtommal nem használják.).
Most a földgáz felhasználásunknak csak a 20-23%-át fedezi az amit ki tudunk termelni. A többi fõleg az oroszoktól jön.
Ami a technológiát illeti. Nálunk a magas hõmérsékleti gradiens miatt a 3000 méteres furat végén kb. akkora hõmérséklet uralkodik, mint máshol 6000 méteren. Ami nagyon megnehezíti a fúrást. De mivel ezek a feltételek, a magyar fúrósok technológiája rég alkalmazkodott hozzá.
Egyébként megkérdeztem apámat, az õ csoportja Makónál több, mint 4000 méter alá fúrt a hatvanas évek második felében, de tud olyan brigádról, amely Békésben 5500 méter körüli mélységig ment le késõbb. Alpár mellet is több, mint 5000 méterre fúrtak.
Szóval a technika megvolt, de mégsem termelték ki. Pedig ha ennyi gáz lenne ott, akkor megérte volna. Ha másért nem, akkor azért, mert nem kellett volna felépíteni az oroszokhoz a gázvezetéket.
Szóval csalásnak tûnik. Az, hogy további fúrásokat végeznek, akár azt is jelezheti, hogy eddig nem sokat találtak, és továbbra is keresik az "elefántot", a nagy gázmezõt.
#74
Nem ragaszkodom feltétlenül, hogy nekem legyen igazam, én is örök szkeptikus vagyok.
Akartam mondani, hogy annyi szakértõ nem tévedhet, de a dunakeszi láp-nem láp huzavona óta ebben sem lehet biztos az ember.
Abban szerintem egyetértünk, hogy egy nagy földgázkészlet van ott, legfeljebb a mennyiségen lehet vitatkozni, hogy 500 (ezt adják minimumként) vagy 1500 milliárd köbméter. Ha a külföldi cégek kezdik meg a kitermelést, az sem annyira rossz, mert még mindig jobb, ha 10% bányajáradékból befolyik valamennyi állami bevétel, mintha csak ott rohadna lent a földben. Talán nem kellett volna 40 éves koncessziót adni, hanem csak 5 vagy 10 évet, de ez már késõ bánat.
Mindenesetre, én kíváncsi vagyok a további fejleményekre. Szerintem még lesznek hasonló esetek, mint ahogy már rebesgetik is, hogy a mecseki uránbányászatot is egy külföldi konzorcium kezdené újra. Romániában az arany és ezüst kitermelésével próbálkoznak külföldi cégek. Az is érdekes, hogy kb. 10 év leforgása alatt, mintha csak megrendelésre tették volna, felszámolták a magyar (/román) bányaipart, hogy mostanság külföldi cégek próbálják meg újjáéleszteni. Azért ez egy kicsit furcsa.
Akartam mondani, hogy annyi szakértõ nem tévedhet, de a dunakeszi láp-nem láp huzavona óta ebben sem lehet biztos az ember.
Abban szerintem egyetértünk, hogy egy nagy földgázkészlet van ott, legfeljebb a mennyiségen lehet vitatkozni, hogy 500 (ezt adják minimumként) vagy 1500 milliárd köbméter. Ha a külföldi cégek kezdik meg a kitermelést, az sem annyira rossz, mert még mindig jobb, ha 10% bányajáradékból befolyik valamennyi állami bevétel, mintha csak ott rohadna lent a földben. Talán nem kellett volna 40 éves koncessziót adni, hanem csak 5 vagy 10 évet, de ez már késõ bánat.
Mindenesetre, én kíváncsi vagyok a további fejleményekre. Szerintem még lesznek hasonló esetek, mint ahogy már rebesgetik is, hogy a mecseki uránbányászatot is egy külföldi konzorcium kezdené újra. Romániában az arany és ezüst kitermelésével próbálkoznak külföldi cégek. Az is érdekes, hogy kb. 10 év leforgása alatt, mintha csak megrendelésre tették volna, felszámolták a magyar (/román) bányaipart, hogy mostanság külföldi cégek próbálják meg újjáéleszteni. Azért ez egy kicsit furcsa.
Kara kánként folytatom tanításom.
#73
Kifelejtettem, hogy a TC-ben benne van a bányajáradék, ami a mennyiségtõl függ, vagyis xqp, tehát a TC a q és p függvénye, ezt ne felejtsd el! Tehát x a bányajáradék százalékoan. (pl. ha x = 10%, p = 5, q = 10, a TC = xpq + építés + üzemeltetés + fenntartás + karbantartás = xpq + 5 = 0.1*5*10 + 5 = 10)
akkor behelyettesítve:
5 - 10/10 = π/q
5 - 1 = 4 = π/q
Tehát a vállalat profitja az adott példában köbméterenként 4 egység. Így lehetkiszámolni egyszerûen.
akkor behelyettesítve:
5 - 10/10 = π/q
5 - 1 = 4 = π/q
Tehát a vállalat profitja az adott példában köbméterenként 4 egység. Így lehetkiszámolni egyszerûen.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#72
Közgazdasági nyelven leírva:
p - TC/q = π/q
pq - TC = π
p = egységnyi termék ára
q = mennyiség
TC = teljes költség (építés, fenntartás, üzemeltetés, karbantartás, minden költség)
π = tejes profit
Neked az egységnyi mennyiségre jutó profitot kell kiszámolnod, ami a π/q, és ezt kell összehasonlítanod más vállalatok π/q-jával. (Ha valóban utána szerertnél nézni, egy kis útmutatás.)
p - TC/q = π/q
pq - TC = π
p = egységnyi termék ára
q = mennyiség
TC = teljes költség (építés, fenntartás, üzemeltetés, karbantartás, minden költség)
π = tejes profit
Neked az egységnyi mennyiségre jutó profitot kell kiszámolnod, ami a π/q, és ezt kell összehasonlítanod más vállalatok π/q-jával. (Ha valóban utána szerertnél nézni, egy kis útmutatás.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#71
Nekem inkább a 10% bányajáradékoddal van a bajom. A 10% is sokmindentõl függ. Pl. Az 1 köbméter földgáz kitermelésének ára (mindenestül: fúrótorony, széndioxid, tehát ez függ az ott található földgáz mennyiségétõl is és a technológiától is, amit megépítenek, és üzemeltetnek, amíg ki nem fogy minden költség leosztva 1 köbméterre) illetve az 1 köbméter földgáz várható világpiaci ára.
Adott esetben elõfordulhat, hogy a kisebb mennyiség és drágább fúrás miatt nem éri meg 10%-nál nagyobb járadékkal fúrni a vállalatnak, míg a Dél-Amerikai könnyen megszerezhetõ és nagy mennyiségû földgázra vígan elkérhetik a 80%-ot is bányajáradknak.
Tehát a te 10%-od önmkagában nem mond semmit. Azt az információt szerezd meg, hogy mennyioért termelnek ki 1 köbmétert, és mennyiért adják el, és így a vállalat haszna 1 köbméteren mennyivel más, mint más országban? És ha nincs svindli, akkor körülbelül átlagos profitja lesz a válalatnak 10%-os bányajáradék mellett. Ha svindli, akkor sokkal nagyobb lesz a profitja, mintha máshol fúrna. Önmagában a 10% feldühíti az embereket, de nem egyértelmû adat. Szerintem ennek még nézz egy kicsit utána.
Adott esetben elõfordulhat, hogy a kisebb mennyiség és drágább fúrás miatt nem éri meg 10%-nál nagyobb járadékkal fúrni a vállalatnak, míg a Dél-Amerikai könnyen megszerezhetõ és nagy mennyiségû földgázra vígan elkérhetik a 80%-ot is bányajáradknak.
Tehát a te 10%-od önmkagában nem mond semmit. Azt az információt szerezd meg, hogy mennyioért termelnek ki 1 köbmétert, és mennyiért adják el, és így a vállalat haszna 1 köbméteren mennyivel más, mint más országban? És ha nincs svindli, akkor körülbelül átlagos profitja lesz a válalatnak 10%-os bányajáradék mellett. Ha svindli, akkor sokkal nagyobb lesz a profitja, mintha máshol fúrna. Önmagában a 10% feldühíti az embereket, de nem egyértelmû adat. Szerintem ennek még nézz egy kicsit utána.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#70
De tudod mit? Legyen neked igazad. Akkor nem kéne az oroszoktól gázt vennünk, és nem lenne megint baj, ha az oroszok és az ukránok egymásnak mennek.
#69
Van úgy, hogy a nagy cégek is melléfognak. Például a szaúdi olajat az elején kerülgették az angolok is, de elszúrták a dolgot. 1928-ban nem fizettek tovább a koncesszióért, így elvesztették. Néhány ezer fontot megtakarítottak, és elszalajtották a szaúdi olajmezõket.
A röhej az, hogy ugyanezt késõbb Nigériában, és Líbiában is elkövették.
A röhej az, hogy ugyanezt késõbb Nigériában, és Líbiában is elkövették.
#68
Nem is az õ pénzükrõl van szó, hanem a kisbefektetõkrõl. Mindig õk vesztenek.
A sztori már unalomig ismerõs.
Alapítanak egy kis céget, ami leányvállalatként indul egy neves cégnél. Szereznek egy koncessziót egy valamennyire már megkutatott területen. Õk ez alapján már tudják, hogy ott van valamennyi ásványkincs, tehát elterjesztik, hogy hatalmas nyereség várható. A leánycég részvényei az egekbe mennek, minden befektetõ azt akar venni. A gyanakvóbbak is megnyugszanak mert azok a hülye kommunisták is találtak gázt Makónál, tehát ez legalábbis igaz. De õk túl hülyék voltak odáig lefúrni! Hát majd mi!
Közben a kisbefektetõk felvásárolják a részvényeket jó drágán, és várnak az eredményre. Ami késik. majd egyszer jön, hogy sorry, tévedtünk. Itt csak akkor van gáz, ha belefingik a fúrómester a csõbe.
A kisbefektetõk elvesztik a pénzüket, a leánycég látványosan csõdbe megy, de az anyacég meg újra kezdi másutt.
Tényleg nem ismered ezt a forgatókönyvet?
A sztori már unalomig ismerõs.
Alapítanak egy kis céget, ami leányvállalatként indul egy neves cégnél. Szereznek egy koncessziót egy valamennyire már megkutatott területen. Õk ez alapján már tudják, hogy ott van valamennyi ásványkincs, tehát elterjesztik, hogy hatalmas nyereség várható. A leánycég részvényei az egekbe mennek, minden befektetõ azt akar venni. A gyanakvóbbak is megnyugszanak mert azok a hülye kommunisták is találtak gázt Makónál, tehát ez legalábbis igaz. De õk túl hülyék voltak odáig lefúrni! Hát majd mi!
Közben a kisbefektetõk felvásárolják a részvényeket jó drágán, és várnak az eredményre. Ami késik. majd egyszer jön, hogy sorry, tévedtünk. Itt csak akkor van gáz, ha belefingik a fúrómester a csõbe.
A kisbefektetõk elvesztik a pénzüket, a leánycég látványosan csõdbe megy, de az anyacég meg újra kezdi másutt.
Tényleg nem ismered ezt a forgatókönyvet?
#67
Kara kánként folytatom tanításom.
#66
Nézd, én nem vagyok szakember, de nem hiszem, hogy a Falcon, az Exxon vagy a Mol kidobnák a pénzüket. Pedig õk újabb kutakat terveznek ott megnyitni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#65
Most mondjam, hogy az egy milliárd nem mindig egy milliárd az angol nyelvû szövegben? Attól függ, hogy angol, vagy amerikai írta le...
Mellesleg a Wikipédia gyakran téves, mert nem szakemberek szerkesztik. Lazán el fogják hinni a téves infót is, mert nem ismerik az adott területet. Én viszont olyan körökben járok, ahol ismerik a környéket.
Ez, mármint hogy feltupírozzák az adatokat egy ásványkincs kitermelésekor, szokásos fogás a tõzsdei mûveletek között. Ugyanúgy, mint az aranybányatelkek eladás elõtti "felcukrozása", azaz némi aranyporral történõ feljavítása.
Ami a kitermelési technikát illeti, az én is ismerem, de ha mégsem elég apámat megkérdeznem. Õ ugyanis fúrómesterként dolgozott, amíg nyugdíjba nem ment, és képzeld, ott, Makó környékén is dolgozott, meg is fúrták a mezõt, de azután felhagytak vele. Én meg Battonyán születtem, mert akkor épp a környéken dolgoztak. Úgy hogy hidd el, ha lett volna értelme, már rég kitermelték volna. De nincs! Hazugság az egész!
Ami a mélységet illeti, annál mélyebbre is fúrtak már Magyarországon, már az ötvenes években is, nem is egyszer. A kitermelési technika meg a gáznál egyszerû. Megfúrják a mezõt, majd a furaton feljön a gáz. Ennyi.
Azután meg elvezetik a szeparátorba, ahol leválasztják az értékesebb, illetve a használhatatlan részét.
Amit te leírtál, azt nem a gáznál, hanem a kõolajnál használják, és úgy nevezik, hogy másodlagos kitermelési eljárás. Gáznál annak semmi értelme, mert csak beszennyezné.
Mellesleg a Wikipédia gyakran téves, mert nem szakemberek szerkesztik. Lazán el fogják hinni a téves infót is, mert nem ismerik az adott területet. Én viszont olyan körökben járok, ahol ismerik a környéket.
Ez, mármint hogy feltupírozzák az adatokat egy ásványkincs kitermelésekor, szokásos fogás a tõzsdei mûveletek között. Ugyanúgy, mint az aranybányatelkek eladás elõtti "felcukrozása", azaz némi aranyporral történõ feljavítása.
Ami a kitermelési technikát illeti, az én is ismerem, de ha mégsem elég apámat megkérdeznem. Õ ugyanis fúrómesterként dolgozott, amíg nyugdíjba nem ment, és képzeld, ott, Makó környékén is dolgozott, meg is fúrták a mezõt, de azután felhagytak vele. Én meg Battonyán születtem, mert akkor épp a környéken dolgoztak. Úgy hogy hidd el, ha lett volna értelme, már rég kitermelték volna. De nincs! Hazugság az egész!
Ami a mélységet illeti, annál mélyebbre is fúrtak már Magyarországon, már az ötvenes években is, nem is egyszer. A kitermelési technika meg a gáznál egyszerû. Megfúrják a mezõt, majd a furaton feljön a gáz. Ennyi.
Azután meg elvezetik a szeparátorba, ahol leválasztják az értékesebb, illetve a használhatatlan részét.
Amit te leírtál, azt nem a gáznál, hanem a kõolajnál használják, és úgy nevezik, hogy másodlagos kitermelési eljárás. Gáznál annak semmi értelme, mert csak beszennyezné.
#64
hát szeirntem az ûrben kevéssé fogják alkalmazni ezeket, mint inkább a földön pl autógyárakban, acélöntödékben és más veszélyes üzemekben. Végül majd kevésbé veszélyes üzemekben is, aztán már titkárnak is ilyen droidot fog vásárolni az ember, mert olcsóbb egy ilyet megvenni, mint fenntartani egy álláshelyet és adót fizetni utána. De persze majd bevezetik azt is, hogy a droidok után is kelljen adót fizetni...
Végülis a kreatív munkákon kívül egyetlen szakma fog még talán emberek kezében maradni: a robotok fejlesztése. Bár talán az sem, végülis automatizálható 😊 és majd egyszercsak öntudatra ébred és azt mondja: I robot!
Végülis a kreatív munkákon kívül egyetlen szakma fog még talán emberek kezében maradni: a robotok fejlesztése. Bár talán az sem, végülis automatizálható 😊 és majd egyszercsak öntudatra ébred és azt mondja: I robot!
#63
A román érved azért nem jó, mert mi sem vagyunk képesek kitermelni egyedül, még most sem, és a 80-as években annál inkább nem voltak õk képesek. Persze, most, ha nem sietünk, még lenyúlhatják tõlünk, annál is inkább, mert már ferdén is lehet fúrni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#62
Nem ott olvastam, hanem az angol Wikipédián, amelyet magam is bõvítettem. Valamelyik külföldi szakmai hírportálon, angolul olvastam a Makói gázmezõrõl, és ott írták, hogy 600-tól 1500 milliárd köbméter gáz lehet ott. Ha átlag 1000 milliárd köbmétert veszünk, az is hatalmas mennyiség, fõleg olyan energiaszegény országnak, mint Magyarország. A kitermelési technika meg fejlõdik, nem olyan ördöngõs dolog 4-5000 méterrõl gázt, amely egyébként is felfelé akar mozogni, kitermelni. Szerintem, nem szabadott volna a MOL-on kívül mást oda beengedni, vagy ha igen - mert szükség van a know-how-ra- akkor csak korlátozottan.
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
Még valami. A makói gázmezõ délkeleti vége átnyúlik a román határon. Azt hiszed, Ceaușescu alatt békén hagyják, ha ekkora mennyiség lett volna benne?
Mer a Kárpátok Géniusza alatt minden kicsit is átnyúlt mezõt megfúrtak, ha valamennyire gazdaságos volt kitermelni! Például megfúrták a Körösszegapátii mezõt is, pedig alig másfél kilométer volt a hosszabbik tengelye! Úgy kellett rohammunkában kitermelni, hogy maradjon nekünk is valami belõle.
Mer a Kárpátok Géniusza alatt minden kicsit is átnyúlt mezõt megfúrtak, ha valamennyire gazdaságos volt kitermelni! Például megfúrták a Körösszegapátii mezõt is, pedig alig másfél kilométer volt a hosszabbik tengelye! Úgy kellett rohammunkában kitermelni, hogy maradjon nekünk is valami belõle.
#60
Én azt mondom, ami van.
Te azt, amit a kuruttyinfón olvastál.
Te azt, amit a kuruttyinfón olvastál.
#59
Te arról beszélsz, ami volt.
Kara kánként folytatom tanításom.
#58
0:23-nál a Mátrix-ot idézõ monitor látszik a videón. C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#57
Tetszik, hogy a videóban a mérnök srác keze végig a vészstopon van, mikor végrehajtja a robot a feladatot. Arra nagyon kíváncsi lennék, hogy a videóban látott mozgások mennyire vannak elõre leprogramozva, és mennyire "önálló" tevékenység.
#56
Ez alatt azt értem, hogy a gazdasági szerkezet egyre inkább a szolgáltatások irányába tolódik el. Éhezõ emberekrõl nem beszéltem. A robotikának és az automatizálásnak a modern társadalmakra gyakorolt hatásai szempontjából irreleváns mondjuk az afikai éhezõk helyzete. Egyébként akármennyire is hihetetlen, az éhezõk aránya folyamatos csökkenést mutat. Az már más kérdés, hogy a folyamatos és gyors népességnövekedés miatt az éhezõk száma nominálisan mégis növekszik. Errõl azonban csak õk tehetnek. Nem kéne 10 gyereket szülni, ha magamat is alig vagyok képes ellátni.
#55
Tényleg? A tények viszont már megint engem igazolnak és nem téged. A tercier szektorban dolgozók aránya folyamatosan növekszik a szekunder és primer szektorok kárára.
"A hazai foglalkozási szerkezetben a második világháború elõtt a mezõgazdaságban élõk voltak túlsúlyban. Az 1950-es évektõl kezdve az iparban foglalkoztatottak kerültek vezetõ helyre. Az utóbbi 10-15 évben a nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan, a gazdasági átalakulás nyomán már a szolgáltatásokban dolgozók aránya áll az elsõ helyen."
Ha ez nem elég akkor nyugodtan guglizzál és találsz még millió a témával foglalkozó írást és diagrammot.
"A hazai foglalkozási szerkezetben a második világháború elõtt a mezõgazdaságban élõk voltak túlsúlyban. Az 1950-es évektõl kezdve az iparban foglalkoztatottak kerültek vezetõ helyre. Az utóbbi 10-15 évben a nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan, a gazdasági átalakulás nyomán már a szolgáltatásokban dolgozók aránya áll az elsõ helyen."
Ha ez nem elég akkor nyugodtan guglizzál és találsz még millió a témával foglalkozó írást és diagrammot.
#54
#46-osra ment.
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
#53
Ez alatt mit értesz? Egyre kevesebb ember éhezik a Földön, vagy azt, hogy egyre kevesebb embernek megy el minden pénze élelemre? Mert akkor failed.
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
#52
Az az egy millió köbméter a hazai fogyasztásnál semmi. Ha egyáltalán termelnek annyit. Ez ugyanis kevesebb, mint a fogyasztás egy ezreléke.
Hogy tudd, Magyarország ismert készletei kõolajból 93 millió tonna, földgázból kb. 250 milliárd köbméter, és 34 milliárd köbméter széndioxid. Ennek szûk felét már kitermelték.
A legnagyobb három földgázmezõ a hajdúszoboszlói, a zsanai, és az algyõi szénhidrogén-mezõ. Az utóbbi kettõben kõolaj is van. Ez a három mezõ kb. a 78%-át tartalmazza a nálunk található földgáz mennyiségét. A maradék gáz 120 kisebb mezõben van elosztva, ami közül a makói csak egy, és nem is a nagyobbak közül.
Mellesleg eddig már kitermelték a szénhidrogén-vagyon nagyobbik felét. Egyre több behozatalra van szükség, mert csak 2.8 milliárd körül van például a hazai földgáz kitermelése.
Hogy tudd, Magyarország ismert készletei kõolajból 93 millió tonna, földgázból kb. 250 milliárd köbméter, és 34 milliárd köbméter széndioxid. Ennek szûk felét már kitermelték.
A legnagyobb három földgázmezõ a hajdúszoboszlói, a zsanai, és az algyõi szénhidrogén-mezõ. Az utóbbi kettõben kõolaj is van. Ez a három mezõ kb. a 78%-át tartalmazza a nálunk található földgáz mennyiségét. A maradék gáz 120 kisebb mezõben van elosztva, ami közül a makói csak egy, és nem is a nagyobbak közül.
Mellesleg eddig már kitermelték a szénhidrogén-vagyon nagyobbik felét. Egyre több behozatalra van szükség, mert csak 2.8 milliárd körül van például a hazai földgáz kitermelése.
Oldal 1 / 3Következő →