16
56 Csepp Vér-Az \'56-os Forradalom más szemszögből
-
#16
Már megint egy 56os fasság? Hányszor rágják még le ezt a csontot? -
#15
na aziné persze ott az Egri csillagok meg a kőszívű ember fiai, meg még pár jó és látványos film. lehetne itt találni témát meg pénzt is szerintem...
Amúgy Hunyadiról ott a játék, nyomjátok azt)))) -
tom235 #14 
-
Inquisitor #13 Tudok a törölt filmről, azért is írtam. az a szitu, hogy van 2-3 ember aki kaphat pénzt filmezésre, általában ugyan azzal a pár színésszel dolgoznak, a többi ember meg vagy kivándorol, vagy kihalásos alapon megvárja amíg neki adnak pl. egy milliárdot egy olyan rossz filmre mint a Hídember. :( -
#12
Ez egy nagyon szar film, mint a magyar filmek 120%-a.
egyébként nem is film, mert színházi előadást vettek fel, lehet látni a nézőket. -
n3whous3 #11 neked hol kerül alacsony kölcségvetésbe egy olyan film, ahol tucatnyi korabeli tárgyat, gépet kellene felvonultatni használni, díszletezni és átalakítani bizonyos környékeket forgatásra? -
gyepesjoint #10 oksa -
#9
csak gratulalni tudok.. penzkidobas 
-
#8
Lehetne végre csinálni, egy jó kis magyar háborús filmet, olyanokat mint régen csináltak, piszkos 12, kelly hősei, stalag 17, kémek a sasfészekben, stb, feelingű igazi jó kis filmet.
Az ilyen filmekhez nem kellenek milliók, alacsony költségvetésből is meg lehet csinálni, csak jó rendező kell, jó történet, jó karakterekkel, jó szereplők és meg lehet csinálni.
-
butuska66 #7 Pénzhiény egy dolog. Inkább politika a gátló tényező hogy egy reális film létrejöhessen. Illetve kik tényleg tudták mi történt vagy a pártban voltak benne vagy a kivégzettek között. -
#6
sztem is 2006-ban annyi filmet született a témában, hogy már elege van az embereknek belőle. persze lehetne egy rendes reális és hiteles filmet csinálni belőle, de hol van nekünk arra pénz....
egyébként Hunyadi Jánosról tavaly készült volna egy 30 millás(dollárba) amerikai film, de eltörölték :/ -
Inquisitor #5 OFF: Nem értek egyet Lehetne jó filmet csinálni a témában, de a mostani próbálkozások ... hát izé. Nemere István életrajzkönyvében mesélt pár egyetemistáról, akik napokig kitartottak egy kisebb sereg orosz ellenében Egerben. Ráadásul közülük pár nem is magyar volt. Lehetne belőle egy jó film. Az is igaz, hogy lehetne a régmúltból is igazi felemelő példát csinálni, például a Hunyadiakról akár több filmet is. -
#4
56 már elég unalmas, vajon Budai Nagy Antalról mikor készül már film? -
#3
Képek:
Plakát:
![]()
Borító:
![]()
A filmből:
![]()
![]()
-
#2
Oscar-díjra nevezik az 56 csepp vér című rockmusicalt az alkotók - jelentette be Bokor Attila, a film rendezője szerdán Budapesten, mielőtt átvette a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál ez évi közönségdíját, a Michael Curtiz-elismerést.
Bokor Attila a sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepségen, alkotótársai jelenlétében elmondta: bár Magyarország hivatalos nevezése Pálfi György Taxidermia című munkája, a szabályok szerint az a film, amelyet egy héten át vetítenek az Egyesült Államokban (a musical október 26. és november 2. között volt látható), jogosult az Oscar-nevezésre. Az 56 csepp vér című filmet valószínűleg a musical kategóriában indítják, de a legjobb külföldi munkák között és az alkotói kategóriák mindegyikében nevezhetik - tette hozzá.
A rockmusical ősbemutatója április 12-én volt Budapesten. A "Rómeó és Júlia" történet az 1956-os forradalom idején játszódik. A forgatókönyvet Pintér Tamás ötlete, Horváth Péter színműve alapján Bokor Attila és Réz András írta. A zene Mihály Tamás, az Omega együttes tagjának munkája, a filmet Szalai András fényképezte. A főszerepet az azóta elhunyt Kaszás Attila, valamint Palcsó Tamás, Veres Mónika és Alföldi Róbert alakítja. Pintér Tamás, a film ötletgazdája közölte: a musical akciójeleneteit benevezték a kaszkadőrök "Oscar-díjára" (Taurus World Stunt Award).
Bokor Attila a helyszínen úgy nyilatkozott: a közönségsikert abban látja, hogy jó a zene, s mindenki minőségi munkát végzett a maga területén. Fontosnak nevezte a történetmesélést, s rámutatott arra, hogy munkájuk szerkezetét tekintve más, mint a magyar filmek általában. Az amerikai filmkészítési technikát érvényesítette, feszes dramaturgiát alkalmazott, nem enged a nézőnek gondolkodási időt - mondta az alkotó, aki 1975-től 1981-ig dobos, zeneszerző, szövegíró és énekes volt a Color zenekarban, 1983-ben végzett a New York-i Egyetem filmrendező szakán, s 1987-ben Los Angelesben, az UNLA egyetemen mester-diplomát szerzett film- és televízió rendező, továbbá producer szakon. Bokor Attila megjegyezte azt is: az angolszász világban más a musicalek fogadtatása, mint idehaza.
A magyar származású Kertész Mihály rendezőről elnevezett Michael Curtiz-díj bekeretezett oklevelét Bunyik Béla, a Los Angeles-i fesztivál rendezője nyújtotta át. Bunyik Béla felidézte: a rockmusicalt október 11-én, a hetedik Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál nyitófilmjeként vetítették. A közönségdíjat a nézők szavazatai alapján ítélték oda. "Számomra meglepetés volt az 56 csepp vér fogadtatása" - mondta, hozzátéve: a "modern rock" miatt tartott a bemutatótól, s örömmel látta, hogy az alkotókat tapsviharral ünnepelte a közönség. Beszámolt arról, hogy a film szerepelt egy Golden Globe előválogató vetítésen is; a jelöléseket decemberben hozzák nyilvánosságra az adott műfajban.
Bunyik Béla a pozitív fogadtatást elsősorban annak tulajdonítja, hogy a film és annak zenéje "nagyon erős", ugyanakkor a musical szórakoztató is, s nagyon látványos a 16 kamera mozgása. A sajtótájékoztatón bemutatták a film újonann megjelent DVD-jét, amelyen külön is megtalálhatók a musicalben szereplő dalok, s vágatlan interjú látható az egyik főszereplővel, a bemutató előtt egy héttel elhunyt Kaszás Attilával. -
#1
<center> Bokor Attila-56 csepp vér</center>
Szereplők:
Kaszás Attila (Elhunyt: 2007)
Alföldi Róbert
Veres Mónika
Palcsó Tamás
Puskás Péter
Miller Zoltán
Hoffmann Mónika
Seress Zoltán
Forgács Péter
Miller Lajos
Keresztes Ildikó
Vannak történetek, amelyeket minden korban el lehet, el kell mesélni.
Vannak olyan példázatok, amelyek azért fontosak számunkra, mert minden korban,
történelmi helyzetben próbára teszik erkölcsi tartásunkat.
Az 56 csepp vér musicalfilm Rómeó és Júlia - itt: Robi és Juli - története,
mely 1956. október 23-án kezdõdik. Szereplõi a világ, az ország végére vetett fiatalok,
akik számára szerelem a forradalom, és forradalom a szerelem.
Történetünk egy kicsinyke határ menti településen zajlik, mely valós keresztmetszete a rettegett 50-es évek terrorjának.
A faluban rendszeresek az összetûzések, csetepaték a helyi ávósok, és a fiatal kitelepítettek között.
A fiatal helyi plébános, Lõrinc hitét követve, és mindent latba vetve próbálja elejét venni a konfliktusoknak, de hiába.
Hite nem szünteti meg a terrort és a félelmet.
1956. október 23-án, az ÁVÓ a helyi orosz parancsnok lányának születésnapjára bált rendez.
Ezen a bálon a fiatalok újabb nagy összecsapást terveznek a helyi karhatalmistákkal.
A terv meghiúsul, mivel a budapesti forradalom kitörésének hírére a bál félbeszakad. Ekkorra már a bálban Júlia,
a helyi ávós parancsnok lánya és Robi, a fõvárosból kitelepített színész fia, egymásba szeret.
Lehet-e ebben a forradalmi helyzetben a két ellentétes oldalon álló szerelmes szív egymásé?
A sors, a forradalom közbeszól, és ártatlanul mindketten áldozatul esnek az eseményeknek.
Lõrinc - minden igyekezete ellenére - képtelen megakadályozni a vérontást…
Lõrinc a traumát a forradalom leverése után képtelen feldolgozni. Önmaga tehetetlenségét okolja a történtekért.
Majd egyszer álmában megjelenik lelkiismerete, mely végül elmesélteti vele a történetét, szembenézve valódi felelõsségével.
A musicalfilm változatos zenéi - köztük több slágergyanús szerzeménnyel - ugyanúgy az 50-es évek hangulatát
idézik, mint maga a megindító történet.
Az 56-os forradalomba ágyazott látványos Rómeó és Júlia történet ötletgazdája, akciórendezõje Pintér Tamás,
színpadi változatát, a dalszövegeket Horváth Péter, a forgatókönyvet Réz András és Bokor Attila írta. Zenéjét
Mihály Tamás, az Omega együttes basszusgitáros-zeneszerzõje szerezte, fényképezte Szalai András HSC,
rendezte Bokor Attila, gyártásvezetõje Gulyás Zoltán. Producer Nagy Endre.
