Hogyan viszonyulunk majd gépmásainkhoz?

Huhh de jo lenne nagy csocsu harcsaszaju mikrobilanyok. Nem dumal vissza nem nyafog nem balhezik. Azt csinalja amit mondok neki. Megvaltas lenne.
Mondjuk gyanitom a nok is mind kigyurt kockahasu sozfogado ferfiakkal kavarnanak, tobb meretu felhelyezheto tartozekokkal es tobb vibracios moddal. 😄 Lehet nyugodtabb lenne a vilag.

Amúgy meg rosszul olvastad, én a gépi munkát tartottam olcsóbbnak a minimálbérnél.

és mi lesz akkor ha ezek a dögök megtanulnak programozni? Ugyan olyan grafikai élményt tudnak majd nyújtani? Mivel ilyen jó a szemük, akkor kiadnak eggy parancsot neki, hogy másolja le a földet és a társa meg közben elmászkál közöttünk, hogy asszimiláljon, de mi közben az emberiség kihal és az egész univerzumot lemásolják néhány adattárolóra, hogy ne tévedjünk el sohase.

Na ja. Én a második diplomamunkám az EEG-jelek számítógépes fe.dolgozasarol irtam 15 eve. Azon a teru.eten sem tortent nagy elorelepes. :-(
ps. Ezt az üzit mobilrol kinlodtam be.

a cikk helyett olvasgassatok Asimov-ot.

"Tehát gyártsunk robotokat, mert az intlligencia mellõzése, többet ér annál, hogy a hasonló emberek munkáját kifizessék."

A robotokat alapvetoen olyan munkakra erdemes alkalmazni, ahol nem kell tul nagy intelligencia es nem igenyel semmilyen kreativitast. Ezek a legtobb intelligens embernek unalmas munkak lennenek. A fo problema az, hogy akkor mint kezdene a tarsadalom a komplex gondolkodasra alkalmatlan vagy csak allandoan illuminalt allapotban talalhato tagjaival? (lasd: dilofekete es alias-ai) A rototok elterjedesenek masik akadalya, hogy az emberi munka meg mindig olcsobb es ember is van boven. (a kinai foxconn peldaul a gyerekmunkasaival sokkal olcsobb az osszes tobbi gyartonal, ezert kap olyan sok nyugati megrendelest) Japanban, ahol a lakossag rohamos modon fogy es oregszik, viszont nem engednek be bevandorlokat nagy szukseg van a robotokra. Valakinek ugyanis dolgoznia kell es ha mar a lakossag 60% ugy dont, hogy nem lesz gyermeke, akkor is potolni kell a kieso munkaerot. Hosszu tavon a gond az, hogy ezzel a strategiaval kihal a lakossag es nem potolja senki, viszont az aktualis gondokat megoldja a magas foku automatizalas. A Fold tobbi reszen meg van olcso es buta munkaero. Az egyetlen gond az, hogy nehanyan kepesek az sg.hu kornyekere is eljutni, viszont ertelmes mondatok megfogalmazasara mar nem alkalmasok. Ilyen szempontbol az alapvetoen robotoknak valo munka (pl. arufeltolto asszisztens) szamukra tokeletes elfoglaltsag, amin keresztul a tarsadalom hasznos tagjaiva valhatnak, a nelkul, hogy egy atlag robot tudasanal tobbel rendelkeznenek.

ps: Az emberi tudas es a jelenlegi lehetosegek sokkal messzebbre mutatnak, mint ahol most jarunk, csak a jelen viszonyok kozott nagyon nehezen terjed az a tudas ami lehetove teszi a technikai elorelepest. Nemreg meglepodve tapsztaltam, hogy gepi latas teren az ugynevezett 'state of the art' tudas meg mindig ugyanott van mint amikor a diplomamunkamat irtam (sok sok eve), csak a megvalositasban leptunk elore, de a mogotte levo elmeleti tudas nem akar eleg gyorsan fejlodni. Lassan eljutunk oda, hogy a kutatoktol kenytelenek lesznek a mernokok ujbol visszavenni az alapkutatast es a kezdemenyezest, mint tortent az a nagyobb ipari/technikai forradalmak idejen.

Ez olyan Half-life os. Van eggy fõ építmény ahol éldegél az összes ember, hogy magukat robot formában irányítsák, hogy véletlenül se történhessen rossz, mint az hogy ezek az izék maguktól éljenek a társadalmunkban és úgy szedjék a kukoricát 60 fokos melegben ahogyan nekik tetszik.

Nem is olyan intelligensek, ha náthás lesz úgymond és akár eggy szó hallatán már az orra is folyik. Ennél a csiga is okosabb.
Visszatérve, ha a családban lenne eggy robo és a kis pistike megkéri rá, hogy intézze el a szüleit, mert nem engedik el biciklizni, akkor ha jól értelmezem akkor ezek a terminátorok akár pistike szüleit is tudják helyettesíteni (eltartják), ha teszem azt pistike éppenséggel programozni tanul, amihez elég bemenni a könyvtárba, hogy megtalálja a delete gombot a consol-on.
Azért a képzeletbeli filmeket sem véletlenül gyártják. Azért hogy megmutassák az utat a nyílt elméjû ..... embereknek. 😊 Tehát gyártsunk robotokat, mert az intlligencia mellõzése, többet ér annál, hogy a hasonló emberek munkáját kifizessék. Nem sokat spórolnának, mert az áram olcsóbb, mint az emberi energia, de szerintem ez lehet hogy így van a társadalmunkban, de nem feltétlenül ez a helyes, már eggy jó ideje. Ilyen alapon ha elõrelépünk, szinte ingyen kaphatóak lennének azok az energiák amikre szükségünk van, de mint mindenki tudja az árak csak növekednek a technika elõrehaladásával.
Csak én érzem úgy, hogy pontosan arra fogják használni eggy idõ után, a gazdaságunk miatt a robotokat ami a homlokukra van tetoválva, hogy megmutassák nem arra valóak, hogy megkíméljék az emberi életeket? Ez már elõrehaladott kifürkészés lenne az intelligenciával.
Remélem azért a pokolba nem engedik be õket, mert nagy verekedés lenne, de így azt is bebizonyítja az emberiség, hogy ha kipusztul, továbbra is kképes károsítani a föld légkörét.
Mellesleg ha ilyet látnék az utcán, sokkal több indalat(ösztön) öntené el az agyamat, mintha csak szimplán meglátok eggy kocsit, de még a belvárosi közlekedést is felülmúlná eggyetlen robot darabka is, mert én tuti nekimennék eggy vascsõvel. Kivéve ha tényleg miattuk van teljesen ingyen minden. Jó a nyersanyag készletek biztosan pénzbe kerülnek, de akkor is, az étel nem nyersanyag és ezért "roppant olcsó"!

Az mi kutatok kozzul sokan mar nem hagyomanyos modon programoznak. Peladul a gepi latas megvalositasara a legjobbnak tuno algoritmus a cellularis neuralis halozatra alapulo optikai aramlas algoritmusa. Ez egy az egyben lemasolja az ember neuralis halojanak mukodeset es erdekes modon nagyon jo eredmenyeket produkal viszonylag egyszeru algoritmus segitsegevel. Kepes felismerni a targyak terbeli helyzetet, meretet, alakjat, relativ mozgasi iranyat es sebesseget. Mindezt kombinalva az optical flow megvalositasara is hasznalt mintailleszto algoritmust feluletek mintazatanak azonositasara hasznalo algoritmussal be lehet azonositani a robot kornyezeteben levo targyak formajat, meretet es feluleti mintazatat, mindezt egy statisztikai szurovel, tehat a korabban latottakhoz es megtanultakhoz hasonlo tagyakat is felismeri. Az alap algoritmus par sornyi programkod ami az emberben fixen be van huzalozva, mivel a tenyleges 'tudas' a statisztikai minta adatbazis, ami szabadon bovitheto az eppen felismert vagy ujonnan megtanult adatok segitsegevel. Ha a program lat egy ujfajta betutipust ami hasonlit egy masikra, akkor kepes bizonyos bizonytalansaggal felismerni es ha kap visszajelzest arrol, hogy helyesen ismerte fel, akkor felveszi a mintakat az adatbazisaba, tehat legkozelebb mar nagyobb biztonsaggal fogja felismerni az eppen latott betuket. Az egesz fent leirt algoritmus futtathato egy cellularis neuralis halo modellen (vagy aramkoron), tehat nem a program irodik at, csak a neuralis halokba kodot ertekek, amik az emlitett adatbazis adatait hordozzak. Jelenleg ugy nez ki, hogy az embernel is valami hasonlo tortenik.

ps: A legtobb errol szolo tankonyv csak egy darab neuralis halot hasznal, az is teljes osszekotesu. A valosagban tobb millio ilyen halo van egymashoz kotve, viszont csak szelektiven, tehat egy neuronnak csak par szomszedja van. Valamiert az egyetemi tankonyvek ezt nem nagyon emlitik. A masik, hogy a tanulas nem a hagyomanyos tankonyvi neuralis halos betanitasos sulyozasi modszerrel tortenik, hanem programozottan, tehat a neuralis halonk kepes alogritmikus donteseket is hozni. (kepes a neuron szintu felteteles verehajtasra) A mukodo mesterseges intelligencia modellek ezert elternek a tankonyvekben leirtaktol es valamiert ez a tudas meg mindig nem jutott el teljesen a fejlesztoktol az egyetemi tanarokig... (pedig a ket csoport elvileg atfedesben van)

Sztem az kb. 2100 körül lesz.

Amúgy szerintem az MI kutatóknak nem arra kellene koncentrálniuk, hogy a program minden változót képes legyen kezelni, hanem hogy szükség szerint átírja és bõvítse saját magát. Ilyen tekintetben tanulhatnának a vírusíróktól, akik már egy ideje használnak metamorf víruskódokat. Ezek olyan vírusok, amik átírják saját magukat, de az alap algoritmust többé-kevésbé meghagyják.

pl: TERMINATOR és nem eggy szimbólum, mert szimbólum lehet eggy heg is és az ilyen emberekre nézve ez nem lenne túl jó.

Csak annyit kérnék hogy legyen eggy hatalmas tetkó a homlokukon, hogy véletlenül se nézzek rájuk.

habár ez menne eggy kis mobilos távirányítós kocsival is, ha nekimegyek eggy éppen töltõdõ kannának és ha nincsen lefestve, akkor bumm.
Csak a miheztartás végett, hogy eggy robottal mennyire elõrehaladottan lehetne egymás ellen használni a mindennapi életben, hogy az ember magánéletét, úgymond kifürkésszék.
Valahogyan még a közelemben sem tudnám elviselni ezeket, habár a kis ugatós, táncolós kutya, nagyon vicces.

Én õstehetség vagyok abban, hogy a közelemben, minden tönkre megy. Remélem emiatt nem kell bekockulni, mert a monitorom is eléggé unalmas tud lenni néha. Bezsibbasztja az agyamat, mert unalmas.
Ez mégis miféle társaság lenne, ha nem vágyok rá? Netán lesokkolhatnám? Végül is nincsenek jogaik, habár a kocsi tulajok gépeiket is védik a felhasználó jogai, ha nem õ rakta össze konzervdobozokból.
Nekem olyan kell amit folyamatosan elronthatok és megjavul magától, mint eggy ember akit többféle képen kikészíthetek, akár a hülyeségekkel, hogy kisüsse a saját aksiját vagy másét és azt már nem tudják rám bizonyítani 😊
A mesterséges intelligencia felhasználását ezen terén én nem látom jónak a társadalomban, mert félelembõl lökném bele eggy pocsolyába vagy eggy benzinkútba. STB...

én arra leszek kíváncsi mikor már ghost in the shell szinten leszünk 😊

Csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön.

No problem ! Itt az sg-n is a legtöbb embernek a számítógép a legjobb barátja, annyi a kocka, szal efelõl nem kell aggódni !

<#eljen><#eljen>

Szerintem is akadálymentesebb lesz a robotok implementálása a mindennapjainkba. Pláne a különbözõ segítõrobotok, amik megkönnyítik a mindennapjainkat.

Csak nehogy egyesek pótszülõket lássanak a robotba és még annyit se foglalkozzanak a gyerekekkel.

"Az ember-android interakció pszichológiai kihívásai között olyan alapvetõ emberi tényezõk hiányaival kell számolni, mint a pislogás, a testbeszéd, a szemkontaktus, valamint a személyes tér koordinációja, ami kellemetlenné teheti az emberek számára az androidokkal való kontaktust." - Ezeket szerintem nem nagy kunszt leprogramozni...
"A legnagyobb kihívás a mesterséges intelligenciában a "tudatelmélet" programozása, az a számunkra könnyed képesség, amivel feldolgozzuk mások beszédét, cselekvéseit, a mögöttük rejlõ indítékokat és az érzelmi állapotokat. Sokak szerint ez nem tanult, hanem egy velünk született képesség." - Ez a mondat szerintem hülyeség, a tudatelmélet igenis tanult képesség, mert bizonyos mondatokra,szavakra a reakciókat aszerint adjuk, hogy mit láttunk, hallottunk ennek kapcsán a környezetünkben. És mindez 1 napos korban kezdõdik az ember életében és ezt hívják tanulásnak....Persze a programozó elõre le tud programozni bizonyos cselekvéseket egy robotban, már csak az a kérdés, mikor jutnak el arra a szintre, hogy érzékek alapján reagáljon helyesen egy robot 100%-os pontossággal.

"pont az SG-n volt egy kutatás arról, hogy a gyerekek mennyire könnyedén képesek egy robotot elfogadni?"

Hát, igen, a gyerekek nyitotabbak, nincsenek elhalmozott negatív tapasztalataik. Egy oroszlánkölyök sem harap meg azonnal.

Érdekes ez az emberi természet. Ahogy kialakít magának egy fizikai és pszichikai környezetet, és ahhoz ragaszkodik. Személyek, tárgyak. Az idegentõl inkább ódzkodik, vagy fél. De vannak példák gyors elfogadásra is. Sok szerencsével ezeknek nem tragikus a végkimenetelük.
Közvéleménykutatók mérik különbözõ embercsoportok toleranciáját. Mennyire fogadja el az átlagmagyar az arabokat, melegeket, cigányokat, erdélyieket, nyugatiakat, pirézeket stb. A robotokkal kapcsolatban szerintem kisebb lesz az ellenállás, mint bármelyik más fent említett csoporttal szemben. Még nálunk is, a japánokról nem is beszélve.

Gondolom amíg elterjedtebbeké nem válnak.

De ezt nem értem miért kell már megint fikázni a cikket az elsõ hozzászólóknak,inkább tartottátok volna magatokba okosabbak maradtok.😊

"Roese és Amir konklúziója szerint már ma el kell gondolkodnunk az ember-android interakció pszichológiai következményein, hogy megfelelõ módon alakítsuk a jövõ android fejlesztéseit."
Ehhez képest mások már réges régen kutatásokat végeznek, nem pont az SG-n volt egy kutatás arról, hogy a gyerekek mennyire könnyedén képesek egy robotot elfogadni?

"Emellett mozgásuk is egészen emberivé fejlõdik, a járástól az arcmimikáig, valamint képesek lesznek vizuális feldolgozással felismerni a másik fél érzelmi reakcióit."
Az elsõ még oké, de minek ehhez 40 év? A többit meg többé kevésbé, igaz külön külön megvalósításban, most is tudják gépek.

"A jelenkor technológiai szintje ismeretében az androidok 50 éven belül képesek lesznek tökéletes emberi hangon beszélni, pontosan értelmezni a hozzájuk intézett szavakat, valamint a szövegkörnyezet alapján megfelelõ válaszokat adni."

Hmmm. Jules erre már jó ideje képes. Azt hogy mennyire, az meg inkább szoftver kérdés, amíg nem lesz mûködõképes A.I.

Esetleg besegíthetsz a fejlesztésben 😊

Errõl most ez jutott eszembe😊
graph

Ha van valami eredmény, feltétlenül tájékoztass!

Én gondolkodtam már rajta, hogy lecserélem majd idõvel az elhasználódott szerveimet gépi szervekre. Csak még meg kell terveznem õket... <#eplus2>

Hát... én nem vágynék arra, hogy egyáltalán egy androidot is lássak. Az olyan rideg lehet 😄

csak gondolj bele ha most átmenne egy android csaj hozzád, de te nem tudnád hogy õ végül is nem ember. aztán amikor gépolaj szagú lesz a szád meg lent kicsit kihegyezi a cerkát 😄 ... na akkor fogsz nevetni xD

de vicces

Ez egy "Köszönjük Emese!" típusú cikk volt.

Brit tudósok.