Gyors SSD-t dob piacra a Super Talent

"a legtobb problema abbol adodik, hogy az irasi blokknal is kisebb a blokkmeret, tehat minden irasnal van egy olvasas/torles/iras ciklus."

Aha, te írási blokknak nevezed azt, amit én page-nek. Az általad említett szituáció tényleg SSD-gyilkos.

"A kisebb szektor- ill. page-méret azért nem mindig tragikus, mert ha már törölt egy blokkot, akkor az abban lévõ page-ek már egyenként, a blokk törlése nélkül is írhatók. Gond csak akkor van, ha felül kell írni egy page-et, mert hát akkor az egész blokkot újra kell törölni és a benne lévõ összes page-et újraírni, ez a nagy idõveszteség."

Nem egeszen. Van torlesi blokk es irasi blokk. A filerendszer eseten az idealis, ha a torlesi blokkot hasznaljuk, de a legtobb problema abbol adodik, hogy az irasi blokknal is kisebb a blokkmeret, tehat minden irasnal van egy olvasas/torles/iras ciklus. A legjobb teljesitmenyt es sebesseget a legnagyobb blokkmeret adja, ahol egy filerendszer blokk mindig egyben torlodik es irodik. Sok kis file eseten ez eleg nagy helypazarlas, viszont nagyobb file-ok eseten igy lesz megbizhato es gyors a filerendszer. Ha 4KB helyett 4MB-os swap page-eket hasznalunk, akkor meg a windows swap file-ja is mehet ssd-re a nelkul, hogy tonkrevagnank azt. (igy kb. 10-20 evet is kibir az ssd swap meghajtokent) A windows-ok kozzul a szerver valtozatok szoktak kezelni a nagy meretu lapokat es 2GB fizikai ram felett erdemes oket hasznalni. Nemcsak gyorsabb lesz a gep az ssd miatt, de a kernel is kevesebb cpu idot tolt a lapozassal, foleg ha dma-t is hasznal a diszk vezerlo. Tehat a technologia megvan, a minoseggel sem lenne gond, de a legtobb ember nem tudja, hogyan kell jol hasznalni egy ssd-t. (az operacios rendszerek meg egyelore meg nem gondolkodnak a felhasznalok helyett, de azert ez valtozni fog pl. a win 7-el)

A kisebb szektor- ill. page-méret azért nem mindig tragikus, mert ha már törölt egy blokkot, akkor az abban lévõ page-ek már egyenként, a blokk törlése nélkül is írhatók. Gond csak akkor van, ha felül kell írni egy page-et, mert hát akkor az egész blokkot újra kell törölni és a benne lévõ összes page-et újraírni, ez a nagy idõveszteség.

"Nem ertem miert nem nyomatjak az olcso raid controllerekkel az olcso es lassu SSD-ket:"

Ez olyan, csak eppen a raid-tol olcso es gyors lesz, az mlc-tol meg lassu, tehat kapunk egy olcso es lassu ssd-t. A cikk errol szol. Egyebkent a megadott sebesseget csak akkor tudja, ha blokkra igazitva irjuk szekvencialisan, barmilyen mas esetben joval lassabb lesz. (kijon a kis blokkmeret miatti read/modify/write es az mlc atka) A lassu iras fo oka, hogy nincs megfelelo ram alapu write cache a rendszerben, de ezt a modernebb meghajtok mar kikuszoboltek. (sokat hasznal az is ha veletlenszeru irasnal is csak fizikai blokkonkent irunk)

"Nem látom okát, hogy az eszköz kifelé miért NE olyan logikai elrendezést mutasson, amelynek határai a belsõ page határokhoz vannak igazítva, hiszen így sokkal egyszerûbb a két felépítés átszámítása."

Igen, a gyartok tobbnyire az olcsobb, egyszerubb es gyorsabb megoldast hasznaljak, ami blokkra igazitas. De ha valaki akarja ellenorizheti a vezerlochip adatlapjan. Ezert kell a vezerlo es a memoriak adatlapja, hogy meg lehessen allapitani a valos blokkmeretet, ami ilyen megoldasoknal egy jo nagy szam lesz. (pl. 32 vagy 64 K😎 Ha ezt hasznaljuk akkor a gyari sebesseg ertekeket fogjuk megkapni, meghozza a flash megnovekedett elettartalma mellett. (tehat a gyari mtbf ertekeket)

A windows7 egyik uj fejlesztese elvileg pont az lenne, hogy helyettunk kiszamitja es beallitja a megfelelo blokkmeretet formazaskor. Ugyanis kb. ennyi kell a driver optimalizaciojahoz. A tobbit mar a hardveres wear levelling elintezi.

Nem ertem miert nem nyomatjak az olcso raid controllerekkel az olcso es lassu SSD-ket:

http://www.youtube.com/watch?v=96dWOEa4Djs

Az "SSD teszt" szóra rákeresve lehet találni egy tavaly nyári tesztet, ott egész sok okosság le van írva. Akit érdekel a téma, guglizzon rá. Azóta nem tudom mennyire gyorsultak a cuccok, de akkor még nem nagyon voltak elájulva a tesztelõk a teljesítményüktõl.

Nehezen tudom elképzelni, hogy ne fednék egymást bitre pontosan. A NAND flash eszközök csak blokkonként törölhetõk, egy blokk mérete többnyire 512kB. Írni és olvasni viszont page-enként lehet õket, akár egy blokkon belül is, egy page többnyire 4kB. Szó sincs arról, hogy bárhol elkezdheted írni vagy olvasni a fizikai memóriát, az egyes memóriacellák szervezése és elérése ezt nem teszi lehetõvé (NOR esetén igen, de NAND-nál nem).

Nem látom okát, hogy az eszköz kifelé miért NE olyan logikai elrendezést mutasson, amelynek határai a belsõ page határokhoz vannak igazítva, hiszen így sokkal egyszerûbb a két felépítés átszámítása.

Lehet hogy szekvenciálisan annyit "pörög", csak épp randomban behal (mint mindne jmicronos).

Rakd memóriába a swapfilet, akkor az se fog.

És milyen vezérlp lesz benne? Ha nem merik leiírni, akkor lehet hogy csak egy fos jmicron, annak meg hiába a gyors soros írás, ha lagol mint állat.

butaság a köbön...
esélyed nincs a fizikai blokkok méretéhez igazitani a filerendszert. Talán 10 éve még lehetett, de ma, fõleg ssd-ken köze nincs az oprendszernek, de még a vinyóvezérlõnek se az eszközök fizikai tárolási adatairól. A vinyóvezérlõ egy sorfolytonos számot lát (LBA) ird a 2343598435-es blokkra azt, hogy akármi, aztán ezt a vinyó ill az ssd belsõ vezérlõje leforditja amire akarja, lemezekre, fejekre, sávokra vagy éppen memória modulok cimeire (figyelembe véve badsectorokat, wear levelingget és még ezer más dolgot)

Nincs garancia arra, hogy azonos blokkméret esetén a blokkok bit pontossággal fedik egymást, azaz a fájrendszer 4kB-os blokkja pontosan 1db. 4kB-os flash blokkot fog használni.
Ez csak egy szorosabb fájlrendszer-SSD együttmûködés esetén valósulhatna meg, azaz kellene egy spéci SSD driver, vagy legalább spéci formázóprogram, ami pontosan a fizikai blokkokba teszi a fs blokkjait (és nincs pl. feles átfedés). Esetleg még az SSD mutathatna a külvilág felé a blokkokkal azonos méretû és azt fedõ "szektor"méretet.

hello , errõl van valami magyar infó ? vagy csak itt töled ,mert eddig nem halottam róla pedig hasznos

Igaz, amit írsz, de ebben a gyártó is ludas, ha öles betûkkel nem hívja fel a user figyelmét a helyes blokkméretre.

Amúgy a lebegõ kapus technológia igenis rossz, de a gyártók nem fejlesztenek, amíg ezt is el lehet adni. Pedig vannak sokkal tartósabb alternatívák, csak pénzt kellene költeni a fejlesztésükre.

Egy ssd-nel nagyon sokat szamit, hogy milyen modon irjuk a diszket. Ez pl. egy 8 szorosan raid0-ba pakolt ssd, tehat 4 KB-os blokkmeret eseten 32 KB-os szektormeret kell. Ha a formazasnal ezt kisebbre vesszuk, akkor minden blokkot tobbszor fog irni a rendszer mint ahanyszor szukseges. (a winnt rendszerek alap 512-es blokkmerete eseten 64-szer gyorsabban hasznalodik el a diszk, mint ami a normalis hasznalatot jelentene. Tehat nem a technika a rossz, hanem a felhasznalok nem tudjak hogyan kell rendesen hasznalni. Ha alap beallitasok mellett kibir egy ssd 1 evet, akkor korrektul hasznalva ez valahol a 32 es a 64 ev kozott lesz. A lenyeg, hogy az aramkorre forrasztott memoriachip-ek belso blokkmeretet fel kell szorozni a vezerlo altal parhuzamosan kotott csatornak szamaval es erre az ertekre kell beallitani a filerendszer blokkmeretet.

apacer: 5 év
intel, kingston: 3 év
pqi, samu, transcend, corsair, buffalo: 2 év
super talent, imation, csx: 1 év

az 1500 MB-ot pedig azért mondtam mert az volt a legnagyobb amirõl halottam (természetesen PCI-e csatolóval)

Csak nem marketinges vagy? 1500MB/s-ot az interfész sem bír el, vagyis ennyit még burst módban sem tud a drive. PCI-e csatolóval elvileg tudhatná, de kevés az ilyen drive.

Ismerem a lebegõ kapus (floating gate) MOSFET-ek mûködési elvét, sõt programozásuk és törlésük módját is. 😊 De számomra továbbra is a garancia hossza mérvadó, mert nem tudok mit kezdeni olyan MTBF-értékkel, amely csak olvasás esetén érvényes. Vagy ha a gyártó szerint napi x GB adat írása mellett pl. 10 évig jó lesz a drive, akkor vállaljon is rá 10 év garanciát.

Hát Linux tuti nem csapja szét hamar, mert ha elég a gépben a memória nem nyúl a lemezhez (swap).. Sajnos a Windowsról ez nem mondható el..

Sandisk 120 GB-os SSD-je 200/140 MB/s-os sebességgel pörög és "mindössze" 250 dollár
kb 50000 forint

Szeszmester:
ez igez váltózó 150 tõl mehet akár 1500 MB/s-ig is.
amikor utoljára néztem tesztek a HDD-rõl 90/70 MB/s volt az olvasási/irási sebessége
KillerBee:
"amelyekre a gyártó 1.5 - 2 millió órás MTBF-et ad meg, de csak 1 év garanciát vállal."
mert az MTBF annyi is, csak van egy másik érték az SSD-nél, mert iráskor aa szektorok leamortizálódnak, így nem bir ki akármennyi irási ciklust.MLC-nél 10 és 100 ezer között van, a SLC pedig 100 ezer és 1 millió

Minimum kétszer, de inkább háromszor...

Igazán elindulhatnának már az árak egy erõltetett menetû csökkenésben - SSD nélkül nem Netbook a Netbook, de ha 150e+-ot kell érte fizetni (SSD-vel) akkor meg úgyszintén nem netbook a netbook, szóval jó lenne már ha a technológia meg a megfizethetõ ár találkozna...

"gyártó ígéretet tett arra, hogy háttértárolói hosszú idõn keresztül a vásárlók szolgálatára állnak majd, amit úgy fordíthatunk le, hogy az átlagosnál hosszabb ideig szolgálnak majd gond nélkül."

Számomra ez csak egyféleképpen fordítható le, az pedig a garanciális idõ években mért hossza. Mert hát nem kicsit furcsa olyan drive-okról olvasni, amelyekre a gyártó 1.5 - 2 millió órás MTBF-et ad meg, de csak 1 év garanciát vállal.

Szerencséjükre a kapacitás növekedésével még változatlan technológia mellett is javul a helyzet, mert egy tízszeres kapacitású meghajtóra valószínûleg nem fogunk naponta tízszer annyit írni.

Egy ilyesmi meghajtónak mekkora az olvasási sebessége?
Egy sima vinyóval összehasonlítva mennyivel gyorsabb?