A sugárzás a közeli bolygókat is elérhetetlenné teszi számunkra
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#141
És az a pár ember akik már jártak a holdon?😊
#140
Alumíniumot azért már el lehetne felejteni...
Nem vagyok benne teljesen biztos, de 100 féle anyag van ami 10-szer jobb nála, persze hogy milyen szempontból az más kérdés.
Nem vagyok benne teljesen biztos, de 100 féle anyag van ami 10-szer jobb nála, persze hogy milyen szempontból az más kérdés.
#139
Na, ami sugárzás ma volt, az Brüsszelt elérhetetlenné tette a gusztusosék számára. :-))
Kara kánként folytatom tanításom.
#138
Az ötvözéssel megerõsített alumíniumra. Az alut tartalmazó kompozitok általában jobbak a tiszta fémnél, nem ezekre gondoltam.
A gond az alumíniumot nem tartalmazó kompozitokkal van, azokra céloztam: szénszálas mûanyag, üvegszálas mûanyag és hasonlók.
A gond az alumíniumot nem tartalmazó kompozitokkal van, azokra céloztam: szénszálas mûanyag, üvegszálas mûanyag és hasonlók.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#137
A megerõsített alunál mire is gondolsz? 80%ban aluminiumot tartalmazó kompozitra, aminek minden téren jobbak a tulajdonságai mint a tiszta aluminiumnak?
Egyetlen oka van a tiszta alu használatának repülökön: Olcsó.
Egyetlen oka van a tiszta alu használatának repülökön: Olcsó.
#136
Inkább azért, mert könnyebbek a megerõsített aluötvözetnél. A kompozitokkal az a baj, hogy a rugalmassági tartomány túllépésekor törnek, míg az alu ezután még sokáig csak rugalmatlan alakváltozást szenved, de a szerkezet egyben marad.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#135
Ahogy mondod.
Ha nálam lett volna a GPS-es PDA-m, és úgy zuhanok le az Atlanti-óceánba, hogy túlélem, sikerül elkapnom egy gumicsónakot, és ráadásul mûködik a mûholdas telefonom is, valszeg nekem kellett volna közölnöm a mentõegységekkel a roncs GPS-koordinátáit, mert az Air France is ugyanolyan, mint bármelyik más utasszállító: magasról tesz az utasokra; csak fizesd be a lóvét, utána le is út, fel is út.
Ha nálam lett volna a GPS-es PDA-m, és úgy zuhanok le az Atlanti-óceánba, hogy túlélem, sikerül elkapnom egy gumicsónakot, és ráadásul mûködik a mûholdas telefonom is, valszeg nekem kellett volna közölnöm a mentõegységekkel a roncs GPS-koordinátáit, mert az Air France is ugyanolyan, mint bármelyik más utasszállító: magasról tesz az utasokra; csak fizesd be a lóvét, utána le is út, fel is út.
Kara kánként folytatom tanításom.
#134
"Itt nem autós GPS-ról van szó..."
Pedig meg az is eleg lenne. Vagy a sima kis maganrepulokbe pakolt feldelzeti rendszer. Jopar minimalis ismerettel is vezetheto (visual flight rule-t koveto) gepbe pakolnak manapsag gps-t. Mindamellett ezeken a gepeken neha meg sebessegmero sincs, theat a gps nagyon jol tud jonni. Ha van 3 gps vevo, melyeknek a jelet a kozponti rendszer megkapja (ilyen mar van az utasszallitokon), akkor a normal muszerek mellett van meg egy adatforras a magassagrol, a poziciorol, a sebessegrol es a gep mozgasi iranyarol is.
Az airbus eseten egy 1978-ban kifejlesztett kommunikacios rendszert pakoltak fel a gepre, ami 1982 ota hasznal muholdas kapcsolatot (telex protokollon). Ez meg nem tudott gps-t hasznalni, viszont kepes volt muholdon kommunikalni a francia kozponttal. (lattam mar ilyen inmarsat-os kezi egyseget, viccesen nagy, de jo 20 ev utan is mukodott)
A gps rendszer 1996 ota elerheto, raadasul 2000 ota civileknek is teljes minosegben. Az eredeti oka a civil felhasznalas engedelyezesenek a repulesbiztonsag volt, ezert is volt eloszor a civil frekvencia kevesbe pontos, mivel csak hajoknak es repuloknek szantak, hogy ne tevedjenek el, igy az osoreg loran rendszer pontossagat kapta. Ezeket a rendszereket (loran, gsp) ingyenesen fel lehetett volna pakolni barmilyen gepre, mint ahogy jopar legitarsasag es kisrepulogep gyarto meg is tette. A tengeri hajozasban a gps ma mar szabvany felszerelesnek szamit. De letezik tobb olyan magyar ceg is, ami gps segitsegevel koveti az osszes autojat, mindezt valos idoben (percenkent frissitett pozicioval).
Pedig meg az is eleg lenne. Vagy a sima kis maganrepulokbe pakolt feldelzeti rendszer. Jopar minimalis ismerettel is vezetheto (visual flight rule-t koveto) gepbe pakolnak manapsag gps-t. Mindamellett ezeken a gepeken neha meg sebessegmero sincs, theat a gps nagyon jol tud jonni. Ha van 3 gps vevo, melyeknek a jelet a kozponti rendszer megkapja (ilyen mar van az utasszallitokon), akkor a normal muszerek mellett van meg egy adatforras a magassagrol, a poziciorol, a sebessegrol es a gep mozgasi iranyarol is.
Az airbus eseten egy 1978-ban kifejlesztett kommunikacios rendszert pakoltak fel a gepre, ami 1982 ota hasznal muholdas kapcsolatot (telex protokollon). Ez meg nem tudott gps-t hasznalni, viszont kepes volt muholdon kommunikalni a francia kozponttal. (lattam mar ilyen inmarsat-os kezi egyseget, viccesen nagy, de jo 20 ev utan is mukodott)
A gps rendszer 1996 ota elerheto, raadasul 2000 ota civileknek is teljes minosegben. Az eredeti oka a civil felhasznalas engedelyezesenek a repulesbiztonsag volt, ezert is volt eloszor a civil frekvencia kevesbe pontos, mivel csak hajoknak es repuloknek szantak, hogy ne tevedjenek el, igy az osoreg loran rendszer pontossagat kapta. Ezeket a rendszereket (loran, gsp) ingyenesen fel lehetett volna pakolni barmilyen gepre, mint ahogy jopar legitarsasag es kisrepulogep gyarto meg is tette. A tengeri hajozasban a gps ma mar szabvany felszerelesnek szamit. De letezik tobb olyan magyar ceg is, ami gps segitsegevel koveti az osszes autojat, mindezt valos idoben (percenkent frissitett pozicioval).
#133
Megint összekevered a szezont a fazonnal. Attól, hogy a technológia rendelkezésre áll, nem feltétlenül használják. A reptársaságok sóherek. Sajnálják rá a zsét. Itt nem autós GPS-ról van szó...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#132
Biztos akkor azért raknak az új gépekbe kompozitokat, mert k* drága a 7005ös aluhoz képest.....
#131
Van olyan tarsasag ahol mar valamivel tobb mint egy evtizede hasznaljak, az utastajekoztato rendszer is jelzi monitoron a gps alapu poziciot. Elotte meg ott volt a loran rendszer, az is mukodik a mai napig. Csak a franciak olyan benak, hogy a 4 eve gyartott airbus-ra egy 1978-as navigacios rendszert pakolnak fel. A gep telex-en kuldte be az adatokat, egy osi muholdas kapcsolaton at. Ebbe meg nem tervezhettek bele a gps hasznalatat, de azert ideje lett volna frissiteni, ugy 10-20 evvel ezelott.
Tobbek kozott ezert is hivjak az airbus-okat sokan fly by wire helyett die by wire-nak. A muanyag es szenszalas burkolatrol nem is beszelve. A gep csak azert nem torik kette egy-egy fordulatnal, mert a szamitogep nem engedi a pilotat erosebb modzulatokat tenni a kormanyszervekkel, mint amit azok meg elbirnak. Persze ha a szalitogep leall es a pilota megrantja a kormanyt, akkor a gep szetesik a terhelestol. Valamit valahol nagyon elrontottak.
Ehhez kepest az amerikai predator gepek gps alapjan automatikusan odamennek ahova kuldik oket es tavvezerlessel kepesek szetloni barmit, legyen az katonai konvoly vagy eskuvoi menet. (statisztikailag ez a ket fo celpontjuk, az utobbi valoszinuleg nem szandekosan) Akarhogy is nezem, az amerikaiak ha akarnak akar realisan meg is tudnak valositani a mars utazast. A franciakban valamiert kevesbe bizom, de azert remelem az atv-t nem az airbus mernokei terveztek.
Tobbek kozott ezert is hivjak az airbus-okat sokan fly by wire helyett die by wire-nak. A muanyag es szenszalas burkolatrol nem is beszelve. A gep csak azert nem torik kette egy-egy fordulatnal, mert a szamitogep nem engedi a pilotat erosebb modzulatokat tenni a kormanyszervekkel, mint amit azok meg elbirnak. Persze ha a szalitogep leall es a pilota megrantja a kormanyt, akkor a gep szetesik a terhelestol. Valamit valahol nagyon elrontottak.
Ehhez kepest az amerikai predator gepek gps alapjan automatikusan odamennek ahova kuldik oket es tavvezerlessel kepesek szetloni barmit, legyen az katonai konvoly vagy eskuvoi menet. (statisztikailag ez a ket fo celpontjuk, az utobbi valoszinuleg nem szandekosan) Akarhogy is nezem, az amerikaiak ha akarnak akar realisan meg is tudnak valositani a mars utazast. A franciakban valamiert kevesbe bizom, de azert remelem az atv-t nem az airbus mernokei terveztek.
#130
Na, ez megint kiütötte nálam a biztosítékot. Mekkora naiv vagyok!
Komolyan mondom, én azt hittem, hogy a GPS-t már a repcsik pilótái is alkalmazzák. De nem! Nem ám!
És még ezek álmodnak Mars-utazásról?!
Megáll az eszem.
Komolyan mondom, én azt hittem, hogy a GPS-t már a repcsik pilótái is alkalmazzák. De nem! Nem ám!
És még ezek álmodnak Mars-utazásról?!
Megáll az eszem.
Kara kánként folytatom tanításom.
#129
csak azt akarom mondani, hogy az ûrbe lebegni, olyan, mintha az anyaméhben lennél.
Különben, megfigyelték, hogy az ûrhajósok, álmukban, magzati pozíciót vesznek fel. Beeee.
Különben, megfigyelték, hogy az ûrhajósok, álmukban, magzati pozíciót vesznek fel. Beeee.
Kara kánként folytatom tanításom.
#128
értem én, csak a fíling miatt írtam. Nem véletlen, hogy az ûrhajósok is vízben gyakorlatoznak.
Kara kánként folytatom tanításom.
#127
Na ne mondd! Akkor egy tengeralattjáróban súlytalanságban lebegnek az emberek? Olvasd el még egyszer Archimédesz törvényét! A felhajtóerõ a folyadékban lebegõ test felületére hat, nem a belsejére.
Nem megy neked ez a gravitáció!
Nem megy neked ez a gravitáció!
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#126
Miért is? Az anyaméhben nem hat a gravitáció, vagy mi?
#125
Csak hangosan gondolkodom:
A magzat már eleve valamiféle kis gravitációs környezetben fejlõdik ki, szerintem.
Tehát az ember alapvetõ természetéhez nagyon is illene az alacsony gravitáció, sõt a súlytalanság is, ha, ha, ha...
A magzat már eleve valamiféle kis gravitációs környezetben fejlõdik ki, szerintem.
Tehát az ember alapvetõ természetéhez nagyon is illene az alacsony gravitáció, sõt a súlytalanság is, ha, ha, ha...
Kara kánként folytatom tanításom.
#124
A természetes szelekció kikerülése sem éppen jó dolog, ha nem helyettesítik mással.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#123
Ha az evolúcióra várunk ebben, akkor lehet picit tovább tart majd míg a Föld képes eltartani bennünket 😞
#122
"Az ûrben gravitáció hiányában senki sem tudja, hogyan fejlõdne ki egy emberi magzat."
Sehogy. Gravitacio hianyaban nem alakul ki a gerinc es a hozza tartozo idegszovet.
"Hasonló helyzet állna fent minden 1G-tõl eltérõ gravitációs erõ esetén. "
Bizonyos hatarok kozott meg mukodne minden, tehat ha nem tul kicsi vagy nagy a gravitacio, akkor az ember alkalmazkodna. Pl. mas lenne az atlagos magassag, az izomzat es a csontok tomege. A Foldon sem allando a gravitacio, hanem a magassag fuggvenyeben valtozik. (meg ha csak kis mertekben is)
"Vajon az emberi genomot, lehet úgy módosítani, hogy olyan irányba változzon, mely ilyen irányú népesedési céljainkat lehetõvé tegye?"
Lehet, de nem biztos, hogy jo otlet. Az evolucio stabilabb technologia, bar befolyasolni lehet, de nem genmanipulacioval, hanem a termeszetes szelekcio kikerulesevel. (ezt nevezik hagyomanyos orvostudomanynak)
"Azt hiszem ez meglehetõsen nagy kihívás lenne a darwini evolúció számára, ha nem magunk tesszük"
Maga az ember is az volt, szoval en nem aggodnek e miatt. Ha megfelelo technikat viszunk az eletbenmaradasra es olyan bolygokat valasztunk, amik Fold tipusuak, akkor semmi gond nem lenne es az emberek genkeszlete termeszetesen tudna alkalmazkodni. (megfelelo bolygo eseten erre egyaltalan nem is lenne szukseg) Az emberi genkeszletben jopar szelsoseges kornyzethez valo alkalmazkodas elore le van kodolva, ezert ha a kornyezeti viszonyok megvaltoznak, akkor az ahhoz alkalmaszkodo tulajdonsagok jonnenek elo, mindenfele genmodosulas nelkul.
Sehogy. Gravitacio hianyaban nem alakul ki a gerinc es a hozza tartozo idegszovet.
"Hasonló helyzet állna fent minden 1G-tõl eltérõ gravitációs erõ esetén. "
Bizonyos hatarok kozott meg mukodne minden, tehat ha nem tul kicsi vagy nagy a gravitacio, akkor az ember alkalmazkodna. Pl. mas lenne az atlagos magassag, az izomzat es a csontok tomege. A Foldon sem allando a gravitacio, hanem a magassag fuggvenyeben valtozik. (meg ha csak kis mertekben is)
"Vajon az emberi genomot, lehet úgy módosítani, hogy olyan irányba változzon, mely ilyen irányú népesedési céljainkat lehetõvé tegye?"
Lehet, de nem biztos, hogy jo otlet. Az evolucio stabilabb technologia, bar befolyasolni lehet, de nem genmanipulacioval, hanem a termeszetes szelekcio kikerulesevel. (ezt nevezik hagyomanyos orvostudomanynak)
"Azt hiszem ez meglehetõsen nagy kihívás lenne a darwini evolúció számára, ha nem magunk tesszük"
Maga az ember is az volt, szoval en nem aggodnek e miatt. Ha megfelelo technikat viszunk az eletbenmaradasra es olyan bolygokat valasztunk, amik Fold tipusuak, akkor semmi gond nem lenne es az emberek genkeszlete termeszetesen tudna alkalmazkodni. (megfelelo bolygo eseten erre egyaltalan nem is lenne szukseg) Az emberi genkeszletben jopar szelsoseges kornyzethez valo alkalmazkodas elore le van kodolva, ezert ha a kornyezeti viszonyok megvaltoznak, akkor az ahhoz alkalmaszkodo tulajdonsagok jonnenek elo, mindenfele genmodosulas nelkul.
#121
Azért a kolónia kialakításával biztosan lennének gondok a fajfenntartás részérõl is. Az ûrben gravitáció hiányában senki sem tudja, hogyan fejlõdne ki egy emberi magzat. Hasonló helyzet állna fent minden 1G-tõl eltérõ gravitációs erõ esetén. Vajon az emberi genomot, lehet úgy módosítani, hogy olyan irányba változzon, mely ilyen irányú népesedési céljainkat lehetõvé tegye? Azt hiszem ez meglehetõsen nagy kihívás lenne a darwini evolúció számára, ha nem magunk tesszük 😊
#120
Mármint mit?
Kara kánként folytatom tanításom.
#119
Én ezt megmondtam volna nekik ingyen is! <#vigyor> Legközelebb adják ide a pénzt! Leülünk, elisszuk, tovább tart! <#idiota>
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#118
Szia!
Szeretnék kedveskedni egy neked valóval.
Tanulság: lassan könnyebben el lehet jutni a Marsra, mint Budapest belvárosába. Nem is értem a nasás fiúkat.<#nemtudom>
Szeretnék kedveskedni egy neked valóval.
Tanulság: lassan könnyebben el lehet jutni a Marsra, mint Budapest belvárosába. Nem is értem a nasás fiúkat.<#nemtudom>
Kara kánként folytatom tanításom.
#117
Valóban, te voltál az, bocs, hogy nem emlékeztem.
Én pár éve olvastam elõször a Project Orionról meg a Project Longshotról. Ha nem ismered, érdemes elolvasni a Wikipédiában, a végén van link az eredeti angol nyelvû tanulmányhoz is, elég részletes.
És akkor biztos olvastál a Project Daedalusról is, az 0.12c-vel ment volna a Barnard csillaghoz, de fékezés nélkül rohant volna el mellette, ami némiképp csökkentette volna az egész értékét.
Én pár éve olvastam elõször a Project Orionról meg a Project Longshotról. Ha nem ismered, érdemes elolvasni a Wikipédiában, a végén van link az eredeti angol nyelvû tanulmányhoz is, elég részletes.
És akkor biztos olvastál a Project Daedalusról is, az 0.12c-vel ment volna a Barnard csillaghoz, de fékezés nélkül rohant volna el mellette, ami némiképp csökkentette volna az egész értékét.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#116
Tudjátok mi az érdekes? Hogy eddig beszéltünk az ûrhajósok sugárterhelésérõl, meg hogy hogyan lehetne kivédeni (árnyékolás, gyorsabb ûrhajó, stb.)
csak épp arról nem volt szó, hogy akkor konkrétan mennyi is az a dózis?
Nos, itt van errõl egy infó: galsktikus eredetû kozmikus sugárzás dózisa az ûrhajósokra (PDF)
Amint látható, ez egy Mars odautazás esetén gyakorlatilag nem jelentõs kockázatot jelent. A dózis (-egyenérték!) 0.5 Sv alatt, de szerintem az üzemanyagot árnyékolásra felhasználva ennek a fele alá is lehet menni, ami 6 hónapra elosztva jelentéktelen kozckázatot jelent a misszió egyéb kockázataihoz képest.
csak épp arról nem volt szó, hogy akkor konkrétan mennyi is az a dózis?
Nos, itt van errõl egy infó: galsktikus eredetû kozmikus sugárzás dózisa az ûrhajósokra (PDF)
Amint látható, ez egy Mars odautazás esetén gyakorlatilag nem jelentõs kockázatot jelent. A dózis (-egyenérték!) 0.5 Sv alatt, de szerintem az üzemanyagot árnyékolásra felhasználva ennek a fele alá is lehet menni, ami 6 hónapra elosztva jelentéktelen kozckázatot jelent a misszió egyéb kockázataihoz képest.
#115
Homo Sapiens mértékegységgel nézve ez egy szemvillanás.
#114
Én linkeltem..... és evvel a hajtómûvel tartana az utazás min 50évig.... ha pedig alfa centaurin nem találunk lakható bolygót akkor akkor jóval több ideig. De mégis, a dolog megvalósítható, ha találunk egy új földet képesek lennénk 150-200éven belûl "kolonizálni".
#113
Hát azért röpkének elég nehéz nevezni szerintem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#112
Ez is egy megoldás. Kicsit Murphy szerû.
Ha elég sokszor szétszedsz és összeraksz valamit elõbb-utóbb kettõ lesz belõle.
😊
Ha elég sokszor szétszedsz és összeraksz valamit elõbb-utóbb kettõ lesz belõle.
😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#111
Na itt lenne ideális az Orion-féle meghajtás, amit valaki már említett korábban.
Mert hát az a kérdés, melyik ujjunkba harapjunk. Ha 40-50+ évig tart az út, akkor generációs ûrhajó kell, annak hatalmas tömegével együtt, amihez hatalmas hajtómû is kell. 5-10 éves (a hajó saját idejében) utazás esetén meg azért kell a hatalmas hajtómû, hogy az utasok még nemzõképes korban odaérjenek, amihez sebesség kell.
Én az utóbbira szavaznék, csak kár, hogy az unokám sem fogja ezt megérni.
Mert hát az a kérdés, melyik ujjunkba harapjunk. Ha 40-50+ évig tart az út, akkor generációs ûrhajó kell, annak hatalmas tömegével együtt, amihez hatalmas hajtómû is kell. 5-10 éves (a hajó saját idejében) utazás esetén meg azért kell a hatalmas hajtómû, hogy az utasok még nemzõképes korban odaérjenek, amihez sebesség kell.
Én az utóbbira szavaznék, csak kár, hogy az unokám sem fogja ezt megérni.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#110
amúgy legalább a wikis linket el lehetett volna olvasni: http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion
ott még a huzos meghajtás elve is fel van vázolva.
ott még a huzos meghajtás elve is fel van vázolva.
#109
Az "atommeghajtás" egyértelmûen Marsnál távolabbi projektek esetén lenne életképes..... ott azonban nem picit. Ha az alpha, vagy más közelebbi rendszerek bolygói közt találnánk olyat (és ez a James Web és TSAival kiderül) amelyin a körülmények megfelelnek az életnek, egy drone 60-100év alatt odaérne felmérhetné, és 100-150év múlva akár egy kolonizáció is elindulhatna.
Most lehet röhögni, hogy 100-150év múlva, de ennyi idõ még Homo sapiens tekintettel nézve is egy röpke pillanat...
Most lehet röhögni, hogy 100-150év múlva, de ennyi idõ még Homo sapiens tekintettel nézve is egy röpke pillanat...
#108
Bizony, itt is megmutatkozik, hogy könnyû jártatni a szánkat, aztán ha utánaszámolunk, akkor kiderülhet, hogy csak a levegõbe beszélünk.
Azért egy reaktorral még nincs veszve a dolog, mert ott a tömeg nem lineárisan nõ a teljesítménnyel, a hõleadó felületnél is jól lehet játszani a hõmérséklettel (4. hatvány!) és a hatásfokkal (Carnot bácsi). Pl. 5MWe teljesítményû reaktorral (ennél sokkal nagyobbak vannak tengeralattjárókban) már sokkal szebben festene a dolog.
Azért egy reaktorral még nincs veszve a dolog, mert ott a tömeg nem lineárisan nõ a teljesítménnyel, a hõleadó felületnél is jól lehet játszani a hõmérséklettel (4. hatvány!) és a hatásfokkal (Carnot bácsi). Pl. 5MWe teljesítményû reaktorral (ennél sokkal nagyobbak vannak tengeralattjárókban) már sokkal szebben festene a dolog.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#107
😄 Én is rájöttem közben, csak vennem kellett a fáradságot, hogy leírjam és átrendezzem az s=(a*t^2)2 formájú igen bonyolult képletet.
Nem számít, hogy elhanyagoltad a Nap gravitációs vonzását, mert csak az ennek megfelelõ távolságról írtál. Na meg azt visszatéréskor kb. visszakapjuk, bár a Mars pályája nem olyan szép kör, mint a Földé.
Nem véletlenül számoltam 10% hatásfokú napelemmel, mert vékony fóliára gondoltam, amelynek nem 10kg/m2 a tömege. Képzelj el egy 1.25mm vastag acéllemezt, ennek nyomna négyzetmétere 10 kg-ot. Sajnos nem találtam adatot napelemfólia tömegére, de a 10kg/m2-t kissé soknak találom.
A másik az ionhajtómû hatásfoka. Tudsz valami helyet, ahol utána lehet nézni?
Nem számít, hogy elhanyagoltad a Nap gravitációs vonzását, mert csak az ennek megfelelõ távolságról írtál. Na meg azt visszatéréskor kb. visszakapjuk, bár a Mars pályája nem olyan szép kör, mint a Földé.
Nem véletlenül számoltam 10% hatásfokú napelemmel, mert vékony fóliára gondoltam, amelynek nem 10kg/m2 a tömege. Képzelj el egy 1.25mm vastag acéllemezt, ennek nyomna négyzetmétere 10 kg-ot. Sajnos nem találtam adatot napelemfólia tömegére, de a 10kg/m2-t kissé soknak találom.
A másik az ionhajtómû hatásfoka. Tudsz valami helyet, ahol utána lehet nézni?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#106
Gyökkettõ a bûvös arányszám 😊 De azért azt is figyelembe kellene venni, hogy nem elég a gyorsítani a szondát, a Nap gravitációs terével is meg kell küzdeni. Én ezt elhanyagoltam.
Sajnos úgy tûnik a végére nem lenne sokkal jobb, mint a mostani kémiai meghajtás 😞
Hosszabb távon lehet elõnye.
Sajnos úgy tûnik a végére nem lenne sokkal jobb, mint a mostani kémiai meghajtás 😞
Hosszabb távon lehet elõnye.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#105
Basszus, kicsit összekevertem, kicsi volt a papírfecni, szóval kb. 160 nap kell akkor, ha félúton elkezd fékezni.
Hihi, ez egyre jobb, még párszor kiszámolom és egészen gyorsan odaér, hajtómûvet sem kell fejleszteni. 😄DD
Hihi, ez egyre jobb, még párszor kiszámolom és egészen gyorsan odaér, hajtómûvet sem kell fejleszteni. 😄DD
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#104
Azaz csak 226 napig, de az sem kevés.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#103
És akkor 29km/s sebességgel elszáguldasz a cél mellett. 😊 Vagy félúton elkezdesz fékezni, de akkor már 452 napig tart az út.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#102
Mondjuk azt hozzáteszem, hogy azzal a 3E-3 m/s^2 gyorsulással 113 nap alatt lehetne megtenni a Nap-Föld távolságot.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#101
Akkor számoljunk 😊
Én úgy tudom az ionhajtások hatásfoka elég jó, 50% körül mozog, de most mindegy, vehetjük 100-nak.
Amit napelemet lehet kapni itt a földön, 10 kg/m^2 körüli tömegûek. Az alufóliás nyilván sokkal könnyebb lenne.
Most vegyük a hûtõfelületnek is ezt a tömeget egységnyi felületre.
A legjobb napelemek 30% körül tudnak, vagyis jóindulattal ad 500 W-ot /m^2 (Földtávolságban).
30 km/s kilépési sebességgel ez 10^-6 kg/s tömegáramot tesz lehetõvé, ami egyenlõ 3*10^-3 m/s^2 gyorsulással.
Ez nem is olyan kicsi szám, naponta +288 m/s, egy év alatt már +105.120 km/s. Persze elhanyagolva a meghajtás és az üzemanyag tömegét.
Ha a napelem tömegét a tizedére vesszük (alufólia), akkor ezek is tízszeresére növekednek.
Nézzük mi a helyzet a reaktorral. Legyen 600 K-es hõleadás és 1100 K-es kilépõ hõmérséklet.
Ezek eléggé a határok, amiket ma tudunk. Ez esetben a Carnot-folyamat megengedne 45% hatásfokot, de ennyit az ûrben nehéz lenne összehozni, fogadjuk el a 30%-ot.
Ekkor 1 m^2 lesugároz ~7 kW-ot, ami azt jelenti hogy 10 kW-ot ad a reaktor, ebbõl 7 megy a hûtõre 3 megy a generátorra.
Vagyis itt a specifikus energia hatszoros négyzetméterenként, tehát a gyorsulás is hatszoros lesz. (elhanyagolható tömegû reaktor, meghajtás és üzemanyag mellett)
És ez igaz lesz a Mars távolságában is, nem csak a Földnél.
Az elhasznált üzemanyag viszont sajnos látszik, hogy nem elhanyagolható. A napelemesnél lenne 31 kg/év/m^2. Azaz háromszor annyi, mint a napelem tömege.
Én úgy tudom az ionhajtások hatásfoka elég jó, 50% körül mozog, de most mindegy, vehetjük 100-nak.
Amit napelemet lehet kapni itt a földön, 10 kg/m^2 körüli tömegûek. Az alufóliás nyilván sokkal könnyebb lenne.
Most vegyük a hûtõfelületnek is ezt a tömeget egységnyi felületre.
A legjobb napelemek 30% körül tudnak, vagyis jóindulattal ad 500 W-ot /m^2 (Földtávolságban).
30 km/s kilépési sebességgel ez 10^-6 kg/s tömegáramot tesz lehetõvé, ami egyenlõ 3*10^-3 m/s^2 gyorsulással.
Ez nem is olyan kicsi szám, naponta +288 m/s, egy év alatt már +105.120 km/s. Persze elhanyagolva a meghajtás és az üzemanyag tömegét.
Ha a napelem tömegét a tizedére vesszük (alufólia), akkor ezek is tízszeresére növekednek.
Nézzük mi a helyzet a reaktorral. Legyen 600 K-es hõleadás és 1100 K-es kilépõ hõmérséklet.
Ezek eléggé a határok, amiket ma tudunk. Ez esetben a Carnot-folyamat megengedne 45% hatásfokot, de ennyit az ûrben nehéz lenne összehozni, fogadjuk el a 30%-ot.
Ekkor 1 m^2 lesugároz ~7 kW-ot, ami azt jelenti hogy 10 kW-ot ad a reaktor, ebbõl 7 megy a hûtõre 3 megy a generátorra.
Vagyis itt a specifikus energia hatszoros négyzetméterenként, tehát a gyorsulás is hatszoros lesz. (elhanyagolható tömegû reaktor, meghajtás és üzemanyag mellett)
És ez igaz lesz a Mars távolságában is, nem csak a Földnél.
Az elhasznált üzemanyag viszont sajnos látszik, hogy nem elhanyagolható. A napelemesnél lenne 31 kg/év/m^2. Azaz háromszor annyi, mint a napelem tömege.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#100
Értelek én téged, és a fókuszálásban egyet is értek veled, csak azt nem magyaráztad meg, szerinted miért lenne olyan nehéz a napelem. Ezt már az elõbb is kérdeztem, de nem válaszoltál rá. A napelemek felületének növelése meg csak akkor számít olyan keveset, mint írod, ha az általa leadott teljesítmény alig több annál, ami önmaga gyorsításához elegendõ ill. a napelemek össztömege összemérhetõ az egész ûrhajó tömegével, inkluzíve napelemek és reaktív anyag. A szükséges minimális gyorsítást meg az össztömeg és a kívánt utazási idõ adja meg.
Szóval egyrészt van adott teljesítményû napelem, másrészt pedig adott elektromos teljesítményû reaktor + hûtõfelület. Érdemes lenne konkrét számolásokat végezni, csakhogy ûrbe szánt reaktorokról nem tudok, de a tengeralattjárók reaktorainak tömegérõl sem tudok semmit.
Az elõbb elkezdtem számolni, mekkor tömeget lehetne 1m2 napelemmel gyorsítani, de rájöttem, hogy nincs értelme számolgatni, mert az igazán súlyos korlát az ionhajtómû rendkívül rossz hatásfoka. Ez egyben szerintem megkérdõjelezi az ionhajtómû létjogosultságát is pl. egy marsutazásnál, hiszen egyrészt nagyon sok energia megy el a reaktív anyag ionizálására (amibõl még nem lesz tolóerõ), másrészt a hatásfok ettõl függetlenül is pocsék, mert az igen nagy kiáramlási sebesség miatt azonos tolóerõ eléréséhez sokkal több energia kell, mint kisebb kiáramlási sebességnél. Vagyis meg kell találni az optimumot a reaktív anyag tömege és a kiáramlási sebesség között, adott teljesítményû meghajtás esetén.
Érdemes itt megnézni az egyes létezõ ionhajtómûvek teljesítményigényét és tolóerejét, plusz az Isp-jüket.
Viszont ez a probléma fennáll atomreaktor esetén is.
Szóval egyrészt van adott teljesítményû napelem, másrészt pedig adott elektromos teljesítményû reaktor + hûtõfelület. Érdemes lenne konkrét számolásokat végezni, csakhogy ûrbe szánt reaktorokról nem tudok, de a tengeralattjárók reaktorainak tömegérõl sem tudok semmit.
Az elõbb elkezdtem számolni, mekkor tömeget lehetne 1m2 napelemmel gyorsítani, de rájöttem, hogy nincs értelme számolgatni, mert az igazán súlyos korlát az ionhajtómû rendkívül rossz hatásfoka. Ez egyben szerintem megkérdõjelezi az ionhajtómû létjogosultságát is pl. egy marsutazásnál, hiszen egyrészt nagyon sok energia megy el a reaktív anyag ionizálására (amibõl még nem lesz tolóerõ), másrészt a hatásfok ettõl függetlenül is pocsék, mert az igen nagy kiáramlási sebesség miatt azonos tolóerõ eléréséhez sokkal több energia kell, mint kisebb kiáramlási sebességnél. Vagyis meg kell találni az optimumot a reaktív anyag tömege és a kiáramlási sebesség között, adott teljesítményû meghajtás esetén.
Érdemes itt megnézni az egyes létezõ ionhajtómûvek teljesítményigényét és tolóerejét, plusz az Isp-jüket.
Viszont ez a probléma fennáll atomreaktor esetén is.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
mit nekunk a tomeg, merjunk nagyban gondolkodni mi az az ISS zeropontos szereloallomast letrehozni, az a tuti😄
#98
Az a baj a napelemmel, ha veszed a ráesõ teljesítményt és azzal hajtasz meg egy ionhajtómûvet, önmagát nem fogja nagyon gyorsítani, mert olyan nehéz a napelem. Ha végtelen sok napelemet veszel akkor sem, mert lineárisan nõ a teljesítmény a tömeggel.
Ezért írtam a koncentráltat, mert ott ?alufóliával? vagy más könnyû és vékony anyaggal lehet fókuszálni.
Egy reaktor meg lehet, hogy nehéz, viszont ott jóval fölé lehet menni az 1400 W/m^2-nek és függetlenül a Naptól való távolságtól.
Ezért írtam a koncentráltat, mert ott ?alufóliával? vagy más könnyû és vékony anyaggal lehet fókuszálni.
Egy reaktor meg lehet, hogy nehéz, viszont ott jóval fölé lehet menni az 1400 W/m^2-nek és függetlenül a Naptól való távolságtól.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#97
Hát, az sem egyszerûbb, ha az ûrben állítják elõ az alapanyagokat is. De a Holdra ipart telepíteni sem egyszerûbb.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#96
Egy szóval nem mondtam, hogy a Földrõl kell felvinni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#95
Mennyivel egyszerûbb a szükséges alapanyagok mellett még a nyomtatót is felvinni az ûrbe? Plusz a kinyomtatott fóliára az ûrben ráapplikálni az ugyancsak a Földrõl felvitt csatlakozókat stb.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#94
A napelemeket az ûrben kell kinyomtatni, az a legegyszerûbb. S a napelemek "fényesen, suhogva, keringenének, szállnának a magasban".
Kara kánként folytatom tanításom.
#93
Nem látom, miért lenne nagyobb az azonos felületû napelemtáblák tömege. Vagy akár dupla felület esetén is, mert a hûtõfelület mindkét irányban sugározhat, míg a napelem csak egyik oldalára kapja a sugárzást. A hûtõfelületben folyadéknak kell áramolnia, tehát kellenek csövek, a minél kisebb hõellenállás érdekében vagy a csövek vannak sûrûbben, vagy vastagabb aluból kell készíteni a felületet (a réznél még így is kisebb lesz a tömege). Ehhez merevítés kell, ami lehet maga a csövezés is, de akkor is tömeg.
A napelem viszont lehet vékony fólia is, a merevítése lehet sokkal könnyebb. Épp ezért számoltam 10% hatásfokkal. Ráadásul napelemnél elmarad maga a reaktor is. A cellákat kellõképpen sorba kötve elég kicsi maradhat a vezetékek keresztmetszete, a konverterek sem nagy tömegûek. Akkuk meg nem kellenek.
A napelem viszont lehet vékony fólia is, a merevítése lehet sokkal könnyebb. Épp ezért számoltam 10% hatásfokkal. Ráadásul napelemnél elmarad maga a reaktor is. A cellákat kellõképpen sorba kötve elég kicsi maradhat a vezetékek keresztmetszete, a konverterek sem nagy tömegûek. Akkuk meg nem kellenek.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#92
Ez így önmagában a valóság nagyon durve elferdítése. A legyártott fegyverek nagy része soha nem került bevetésre és a kiképzett katonák nagy része sem harcolt élesben soha. A cél elérve, mert az igazán jó haderõ a puszta létével megakadályozza a háborút.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Oldal 1 / 3Következő →