43
-
babajaga #43 Kétszeres ISO érték kétszeres érzékenységet jelent.Nagyobb érzékenységhez rövidebb záridő vagy szűkebb blende elég. -
rufhus #42 Sziasztok!
Abban szeretném segítségeteket kérni hogy hogyan kell, átszámítást végezni adott ISO értékről más ISO értékre, a szokásos érzékenységek között!!
Válaszokat előre is köszönöm
üdv.:Ruf -
Epikurosz #41 Hi-hi. -
Epikurosz #40 Nézd meg például ezt vagy ezt. -
#39 OK, ez megnyugtat, nem csak én kevertem össze a két szót. -
babajaga #38 Tubusról mindíg lehet beszélni ha egy lencsénél több van szerelve egy adott gépben azok mindíg tubusban, tubusokbsn vannak. -
babajaga #37 Régen filmes gépeknél be is volt rajzolva a filmsík de azért a digiteknél is lehet tudni hol van kb az érzékelő síkja. -
babajaga #36 Az előző hozzászólásban természetesen a tárgy van az optika elejétől 4 cm-re. -
babajaga #35 Egyszerűen olyanok írták a műszaki lapot akik nincsenek tisztában nem tudják különválasztani a közelpontot a munkatávolságtól pedig az nem változott a filmesek óta. Pld az én Pentaxom egy 50mm-es makróval aminek 18,8cm a közelpontja a munkatávolsága 4cm mert amikor élesre van állítva akkor a tárgysíktól az érzékelő több mint 18 centire van de az optika elejétől csak 4 cm-re. És ez a kompaktoknál is pontosan így van. Mikkor azt írják makrótávolság az alatt a munkatávolság értendő. -
#34 Azért kérlek, magyarázz el valamit, mert van, ami nem egészen tiszta nekem. Van egy egyszerű kis kompaktom (is), annak macro módban a közelpontja a leírás szerint 5cm. A valóságban az objektív frontlencséjétől min. 4.5cm távolságban tudom a képet élesre állítani - persze a legrövidebb fókusztávolság esetén, nagyobb fókusznál még messzebb kell mennem a tárgytól. Lehetséges, hogy a szenzor fél centire legyen az objektív elejétől, gyakorlatilag a tubusban (már ha ennél a gépnél lehet tubusról beszélni)? Vagy egyszerűen pontatlan az adatlap?
Nem a te definíciódat vonom kétségbe, mert az valóban jó. A magyar neten nem találtam meg a közelpont definícióját, de németül Nahfokussierdistanz a neve és pontosan az a definíciója, amit te írtál.
Azt persze továbbra is fenntartom, amit a mikroszkópokról írtam a #24-ben és korábban. -
#33 Bizony, ezt elnéztem, köszönet a javításért. -
babajaga #32 "A legtöbbnél a közelpont 5 cm körül van"
Ne keverjük a közelpontot és a munkatávolságot. Közelpont az a legkisebb távolság ami a tárgysík és az érzékelő síkja között van,míg a munkatávolság az oblektív eleje és a tárgy között van. A kompaktoknál az 5cm vagy az 1cm a munkatávolság.Pld nekem van 50mm-es 1:1-es makróm aminek a közelpontja 18,8cm míg a munkatávolság 4sm. A leképezés nem szükségszerűen fut a munkatávolsággal, hanem a gyújtótávolsággal fut. -
toto66 #31 "Egy kutyaközönséges 5-8 megapixeles gép amin jó a makrómód sokkal nagyobb és részletesebb képeket képes csinálni."
Nem feltétlenül. Nem ismerek olyan kompaktot, amellyel elérhető akár az 1:1 leképezési arány. A legtöbbnél a közelpont 5 cm körül van, "
Nos ennél a gépnél van 1cm-es makró mód is, a bogarat nem ezzel fotóztam, mert erősen mozgott (szaladt), de készítettem virágporzókról képet vele, csak azt most nem találtam. -
toto66 #30 Egy nagyítás a bogárról:
-
toto66 #29 Szóval, ha lehetne szerkeszteni a hozzászólásokat akkor nem kellene enyit vacakolni.
A két képből látszik, hogy mit lehet egy kompakt géppel fotózni, csak úgy egyszerűen, ha már "speckó a cucc" akkor tudjon nagyságrenddel többet, csak úgy éri meg az árát. -
toto66 #28 -
toto66 #27 -
toto66 #26 A fenébe nem jeleníti meg, akkor megpróbálom másképp:
http://www.bertatamas.eoldal.hu/fotoalbum/nincs-megadva-rovat/fotok/original/22
http://www.bertatamas.eoldal.hu/fotoalbum/nincs-megadva-rovat/fotok/original/21 -
toto66 #25 Mindkét képet ugyanazzal a géppel szabadkézből, állvány nélkül készítettem.
OLYMPUS SP-550UZ 7,1Mp
Másfél éve volt 85 000Ft 2Gb memóriával akuval töltővel.
Szerintem jobban megérte mint a cikkben szereplő kütyü.
-
#24 Már hogyne lehetne? Mi akadályoz meg pl. abban, hogy egy 2000-szeres nagyítású mikroszkóp képét még tovább nagyítsd vagy kivetítsd egy óriási vászonra? A képet akármeddig nagyíthatod, akár mozivászon méretűre is.
Csak éppen nem érdemes, mert a max. felbontást meghatározza a fény hullámhossza és az objektív átmérője, amit mikroszkópnál az eredeti és a tárgylencse méretaránya és távolsága miatt nem lehet olyan könnyedén növelni, mint egy távcsőnél a tükröt. Az e fölötti nagyítás meg már csak üres nagyítás, mint korábban írtam. -
babajaga #23 Fénymikroszkópot hogy a csudába lehetne több tízezerszeres nagyítással csinálni? Ez nem műszaki kérdés hanem optikai. -
#22 Ebben is egyetértek veled, csakhogy sokra mégy a nagyítással részletek nélkül. Olvasd el a #4-es és a #5-ös hozzászólásomat és próbáld újra értelmezni a #20-ast is. De az előbb is pont ezért írtam, hogy az optikai nagyítás keveset mond a cucc tudásáról.
Műszakilag semmi akadálya nem lenne 20-40,000-szeres nagyítású optikai mikroszkópokat gyártani. Ugyan miért nincsenek ilyenek? -
babajaga #21 A felbontásnak és a nagyításnak semmi köze egymáshoz. két 7x-es nagyítású kép ugyanakkora látószöget vág ki a térből a felbontás a látható minőséget adja. -
#20 Természetesen, csakhogy a szenzoron mért nagyítás - vagyis az optikai nagyítás - még mindig keveset mond a cucc tudásáról, mert a szenzor pixelmérete nem mindegy a felbontás szempontjából, ami pedig végül meghatározza az elérhető tényleges nagyítást.
Mint már írtam, csak az ad egyértelmű infót, hogy a képen egy pixel a tárgyon mekkora távolságnak felel meg. Ahogyan pl. a műholdas felvételek felbontását is megadják. Csakhogy ezt az egységsugarú vásárló nem tudja értelmezni.
Ennél a cuccnál - és a valaki által belinkelt többinél is - a kijelzőt olyan távol kell tartanunk a szemünktől, hogy már ne lássuk az egyes pixeleket. A nagyítás érzésem szerint az, ahányszoros szög alatt látjuk a tárgyat a szabad szemhez képest. Műszakilag nem egészen korrekt dolog, de ezt érti a vásárló és ez az adat - már ha valóban ezt jelenti a megadott nagyítás - ténylegesen figyelembe veszi mind az optikai nagyítást, mind a szenzor pixelméretét.
Ettől persze még szörnyen gagyi a cucc. -
babajaga #19 "Vagyis nem a szenzoron érti a gyártó a nagyítást"
Pedig a szenzoron kell érteni mert az alapvető fotós törvény, és ha nem így értik akkor nem értenek hozzá. -
#18 Alapvetően igazad van, na de milyen nagyításra gondolsz? Korábban már kifejtettem, miért nem értelmezhető itt a nagyítás a hiányos adatok miatt.
Ha a nagyítást a szenzoron mért optikai leképezésre érted, akkor még a legkisebb, 7x-es nagyítás mellett sem férne el a szenzoron nem hogy négy, de egyetlen SMD ellenállás sem (bal felső kép). Vagyis nem a szenzoron érti a gyártó a nagyítást - de akkor hol, talán a kijelzőn? Talán igen, ha olyan távolságból nézzük a kijelzőt, ahonnan már nem látjuk külön a pixeleket. -
babajaga #17 Állvány nélkül ezzel semmit nem lehet csinálni. -
babajaga #16 Csak azt felejted el hogy ilyen nagyításnál elképesztő nagy az elmozdulás és ha nem lehet a gépet rögzíteni akkor bemozdult lesz. És a távolságot is pontosan meg kell tartani mert ha a távolság megváltozik a kicsi MÉ miatt is életlen lesz a kép. -
babajaga #15 Sehány itt a film anyagának szemcsézete látszik. -
david90 #14 Lehet jó képeket csinálni egyszerű, kompakt gépekkel is, mindenféle állvány, stb.. nélkül.
Pl. (Nikon CP E5600) -
nimfas #13 ez kérlek alásssssal..... 7,96.... 8 Mpix sacc ,közelítve :D -
Amergin #12 Ez a kép hány megapixeles?
-
#11 lol, ekkora baromsagot, mint amit irtal:D -
#10 "Egy kutyaközönséges 5-8 megapixeles gép amin jó a makrómód sokkal nagyobb és részletesebb képeket képes csinálni."
Nem feltétlenül. Nem ismerek olyan kompaktot, amellyel elérhető akár az 1:1 leképezési arány. A legtöbbnél a közelpont 5 cm körül van, miközben a fókusztávolság rendszerint nem több 6 milliméternél, előtétet pedig nem sok kompaktra lehet feltenni. Nagyobb érzékelős, komolyabb gépnél nagyobbak a pixelek a szenzoron és ezért az objektívnek még erősebb nagyítást kell(ene) elérnie.
Ez a szar csak azért képes működni, mert a szenzorán egy pixel minden bizonnyal a legócskább kompakténál is sokkal kisebb. -
babajaga #9 "60 darab 320 x 240 pixeles kép"
Inkább gyereket csinált volna aki ezt összeszerencsétlenkedte, hátha jobban sikerül. Ez nem kép hanem lószar! -
tntmax #8 Szarság. -
UnnameD #7 Aki fotózott már nagy nagyítású objektívvel/előtétlencsével, az tudja, hogy simán kézben tartva lehetetlen normális képet készíteni, csak stabil állvánnyal, tág blendével, és nagy záridővel. Egy ilyenért 300$-t kiadni pocsékolás, egy jó makró előtétlencse (raynox dcr-250 pl.) sokkal használhatóbb, és csak 10k. Persze ehhez kell egy alap fényképező, megfelelő szűrőmenettel. -
#6 Hát az tuti, hogy ez a cucc mocsokdrága. Egy kutyaközönséges 5-8 megapixeles gép amin jó a makrómód sokkal nagyobb és részletesebb képeket képes csinálni. A 2MB viccnek is rossz (amikor 1 GB micro SD kártya még nálunk is olcsóbb 5 dollárnál artisjussal együtt), mobilokat sem kapni már ekkora memóriával. A 320x240-es CMOS szenzor is valami raktárban heverő készlet lehet, amit a 4-5 évvel ezelőtti olcsó webkamerákhoz már nem tudtak eladni. Szóval ez az egész berendezés egy újra feltalált spanyolviasz, maradék alkatrészekből, hatalmas luxusprofittal megtoldva, vagyis egy átqrás! Ne vegyetek ilyet... -
#5 Egyébként egy tisztán optikai mikroszkópot vagy távcsövet is valójában a felbontása jellemez, csak ott ezt a nagyítással a szemünk felbontóképességéhez kell igazítani, nem pedig a szenzoréhoz. Az ezt meghaladó nagyítás már ún. üres nagyítás, amely új részletelet már nem képes feltárni.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy%C3%ADt%C3%A1s#.C3.9Cres_nagy.C3.ADt.C3.A1s -
#4 Ne tréfálj, az általad belinkelt vacaknak nincs kemény 2MB beépített memóriája. Azt meg jól tudod, hogy a miniatürizálást keményen meg kell fizetni, márpedig a 320x240 képméret eléggé miniatűr az 1.3Mpixelhez képest.
Komolyra fordítva: A cikkbéli cuccnál (de az általad belinkeltnél is) nehezen tudom értelmezni a nagyítást a szenzorméret feltüntetése nélkül (a felbontás ugye ismert). Hiszen egy digitális eszközt nem a nagyítás jellemez, hanem az, hogy a kép egy pixelje a leképezett tárgyon milyen méretnek felel meg. Ennek meghatározásában viszont a leképezési arány csak az egyik tényező, a másik tényező egy full pixel mérete a szenzoron.