Én egyszer már sikeresen beakadtam. Olyan is volt, hogy megjelent a fekete sztalker, lőtt rám, én késeltem és a kb 10 méterre ácsorgó őr meg panaszkodott, hogy milyen unalmas az őrjárat. Olyan is volt, hogy simán átment a társa hulláján, arcizma sem rezdült, a másik alkalommal meg még fel sem bukkant, már kiabált hogy meghalt a társa. A fekete sztalkeres - vak őrös helyszin pl "véletlenül" pont az volt, ahová az előző küldetésnél lepakoltam a környezet módositó cuccokat. Próbáltam őket elrejteni, de pont ott csámborogtak körülötte. Rá se bagóztak hogy mi az. A szkenner is sokszor elég hülyén viselkedik. Van hogy a képernyő szélén látom világitani a növényt, de a tőlem 5 méterre lévő gombát meg csak akkor villantja fel, amikor elindulok felé, akkor is csak körvonalat mutat, nem highlight. És ezek csak azok, amik sztem bugok, zavaróak voltak és most igy hirtelen eszembe jutottak.

A párbeszédek nagyon gagyik. Nem tudok oroszul, de gondolom ez az magának a játéknak is a problémája. Nem tudom hogy ez forditási hiba e, de vannak értelmetlen mondatok is. A játék nem viselkedik konzisztensen. A fete sztalkeres eset úgy kezdődött, hogy dupla NAR-os őrjárat volt. Az elsőt elkaptam, indultam a másodikért, amikor megjelent a sztalker. Épp egy bokorban voltam és nem mozdultam. A sztalker négyszer ment rajtam keresztül, de szó szerint és nem vett észre. Aztán amikor már csak 30 sec volt hátra, az ötödik alkalommal kiszúrt, pedig nem mozdultam egy milimétert sem. Akkor elkezdtük gyilkolni egymást (én késsel őt, ő meg gondolom az AK-val engem) és közben a második őr ránk se bagózott. Az már inkább logikai bukfenc sztem, hogy a szöveg szerint a portál generátor miatt tudnak bemérni, de az alapján hogy tudja miliméter pontosan hogy hol vagyok? Amikor magát az eszközt kétszer használom egy küldi alatt, érkezéskor meg távozáskor.
Az ugrás/mászás valami iszonyat béna lett. Nem emlékszem olyan játékra, amiben ennél gagyibban sikerült volna ezt megoldani. Ha a Duke Nukemet lemásolják ebből a szempontból, még az is jobb lett volna. Sokszor egy vékony, boka magasságban fekvő ágban elakad a kari, máskor meg beakadok valahová és amikor próbálok kiugrálni, földob olyan helyre, amire nem is gondoltam volna, hogy oda fel lehet ugrani.
Fizika. Sokan röhögünk a Bethesdás játékokban az összeeső ellenfelektől. Itt volt olyan, hogy hátulról szépen becserkésztem a NAR katonát, elintéztem, aztán a hullája felrepült vagy 5 méter magasra. Ez mondjuk egyedi eset volt, de a fegyverek előszeretettel pattognak el a hullától.
A játék cimkéi között szerepel hogy Horror, de eddig csak jumpscare volt benne. A fekete sztalker is csak addig félelmetes, amig rá nem jön az ember, hogy nem lehet elfutni/elbújni előle, mert mindig tudja hol vagy és odateleportál, de ha folyamatosan futsz, akkor nem tud rád lőni és kb 1,5 perc után meg el is tűnik. Ennél csak az Alien: Isolation volt gagyibb.
A pályák nekem nagyon bejönnek, nagyon adják a hangulatot, viszont kevés van belőlük és pl a Duga radarhoz egymás után háromszor küldött vissza, majd még kétszer, ami igy az elején elég zavaró. Tiz küldetés alatt láttam 3 pályát. A fény/árnyék/láthatóság kezelés is folyton kiakaszt. Teljesen mindegy hogy milyen napszak van, a vihar előtt nem látni semmit. Nem egyszer előfordult, hogy este játszottam, lekapcsoltam a villanyt, a kontraszttal is csaltam kicsit, de volt két olyan eset is, amikor szó szerint nem láttam semmit, csak a horizontot. Alul fekete volt minden, fen meg szürke. A jumpscar meg ez a "nem látsz semmit mert még a szabad ég alatt is olyan sötét van" a gagyi horrorjátékok jellemzője. A Falloutban is vannak napszakok, van radstorm, de ott az a hangulat pont erősit a hangulaton, itt meg annyira hulladék módon van megoldva, hogy kb játszhatatlan. Volt hogy inkább megvártam a fekete sztalkert, mert utána kitisztul az idő.

Amúgy vannak a játékban jó ötletek. Tetszik hogy a társaktól lehet skilleket tanulni, tetszik a mikromenedzsment és itt nem csak a craftolás-ra meg a bázisépitésre gondolok, hanem az 1 nap/küldetés leosztásra és hogy a társakat is be lehet fogni. Mivel minden épithető cuccnak van valami funkciója, nincs az az érzésem mint a F76-ban, hogy minden tele van dizájn elemekkel, skinekkel meg haszontalan izékkel, csak hogy embernek mindenképp gyüjtögetnie kelljen a szemetet. Ettől függetlenül az épités maga kb pont annyira bonyolult mindkét játékban, talán csak a menüben való lapozáshoz vannak más gombok.
Az is tetszett, hogy ha elfogy az élet, nem hal meg Igor, csak fogságba esik. Ki kell szabadulni. Ha meg ott is elfogy az élet, akkor jön az "álomvilág", ahol csernoblitért lehet manipulálni a döntéseket. Az ötlet jó, de ide még csak egyszer jutottam, szóval láttam hogy van, de hasznát nem sokat láttam (mondjuk az is érdekes, hogy az első döntés amit meg lehet változtatni, hogy emlékezzen Igor a jelszóra. Ez egyrészt nem döntés megváltoztatás, mert elsőre nem emlékszik rá, és rá is lehet förmedni Oliverre, hogy hagyja ezt a hülyeséget, nem ismeri fel Igort? Másrészt ha tényleg Igor találta ki a jelszót, akkor hogy a viharban nem emlékszik rá?
Az is nagyon fura, hogy (nem tudom ez forditási hiba e) 30 év telt el állitólag Tanya eltűnése óta. Tehát Igor alsó hangon is 50 éves, de inkább 60-hoz közelit. Ráadásul tudós is. Ehhez képest "simán" elintéz egy tucat NAR katonát pályánként. Ráadásul alapvetően tudós, nem katona. (Mondjuk ebből a szempontból elbújhat a Half Life mögött, ahol egy másik tudós egy pajszerrel végigver egy komplett alien inváziót meg egy hadosztályra való black ops katonát)
Nálam nagyon jó indulattal is eddig 75% ez a játék. Nem játszhatatlanul fos, de a jótól messze van és sajnos az egészet csak a sztalker hangulat viszi el a hátán.