45
  • dilofekete
    #45
    A vodka az jó a csontfájdalomra, van eggy kis érzéstelenítő hatása, olyan mint a lidokain :)
  • Epikurosz
    #44
    Na, jó, akkor jöjjön a csodafegyver:

    Űrhajózás.
    Űrhajósok csontjaiból kioldódik a Ca. Ha sportolnak, akkor ez késleltethető. Ergo: Sokat kell mozogni.
    Mellette lehet enni pattintott kukoricát is. :-)
  • halgatyó
    #43
    kipróbáltuk. Kb. annyit ér mint a pattogatott kukorica. Sajnos.
    Megjegyzem, hogy én már magamon is kipróbáltam néhány ilyen bulvárlapok által ajnározott "csodabigyót" (bioszelénium a gyulladás ellen, Béres csepp, glukózamin, meg egy értékesítési láncolat által forgalmazott néhány termék).
    Általában semmit sem használnak, a csepp kifejezetten veszélyes mellékhatásokkal bír.
    Minden ember különbözik. Lehet, hogy ezek másnak jók.
  • Epikurosz
    #42
    A patikában vény nélkül adják, de még a testépítőknek szánt kiegészítőket árusító boltokban is van. Ha orvos írja fel receptre, akkor olcsóbb.
  • Epikurosz
    #41
    Szerintem a rokonod vegyen glükózamin-szulfát és kondroitin-szulfát tablettákat. Én is szedtem valamikor. Emellett, ha zselés, vagy gumicukorkát viszel neki ajándékba, az sem rossz.
  • halgatyó
    #40
    Nem értem, hogy miért nem próbálták valami szuper-sziloplaszttal helyettesíteni a gerincporcokat. Vagy próbálták de nem tudunk róla? (állatkísérletek) Ha van itt olyasvalaki, aki hallott vagy olvasott ilyenről, és az esetleges kudarc okairól, ne rejtse véka alá tudását!
  • halgatyó
    #39
    Óriási sikert hozna, ha sikerülne a csontvég felületéhez (amiról a porc lekopott vagy letöredezett) hozzáragasztani egy síkos kopóréteget a porc helyettesítésére úgy, hogy az legalább 10-15 évig a csontvégen maradna és alatta nem menne tönkre a csont. Ha ilyet hallanék, annak nagyon örülnék, mert van egy idős rokonom, aki már járókerettel is alig bír járni. (a protézis beépítő műtétet nem vállalták az orvosok)

    Még nagyobb siker lenne, ha a gerincporcokat is ki lehetne cserélni. Ott az is nehezíti a dolgot, hogy két félből kell összerakni, mert ugye a gerincvelőt nem lehet átvágni hogy egy gyűrűt körétegyenek. Vagy eleve puha állapotban behelyezni, és majd megszilárdul mint a sziloplaszt (ja-ja, hülye építkező gondolkodásmódja:-)))
  • halgatyó
    #38
    Nem a koronával van a gond, meg a híddal (tapasztalatból tudom) hanem azzal a foggal vagy inkább csak gyökérrel, amire ráültetik.
    A mű-térdizületnél hasonló a probléma. A csont, amibe eléggé kőbaltás módon belenyomják, nem bírja korlátlanul.
  • Molnibalage
    #37
    Nem így van baj vele. X terhelésnél a ragasztó már rég elenged ott ahol a jó gyökér még rég tartana.
  • Epikurosz
    #36
    Ez nem igaz. Bír az 20 évnél többet is, ha megfelelő a szájápolás. A teherbírása is sokkal jobb, mint a természetes fogzománcé, mert nem szuvasodik, pld.
  • Molnibalage
    #35
    És a korona teherbírása messze alatt van egy egészséges felnőtt fognak. Az élettartama is, mert 10-15 évnél ritkán bír többet tudtommal.
  • Epikurosz
    #34
    Nem tudom minek kell ezt így elbonyolítani. Van két anyag, amely egymáson csúszkál (ízület), és emiatt elkopnak. A természet kifejlesztett egy megoldást, a porcot, és az azt körülvevő ízületi folyadékot. A fellépő fő terhelés a nyomás, ezt koptat keményen, persze van még húzás, nyírás, forgatás és hajlítás is. Ha a porcokat műporcokra cseréljük, olyan anyagból, amelyet a szervezet elfogad, akkor lényegében megoldottuk a kopásállóságot. Már csak a porcközi folyadék nyomását kell kontroll alatt tartani, mert ha túl nagy, az nyomja az idegeket, és nagyon tud fájni, és utána mindenki heppi lesz.
    Nyilván a technika hamarosan rendelkezni fog az emberi porcnál is jobban teljesítő anyagokkal, és maholnap úgy fogjuk beszereltetni magunkba ezeket az implantátumokat meg műtagokat, mint élemedő dívák a szilikon melleket. Nincs itt semmi probléma. Nekem most is van fogkoronám.
  • Molnibalage
    #33
    Azért írom, hogy elméleti, mert ez esetben rossz anyagmodellel dolgozol. Ami jó az acélszerkezetekhez, nem jó az emberhez. Iszonyatosan gusztustalan anyagmodellek vannak rájuk.
  • halgatyó
    #32
    "A kialakuló feszültség nem lesz olyan nagy, mint az elméleti érték egy rugamlmatlan esetben"
    Ha ez így van, akkor az elmélet nem tökéletes:-)))
  • NEXUS6
    #31
    El se tudod kébzelni, mire képes egy terrorista, ha ilyen van a kezibe
  • drakel
    #30
    Bár nem tettszenek ezek a toborzó és online játéklinkelős dolgok a kérdésedre itt megtalálhatod a választ: w3schools.

    Ha csak az sg.hu-s linkelgetésre vagy kíváncsi, használd az 'url beszúrása' gombot a hozzászólás szövegmezeje alatt.

    Viszont ezen ismeretek birtokában ha lehet ne spammelj tele mindent a maffiozós meghívóiddal.
  • zyppy
    #29
    valld be akárhogy próbálkozol ez nem jön össze.
  • patt36
    #28
    HREF="fájl/ http://maffiozo.hu/rablas.php?rablo=patt36<ennyi</A>
  • patt36
    #27
    <A HREF="maffiozo.hu/rablas.php?rablo=patt36">nem tom hogy kell hivatkozást csinálni pls helpA>
  • patt36
    #26
    <A/> HREF="maffiozo.hu/rablas.php?rablo=patt36">nem tom hogy kell hivatkozást csinálni pls help</A>
  • Molnibalage
    #25
    Vagyis ha két a szemközti térdizület-feleket összeillesztem (csirkeláb) akkor azok eléggé kis felületen fekszenek fel.

    Éppen ezért van az 5MPa feszültség vagy nagyobb is. 5 MPa feszültség lehet 500kgt-ól és 50 g-tól is. Szupererős szálaknél átmérőtől és terheléstől függően 10 g-os nagyságrend is 1000MPa feszültsgét jelent.

    Viszont az ízületnek nem valami "tokozása" van folyadékkal? A viszkoelasztikusságot mondatm már. Attól, hogy te a kemény sarkadot és csontozaton keresztül nagyon nagy erőt viszel át, a viszkoelsztikusság miatt az rugalmas alakváltozás nagyon sokat megeszik. A kialakuló feszültség nem lesz olyan nagy, mint az elméleti érték egy rugamlmatlan esetben.

    A repülőgépek szilárdási méretezésnél halotta erre valami szép szót, de már elfelejtettem.
  • halgatyó
    #24
    Ettől függetlenül gratulálok és további sok sikert kívánok a kutatóknak és fejlesztőknek, akik szerte a világon az emberek nyomorult test hibáit próbálják kijavítani!
    (nekem a derekam szokott fájni, és nagyon dühít, ennek az átkozott szar betegségnek már rég ki kellett volna szelektálódnia, hol a faxban működik az evolúció)
  • halgatyó
    #23
    Látom, nagy vita támadt itt a nyomásmértékegységek körül. Pedig a lényeg nem itt van.
    Én olyan mértékegységben próbáltam kifejezni a fellépő erőket és nyomásokat, amelyek hétköznapi ésszel és gyakorlattal jól áttekinthetők, és jól viszonyíthatók más erőkhöz és felületegységenkénti erőkhöz (nyomó és húzószilárdság adatok).

    Itt most nagyon mindegy, hogy a megapascal és a 10 atmoszféra között van pár % eltérés. Az egész csak egy sacc volt. SOKKAL nagyobb bizonytalanság van a becslésemben a térdizület erőkarjainak az arányában. Egyáltalán nem biztos, hogy a combizomnak 10-szer akkora erővel kell összehúzódnia, lehet az az érték 8 és lehet 20 is.

    Abban reménykedtem, hogy egy sprtorvosi tudású ember pontosítani fog.

    Az izület felépítését volt módomban tanulmányozni, mert gyerekkoromban kertes falusi házban laktam, ahol magunk vágtuk le az udvaron futkározó csirkéket.
    Az izületi porc egy gömbölyű, kemény, csúszós valami, egyáltalán nem olyan puha, mint a radír. Vagyis ha két a szemközti térdizület-feleket összeillesztem (csirkeláb) akkor azok eléggé kis felületen fekszenek fel.
    Ezt a tapasztalatot extrapoláltam emberre, és én úgy saccolom, hogy a térdizületi porcra jóval nagyobb nyomásérték hat, mint 5 MPa.
  • Motoroj
    #22
    Teszel elé egy mínusz jelet. Aztán vagy tudod értelmezni vagy nem.
  • Molnibalage
    #21
    Az általad emlegetett Mechanikai feszültségnek szvsz nem Pa a mértékegysége.

    Krisztusom. Ugye ezt nem komolyan mondtad? Ez esetben vagy nagyon régen volt sziltan neked (nekem se ma volt...), vagy soha nem mentél át belőle.

    A feszülség mértékegysége a Pa, bár legtöbbszőr MPa-ban írják le, mert műszakilag az a szemléletes. A rugalmassági és torziós moduluszok meg GPa-ban vannak.

    Szerinted?

    Komlyan mondom, hogy lefordulok a székről...
  • L3zl13
    #20
    És a nyomást (Pa) hogyan vonatkoztatod egy húzott rúdra?
    Az általad emlegetett Mechanikai feszültségnek szvsz nem Pa a mértékegysége.

    A Pa ugyanúgy csak specifikusan a nyomásnál használható, mint a atm.
  • Molnibalage
    #19
    És egy húzott rúdra, hogyan vonatkoztatod az atmoszférát, te zseni? Ez csak a légnyomás által számolt nyomás érték egy merőleges felületen. Semmilyen más esetben nem igaz.

    Egy X bar nyomású tarály falában is nagyobb feszülség lehet, mint magában a tartályban uralkodó nyomás MPa-ban emlékeim szerint. Ellenőrizd le egy alap sziltanos példával. Kazánformula smfau?

    Remélem nem mérnökként dolgozol.
  • B0nFire
    #18
    Mér' a fogaidon van porc?
  • dilofekete
    #17
    Nekem rossz a térdem, de nem érzek rá eggyáltalán késztetést, hogy fémet ragasztassak magamba. Kissé morbidnak tartom, hogy elkopik és utána lesz belőle mindenhol, meg úgyis aránytalanul drága megoldás lenne, ennyi éves fejlesztés után, de a fogaimon kipróbálnám.
  • Epikurosz
    #16
    Pedig de!
    5 megapascal = 49.346 atmosphere [standard]
  • Molnibalage
    #15
    5 MPa az nem 50 atmoszféra hahó! Ez így nem 1:1-ben megfelelhető mechanikailag. Gondolj bele. Egy anyag (tekintsük ideálisnak) ugyanolyan feszültségnél szakad el akkor is, ha a rúd (szál) belőle 2 mm-es vagy 20. (Anyaghibák miatt ez nem igaz). Tehát a kis érintkező felület és nagy erő miatt simán lehet 5MPa feszülség az anyagon kis ideig. Mivel az emberi szövet viszkoelasztikus, ez ha csak egy pillanatig tart akkor nincs akkora baj.
  • USAMEN POWER
    #14
    Hagyjad már... Őt már lehet hogy elrabolták, és még a sokk hatása alatt áll.
    Majd abbahagyja nyugi...
  • USAMEN POWER
    #13
    XD hallod akk ne nézz közszolgálati tv adókat, mert onnan jön a sok hülyeség...
    Neten is van elég de néhány fórum kivétel.
    Amúgy ezeket a híreket nem az sg találjaki, ők csak fordítják és közlik az érdekesebb dolgokat...
    A porcjaidra meg kenőolajat, jól csúszik
  • Loverman
    #12
    szerintem olyan "fos szenny" emberek mint te ;)
  • Narxis
    #11
    A Borg a megmondója. :)
  • peterx
    #10
    Nemtudnád abbahagyni ezt a dumát mert kurvaidegesítő minden érdekes hírnél ezt olvasni. Másik a meg a TOR-os baromság...
  • blessyou
    #9
    Nah, kezdünk Cyberpunk felé hajlani :D Jobban teljesítő mesterséges testrész, hmmm... ;)
  • halgatyó
    #8
    Hm. Erős kétségeim vannak a felhozott számadatokat illetően. A természetes izületi terhelés a cikk szerint 5 MPa, vagyis 50 atmoszféra (én jobban szeretm ezt a mértékegységet). Vagyis 50 kp/cm2.

    Képzeljük el egy térdizületet (a porcproblémak zöme ebben jelentkezik), ahogy egy 100 kg-os ember leguggol (először plussz súly nélkül). A térdizületnek a combizom feszülését (+ a saját 100 kg súly) kell elviselnie. A combizom viszont rendkívül nagy erővel húzódik össze, ugyanis az áttétel igen nagy. Becslésem szerint a 100kg-os ember combizmai darabonként (2 lába van) 1 tonna erővel kell hogy feszüljenek.

    Most jön az a rész, amikor az anatómiai ismereteim nem teljesek. Mekkora felületen fekszik fel a térdporc? Mivel a felület henger alakú, a porcok rugalmasságától függ az egymásnak feszülő felületek nagysága. Képzeljünk el 2 acél hengert! Minél keményebb anyagból vannak, annál kisebb felületen fognak érintkezni, ha F erővel összenyomjuk őket.

    Mellesleg: a mesterséges térdporc nem annyira xar mint a cikk sugallja: nem az elkopás miatt kell kb 10 évente cserélni, hanem a gazdaszervezet (csontok) változásai miatt.
    Egy autóban elhelyezett főtengelycsapágy sokkal nehezebb körülmények között van, többet teljesít, mint egy mesterséges térd 1000 év alatt.

    A fő gond a mesterséges izület hozzákapcsolása az élő szervezethez. Ez a térdizület esetében ijesztően csúnya megoldásokkal valósul meg, a gerincporcok esetében peig -- SAJNOS -- sehogy.
  • Adam II
    #7
    Ne aggódj a TOR segít ezen is.
  • avman
    #6
    vagy felkerüljön a p2p hálózatokra :D