Humanoid robot a kifutón
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#77
Kara kánként folytatom tanításom.
#76
#75
Nem voltak ferek az összehasonlítások.
Az Einstein fej tök ugyan úgy müködik mint a HRP-4C, a fõ difik: ez realtimeban ilyen béna, az álloképeken olyan arckifejezéseket adtak neki, amirõl jól fotózva nehéz megmondani, hogy nem ember. A HRP egy nemlétezõ, anime karaktertervezõ álltal kiagyalt arc, az A.E. fej meg egy létezõ személy másolata, amit a mimikai ráncok élethûbbé tesznek.
A BigDog/LittleDog a Boston Dynamics fejlesztése, katonai fejlesztés, rengeteg pénzzel, sok évnyi melóval. Nem kispályások, õk tervezték az M.I.-t a Sony Aiobo/Qurio szériához. A "kutyusok" belsõ vázas, alacsony súlypontú modellek, amit mozgó fedezéknek, felderítõnek, felszerelés és sebesültek cipelésére terveztek, és nem éppen 2 deka a súlya sem.
A japánok valamiért a külsõvázas, mechanikus modelleket választják, és a két lábon járó ember forma bonyolultá teszi az egyensúlyi kérdést, így marad az "úgy mozog, mint aki besz*rt" mozgás. Másrészt meg kell oldani, hogy a váz egyetlen része se okozhasson mozgás közben sérülést, a Sony egy csomót szívott ezzel az Aibo/Qurio szériánál. Elég jól összehozták, egy (szerintem) nagyon fejlett Asimohoz képest sem rossz a HRP-4C.
Igazi keze még nincs ennek a robotnak. Az se kis meló. Ott van a TwendyOne ápoló robot, a 15 éves fejlesztés felénél jár, már nem nyomja össze a poharat, kiflit, narancsot vagy a beteget ... cserébe a sebessége vetekszik egy lajháréval.
A gyerekcsinálással meg ebben az országban nem kéne viccelni, mert mi is megszívjuk, mint Japán és Korea, de itt robotok se lesznek, hogy áplják majd a csak nyugdíjasokból álló országot ...
Na igen, kések. 😊
A Genfi kiállításon viccelt valaki az Asimoval, hogy jobb ha lefagy, mintha kimenne konyhakésért a konyhába.
Az Einstein fej tök ugyan úgy müködik mint a HRP-4C, a fõ difik: ez realtimeban ilyen béna, az álloképeken olyan arckifejezéseket adtak neki, amirõl jól fotózva nehéz megmondani, hogy nem ember. A HRP egy nemlétezõ, anime karaktertervezõ álltal kiagyalt arc, az A.E. fej meg egy létezõ személy másolata, amit a mimikai ráncok élethûbbé tesznek.
A BigDog/LittleDog a Boston Dynamics fejlesztése, katonai fejlesztés, rengeteg pénzzel, sok évnyi melóval. Nem kispályások, õk tervezték az M.I.-t a Sony Aiobo/Qurio szériához. A "kutyusok" belsõ vázas, alacsony súlypontú modellek, amit mozgó fedezéknek, felderítõnek, felszerelés és sebesültek cipelésére terveztek, és nem éppen 2 deka a súlya sem.
A japánok valamiért a külsõvázas, mechanikus modelleket választják, és a két lábon járó ember forma bonyolultá teszi az egyensúlyi kérdést, így marad az "úgy mozog, mint aki besz*rt" mozgás. Másrészt meg kell oldani, hogy a váz egyetlen része se okozhasson mozgás közben sérülést, a Sony egy csomót szívott ezzel az Aibo/Qurio szériánál. Elég jól összehozták, egy (szerintem) nagyon fejlett Asimohoz képest sem rossz a HRP-4C.
Igazi keze még nincs ennek a robotnak. Az se kis meló. Ott van a TwendyOne ápoló robot, a 15 éves fejlesztés felénél jár, már nem nyomja össze a poharat, kiflit, narancsot vagy a beteget ... cserébe a sebessége vetekszik egy lajháréval.
A gyerekcsinálással meg ebben az országban nem kéne viccelni, mert mi is megszívjuk, mint Japán és Korea, de itt robotok se lesznek, hogy áplják majd a csak nyugdíjasokból álló országot ...
Na igen, kések. 😊
A Genfi kiállításon viccelt valaki az Asimoval, hogy jobb ha lefagy, mintha kimenne konyhakésért a konyhába.
#74
Majd egy gépkocsival neki hajtunk, akkor csak kiesik a kezükbõl. 😄
#73
Pár millió év ALATT!
#72
A kést csak elbírják<#idiota><#ravasz1>
#71
Arra azért figyeljetek majd hogy nehogy szájzárat kapjon cumi közben...Az elég kellemetlen villámtréfa lenne<#nyes><#taps>
Gigabyte P67A-UD4-B3,I5-2500K, Corsair DDR3 8GB 1866 Mhz CL9, Sapphire ATI HD 6950 2 GB GDDR5, SB X-FI Gamer, Samsung BX 2431, Logitech MX 5500
#70
"Arra lennek kivancsi, hogy mennyit megy el egy toltessel."
Az elodje kb. 2 orat, a meg korabbi kb. 1 orat. Ha elerik a napi 8 orat, mar alkalmazhato emberek helyett, de elemcserere mindig van lehetoseg. Jopar nepszeru japan scifiben van 15 perc es 1 nap kozotti idotartam. Az ehhez a robothoz legkozelebb allo japan rajzfilmben az embereknek naponta tolteniuk kell a robotjaikat (pl. ejjelente amig ok alszanak) vagy legalabb kitenni oket a napra, hogy napelemekkel toltodjenek.
Az elodje kb. 2 orat, a meg korabbi kb. 1 orat. Ha elerik a napi 8 orat, mar alkalmazhato emberek helyett, de elemcserere mindig van lehetoseg. Jopar nepszeru japan scifiben van 15 perc es 1 nap kozotti idotartam. Az ehhez a robothoz legkozelebb allo japan rajzfilmben az embereknek naponta tolteniuk kell a robotjaikat (pl. ejjelente amig ok alszanak) vagy legalabb kitenni oket a napra, hogy napelemekkel toltodjenek.
#69
Arra lennek kivancsi, hogy mennyit megy el egy toltessel. Mert meg ha sikerul is megalkotni a robotot amivel mar lehetne kezdeni valamit (bazis epites a holdan) akkor is ott van meg korunk rakfeneje az elemek gyatra kapacitasa. Olyan 1-2 eves kapacitast tartanek elfogadhatonak. Annyi ido alatt mar ertelmes mennyisegu munkat lehet vegezni.
#68
"A kutatások szerint az emberek komoly fenntartásokkal kezelik az emberi vonások és a gépiesség keverékét"
ezt bekeretezve el kéne küldeni minden olyan fejlesztõnek aki olyan "hasznos" funkciók fejlesztésére pazarolja az idejét mint pl hogy a robot pofákat tudjon vágni miközben még stabilan járni is alig tud...
ezt bekeretezve el kéne küldeni minden olyan fejlesztõnek aki olyan "hasznos" funkciók fejlesztésére pazarolja az idejét mint pl hogy a robot pofákat tudjon vágni miközben még stabilan járni is alig tud...
#67
"Lehet majd ezzel idõseket ápolni, meg fasza kis terrorakciókat végrehajtani"
Azt a ghost in the shell - stand alone complex cimu sorozatban jatszottak meg, hogy selejtezes utan nehany rendorsegi 8 labu tank idosek otthonaba kerult mint apolo. (ezek kek pokok voltak, baratsagos es eleg gyerekes mi-vel, de nagy tuzerovel) A vicces az, hogy vegul ok dontottek arrol, hogy akar az eletuk aran is segitenek az emberi csapattarsaikon. A sorozat foszereploje egyebkent egy a cikkben szereplohoz nagyon hasonlo, de sokkal profibb robot testben elo rendorno. A tortenet szerint egy repuloszerencsetlenseg utan meg kisgyerekkent kapta a robot testet. A harmadik 'evadban' egyebkent kiderul, hogy megtartotta az egyik gyerekkori testet is, sot igazabol mivel o volt a prototipus, ezert valoszinuleg o a legoregebb a csapatabol, de ennek ellene fixen 30 ev korulinek nez ki, mert azota nem valtott idosebb testre. A tortenet eleg scifinek nez ki, de jelenleg ott tartunk, hogy a japanok e fele probalnak menni a tudomanyos kutatasok teren is.
"Ami szerintem még fontos hogy a rendszerben legyen egy kis rugalmasság. Hiszen te sem mereven állsz a földön. Hisze akkor 1 ujjal fel tudnálak dönteni."
A vicces az, hogy az egyik hrp4-es demo videon latszik ahogy imbolyog egyensulyozas kozben. Az ember izmai sem rugalmasak, csak bizonyos erohatasra nem tartanak ellen. Ez a szervok eseten is megoldhato, pl. az en demo ketlabum is csak addig tud 1 labon allni amig van tapfeszultseg, ha az megszunik, akkor osszerogy. Ezt kiegeszitve egy arammero rendszerrel, ahol az erohatast az ellentarto aram fuggvenyeben nezzuk, megoldhato, hogy a szervo csak egy bizonyos megadott erovel alljon ellen, csakugy mint az ember izomzata. A szervok alapvetoen ugyanis nem alakzarok, tehat csak a vezerlorendszeren mulik, milyen erot fejtenek ki milyen iranyba. (a hagyomanyos analog szervok addig eroltetik, amig az aramkorlatjuk birja, de ez csak azert van mert butak)
Azt a ghost in the shell - stand alone complex cimu sorozatban jatszottak meg, hogy selejtezes utan nehany rendorsegi 8 labu tank idosek otthonaba kerult mint apolo. (ezek kek pokok voltak, baratsagos es eleg gyerekes mi-vel, de nagy tuzerovel) A vicces az, hogy vegul ok dontottek arrol, hogy akar az eletuk aran is segitenek az emberi csapattarsaikon. A sorozat foszereploje egyebkent egy a cikkben szereplohoz nagyon hasonlo, de sokkal profibb robot testben elo rendorno. A tortenet szerint egy repuloszerencsetlenseg utan meg kisgyerekkent kapta a robot testet. A harmadik 'evadban' egyebkent kiderul, hogy megtartotta az egyik gyerekkori testet is, sot igazabol mivel o volt a prototipus, ezert valoszinuleg o a legoregebb a csapatabol, de ennek ellene fixen 30 ev korulinek nez ki, mert azota nem valtott idosebb testre. A tortenet eleg scifinek nez ki, de jelenleg ott tartunk, hogy a japanok e fele probalnak menni a tudomanyos kutatasok teren is.
"Ami szerintem még fontos hogy a rendszerben legyen egy kis rugalmasság. Hiszen te sem mereven állsz a földön. Hisze akkor 1 ujjal fel tudnálak dönteni."
A vicces az, hogy az egyik hrp4-es demo videon latszik ahogy imbolyog egyensulyozas kozben. Az ember izmai sem rugalmasak, csak bizonyos erohatasra nem tartanak ellen. Ez a szervok eseten is megoldhato, pl. az en demo ketlabum is csak addig tud 1 labon allni amig van tapfeszultseg, ha az megszunik, akkor osszerogy. Ezt kiegeszitve egy arammero rendszerrel, ahol az erohatast az ellentarto aram fuggvenyeben nezzuk, megoldhato, hogy a szervo csak egy bizonyos megadott erovel alljon ellen, csakugy mint az ember izomzata. A szervok alapvetoen ugyanis nem alakzarok, tehat csak a vezerlorendszeren mulik, milyen erot fejtenek ki milyen iranyba. (a hagyomanyos analog szervok addig eroltetik, amig az aramkorlatjuk birja, de ez csak azert van mert butak)
#66
"bárki átszabhatja majd a gép programozását"
Lehet majd ezzel idõseket ápolni, meg fasza kis terrorakciókat végrehajtani 😊
Lehet majd ezzel idõseket ápolni, meg fasza kis terrorakciókat végrehajtani 😊
#65
Ha már humanoid robotról beszélünk, akkor inkább pneumatikus izmot használunk, nem munkahengert. Szerintem sebességgel sincsenek gondok. Ami szerintem még fontos hogy a rendszerben legyen egy kis rugalmasság. Hiszen te sem mereven állsz a földön. Hisze akkor 1 ujjal fel tudnálak dönteni. Inkább rugalmas izmokra van szükség. humanoid robotok esetében. szvsz
Nem tudom létezik e olyan hogy pneumatikus léptetõ motor de kíváncsi lennék, ne e jobb mint az elektronyos. :-)
Nem tudom létezik e olyan hogy pneumatikus léptetõ motor de kíváncsi lennék, ne e jobb mint az elektronyos. :-)
#64
kedves bigor... hidd el értek annyit a pneumatikához, hogy tudjam egy kis servo-hajtás gyorsabb nála, és nem egy motorról beszéltem, ebben a kis "szopómasinában" is csak 30 motor van ami a mozgását megoldja, mégis elég szegényes a mozgása, rakjál bele 30 munkahengert, hamár te is ennyire okos vagy...hátha 43 kg helyett lesz fél tonna mire kész (és talán 5 méter magas is)
másrészt: a mechanikai idõállandó ugyanazt jelenti az elektrotechnikában mint bármely más ágazatban (nem fogod elhinni de a pneumatikában is), hogy valamely testet az adott hajtás mennyi idõ alatt gyorsít fel a kívánt sebességre (amikor eléri az lesz az állandósúlt állapot), tehát a 0-ról elindulás és az állandósúlt állapot-ba való beállás közt eltelt idõ-t nevezzük mechanikai idõállandónak, tudod ez szervoknál milliszekundum-os tétel
és lehet a festo-nak vannak jó cuccaik, de milliszekundumos pneumatikája biztos nincs
Sir Quno Jedi mondott egy nagyon jót: hullámhajtómû
egészen átsiklott felette mindenki, pedig szerintem a jövõ hajtásaiban már csak azok lesznek...
másrészt: a mechanikai idõállandó ugyanazt jelenti az elektrotechnikában mint bármely más ágazatban (nem fogod elhinni de a pneumatikában is), hogy valamely testet az adott hajtás mennyi idõ alatt gyorsít fel a kívánt sebességre (amikor eléri az lesz az állandósúlt állapot), tehát a 0-ról elindulás és az állandósúlt állapot-ba való beállás közt eltelt idõ-t nevezzük mechanikai idõállandónak, tudod ez szervoknál milliszekundum-os tétel
és lehet a festo-nak vannak jó cuccaik, de milliszekundumos pneumatikája biztos nincs
Sir Quno Jedi mondott egy nagyon jót: hullámhajtómû
egészen átsiklott felette mindenki, pedig szerintem a jövõ hajtásaiban már csak azok lesznek...
"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."
#63
Erre komolyan kiváncsi lennék,vagy kifogtam rajtad?
anno 1987
#62
Gratula a robothoz. Anno én is csináltam, de ilyen legó szerû elemekbõl robotkart. Sajnos az építõkészlet nem volt elég hozzá. De kezdésnek nem volt rossz.
#61
Huhh bas*dki, nem követem ezt a témát, de azt mertem feltételezni, hogy már elõrébb tartunk ennél. Kijön, pislog kettõt meg széttárja a "kezét", csörög-csattog azt visszakúszik a helyére.
#60
"de egy tojás vagy lufi megfogásához már mikroméretû nyomásérzékelõk kellenek a kéz egész belsõ felületén. ezek pedig még nem tartanak itt."
Tudtommal ez már nem gond.
Tudtommal ez már nem gond.
Kara kánként folytatom tanításom.
#59
"jelenleg a meghajtás teszi ki a látható méret 90%-át és így is csak totyog."
Az emberek eseten is a meghajtas teszi ki ezt a 90%-ot, mivel minden izmunk es a teljes keringesi rendszerunk is ennek a resze. A maradek pedig joreszt az energiaellatasert (belso szerverk) es a merevitesert (csontvaz) felel. Az agy, az erzekszervek es a periferikus idegek nem foglalnak sok helyet, bar relative eleg sok energiat igenyelnek.
A robotok eseten az alapszintu vezerles ma mar elfer egy emberi fej meretu szamitogepben, csak nem a hagyomanyos neumann rendszeru gepeket kell nezni, hanem pl. a cellularis neuralis szamitogepeket. Egy atlag cnna chip (ami pl. kepfeldolgozasra tokeletes) 16384 cpu-t tartalmaz es csak par negyzetcentis. A mai videokartyak mar majdnem elertek ezt a szintet, ami viszont boven eleg a robot alapfunkcioinak a megvalositasahoz. (egyensulyozas jaras kozben, targyak elkerulese, tererzekeles) Beszed szintetizator mar c64-hez is volt, hangvezerlesre pedig mar a 486-osok koraban is lehetseges volt. Az igazi kihivas az intelligencia lenne, hogy a robot ne mindig csak azt csinalja amit mondanak neki. A meghajtas kerdese pedig igazabol csak penz kerdes, ma mar tudnank az embereknel gyorsabb es erosebb robotokat epiteni, de csak ipari celra eri meg oket alkalmazni. Ha valaki a jelenlegi technikaval a hrp4-esnel gyorsabb es/vagy erosebb humanoidot akarna, akkor az joval nehezebb is lenne mint egy ember. Egyebkent ha nem a japan atlaghoz mereteznek a robotot hanem az europaihoz, tehat magasabbra es nehezebbre epitenek akkor sokkal latvanyosabb sebessegre es ugyessegre lenne kepes. De azert ez a modell is felall ha fellokik, azt mar a hrp2-es is tudta, tovabba ha megkapja az elozo szeria kezeit, akkor gond nelkul hasznalhato hazimunkara is, bar az elod meg eleg ugyetlen volt. Majdnem olyan ugyetlen mint egy atlag mernok. :-)
Egyebkent robotoknal jelenleg az ipari felhasznalas a lenyeges. Emberi kornyzetbe pedig jelenleg inkabb az r2d2 fele segedrobotok valok, mivel ar-ertek aranyban jobban jovunk ki, mint humanoidok eseten.
Az emberek eseten is a meghajtas teszi ki ezt a 90%-ot, mivel minden izmunk es a teljes keringesi rendszerunk is ennek a resze. A maradek pedig joreszt az energiaellatasert (belso szerverk) es a merevitesert (csontvaz) felel. Az agy, az erzekszervek es a periferikus idegek nem foglalnak sok helyet, bar relative eleg sok energiat igenyelnek.
A robotok eseten az alapszintu vezerles ma mar elfer egy emberi fej meretu szamitogepben, csak nem a hagyomanyos neumann rendszeru gepeket kell nezni, hanem pl. a cellularis neuralis szamitogepeket. Egy atlag cnna chip (ami pl. kepfeldolgozasra tokeletes) 16384 cpu-t tartalmaz es csak par negyzetcentis. A mai videokartyak mar majdnem elertek ezt a szintet, ami viszont boven eleg a robot alapfunkcioinak a megvalositasahoz. (egyensulyozas jaras kozben, targyak elkerulese, tererzekeles) Beszed szintetizator mar c64-hez is volt, hangvezerlesre pedig mar a 486-osok koraban is lehetseges volt. Az igazi kihivas az intelligencia lenne, hogy a robot ne mindig csak azt csinalja amit mondanak neki. A meghajtas kerdese pedig igazabol csak penz kerdes, ma mar tudnank az embereknel gyorsabb es erosebb robotokat epiteni, de csak ipari celra eri meg oket alkalmazni. Ha valaki a jelenlegi technikaval a hrp4-esnel gyorsabb es/vagy erosebb humanoidot akarna, akkor az joval nehezebb is lenne mint egy ember. Egyebkent ha nem a japan atlaghoz mereteznek a robotot hanem az europaihoz, tehat magasabbra es nehezebbre epitenek akkor sokkal latvanyosabb sebessegre es ugyessegre lenne kepes. De azert ez a modell is felall ha fellokik, azt mar a hrp2-es is tudta, tovabba ha megkapja az elozo szeria kezeit, akkor gond nelkul hasznalhato hazimunkara is, bar az elod meg eleg ugyetlen volt. Majdnem olyan ugyetlen mint egy atlag mernok. :-)
Egyebkent robotoknal jelenleg az ipari felhasznalas a lenyeges. Emberi kornyzetbe pedig jelenleg inkabb az r2d2 fele segedrobotok valok, mivel ar-ertek aranyban jobban jovunk ki, mint humanoidok eseten.
#58
Mondjuk egy csúcs fûthetõ, guminõt átrobotosítva több fantáziát látnék benne. Lehet most találtam ki az év üzletét?
#57
már csak pár év és gépek lázadása... már nem azt csinálta, amit a tervezõje mondott neki, kvázi már ellenkezik/lázad 😄😄 titta terminator leszmá
: Asus P5K, 1333 FSB, Intel Core 2 Duo E6750 2,66Ghz, Kingmax DDR2 2x2GB 1066Mhz Dual Channel, ASUS EAH5670/1G, 1TB WD : UPC FiberPower 120 (120/10) Oprendszer: Windows 8
#56
akkor már csak pár év, és mindenkinek lesz szexpartnere
#55
A "robotosdiba" az a jó, hogy nem élõ! (Logikusan következik, hogy nincsenek jogai) Üzembeállítás után karbantartását (másik robot is megtehet) és energiát igényel.
Szerintem nem lehetetlen kitenni 50et a holdra ahol van víz, hogy ássanak egy barlangot és legózzanak össze egy bázist...
Szerintem nem lehetetlen kitenni 50et a holdra ahol van víz, hogy ássanak egy barlangot és legózzanak össze egy bázist...
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#54
én azért még mindig röhögök a robotokon.
mikor még a számítógépek szobaméretûek voltak, akkor azt mondták, hogy a vezérlést megoldani lesz nehéz, a felépítés egyszerû. mikor megjelentek az integrált áramkörök, akkor már úgy volt, hogy az irányítórendszer lesz egyszerû és a mozgatás nehéz. jelenleg a meghajtás teszi ki a látható méret 90%-át és így is csak totyog. a vezérlés pedig a háttérben egy hatalmas szerver, ami csak azt számolja, hogy fel ne bukjon szegény. a gondolkodást és a beszédet pedig még mindig emberek végzik.
#44-ben lévõ videón is csak a mozgórész látható. a vezérlõ elektronika minimális része van csak benne. mellette pedig egy ember adja meg, hogy mit meg kell fognia, az gumilabdát vagy egy törlõkendõt. ezeknek a szorítását még meg lehet oldani úgy, hogy ütközéstõl ütközésig, de egy tojás vagy lufi megfogásához már mikroméretû nyomásérzékelõk kellenek a kéz egész belsõ felületén. ezek pedig még nem tartanak itt.
mikor még a számítógépek szobaméretûek voltak, akkor azt mondták, hogy a vezérlést megoldani lesz nehéz, a felépítés egyszerû. mikor megjelentek az integrált áramkörök, akkor már úgy volt, hogy az irányítórendszer lesz egyszerû és a mozgatás nehéz. jelenleg a meghajtás teszi ki a látható méret 90%-át és így is csak totyog. a vezérlés pedig a háttérben egy hatalmas szerver, ami csak azt számolja, hogy fel ne bukjon szegény. a gondolkodást és a beszédet pedig még mindig emberek végzik.
#44-ben lévõ videón is csak a mozgórész látható. a vezérlõ elektronika minimális része van csak benne. mellette pedig egy ember adja meg, hogy mit meg kell fognia, az gumilabdát vagy egy törlõkendõt. ezeknek a szorítását még meg lehet oldani úgy, hogy ütközéstõl ütközésig, de egy tojás vagy lufi megfogásához már mikroméretû nyomásérzékelõk kellenek a kéz egész belsõ felületén. ezek pedig még nem tartanak itt.
#53
"pedig egy motor a szív helyén, onnan az izmoknak megfelelõ huzalok, program az agy helyén,"
A sziv nallunk az energiaellatasert felel, de az izmok vegzik a munkat. A program meg soha nem fog hardver nelkul futni. Az analogiakat felhasznalva:
-sziv: tapegyseg
-agy: szamitogep
-izmok: motorok
-inak: huzalok
A huzalos megoldas nem mukodik, mert az izmok mindig aktiv elemek, a huzalok csak az inakat tudjak helyettesiteni, mint azt teszik is sok robot eseteben, ahol a kezek meghajtasa az alkarban van es huzalokon viszik at az erot az ujjakhoz.
A lehetseges meghajtasok, amiket mar ma is meg lehet epiteni:
-hidraulikus (a folyadek tomege miatt nehez)
-pneumatikus (letezik nyilt es zartkoros valtozata is)
-elektromos (szervos, linearis motoros, vagy elektromagneses)
-egyeb (memoriahuzal, bimetal, mesterseges izom, piezo)
A fentiek kozzul a hidraulikus es a pneumatikus kis meretekben nem annyira
elonyos, mivel relative dragabb es tobb energiat igenyel, mint az elektromos megoldas. A szervos rendszerek nagyon egyszeruek es kemenyebb muanyagbol gyartva a legtobb alkatreszt mar viszonylag olcso, kis meretu es eros megoldasokat lehet osszerakni. Peldakent pedig egy olcso valtozat ami csak jarni tud, de amin a burkolat hianyaban latszik is hogy van osszerakva:
http://www.robotika.njszt.hu/index.php?title=K%C3%A9p:Kvp_robot1.png (az indexen valahol meg van is rola egy video)
A sziv nallunk az energiaellatasert felel, de az izmok vegzik a munkat. A program meg soha nem fog hardver nelkul futni. Az analogiakat felhasznalva:
-sziv: tapegyseg
-agy: szamitogep
-izmok: motorok
-inak: huzalok
A huzalos megoldas nem mukodik, mert az izmok mindig aktiv elemek, a huzalok csak az inakat tudjak helyettesiteni, mint azt teszik is sok robot eseteben, ahol a kezek meghajtasa az alkarban van es huzalokon viszik at az erot az ujjakhoz.
A lehetseges meghajtasok, amiket mar ma is meg lehet epiteni:
-hidraulikus (a folyadek tomege miatt nehez)
-pneumatikus (letezik nyilt es zartkoros valtozata is)
-elektromos (szervos, linearis motoros, vagy elektromagneses)
-egyeb (memoriahuzal, bimetal, mesterseges izom, piezo)
A fentiek kozzul a hidraulikus es a pneumatikus kis meretekben nem annyira
elonyos, mivel relative dragabb es tobb energiat igenyel, mint az elektromos megoldas. A szervos rendszerek nagyon egyszeruek es kemenyebb muanyagbol gyartva a legtobb alkatreszt mar viszonylag olcso, kis meretu es eros megoldasokat lehet osszerakni. Peldakent pedig egy olcso valtozat ami csak jarni tud, de amin a burkolat hianyaban latszik is hogy van osszerakva:
http://www.robotika.njszt.hu/index.php?title=K%C3%A9p:Kvp_robot1.png (az indexen valahol meg van is rola egy video)
#52
Ugye ez csak vicc volt részedrõl?
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#51
egy gyûrûsféreg féle mozgást valószínûleg jóval egyszerûbb lenne így lemodellezni, mint a legtöbb gerincesét
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#50
sok áttéttel. olyasmi lenne, mint egy fa struktúra. ha itt ez és ez és ez mozdul, akkor ott az indul meg és húzza magával amazt. de ha csak ez és ez, akkor ott az helyett más indul meg és mást húz magával vagy másfelé mozdul. ilyesmi. persze ez egy teljes ember izomzata méretében már nagyon összetett és komoly szoftver kellene hozzá valszeg.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#49
Ok, de hogy oldod meg hogy egyszerre, hogy több izom mozogjon?
#48
Kompreszor mindenképpen kell. Viszont van pár technika. pl egik izombola ásikba átnyomni a felesleges nyomást. Vagy tartájban tárolni még plusz nyomást. stb. Hidraulikus rendszerekkel az a bajom hogy az egésznek nagyobb súlya van. De majd elválik, hogy ki lesz a nyerõ. 😊
#47
pedig egy motor a szív helyén, onnan az izmoknak megfelelõ huzalok, program az agy helyén, és esetleg egy különféle ércekben gazdag környéken leállítani, hogy azokból reprodukálja magát. kész is lenne a mesterséges növény 😊
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#46
uncanny walley
#45
ezt most meg se hallottam.....<#falbav>
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#44
robotkar---indítsd el a videot!szerintem ez a legélethûbb,de ez csak egy kar!
Vajon hány mérnöknek kapta be ez a "Lolita"robot?
Vajon hány mérnöknek kapta be ez a "Lolita"robot?
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#43
egyetlen motor kéne, mint az emberben a szív és az rángatna huzalokon progamzással az izmoknak megfelelõen
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#42
Iparban a léptetõ motorok és a szervók jobban megfelelnek, de sokszor kombinálják pneumatikus, vagy hidraulikus rendszerekkel. Pneumatikus izmokat kevésbé lehet használni, mivel kevés helyen kell csak húzó erõ, annál inkább használható viszont humanoid robotoknál. :-D
#41
De a pneumatikai rendszerrel az a baj, amint az a kar videóján is látszik, hogy nyitott rendszer. Ami azt jelenti, hogy a munkahenger mozgatása után a levegõt egyszerûen kiengedik a környezetbe... Azért "gõzölög" a videón... Ami azt eredményezi hogy állandóan után kellene tölteni, vagy kompresszort építeni a robotba, ami elõállítja a sûrített levegõt, tartályt ami ugye tárolja, motort ami a kompresszort hajtja. És mivel elég kis rendszerrõl beszélünk, nem is lehetne nagy tartályt elhelyezni a kompresszornak szinte állandóan mûködni kellene, hogy biztosítsa a szükséges nyomást, és ehhez elég sok energia szükséges...
Ellenben a hidraulikus rendszer, ami zárt,ugyanúgy építhetõ kicsire, sokkal erõsebb is, és kisebb szerkezetet is igényel. Persze ennél a megoldásnál is még szükség van 1-2 dologra...
Ellenben a hidraulikus rendszer, ami zárt,ugyanúgy építhetõ kicsire, sokkal erõsebb is, és kisebb szerkezetet is igényel. Persze ennél a megoldásnál is még szükség van 1-2 dologra...
#40
Ez egy akkora faszság hogy már fáj. Játéknak minek?
Minden másra (tehát munkára) van sokkal jobb kialakítás mint az emberi.
Attól is besírok amikor a gagyi filmekben azt látni, hogy a kezeivel vezérel egy számítógépet vagy valamit egy robot, ott nyomogat... mi a fasznak? blútút wifi, lankábel, usb, stb közvetlen vezérlés hahó!
Minden másra (tehát munkára) van sokkal jobb kialakítás mint az emberi.
Attól is besírok amikor a gagyi filmekben azt látni, hogy a kezeivel vezérel egy számítógépet vagy valamit egy robot, ott nyomogat... mi a fasznak? blútút wifi, lankábel, usb, stb közvetlen vezérlés hahó!
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#39
Bizony. Legalább körbenézhetett volna Steel a Festo oldalán. Pneumatikus izmokat iparban is használnak. Youtube-on "Festo"-ra keresve talál gyors mozgású eszközt is. Szervó motort mikor rak mondjuk vízbe, vagy porba ... mert ezek mindenféle védelem nélkül bírják. És igen kell bele kompresszor, amihez kell villanymotor. Bár arra is gondoltam lehet, hogy elférne egy magasnyomású tartály is a robotban, hogy el lehessen tárolni ott is energiát. Mondjuk még van pár ötletem ilyen típusú energia tárolására.
A hidraulikaival szerintem az a baj, hogy nagy a súlya és talán érzékenyebb a hidarulika henger. Illetve számomra a pneumatikus izom mellet még az is szólhat, hogy ha egy nagy helyett sok kicsit alkalmazunk(mint az emberi izomban is), akkor ellenállóbb lesz(egy meghibásodik de a többi még mindig tart) és talán még erõsebb is.
A hidraulikaival szerintem az a baj, hogy nagy a súlya és talán érzékenyebb a hidarulika henger. Illetve számomra a pneumatikus izom mellet még az is szólhat, hogy ha egy nagy helyett sok kicsit alkalmazunk(mint az emberi izomban is), akkor ellenállóbb lesz(egy meghibásodik de a többi még mindig tart) és talán még erõsebb is.
#38
Mondjuk a bemutatott robot már csak azért sem emberi, mivel nem használja a kezeit/karjait járás közben, pedig egy ember önkéntelenül ezt teszi (pláne mivel hatékonyabb is a járás így). Így merev karokkal és Asimo módra beroggyantott térdekkel valóban ûberkomikus hatást kelt (bár inkább ijesztõ).
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#37
A mai hatékony és kisméretû (értsd. ember) robotok többnyire szervó+hullámhajtómûre épülnek. Ezzel erõsek, gyorsak és pontosak is 1xrre. Viszont sokat kísérleteztek a mesterséges izomzattal, így annak is van jövõje, ha beválik. DE jelenleg nemigazán van ésszerû alternatívája a szervóknak (nem is nagyon kell).
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#36
Kedves Steel... Érdekelne, hogy vmi komoly tudással rendelkezel a pneumatikus rendszerekkel kapcsolatban, vagy csak okoskodsz itt? És ha megkérhetnélek kifejtenéd azt a "mechanikai idõállandói" részt hogy az pontosan mit jelent.
Mert a pneumatikai rendszer alkalmazásával pont az a poén, hogy azokat akkor alkalmazzák mikor épp gyors mozgásra van szükség, és sokkal nagyobb erõt is tud kifejteni mint egy kis servo-motor. És azt erõsen kétlem, hogy a jövõben majd a robotok 100 kg majd a kis motorjaik segítségével fogják emelgetni... A motorok csak a finom mozgásra alkalmasak, meg arra hogy így mint a videón ellötyögjön ez a kis "szopómasina"... Amúgy a pneumatikai rendszer sem a legjobb megoldás egy robotnál, jobban megfelel a hidraulikai. És még az is képes olyan sebességet elõállítani, mint ahogy az eber képes mozgatni a testrészeit....
Mert a pneumatikai rendszer alkalmazásával pont az a poén, hogy azokat akkor alkalmazzák mikor épp gyors mozgásra van szükség, és sokkal nagyobb erõt is tud kifejteni mint egy kis servo-motor. És azt erõsen kétlem, hogy a jövõben majd a robotok 100 kg majd a kis motorjaik segítségével fogják emelgetni... A motorok csak a finom mozgásra alkalmasak, meg arra hogy így mint a videón ellötyögjön ez a kis "szopómasina"... Amúgy a pneumatikai rendszer sem a legjobb megoldás egy robotnál, jobban megfelel a hidraulikai. És még az is képes olyan sebességet elõállítani, mint ahogy az eber képes mozgatni a testrészeit....
#35
BigDog? Az semmi, az új modell sokkal organikusabban mozog:
http://www.youtube.com/watch?v=DrmYk_VBelg
http://www.youtube.com/watch?v=DrmYk_VBelg
C2D E8400 ~4.4ghz+GeminII / P5B Deluxe / 2*2Gb Kingmax DDR2-1066 / Powercolor ATI 4890 / Acer AL1916W / 400+320GB Samsung / G15 / Razer D.Back / Creative Audigy 2
#34
Ez a hrp4c robot a japan humanoid ipari robotfejlesztes mellektermeke. Az elozo harom valtozat kifejezetten ipari celokra keszult. A hrp3-as sorozat peldaul epitoipari robot volt, a bemutato videon is vagy epitoanyagot cipel vagy hidat rak ossze. A project allami, de a legnagyobb epito es autoipari cegek fizetik. A robotok kulseje pedig azert nez ki ugy mintha egy japan rajzfilmbol vettek volna, mert a project designer-e egy ismert anime muvesz.
A wikipedia project oldala:
http://en.wikipedia.org/wiki/Humanoid_Robotics_Project
Ket elozo valtozat:
http://www.youtube.com/watch?v=gO9th_Rfk2o
http://www.youtube.com/view_play_list?p=72E2129711F33ABE&playnext=1&playnext_from=PL&v=1tiOs0vlJig
A wikipedia project oldala:
http://en.wikipedia.org/wiki/Humanoid_Robotics_Project
Ket elozo valtozat:
http://www.youtube.com/watch?v=gO9th_Rfk2o
http://www.youtube.com/view_play_list?p=72E2129711F33ABE&playnext=1&playnext_from=PL&v=1tiOs0vlJig
#33
Hát ez mekkora jó!!Lol <#nyes><#nyes><#nyes>
anno 1987
#32
Divatbemutatóra mégis milyen humanoidnál jobb formát tudsz elképzelni?<#beka3>
anno 1987
#31
Ajaj, lesz itt Mirror's Edge az életben is 😊 (L) (Y)
#30
Például a gyárakban olyan "reflexekkel" rendelkezõ robotkarok vannak (fogkrémgyártásnál láttam). Csak ezek ugye egyfelé vannak programozva. Bonyolult dolog ez a robottechnika.
(Meg én nm is szeretnék olyan iskolába, boltba menni, ahol a tanárok, eladók robotok. De hál égnek már nem is fogok, majd a gyerekem vagy az unokám. Bár a boltokban majd találkozhatok még :S)
(Meg én nm is szeretnék olyan iskolába, boltba menni, ahol a tanárok, eladók robotok. De hál égnek már nem is fogok, majd a gyerekem vagy az unokám. Bár a boltokban majd találkozhatok még :S)
Örökzöld sláger lett a \"Hol a Start-menü?\", melyet a mai, informatikában dolgozó, az adófizetők pénzén kiképzett, magukat értelmiségnek nevező emberek költöttek. Ennyi konzervatív f@szt...
#29
Ez a Big Dog mekkora jó már nem is láttam még ehhez hasonlót..
Nothing Ever Changes
#28
Jó, de 15 éve kezdték el fejleszteni. Amit meg manapság kezdenek, gondolom jobb lesz. De már ez is áttörés, gondoljunk bele mennyi munka, energia kell egy ilyenbe.
Szopóautomatás poénka ütött. 😊
Szopóautomatás poénka ütött. 😊
Örökzöld sláger lett a \"Hol a Start-menü?\", melyet a mai, informatikában dolgozó, az adófizetők pénzén kiképzett, magukat értelmiségnek nevező emberek költöttek. Ennyi konzervatív f@szt...
Oldal 1 / 2Következő →