47
-
#47
Sokféle anyagból tevődik össze:víz,CO2,fémek,kő szerű anyagok... Nem vagyok szakértő de szerintem a külső rétegen lehetnek főként olyan anyagok amik elpárologtathatóak,pl jég.
Amúgy nemcsak az elpárologtatás miatt térülne el: Yarkovsky_effect -
#46
"A lényege ,hogy a nap sugarát fókuszálva az aszteroidára, egy rakéta szerű hajtóművet hoznának létre, ahol az aszteroida "elpárolgó" anyaga lenne a meghajtóerő." - Szerintem az üstökösre gondoltál. Abban van elég jég, meg fagyott gáz, amit elég csak melegíteni; kilövell és a kilövelléssel ellentétes irányú hajtóerőt hoz létre. A nap is melegíti; a napot megközelítve ebből lesz az üstökös csóvája.
Az aszteroida általában egy szikla. Nem nagyon van rajta minek párologni, még akkor sem, ha a követ olvadáspontra hevítik. Max folyékony lesz, mint a láva. -
#45
Nem. Katonai célokra teljességgel alkalmatlan a dolog. -
L3zl13 #44 Szerintem az se mellékes, hogy egy űrbe telepített lézerágyú miatt elég nagy lett volna a nemzetközi ellenállás. Akár indokoltan akár nem. -
#43
Anno kihozták, hogy ez kb. 200 millió és 2 milliárd dollár közötti összegből kipróbálható vagy akár végrehajtahtó lenne. -
#42
Az ördög mindig a részletekben van elásva...
Így elvben nagyon szépen hangzik, de aztán a számítások után kiderülne lehet ,hogy olyan minimális lenne az a tolóerő, hogy nem sokat érnénk be. Fém tárgyak esetén nem sok párolog el pl. Lehet némelyik darab vissza is veri a lézer nagy részét. A több 100 kg-s cuccokról nem is beszélve.
Amúgy hasonló elven működik az egyik aszteroida eltérítési koncepció, amely a földet fenyegető nagy tömegű aszteroidák ellen védene. A lényege ,hogy a nap sugarát fókuszálva az aszteroidára, egy rakéta szerű hajtóművet hoznának létre, ahol az aszteroida "elpárolgó" anyaga lenne a meghajtóerő. Talán itt is működhetne a megoldás.
De sajna az űrkutatásban ma már minden egyes centért meg kell küzdeni, egy ilyen viszonylag jelenleg még nem túl nagy problémára aligha fognak pénzt áldozni. Ahhoz előbb meg kell ölnie valakit az űrszemétnek, hogy komolyan vegyék és ellenintézkedéseket tegyen a meglévő darabok ellen. -
#41
1. Abban az esetben lenne igazad, amennyiben a lézerágyú szintén az űrben helyezkedik el. Ha a földön van, a sugárnak mindenképpen át kell haladnia a légkörön.
Szó nincs arról, hogy a Földön helyeznék el. További előnye, ha az űrben van párszáz km magasan akkor elég nagy területen képes dolgozni.
2. Ha pici lyukakat égetnek 10-12 cm átmérőjű szemétdarabokba, mi változik? Ettől még nem biztos, hogy lezuhan.
Leírtam már mi történik. Ez egy nagyon picit lökést ad a tárgynak. 1-2 év alatt visszaér. Jobb, mint a 2000.
Azt a lézersugarat nemcsak hogy rá kell fókuszálni a célpontra, de rajta is kell ám tartani, hogy tényleg lyukat égessen. Egyelőre még kaszálni nem lehet vele.
Már az SDI ötlet idején sem a célzás volt az igazi gond. -
#40
1. Abban az esetben lenne igazad, amennyiben a lézerágyú szintén az űrben helyezkedik el. Ha a földön van, a sugárnak mindenképpen át kell haladnia a légkörön.
2. Ha pici lyukakat égetnek 10-12 cm átmérőjű szemétdarabokba, mi változik? Ettől még nem biztos, hogy lezuhan.
3. Azt a lézersugarat nemcsak hogy rá kell fókuszálni a célpontra, de rajta is kell ám tartani, hogy tényleg lyukat égessen. Egyelőre még kaszálni nem lehet vele. Nem tartom megvalósítható ötletnek, no de hát nem vagyok mérnök. -
pezo77 #39 "300 Kelvin fokon "
"30 ezer Kelvin foknak "
"120 ezer Kfok."
Khhhm. Valamibol kimaradtam? Nekem meg azt tanitottak, hogy Kelvin bacsi nem szereti ha lefokozzak...
-
#38
Ez asszem úgy működik hogy a gránátba lévő robbanóanyagot addig hevíti amíg fel nem robban. Tehát űrszemét esetén elég lassan működne. -
#37
A koncepció ez volt. Fel egy műhold és addig lő amíg van mire. Ha óránként csak 1-2 alkalommal "lőne" akkor is pár év alatt drámian javulna a helyzet. -
waterman #36 egy ilyen simán elférne az űrállomáson. -
kvp #35 A nasa par eve szeretett volna kiserletkeppen egy kis lezeragyut telepiteni az egyik ursiklora, hogy letesztelhesse a lezeres takaritas otletet. Aztan erre sem volt eleg penz. Viszont ha ennyire nagy a gond, akkor lehetoseg lenne arra, hogy maga az urallomas kapja meg ezt a rendszert. Ott a jelenlegi napelemek melett azert joval nagyobb energiamennyiseg allna rendelkezesre es csak akkor kell hasznalni, ha valami kozelit felejuk. Egy kisebb radar/lidar rendszer a kozeli szemet kovetesere es egy kisebb lezer az elteritesre boven eleg lenne. Akar automatizalhatnak is, tehat emberi beavatkozas nelkul tudna reagalni, igy a gyorsan kozelito targyak eseten is hasznalhato lenne. Ez nem tokeletes megoldas, de viszonylag olcso, egyszeru es az allomas vedelmere elegseges lenne. -
#34
Szerintem a műholdak nagy része geostacionárius pályán van, vagyis olyan pályán, hogy mindig a Föld adott pontja felett lebeg.
Nem. Ott van kevesebb.
1. A lézersugarat kurvára szétszórja a légkör. Márpedig ha nem lehet fókuszálni, elvész az energiája is.
Ez nem is érdekel senkit, mert 400 km feletti célokra lőnél.
2. Marhára nagy energiákkal kéne táplálni.
Ez sem igaz, mert csak egy kis lyukat akarnak égetni a szemét darabokba és ott fent nincs semmi ami elnyelné az energiát és fokuszálni is könnyebb. -
#33
De. Csak nem olyan formában ahogy te gondolod. Egyik oldalon felhevíti a célpontot amiből gázok válnak ki. Az nagyon kis tolóerőt jelent, de azért elindul lefelé. Nem 2000 év, hanem 1-2 év alatt hazér a kis darab.
Egyesek itt nagyon nincsenek tisztában, hogy mi probléma úgy látom. -
Adenoma #32 jah, ma reggel éhes voltam, nem tudtam hogy csillapíthatnám, de beugrott: TOR!
elmúlik az éhséged, magasabb lesz a fizetésed, a TOR a kulcsa mindennek. még a jobb nők is jobban buknak ezentúl :D -
#31
Szerintem a műholdak nagy része geostacionárius pályán van, vagyis olyan pályán, hogy mindig a Föld adott pontja felett lebeg. Így a sebessége megsaccolható. Ugye a Föld kerülete durván 40 000 km, ezt elosztjuk 24-el, mert annyi óra alatt fordul meg egyszer. Így a Föld kerületi sebessége 1666 km/h. Ennél a műholdak csak gyorsabbak, hiszen "magasan" vannak, így az elméleti körpályájuk kerületi sebessége ennél csak gyorsabb lehet.
A lézerágyút már megpróbálták feltalálni a hidegháború éveiben; az idősebbek emlékezhetnek Ronald Reagan "Csillagháborús" tervére, hogy lézerágyúkat telepítenének az űrbe, ami később tetszőleges földi célpontra irányítható. A dolognak viszont volt néhány buktatója.
1. A lézersugarat kurvára szétszórja a légkör. Márpedig ha nem lehet fókuszálni, elvész az energiája is.
2. Marhára nagy energiákkal kéne táplálni. Megawattokról van szó. Nem tudom mit szólnának az emberek, ha bejelentenék egy népesebb városban a lakosságnak, hogy "Emberek, ma este 8-tól holnap reggel 6-ig nem lesz villany, mert lövünk egyet." Nem kifizetődő. Mindenesetre a hozzávaló energiát csak atomerőművel lehetne megtermelni. Ha meg már atomerőművet építünk, akkor azt jobb célra is lehetne használni, mondjuk fűtésre a drága gáz helyett.
Szefmester: a TOR egy titkosítási rendszer. A beszólás előélete az, hogy van itten egy kedves és sokak által kedvelt fórumozó, aki minden áldott cikkhez ezt posztolja be, mint univerzális mindenhatót, függetlenül attól, hogy informatikáról, vagy a burgonya kártevőiről van szó; az ő megoldása mindenre a TOR. Kábé ennyi. -
Epikurosz #30 Tegyük fel, hogy tisztára pucolják a Föld környezetét, de alig végeznek vele, augusztusban jön az a meteorzápor - most nem jut eszembe a neve - és azokból a darabokból is szerintem lesz pályára álló, nem mind hull le a földre. -
halgatyó #29 Nagy kérdés az űrszemét méret (súly) megoszlása. Ha a légkört nem vesszük figyelembe, akkor valószínű (lenne), hogy az egyre kisebb méret (súly) felé haladva egyre nő a darabszám, ami eléggé hátborzongató lenne.
Szerencsére eddig a műholdak többsége viszonylag alacsony pályán mozgott, ahol a légkör alighanem kiszelektálja (egy idő után) a kisebb darabokat.
Az igazi feladat tehát előttünk van: ahogy a jövőben egyre magasabb pályára egyre több műhold kerül fel, az eddigiekhez képest fokozottan kell(ene) vigyázni, mert ott már megmarad az apró törmelék! -
halgatyó #28 Első pillanatban valóban félelmetesen hangzik a dolog. Bármilyen parányi tárgy is, ha AZ ŰRÁLLOMÁSHOZ VISZONYÍTVA 10 km/mp körüli sebességgel mozog, az egy nehéz harckocsit is szétzúzna, nemcsak egy vékony héjazatú, maximális súlytakarékossággal megépített buborékot. Valószínűleg a többségnek ez a rémálom ugrik be a tudatába.
A kérdés az, hogy az ISS-hez viszonyítva milyen volt a sebesség. Asszem, a műholdak többsége kb. egy irányban kering, emiatt a relatív sebesség lényegesen alacsonyabb is lehet, alsó határ a kb. 0. A mozgási energia pedig a sebesség négyzetével arányos, mint tudjuk.
Egy nagyon elnagyolt saccolást érdemes átgondolni. 300 Kelvin fokon a levegőmolekulák kb. 450 m/s sebességgel mozognak. Mivel a hőmérséklet az egy molekulára (pontosabban egy szabadsági fokra) jutó energiával arányos, az energia pedig a sebesség négyzetével, egy 4500 m/s sebességű levegőtömb, ha a molekulák hirtelen összevissza kezdenének mozogni (=a mozgási energia hővé alakult) 30 ezer Kelvin foknak felel meg. 9 km/mp sebesség esetén 120 ezer Kfok.
Ezért az űrállomás falának anyagi minősége nem játszik túl nagy szerepet a védelemben, sokkal inkább a nagyobb vastagság által biztosított nagyobb tömeg. -
#27
"amit a globális helymeghatározó műholdak pályára állításakor használnak. Ezt a súlyt a műhold miután elérte a megfelelő pozícióját, egyszerűen leoldja magáról. McDowell szerint a súly 1993 óta kering a Föld körül."
"Újabb figyelmeztetést kaptunk, hogy valamit kezdenünk kell az űrszeméttel, méghozzá nemzetközi szinten"
Jól teleszemetelték az orbitális pályát, most meg sírnak a nemzetközi segítségért....mennyire jellemző. -
bmw #26 Hat igen es ez kevesebb nem lesz... -
darkhill #25 Tudod mi a penz? osszegyujteni a sok szemetet az lesz sok :S csak a para az lesz amikor urhajokat akkarunk kuldeni a holdra es a marsra es az egyik ilyen belecsapodik ezzel a sebesseggel es megol nem tom epp mennyi asztronautat sajnalni fogom oket. es remelem h soha nem kerul erre sor. -
#24
Szerintem ezeket a javaslatokat össze kéne gyűjtenie valakinek és elküldeni a NASA-nak meg az összes űrügynökségnek. Gyűjtsünk még párat. Megoldjuk itt a problémát pár nap alatt... 
A lézerágyú az szerintem egy hatalmas 5let,biztos vagyok benne ,hogy nem gondoltak rá. :D -
#23
Lehet egy idő után lesz régiségértéke ezeknek a vackoknak és akkor majd megéri begyűjtögetni. :D
Addig meg tényleg fel lehetne szerelni vonósugárral pár műholdat, ami begyűjt pár tonnát aztán bemanőverezik vele a légkörbe. Jobb mint lézerágyúval vagy fézerrel kilőni mindet. :D
Jóhogynem fotontorpedó....
Vagy lehetne az űrállomás köré telepíteni valami védőhálót valami erős anyagból, ami megfogja az aszteroidákat is.
-
#22
Azért annyira nem lehet egyszerű visszaküldeni a földre a cuccokat. Mert ez is pl levált a műholdról azt szevasz. Ha pl löknének rajta 1-et a föld felé amikor leválik akkor sztem a műhold is ellökődne a másik irányba. Kölön rakétákat rakni meg a leváló részekre +pénz... -
fu89 #21 Nem elég, hogy a Föld el van szennyezve, már az űr sem biztonságos. És ha ott fönn eltalál valami, akkor kapásból vége a dalnak. -
darkhill #20 a 12 v 15 cmes targyak nem egnek szet amikor belepnek a fold atmospherajaba? gondolomom direct ugy csinaljak h ne lepjenek be de h miert azt nem tudom! valaki? v csak tul lustak visszakuldeni a fold fele h megsemmisuljenek maguktol? masik amit nem ertek h ha pl mind1ik ugyan abba az iranyba haladna es lenne benne rendezettseg akkor a relativ sebesseg nem lenne akkora h problemat okozna meg utkozes eseten se. es nem beszelve akkor ha mindeg
yik 1iranyba haladna es ugyan akkora sebesseggel. -
Pares #19 Sokmindenhogy el lehetne tüntetni, csak baromi drága. És ha egyeseknek nincs belőle profit, akkor arra nem is megy lóvé. Bezzeg, ha egyszer egy jóóó nagy eltalálná a Fehér Házat, 1 éven belül eltünne az összes... -
Szefmester #18 mijaza TOR?
lehet hülye kérdés, de nem voltam jelen a jelentése kialakulásánál..:P
a témához: Nem lehetne pl egy komolyabb mágneses térrel begyűjteni a kinnt kószáló szemétdarabkákat, teszem azt egy baromi nagy elektromágnessel amit felküldenek közel ütközési pályára, majd irány a föld légköre? Tudom ezzel csak egy része lenne kiszedve de akkor is.. legalább valami... -
Pares #17 *interview... -
Pares #16 Könnyen lehet. A ütközést követő első héten a TV teli volt mindenféle riportokkal meg intrwiev-kkal, aztán miután már nem hozott nézettséget, jöhetett a mounika shou... -
polarka #15 Sztem az emberiség többsége most sem tud róla xD -
#14
Hát mielőtt bármit is tesznek az űrszemél eltüntetése érdekében sztem először kéne valami amivel a kicsi darabokat is pontosan be tudják mérni.
Ez egy nagyobb darab de azt se tudják hogy milyen messze volt... Ha lenne pl egy lézerágyú azzal se érnének semmit mert nem tudnák hova lőjenek... -
szombi #13 CSAK NEHOGY A TERRORISTÁK KEZÉBE KERÜLJÖN!!! -
Pares #12 Na, csak azt akartam ezzel mondani, hogy ha nincs ez az ütközés, akkor az emberiség többségge lehet, hogy még azt se tudja, hogy létezik olyan, hogy űrszemét... És végül lehet, hogy ez a probléma egy kicsit ujra "népszerűvé teszi" az űrkutatást... -
#11
De. 15 éve egyre súlyosabb gondnak tekintik, csak nem cikkezik róla senki.
Az óceán alatti rengések sem kerültek a címlapra. Aztán jött az az emlékezetes karácsony. Dettó ugyanaz a helyzet. -
Pares #10 Félreérted. Egy szóval nem mondtam, hogy nincs űrszemét (mondat-értelmezés 1-es). Ne nézz hülyének, hallottam űrszemétről. Amit mondani akartam, és te nem fogtad föl, az az, hogy amig a két műhold nem ütközött össze, addig nem nagyon volt arról szó, hogy probléma. Ennyi. -
#9
Erre megoldás a TOR! -
T0nk #8 Szerencsére ez egy olyan probléma, ami pár ezer év alatt megoldja önmagát.
Jah, nincs pár ezer év... Hupszidézi.