Fokozódhat az ISS űrszemét-fenyegetettsége
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#47
Sokféle anyagból tevõdik össze:víz,CO2,fémek,kõ szerû anyagok... Nem vagyok szakértõ de szerintem a külsõ rétegen lehetnek fõként olyan anyagok amik elpárologtathatóak,pl jég.
Amúgy nemcsak az elpárologtatás miatt térülne el: Yarkovsky_effect
Amúgy nemcsak az elpárologtatás miatt térülne el: Yarkovsky_effect
#46
"A lényege ,hogy a nap sugarát fókuszálva az aszteroidára, egy rakéta szerû hajtómûvet hoznának létre, ahol az aszteroida "elpárolgó" anyaga lenne a meghajtóerõ." - Szerintem az üstökösre gondoltál. Abban van elég jég, meg fagyott gáz, amit elég csak melegíteni; kilövell és a kilövelléssel ellentétes irányú hajtóerõt hoz létre. A nap is melegíti; a napot megközelítve ebbõl lesz az üstökös csóvája.
Az aszteroida általában egy szikla. Nem nagyon van rajta minek párologni, még akkor sem, ha a követ olvadáspontra hevítik. Max folyékony lesz, mint a láva.
Az aszteroida általában egy szikla. Nem nagyon van rajta minek párologni, még akkor sem, ha a követ olvadáspontra hevítik. Max folyékony lesz, mint a láva.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#45
Nem. Katonai célokra teljességgel alkalmatlan a dolog.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44
Szerintem az se mellékes, hogy egy ûrbe telepített lézerágyú miatt elég nagy lett volna a nemzetközi ellenállás. Akár indokoltan akár nem.
#43
Anno kihozták, hogy ez kb. 200 millió és 2 milliárd dollár közötti összegbõl kipróbálható vagy akár végrehajtahtó lenne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#42
Az ördög mindig a részletekben van elásva...
Így elvben nagyon szépen hangzik, de aztán a számítások után kiderülne lehet ,hogy olyan minimális lenne az a tolóerõ, hogy nem sokat érnénk be. Fém tárgyak esetén nem sok párolog el pl. Lehet némelyik darab vissza is veri a lézer nagy részét. A több 100 kg-s cuccokról nem is beszélve.
Amúgy hasonló elven mûködik az egyik aszteroida eltérítési koncepció, amely a földet fenyegetõ nagy tömegû aszteroidák ellen védene. A lényege ,hogy a nap sugarát fókuszálva az aszteroidára, egy rakéta szerû hajtómûvet hoznának létre, ahol az aszteroida "elpárolgó" anyaga lenne a meghajtóerõ. Talán itt is mûködhetne a megoldás.
De sajna az ûrkutatásban ma már minden egyes centért meg kell küzdeni, egy ilyen viszonylag jelenleg még nem túl nagy problémára aligha fognak pénzt áldozni. Ahhoz elõbb meg kell ölnie valakit az ûrszemétnek, hogy komolyan vegyék és ellenintézkedéseket tegyen a meglévõ darabok ellen.
Így elvben nagyon szépen hangzik, de aztán a számítások után kiderülne lehet ,hogy olyan minimális lenne az a tolóerõ, hogy nem sokat érnénk be. Fém tárgyak esetén nem sok párolog el pl. Lehet némelyik darab vissza is veri a lézer nagy részét. A több 100 kg-s cuccokról nem is beszélve.
Amúgy hasonló elven mûködik az egyik aszteroida eltérítési koncepció, amely a földet fenyegetõ nagy tömegû aszteroidák ellen védene. A lényege ,hogy a nap sugarát fókuszálva az aszteroidára, egy rakéta szerû hajtómûvet hoznának létre, ahol az aszteroida "elpárolgó" anyaga lenne a meghajtóerõ. Talán itt is mûködhetne a megoldás.
De sajna az ûrkutatásban ma már minden egyes centért meg kell küzdeni, egy ilyen viszonylag jelenleg még nem túl nagy problémára aligha fognak pénzt áldozni. Ahhoz elõbb meg kell ölnie valakit az ûrszemétnek, hogy komolyan vegyék és ellenintézkedéseket tegyen a meglévõ darabok ellen.
#41
1. Abban az esetben lenne igazad, amennyiben a lézerágyú szintén az ûrben helyezkedik el. Ha a földön van, a sugárnak mindenképpen át kell haladnia a légkörön.
Szó nincs arról, hogy a Földön helyeznék el. További elõnye, ha az ûrben van párszáz km magasan akkor elég nagy területen képes dolgozni.
2. Ha pici lyukakat égetnek 10-12 cm átmérõjû szemétdarabokba, mi változik? Ettõl még nem biztos, hogy lezuhan.
Leírtam már mi történik. Ez egy nagyon picit lökést ad a tárgynak. 1-2 év alatt visszaér. Jobb, mint a 2000.
Azt a lézersugarat nemcsak hogy rá kell fókuszálni a célpontra, de rajta is kell ám tartani, hogy tényleg lyukat égessen. Egyelõre még kaszálni nem lehet vele.
Már az SDI ötlet idején sem a célzás volt az igazi gond.
Szó nincs arról, hogy a Földön helyeznék el. További elõnye, ha az ûrben van párszáz km magasan akkor elég nagy területen képes dolgozni.
2. Ha pici lyukakat égetnek 10-12 cm átmérõjû szemétdarabokba, mi változik? Ettõl még nem biztos, hogy lezuhan.
Leírtam már mi történik. Ez egy nagyon picit lökést ad a tárgynak. 1-2 év alatt visszaér. Jobb, mint a 2000.
Azt a lézersugarat nemcsak hogy rá kell fókuszálni a célpontra, de rajta is kell ám tartani, hogy tényleg lyukat égessen. Egyelõre még kaszálni nem lehet vele.
Már az SDI ötlet idején sem a célzás volt az igazi gond.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#40
1. Abban az esetben lenne igazad, amennyiben a lézerágyú szintén az ûrben helyezkedik el. Ha a földön van, a sugárnak mindenképpen át kell haladnia a légkörön.
2. Ha pici lyukakat égetnek 10-12 cm átmérõjû szemétdarabokba, mi változik? Ettõl még nem biztos, hogy lezuhan.
3. Azt a lézersugarat nemcsak hogy rá kell fókuszálni a célpontra, de rajta is kell ám tartani, hogy tényleg lyukat égessen. Egyelõre még kaszálni nem lehet vele. Nem tartom megvalósítható ötletnek, no de hát nem vagyok mérnök.
2. Ha pici lyukakat égetnek 10-12 cm átmérõjû szemétdarabokba, mi változik? Ettõl még nem biztos, hogy lezuhan.
3. Azt a lézersugarat nemcsak hogy rá kell fókuszálni a célpontra, de rajta is kell ám tartani, hogy tényleg lyukat égessen. Egyelõre még kaszálni nem lehet vele. Nem tartom megvalósítható ötletnek, no de hát nem vagyok mérnök.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#39
"300 Kelvin fokon "
"30 ezer Kelvin foknak "
"120 ezer Kfok."
Khhhm. Valamibol kimaradtam? Nekem meg azt tanitottak, hogy Kelvin bacsi nem szereti ha lefokozzak...
"30 ezer Kelvin foknak "
"120 ezer Kfok."
Khhhm. Valamibol kimaradtam? Nekem meg azt tanitottak, hogy Kelvin bacsi nem szereti ha lefokozzak...
#38
Ez asszem úgy mûködik hogy a gránátba lévõ robbanóanyagot addig hevíti amíg fel nem robban. Tehát ûrszemét esetén elég lassan mûködne.
#37
A koncepció ez volt. Fel egy mûhold és addig lõ amíg van mire. Ha óránként csak 1-2 alkalommal "lõne" akkor is pár év alatt drámian javulna a helyzet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#35
A nasa par eve szeretett volna kiserletkeppen egy kis lezeragyut telepiteni az egyik ursiklora, hogy letesztelhesse a lezeres takaritas otletet. Aztan erre sem volt eleg penz. Viszont ha ennyire nagy a gond, akkor lehetoseg lenne arra, hogy maga az urallomas kapja meg ezt a rendszert. Ott a jelenlegi napelemek melett azert joval nagyobb energiamennyiseg allna rendelkezesre es csak akkor kell hasznalni, ha valami kozelit felejuk. Egy kisebb radar/lidar rendszer a kozeli szemet kovetesere es egy kisebb lezer az elteritesre boven eleg lenne. Akar automatizalhatnak is, tehat emberi beavatkozas nelkul tudna reagalni, igy a gyorsan kozelito targyak eseten is hasznalhato lenne. Ez nem tokeletes megoldas, de viszonylag olcso, egyszeru es az allomas vedelmere elegseges lenne.
#34
Szerintem a mûholdak nagy része geostacionárius pályán van, vagyis olyan pályán, hogy mindig a Föld adott pontja felett lebeg.
Nem. Ott van kevesebb.
1. A lézersugarat kurvára szétszórja a légkör. Márpedig ha nem lehet fókuszálni, elvész az energiája is.
Ez nem is érdekel senkit, mert 400 km feletti célokra lõnél.
2. Marhára nagy energiákkal kéne táplálni.
Ez sem igaz, mert csak egy kis lyukat akarnak égetni a szemét darabokba és ott fent nincs semmi ami elnyelné az energiát és fokuszálni is könnyebb.
Nem. Ott van kevesebb.
1. A lézersugarat kurvára szétszórja a légkör. Márpedig ha nem lehet fókuszálni, elvész az energiája is.
Ez nem is érdekel senkit, mert 400 km feletti célokra lõnél.
2. Marhára nagy energiákkal kéne táplálni.
Ez sem igaz, mert csak egy kis lyukat akarnak égetni a szemét darabokba és ott fent nincs semmi ami elnyelné az energiát és fokuszálni is könnyebb.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#33
De. Csak nem olyan formában ahogy te gondolod. Egyik oldalon felhevíti a célpontot amibõl gázok válnak ki. Az nagyon kis tolóerõt jelent, de azért elindul lefelé. Nem 2000 év, hanem 1-2 év alatt hazér a kis darab.
Egyesek itt nagyon nincsenek tisztában, hogy mi probléma úgy látom.
Egyesek itt nagyon nincsenek tisztában, hogy mi probléma úgy látom.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#32
jah, ma reggel éhes voltam, nem tudtam hogy csillapíthatnám, de beugrott: TOR!
elmúlik az éhséged, magasabb lesz a fizetésed, a TOR a kulcsa mindennek. még a jobb nõk is jobban buknak ezentúl 😄
elmúlik az éhséged, magasabb lesz a fizetésed, a TOR a kulcsa mindennek. még a jobb nõk is jobban buknak ezentúl 😄
#31
Szerintem a mûholdak nagy része geostacionárius pályán van, vagyis olyan pályán, hogy mindig a Föld adott pontja felett lebeg. Így a sebessége megsaccolható. Ugye a Föld kerülete durván 40 000 km, ezt elosztjuk 24-el, mert annyi óra alatt fordul meg egyszer. Így a Föld kerületi sebessége 1666 km/h. Ennél a mûholdak csak gyorsabbak, hiszen "magasan" vannak, így az elméleti körpályájuk kerületi sebessége ennél csak gyorsabb lehet.
A lézerágyút már megpróbálták feltalálni a hidegháború éveiben; az idõsebbek emlékezhetnek Ronald Reagan "Csillagháborús" tervére, hogy lézerágyúkat telepítenének az ûrbe, ami késõbb tetszõleges földi célpontra irányítható. A dolognak viszont volt néhány buktatója.
1. A lézersugarat kurvára szétszórja a légkör. Márpedig ha nem lehet fókuszálni, elvész az energiája is.
2. Marhára nagy energiákkal kéne táplálni. Megawattokról van szó. Nem tudom mit szólnának az emberek, ha bejelentenék egy népesebb városban a lakosságnak, hogy "Emberek, ma este 8-tól holnap reggel 6-ig nem lesz villany, mert lövünk egyet." Nem kifizetõdõ. Mindenesetre a hozzávaló energiát csak atomerõmûvel lehetne megtermelni. Ha meg már atomerõmûvet építünk, akkor azt jobb célra is lehetne használni, mondjuk fûtésre a drága gáz helyett.
Szefmester: a TOR egy titkosítási rendszer. A beszólás elõélete az, hogy van itten egy kedves és sokak által kedvelt fórumozó, aki minden áldott cikkhez ezt posztolja be, mint univerzális mindenhatót, függetlenül attól, hogy informatikáról, vagy a burgonya kártevõirõl van szó; az õ megoldása mindenre a TOR. Kábé ennyi.
A lézerágyút már megpróbálták feltalálni a hidegháború éveiben; az idõsebbek emlékezhetnek Ronald Reagan "Csillagháborús" tervére, hogy lézerágyúkat telepítenének az ûrbe, ami késõbb tetszõleges földi célpontra irányítható. A dolognak viszont volt néhány buktatója.
1. A lézersugarat kurvára szétszórja a légkör. Márpedig ha nem lehet fókuszálni, elvész az energiája is.
2. Marhára nagy energiákkal kéne táplálni. Megawattokról van szó. Nem tudom mit szólnának az emberek, ha bejelentenék egy népesebb városban a lakosságnak, hogy "Emberek, ma este 8-tól holnap reggel 6-ig nem lesz villany, mert lövünk egyet." Nem kifizetõdõ. Mindenesetre a hozzávaló energiát csak atomerõmûvel lehetne megtermelni. Ha meg már atomerõmûvet építünk, akkor azt jobb célra is lehetne használni, mondjuk fûtésre a drága gáz helyett.
Szefmester: a TOR egy titkosítási rendszer. A beszólás elõélete az, hogy van itten egy kedves és sokak által kedvelt fórumozó, aki minden áldott cikkhez ezt posztolja be, mint univerzális mindenhatót, függetlenül attól, hogy informatikáról, vagy a burgonya kártevõirõl van szó; az õ megoldása mindenre a TOR. Kábé ennyi.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#30
Tegyük fel, hogy tisztára pucolják a Föld környezetét, de alig végeznek vele, augusztusban jön az a meteorzápor - most nem jut eszembe a neve - és azokból a darabokból is szerintem lesz pályára álló, nem mind hull le a földre.
Kara kánként folytatom tanításom.
#29
Nagy kérdés az ûrszemét méret (súly) megoszlása. Ha a légkört nem vesszük figyelembe, akkor valószínû (lenne), hogy az egyre kisebb méret (súly) felé haladva egyre nõ a darabszám, ami eléggé hátborzongató lenne.
Szerencsére eddig a mûholdak többsége viszonylag alacsony pályán mozgott, ahol a légkör alighanem kiszelektálja (egy idõ után) a kisebb darabokat.
Az igazi feladat tehát elõttünk van: ahogy a jövõben egyre magasabb pályára egyre több mûhold kerül fel, az eddigiekhez képest fokozottan kell(ene) vigyázni, mert ott már megmarad az apró törmelék!
Szerencsére eddig a mûholdak többsége viszonylag alacsony pályán mozgott, ahol a légkör alighanem kiszelektálja (egy idõ után) a kisebb darabokat.
Az igazi feladat tehát elõttünk van: ahogy a jövõben egyre magasabb pályára egyre több mûhold kerül fel, az eddigiekhez képest fokozottan kell(ene) vigyázni, mert ott már megmarad az apró törmelék!
#28
Elsõ pillanatban valóban félelmetesen hangzik a dolog. Bármilyen parányi tárgy is, ha AZ ÛRÁLLOMÁSHOZ VISZONYÍTVA 10 km/mp körüli sebességgel mozog, az egy nehéz harckocsit is szétzúzna, nemcsak egy vékony héjazatú, maximális súlytakarékossággal megépített buborékot. Valószínûleg a többségnek ez a rémálom ugrik be a tudatába.
A kérdés az, hogy az ISS-hez viszonyítva milyen volt a sebesség. Asszem, a mûholdak többsége kb. egy irányban kering, emiatt a relatív sebesség lényegesen alacsonyabb is lehet, alsó határ a kb. 0. A mozgási energia pedig a sebesség négyzetével arányos, mint tudjuk.
Egy nagyon elnagyolt saccolást érdemes átgondolni. 300 Kelvin fokon a levegõmolekulák kb. 450 m/s sebességgel mozognak. Mivel a hõmérséklet az egy molekulára (pontosabban egy szabadsági fokra) jutó energiával arányos, az energia pedig a sebesség négyzetével, egy 4500 m/s sebességû levegõtömb, ha a molekulák hirtelen összevissza kezdenének mozogni (=a mozgási energia hõvé alakult) 30 ezer Kelvin foknak felel meg. 9 km/mp sebesség esetén 120 ezer Kfok.
Ezért az ûrállomás falának anyagi minõsége nem játszik túl nagy szerepet a védelemben, sokkal inkább a nagyobb vastagság által biztosított nagyobb tömeg.
A kérdés az, hogy az ISS-hez viszonyítva milyen volt a sebesség. Asszem, a mûholdak többsége kb. egy irányban kering, emiatt a relatív sebesség lényegesen alacsonyabb is lehet, alsó határ a kb. 0. A mozgási energia pedig a sebesség négyzetével arányos, mint tudjuk.
Egy nagyon elnagyolt saccolást érdemes átgondolni. 300 Kelvin fokon a levegõmolekulák kb. 450 m/s sebességgel mozognak. Mivel a hõmérséklet az egy molekulára (pontosabban egy szabadsági fokra) jutó energiával arányos, az energia pedig a sebesség négyzetével, egy 4500 m/s sebességû levegõtömb, ha a molekulák hirtelen összevissza kezdenének mozogni (=a mozgási energia hõvé alakult) 30 ezer Kelvin foknak felel meg. 9 km/mp sebesség esetén 120 ezer Kfok.
Ezért az ûrállomás falának anyagi minõsége nem játszik túl nagy szerepet a védelemben, sokkal inkább a nagyobb vastagság által biztosított nagyobb tömeg.
#27
"amit a globális helymeghatározó mûholdak pályára állításakor használnak. Ezt a súlyt a mûhold miután elérte a megfelelõ pozícióját, egyszerûen leoldja magáról. McDowell szerint a súly 1993 óta kering a Föld körül."
"Újabb figyelmeztetést kaptunk, hogy valamit kezdenünk kell az ûrszeméttel, méghozzá nemzetközi szinten"
Jól teleszemetelték az orbitális pályát, most meg sírnak a nemzetközi segítségért....mennyire jellemzõ.
"Újabb figyelmeztetést kaptunk, hogy valamit kezdenünk kell az ûrszeméttel, méghozzá nemzetközi szinten"
Jól teleszemetelték az orbitális pályát, most meg sírnak a nemzetközi segítségért....mennyire jellemzõ.
#26
Hat igen es ez kevesebb nem lesz...
#25
Tudod mi a penz? osszegyujteni a sok szemetet az lesz sok :S csak a para az lesz amikor urhajokat akkarunk kuldeni a holdra es a marsra es az egyik ilyen belecsapodik ezzel a sebesseggel es megol nem tom epp mennyi asztronautat sajnalni fogom oket. es remelem h soha nem kerul erre sor.
#24
Szerintem ezeket a javaslatokat össze kéne gyûjtenie valakinek és elküldeni a NASA-nak meg az összes ûrügynökségnek. Gyûjtsünk még párat. Megoldjuk itt a problémát pár nap alatt... <#hawaii><#idiota>
A lézerágyú az szerintem egy hatalmas 5let,biztos vagyok benne ,hogy nem gondoltak rá. 😄
A lézerágyú az szerintem egy hatalmas 5let,biztos vagyok benne ,hogy nem gondoltak rá. 😄
#23
Lehet egy idõ után lesz régiségértéke ezeknek a vackoknak és akkor majd megéri begyûjtögetni. 😄
Addig meg tényleg fel lehetne szerelni vonósugárral pár mûholdat, ami begyûjt pár tonnát aztán bemanõverezik vele a légkörbe. Jobb mint lézerágyúval vagy fézerrel kilõni mindet. 😄
Jóhogynem fotontorpedó....
Vagy lehetne az ûrállomás köré telepíteni valami védõhálót valami erõs anyagból, ami megfogja az aszteroidákat is.
Addig meg tényleg fel lehetne szerelni vonósugárral pár mûholdat, ami begyûjt pár tonnát aztán bemanõverezik vele a légkörbe. Jobb mint lézerágyúval vagy fézerrel kilõni mindet. 😄
Jóhogynem fotontorpedó....
Vagy lehetne az ûrállomás köré telepíteni valami védõhálót valami erõs anyagból, ami megfogja az aszteroidákat is.
#22
Azért annyira nem lehet egyszerû visszaküldeni a földre a cuccokat. Mert ez is pl levált a mûholdról azt szevasz. Ha pl löknének rajta 1-et a föld felé amikor leválik akkor sztem a mûhold is ellökõdne a másik irányba. Kölön rakétákat rakni meg a leváló részekre +pénz...
#21
Nem elég, hogy a Föld el van szennyezve, már az ûr sem biztonságos. És ha ott fönn eltalál valami, akkor kapásból vége a dalnak.
#20
a 12 v 15 cmes targyak nem egnek szet amikor belepnek a fold atmospherajaba? gondolomom direct ugy csinaljak h ne lepjenek be de h miert azt nem tudom! valaki? v csak tul lustak visszakuldeni a fold fele h megsemmisuljenek maguktol? masik amit nem ertek h ha pl mind1ik ugyan abba az iranyba haladna es lenne benne rendezettseg akkor a relativ sebesseg nem lenne akkora h problemat okozna meg utkozes eseten se. es nem beszelve akkor ha mindeg
yik 1iranyba haladna es ugyan akkora sebesseggel.
yik 1iranyba haladna es ugyan akkora sebesseggel.
#19
Sokmindenhogy el lehetne tüntetni, csak baromi drága. És ha egyeseknek nincs belõle profit, akkor arra nem is megy lóvé. Bezzeg, ha egyszer egy jóóó nagy eltalálná a Fehér Házat, 1 éven belül eltünne az összes...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#18
mijaza TOR?
lehet hülye kérdés, de nem voltam jelen a jelentése kialakulásánál..😛
a témához: Nem lehetne pl egy komolyabb mágneses térrel begyûjteni a kinnt kószáló szemétdarabkákat, teszem azt egy baromi nagy elektromágnessel amit felküldenek közel ütközési pályára, majd irány a föld légköre? Tudom ezzel csak egy része lenne kiszedve de akkor is.. legalább valami...
lehet hülye kérdés, de nem voltam jelen a jelentése kialakulásánál..😛
a témához: Nem lehetne pl egy komolyabb mágneses térrel begyûjteni a kinnt kószáló szemétdarabkákat, teszem azt egy baromi nagy elektromágnessel amit felküldenek közel ütközési pályára, majd irány a föld légköre? Tudom ezzel csak egy része lenne kiszedve de akkor is.. legalább valami...
#17
*interview...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#16
Könnyen lehet. A ütközést követõ elsõ héten a TV teli volt mindenféle riportokkal meg intrwiev-kkal, aztán miután már nem hozott nézettséget, jöhetett a mounika shou...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#15
Sztem az emberiség többsége most sem tud róla xD
#14
Hát mielõtt bármit is tesznek az ûrszemél eltüntetése érdekében sztem elõször kéne valami amivel a kicsi darabokat is pontosan be tudják mérni.
Ez egy nagyobb darab de azt se tudják hogy milyen messze volt... Ha lenne pl egy lézerágyú azzal se érnének semmit mert nem tudnák hova lõjenek...
Ez egy nagyobb darab de azt se tudják hogy milyen messze volt... Ha lenne pl egy lézerágyú azzal se érnének semmit mert nem tudnák hova lõjenek...
#13
CSAK NEHOGY A TERRORISTÁK KEZÉBE KERÜLJÖN!!!
#12
Na, csak azt akartam ezzel mondani, hogy ha nincs ez az ütközés, akkor az emberiség többségge lehet, hogy még azt se tudja, hogy létezik olyan, hogy ûrszemét... És végül lehet, hogy ez a probléma egy kicsit ujra "népszerûvé teszi" az ûrkutatást...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#11
De. 15 éve egyre súlyosabb gondnak tekintik, csak nem cikkezik róla senki.
Az óceán alatti rengések sem kerültek a címlapra. Aztán jött az az emlékezetes karácsony. Dettó ugyanaz a helyzet.
Az óceán alatti rengések sem kerültek a címlapra. Aztán jött az az emlékezetes karácsony. Dettó ugyanaz a helyzet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#10
Félreérted. Egy szóval nem mondtam, hogy nincs ûrszemét (mondat-értelmezés 1-es). Ne nézz hülyének, hallottam ûrszemétrõl. Amit mondani akartam, és te nem fogtad föl, az az, hogy amig a két mûhold nem ütközött össze, addig nem nagyon volt arról szó, hogy probléma. Ennyi.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#9
Erre megoldás a TOR!
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#8
Szerencsére ez egy olyan probléma, ami pár ezer év alatt megoldja önmagát.
Jah, nincs pár ezer év... Hupszidézi.
Jah, nincs pár ezer év... Hupszidézi.
#7
Mirõl? Ûrszemétrõl? Alsó hangon 15 éve van róla szó. Az, hogy te nem halottál róla nem jelenti azt, hogy nem létezik.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#6
Attól csak még több lesz, valahogy össze kéne szedni õket.
#5
Mindenesetre lehet, hogy ez a kis "figyelemfelkeltés" jót tesz az ûrkutatásnak...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#4
Hát nem tudom, de addig, amig a két mûhold nem ütközött össze, addig nem nagyon lehetett hallani ilyen problémákról...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#3
Ki kéne már fejleszteni valamilyen pajzsot! De legalább valami lézerágyúféle kéne, ami szétlövi ezeket a roncsokat.
Legalább az ufók is retteghetnek 😊
#1
azért ez elég para ! sürgõsen ki kéne találni valami megoldást!
Kellemes kalózkodást: https://torproject.org ; Szabadalmam a trinális ámítógép, amelynek alapja a trit. Ki nem szarja le a Windows 7-et ?