Obama feloldotta az embriói õssejt kutatás korlátait
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
Kara kánként folytatom tanításom.
Minden jog fenntartva!
Kara kánként folytatom tanításom.
Trágárkodás?
Még csak egy apró, icipici hazugságra, vagy mellébeszélésre sem?
Minden jog fenntartva!
Kara kánként folytatom tanításom.
Orvoshoz kellene menned.
Minden jog fenntartva!
Vagy te is eltûntél, mint ez az idióta Polemius? Beböfögitek ide a szellemi mocskaitok, és ha valakitõl esetleg nem bólogatást kaptok, vagy valaki viccelni merészel, akkor elhúzzátok a csíkot, mint a vadlibák...
Kara kánként folytatom tanításom.
Éjjen a világhatalom. :)
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
Már csak ezért is egyészen biztos, hogy nagyon-nagyon kevesen fognak hozzájutni ehez a szerhez. Aki meg használja nem tudom, hogyan fog megváltozni az élete, de érdekel is engem? Úgyse fogom megtapasztalni!
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
Kara kánként folytatom tanításom.
Az, hogy jobbak vagyunk nálad, egyelõre csak sejtés.
Kara kánként folytatom tanításom.
Ha valahová belépsz, akkor elõször légy csendbe, és tájékozódj. A magyar nyelvtant itt sokan jobban ismerjük nálad. Másrészt, a kápszer az én saját találmányom, és akkor használom, amikor kedvem szottyan rá. Már rég rátettem a (c) logót.
Kara kánként folytatom tanításom.
Társadalmi problémákra kezelésére szvsz a megoldás a diktatúra. Méghozzá olyan amelynek a vezetõje nem kizsákmányolásra hajt, hanem hisz valamiben megszállottan. Nem feltétlen a zsidók kiirtásában félreértés ne essék, nem az a típus vagyok lehet bármi ennek a hitnek a forrása. Úgy vélem az alapvetõ emberi jogaink azok amik elvezethetnek egy olyan világba amiben a biztonság és társadalmi hasznosság nem létezik.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
"A telep idén télen kirabolt és felgyújtott kultúrháza mellett másnap reggel egy oszlophoz kötözött hajléktalant találtak. A férfi, aki valószínûleg véletlen szemtanúja volt az eseményeknek, késõbb belehalt sérüléseibe. A rendõrség azóta sem indított nyomozást bûnügyben és nem is nyilatkozik az esetrõl, csakúgy, ahogy az önkormányzat sem."
Kara kánként folytatom tanításom.
""az egyház is elítéli, ugye ez nem kérdés"
Szeretném, ha így lenne, de úgy vélem, ez nem minden esetben van így, illetve bizonyos esetekben biztosan nincs így."
Amennyiben nem nyilvánvaló a különbség a két erkölcsi rossz mértékében, akkor én is elítélem, vagy megkérdõjelezem az egyház álláspontját. Mondjuk a másik példának felhozott esetet, amikor "egyházi" nyomásra kellett valamit tanítani. De amögé nem is állt oda a Vatikán, mint ahogy ebben a konkrét esetben. Néhány túlbuzgó helyi aktivista miatt nem fair azt mondani, hogy az egyház rákényszerít valamit a társadalomra. És szerintem az nem olyan súlyú eset, hogy hivatalos egyházi állásfoglalásra lett volna szükség, és nincs is, abban a kérdésben.
Kara kánként folytatom tanításom.
Hozzátenném az elõzõekhez még azt, hogy a demokráciákban általában bevett az érdekérvényesítés korlátozása, akár egy kisebb csoport védelmében is, amennyiben azokat kimondottan hátrányosan érintené a másik fél érdekének érvényesítése.
Egy fiktív, sarkított, extrém példa: Ha a többség világnézete szerint minden holdtöltekor szüzeket kell áldozni, akkor a szüzek érdekében ezt a demokráciák többségében korlátozni fogják (tiltani).
Minden jog fenntartva!
"Ez a demokrácia hibája"
Valóban, sajnos a demokráciának is vannak hiányosságai.
Hogy mennyiben hibás az adott egyház.. Nos, az én nézõpontomból a hiba kihasználása sem helyes (akár egyházról légyen szó, akár gazdasági érdekcsoportról, vagy más érdekcsoportról).
"hitük szerint"
Ez itt fontos, mert ugye elõfordulhat, hogy a többség nem osztja az õ meggyõzõdésüket.
"az egyház is elítéli, ugye ez nem kérdés"
Szeretném, ha így lenne, de úgy vélem, ez nem minden esetben van így, illetve bizonyos esetekben biztosan nincs így.
"Mindenkinek "hinnie" kell a demokráciában"
Ez szerintem nem hit, hanem megállapodás kérdése, de ezzel elmennénk társadalom- és államelméleti irányban, hanyagoljuk.
"a törvényes korlátok között marad; ha nem, tegye az állam a dolgát, és büntesse meg"
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy szorítsa a meghatározott keretek közé. Szerintem a cikkben említett esetben éppen ezt tette Obama.
(Figyelem, most _valóban_ az adott konkrét esetrõl írok.
Természetesen a fentieket alapvetõen nem a róm. kat. egyházra értem, hanem bármelyik vallásra/egyházra, illetõleg kibõvítve bármilyen érdekcsoportra.
Minden jog fenntartva!
Kara kánként folytatom tanításom.
Sajnálom, ha nem vagy képes felfogni, amit világosan leírtam. Lehet, hogy bennem van a hiba, hogy ha azt írom hangsúlyozottan, többször ismételve, hogy _NEM_ azt te úgy érted, hogy de, mégis.
Kezdem azt hinni, hogy valamiképp benned fordítva tudatosulnak az olvasott dolgok, és esetleg mégsem hazudsz, egyszerûen mindent fordítva értelmezel.
Minden jog fenntartva!
Ez a demokrácia hibája, nem az egyházé. Én erre azt mondom, ha egy súlyos kérdésben egy nagy rosszat (márpedig ebben az esetben sok-sok emberi élet, hitük szerint - nézõpontjukból _lényegileg_ azonos például a nácik orvosi kísérleteivel) egy jóval kisebb erkölcsi rosszal (a „demokratikus” kiskapuk) meg tudnak akadályozni, akkor tegyék.
„pl. azzal, amikor közvetlenül a döntéshozó helyzetben levõket befolyásolják, netán ilyen helyzetben levõ ember az általa képviseltek akaratával ellenben önkényesen kezd tevékenykedni valamely ideológia mentén”
Befolyásolják? Tegyék. Ha pénzzel, vagy zsarolással, stb. az nem helyes; de ha a tekintélyükkel (amit a társadalmi támogatottság támaszt alá), azzal semmi gond, ebben is egyetértünk.
Szintén, szerintem is helytelen, ha egy politikus becsapja a szavazóit. Ilyen lényeges kérdésben fõleg. Ezt az egyház is elítéli, ugye ez nem kérdés?
"Vagyis nem csak azért nem érhet valakit retorzió, ha valamiben hisz, de azért sem, ha nem hisz, horribile dictu: az ellenkezõjében hisz."
Mindenkinek "hinnie" kell a demokráciában, el kell fogadni a közös játékszabályokat, különben retorziók érik az állam részérõl.
Avagy "mindenki abban hihet, amiben akar" a közös törvények korlátai között. A katolikus egyház a törvényes korlátok között marad; ha nem, tegye az állam a dolgát, és büntesse meg.
Kara kánként folytatom tanításom.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Hogy jön ez ide? Megint csak mellébeszélsz, terelsz. Ennyit tudsz.
Minden jog fenntartva!
ROFL NEM TUCC TE SEMMIT LOLALALA X:D:D:X:D:SAÁÉAS
Kara kánként folytatom tanításom.
Na meg véletlenül nem is láttad meg, amikor az alatta levõ gombra kattintottál.
Nem várom el tõled, hogy igazat mondj. Már nem. Tudomásul vettem, hogy hazudsz.
Minden jog fenntartva!
Kara kánként folytatom tanításom.
Kara kánként folytatom tanításom.
Az említett politika nyomásgyakorlással kapcsolatban: nem azzal van a probléma, amikor a választók a meghatározott módon élnek a szavazati jogukkal, hanem pl. azzal, amikor közvetlenül a döntéshozó helyzetben levõket befolyásolják, netán ilyen helyzetben levõ ember az általa képviseltek akaratával ellenben önkényesen kezd tevékenykedni valamely ideológia mentén (az mindegy, hogy ez vallás, vagy valami egyéb meggyõzõdés). Utóbbi esetben persze az illetõ idõvel leváltható, de addig nehéz mit kezdeni az ilyen esettel.
Minden jog fenntartva!
Lehet, hogy egyedül állok ezzel a véleményemmel, de számomra az, hogy valami _törvényileg_ megengedett, attól még társadalmilag lehet nem elfogadható. Arról nem is beszélve, hogy mindenki tudja, a jog mennyire hajlítható, ha valaki kellõ súllyal próbálja hajlítani.
Ne felejtsük el, jellemzõen olyan államokról beszélünk, ahol alapvetõ az egyház és az állam szétválasztása, valamint elfogadottak az alapvetõ emberi jogok. Ami közé tartozik a vallásszabadság, ami nem azt jelenti, hogy a vallással takarózva bármit meg lehet tenni, hanem azt, hogy mindenki abban hihet, amiben akar, és ezt nem szabad korlátozni.
Nem csak az egyik világnézetet, hanem a másikat sem, ami akár adott esetben ellent mond a másiknak. Vagyis nem csak azért nem érhet valakit retorzió, ha valamiben hisz, de azért sem, ha nem hisz, horribile dictu: az ellenkezõjében hisz.
Persze sokan szeretik csak magukra értelmezve figyelembe venni az alapvetõ emberi (és más) jogokat, másokra alkalmazva már kevéssé érzik azokat érvényesnek.
Minden jog fenntartva!
Az egyház (vagy más szervezet) akkor képes nyomást gyakorolni, ha választók állnak mögötte. Nyilván arányos kell hogy legyen a tömegekkel a nyomás. Az pedig "mindegy", a média, az egyház, párt, vagy bárki más hat a tömegekre, a döntéshozóknak figyelembe kell venni az elegendõen nagy tömegeket/többséget. Akkor is, ha hülyeséget akarnak.
Ha a törvények ezt lehetõvé teszik, akkor "semmi" baj ezzel. Ha nem teszik lehetõvé, akkor a magas beosztású ember jobban tenné, ha más munka után nézne. Mert _alapvetõen_ összeegyeztethetetlen az erkölcseivel, amire az õ felettesei - tágabban az állam - utasítják abban a munkakörben. Ebben az esetben nem nagyon tud mást tenni, de minden demokratikus eszközzel küzdhet az erkölcsei "törvényesítéséért". A beszélgetés kiindulópontja pedig egy nyilatkozat, ami vitathatatlanul demokratikus eszköz.
Az embernek súlyos áldozatot kell hozni az erkölcseiért - az egyház tagjai elé _példaként_ olyanokat állít, akik vállalták ezt az áldozatot. Persze a többség finoman szólva is tökéletlen - ha nem így lenne, nem is ezen a világon élnénk, a keresztény világkép szerint.
Minden jog fenntartva!
Kara kánként folytatom tanításom.
Nekem tulajdonítod ezt a kijelentést, annak ellenére, hogy kifejezetten (szó szerint) ennek ellenkezõjét állítottam.
Ne hazudj.
Azon kívül megint csak mellébeszélsz, terelsz.
Nem a kérdésre válaszolsz.
Ne hazudj, és vagy a kérdésre válaszolj, vagy egyáltalán ne.
Talán érdemes lenne egy értelmezõ szótárt beszerezned, mert úgy látszik nem vagy tisztában a szavak jelentésével.
Minden jog fenntartva!
Kara kánként folytatom tanításom.
Nos, ezek szerint te magad állítod, hogy a pápa kényszeríti az embereket. Köszönöm.
"mintha nem errõl szólt volna a cikk"
Megint mellébeszélsz. Azt kérdeztem, hogy _én_ hol írtam errõl? Ugyanis te ezzel kapcsolatban kértél számon rajtam.
"hogy megy szerinted"
Például úgy, hogy egy magas beosztásban levõ ember munkájuk elvesztésével fenyegeti azokat az orvosokat, akik abortuszt hajtanak végre.
Vagy az egyház tagjai (lásd pl. USA-ban történteket) olyan törvényt hoznak, amely kötelezõvé teszi az adott államban az egyház álláspontjának tanítását (ha pedig a tanár erre nem hajlandó, kirúgják).
Tudom, téged nem hat meg, ha a megélhetésed elveszik, téged nem érdekelnek a törvényi elõírások, te teszel a társadalom normakövetésre kényszerítõ szociális nyomására.
"Megtisztelnél, ha leírnád, ezt mibõl gondolod."
Abból, hogy szerinted a kényszerítés legfeljebb fizikai bántalmazással vagy az élet elvételével (azzal fenyegetéssel) valósulhat meg, ám az emberek nagy része valószínûleg egyetért azzal a véleményemmel, hogy nem csak tettlegességgel lehet valakit kényszeríteni, valamit ráerõltetni.
Szóval alapvetõen ebbõl adódik, amiért nem értesz egyet velem:
szerinted valakit csak fizikai erõszakkal lehet rávenni olyanra amivel nem ért egyet, szerintem meg más módokon is.
Minden jog fenntartva!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Kara kánként folytatom tanításom.