Ingyen is hozzájuthatunk majd a Windows 7-hez

éppen hogy nem említettem.

Hát igen, módjával kell csinálni. Van ami ugye nem is lesz hajlandó települni/elindulni. D azért ha tudja az ember, hogy mire kell neki, és asszerint ügyködik rajta, akkor nem fog azon bánkódni, hogy esetleg valamelyik beépített játék esetleg nem akar mûxeni.:)))

Nem lesz semmiféle bug...

viszont te is tudod, ha nekiesel és szétflexeled, akkor még a gyárinál is több bug keletkezik benne, és a bugok hatványozottan elkezdenek megszaporodni , csõstöl jönnek , meg családostul, mint a rendes bogarak..

Te most pont amellett kardoskodsz, amirõl az elõbb mi beszéltünk, te meg az ellenkezõjérõl.

Sajnos igen. :-(

Hát igen.
Aki kicsit is utána nézett a gép felépítésének, az tudta, hogy a Kickstart nem egy BIOS. :-) Ha jól emlékszem, a CLI (parancsori ablak) elõjött egy üres lemezre is. Sõt, ez futtatta le a LoadWB parancsot is, meg a startuosequencet.
Tehát azért logikával is rálehetett jönni, hogy van ott valami az OS-bõl is.
Persze, aki csak berakta a Setlers vagy a Mario lemezt, az ilyenekre nem figyelt fel. :-)

(Ja, azt mondanom sem kell, hogy azok a bizonyos parancsok multitaszkban futottak.)

Egyébként csak nem innen álmondtad ezt:
"Vegiggondoltam es igen lehetseges es valoszinuleg dos-os com file lesz assembly-ben irva. Anno en is csinaltam 512 byte-ban (egy bootsector merete) operacios rendszer szeruseget egy versenyre. (realtime multitaszk kezeles, szoveges konzol, szabvany fuggvenykonyvtar /fork(), exit(), getc(), putc(), stb./, minimalista shell, egy hello world program, stb.) Megnyertem. :-)"

Vagy csak véletlen lenne, hogy az említett Amigás bootblok is 512 byte? :)

A "hülyeség" jelzõ nem a floppyt tartó kézre vonatkozott, hiszen az közismert. Hanem arra, hogy a teljes operációs rendszer a floppyn(/vinyón) volt, mivel az továbbra sem igaz. Éppen ellenkezõleg, az alaprendszer, és még pár dolog a ROM-ban volt. A Workbench lényegében egy alkalmazás.

Szóval nalátod.

Az initrd-s hasonlat már közelebb áll a valósághoz. Kévéve, hogy az nem tartalmazza a kernel image-t. És hozzátéve, hogy akár egy teljes alaprendszert is tartalmazhet.

Nem tudom, mit értesz az alatt, hogy "grafikus alrendszer szervere". A ROM-ban volt a graphics.library is, ami az alapvetõ grafikai funkciókat tartalmazta. Továbbá az intuition.library is, ami meg az GUI kezelés fontosabb funkcióit. Meg még néhány ezt kiegészítõ library.

A bootolható üres floppy-n nem volt más, mint egy kis bootblokk, ami megnyitott néhány libraryt (amik ilyenkor a ramba kerülnek), és azokban meghívott náhány függvényt. Utána ki is vehetted. És ez elég volt ahhoz, hogy ott legyen elõtted egy screenen egy zoomolható ablakban a CLI (Command Line Interface), természetesen ez is a ROM-ból. Ha beírtál valamit, azt máris kereste az aktuális root dirben... Na pl. ezek a parancsok (amik az AmigaDOS részét képezték) voltak lemezen.

Az általad idézett szöveg nem tudom, honnan származik, de téves a "BIOS" betûszó (Basic Input/Output System) használata. Téged is jól félrevezetett.

Egyébként amúgy sem érdemes ezen lovagolni, hiszen egy PC is "haszontalan" valamilyen háttértár nélkül.

"Minden fontosabb dolog a ROM-ban volt! A kernel, a library-k nagy része, stb.A floppykon (vagy a vinyón) csak a körítés volt, és a WORKBENCH. Beteszel egy bootolható üres lemezt, és megjelenik egy mozgatható screenen egy ablakban a CLI!"

Ami a kickrom-ban volt: kernel, driverek, grafikus alrendszer szervere, diszk alrendszer. Gyakorlatilag kb. a linuxos initrd tartalma, ami bar az os resze, de nem jelent teljes kornyezetet. A bootolhato floppy pedig tobbnyire egy minimalis os-t tartalmaz, meg ha az csak annyibol is all, hogy: parancs beolvasasa, vegrehajtasa. Az amigaknak mindenkeppen kellett valamilyen kulso tarolo, ahhoz hogy a floppy-t tarto kez eltunjon es a gep mukodni kezdjen. Ezt lehetett egy plusz rom chippel kikerulni, ami az os hianyzo reszeit tarolta, minimalis esetben a cli inditasat. (ennek felel meg linuxon az init folyamat)

Ami nem volt a rom-ban: a workbench, a teljes karakteres shell, es a programok

Az operacios rendszer nem csak a kernelbol all. Ebbol a szempontbol az ibm dos rom-os valtozata is hasonlo volt, mert bar sokkal kevesebbet, de azt tenyleg lemez nelkul tudta. A megoldas hasonlo volt, ott is egy romdisk-et hasznalt a gep a programok tarolasara, csak az ibmdos.com es az iosys.com melle odatettek a command.com-ot is, hogy teljeserteku legyen a rendszer es lemez nelkul is el tudjon indulni. Igazabol nem tudom az amiga 1.3-as kickrom /A500 gyari rom/ miert nem dobott fel legalabb egy boot menut... (kesobb ezt megoldottak)

Egy jo hosszu idezet, ami nallam jobban leirja a helyzetet:

The Commodore Amiga line of computers were known for their superior (at the time) graphics and sound and a highly integrated GUI that was ahead of its time, but they had one nagging attribute that made them less accessible and less hackable than the Commodore computers that had come before them: They all required a disk to boot. Unlike the Commodore 64 (and even earlier Commodore machines that predated the C64, like the PET and VIC-20), a diskless Amiga would not boot to a BASIC interface built into ROM. Rather, most Amigas would simply display an image asking you to insert a disk containing Workbench, the standard GUI environment for the Amiga. Although you didn't specifically need a Workbench disk (many programs other than Workbench can be placed in the drive and booted when this screen appears), the point is that an Amiga is basically useless without a disk.

The Amiga 1000, however--the very first Amiga model made--was even more disk-reliant than its later cousins, as it required not one but two floppy disks to boot. The second disk was Workbench, but the first disk required was Kickstart, the name of what is, essentially, the Amiga's ROM BIOS code. The Amiga 1000 was made to load its BIOS off a floppy disk rather than from ROM, and so it contains very little internal ROM code except that needed to read a floppy. This was done so that the Amiga's BIOS could be easily upgraded without having to physically swap out the ROM chip (this was in the days before Flash or EEPROM memory upgrades were widely available). While this opens up certain interesting possibilities for hackers, as it means you can literally rewrite the machine's BIOS and easily load it off a floppy disk, this also means that if you have an Amiga 1000 sitting around that you want to use, you're basically stuck unless you can provide a floppy containing some bootable Amiga code.

ps: Aki csak uae-ben latott amigat, az nem tudja mennyi hackelest igenyelt az, hogy jatszani lehessen rajta az ujabb jatekokkal. Az utolso jatekok amiket meg amigan jatszottam vegig, az az eob 1 es a settlers 1 volt. Az egyik kedvencem meg a lasersquad.

*hardverkövetelményileg

A win7 aero ugyanaz hardverileg mint a Vista aero, és nem lesz, de már most is van hozzá driver is meg catalyst is (Radeon 9500tól felfele), arról nem beszélve hogy kompatibilis az összes vista driver a win7-tel.

(Bár a 4.x esetén a múltidõ nem egészen indokolt. :) )

Látom, nem vagyok egyedül, akik ismerték is. :)

(Megjegyzem, mindez nem gátolta meg a rendszer frissítését akár a ROM cseréje nélkül. A .library-k, .device-k, stb. file-rendszer szerûen voltak a ROM-ban, és ha frissebbet talált a rootlemez megfelelõ szabvány könyvtárában, akkor azt használta.)

"Az atlag amiga eseten bekapcsolas utan egy kez felmutatott egy floppy lemezt. A kovetkezo lepes a workbench floppy-janak betolasa volt, majd arrol felallt a gep. A tejles operacios rendszer a floppy-n volt, a kickrom csak a mai bios fejlettebb valtozatat tartalmazta (gyakorlatilag az intel efi-hez vagy az openboot-hoz hasonlot)."

EZ EGY HÜLYESÉG! "Haver", te már megint fantáziálsz, téves következtetések a tények nemismeretében.

Minden fontosabb dolog a ROM-ban volt! A kernel, a library-k nagy része, stb.

A floppykon (vagy a vinyón) csak a körítés volt, és a WORKBENCH.

Beteszel egy bootolható üres lemezt, és megjelenik egy mozgatható screenen egy ablakban a CLI!

Vagy pl. a (nem Workbenchen futó) jétékokhoz sem kellett elõtte külön floppyzni. (Bár a legtöbb kiiktatta a rendszer, és jött a hw-banging, de koránt sem az összes volt ilyen).

A mai napig elég felemás a többprocesszoros rendszerek támogatottsága. A Vista akkor is elõrelépés ebben az irányban, és másban is, még ha az emberek általában többet vártak volna tõle.

Másrészt a M$ OS-ek alapból elég kevés ember igényeit elégítik ki maradéktalanul, úgy hogy szerintem, aki kicsit is hozzáértõnek vallja magát az a telepítés után (sõt már elötte)nekiáll hegeszteni az OS-t, hogy a saját igényei szerint szabja át.
Ugyan így volt az XP-nél is és ugyan ez van a Visztánál is.

A Viszta rosszabb mint az XP?
Nem!
Sok mindenben más, 1-2 dologban tényleg lassabb, de sok mindenben gyorsabb és stabilabb. A hardverkövetelményei is kézben tarthatók 5-10 GB vincsi tárhely maximum és kb 400-500 MB memória foglaltság mellet. De ehhez baltával kell neki esni (VLite).
A végeredmény azért kárpótolja azt a kb fél óra fáradozást, amibe ez kerül.

hogy lehet egy napon említeni a sötétbarom fogyasztót és a symlinket ?

Ami kimaradt:
Az Amiga1200 is 3.0-ás Kickstartot és Workbenchet kapott...

igen, aki nem sötétbarom fogyasztó (mint én) az használni fogja. Ugyanis mit lehet veszíteni? Semmit. Mit lehet nyerni? azt hogy nem kell nagyobb vinyót venni... képzeld el, hogy még symlinkeket is használok :D

"Az atlag amiga eseten bekapcsolas utan egy kez felmutatott egy floppy lemezt. A kovetkezo lepes a workbench floppy-janak betolasa volt, majd arrol felallt a gep. A tejles operacios rendszer a floppy-n volt, a kickrom csak a mai bios fejlettebb valtozatat tartalmazta (gyakorlatilag az intel efi-hez vagy az openboot-hoz hasonlot). Ahol a teljes os jo resze is rom-ban volt, azok a regi apple gepek, de az imac korul ok is attertek a merevlemezrol toltesre. A mai apple gepekben egyebkent intel efi van, amihez kepest a linux egy baratsagos kornyezet."

Tévedsz, voltak olyan libraryk (dll-nek felelnek meg), handlerek, és egyébb rendszerfájlok, amik az AmigaOS részei voltak, és a ROM-ban kaptak helyett.
Ezért is számított a Kickstart verziószáma ha beletettél egy Workbench rendszerlemezt. Az 1.3-as Kickstarton nem futott egy 2.0-ás Workbench. Direkt nem a 3.0-ást írtam, mert ott mondhatnád, hogy más volt a gép, de az 1.3-as és 2.0-ás gépek között nem volt lényegi hardveres különbség, csak chipram, és a beépített óra. Az 1.2-es és az 1.3-as AmigaOS még jobb példa, mert az tényleg azonos hardverre készült (az elsõ Amiga500-ok 1.2-es Kickstartot és Workbenchet kaptak).
Amiga1000 1.0 &1.1 Amiga2000 1.3, Amiga3000 & Amiga600 & Amiga500plus 2.0, Amiga4000 3.0
A 4.0-ás már az Amiga 4000-es és Amiga1200-as kiegészítése volt 3.0-ás Kickstarthoz. Ha jól emlékszem, úgy töltõdtek be, hogy letiltották a 3.0 Kickstartot, és rezidensen betöltõdött minden, ami 4.0-ás.

"használni is fogja azt a beépített, gagyi NTFS filerendszertömörítést ???"

Ezt el kell ismernem, ebben van valami, ugyanakkor a Microsoft néhány cuccában (fõleg XP-nél néhány könyvtárra) alapból be van kapcsolva.

folyton jönnek ide a legerõsebb hardverekkel, a legerõsebb konfigokkal, a 4-5 gigahercekkel a szájhõs visztalémerek... hogy nekik ilyen meg olyan gépük van azt jól fut rajta a viszta , win7 stb.. szted a ma kap6ó min. 300 gigás winyókon még valaki használni is fogja azt a beépített, gagyi NTFS filerendszertömörítést ??? <#falbav><#fejvakaras><#conf><#csodalk>

Abban az esetben viszont igaz. Bár én jobban szeretem, ha egy blokkonbelül sikerül minnél szimmetrikusabban szétosztani a feladatot.

majd talán ha CDrõl települ és 3-4 gigát elfoglal és tényleg nyújt valós elõrelépést az XP-hez képest... pl. gyorsabb lenne, kisebb , ténylegesen többet tudna valami lényegi dologban... addig beszélni se érdemes róla !

több fájl tömörítését akámilyen alapon meg lehet oldani több szálon, vagy legalább többet egyszerre trükközéssel. pl a foobar2000k úgy használtatja ki a 2 magot, hogy a paranccsoros kódolókból annyit indít ahány mag van, és annyi fáljt kódol egyszerre. Hasonlót csinál a winrar is, az is csak akkor mûködik ha több fájlt kell csomagolni. Ezt a fájlrendszer tömörítésnél is megoldhatták volna...

14 giga szabad helyet KÖVETEL <#szomoru1>

azt a tojáshéj még a valagán van... takarodjon ! az én gépemre ilyen nem fog rákerülni de még másfél méternél se engedem közelebb a gépemhez az ilyen szenny programot !

<#banplz>

így van. Nem láttatok még XP-t úgy bútolni, hogy egy még egy sima Hyperthreading-es procira is azt írja az elején a /sos kapcsolóval, hogy

2 CPU Found ???

nemhogy egy dualcore-os procira, vagy egy több procis alaplapra !

simán kiírja még az SP nélküli WinXP is (!)

"Leszámítva termpészetesen a nagyobb stabilitást és a GPU multi-tasking/multi-thredinget (videókártya virtualizáció és ütemezés), videómemória virtualizációt (nem AGP-rõl beszélek), videómemória védelmet"

Mert mit adtak nekünk a rómaiak... <#vigyor2>

"én ehhez már csak annyit fûznék hozzá, hogy a lassúságért cserébe szinte semmit nem kapunk, hacsak azt nem, hogy visszafele nagyságrendekkel inkompatibilis pontosan emiatt..."

Leszámítva termpészetesen a nagyobb stabilitást és a GPU multi-tasking/multi-thredinget (videókártya virtualizáció és ütemezés), videómemória virtualizációt (nem AGP-rõl beszélek), videómemória védelmet.

feltéve, hogy az x800SE-vel m1 majd a win7 az aero-ja, ha lesz 1általán hozzá win7-es driver...

Hát mondjuk az LZW algoritmus többszállosítható, csak éppen nem túl szépen, egyszerre a szótárba a különbözõ fákba írhatnak, csak az egyes szálak, különben inkább óriási hash kód generátorrá válna, ami ráadásul nem is biztos, hogy mindig ugyan azt generálná. Mondjuk a jpg, mpeg, mp3, wma, stb tömörítés és a huffman/arritmetikai kódolás már más tészta, de általános fájl tömörítésre az LZW és annak különbözõ leszármazottait szokták használni.

Hát az XP-nek és s Vistának semmi köze nincs egymáshoz.

"Pl a fájrendszer tömörítés... gyönyörûen többszálusítható folyamat, mégis jön a szökásos 50%-os procihasználat (tehát 1 magot használ ki fullra)"

Ez igaz sajnos. Az OS irányítja a folyamatokat, a párhuzamosítást indenképpentámogatnia kel és irányítani és nem SP-vel beletenni, mint az XP-be (olyan is).

dehogynem rinyál, én feltelepítettem a vlite-al moddolt vistámat, egy 10 gigás particióra, 6 gb-t foglalt (kivettem a szuahéli nyelvtámogatásokat, a hangfelismerést, hp-n kívül az összes nyomtatódrivert, stb.) még így is rohadt nagy, de mikor win7 68xx- betat próbáltam feltelepíteni, a telepítõ be is fejezte azzal, hogy neki 14gb szabad hely kell, és kilép.

több magos támogatást kíndózon a programban lehet elérni. Az os csak a lehetõségét adja meg ennek. xp megadja. Vista belsõ folyamatainak nagy része pont ugyanúgy nem használ több magot, mint az xp-é. Pl a fájrendszer tömörítés... gyönyörûen többszálusítható folyamat, mégis jön a szökásos 50%-os procihasználat (tehát 1 magot használ ki fullra).

Gondolom jó erõs vas fog kelleni alája, no én maradok az XP-él, egyebet úgy sem bír fogyasztani a 2003-as konfigurációm.....

"...az xwin utan vista modellje tekintheto a leglassabbnak."

én ehhez már csak annyit fûznék hozzá, hogy a lassúságért cserébe szinte semmit nem kapunk, hacsak azt nem, hogy visszafele nagyságrendekkel inkompatibilis pontosan emiatt...

"A harom rendszer kozott nagy kulonbseget nem latok,..."

Na nehogy már ezek nem nagy különbségek:

-egyetlen driver példány, egyetlen process által futtatva (NT 3.x).
-több driver, processzenként futtatva (NT 6.x) + kernelmódú ütemezés, virtualizálás, stb. (Vista Grafics driver)
-az irix-es és az NT3.x-es között már valóban kevesebb a különbség

Klasszikus felülettel több cpu-t fog enni mivel az aero a gpura terheli a megjelenítést.

köszi a választ:)
OFF: az xp-ben is volt win98 téma, de az nem ugynaz, mintha letiltanád a témák-at a szolgáltatások alatt... persze ha átállítottad win98 kinézetra és utána iktatod ki ezt a szolg-ot akkor valamiért nem változik a kinézet, csak ha az eredeti kék/zöldnél teszed ezt...

"Szóval azt állítani, hogy az NT 3.51 driver modellje ugyan az, vagy ugyan annyíra fejlett, mint a Vistaé enyxhén szólva is nevetséges."

Winnt 3.51 eseten az osszes win32 gui-s process-ben megtalalhato gdi dll-je kommunikalt a win32 alrendszer gui komponensevel, majd ez kommunikalt a kernel modu driverrel. Vista eseten az uj grafikus interface-ek kommunikalnak egy user modu driver komponensel, majd az kuldi tovabb az feladatokat a kernel modu komponensnek. SGI irix eseten a minden process-ben megtalalhato 2D/3D library (gl) kommunikalt a kulon folyamatban futo kozponti szolgaltatassal (xwin) es annak gl szerver komponensevel, ami tovabbkultde a parancsokat a kernel-ben talalhato driver fele.

A harom rendszer kozott nagy kulonbseget nem latok, bar szvsz. a legfejlettebb az irix megoldasa volt. (az irix operacios rendszer Graphics Library-ja kesobb OPEN Graphics Library neven valt ismertte, de letezett anno al es vl is /lasd: openal/) Az egyetlen elteres, hogy az nt 3.51 eseten a win32 alrendszer nem volt teljesen kulon process-be pakolva, tehat a vista ebbol a szempontbol tovabb rontotta a teljesitmenyt a modularitas javara, de az alapelv ugyanaz maradt. Ehhez kepest volt a masik oldalon a winnt 4.x-5.x sorozat, ahol a gui, a driver es az abalkozo alrendszer egy nagy kernel modu kevereket alkotott, tehat a gui bizonyos 'szabvany' reszei a driver irok felugyelete alatt voltak es minden driver ujra es ujra implementalta oket. A win9x sorozat ennel tovabb ment es a gui objektumoknak csak 1 darab kozot tarolot tartott fent, tehat az egyik folyamat meghibasodasa tobbnyire magaval rantotta a teljes rendszert. Viszont sebesseg szempontjabol ez volt a leggyorsabb megoldas, mig jelenleg az xwin utan vista modellje tekintheto a leglassabbnak.

bocsássatok meg azért, hogy élek! vagy ne?
b*szki! ki fikázta a win7-et? mondtam rá egy rossz szót is? bale66: te egy gyökér vagy! az a mániád, hogy mindenki leugatja az oprendszert aki nem isteníti... Nekem egy bajom van vele az meg a csicsamicsa... kérdeztem.... nem mondtam, hogy szivesen feltelepítek 1000+1 programot, csakhogy Nekem megfelelõ kinézetû legyen a win... magyarul feltettem egy kérdést, de abból Te nem következtethetsz semmire... természetesen egy oprendszer nem a kinézetébõl áll, nyílván nem... greygrey: szeretem a dos-t de sajna nem futnak rajta a mai progik ;)
mi a bajod azzal, ha nem szeretem a csilicsálé szarságokat... amik mellékesen lefogják a procit... ja, hogy csak 0,2%-al??? ja akkor mondok valamit általános iskola alsóban tanítják: 1+1=2, ha ez kevés lenne akkor még valami: sok kicsi sokra megy, na remélem érted... ha nemszeretem a dizájnt ráadásul még erõforrást(nem csak proci teljesítményt, ugye) is elvesz akkor mi a büdös francért nézegessem ha ki is lehet kapcsolni(ez volt a nagy kérdés)... hát megáll az ember esze... ti télleg hülyék vagytok... vagy inkább Én hogy ide az sg-re jövök kérdezni...

"Mindenek elõtt nagyobb biztonságot. De az Amigánál is valami kis pár 10KB-os paranccsal (loadwb) elõ lehetett hozni egy alap grafikus felületet is."

Az atlag amiga eseten bekapcsolas utan egy kez felmutatott egy floppy lemezt. A kovetkezo lepes a workbench floppy-janak betolasa volt, majd arrol felallt a gep. A tejles operacios rendszer a floppy-n volt, a kickrom csak a mai bios fejlettebb valtozatat tartalmazta (gyakorlatilag az intel efi-hez vagy az openboot-hoz hasonlot). Ahol a teljes os jo resze is rom-ban volt, azok a regi apple gepek, de az imac korul ok is attertek a merevlemezrol toltesre. A mai apple gepekben egyebkent intel efi van, amihez kepest a linux egy baratsagos kornyezet.

"Ha be is halt a gép, a rendszer újra felállításához nem kellett egy másik gép, amirõl backupoltad a szoftvereket, ha nem volt pl. kéznél origi telepítõ lemez."

Live cd ma is van, mondjuk anno az amigak csak live floppy-rol tudtak felallni, de miutan az ember megunta a floppy-t vehett merevlemezt, amirol mar gyorsabban tudott elindulni a gep. En eloszor meg c64-nel csinaltam hasonlot, egy 512KB-os memoriakartyara kerult fel a geos, mert elegem lett a 3 rendszer floppy cserelgetesebol. Ma is lehet ssd-rol futtatni a windows-t, csak nem lesz tole jobb.

A flash alapu rendszerinditasnak ket elonye van:
-merevlemez nelkul is mukodik a gep
-ha a cpu indulaskor ellenorzi a flash-t, akkor nem lehet illegalis operacios rendszert futtatni az adott hardveren (pl. lopott windows-t, ingyenes linuxot vagy masolt jatekot)

Az atlagfelhasznalonak lehet, hogy jo lenne egy olyan szamitogep, ami ugy mukodik mint egy mobiltelefon es csak a szervizben tudnak ra uj szoftvert felrakni (teljes firmware cserevel), de a legtobb hozzaerto ember nem orulne, ha hirtelen konzolla valtozna a pc-je. Bar a microsoft szamara eleg jo jovedelemforras lenne, mivel csak az o szoftvereit lehetne futtatni, tehat minden felrakott programert fizetni kellene, tovabba csak az o boltjabol lehetne uj szoftvereket, zeneket, filmeket es jatekokat vasarolni. Az apple pont ezt csinalja es uzletileg megeri nekik, pedig csak a piac toredeke az ovek. A microsoft meg kozben piacvezetove valt azzal, hogy mindenki szinte azt csinal a windows-al amit akar. Melyik jobb nekunk?

vajon kiki már megint uj nicket csináltál?
ja és ne már win 3.1es OSed hasonlísd az xphez meg a vistához

"A vista fejlett, de csak annyira mint a windows nt 3.51 volt, aminek a driver modelljet atvette. Annakidejen az volt a gond, hogy a 3.51 nagyon lassu volt a tobbi alternativaval szemben. Ennek az oka a grafikus alrendszer kerneltol elvalasztott volta volt."

Na akkor elõszõr is, NT 3.x (igen, 3.x, mert a 3.1, 3.5 és 3.51 is pontosan így mûködött) a GUI-t a Win32 futtató alrendszer biztosította (csrss.exe), a user módú driver komponens csak egy példányban volt jelen, míg Vistaban ahány 3D-t használó alkalmazás, annyí pédányban van jelen a user módú driver komponens, mely egy kernel módú GPU virtualizáló, ütemezõ és videó memória virtualizációt végzõ komponens felett fut (DxgKrnl.sys), kompatiblittási és teljesítmény okokból található egy általános képernyõ vezérlõ (cdd.dll), mely a Win32k.sys GDI/GDI+ + néhány alap ablakkezelõi (User) funkciót ellát. A cdd.dll a dxg.sys-sen keresztül, csatlakozik a DxgKrnl.sys által használt kernel módú driverhez, mely felelõs a 2D gyorsítás bizonyos funkcióinak szabványos kihasználhatóvá tételén a cdd.dll-nek, valamint a DxgKrnl.sys funkcióinak a támogatásáért.

Míg ez az egész úgy nézett ki NT3.x-ben, hogy ahogy már mondtam a csrss.exe a winsrv.dll-en keresztûl futtatja a driver user módú komponesét, mely a kernelmódú komponenssel a egy módszerrel komunikál (megszakítás, LPC, Named-Pipe, függvény hívás, NT Objektum és/vagy egyéb IPC). Míg a csrss.exe-vel a gdi32.dll/user32.dll LPC-vel kommunikált.

Szóval azt állítani, hogy az NT 3.51 driver modellje ugyan az, vagy ugyan annyíra fejlett, mint a Vistaé enyxhén szólva is nevetséges.

"Mindenek elõtt nagyobb biztonságot"

Ez jó nagy baromság volt... Azt jelentené, hogy vagy nem tudod patchelni az oprendszert, vagy minden egyes induláskor végig kellene futnia az összes addig megjelent patchnek a shadow-on. (nonsense)
Onnantól pedig, hogy a shadow patchelhetõ az egésznek semmi értelme, hiszen egy kártékony kód is pont ugyanúgy meg tudná "patchelni" a futó kódot.

Mindenek elõtt nagyobb biztonságot.

És ezt így hogy?:) Ha a beégetett kódban van bármilyen hiba, akkor mit csinálsz?

Most ne ragadjunk már le annál, hogy perpill a M$ épp egy játékgépnél alkalmazza ezt, hogy a ROM-ban van az OS.

Csak gondoljunk bele, hogy mit jelentene, ha stabilan, megváltoztathatatlanul benne lenne az OS jelentõs része az alaplapban. Amúgy is adott alaplapot általában a win egy adott verziójával használnak és azzal megy teljes élete folyamán.

Mindenek elõtt nagyobb biztonságot. De az Amigánál is valami kis pár 10KB-os paranccsal (loadwb) elõ lehetett hozni egy alap grafikus felületet is. Ha be is halt a gép, a rendszer újra felállításához nem kellett egy másik gép, amirõl backupoltad a szoftvereket, ha nem volt pl. kéznél origi telepítõ lemez.

<#conf><#csodalk>

<#ejnye1><#alien>

<#lama>

nekem pedig az egész Windows partícióm 1.0 gigabájt, amibõl 512 megabájt szabadon van, összeghostolva pedig nem egész 300 megabájtot foglal a rendszer.gho-m ... add vissza a számtech diplomádat haver