40
Mindent a nyomásról
  • noti83
    #40
    Otto-motor munkaterében dolgoznak a gázok
  • noti83
    #39

    és itt kezdődnek a hasznos dolgok
  • TommyC
    #38
    Boyle-Mariotte:


    Gay-Lussac:


    Egyesített:


    Általános:


    én kéttannyelvűbe jártam,ott nem tanultam.
  • SrAta
    #37
    nem:D
  • SrAta
    #36
    ez nem boyle mariottem törvénye az első meg az egyesített gáztörvény?:D
    lol ezt idén tanultam(10.)
  • tenkenorman
    #35
    ez nem az a nyomás ami a kissebségre hat ugye?
  • noti83
    #34
    de itt egy nyomástól idegen tényező(diffúzió) játszik közre akár csak egy hétköznapibb jelenségnél:a hajszálcsövességnél(felületi fesz.)
  • noti83
    #33
    a diffúzió miatt van így:
    a gázok molekulái egyenletesen rendezetlen mozgásban vannak amely csak abszolut nulla foknál áll le
    tehát mindig van olyan molekula amelynek éppen az átlagnál nagyobb az energiája, ezek a hidrogénmolekulák pedig át tudnak jutni a palládiumfalon egészen 50kPa nyomáskülönbségig
    eközben a nitrogén továbbra is be van zárva a térfelére

    amúgy nem hallottam még erről a Ramsay-ról
  • TommyC
    #32
    egyébként a nyomás egy cseles dolog (:


    Figyeljétek a következő kíséreltet (Ramsay kísérlet):

    Volt egy U alakú tartály és a közepén egy palládiumfal, amely így a tartályt két részre osztotta. Mindkét felébe azonos nyomású, mondjuk 100kPa-os gázt helyezünk, azzal a különbséggel, hogy az egyik felébe H2-t a másikba N2-t, de a nyomásuk ugyanakkora, az U alakú tartály mindkét részébe 100-100 kPa nyomás van

    A palládiumfal lényege, hogy átengedi a H2-t (bizonyos T-n).

    Tehát az a kérdés, hogy ezen a hőmérsékleten tartva (tegyük fel h ezen a hőmérsékleten volt a nyomás 100kPa), és ugye a V (térfogat) nem változik mi fog történni? (:

    A válasz látszólag egyszerű: semmi; hiszen a fal mindkét oldala ugyanakkora nyomás hat, tehát a H2-t hiába engedi át a palládium, az ugyanakkora nyomás miatt nem tud átmenni, nem jár alacsonyabb energiával.

    Azonban ez nem igaz, mert a nyomás nem így "működik"

    A kísérlet vége, hogy abba a részbe ahol kezdetileg csak N2 volt, ott a nyomás 150 kPa, a H2-s részbe pedig csak 50 kPa;
    aki érti h miért, annak kezd egy helyes felfogása kialakulni a nyomsáról (;
  • dronkZero
    #31
    Ja, igen, néha kicit törni magyar... :D
  • TommyC
    #30
    Én maximum áramlástanról tudok :)

    de sztem ez egy elég általános dolog, talán ezen a ponton a tudomány nem annyira specifikus
  • dronkZero
    #29
    És egyébként akkor ezzel a dologgal mi foglalkozik? Áramlástechnika?
  • clio1616v
    #28
    én is így gondolom

    de várjuk a többiek észrevételét :)
  • TommyC
    #27
    egyetértek
  • TommyC
    #26
    igen, teljesen jól érted :)

    csak ez a boyle-mariotte törvénybe nincs benne
  • clio1616v
    #25
    Ha jól értem amit sugallni akarsz az az, hogy jólehet a nyomás ki fog egyenlítődni, de ettől még kisebb nagyobb időtartamokra lokálisan egy szobában is lehetnek eltérő nyomású levegőgócok, amiben a nagyobb hőmérséklet mellé nagyobb nyomás is társul.
  • dronkZero
    #24
    De a kérdés eredetileg arra vonatkozott, hogy a melegítés _közben_ a hőforrás fölött nagyobb-e a nyomás, vagy a sarokban.

    Arra viszont nem igaz, hogy a nyomáseloszlás és a hőmérséklet homogén.

    Értem, amit mondasz, igazad is van, csak épp azt mondom, hogy az itt most nem alkalmazható szerintem.
  • TommyC
    #23
    de a képlet pont h vonatkozik a hőmérséklet változásra

    ha a zárt rendszer pl a szoba és van benne akármilyen gázelegy aminek a molszáma állandó, majd elkezded a hőmérsékletet emelni a szobába, akkor a nyomás is megnő.

    persze az egyesített gáztörvény szerint a nyomáseloszlás a térben homogén, és ez igaz is végtelen időintervallumon, merthogy a nyomás és hőmérséklet -intenzív mennyiség révén- kiegyenlítődni törekszik.
  • clio1616v
    #22
    A meleg gáz és a hideg gáz között felírható egy nyomásgrádiens. ami a meleg gáz közepén nagyobb és a hideg gáz felé egyre csökken(kiegyenlítődik).
  • clio1616v
    #21
    A zárt rendszer addig zárt, amíg a nyomásállóságának a nyomásköszöbét át nem lépi a gáz nyomása. Egészen addig képes akadályt képezni a nagy nyomású gáz szétterjedésének.

    A nagy hideg levegőtömegben(atmoszférában) lévő melegebb levegőnek azért lesz nagyobb nyomása, mert a hideg levegőtömeg képez egyfajta ellenállást a széttejedésének, de nincs olyan éles határvonal, mint egy zárt üvegkockában például. Viszont itt is nőni fog a melegebb gáz nyomása.

    Itt nem arra a nyomásra(légnyomásra) kell gondolni a mi erővel a Földet nyomja a hideg levegő, hanem amivel a meleg levegő nyomja a hideget.

    ez a nyomás mármint a meleg levegőé nyilván nagyobb mint a hideg levegőé, mert hát nem a meleglégtömeget nyomja össze a hideg hanem a meleg levegőtérfogata nő, ahogy egyre több hideg levegőt melegítünk fel.
  • dronkZero
    #20
    Zárt rendszerben.

    Egy szoba, vagy egy környék időjárása nem zárt rendszer, nem egy lezárt tartály. Ott nem igaz ez az állapotegyenlet.

    Viszont ha zártnak is tekintjük a szobát, az állapotegyenlet akkor is a már kialakult állapotokra vonatkozik, nem a melegítés folyamatára. Tehát a melegítés előtti, és az egységesen meleg állapotokra fel lehet írni, de az pont nem mond semmit arról, hogy melegítés közben a szoba közepén vagy a sarkában nagyobb-e a nyomás.

    Ez az összefüggés itt most nekünk pont nem jó. Persze a megoldást én sem tudom...
  • TommyC
    #19
    azonos térfogaton a melegebb gáznak NAGYOBB a nyomása

    p*V=n*R*T; V,n,R állandó tehát p arányos a T-vel; ha két p,T rendszered van és rendezed az egyenleteket ezt kapod: p1*T1=p2*T2; tehát minél nagyobb T, annál nagyobb p

    de ez zárt rendszer, tehát V=állandó
  • ba32107
    #18
    lol bazmeg :D
  • Barnabyka
    #17
    nemkötekedés mert ebből a témából szóbeliztem anno középiskola előtt..de nemfér el?
  • clio1616v
    #16
    Az oké hogy a hideg levegő nehezebb, ezért nagyobb a nyomása a Földre, mivel sűrűbb.

    De a meleg levegőnek az áramlásából származóan van egy felfelé irányuló nyomóereje, ami nyomást fejt ki én erre a nyomásra gondolok.
  • dronkZero
    #15
    A hideg levegőnek nagyobb a nyomása. Nézz meg egy hidegfront meg egy melegfront elvi ábráját. Mindig a nagy nyomású hideg levegő van lent.

    Aztán ez inkább meteorológia, fasz tudja, hogy ez egy szobában is így van-e?
  • clio1616v
    #14
    Nemtudom, de én úgy érzem, hogy a meleg levegő energiatöblettel rendelkezik.

    Ha zárt a rendszered, akkor egyértelműen látható hogy ha melegíted nő a nyomása.

    Ha az atmoszféra egy részét melegíted ott meg a körülötte lévő hideg levedőt nyomja szét és foglal el nagyobb teret.
  • ZilogR
    #13
    ???
  • REPS0L
    #12


  • clio1616v
    #11
    Azért mert energiatöbblettel rendelkezik a hideg légtömeghez képest és "nyugtalanabb", nem érzi jól magát a számára kedvezőtlen alacsonyenergiaszinten.
  • clio1616v
    #10
    A meleg levegőben a molekulák gyorsabban mozognak, ez okoz egy felfelé irányú áramlást és a hőforrás fölött elhelyezett nyomásmérőn az áramlásból adódóan nyomást kell mérni. Ez volt az én feltevésem.
  • noti83
    #9
    ha meg nem akarod bonyolítani akkor csak elgondolkodsz vajon mér pont felfelé száll a meleg levegő
  • noti83
    #8
    na akkor ezt a fogadást én nyertem
  • ZilogR
    #7
    elfért volna a fizika feladatok topikba is, de ha már nem, akkor egyszerűen felírod a két pontra a közeg összentalpiáját és ha az állandó a két pontban (már pedig jó közelítéssel igen), akkor kifejezed belőle a nyomáskülönbséget.

    ha nem akarod ennyire tudományosan, akkor feltéve, h ugyanabban a magasságban mérjük meg a nyomást és a két helyen a levegő TÖMEGárama ugyanakkora, akkor a meleg, felszálló légoszlopban kisebb STATIKUS nyomást lehet mérni, mint a hidegebb (feltehetően) lefelé mozgó légoszlopban.

    Azért kisebb, mert ha azonos tömegárammal áramlik a közeg a vizsgált (legyen) azonos keresztmetszeteken, akkor a meleg levegő sebessége nagyobb kell h legyen, mert a sűrűsége kisebb.

    Ha pedig nagyobb a sebessége és még melegebb is, de azonos az összentalpiája a két levegőoszlopnak, az úgy lehetséges, hogy a melegebb légoszlopban kisebb kell h legyen a nyomás.
  • Lord Nomak
    #6
    Azért látom vannak még emberek akik unatkoznak munka közben =D
  • clio1616v
    #5
    az jó :)
    mert én arra fogadtam, hogy a felszálló meleg levegőoszlopé lesz nagyobb
    kolléga meg arra, hogy nem lesz nyomáskülönbség, a szoba minden pontjában azonos
  • noti83
    #4
    sz.tem a szoba hőforrástól távoli sarkában ahol hidegebb/sűrűbb a légoszlop...
  • clio1616v
    #3
    Nem házi, fogadtam kollégákkal ^^
    És nem hiszi el a magyarázatomat.
  • Thanatos
    #2
    általános iskolás házifeladat megoldásra msot tényleg +1 topic kell? :)
  • clio1616v
    #1
    Először egy példával indítanék.

    Adott egy szoba benne egy hőforrás. Kérdés a következő: ha a hőforrást bekapcsolom, egy fölötte elhelyezett nyomásmérőn mérek-e nagyobb nyomást, vagy a szoba másik sarkában?