40
Mindent a nyomásról
-
noti83 #40 Otto-motor munkaterében dolgoznak a gázok -
noti83 #39 ![]()
és itt kezdődnek a hasznos dolgok -
#38
Boyle-Mariotte:
![]()
Gay-Lussac:
![]()
Egyesített:
![]()
Általános:
![]()
én kéttannyelvűbe jártam,ott nem tanultam. -
#37
nem:D -
#36
ez nem boyle mariottem törvénye az első meg az egyesített gáztörvény?:D
lol ezt idén tanultam(10.)
-
#35
ez nem az a nyomás ami a kissebségre hat ugye? -
noti83 #34 de itt egy nyomástól idegen tényező(diffúzió) játszik közre akár csak egy hétköznapibb jelenségnél:a hajszálcsövességnél(felületi fesz.) -
noti83 #33 a diffúzió miatt van így:
a gázok molekulái egyenletesen rendezetlen mozgásban vannak amely csak abszolut nulla foknál áll le
tehát mindig van olyan molekula amelynek éppen az átlagnál nagyobb az energiája, ezek a hidrogénmolekulák pedig át tudnak jutni a palládiumfalon egészen 50kPa nyomáskülönbségig
eközben a nitrogén továbbra is be van zárva a térfelére
amúgy nem hallottam még erről a Ramsay-ról
-
#32
egyébként a nyomás egy cseles dolog (:
Figyeljétek a következő kíséreltet (Ramsay kísérlet):
Volt egy U alakú tartály és a közepén egy palládiumfal, amely így a tartályt két részre osztotta. Mindkét felébe azonos nyomású, mondjuk 100kPa-os gázt helyezünk, azzal a különbséggel, hogy az egyik felébe H2-t a másikba N2-t, de a nyomásuk ugyanakkora, az U alakú tartály mindkét részébe 100-100 kPa nyomás van
A palládiumfal lényege, hogy átengedi a H2-t (bizonyos T-n).
Tehát az a kérdés, hogy ezen a hőmérsékleten tartva (tegyük fel h ezen a hőmérsékleten volt a nyomás 100kPa), és ugye a V (térfogat) nem változik mi fog történni? (:
A válasz látszólag egyszerű: semmi; hiszen a fal mindkét oldala ugyanakkora nyomás hat, tehát a H2-t hiába engedi át a palládium, az ugyanakkora nyomás miatt nem tud átmenni, nem jár alacsonyabb energiával.
Azonban ez nem igaz, mert a nyomás nem így "működik"
A kísérlet vége, hogy abba a részbe ahol kezdetileg csak N2 volt, ott a nyomás 150 kPa, a H2-s részbe pedig csak 50 kPa;
aki érti h miért, annak kezd egy helyes felfogása kialakulni a nyomsáról (; -
#31
Ja, igen, néha kicit törni magyar... :D -
#30
Én maximum áramlástanról tudok :)
de sztem ez egy elég általános dolog, talán ezen a ponton a tudomány nem annyira specifikus -
#29
És egyébként akkor ezzel a dologgal mi foglalkozik? Áramlástechnika? -
clio1616v #28 én is így gondolom
de várjuk a többiek észrevételét :) -
#27
egyetértek -
#26
igen, teljesen jól érted :)
csak ez a boyle-mariotte törvénybe nincs benne -
clio1616v #25 Ha jól értem amit sugallni akarsz az az, hogy jólehet a nyomás ki fog egyenlítődni, de ettől még kisebb nagyobb időtartamokra lokálisan egy szobában is lehetnek eltérő nyomású levegőgócok, amiben a nagyobb hőmérséklet mellé nagyobb nyomás is társul. -
#24
De a kérdés eredetileg arra vonatkozott, hogy a melegítés _közben_ a hőforrás fölött nagyobb-e a nyomás, vagy a sarokban.
Arra viszont nem igaz, hogy a nyomáseloszlás és a hőmérséklet homogén.
Értem, amit mondasz, igazad is van, csak épp azt mondom, hogy az itt most nem alkalmazható szerintem. -
#23
de a képlet pont h vonatkozik a hőmérséklet változásra
ha a zárt rendszer pl a szoba és van benne akármilyen gázelegy aminek a molszáma állandó, majd elkezded a hőmérsékletet emelni a szobába, akkor a nyomás is megnő.
persze az egyesített gáztörvény szerint a nyomáseloszlás a térben homogén, és ez igaz is végtelen időintervallumon, merthogy a nyomás és hőmérséklet -intenzív mennyiség révén- kiegyenlítődni törekszik. -
clio1616v #22 A meleg gáz és a hideg gáz között felírható egy nyomásgrádiens. ami a meleg gáz közepén nagyobb és a hideg gáz felé egyre csökken(kiegyenlítődik). -
clio1616v #21 A zárt rendszer addig zárt, amíg a nyomásállóságának a nyomásköszöbét át nem lépi a gáz nyomása. Egészen addig képes akadályt képezni a nagy nyomású gáz szétterjedésének.
A nagy hideg levegőtömegben(atmoszférában) lévő melegebb levegőnek azért lesz nagyobb nyomása, mert a hideg levegőtömeg képez egyfajta ellenállást a széttejedésének, de nincs olyan éles határvonal, mint egy zárt üvegkockában például. Viszont itt is nőni fog a melegebb gáz nyomása.
Itt nem arra a nyomásra(légnyomásra) kell gondolni a mi erővel a Földet nyomja a hideg levegő, hanem amivel a meleg levegő nyomja a hideget.
ez a nyomás mármint a meleg levegőé nyilván nagyobb mint a hideg levegőé, mert hát nem a meleglégtömeget nyomja össze a hideg hanem a meleg levegőtérfogata nő, ahogy egyre több hideg levegőt melegítünk fel. -
#20
Zárt rendszerben.
Egy szoba, vagy egy környék időjárása nem zárt rendszer, nem egy lezárt tartály. Ott nem igaz ez az állapotegyenlet.
Viszont ha zártnak is tekintjük a szobát, az állapotegyenlet akkor is a már kialakult állapotokra vonatkozik, nem a melegítés folyamatára. Tehát a melegítés előtti, és az egységesen meleg állapotokra fel lehet írni, de az pont nem mond semmit arról, hogy melegítés közben a szoba közepén vagy a sarkában nagyobb-e a nyomás.
Ez az összefüggés itt most nekünk pont nem jó. Persze a megoldást én sem tudom... -
#19
azonos térfogaton a melegebb gáznak NAGYOBB a nyomása
p*V=n*R*T; V,n,R állandó tehát p arányos a T-vel; ha két p,T rendszered van és rendezed az egyenleteket ezt kapod: p1*T1=p2*T2; tehát minél nagyobb T, annál nagyobb p
de ez zárt rendszer, tehát V=állandó -
ba32107 #18 lol bazmeg :D -
#17
nemkötekedés mert ebből a témából szóbeliztem anno középiskola előtt..de nemfér el? -
clio1616v #16 Az oké hogy a hideg levegő nehezebb, ezért nagyobb a nyomása a Földre, mivel sűrűbb.
De a meleg levegőnek az áramlásából származóan van egy felfelé irányuló nyomóereje, ami nyomást fejt ki én erre a nyomásra gondolok. -
#15
A hideg levegőnek nagyobb a nyomása. Nézz meg egy hidegfront meg egy melegfront elvi ábráját. Mindig a nagy nyomású hideg levegő van lent.
Aztán ez inkább meteorológia, fasz tudja, hogy ez egy szobában is így van-e? -
clio1616v #14 Nemtudom, de én úgy érzem, hogy a meleg levegő energiatöblettel rendelkezik.
Ha zárt a rendszered, akkor egyértelműen látható hogy ha melegíted nő a nyomása.
Ha az atmoszféra egy részét melegíted ott meg a körülötte lévő hideg levedőt nyomja szét és foglal el nagyobb teret. -
#13
??? -
#12
![]()
-
clio1616v #11 Azért mert energiatöbblettel rendelkezik a hideg légtömeghez képest és "nyugtalanabb", nem érzi jól magát a számára kedvezőtlen alacsonyenergiaszinten. -
clio1616v #10 A meleg levegőben a molekulák gyorsabban mozognak, ez okoz egy felfelé irányú áramlást és a hőforrás fölött elhelyezett nyomásmérőn az áramlásból adódóan nyomást kell mérni. Ez volt az én feltevésem. -
noti83 #9 ha meg nem akarod bonyolítani akkor csak elgondolkodsz vajon mér pont felfelé száll a meleg levegő -
noti83 #8 na akkor ezt a fogadást én nyertem 
-
#7
elfért volna a fizika feladatok topikba is, de ha már nem, akkor egyszerűen felírod a két pontra a közeg összentalpiáját és ha az állandó a két pontban (már pedig jó közelítéssel igen), akkor kifejezed belőle a nyomáskülönbséget.
ha nem akarod ennyire tudományosan, akkor feltéve, h ugyanabban a magasságban mérjük meg a nyomást és a két helyen a levegő TÖMEGárama ugyanakkora, akkor a meleg, felszálló légoszlopban kisebb STATIKUS nyomást lehet mérni, mint a hidegebb (feltehetően) lefelé mozgó légoszlopban.
Azért kisebb, mert ha azonos tömegárammal áramlik a közeg a vizsgált (legyen) azonos keresztmetszeteken, akkor a meleg levegő sebessége nagyobb kell h legyen, mert a sűrűsége kisebb.
Ha pedig nagyobb a sebessége és még melegebb is, de azonos az összentalpiája a két levegőoszlopnak, az úgy lehetséges, hogy a melegebb légoszlopban kisebb kell h legyen a nyomás. -
#6
Azért látom vannak még emberek akik unatkoznak munka közben =D -
clio1616v #5 az jó :)
mert én arra fogadtam, hogy a felszálló meleg levegőoszlopé lesz nagyobb
kolléga meg arra, hogy nem lesz nyomáskülönbség, a szoba minden pontjában azonos -
noti83 #4 sz.tem a szoba hőforrástól távoli sarkában ahol hidegebb/sűrűbb a légoszlop... -
clio1616v #3 Nem házi, fogadtam kollégákkal ^^
És nem hiszi el a magyarázatomat. -
Thanatos #2 általános iskolás házifeladat megoldásra msot tényleg +1 topic kell? :) -
clio1616v #1 Először egy példával indítanék.
Adott egy szoba benne egy hőforrás. Kérdés a következő: ha a hőforrást bekapcsolom, egy fölötte elhelyezett nyomásmérőn mérek-e nagyobb nyomást, vagy a szoba másik sarkában?
