58
-
Tsol #58 
-
willcox #57 A probléma az, hogy ez az irányzat a fizikán belül legalább akkora szélhámosság, mint a vallások.
Egyébként én meggyőzhető vagyok, de csak konkrétumokkal. Viszont eddig semmilyen konkrétummal nem találkoztam, csak handabandával, meg félremagyarázásokkal.
Nem kell több oldalt bemásolnod, elég, ha olyan linket adsz meg, ahol nem a vágyálmokat írják le, hanem a konkrét megvalósítást. -
dez #56 Az a probléma, hogy te már a kvantummechanika alapjait is tagadod, így odáig el sem jutsz, hogy összeálljon számodra a kép. Napestig vitázhatnánk itt ezeken, de mivel szerinted ugyebár csalás mind, ez még csak konstruktív vita sem lenne. -
dez #55 Te azt várod, hogy több oldalnyi anyagot egy mondatba sűrítsek. Hogy aztán azt is simán mellébeszélésnek minősítsd.
Mellesleg ez nem az én mellébeszélésem, hanem a fizikusoké. -
willcox #54 Ismét csak mellébeszélsz. Én tőled kértem az #50-ben, hogy írd le. Erre elküldesz guglizni. Nem valami komoly dolog (az eddigi mellébeszélésed sem volt az). -
dez #53 Gúglizz még egy kicsit, akkor találsz konkrétumokat is... Persze aki nem keres, az nehezen talál. -
willcox #52 Vágyálmokon túl semmi konkrétum nincs ott, csak halandzsa. -
dez #51 Ha tudsz számolni, minek jössz ilyen tippelgetésekkel?
Javaslom tanulmányozásra a különféle kvantum-algoritmusokat, ezeket kimondottan kvantumszámítógépek részére hozták létre, pl. Shor-algoritmus, Grover-algoritmus, Deutsch–Jozsa-algoritmus, kvantumos Fourier transzformáció, stb. (Keress rá!) Ezt is tanulmányozhatod (ill. mivel nem teljes, és sok szócikk hiányzik, itt az angol változat). És ott van a google is... -
willcox #50 "Adott mondjuk egy 64 ismeretlenes egyenlet, az egyes tagok 0 v. 1 lehetnek." - ez így elég speciális, de legyen.
"Ha egy hagyományos gép..." - számolni én is tudok. Inkább arról regélj, hogy miképpen "programozod". Ugyanis míg egy hagyományos digitális gép hw-e fix, és az adott programtól és az input adatoktól függ az eredmény, addig ezt a kvantum ketyerét hogyan hozod össze? Hogyan kötöd össze? Hogyan adsz meg inputot? Hogyan nyered ki az eredményt? Ezekre válaszolj, mert eddig ez csak mellébeszélés volt. -
dez #49 (Az uccsó mondat véletlenül marad bent.) -
dez #48 Adott mondjuk egy 64 ismeretlenes egyenlet, az egyes tagok 0 v. 1 lehetnek.
Tegyük fel, hogy csak 1 megoldás lehet. Akkor a helyes eredmény egy bizonyos 64 bites számot ad ki.
No, akkor tippelj! 0 és 18446744073709551616 között... ;)
Ha egy hagyományos gép másodpercenként 1000 variációt próbál végig, akkor legrosszabb esetben ez 18446744073709551.616 mp ~ 5124095576030 óra ~ 584942417 évre lesz szüksége...
A kvantumszámítógép meg mondjuk mp-enként ad egy eredményt...
Ha növelni akarod a helyes eredmény esélyét, akkor "lefuttatod" mondjuk 1000x, az kb. 16 perc... Arról nem beszélve, hogy az eredményeket sokkal könnyebb visszaellenőrízni, mint megkapni.
No és hogyan tippelsz meg egy olyan eredményt, ami a hagyományos gépek számára pl. 1000000 év alatt számolható ki? Itt meg pl. pár másodperc. -
dez #47 "ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy minden feladathoz más-más hw-t kell építeni."
Ha át lehet konfigurálni az egyes műveletek között, akkor nem.
Mellesleg a hagyományos CPU-k is meghatározott funkciót ellátó alegységekből állnak.
"Amiről te írsz, az vezérlés, és azt egyszerűbben is meg lehet oldani, nem kellenek hozzá "kvantumok".
Szerintem meg nem érted. -
moikboy #46 A kvantummechanika világában csak bizonyos eséllyel jósolható meg egy-egy mérés kimenetele. -
willcox #45 "miért pont a helyes eredményre kellene (nagy eséllyel) beállniuk?" - ez meg egyenesen vicc: "nagy eséllyel". Ilyen alapon tippversenyt is lehetne hirdetni, mert semmivel sem lenne rosszabb. -
willcox #44 "Ez a megfelelő kvantum-algoritmusoknak megfelelően elrendezett kvantum logikai kapuk hatása." - ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy minden feladathoz más-más hw-t kell építeni. A számítástechnika nem erről szól. Amiről te írsz, az vezérlés, és azt egyszerűbben is meg lehet oldani, nem kellenek hozzá "kvantumok".
"A hullámfüggvény mérés általi összeomlasztása, illetve a kvantum-összefonódás rég óta ismert és igazolt effektusok." - van pár mese, de majd egyszer túllépik ezt is. -
dez #43 Már úgy érted, nem győzött meg, hogy miért pont a helyes eredményre kellene (nagy eséllyel) beállniuk? Ez a megfelelő kvantum-algoritmusoknak megfelelően elrendezett kvantum logikai kapuk hatása.
Vagy egy szót sem hiszel belőle? Ebben az esetben nézz utána a kapcsolódó kísérleti eredményeknek. A hullámfüggvény mérés általi összeomlasztása, illetve a kvantum-összefonódás rég óta ismert és igazolt effektusok. -
Sir Ny #42 mi köze van ennek az eniachoz? az első számítógép 1943 decemberében jelent meg, és colossus volt a neve... -
willcox #41 "Aztán egy mérés hatására mindez megszűnik, a qubitek visszatérnek határozott állapotba, mintha csak sima bitek lennének. És (nagy valószínűséggel) a helyes eredményt tartalmazzák." - ez nem valami meggyőző. -
dez #40 Annyit tennék hozzá a cikkhez, hogy nem csak a kvantumszámítógépet hozhatja közelebb a megvalósuláshoz, hanem hagyományos logikai kapuk, és azokból felépülő digitális eszközök is létrehozhatók a segítségükkel (csak sokkal kisebb méretben, és sokkal alacsonyabb fogyasztással)!
Hát ennyit a 15nm-ről, mint határ! :) -
dez #39 Az érdekes kifejezéseknek könnyen utána lehet nézni, de azért röviden leírom. (Entanglement = összefonódás.)
Kvantum-összefonódás: amikor különféle objektumok kvantumállapotai között kapcsolat jön létre, befolyásolják egymást (azonnali hatásként helytől függetlenül). Azt hiszem, ilyenkor csak egy közös hullámfüggvénnyel írhatók le.
Kvantum-szuperpozíció: egy kvantummechanikai rendszer összes megengedett állapota; az elemei egyenként felvehető állapotainak összes közös variációja. -
dez #38 A hullámfüggvény összeomlása. Működés közben a qubitek kvantum-szuperpozíciót alkotnak, miközben kvantum entanglement áll fenn közöttük. Magyarul kvanrummechanikai effektusok alanyai, együtt kvantum-hullámzanak. :) Kvantum logikai kapuk által is manipulálva. Aztán egy mérés hatására mindez megszűnik, a qubitek visszatérnek határozott állapotba, mintha csak sima bitek lennének. És (nagy valószínűséggel) a helyes eredményt tartalmazzák.
(Mindez magyarázható lenne valamiféle véletlenszámgenerátorokkal is, és kellő idő alatt működne is úgy a dolog. A különlegesség ott van, hogy sokkal rövidebb idő alatt kiemelkedik a véletlenszerűségből az eredményt adó variáció, mint amennyi idő akár fénynek kellene ahhoz, hogy minden variációt végigjárjon.) -
willcox #37 "itt egyszerre van jelen az összes lehetséges állapot" - de akkor mi adja az eredményt? -
dez #36 Na, mint na ez így kissé félreérthető. :) Nem "abban az esetben, ha", hanem "az sem lenne baj (...), ha".
És na, ez itt tényleg flood, szal bocs. -
dez #35 (De persze az sem lenne baj, abban az esetben, ha egyenként milliószor többe kerül. Na. :) ) -
dez #34 Megjegyzem, a leírt gyorsulás akkor jön ki, ha az a bizonyos qubit alapú változó digitális számítás esetén pl. egy ciklusszámláló lenne. Szóval a keresett eredményhez végig kellene léptetni az összes lehetséges állapotot. Mivel ugye itt egyszerre van jelen az összes lehetséges állapot. :) Így kvázi magát keresi meg az eredmény. :) Sőt, nem csak egy eredmény, hanem pl. egy sokismeretlenes egyenlet elemei.
Viszont, szükség van mellette egy hagyományos digitális számítógépre is, mert a kvantumgép eredménye nem 100%, hogy helyes, csak pl. 99. De a visszaellenőrzés általában sokkal egyszerűbb és gyorsabb művelet. Feltéve persze, hogy lineáris számításról van (itt) szó. -
dez #33 (Na persze kvantumszámításról beszélünk, szóval az egész cucc kvantumfizikai effektekkel operál. Szóval ilyen regisztereket nem lehet beépíteni egy mai prociba. :) ) -
dez #32 Ez így nem túl érthető. Mondjuk inkább azt, hogy a qubit egyszerre van 0 és 1 állapotban, és az a 3 qubites regiszter egyszerre van 8 állapotban. Így egyszerre 8 számítás végezhető vele.
Ha -- tegyük fel -- egy ilyen számítás ugyanannyi ideig tart, mint egy digitális, akkor ez 8x gyorsulás. Az még nem sok. De pl. két ilyen regiszterrel egy időben végzett művelet már 8x8 = 64x gyorsulást jelent. Még ez sem olyan nagyon nagy dolog. Nos, akkor vegyünk egy 64 qubites regisztert! Az egyszerre ennyi állapotban van:
18 446 744 073 709 551 616
Két ilyen regiszterrel együtt végzett művelet ennyiszer gyorsabb:
~340 282 366 920 938 463 463 374 607 431 770 000 000x
(Ha 1-1 teljes művelet 1000x lassabb, mint egy mai digitális, akkor vegyetek le 3 nullát... :P) -
dez #31 Miért, a mai tranzisztor milliószor drágább, mint az elektroncső? Szerntem fordítva... Szóval milliószor olcsóbb is lesz. :) Majd egyszer... -
highpoint #30 Azt hiszem, itt a lényeg:
"Tekintsünk egy klasszikus számítógépet, amelyik egy 3 bites regisztert kezel. A regiszter bitjei minden időpillanatban meghatározott állapotban vannak, mint például 101. Egy kvantum számítógépben viszont a qubiteket a klasszikusan megengedett állapotok szuperpozíciójával adhatjuk meg. A regisztert valójában egy hullámfüggvény írja le"
Forrás: Wikipedia
Tehát nem a spin egyik vagy másik állapota van, hanem bármelyik és ami köztük is van.
Talán azért zárják körbe az elektront, hogy fix helyen maradjon, ne szaladgáljon el, és vizsgálható maradjon? -
#29
Ha jól tévedek akkor a kvantumszámítógép elektron spin manipuláción alapszik?
A kvantumszámok közül a spin kvantumszám (-1/2, +1/2) mondja meg, hogy tengelye körül melyik irányba forog az elektron. Tehát pl, ha az elektron spinje +1/2, akkor legyen a bit 1, különben 0. És ha tudjuk forgatni meg tudjuk mondani, egy elektronnak, hogy te most legyél 1 te pedig 0.
Vagy abszolút marhaságot írok? -
#28
Szerintem a kvantumszámítógép még nem egy letisztázott fogalom. Itt ezt, amott meg amazt értik rajta. -
Stiff #27 És milliószór drágább is lesz ;) -
highpoint #26 Valaki hozzáértő magyarázza meg legyen szíves, hogy miért emlegetik e cikk kapcsán a kvantumszámítógépeket? Az itt leírtak szerint egy szem elektron mozgását tudják befolyásolni, vagyis a mostani(!!) processzorokon átfolyó elektronmennyiség töredékét. Ergo olyan, mintha egy autóba csak csöpögtetni kellene a benzint.
A kvantumszámítógép ezzel szemben a részecskék kvantumállapotaival operál, ami egy teljesen más működési elvet jelent...
Javítson ki valaki, ha tévedek! -
highpoint #25 Talán az 1800-as évek vége felé azt jósoltak, hogy ha Párizs utcáin ilyen ütemben növekszik a forgalom, akkor 50 év múlva méter vastagon borítja az utakat a lósz@r...
Extrapolálva minden hülyeséget ki lehet hozni. Akár még azt is, hogy 500év múlva le kell fedni a tengereket és óceánokat, mert az emberiség nem fog elférni a szárazföldön. :)
-
dez #24 Milliószor gyorsabb "alkatrészekből" milliószor kevesebb is kell... -
#23
Kb. egyetértek. -
#22
Azért elég gyorsan elfogunk jutni a mai számtek határáig. Eddig ugyan nem volt nyilvánvaló, de a számítógépeink valójában hőerőgépek. A felhasználható energiával munkát végeznek (jelen esetben összeadnak kivonnak) meg egy csomó hőt termelnek.
Pár éve volt egy cikk, hogy ha a jelnlegi irány szerint folytatódik a fejlődés, akkor mondjuk 20 év múlva hova jutunk. Pl hogy igaz hogy nemtom hány nagyságrenddel nagyobb lessz a proci teljesítménye, de a hőmérséklete olyan lesz mint a Napé, és ha egy elfüstöl, akkor egy várost visz magával. Ergo új fejlődési irányokat kell keresni, mert ez nem tartható, mert ugye hol vannak a 10 GHz-es P4-esek?
Szal a kvantum elvekre épülő számítógép nem lehetőség lesz 10-20 év múlva, hanem szükségszerűség! -
#21
TÉK -
CeNTeR #20 Úgy látszik jaspercry a helyesírás, az ékezet és a szintaktika kiment már a divatból.
!!!!!! de felkiáltójelek nélkül, már nem létezik egy normáis mondat. Még jó hogy a Caps Lock-ot nem ismered .) -
snorbi #19 öcsém, ez aztán kusza hozzászólás :)
több benne a felkiáltójel, mint a betű :)