121
-
USAMEN POWER #121 Háth rossz hírek ezek !!! Pedig nem is lenne rossz ha olyan űrhajók furikáznának mint amik pl. a Star Warsben, vagy Star Trekben vannak. 
-
Epikurosz #120 Nekem arinak tűnt a dögözésed is. :-)) -
Dexxter #119 A hidrogénbomba is egy atombomba. -
Sir Ny #118 Mi olyan érdekes az atomban? Az, hogy utána sugároz is? Egy hidrogénbomba vagy 2000 -szer nagyobbat robban, mint az atom... -
#117
-
#116
Star Trek Voyager. Ez egy időutazó zűrhajó 
-
#115
De ari!!!!;DDD
Mi ez??? -
#114
mér nem ilyen?:
![]()
-
#113
Csak éppen nem tudjuk az alapadatokat, szal itt nem igazán lehet statisztikázni.
Pl: Geographos is an irregular body with dimensions of about 5.1 kilometers by 1.8 kilometers (3.2 miles by 1.2 miles). Geographos is classified as an Earth-crossing asteroid because its orbit can evolve to intersect Earth's orbit. Scientists have found fewer than 300 Earth-crossing asteroids; however, they believe hundreds of thousands of objects might exist. The asteroids probably include several hundred objects larger than Geographos, thousands larger than half a mile across, and a few hundred thousand that are larger than a football field.
Szal csak tördékét ismerjük azoknak a testeknek, amelyek becsapódásukkal már jelenttős pusztítást okozhat! -
#112
Azért az építkezéseken, a mai napig kötelező a sisak!;)))
Az utcán ugyan nem potyog virágcserép sűrűn, de hogy mekkora az átlagos valószínűsége egy pusztító becsapódásnak azt viszont nem tudjuk pontosan!
A légkörbe belépő és nagy tűzgömböket produkáló meteorok szinte mindegyike regisztrálásra kerül az utóbbi 40 évben. Csak ezek az adatok titkosak, mert hogy a korai riasztó rendszer képező rakétaindítást detektáló műholdak látják őket!;))) -
L3zl13 #111 Igen 20000 lövést ad le 4-5 év alatt, de abból csak 3-4 van ami akár 700 méterre is meg tud közelíteni.
És vannak olyanok is amelyek többszáz km-re hibáznak el.
És vannak olyanok, amelyeknél észre sem venném, ha eltalálna, hacsak mondjuk nem épp a szememet találja el.
Az hogy ennyi aszteroida keresztezi a pályát nem jelenti azt, hogy a Föld közelében van amikor keresztezi, ugyanis a Föld az adott pillanatban lehet a pálya egy tök más pontján is. -
L3zl13 #110 Nagyon érdekes a példád, csakhogy qrvára mindegy, hogy milyen messziről jön.
Ez olyan, mintha egy folyó szélességét az alapján itélném meg, hogy milyen hosszú. Vagy egy egy utcáét.
A lövöldözős példád esetében ha a lövész célzótudományáról lenne szó, akkor számítana, hogy milyen messziről lőtt, de ha az a kérdés, hogy mennyire volt hozzám közel, vagy mennyire voltam veszélyben akkor fikarcnyit sem. -
L3zl13 #109 Biztosíték nincs, de mivel ezek ritkábbak, ezért kissebb a valószinűsége.
Nem azt mondom, hogy akkor ne is foglalkozzunk vele, hanem azt, hogy ezeket a híreket kezeljük a megfelelő viszonyításal.
Pl arra sincs biztosíték, hogy nem esik a fejemre egy tégla vagy egy virágcserép az utcán, de ettől még nem fogok védősisakban járni. Holott ennek a valószinűsége feltehetően nagyobb, mint egy meteorit becsapódásának. -
#108
Van ez a Hold anomáliák katalógusa, kb 500 évre visszamenőleg tartalmaznak megfigyeléseket, a Holdon látható fényjelenségekről, amik jelentős része valszeg becsapódásnak köszönhető.
Asszem a NASA adta ki 1967-ben, valahol azt írják, olyan 500-600 regisztrált felvillanás, fényjelenség volt ez alatt.
Szal évi 1-2 nagyobb becsapódás a Holdon is van.
Amúgy a Holdon nem kevés kráter van ugye, és talán még 99%-uk tényleg régebbi lehet 100 millió évesnél. Az az 1 százalék azonban lévén, hogy a Hold felszíne vagy 3 mrd éves, így is elég jelentős számú becsapódást jelenthet. -
#107
Vagyok a Hold a legjobb példa arra, hogy a légkör keményen megvéd a kisebbeltől. A korkuat is meg kéne nézni a Holdi krátereknek. Mert ha kiderülne, hogy 99%-uk idősebb, mint 100 millió év akkor nincs miről beszélni... Amikor még piszkosabb volt a világegytem, akkor a grvitáció egyfajta "porszívó" volt. -
Dany007 #106 Még az is hozzájön a példámhoz, hogy "Te" magad ha jól számolom 1400km-es köröket teszel meg...
Tehát körözöl folyamatosan mondjuk a Budapest, München, Zágráb, Budapest vonalon, és valaki Debrecenből rádlő, és csak 700 méterrel megy mellé! Azért így már elég közeli a dolog... Viszont 4-5 éven belül 20.000 lövést ad le... -
Dany007 #105 Ez így igaz.
Viszont itt azt is figyelembe kell venni, hogy ez csak egy a 20.000-ből. És mind a 20 ezer keresztezi a pályát, vagyis van bőven lehetőség a pontosításra.
A másik, hogy a holdon több millió becsapódás nyomot találtak. Mivel ott nemigazán van légkör (mert nincs), így a nyomokat nem tünteti el az erózió, az eső, egyéb időjárási körülmény, mint itt a Földön.
Vagyis a Hold a legjobb példa arra, hogy valójában mennyire sok meteor ér el minket.
Ahogy Nexus is mondja, az már tényleg csak a szerencse, hogy 5-10-vagy 500 méter az átmérője... -
#104
Magához a távolsághoz képest tényleg pontos. A találathoz szükséges pontossághoz képest viszont nevetséges pontosság. -
#103
Közelítsük meg másik oldalról a kérdést.
Milyen sűrűn találják el viszonylag nagy, látványos tűzgömböt is produkáló néhány méter átmérőjű meteorok a Földet? Évente van belőle egy pár.
Mi a biztosíték, hogy a következő, az utolsó pillanatban észlelt ilyen aszteroida, nem 10 m, hanem 10 km-es lesz?
Nincs rá biztosíték, és a statisztika sem az.
Ráadásul nem tudjuk megbecsülni az esélyét sem pontosan, mert lehet, hogy a sötét objektumok nagyrészét eddig nem is fedeztük fel.
Hiába negy tehát ez a kiba világegyetem, azért nap mint nap csapódnak be meteorok. -
Dany007 #102 Itt megint a picin van a hangsúly. Nem a 250 ezer a pici...
Egy aszteroida, ami több millió km-t tesz meg, és kitudja hány százmillió km a pályája, na annál az 500 ezer km eltolódás is igen picinek számít. Persze a 250 ezer is.
Az az 500 ezer Km-es elhúzás ebben a helyzetben kb olyan, mintha téged 260km-ről próbálnának fejbelőni, és mindössze 700 méterrel megy mellé. Persze, ezt lehet észre se vennéd, de ha azt veszed, hogy Debrecenből Pestre löttek... Az a 700 méter abszolút közelinek számít. -
L3zl13 #101 Ha az 500 ezer km picivel (mondjuk felével) kissebb volna, akkor 250 ezer km-re húzott volna el tőlünk az aszteroida, ami mondjuk 2/3 a Föld-Hold távolságnak...
Wow. Az emberek ugyanúgy észre sem vették volna a dolgot. Semmiféle puff nem lett volna.
Egyszerűen bulvár újságírásról van szó. Sokkal érdekesebb, ha azt mondják majdnem eltalált minket és csak "ilyen picin" múlott a dolog... -
#100
Hát ez súlyosan hangzik. Szerintem már most látszik, hogy jobban járt volna a NASA, ha teljesen új rendszert tervez az utolsó csavarig. -
Dany007 #99 Így van, az az 500 ezer km az semmi. Meg kell nézni a tényeket.
A naprendszerünk közepén lévő Csillag az aminek a gravitációja magához vonzza a kisebb égitesteket. A naprendszerben lévő kisbolygóövezetben több mint 200 ezer kisbolygó kering. Ezek folyamatosan ütköznek egymással, így módosítva egymás pályáját. És van olyan, amikor a pálya annyira módosul, hogy kiesik ebből az övezetből.
Ezután a Nap gravitációja miatt elindul a középpont felé, ahol a mi bolygónk is helyet kapott. Ezek közül a több száz millió km-re lévő kavicsok közül, az egyik 500ezer km-re húzott el mellettünk.
És csak itt a hszek között megemlítettünk már 3 olyan aszteroidát, ami az elmúlt 8 évben ilyen közel húzott el.
Itt tényleg csak annyiról van szó, ha az az 500 ezer km nem annyi, hanem egy picivel kisebb, akkor puff. Most neked itt a pici szó jelentése nem tetszett :)
Pedig te is írtad, az univerzum méretéhez, a mi méreteink mindenképpen jelentéktelenek.
Viszont ez az 500 ezer km még a Naprendszer méreteiben is igen csak pici.
Csak összehasonlítás képpen a Föld a 3. bolygó a naprendszerben, a belső közeli bolygókhoz tartozik, és mégis átlag 150 millió km-re kering a Naptól. Ehhet képest az 500 ezer km elenyésző. Nincs 2x-e a Föld-Hold távolságnak.
Meteorok tízezrei húznak el mellettünk, de egyik sem ilyen közel. Itt az volt a lényeg, hogy még egy pici és eltalál... -
#98
"Rohadtul üres a világegyetem."
Ezért találták ki a gravitációt!;)))
Ha ezek a kis aszteroidák, csak úgy röpködnének, mint por a szélben akkor tök igaz lenne, amit írsz. Csakhogy a Föld azért vonzza is őket!
Másrészt főleg, hogy egy részük szétrobban kisbolygó/üstökös maradványa, így egy viszonylag kis térrészen van belőlük jócsomó, lásd augusztusi csillaghullási szezont.
Szal itt messze nem találomra, véletlenszerűen elszórva röpködnek ezek a dögök, már jó ideje kinéztek bennünket, csak eddig szerencsénk volt, hogy megúsztuk!;))) -
#97
Azért az speciális. Nincs ott áradás ami felöltetné, vagy hóolvadás, tektonikus mozgás, stb. -
#96
Ha az ismert világegyetemben találomra ráböksz egy pontra akkor 10^(-24) körüli az esély, hogy ott nem a nagy büdös semmi van. Rohadtul üres a világegyetem. -
mrzool #95 Köszi, ez kimaradt. Érdekes koncepció, ma is tanultam vmit.:) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#94
"You have to accept what I call ‘morphing’ of the operational design to take advantage of what you learned from the [X-33]," Payton said. For NASA’s proposed Crew Return Vehicle, which the VentureStar would theoretically lift to orbit with the ISS crew, "it’s an easier design as far as simple, mechanical integration goes," Payton said."
Forrás (ez esetben a CRV lett volna a személyzet modulja, amit a Venture Star a hátán vitt volna fel)
Lockheed Martin plans to build VentureStars that initially carry only cargo
and begin flights in 2005. Lockheed Martin is designing the VentureStar
primarily to meet the needs of commercial customers who want to launch
satellites. However, because much of Lockheed Martin’s VentureStar
projected revenues will come from servicing the International Space
Station, the company is exploring design modifications that would enable
the vehicles to carry four or five crewmembers.
Forrás
Így hirtelen most ennyi. :) -
L3zl13 #93 "Egy 50 vagy 250 méterese meteor lesöpör egy várost vagy megyét, de nagy krátert nem csinál... (Nem úgy, mint ennek.)"
Vicces amit írsz, tekintve, hogy az általad belinkelt képen ha jól sejtem az Arizonai meteor kráter látható, ami az általad említett tartományba esik, vagy talán még az alatt van, és úgy tünik még több tízezer év után is elég jól látható nyoma van... -
L3zl13 #92 A raktérben lévő modul lehetett volna egyben mentőkapszula is, ha úgy van megtervezve.
Sok szempontból egyszerűbben megoldható szvsz, mint a jelenlegi űrrepülő esetében.
-
L3zl13 #91 Birom ezt a "kozmikus mértékben semmi" dumát.
Egyrészt kozmikus mértékben, a Föld vagy a Naprendszer pusztulása is semmi, szóval szinte bármiről beszélhetünk galaxisnyi méretek alatt arra nyugodtan mondhatjuk, hogy "kozmikus mértékben semmi".
Másrészt meg a konkrét esetre vonatkozóan: 500 ezer km távolságra húzott el a meteorit a Földtől.
Egy 500 ezer km sugarú kört nézve, mint céltáblát, amelyben a Föld keresztmetszetének területe a bullseye:
Az esélye, hogy az 500 ezer km-es körön belül ide csapódjon be a meteorit: 0.015%.
Erre mondhatja valak, hogy ez a valószinűség már elég jelentős a következményeket tekintve, de ne feledjük el, hogy ez az eset azért vált ismertté, mert az átlagosnál jóval közelebb került a meteorit a Földhöz. -
mrzool #90 No offense, uraim, de hol lehet erről olvasni? Én abszolút nem emlékszem, hogy valaha is szóba került volna egy human-rated verzió. -
tvik #89 Csatlakozom a cikket méltatókhoz és kíváncsian várom a folytatást.
Ezzel párhuzamosan érdekelnének az európai és az orosz jövőbeli tervek is. -
#88
Adott esetben a raktérben elhelyezett modulban vihetett volna fel embereket a világűrbe. -
#87
De-de. A személyszállítást a raktérben elhelyezett modullal oldották volna meg. Embereket pedig szállítani kell, s e feladatra nem célszerü egy másik szállítóeszközt fejleszteni/fenttartani. -
#86
Odáig nem jutott a program, hogy az ilyen technikai problémákat vizsgálják, de végül is mi lett volna olyan nagy nehézség? A raktérajtókat lerobbantják, és a személyzetet tartalmazó modult egy rakétahajtómű eltávolítja a Venture Star testéből, majd ejtőernyővel talajt ér. Ha a modul megfelelő kiképzésű, és esetleg hővédő pajzsot is kap, akkor akár melyik fázisban képes lehet megmenteni a személyzetet, sőt, akár a Venture Star nélkül is visszatérhetne a világűrből. -
emp #85 na! Lassan oda jutnak vissza, a sok nyirbálás, súlycsökkentés és lekicsinyítés után, hogy megint két űrhajós fog ücsörögni egy 3 m3-es konzervdobozban. -
#84
tiszta olyan mint az orbiterben a delta glider :) csak picit más hátul. -
mrzool #83 Sehogy, mivel az nem emberes jármű lett volna.:) -
#82
Kíváncsi lennék, hogy a VentureStar-nál, hogy oldották volna meg az utasok mentését, ha azok a raktérben ülnek egy modulban.
