33
-
Rotcsa #33 Véletlenül nem Balogh Béla: A Végső valóság-c. könyvére utalsz a frekvenciával kapcslatban? -
#32
Ez hulye. bruhaha -
bvalek2 #31 Jól hangzik. Meg tudja magyarázni a modelled a proton összes tulajdonságát? írd le itt, vagy adj linket a tudományos dolgozatodhoz. -
johnsmitheger #30 Annyi fekete lyukat találtak már. Mindegyik tökéletes gömbnek tűnik? Nem lehetne pont most egy gyors alátámasztó példát felmutatni? Ok, hogy egy atomot nehezebb lefényképezni, hogy a paraszt agyam elhiggye, amit lát, de egy fekete lyuk alakját a környezetére gyakorolt hatásából meg lehetne becsülni nem?
Másfelől, ha háromszög alakú pohárba kéred a piádat, lehet, hogy lebegni fog, vagy félreértettem a cikket? :DD -
#29
Csak az egyik sarka leszakad. -
ge3lan #28 És a gyors forgástól (?) egyszer csak anyaggá válik az antianyag? Ehh -
#27
Harom pont LATSZIK benne.
Na? -
#26
proton = gyorsan forgo pozitron
gyorsan forog = lassabban telik benne az ido = nehezebb gyorsitani = nagyobb a tomege -
#25
lon vilagossag, errol beszelek -
bvalek2 #24 pozitronban nincsenek kvarkok -
#23
A pozitronnal ugyan ez tortenik amikor tul nagy fordulatszammal porog. Ezek a sarokpontok a kvarkok, amik nem szeparalhato reszecskek, mivel nem is reszecskek.
Errol beszeltem, ideje felebredni.
LOL -
Epikurosz #22 Sőt, a sós víz még léngra is lobban. -
Epikurosz #21 Mondok vmi konkrétumot is: a buborékfúzió is a rezegtetésen alapszik.
Meg az emberi kapcsolatok is: berezonál, nem rezonál be. -
Epikurosz #20 Óh, mi ezt már rég tudjuk. Évtizedek óta. -
lorandnagy #19 Egy biztos! Cáfolni illetve más találmányát nagyon könnyű lefikázni, illetve megmagyarázni hogy miért nem működőképes az elmélete.... mindenre van már kitalált összefüggés ugyebár, és csak számokból állna a világ? Figyeld a természetet és tanulj tőle! inkább próbálj belegondolni hogy mire lehet jó egy ilyen kísérlet, mintsem hogy egyből leszólni! amugy meg egy adott frekvencia képes mindent megváltoztatni! bizonyos körülmények között akár az ember által felállított fizikai törvényeket is megcáfolhatja! Én hiszek benne, és pár év mulva tudom, hogy közületek sokan természetesnek fogjátok ezeket tartani;)
-- Egy kisérletező -- -
tpeterr #18 Azt nem írta, hogy megcáfolták, csak azt, hogy megtudják. :-D Mondjuk tény, hogy vannak itt komoly szakemberek. Én aztán meg végképp ne pofázzak, mert semmi közöm a témához (mentségemre legyen mondva, hogy nem is bocsátkozok vitákba), de szeretek ilyen cikkeket olvasgatni, ha időm engedi, érdekesek. -
Epikurosz #17 Mégis, mit cáfoltak meg itt az önjelölt fizikusok? -
#16
lol. a sok önjelölt fizikus egyből meg tud cáfolni egy olyan kísérletet aminek a felét sem érti. 
-
mármindfoglalt #15 Sok jelenség leírásához használhatóak hidrodinamikai modellek. A hidrodinamikában pedig különböző dimenziótlan számokat szokás bevezetni, amelyekkel egy-egy rendszer jellemezhető. Ezeknek a segítségével meghatározható, hogy két különböző rendszer hasonlít-e egymásra vagy sem. Magyarul a konkrét mérési adatokból ezeket a számokat ki kéne számolni és összehasonlítani. Egy ilyen adatok nélküli cikk alapján senki sem tudja eldönteni, hogy igazuk van-e, vagy sem, legfeljebb azt lehet mondani, hogy "én nem hiszem el, mert én a cseppet másmilyennek képzelem, mint az atommagot, vagy a fekete lyukat." Bár ez nem túl releváns érv, hiszen felteszem, hogy aki ezt mondja, az még soha életében nem látott sem fekete lyukat sem atommagot. Persze, a kutatók sem, de nekik például lehetnek mérési eredményeik, ami alapján sokkal jobban tudhatják, hogy milyen egy fekete lyuk, vagy egy atommag, mint egy átlag SG olvasó. -
Laurion #14 Frayer, ki az a Winstrol Churchill? -
#13
lol -
Epikurosz #12 le..rom, hogy te minek örülnél, Hateman. -
#11
Nyilván a legalacsonyabb, legkisebb felületi feszültséggel rendelkező állapotot keresi csóró vízcsepp, meg egyéb más dolgok is (pl. normál légköri nyomáson a higany), de ezt eddig is tudtuk. Ami érdekes ebből, hogy bizonyos körülmények hatására változik ez az állapot. A cikknek a fekete lyukakhoz nem sok köze van, mellesleg az még az elméleti fizikából is csont elméleti fizika. -
Loverman #10 én annak örülnék ha végre már Darwin-díjat kapnál... -
#9
a videóban is utalnak rá. Nem a fekete lyukak működésére adhatna választ, hanem arra, hogyan-milyen pályán marad az anyag a fekete lyuk körül... -
Epikurosz #8 Kérem a Nóbel-díjat! -
Epikurosz #7 Megsúgjak nektek valamit?
Ím, megvan a válasz a Szaturnusz fura 6szögére.
-
Epikurosz #6 Éjdekesz 
DE: folyadékdinamika - egybe írandó. -
Caro #5 Az atommagoknak van folyadékcsepp-modelljük, bár egy picit túlhaladott, de a félempíriukus kötési energia-formulában is hasonló dolgokat használunk, mint egy csepp energetikai leírásában. Van töltéssel (térfogattal) arányos tag, felülettel arányos tag, kvantumos effektusokat itt viszont biztosan nem fogunk látni. -
#4
Ez a kísérlet nagyon jól használható azoknak az elméleteknek az igazolásához amik előrevetítik az ilyen erők működését.
Tehát amiről szó is volt, egyes elméletek előrevetítik a háromszög formát, tehát, e szerint már, ezek az elméletek közelebb állnak a valósághoz, azoknál amelyeknél még nincs valós kísérleti igazolás.
Párhuzamot lehet vonni a víz felületi feszültsége és az atomokat összetartó nukleáris mag közeli erők és a fekete lyukak szingularítása között. Elég ha van hasonlóság és már nem hiábavalóak az adatok. -
Turdus #3 Nem csoda, hogy nem érted, ha nem olvasod figyelmesen...
"Pl a vízcsepp a forgatás hatására háromszögű formát vett fel."
Ebből csak a lényeg maradt ki: ha a _forgási sebesség 3 fordulat per mp_. Ha gyorsítják, akkor négyszög, stb.
"a csepp alakja forgási sebességének függvényében változik"
Mivel az egyetlen paraméter a forgási sebesség, ezért igenis jól alkalmazható atomoknál és fekete lyukaknál egyaránt. A többi paraméter ugyanis nem számít. -
#2
csak nekem tűnik úgy hogy a cikknek semmi köze a fekete lyukakhoz ?
Szeritem maradjunk annyiban hogy ma, a fekete lyukak az elméleti fizikához tartoznak. -
L3zl13 #1 Szvsz az a baj, hogy anyira kicsi a hasonlóság a két objektum, illetve a megfigyelés körülményei között, hogy bármi érdekességet is figyelnem meg a vízcsepp esetében az nem lesz átvihető a fekete lyukakra illetve az atomokra...
Pl a vízcsepp a forgatás hatására háromszögű formát vett fel.
Miért? A molekula formája miatt? A víz molekulákat összetartó Van der Waals erő valamilyen tulajdonsága miatt? A forgatást végző elektromos mező hatására? A lebegtetést végző mágneses mező hatására?
Ezek egyike sem jellemző a fekete lyukak esetén. Így semmi haszna a megfigyelésnek a kisérlet eredeti célját illetően.