Mini-mikroszkóp, körbe terelt fénnyel

Hû, te már vagy tájékozott.

Meg seggbekúrják a fizikai törvényeket! A birkákat szokták terelgetni!

Hát mégha ismernél mást is a ~300 éves Newton távcsõn kívül, rájönnél, hogy jól nézünk ki és terelgetik többször is a fényt.

Gyerekek, ennek a cuccnak két lényege van:
1. Minnél kisebb legyen. A sok belsõ visszaverõdés ennek eszköze és egyben az emiatt hozott kompromisszum.
2. A külsõ gyûrûn a lehetõ legtöbb fényt gyûjti be. Ha már sok visszaverõdés van, legalább legyen mibõl fogynia.

Hát mégha tudnád hogy néz ki egy tükrös távcsõ nemcsak beszélnél róla. Nekem van. Összesen két tükör van benne egy gyüjtõ fötükör és egy segédtükör ami a fõtükör képét az okulárba továbbítja. Jól néznének ki ha ötször hatszor visszaveretnék a fényt. A lencse meg nem terelget semmit az átereszt.

Egy kamera legegyszerûbb esetben úgy néz ki, hogy egy kicsivel az objektív fókuszsíkja mögé helyezik a képérzékelõt, úgy, hogy az adott távolságú pontból érkezõ fénysugarak egy pontban egyesüljenek a képérzékelõn. Ezért tartanak egy pontba az ábrán is a fénysugarak, nem pedig azért, mert ez valami fényerõ összesûrítõ, vagy zoom lenne. Ez eddig elemi geometriai optika. Az ábrán az látszik, hogy ez a kütyü mindössze annyiban tér el a hagyományos felépítéstõl, hogy ebben a fény nem egyenes úton teszi meg az objektív és a CMOS szenzor közötti valamivel több, mint egy fókusztávolságnyi utat, hanem oda-vissza pattogva. Ez nyilván ugyanarra jó, mint az egyes csillagász távcsövekben, vagyis, hogy így nem kell olyan hosszúra építeni, mint amekkora a lencse fókusztávolsága. Így nyilván egy effektíve nagyobb kamera fér bele egy telefonba, mint hagyományos módon, ami a mostani mobilos kameráknál jobb képet eredményezhet, de értelemszerûen nem ad jobb képet, mint egy nagyméretû, hagyományos kamera. Ez a cikk sajnos borzasztóan félrevezetõ módon mutatja be ezt az eszközt, hiszen szó sincs semmiféle "szuper-mikroszkópról", csupán egy nagyon kicsire "összehajtogatott" kameráról. Az is teljesen egyértelmû hogy ez az eszköz semmi újat nem fog tudni a már meglévõ mikroszkópokhoz és távcsövekhez képest (illetve csak annyit, hogy kisebb lesz), hiszen a látható fény tartományában dolgozó optikai eszközeink már rég elérték a felbontóképességük fizikai határait, amelyet mikroszkópok esetén a fény hullámhossza, távcsövek esetén pedig a már említett légköri hatás szab meg. Nem véletlen, hogy a nanotechnológiában már teljesen más elven mûködõ mikroszkópokat használnak. Egyébként a belinkelt absztrakt sem említi egy szóval sem, hogy ez mikroszkóp lenne.

A teljes belépõ fény mennyiségét illetõen igazad van, de az egységnyi felületre jutó fényerõ változtatható.
A cikk pedig pongyola, de szerintem egyértelmû, hogy ez utóbbiról van szó.

Én vettem egy játékot, 200x-os nagyítású videomikroszkóp. Állati élvezetes, még iskolában is használható.
http://www.youtube.com/watch?v=bqQfTjJLVZY

Azt hiszem már kapható 400x-os nagyítású változat is, és éjjellátó is.

A légkör miatt a szögfelbontás korlátja az igazi bajunk, nem a nagyítás.
A cikkben sokkal inkább a fényerõsségrõl van szó, mint a távcsõ fényerejérõl.

Babajagának igaza van, ezért is van a távcsövek nagyításának korlátja. A cikk meg nagyon pongyolán fogalmaz. A távcsövek fényereje a belépõ lencse (tükör) mérete és a nagyítás függvénye (minnél nagyobb a nagyítás annál kisebb a fényerõ, illetve minnél nagyobb a belépõ lencse/ tükör mérete annál nagyobb a fényerõ). Gyakorlatban is kipróbálhatod, éjszaka nézz bele egy 7x50-es egy 20x50-as, majd 7x30-asba.

Húú a francba! Akkor szólni kell a csillagászoknak, hogy elqrták a távcsöveiket. Mert azokban pontosan az történik, hogy több tükör és lencse segítségével terelgetik a fényt egy adott pontba... Persze a "fény erejének fokozása" erõsen pongyola megfogalmazás, de ha az egységnyi felületre jutó fény mennyiségérõl van szó, akkor végülis igaz...

"mikroszkópokban (és a távcsövekben) azzal fokozzák a fény erejét, hogy sugarát lencsék, tükrök és prizmák segítségével aránylag kis térben is ide-oda terelgetik. Egyes teleszkópokban aránylag rövid csõben is többször."

Egy baj van cask hogy ez hülyeség! A többszörös visszaverõdés és a levegõben megtett út miatt a fény ereje csökken.Ezt elemi fotóismeretek szintjén íllõ volna tudni. Olyan visszaverõdés nincs ahol szóródás ne lenne, a szóródás meg életlenséget is okoz, ez is fotósismeret.

A CMOS szenzorba nem nagyított, hanem kicsinyített kép vetül.

Nos az ábrán is látszik, hogy körbemenõ fényrõl szó sincs. A fény a szélrõl a középpont felé halad a rétegek között verõdve, végülis sugárirányban!!! Egyenesen és nem körbe-körbe...

Ettõl még nem rossz a dolog, bár az ábrán ez inkább zoom-ként funkcionál, ugyanis mikroszkópként pont az érzékelõ helyén kellene a céltárgynak lennie, és a nagyított kép pedig a lencse külsõ pirossal jelölt részén keletkezik.

Ebben a cikkben, vagy az ábrában valamit nagyon elkevertek...

Az amerikai katonai eszközöket kutató-fejlesztõ ügynökség, a DARPA felhívására fiatal egyetemi oktatók és hallgatók olyan kisméretû mikroszkópok kialakításán dolgoznak , amelyek akár a fényképezésre képes mobilokba és iPodokba is beszerelhetõk.

sztem ez mindent elmond mire is lesz jó 😉

minek nekem egy ilyen a telefonomba azt még mindig nem értem?!<#nemtudom>

1) Nagyításra. Sokkal precízebb nagyításra. A különbség olyan mértékû lehet, mint például informatikai analógiával élve a pixelkettõzéses nagyítás a vektorossal szemben - sokkal jobb az utóbbi, pláne többszörös nagyítás után.
2) linkre kattintani tudni kell. "5mm thick cameras with 38mm and 18 mm focal length - an ultra-thin 11 megapixel camera cluster spanning a 30 degree field of view using an array of 5.5 mm thick Origami Optic cameras"

1. mire jó ez?
2. mekkora a nagyítása?