18
-
ge3lan #18 Hű, te már vagy tájékozott. -
babajaga #17 Meg seggbekúrják a fizikai törvényeket! A birkákat szokták terelgetni! -
ge3lan #16 Hát mégha ismernél mást is a ~300 éves Newton távcsőn kívül, rájönnél, hogy jól nézünk ki és terelgetik többször is a fényt. -
dez #15 Gyerekek, ennek a cuccnak két lényege van:
1. Minnél kisebb legyen. A sok belső visszaverődés ennek eszköze és egyben az emiatt hozott kompromisszum.
2. A külső gyűrűn a lehető legtöbb fényt gyűjti be. Ha már sok visszaverődés van, legalább legyen miből fogynia. -
babajaga #14 Hát mégha tudnád hogy néz ki egy tükrös távcső nemcsak beszélnél róla. Nekem van. Összesen két tükör van benne egy gyüjtő fötükör és egy segédtükör ami a főtükör képét az okulárba továbbítja. Jól néznének ki ha ötször hatszor visszaveretnék a fényt. A lencse meg nem terelget semmit az átereszt. -
mármindfoglalt #13 Egy kamera legegyszerűbb esetben úgy néz ki, hogy egy kicsivel az objektív fókuszsíkja mögé helyezik a képérzékelőt, úgy, hogy az adott távolságú pontból érkező fénysugarak egy pontban egyesüljenek a képérzékelőn. Ezért tartanak egy pontba az ábrán is a fénysugarak, nem pedig azért, mert ez valami fényerő összesűrítő, vagy zoom lenne. Ez eddig elemi geometriai optika. Az ábrán az látszik, hogy ez a kütyü mindössze annyiban tér el a hagyományos felépítéstől, hogy ebben a fény nem egyenes úton teszi meg az objektív és a CMOS szenzor közötti valamivel több, mint egy fókusztávolságnyi utat, hanem oda-vissza pattogva. Ez nyilván ugyanarra jó, mint az egyes csillagász távcsövekben, vagyis, hogy így nem kell olyan hosszúra építeni, mint amekkora a lencse fókusztávolsága. Így nyilván egy effektíve nagyobb kamera fér bele egy telefonba, mint hagyományos módon, ami a mostani mobilos kameráknál jobb képet eredményezhet, de értelemszerűen nem ad jobb képet, mint egy nagyméretű, hagyományos kamera. Ez a cikk sajnos borzasztóan félrevezető módon mutatja be ezt az eszközt, hiszen szó sincs semmiféle "szuper-mikroszkópról", csupán egy nagyon kicsire "összehajtogatott" kameráról. Az is teljesen egyértelmű hogy ez az eszköz semmi újat nem fog tudni a már meglévő mikroszkópokhoz és távcsövekhez képest (illetve csak annyit, hogy kisebb lesz), hiszen a látható fény tartományában dolgozó optikai eszközeink már rég elérték a felbontóképességük fizikai határait, amelyet mikroszkópok esetén a fény hullámhossza, távcsövek esetén pedig a már említett légköri hatás szab meg. Nem véletlen, hogy a nanotechnológiában már teljesen más elven működő mikroszkópokat használnak. Egyébként a belinkelt absztrakt sem említi egy szóval sem, hogy ez mikroszkóp lenne. -
L3zl13 #12 A teljes belépő fény mennyiségét illetően igazad van, de az egységnyi felületre jutó fényerő változtatható.
A cikk pedig pongyola, de szerintem egyértelmű, hogy ez utóbbiról van szó. -
endrev #11 Én vettem egy játékot, 200x-os nagyítású videomikroszkóp. Állati élvezetes, még iskolában is használható.
http://www.youtube.com/watch?v=bqQfTjJLVZY
Azt hiszem már kapható 400x-os nagyítású változat is, és éjjellátó is. -
ge3lan #10 A légkör miatt a szögfelbontás korlátja az igazi bajunk, nem a nagyítás.
A cikkben sokkal inkább a fényerősségről van szó, mint a távcső fényerejéről. -
toto66 #9 Babajagának igaza van, ezért is van a távcsövek nagyításának korlátja. A cikk meg nagyon pongyolán fogalmaz. A távcsövek fényereje a belépő lencse (tükör) mérete és a nagyítás függvénye (minnél nagyobb a nagyítás annál kisebb a fényerő, illetve minnél nagyobb a belépő lencse/ tükör mérete annál nagyobb a fényerő). Gyakorlatban is kipróbálhatod, éjszaka nézz bele egy 7x50-es egy 20x50-as, majd 7x30-asba. -
L3zl13 #8 Húú a francba! Akkor szólni kell a csillagászoknak, hogy elqrták a távcsöveiket. Mert azokban pontosan az történik, hogy több tükör és lencse segítségével terelgetik a fényt egy adott pontba... Persze a "fény erejének fokozása" erősen pongyola megfogalmazás, de ha az egységnyi felületre jutó fény mennyiségéről van szó, akkor végülis igaz... -
babajaga #7 "mikroszkópokban (és a távcsövekben) azzal fokozzák a fény erejét, hogy sugarát lencsék, tükrök és prizmák segítségével aránylag kis térben is ide-oda terelgetik. Egyes teleszkópokban aránylag rövid csőben is többször."
Egy baj van cask hogy ez hülyeség! A többszörös visszaverődés és a levegőben megtett út miatt a fény ereje csökken.Ezt elemi fotóismeretek szintjén íllő volna tudni. Olyan visszaverődés nincs ahol szóródás ne lenne, a szóródás meg életlenséget is okoz, ez is fotósismeret.
-
Doktor Kotász #6 A CMOS szenzorba nem nagyított, hanem kicsinyített kép vetül.
-
#5
Nos az ábrán is látszik, hogy körbemenő fényről szó sincs. A fény a szélről a középpont felé halad a rétegek között verődve, végülis sugárirányban!!! Egyenesen és nem körbe-körbe...
Ettől még nem rossz a dolog, bár az ábrán ez inkább zoom-ként funkcionál, ugyanis mikroszkópként pont az érzékelő helyén kellene a céltárgynak lennie, és a nagyított kép pedig a lencse külső pirossal jelölt részén keletkezik.
Ebben a cikkben, vagy az ábrában valamit nagyon elkevertek... -
#4
Az amerikai katonai eszközöket kutató-fejlesztő ügynökség, a DARPA felhívására fiatal egyetemi oktatók és hallgatók olyan kisméretű mikroszkópok kialakításán dolgoznak , amelyek akár a fényképezésre képes mobilokba és iPodokba is beszerelhetők.
sztem ez mindent elmond mire is lesz jó ;) -
darkhill #3 minek nekem egy ilyen a telefonomba azt még mindig nem értem?! 
-
wOlFbYTe #2 1) Nagyításra. Sokkal precízebb nagyításra. A különbség olyan mértékű lehet, mint például informatikai analógiával élve a pixelkettőzéses nagyítás a vektorossal szemben - sokkal jobb az utóbbi, pláne többszörös nagyítás után.
2) linkre kattintani tudni kell. "5mm thick cameras with 38mm and 18 mm focal length - an ultra-thin 11 megapixel camera cluster spanning a 30 degree field of view using an array of 5.5 mm thick Origami Optic cameras" -
brueni #1 1. mire jó ez?
2. mekkora a nagyítása?