Blu-ray technológiával javít a zenei CD-ken a Sony
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#114
Csak nem szerinted a PC-s hanglejátszás maga a tökély? 😊
Olcsó konverterek, op-ampok, kondik + egyszerû táp- és órajel-áramkörök + rengeteg táp- és elektromágneses zaj = gyenge minõség. Egy normálisabb CD-játszó szebben szól, mint a legjobb consumer hangkártya, és a profi kártyák is max. a hifi felsõ kategóriáját ütik meg.
Olcsó konverterek, op-ampok, kondik + egyszerû táp- és órajel-áramkörök + rengeteg táp- és elektromágneses zaj = gyenge minõség. Egy normálisabb CD-játszó szebben szól, mint a legjobb consumer hangkártya, és a profi kártyák is max. a hifi felsõ kategóriáját ütik meg.
#113
pl?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#112
Az megint egy érdekes dolog, hogy pcs grabbelés sem olyan egyszerû dolog mint aminek kinéz, a grabbelõ programok igen nagy százaléka "hibásan" grabbeli le az adatot. Ezért kell pl EAC-ot használni a maga ezermillió beállításával, de az legalább normális lesz.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#111
Õk inkább a hagyományos áramköröket és mechanikát finomítgatják, ez többek között szintén csökkenti a pit-jitter érzékenységet.
De itt sokszor v. legtöbbször a CD-játszó csak az SPDIF jelet szolgáltatja (ami monjduk szintén átviszi a jittert, az említett tolerancia miatt), a D/A átalakítás külsõ DAC-ra van bízva. És van egy olyan dolog, hogy reclocking (az említett pufferolás, pontos idõzítõs kiolvasás és továbbítás), ami pár ilyen külsõ DAC-ba be van építve, illetve különálló áramkörként is létezik.
A profi kategóriában (ami nem olyan kifinomult, mint a high-end, de betartandó elõírások vannak) nem nagyon használatos ilyen fajta reclocking. Inkább begrabbelik az egész CD-t pl. PC-n, mert a rövidebb pufferelés idõnkénti (pl. pár másodpercenként) kimaradó v. ismétlõdõ hangmintákat eredményezhet, amit nem lehet meghallani, de nem elõírásszerû dolog.
Szóval ez a dolog leginkább a hifi kategóriát érinti, mert azok már elég jók ahhoz, hogy meg lehessen hallani, de nem elég fejlett ahhoz, hogy hathatósan tegyen ellene (utólag).
De itt sokszor v. legtöbbször a CD-játszó csak az SPDIF jelet szolgáltatja (ami monjduk szintén átviszi a jittert, az említett tolerancia miatt), a D/A átalakítás külsõ DAC-ra van bízva. És van egy olyan dolog, hogy reclocking (az említett pufferolás, pontos idõzítõs kiolvasás és továbbítás), ami pár ilyen külsõ DAC-ba be van építve, illetve különálló áramkörként is létezik.
A profi kategóriában (ami nem olyan kifinomult, mint a high-end, de betartandó elõírások vannak) nem nagyon használatos ilyen fajta reclocking. Inkább begrabbelik az egész CD-t pl. PC-n, mert a rövidebb pufferelés idõnkénti (pl. pár másodpercenként) kimaradó v. ismétlõdõ hangmintákat eredményezhet, amit nem lehet meghallani, de nem elõírásszerû dolog.
Szóval ez a dolog leginkább a hifi kategóriát érinti, mert azok már elég jók ahhoz, hogy meg lehessen hallani, de nem elég fejlett ahhoz, hogy hathatósan tegyen ellene (utólag).
#110
mondjuk azt nem vagom, h a high-end plajakba miert nem raknak memoriat??
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#109
(Persze a PC-s lejátszásnak meg egyéb nyûgjei vannak.)
#108
Ha begrabbeled, és pl. PC-n játszod le, akkor tényleg nem fog számítani a dolog.
De a CD-játszók nem olvassák be az adatot egy elegendõen nagy puffer-memóriába ahhoz, hogy utána egy független, pontos idõzítéssel küldhessék az adatsort a D/A-kra. Hanem a kiolvasási és alapvetõ hibajavítási mûveletek a pitek olvasásához van szinkronizálva. Ez lehetõvé tesz egy toleranciát a forgási sebességet és adatsûrûséget illetõen (így lehetnek 74, 80, 90, 99 perces CD-k). A hátulütõje viszont, hogy a pitek elhelyezkedési pontatlansága kihat az egészre. "Girbe-gurba" pitek/landok következménye, hogy a hangminták egymásutánisága egyenetlen lesz. Ezt jitternek hívják. Már nagyon kis egyenetlenséget is eléggé meg lehet hallani (és a D/A mûködését is eleve zavarja). Ha pontosabbak a pitek/landok, csökken a probléma.
De a CD-játszók nem olvassák be az adatot egy elegendõen nagy puffer-memóriába ahhoz, hogy utána egy független, pontos idõzítéssel küldhessék az adatsort a D/A-kra. Hanem a kiolvasási és alapvetõ hibajavítási mûveletek a pitek olvasásához van szinkronizálva. Ez lehetõvé tesz egy toleranciát a forgási sebességet és adatsûrûséget illetõen (így lehetnek 74, 80, 90, 99 perces CD-k). A hátulütõje viszont, hogy a pitek elhelyezkedési pontatlansága kihat az egészre. "Girbe-gurba" pitek/landok következménye, hogy a hangminták egymásutánisága egyenetlen lesz. Ezt jitternek hívják. Már nagyon kis egyenetlenséget is eléggé meg lehet hallani (és a D/A mûködését is eleve zavarja). Ha pontosabbak a pitek/landok, csökken a probléma.
#107
Szerintem mielõtt töknagy hülyeségeket beszélsz azelõtt olvass utána a témának kicsit.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#106
"miért lenne jobb a hangminõség ? a CD szabvány 16 biten és 44100 herzen tárolja a hangokat... ha ez szabvány akkor ennek is így kell mûködnie,"
Ennél ez sokkal bonyolultabb dolog. Tudod még olyanban is van különbség hogy két tökegyforma lemezbõl az egyiket mondjuk USA-ban nyomták a másikat meg németországban. Ez két gyári cd ugyanannak az együttesnek ugyanazzal az albumával és érdekes, de máshogy szól. Tökre és nem is kicsit.
Ennél ez sokkal bonyolultabb dolog. Tudod még olyanban is van különbség hogy két tökegyforma lemezbõl az egyiket mondjuk USA-ban nyomták a másikat meg németországban. Ez két gyári cd ugyanannak az együttesnek ugyanazzal az albumával és érdekes, de máshogy szól. Tökre és nem is kicsit.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#105
neked mi a fasz bajod van? ki bantott?
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#104
értem szóval ez valami bithibajavító vagy afféle ? a lemez minõsége az lehet jobb, de nem a hangminõség .. a hangminõség az szabvány 16bit 44.1 khz , amugy 1-1 bithibát maximum az atyaúristen hall ki ilyen bitrátánál és hercnél ha meg sok bithiba van egymás után az azt jelenti hogy karcos a CD. és akkor meg jöhetnek ide akámilyen csodacdvel abba is ugyanúgy bele lehet karcolni, hacsak nem gyémántból készült .)
TomcatIVD TYAN board,2xP1 Tillamook 166MMX,48MB RAM,Matrox G550 32MB VGA, 4.3 IBM SCSI HDD,Hitachi SCSI DVDRW,SB16+Gravis Ultrasound,Realtek8019 LAN, Adaptec PCI2SCSI2 card,XP Pirate,bootup: 33s
#103
apám szokott ilyen hülyeségeket kérdezni de õ abszolút antitalemtum a számítástechnikához ! ezek már rég nem analóg lemezek, hogy a minõség a barázdáltságtól függjön, ez itt kedves gyerekek már a digitális korszak ahol az 1 az mindig 1, a 0 pedig mindig 0.
TomcatIVD TYAN board,2xP1 Tillamook 166MMX,48MB RAM,Matrox G550 32MB VGA, 4.3 IBM SCSI HDD,Hitachi SCSI DVDRW,SB16+Gravis Ultrasound,Realtek8019 LAN, Adaptec PCI2SCSI2 card,XP Pirate,bootup: 33s
#102
Akkor most keress rá erre a szóra a topikban: jitter (asztali CD player esetén).
#101
(Különben sem a belekötés a lényeg, hanem jóhiszemû tévedést és a téma iránti õszinte érdeklõdést feltételezve szerettem volna némi információt átadni. De úgy tûnik, tévesek voltak a feltételezéseim irányodban.)
#100
miért lenne jobb a hangminõség ? a CD szabvány 16 biten és 44100 herzen tárolja a hangokat... ha ez szabvány akkor ennek is így kell mûködnie, attól még hogy a barázdákat (a biteket) mélyebben égeti bele a lemezbe attól még a számsor bitrõl bitre ugyanaz lesz, mint a sima CD-n is lenne !
<#falbav>
<#falbav>
TomcatIVD TYAN board,2xP1 Tillamook 166MMX,48MB RAM,Matrox G550 32MB VGA, 4.3 IBM SCSI HDD,Hitachi SCSI DVDRW,SB16+Gravis Ultrasound,Realtek8019 LAN, Adaptec PCI2SCSI2 card,XP Pirate,bootup: 33s
#99
Ez egy nyilvános fórum, így ha valaki hülyeségeket írkál, más - jogosan - bele fog kötni. Megvan a módja, hogy ezt elkerüld: ne írd le.
#98
Szerintem te mutasd meg ha nem vagy képes azt felfogni hogy nem kívánok veled szóba állni. Ha ez gyógyszerekel, vagy részleges agyeltávolítással valósítható meg az nekem mindegy, csak a végeredmény érdekel.
#97
Mutasd meg magad egy orvosnak, amíg nem késõ.
#96
Egy kivételesen ostoba emberrel nem állok szóba, te pedig ezt nem tudod elviselni ezért kóstolgatsz.
#95
Egy másik fórumon írt valaki a témában valami olyasmit, hogy pl. egy hangszer hangjainak felharmónikusai kölcsönhatásba lépnek egymással, ami hallható különbséget okoz, viszont ezt az elektro-mechanikus közeg nem nagyon viszi át.
Aztán itt van a térhatás. Egy igazán jó rendszer egyfajta holografikus hangképet hoz létre, ahol elég precízen adott látszólagos irányokból jönnek a hangok. Nyugodtan lehet, hogy az ultrahangok ezt is még precízebbé teszik.
Aztán itt van a térhatás. Egy igazán jó rendszer egyfajta holografikus hangképet hoz létre, ahol elég precízen adott látszólagos irányokból jönnek a hangok. Nyugodtan lehet, hogy az ultrahangok ezt is még precízebbé teszik.
#94
Egyetlen értelmes mondat sem volt? Érdekes kiforgatott világban élhetsz.
Aztán majd nehogy beverd a fejed abba a falba, ami szerinted nincs is ott. Te nem velem nem állsz szóba, hanem a valósággal.
Aztán majd nehogy beverd a fejed abba a falba, ami szerinted nincs is ott. Te nem velem nem állsz szóba, hanem a valósággal.
#93
gondolom nem cak a melyeket kozvetiti a csontvezetes, hanem a magasakat is (csak kevesbe).. es az emberi test nem csak a fulevel "hall", biztos h befolyasol egyeb vitalrendszereket is a hangzas.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#92
Veled nem állok szóba ahogy észrevetted, de most is hoztad a szokásos formádat, mert egyetlen értelmes mondat nem volt abban amit nekem írtál.
#91
inkább az a gond, hogy nagyon kevés anyag van mindkét formátumon amit megvennék 😞
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#90
Ez leginkább attól függ, a stúdióban milyen formátumban kezelték a hangot, és utána melyikrõl konvertálták a másikra. A stúdiók többsége PCM rendszerû...
#89
narumon:-D éppen valami ilyesmit is írtam valahól lejjebb, hogy mind a kettõ mellett vannak érvek.
Valóban nem egy esetben van olyan anyag, ami mind a 2 formátumban kapható.
Hol ez, hol amaz a jobb.
Ezért nem bánom, hogy elpasszoltam a 8 éves Sony SACD játszóm, és veszek egy Jobb Universal Playert.
Valóban nem egy esetben van olyan anyag, ami mind a 2 formátumban kapható.
Hol ez, hol amaz a jobb.
Ezért nem bánom, hogy elpasszoltam a 8 éves Sony SACD játszóm, és veszek egy Jobb Universal Playert.
#88
Lehet valakinek tetszik a csicsergés, meg az a szörcsögés (nem pont olyan, de nincs rá szó hogy milyenféle), meg hogy 16khz felett nincs semmi 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#87
"Egyébként nem lényeg. kb 10 éve foglalkozom ezzel. Kettõ közül a SACD az amire sok hangmérnök szavazik...... nem véletlen."
Ehhez én azt tenném hozzá hogy van olyan anyag amit mindkét formátumban meg lehet kapni, és meglepõ, de az egyik SACDn a másik meg DVDA-n szól jobban.
Ehhez én azt tenném hozzá hogy van olyan anyag amit mindkét formátumban meg lehet kapni, és meglepõ, de az egyik SACDn a másik meg DVDA-n szól jobban.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#86
Hát ja, aki nem hallja a 128 kbites MP3-akban megjelenõ fars hangokat és egyéb digitális zörejeket, annak nem csak zenei hallása nincs, hanem félsüket. :/ (És akkor a UPC egy csomó számot így nyomat a nemrég indult tematikus rádiócsatornáin... De néha még tévében is hallani ilyet.)
#85
Ilyenkor a konvenció ez: 
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#84
Hogy lehet "tudat alatt" érezni egy magas hangot? Mélyet lehet tudaton belül érezni, mert az egész testen érzõdik. De magas?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#83
"- ha egy zene jól van megcsinálva minden szempontból, akár még 128-ban, 200 ft-os fülesen is nagyon jó élmény lesz"
És mégsem...
"- egy csomó berippelt mp3-at felírnak 360-assá vagy más formátumba késõbb. Hát így tényleg nagyon lossless. :S "
Az ilyennek meg személyesen törném el a kezét.
És mégsem...
"- egy csomó berippelt mp3-at felírnak 360-assá vagy más formátumba késõbb. Hát így tényleg nagyon lossless. :S "
Az ilyennek meg személyesen törném el a kezét.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#82
"Amúgy Mozartot én sem csipikézem annyira, akkor már inkább Beethoven, vagy Dvorak."
hehhey, nekem meg akkor már Dvorak és Vivaldi 😄
hehhey, nekem meg akkor már Dvorak és Vivaldi 😄
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#81
"legtöbb zene a neten (MP3) 192K-s és teljesen jó."
Ez igy nem igaz. Egy normális hifi rendszeren egy 192k mp3 és egy jó audió cd (SACD, HDCD, vagy DVDA-ról már nem is beszélve) ég és föld a különbség. Vagy stilusosabban "zongorázni lehet a különbséget"
Ez igy nem igaz. Egy normális hifi rendszeren egy 192k mp3 és egy jó audió cd (SACD, HDCD, vagy DVDA-ról már nem is beszélve) ég és föld a különbség. Vagy stilusosabban "zongorázni lehet a különbséget"
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#80
Ez nem így van. Gyengébb, egyszerûbb az audio CD hibajavítása.
#79
"Egy egészséges 40 éves ember 12 khz-ig hall"
Hát én lassan közeledem a 40-hez (testben 😊 ), de 19 kHz-ig hallok. Hogy is van ez? Beteg vagyok? Szerintem mondjuk inkább úgy, hogy egyéni adottságok vannak. Abban meg biztos vagyok, hogy hibás az a 12kHz-es szám.
"úgyhogy én se értem igazán ezt a 100khz feletti felharmónikus dolgot"
A 20 kHz feletti hangokról volt szó, ugyanis ez az ultrahang. link
"A cd úgy szar ahogy van sajnos"
Ez egy nagy tévedés, illetve hibás kiindulási alapú következtetés. Én tudok neked mutatni olyan CD alapú hangrendszert, ami kitûnõen szól, mind a mélyek, mind a közepek, mind a magasok! Tehát amit írsz, nem a 16-bit/44.1kHz hibája! Hanem az adott elektronikáé!
"Az mp3-ak nem olyan rosszak ahogy ott lentebb írják páran, hiszen pont a cd éles közepébõl vesz le, azt tompítja, és ezáltal a zene hallgathatóvá válik azok számára, akik a cd durva közepei miatt nem is bírják hallgatni ezt a 44.1 khz 16 bites valamit. A bitráta emelésével egyre jobban élesedik a hang, tehát aki erre érzékeny, annak még a 192kbit is sok."
Ez még kapitálisabb tévedés! Szerinted akkor minnél kisebb a bitráta, annál jobb? Ilyen alapon te 96-128 kbps-es mp3-at hallgatsz? Te öreg, az nem tompább, hanem éppen hogy egyre több az éles digitális zaj!!!
ps. remélem, átgondolod, amit írtam, és nem személyes támadásba csapsz majd át...
Hát én lassan közeledem a 40-hez (testben 😊 ), de 19 kHz-ig hallok. Hogy is van ez? Beteg vagyok? Szerintem mondjuk inkább úgy, hogy egyéni adottságok vannak. Abban meg biztos vagyok, hogy hibás az a 12kHz-es szám.
"úgyhogy én se értem igazán ezt a 100khz feletti felharmónikus dolgot"
A 20 kHz feletti hangokról volt szó, ugyanis ez az ultrahang. link
"A cd úgy szar ahogy van sajnos"
Ez egy nagy tévedés, illetve hibás kiindulási alapú következtetés. Én tudok neked mutatni olyan CD alapú hangrendszert, ami kitûnõen szól, mind a mélyek, mind a közepek, mind a magasok! Tehát amit írsz, nem a 16-bit/44.1kHz hibája! Hanem az adott elektronikáé!
"Az mp3-ak nem olyan rosszak ahogy ott lentebb írják páran, hiszen pont a cd éles közepébõl vesz le, azt tompítja, és ezáltal a zene hallgathatóvá válik azok számára, akik a cd durva közepei miatt nem is bírják hallgatni ezt a 44.1 khz 16 bites valamit. A bitráta emelésével egyre jobban élesedik a hang, tehát aki erre érzékeny, annak még a 192kbit is sok."
Ez még kapitálisabb tévedés! Szerinted akkor minnél kisebb a bitráta, annál jobb? Ilyen alapon te 96-128 kbps-es mp3-at hallgatsz? Te öreg, az nem tompább, hanem éppen hogy egyre több az éles digitális zaj!!!
ps. remélem, átgondolod, amit írtam, és nem személyes támadásba csapsz majd át...
#78
"Az audio CD-nél nincs hibajavító algoritmus, mint az adat CD-nél.." 😮 Telleg??
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#77
Egy egészséges 40 éves ember 12 khz-ig hall, úgyhogy én se értem igazán ezt a 100khz feletti felharmónikus dolgot 😊 A cd úgy szar ahogy van sajnos, ennek rengeteg oka van, például ugyanolyan érzékenységgel van kvantálva a fül számára érzékeny középhang tartomány, mint a mély vagy magas hangok tartmánya, vagy míg az analóg torzítások a fülnek akár "kellemesek" vagy nem nagyon zavaróak, addig a digitális torzítások messze nem azok. Az mp3-ak nem olyan rosszak ahogy ott lentebb írják páran, hiszen pont a cd éles közepébõl vesz le, azt tompítja, és ezáltal a zene hallgathatóvá válik azok számára, akik a cd durva közepei miatt nem is bírják hallgatni ezt a 44.1 khz 16 bites valamit. A bitráta emelésével egyre jobban élesedik a hang, tehát aki erre érzékeny, annak még a 192kbit is sok. Ha már itt tartunk pont emiatt a VBR kódolás felemás eredményt produkál, hiszen a folyamatosan változó hangszín minden csak nem ideális... 😊
#76
hehe LOL Neked a lekjobb!! Szavaidbol itelve a te zenedhez nem is kell tobb, mint egy hordozhato mp3-plaja occsoer'. A maradekbol vehetsz kannasbort, minek vennel Tokajit ugye, azt csak a sznobok isszak! (Mind1ik etanol, nem?!) LOL
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#75
Az en PCs hangkarimban pl BurrBrown DAC van..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#74
LOL 1 tokatlagos erosito meg egy atlagos hangsugarzo (max 200-300e ft-os hi-firol beszelunk) nem fogja lesugarozni neked a 20k feletti hangokat, a kazetta pedig a 16k-t se nagyon.. az amorphus-Z fejjel sem.
1 szuper rendszerrel, ami lehozza az ultrahangokat (millios hi-firol beszelunk), elethubb lesz a hangzas, itt tenyleg tudatalatt erzodnek a felharmnikusok.
Az egyszerubb analog es digitalis rendszerek kozotti minosegkulonbseg:
01: h elvileg nagyobb a digitalisnak a dinamikatartomanya, de az analognak a zajban is van hallhato jel, a digitalis meg akkuratusan vagja/szuri a jelet/zajt.
02: Mas torzitasok, zajok keletkeznek a ket rendszernel es az analog zajokat es torzitasokat altalaban termeszetesebbnek erezzuk.
A cikkben emlitett eljaras (szerintem), semmi extra, hiszen nem lepi tul a CD szabvanyt, csupan a Master eloallitasanal jatszik.. vagyis h nem preselik, hanem a precizebb lezerrel egetik.. Tehat csak kevesebb (pit-land) hiba lesz az Audio CD-ken amit a boltban vasarolunk. Igy a PCM-nel a hibakompenzalo algoritmus 1 picit tobb karcot elbir..
Bar ezt csak en gondolom igy, a cikkben nincs semmi konkret (mar megint) meg aztan a Sony legujabb occso marketingfaszsaga erzodik a hirbol.
1 szuper rendszerrel, ami lehozza az ultrahangokat (millios hi-firol beszelunk), elethubb lesz a hangzas, itt tenyleg tudatalatt erzodnek a felharmnikusok.
Az egyszerubb analog es digitalis rendszerek kozotti minosegkulonbseg:
01: h elvileg nagyobb a digitalisnak a dinamikatartomanya, de az analognak a zajban is van hallhato jel, a digitalis meg akkuratusan vagja/szuri a jelet/zajt.
02: Mas torzitasok, zajok keletkeznek a ket rendszernel es az analog zajokat es torzitasokat altalaban termeszetesebbnek erezzuk.
A cikkben emlitett eljaras (szerintem), semmi extra, hiszen nem lepi tul a CD szabvanyt, csupan a Master eloallitasanal jatszik.. vagyis h nem preselik, hanem a precizebb lezerrel egetik.. Tehat csak kevesebb (pit-land) hiba lesz az Audio CD-ken amit a boltban vasarolunk. Igy a PCM-nel a hibakompenzalo algoritmus 1 picit tobb karcot elbir..
Bar ezt csak en gondolom igy, a cikkben nincs semmi konkret (mar megint) meg aztan a Sony legujabb occso marketingfaszsaga erzodik a hirbol.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#73
Ne viccelj már, maga a hifipiac-os oldal is az általam linkelt oldalt linkeli az SACD és DVD-A-s összehasonlításban. Az a 48kHz-es szöveg meg egy téves fordítása a Wikis oldal egy mondatának! Az csak egy lehetséges varióció, hogy elöl 96kHz, hátul meg 48.
Ez a kép meg egyszerûen téves, vagy erõsen elavult. Nem tudom, volt-e valaha olyan, hogy 64x túlmintavételezésû 1-bites konvertereket alkalmaztak volna. Mint írtam ma már alap a 256-512x, és a profibb cuccok 768-1536x túlmintavételûek. Ehhez képest az SACD tényleg csak 64x...
Ez a kép meg egyszerûen téves, vagy erõsen elavult. Nem tudom, volt-e valaha olyan, hogy 64x túlmintavételezésû 1-bites konvertereket alkalmaztak volna. Mint írtam ma már alap a 256-512x, és a profibb cuccok 768-1536x túlmintavételûek. Ehhez képest az SACD tényleg csak 64x...
#72
Wikipedia-t azt hagyjuk, mert sajna tele van néha faszsággal is.
Amit én belinkeltem hifipiacos cucc...annak a leírása nem egyezik a Wikiével.
Mivel mind a kettõ mellett vannak érvek, és ellenérvek így nemvéletlen hogy van Universal Player.
Én egy kafa kis Marantz lejátszóval kacérkodom (DV7001). ez jó mindenre és megfizethetõ.
Abban is igazad van, hogy a CD is többet rejt, mint amit kihúznak belõle az esetek 90%-ban.
Vannak szuper jó felvételek, ezeknek gyakran az ára is durvább.
Amit én belinkeltem hifipiacos cucc...annak a leírása nem egyezik a Wikiével.
Mivel mind a kettõ mellett vannak érvek, és ellenérvek így nemvéletlen hogy van Universal Player.
Én egy kafa kis Marantz lejátszóval kacérkodom (DV7001). ez jó mindenre és megfizethetõ.
Abban is igazad van, hogy a CD is többet rejt, mint amit kihúznak belõle az esetek 90%-ban.
Vannak szuper jó felvételek, ezeknek gyakran az ára is durvább.
#71
Azért a 2. mondathoz hozzátenném, hogy az SACD-nek (jelenleg) még mindig nagyobb piaca van, mint a DVD-A-nak (sajnos), szóval a kiadók inkább az elõbbit választják, ha már homár.
#70
A #68-asban számodra tettem be azt a linket, hogy ráklikkelj (ha nem túl megerõltetõ), és megnézd azt a táblázatot, amibõl láthatod, hogy 5.1-ben is ott van a 96 kHz.
A hangmérnökök éppenséggel a DVD-A-ra szavaznak, a leírt okokból.
Egyébként tudok neked mutatni olyan CD alapú rendszert, ami úgy szól, hogy azt mondanád, ennél nem is nagyon kell jobb... Mert állatira nem mindegy, milyen elemekbõl áll az a hangrendszer. Szóval a CD-ben is jóval több potenciál van, mint amit általában kihasználnak. Pl. az átlagos CD-k keverése sem a legjobb minõségû, azaz úgy kell vadászni a megfelelõ minõségben elkészített CD-ket. De valószínû még így is több van, mint ahány SACD kiadvány.
Na ja, élvezni kell az audio élményt. Csak nem mindegy, hogy egy zenekart hallasz, vagy valami öszemosott förmedvényt. Dobot vagy puffogást, trombitát vagy orrfújást, stb. stb. (Bár ezt szerintem neked nem kell külön ecsetelni.)
A hangmérnökök éppenséggel a DVD-A-ra szavaznak, a leírt okokból.
Egyébként tudok neked mutatni olyan CD alapú rendszert, ami úgy szól, hogy azt mondanád, ennél nem is nagyon kell jobb... Mert állatira nem mindegy, milyen elemekbõl áll az a hangrendszer. Szóval a CD-ben is jóval több potenciál van, mint amit általában kihasználnak. Pl. az átlagos CD-k keverése sem a legjobb minõségû, azaz úgy kell vadászni a megfelelõ minõségben elkészített CD-ket. De valószínû még így is több van, mint ahány SACD kiadvány.
Na ja, élvezni kell az audio élményt. Csak nem mindegy, hogy egy zenekart hallasz, vagy valami öszemosott förmedvényt. Dobot vagy puffogást, trombitát vagy orrfújást, stb. stb. (Bár ezt szerintem neked nem kell külön ecsetelni.)
#69
Tud, de akkor nem az összes csatornáján.
Egyébként nem lényeg. kb 10 éve foglalkozom ezzel. Kettõ közül a SACD az amire sok hangmérnök szavazik...... nem véletlen. Effektíve én leszarom mi szól, mert ha jól szól és részletgazdag akkor mind1
. Élvezni kell a zenét, meg az audio élményt.
Ennyi
Egyébként nem lényeg. kb 10 éve foglalkozom ezzel. Kettõ közül a SACD az amire sok hangmérnök szavazik...... nem véletlen. Effektíve én leszarom mi szól, mert ha jól szól és részletgazdag akkor mind1
. Élvezni kell a zenét, meg az audio élményt.
Ennyi
#67
Figyelj. Teljesen jól tudom a különbséget a kettõ között. De azt nem tudom, miért is írkáltad be ezeket ide?
Egyébként a DVD-A 5.1-ben 96 kHz-t tud.
Egyébként a DVD-A 5.1-ben 96 kHz-t tud.
#66
Nem teljesen.
http://commons.wikimedia.org/wiki/Image😛CM-vs-DSD.svg
http://www.hifipiac.hu/external/sa-cd-gyik-html.html
Ezen a két linken elmagyarázzák a lényeget.
A DVD-A szabvány és az SACD között effektíve elég nagy különbség van.
A DVD Audio csak Stereoban tudja a 192 Khz/24bit PCM mintavételezést.
Multicsatornásan már lemegy 48Khz/24 bitre (5.1)
Ene kívül nincs Hibryd lemez......azaz nincs sima CD játszóra kompatíbilitása.
A SACD, 5.1-ben is ugyanazt tudja tárolni, mint Sztereoban, sõt az 5.1 lemez tartalmaz egy külön Sztereo sávot is, és ott a bármiben olvasható CD réteg.
ha egy Full SACD lemezt behelyezünk egy PC_be---fel sem ismeri, ha hibrid a lemez, akkor a CD réteget lája.
Nem rippelhetõ be, és nem írható át DVD lemezre, mert egyszerûen nem tudja a Drive, hogy mi a franc az. Ez igaz a DVD Audio lemezre is.
DVD és SACD ugyanúgy 650 nm lézert használ.
http://commons.wikimedia.org/wiki/Image😛CM-vs-DSD.svg
http://www.hifipiac.hu/external/sa-cd-gyik-html.html
Ezen a két linken elmagyarázzák a lényeget.
A DVD-A szabvány és az SACD között effektíve elég nagy különbség van.
A DVD Audio csak Stereoban tudja a 192 Khz/24bit PCM mintavételezést.
Multicsatornásan már lemegy 48Khz/24 bitre (5.1)
Ene kívül nincs Hibryd lemez......azaz nincs sima CD játszóra kompatíbilitása.
A SACD, 5.1-ben is ugyanazt tudja tárolni, mint Sztereoban, sõt az 5.1 lemez tartalmaz egy külön Sztereo sávot is, és ott a bármiben olvasható CD réteg.
ha egy Full SACD lemezt behelyezünk egy PC_be---fel sem ismeri, ha hibrid a lemez, akkor a CD réteget lája.
Nem rippelhetõ be, és nem írható át DVD lemezre, mert egyszerûen nem tudja a Drive, hogy mi a franc az. Ez igaz a DVD Audio lemezre is.
DVD és SACD ugyanúgy 650 nm lézert használ.
#65
A harmadik "bekezdést" átfogalmaznám: szal már azok is tudták a 2-300 kHz mintavételt (16 biten, nem 1), amit az akkori jobb CD-játszók 4-8x interpolált túlmintavételezésre használtak, mert nem volt 192kHz mintavételû (kommersz) forrás.
Oldal 1 / 3Következő →