Gondolkozz!
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#182
Mi van? Ennyire fáj gondolkodni? Ha egy ilyen topik tönkremegy akkor az biztos Magyarországon van. <#idiota>
#181
A gondolkodás, mint XXI. századi luxus. Lehetne egy ilyen dokumentumfilmet létrehozni.
Ha lehetne egy kívánságom, azt kívánnám, hogy: MINDENKI KEZDJEN EL GONDOLKODNI!
#180
Volt ilyen, hogy fejüknél összenõtt ikerpár már egyetemre járt, és azt akarták hogy válasszák akkor is szét õket, hogy ha kockázatos, vállalják a halált is. Sok órás mûtét után belehaltak.
Ha nem tudják különválasztani õket, akkor valószínûleg minden olyan megoldást kizárnak, ami a másikat is megölné...
Ha nem tudják különválasztani õket, akkor valószínûleg minden olyan megoldást kizárnak, ami a másikat is megölné...
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#179
egy éppen errõl szóló topicban (eutanázia) kérdeztem azt, hogy egy sziámi ikerpár, akik nem szétválaszhatóak és rendkívüli szenvedéseket okozó rákjuk van, egyikük még élni szeretne, míg a másik nem akar tovább élni, mi a teendõ - jogilag mi a helyes? Eutanázia vagy sem?!??!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#178
az euthanázia az illetõ akarata szerint a segítség megtagadása, ill. a halálba segítése.
Az abortusz nem euthanázia. Ez ügyben vannak akik a magzat élete védelmében állnak (pro life mozgalom) és vannak akik az anya önrendelkezési joga mellett (pro choice mozgalom).
Az meg hogy megmentsünk másokat, mint korábban írtam, hozzátartozik az emberiesség lényegéhez
Az abortusz nem euthanázia. Ez ügyben vannak akik a magzat élete védelmében állnak (pro life mozgalom) és vannak akik az anya önrendelkezési joga mellett (pro choice mozgalom).
Az meg hogy megmentsünk másokat, mint korábban írtam, hozzátartozik az emberiesség lényegéhez
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#177
érdekes dolgokat írsz.
pl.:
- génmanipuláció: az egy dolog, hogy tudjuk hogy ez a gén konkrétan ezért felelõs, de ott van a gének egymásra hatása, amibõl nem látjuk még mi lessz.
- az eutanázia és pl az ikerszétválasztás megint olyan dolgok amiket az orvostudomány fejlõdése hozott létre, de a mai orvosi etika nem tud velem mit kezdeni, viszont rengeteget foglalkozik vele, mert ugye mikor kezdõdik az élet? az abortusz már eutanázia? hány hetesig abortusz stb. ráadásul a sok genetikai betegség azért jön elõ, mert az orvostudomány miatt ezek az emberek életben maradna. DE az orvos mindeninek ugynazt nyújtja, õ nem dönthet ki kapa, ki ne a kezelést.
- mellesleg az ételekben a nõi hormonok vannak túlúlyban, ami megint új problémákat vet fel.
pl.:
- génmanipuláció: az egy dolog, hogy tudjuk hogy ez a gén konkrétan ezért felelõs, de ott van a gének egymásra hatása, amibõl nem látjuk még mi lessz.
- az eutanázia és pl az ikerszétválasztás megint olyan dolgok amiket az orvostudomány fejlõdése hozott létre, de a mai orvosi etika nem tud velem mit kezdeni, viszont rengeteget foglalkozik vele, mert ugye mikor kezdõdik az élet? az abortusz már eutanázia? hány hetesig abortusz stb. ráadásul a sok genetikai betegség azért jön elõ, mert az orvostudomány miatt ezek az emberek életben maradna. DE az orvos mindeninek ugynazt nyújtja, õ nem dönthet ki kapa, ki ne a kezelést.
- mellesleg az ételekben a nõi hormonok vannak túlúlyban, ami megint új problémákat vet fel.
-Ki volt az a hülye aki feltalálta a munkát? -A többiek mért nem verték meg?
#176
ja és még nyilván az is fontos e téren hogy klinikán végrehajtható genom vizsgálattal elõrejelezhetõ az egyéni kialakuló betegségek típusa és kialakulásának valószínûsége az adott életkorban! Magyarul az eddigi általános gyógyítás helyett -> az adott egyénre megszabott gyógyítás megléte (mint ahogy tudjuk hogy egyetlen gyógyszerre teljesen máshogy reagálhat 2 személy)
Genetikai beavatkozások terén aggodalmak, kérdések hogy meddig mehetünk el (fajnemesítés), mivel megtehetjük ezzel akár hogy ne legyenek asztmás emberek, és ezzel az erõvel azt is hogy kék legyen a gyerek szeme stb. magyarán hol a határ.
Hogy kié az egyén genetikai információja? Az egyéné? A társadalomé? Hiszen egy beavatkozás következményeket szül az egész társadalomra vonatkozóan, és az egyén felelõsséggel tartozik!
Meg mondta a vezérigazgató hogy nem érti miért tekintik annyira természetellenesnek a GM növényeket, mikor tudatosan cserélünk ki egy gént amirõl tudjuk hogy mit csinál, mint ahogy ezt a növényeken megteszik masszív radioaktív sugárzással, hogy spontán mutáció következzen be.
Hogy az aszpirint meg pár ilyen elsõ gyógyszert a mai eljárás szerint nem is lehetne engedélyeztetni.
Meg a betegjogról pár gondolat. Orvosi kezelés visszautasítása. (Jehova tanúi felekezet pl. visszautasítja a vérátömlesztést, vagy a szülõ megtagadja a gyermekének szánt vérátömlesztést (ilyenkor az orvosok megteszik, viszont közvetlen életveszélyben mégis átömlesztik a vért).
Mennyire megengedhetõ az hogy a szülõ eldöntse azt hogy kapjon, vagy ha úgy akarja, ne kapjon a gyereke védõoltást (mivel a többi gyereket is veszélyezteti).
Voltak példák -
- alsó felüknél összenõtt sziámi ikrek, az egyik szíve látta el a másiknak a testét is - ha eggyüttmaradnak, meghalnak, ha szétválasztják õket, akkor meg milyen elgondolás alapján vehetjük el szándékosan a másik gyerektõl az életet. A szülõk mélyen vallásosak voltak, nem engedélyezték a mûtétet "hadd legyen az Isten akarata szerint" -> bírósági per lett belõle, végül mégis szétválasztották õket, utólag a szülõk bevallották hogy örülnek hogy egy gyerekük életben maradt.
- egy gyereket alapvetõen eszközként hoztak létre, hogy a kistestvér egy speciális halálos betegségbõl mentse meg a bátyját (a donornak genetikailag hasonlónak kellett lennie, de ez más tényezõtõl is függött, és ez nem mindig jött össze)
- azt csinálták hogy a szülõk adták az ivarsejteket, és sok emberiót létrehozattak abból a célból, hogy közülük válasszák ki azt az egyet, aki megfelel a bátynak, és õ szülessen meg. (a többi meg nyilván "ment a szemétbe")
És innentõl kezdve a pillanat meghatározásának kérdése hogy a megtermékenyítéstõl kezdve mikortól kezdõdik az ember élete?
- euthanázia: létezik e haláljog? - kérdése. Az orvos általi passzív/aktív beavatkozás.
Más téma: növekvõ abortuszok száma (ami egészségügyi problémákat okoz, sok meddõséghez járult hozzá)
egyes helyeken a nõk 1/3-a szed fogamzásgátlót, ami bekerül az ivóvízbe, és ezekre és az ehhez hasonló anyagokra nincs szennyvíztisztítási technológia, mert csak a mikróbákat és az alapvetõ szennyezéseket szûrjük csak ki (volt ahol nem nagyon született gyerek emiatt) - a jövõben majd el kell érni azt a szintet nemsokára, ahol ezeket az anyagokat is szûrni fogják -> vagyis a jövõben keményen a többszörösét kell majd a csapívíznek megfizetni...
Genetikai beavatkozások terén aggodalmak, kérdések hogy meddig mehetünk el (fajnemesítés), mivel megtehetjük ezzel akár hogy ne legyenek asztmás emberek, és ezzel az erõvel azt is hogy kék legyen a gyerek szeme stb. magyarán hol a határ.
Hogy kié az egyén genetikai információja? Az egyéné? A társadalomé? Hiszen egy beavatkozás következményeket szül az egész társadalomra vonatkozóan, és az egyén felelõsséggel tartozik!
Meg mondta a vezérigazgató hogy nem érti miért tekintik annyira természetellenesnek a GM növényeket, mikor tudatosan cserélünk ki egy gént amirõl tudjuk hogy mit csinál, mint ahogy ezt a növényeken megteszik masszív radioaktív sugárzással, hogy spontán mutáció következzen be.
Hogy az aszpirint meg pár ilyen elsõ gyógyszert a mai eljárás szerint nem is lehetne engedélyeztetni.
Meg a betegjogról pár gondolat. Orvosi kezelés visszautasítása. (Jehova tanúi felekezet pl. visszautasítja a vérátömlesztést, vagy a szülõ megtagadja a gyermekének szánt vérátömlesztést (ilyenkor az orvosok megteszik, viszont közvetlen életveszélyben mégis átömlesztik a vért).
Mennyire megengedhetõ az hogy a szülõ eldöntse azt hogy kapjon, vagy ha úgy akarja, ne kapjon a gyereke védõoltást (mivel a többi gyereket is veszélyezteti).
Voltak példák -
- alsó felüknél összenõtt sziámi ikrek, az egyik szíve látta el a másiknak a testét is - ha eggyüttmaradnak, meghalnak, ha szétválasztják õket, akkor meg milyen elgondolás alapján vehetjük el szándékosan a másik gyerektõl az életet. A szülõk mélyen vallásosak voltak, nem engedélyezték a mûtétet "hadd legyen az Isten akarata szerint" -> bírósági per lett belõle, végül mégis szétválasztották õket, utólag a szülõk bevallották hogy örülnek hogy egy gyerekük életben maradt.
- egy gyereket alapvetõen eszközként hoztak létre, hogy a kistestvér egy speciális halálos betegségbõl mentse meg a bátyját (a donornak genetikailag hasonlónak kellett lennie, de ez más tényezõtõl is függött, és ez nem mindig jött össze)
- azt csinálták hogy a szülõk adták az ivarsejteket, és sok emberiót létrehozattak abból a célból, hogy közülük válasszák ki azt az egyet, aki megfelel a bátynak, és õ szülessen meg. (a többi meg nyilván "ment a szemétbe")
És innentõl kezdve a pillanat meghatározásának kérdése hogy a megtermékenyítéstõl kezdve mikortól kezdõdik az ember élete?
- euthanázia: létezik e haláljog? - kérdése. Az orvos általi passzív/aktív beavatkozás.
Más téma: növekvõ abortuszok száma (ami egészségügyi problémákat okoz, sok meddõséghez járult hozzá)
egyes helyeken a nõk 1/3-a szed fogamzásgátlót, ami bekerül az ivóvízbe, és ezekre és az ehhez hasonló anyagokra nincs szennyvíztisztítási technológia, mert csak a mikróbákat és az alapvetõ szennyezéseket szûrjük csak ki (volt ahol nem nagyon született gyerek emiatt) - a jövõben majd el kell érni azt a szintet nemsokára, ahol ezeket az anyagokat is szûrni fogják -> vagyis a jövõben keményen a többszörösét kell majd a csapívíznek megfizetni...
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#175
holnap!
http://www.youtube.com/watch?v=T1Td7TUbO30
http://www.youtube.com/watch?v=T1Td7TUbO30
Nem én vagyok bezárva közétek. Ti vagytok összezárva velem. [‡‡‡‡‡‡__]
#174
ez érdekesen hangzik, bár tény ami tény, sokan már 5 perccel a gyógyszer bevétele után is jobban lesznek, pedig az még csak fel sem szívódott, egyszerû pszichológia 😄
-Ki volt az a hülye aki feltalálta a munkát? -A többiek mért nem verték meg?
#173
nyisd ki 1 órára az ablakot... még mindig meleg van?
-Ki volt az a hülye aki feltalálta a munkát? -A többiek mért nem verték meg?
#172
egy másik dolog, hogy a gyógyszerek témáját illetõen eszembe jutott a Bioetika óra múltkori vendégelõadója, a Solvo biotechnológiai cég vezérigazgatója (õk ott vannak a tanszék felett),
hogy ugye az orvostudomány csak szerek hatásait jegyezte csak fel és hasznosította (megfigyelésbõl ugye hogy ez a gyökér meg egy szer erre meg arra a betegségre jó) és nem a beavatkozási helyet, ill. hogy sok közülük csak tüneti szinten kezel.
beszélt számokról hogy mittomén a gyógyszerek 60%-kának nincs semmilyen hatása. És hogy a biotech fejlesztéseknek köszönhetõen majd az Összes gyógyszer összesen 400 ismert targetpontja kb 6000 targetre fog bõvülni, vagyis ezekben az évtizedekben- századokban olyan hatalmas áttörés lesz majd ugye folyamatban, ami a több ezer éves orvostudományt egy suhintással fogja maga mögé utasítani ezen a téren
hogy ugye az orvostudomány csak szerek hatásait jegyezte csak fel és hasznosította (megfigyelésbõl ugye hogy ez a gyökér meg egy szer erre meg arra a betegségre jó) és nem a beavatkozási helyet, ill. hogy sok közülük csak tüneti szinten kezel.
beszélt számokról hogy mittomén a gyógyszerek 60%-kának nincs semmilyen hatása. És hogy a biotech fejlesztéseknek köszönhetõen majd az Összes gyógyszer összesen 400 ismert targetpontja kb 6000 targetre fog bõvülni, vagyis ezekben az évtizedekben- századokban olyan hatalmas áttörés lesz majd ugye folyamatban, ami a több ezer éves orvostudományt egy suhintással fogja maga mögé utasítani ezen a téren
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#171
hát figyelj lehet fizikai tényezõ (nem tudom hogy meleg e vagy fülledt e a szobád akár fûtéstõl érzed úgy akár mástól) lehet pszihológiai vagy biológiai tényezõ is, mittudomén gondolom lehet akár ilyen a fal színe, hogy valamitõl fokozottabb vagy, túl zártnak érzed a szobát mittudomén.
hogyha egyszerûen ha a hõmérõ ugyanazt a hõmérsékletet mutatja, akkor értelemszerûen nem a körülvevõ környezet változik, hanem te
hogyha egyszerûen ha a hõmérõ ugyanazt a hõmérsékletet mutatja, akkor értelemszerûen nem a körülvevõ környezet változik, hanem te
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#170
lehet azért mert nem jársz suliba nincsenek barátaid és ismeretlen netes emberek is utálnak..
Nézd meg a saját fórumomat! Az adatlapomon megtalálod!
#169
Ha valami undorító, akkor gusztustalan. Ha viszont nem undorító, akkor dorító, tehát guszta. Na ezen tessék gondolkodni. -.-
ʇxǝʇ ʎɯ oʇ sıɥʇ pıp doɹp ssɐq ǝɥʇ
#168
Én például most azon gondolkoztam, hogy miért van nekem melegem minden este(csak este, napközbe nem). Nem értem...
TDU nick: mamabala VISSZATÉRTEM NEM LESZ VIDEÓ SE KÉP!
#167
ha elég erõs a szag akkor nem szokik hozzá a receptor :-)
-Ki volt az a hülye aki feltalálta a munkát? -A többiek mért nem verték meg?
#166
nem pihentetni kell, megszokod és kész. ha nincs állandó szag hanem csak idõnként érzed egy forrásból akkor meg ez van :p
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#165
és kb. mennyi ez az idõ, ameddig pihentetni kell?
mert múltkor pl. egész este éreztem egy illatot, de úgy, hogy a levegõ keringése miatt olyan 5 másodpercenként csapott meg.
elég kellemetlen már egy idõ után 😄
mert múltkor pl. egész este éreztem egy illatot, de úgy, hogy a levegõ keringése miatt olyan 5 másodpercenként csapott meg.
elég kellemetlen már egy idõ után 😄
#164
Ez meg csak az "(El)gondolkodtató" topik,szóval a francnak kell lassan ennyi 😊 Gondolkozz! xD
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#163
Õk elmélkednek. Mi gondolkozunk. Naés?
\"Az egyetlen különbség köztem és egy őrült között az, hogy én nem vagyok őrült.\"
#162
tényleg alreg vagyok ám-.-
#161
<#guluszem1> értem (azthiszem) :-)))
#160
nem az agyad nem fogja fel, hanem úgymond elfárad a receptor, azaz a sejt folyamatai leállnak, nem generálódik inger. ahhoz hogy újra ingerületbe jöjjön, a megkötött anyagnak le kell disszociálni a receptorról, és eltelni egy kis idõnek, míg a sejt visszaáll alap állapotába. amíg fennáll a szag, addi a leváló szagmolekula helyére mindig van másik, így a receptor nem tud visszaállni alapállapotba.
-Ki volt az a hülye aki feltalálta a munkát? -A többiek mért nem verték meg?
#159
Egészben, meg mint élõlény nem 😛
#158
így van
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#157
Multkor arról beszélgettem valakikkel hogy mi állandó az életben. Rájöttem hogy feleslege ilyet keresni mert én sem vagyok állandó...
\"Az egyetlen különbség köztem és egy őrült között az, hogy én nem vagyok őrült.\"
#156
A szaglás egyelõre olyan bonyolult érzékszerv, hogy még ma sem nagyon értjük hogyan mûködik. Ráadásul ha pár percig érzünk egy szagot, akkor utána azt már nem érezzük (csak hosszabb pihentetés után). Szerintem a számunkra szükségtelen szagokat kiszûri az agyunk, érezzük csak nem fogjuk fel.
#155
egyelõre én sem :p
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#154
Nincs semilyen utalás arra, hogy a törzsek erõsebbek akartak lenni másoknál. Azt sejthetjük viszont, hogy féltek a természettõl és tiszteletben tartották az életet is, ha leöltek egy állatot és megették, utána szertartást végeztek az állat tiszteletére. Nyilván lehettek összetûzések, de nem biztos, hogy életet vettek el ez miatt (ugye erre következtethetünk a fennmaradt régészeti leletekbõl, és a ma is élõ természeti népekbõl, és a Keleti filozófiák sokkal inkább ezekre alapulnak).
Valószínûleg a legtöbb birodalom késõbb összefogás miatt jött létre, de az elsõ civilizációk valószínûleg egymástól függetlenül jöttek létre (ha jól tudom elsõk közt Mezopotámia, Kína, Egyiptom). Az eszköz valószínûleg a vallás volt, de hogyan kezdõdhetett.
Errõl egyik órán beszéltünk a suliban; valószínûleg volt 1-1 ember, aki úgy gondolta, mi lenne ha a munkáját mással csináltatná meg maga helyett, és õ meg átvenné a rangidõs (vagy varázsló) szerepét. Ugye úgy lehettek a törzsek, hogy a legidõsebb volt a vezetõ, sámán, és mindenkinek kellett dolgoznia (gyûjtögetni, vadászni, szertartásokon résztvenni és zenélni, stb.).
Ennek is az elõzménye (ugye elõtte elég sokáig törzsekben éltek), hogy letelepedtek valahova és ott építkeztek be, megjelentek a magántulajdonok (amíg vándoroltak, nem nagyon voltak ilyenek, fõleg olyan hogy lakás, ház, stb...).
Persze ezek feltételezések. Szerintem érdemes elgondolkodni, hogy hogyan gondolkodhatott az, aki elõször megpróbált kitõrni a korábbi életmódból, és hogy hogyan jutottunk el a mai gondolkodás módig.
Valószínûleg a legtöbb birodalom késõbb összefogás miatt jött létre, de az elsõ civilizációk valószínûleg egymástól függetlenül jöttek létre (ha jól tudom elsõk közt Mezopotámia, Kína, Egyiptom). Az eszköz valószínûleg a vallás volt, de hogyan kezdõdhetett.
Errõl egyik órán beszéltünk a suliban; valószínûleg volt 1-1 ember, aki úgy gondolta, mi lenne ha a munkáját mással csináltatná meg maga helyett, és õ meg átvenné a rangidõs (vagy varázsló) szerepét. Ugye úgy lehettek a törzsek, hogy a legidõsebb volt a vezetõ, sámán, és mindenkinek kellett dolgoznia (gyûjtögetni, vadászni, szertartásokon résztvenni és zenélni, stb.).
Ennek is az elõzménye (ugye elõtte elég sokáig törzsekben éltek), hogy letelepedtek valahova és ott építkeztek be, megjelentek a magántulajdonok (amíg vándoroltak, nem nagyon voltak ilyenek, fõleg olyan hogy lakás, ház, stb...).
Persze ezek feltételezések. Szerintem érdemes elgondolkodni, hogy hogyan gondolkodhatott az, aki elõször megpróbált kitõrni a korábbi életmódból, és hogy hogyan jutottunk el a mai gondolkodás módig.
#153
Láttam egy dokumentumfilmet ami szerint az emberiség hirtelen fejlõdése valamilyen földönkívüli behatás következménye. Szerintetek lehetséges?😄 Én nem hiszem.
\"Az egyetlen különbség köztem és egy őrült között az, hogy én nem vagyok őrült.\"
#152
"A cigaretta mellékhatásaként jelentkezõ durva kátrányszagot azt azért hoztam fel példának, mert az már olyan jelentõs szagkülönbség, amit egy nemdohányos is megtapasztalhat"
de azt akkor sem a tüdõ szaga, csak az anyagé, ami a tüdõbe került, és olyanná tette a szagát, de akkor sem a tüdõbõl származik 😊 ennyi erõvel az alkoholszag is ilyen
amikor odateszed a gézdarabot, elszokik az orrod a normális levegõtõl (illat). Ez mindenre igaz, mert idõ után mindent megszokik az ember orra.
ha meg valaki több ideig nem eszik (nem dohányosokról beszélünk), meg nem iszik, akkor is annak hogy kinek milyen szájszaga van, vagy hogy felfûtött e a testhõmérséklete vagy nem (páratartalom), sokkal nagyobb jelentõsége van sztem
de azt akkor sem a tüdõ szaga, csak az anyagé, ami a tüdõbe került, és olyanná tette a szagát, de akkor sem a tüdõbõl származik 😊 ennyi erõvel az alkoholszag is ilyen
amikor odateszed a gézdarabot, elszokik az orrod a normális levegõtõl (illat). Ez mindenre igaz, mert idõ után mindent megszokik az ember orra.
ha meg valaki több ideig nem eszik (nem dohányosokról beszélünk), meg nem iszik, akkor is annak hogy kinek milyen szájszaga van, vagy hogy felfûtött e a testhõmérséklete vagy nem (páratartalom), sokkal nagyobb jelentõsége van sztem
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#151
A cigaretta mellékhatásaként jelentkezõ durva kátrányszagot azt azért hoztam fel példának, mert az már olyan jelentõs szagkülönbség, amit egy nemdohányos is megtapasztalhat. De ha kellõen érzékeny lenne a szaglása az embereknek, akkor szerintem a nemdohányosok orron át kilégzett levegõje közt is különbséget lehetne tenni.
Mellesleg a szaglással kapcsolatban játszd el esetleg, hogy amikor tisztának érzed a levegõt (bár nem tudom hol élsz), akkor tégy az orrod elé kb. 20-30-40 percre, vizes, több rétegben összehajtott gézdarabot. Azon keresztül vedd a levegõt, és mikor leveszed, akkor csodálkozva fogod tapasztalni, hogy olyan szagfertõ van körülötted a levegõben, hogy csak nézel majd ki a fejedbõl. Az más kérdés, hogy hamarosan ismét hozzászokik az orrod... azaz érzéketlen leszel azon szagokra, amiken pár perccel korábban megilletõdtél.
Mellesleg a szaglással kapcsolatban játszd el esetleg, hogy amikor tisztának érzed a levegõt (bár nem tudom hol élsz), akkor tégy az orrod elé kb. 20-30-40 percre, vizes, több rétegben összehajtott gézdarabot. Azon keresztül vedd a levegõt, és mikor leveszed, akkor csodálkozva fogod tapasztalni, hogy olyan szagfertõ van körülötted a levegõben, hogy csak nézel majd ki a fejedbõl. Az más kérdés, hogy hamarosan ismét hozzászokik az orrod... azaz érzéketlen leszel azon szagokra, amiken pár perccel korábban megilletõdtél.
.- ...- ..-.. .-.. . -- ..-.. -. -.-- --- .-.. -.-- .- -. --..-- -- .. -. - .- ... . --. --. --..-- ---... -- .. -. -.. . -. -.- .. -. . -.- ...- .- -. .-.-.-
#150
na álljunk meg amit egy cigis csinál annak a következménye nem secperc alatt tûnik el mint a kámfor a tüdõbõl.
A kátrányban számos olyan anyag (savak, alkoholok, ketonok, aromás szénhidrogének, cianid és nitriogénoxid) van, ami károsítja a tüdõszövetet és súlyos betegségeket okozhat.
szóval az tökre más amit a tüdõ termel és más az amit az ember szépen bejuttat oda (hogy még tönkre is teszi az megint más)
A kátrányban számos olyan anyag (savak, alkoholok, ketonok, aromás szénhidrogének, cianid és nitriogénoxid) van, ami károsítja a tüdõszövetet és súlyos betegségeket okozhat.
szóval az tökre más amit a tüdõ termel és más az amit az ember szépen bejuttat oda (hogy még tönkre is teszi az megint más)
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#149
Van annak szaga, csak nem elég érzékeny (az embereknek /) mindenkinek a szaglóhámja.
Egy dohányosnak az orron kifújt levegõjét már megéreznéd te is (hacsak nem dohányzol magad is). Nem a cigifüstösre gondolok, hanem amikor épp nem dohányzik.
Mint ahogy akik érzékenyebbek, azt is megérzik, ha egy dohányzó személy készít süteményt... -> semmi más nem érzõdik át - bármennyire is finom a sütemény - csak a tömény kátrány. De aki nem érzékeny rá, annak fel sem tûnik és jó étvággyal elfogyasztja. Szerintem ez itt sincs másképp.
Egy dohányosnak az orron kifújt levegõjét már megéreznéd te is (hacsak nem dohányzol magad is). Nem a cigifüstösre gondolok, hanem amikor épp nem dohányzik.
Mint ahogy akik érzékenyebbek, azt is megérzik, ha egy dohányzó személy készít süteményt... -> semmi más nem érzõdik át - bármennyire is finom a sütemény - csak a tömény kátrány. De aki nem érzékeny rá, annak fel sem tûnik és jó étvággyal elfogyasztja. Szerintem ez itt sincs másképp.
.- ...- ..-.. .-.. . -- ..-.. -. -.-- --- .-.. -.-- .- -. --..-- -- .. -. - .- ... . --. --. --..-- ---... -- .. -. -.. . -. -.- .. -. . -.- ...- .- -. .-.-.-
#148
a fény nem zavaró dolgokon megy keresztül, hanem olyan dolgokon amik pont hogy lehetõvé teszik hogy láss. A fény átmegy a
1. Szaruhártyán (megtöri a fényt. Domború felszíne összetéríti a rajta áthaladó fénysugarakat. A szaruhártya hibátlan alakja, felszínének egyenletessége és anyagának tisztasága elengedhetetlen feltételei a tiszta látás kialakulásának.)
2. Csarnokvíz (termelõdése és elvezetése közötti egyensúly hozza létre a szem belsõ nyomását, ez is átlátszó)
3. Pupilla (a szembe jutó fény mennyiségének szabályozása a környezeti fényviszonyoknak megfelelõen, olyan mint a fényképezõgép blendéje, ennek a közepén megy be csak a fény, vagyis nem állja a fény útját)
4. Szemlencse (másik törõközeg)
5. Üvegtest (98%-a víz + ideghártya mechanikai védelmének biztosítása)
6. Ideghártyán (retina) vetül a fókuszált fény a sárgafoltra (127 millió receptorsejt = csapok + pálcikák -> fényhatásra kémiai anyag termelõdés -> idegsejteken a fényinger szállítása
-> a látóidegfõben szedõdnek össze az ingerületet továbbító idegsejtek nyúlványai az egész ideghártyáról -> a látóideg a szemgolyón kívül folytatja az útját az agykéregbe
Na most te érzed a szén-dioxid szagát? nem. Nem is egy olyan molekula amit érezni kell. Amit te belélegzel levegõt, annak van szaga és ugyanazt fújod ki a tüdõdbõl (egy kicsit átalakulva). Annyi liternyi levegõben megtörténik a gázcsere, ott nem is szabadna történnie másnak, mint hogy kicserélõdjenek a gázok amiket amúgy sem érzel.
Mondjuk itt egy írás:
" A hörgõk többszörös elágazódás után a tüdõhólyagocskákban vegzodnek. Ezek igen vékony falán keresztül történik a gázcsere: a belégzett levegõbõl az oxigén a tüdõhólyagocskát körülfutó hajszálerekbe, tehát a vérbe jut, míg a vérbõl a szén-dioxid ellentétes irányba, a tüdõhólyagocskákba kerül, ahonnan a kilégzés távolítja el a külvilágba.
Az emberi tüdõben mintegy 300 millió tüdõhólyagocska gondoskodik arról, hogy a vérbe elegendõ oxigén jusson, a szervezet pedig megszabaduljon az anyagcseretermékektõl. A tüdõhólyagocskák összfelülete egy teniszpálya nagyságának felel meg. A hörgõket belülrõl bélelõ nyálkahártya nagy részét úgynevezett csillószõrös sejtek fedik. Köztük váladéktermelõ sejtek - kehelysejtek - vannak, amelyeknek a váladéka a nyálkahártya alatti rétegben lévõ nyákmirigyek váladékával együtt vékony rétegben borítja a nyálkahártya felszínét ("nyákszõnyeg").
A csillószõröknek fontos szerepük van a tüdõ, a hörgõk "öntisztulásában": a csillószõrök kifelé irányuló állandó csapkodása a nyákszõnyeget folyamatosan kifelé mozdítja.el, és így eltávolítja a tüdõbõl a bejutott szennyezõdést. Bizonyos hatásokra (elsõsorban a cigarettafüstre) a csillószõrök mozgása megbénul, késõbb el is pusztulnak, ami súlyos következményekkel jár."
Most a nyákszõnyeget meg a nyálkahártyát szerintem nem nagyon éreznéd, vagy azért mert nem számottevõ vagy mert nincs is szaga, merthát azt minek éreznénk? Fölösleges
1. Szaruhártyán (megtöri a fényt. Domború felszíne összetéríti a rajta áthaladó fénysugarakat. A szaruhártya hibátlan alakja, felszínének egyenletessége és anyagának tisztasága elengedhetetlen feltételei a tiszta látás kialakulásának.)
2. Csarnokvíz (termelõdése és elvezetése közötti egyensúly hozza létre a szem belsõ nyomását, ez is átlátszó)
3. Pupilla (a szembe jutó fény mennyiségének szabályozása a környezeti fényviszonyoknak megfelelõen, olyan mint a fényképezõgép blendéje, ennek a közepén megy be csak a fény, vagyis nem állja a fény útját)
4. Szemlencse (másik törõközeg)
5. Üvegtest (98%-a víz + ideghártya mechanikai védelmének biztosítása)
6. Ideghártyán (retina) vetül a fókuszált fény a sárgafoltra (127 millió receptorsejt = csapok + pálcikák -> fényhatásra kémiai anyag termelõdés -> idegsejteken a fényinger szállítása
-> a látóidegfõben szedõdnek össze az ingerületet továbbító idegsejtek nyúlványai az egész ideghártyáról -> a látóideg a szemgolyón kívül folytatja az útját az agykéregbe
Na most te érzed a szén-dioxid szagát? nem. Nem is egy olyan molekula amit érezni kell. Amit te belélegzel levegõt, annak van szaga és ugyanazt fújod ki a tüdõdbõl (egy kicsit átalakulva). Annyi liternyi levegõben megtörténik a gázcsere, ott nem is szabadna történnie másnak, mint hogy kicserélõdjenek a gázok amiket amúgy sem érzel.
Mondjuk itt egy írás:
" A hörgõk többszörös elágazódás után a tüdõhólyagocskákban vegzodnek. Ezek igen vékony falán keresztül történik a gázcsere: a belégzett levegõbõl az oxigén a tüdõhólyagocskát körülfutó hajszálerekbe, tehát a vérbe jut, míg a vérbõl a szén-dioxid ellentétes irányba, a tüdõhólyagocskákba kerül, ahonnan a kilégzés távolítja el a külvilágba.
Az emberi tüdõben mintegy 300 millió tüdõhólyagocska gondoskodik arról, hogy a vérbe elegendõ oxigén jusson, a szervezet pedig megszabaduljon az anyagcseretermékektõl. A tüdõhólyagocskák összfelülete egy teniszpálya nagyságának felel meg. A hörgõket belülrõl bélelõ nyálkahártya nagy részét úgynevezett csillószõrös sejtek fedik. Köztük váladéktermelõ sejtek - kehelysejtek - vannak, amelyeknek a váladéka a nyálkahártya alatti rétegben lévõ nyákmirigyek váladékával együtt vékony rétegben borítja a nyálkahártya felszínét ("nyákszõnyeg").
A csillószõröknek fontos szerepük van a tüdõ, a hörgõk "öntisztulásában": a csillószõrök kifelé irányuló állandó csapkodása a nyákszõnyeget folyamatosan kifelé mozdítja.el, és így eltávolítja a tüdõbõl a bejutott szennyezõdést. Bizonyos hatásokra (elsõsorban a cigarettafüstre) a csillószõrök mozgása megbénul, késõbb el is pusztulnak, ami súlyos következményekkel jár."
Most a nyákszõnyeget meg a nyálkahártyát szerintem nem nagyon éreznéd, vagy azért mert nem számottevõ vagy mert nincs is szaga, merthát azt minek éreznénk? Fölösleges
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#147
a fény nem zavaró dolgokon megy keresztül, hanem olyan dolgokon amik pont hogy lehetõvé teszik hogy láss. A fény átmegy a
1. Szaruhártyán (megtöri a fényt. Domború felszíne összetéríti a rajta áthaladó fénysugarakat. A szaruhártya hibátlan alakja, felszínének egyenletessége és anyagának tisztasága elengedhetetlen feltételei a tiszta látás kialakulásának.)
2. Csarnokvíz (termelõdése és elvezetése közötti egyensúly hozza létre a szem belsõ nyomását, ez is átlátszó)
3. Pupilla (a szembe jutó fény mennyiségének szabályozása a környezeti fényviszonyoknak megfelelõen, olyan mint a fényképezõgép blendéje, ennek a közepén megy be csak a fény)
4. Szemlencse (másik törõközeg)
5. Üvegtest (98%-a víz + ideghártya mechanikai védelmének biztosítása)
6. Ideghártyán (retina) vetül a fókuszált fény a sárgafoltra (127 millió receptorsejt = csapok + pálcikák -> fényhatásra kémiai anyag termelõdés -> idegsejteken a fényinger szállítása
-> a látóidegfõben szedõdnek össze az ingerületet továbbító idegsejtek nyúlványai az egész ideghártyáról -> a látóideg a szemgolyón kívül folytatja az útját az agykéregbe
Na most te érzed a szén-dioxid szagát? nem. Nem is egy olyan molekula amit érezni kell. Amit te belélegzel levegõt, annak van szaga és ugyanazt fújod ki a tüdõdbõl (egy kicsit átalakulva). Annyi liternyi levegõben megtörténik a gázcsere, ott nem is szabadna történnie másnak, mint hogy kicserélõdjenek a gázok amiket amúgy sem érzel.
Mondjuk itt egy írás:
" A hörgõk többszörös elágazódás után a tüdõhólyagocskákban vegzodnek. Ezek igen vékony falán keresztül történik a gázcsere: a belégzett levegõbõl az oxigén a tüdõhólyagocskát körülfutó hajszálerekbe, tehát a vérbe jut, míg a vérbõl a szén-dioxid ellentétes irányba, a tüdõhólyagocskákba kerül, ahonnan a kilégzés távolítja el a külvilágba.
Az emberi tüdõben mintegy 300 millió tüdõhólyagocska gondoskodik arról, hogy a vérbe elegendõ oxigén jusson, a szervezet pedig megszabaduljon az anyagcseretermékektõl. A tüdõhólyagocskák összfelülete egy teniszpálya nagyságának felel meg. A hörgõket belülrõl bélelõ nyálkahártya nagy részét úgynevezett csillószõrös sejtek fedik. Köztük váladéktermelõ sejtek - kehelysejtek - vannak, amelyeknek a váladéka a nyálkahártya alatti rétegben lévõ nyákmirigyek váladékával együtt vékony rétegben borítja a nyálkahártya felszínét ("nyákszõnyeg").
A csillószõröknek fontos szerepük van a tüdõ, a hörgõk "öntisztulásában": a csillószõrök kifelé irányuló állandó csapkodása a nyákszõnyeget folyamatosan kifelé mozdítja.el, és így eltávolítja a tüdõbõl a bejutott szennyezõdést. Bizonyos hatásokra (elsõsorban a cigarettafüstre) a csillószõrök mozgása megbénul, késõbb el is pusztulnak, ami súlyos következményekkel jár."
Most a nyákszõnyeget meg a nyálkahártyát szerintem nem nagyon éreznéd, vagy azért mert nem számottevõ vagy mert nincs is szaga, merthát azt minek éreznénk? Fölösleges
1. Szaruhártyán (megtöri a fényt. Domború felszíne összetéríti a rajta áthaladó fénysugarakat. A szaruhártya hibátlan alakja, felszínének egyenletessége és anyagának tisztasága elengedhetetlen feltételei a tiszta látás kialakulásának.)
2. Csarnokvíz (termelõdése és elvezetése közötti egyensúly hozza létre a szem belsõ nyomását, ez is átlátszó)
3. Pupilla (a szembe jutó fény mennyiségének szabályozása a környezeti fényviszonyoknak megfelelõen, olyan mint a fényképezõgép blendéje, ennek a közepén megy be csak a fény)
4. Szemlencse (másik törõközeg)
5. Üvegtest (98%-a víz + ideghártya mechanikai védelmének biztosítása)
6. Ideghártyán (retina) vetül a fókuszált fény a sárgafoltra (127 millió receptorsejt = csapok + pálcikák -> fényhatásra kémiai anyag termelõdés -> idegsejteken a fényinger szállítása
-> a látóidegfõben szedõdnek össze az ingerületet továbbító idegsejtek nyúlványai az egész ideghártyáról -> a látóideg a szemgolyón kívül folytatja az útját az agykéregbe
Na most te érzed a szén-dioxid szagát? nem. Nem is egy olyan molekula amit érezni kell. Amit te belélegzel levegõt, annak van szaga és ugyanazt fújod ki a tüdõdbõl (egy kicsit átalakulva). Annyi liternyi levegõben megtörténik a gázcsere, ott nem is szabadna történnie másnak, mint hogy kicserélõdjenek a gázok amiket amúgy sem érzel.
Mondjuk itt egy írás:
" A hörgõk többszörös elágazódás után a tüdõhólyagocskákban vegzodnek. Ezek igen vékony falán keresztül történik a gázcsere: a belégzett levegõbõl az oxigén a tüdõhólyagocskát körülfutó hajszálerekbe, tehát a vérbe jut, míg a vérbõl a szén-dioxid ellentétes irányba, a tüdõhólyagocskákba kerül, ahonnan a kilégzés távolítja el a külvilágba.
Az emberi tüdõben mintegy 300 millió tüdõhólyagocska gondoskodik arról, hogy a vérbe elegendõ oxigén jusson, a szervezet pedig megszabaduljon az anyagcseretermékektõl. A tüdõhólyagocskák összfelülete egy teniszpálya nagyságának felel meg. A hörgõket belülrõl bélelõ nyálkahártya nagy részét úgynevezett csillószõrös sejtek fedik. Köztük váladéktermelõ sejtek - kehelysejtek - vannak, amelyeknek a váladéka a nyálkahártya alatti rétegben lévõ nyákmirigyek váladékával együtt vékony rétegben borítja a nyálkahártya felszínét ("nyákszõnyeg").
A csillószõröknek fontos szerepük van a tüdõ, a hörgõk "öntisztulásában": a csillószõrök kifelé irányuló állandó csapkodása a nyákszõnyeget folyamatosan kifelé mozdítja.el, és így eltávolítja a tüdõbõl a bejutott szennyezõdést. Bizonyos hatásokra (elsõsorban a cigarettafüstre) a csillószõrök mozgása megbénul, késõbb el is pusztulnak, ami súlyos következményekkel jár."
Most a nyákszõnyeget meg a nyálkahártyát szerintem nem nagyon éreznéd, vagy azért mert nem számottevõ vagy mert nincs is szaga, merthát azt minek éreznénk? Fölösleges
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#146
a fény nem zavaró dolgokon megy keresztül, hanem olyan dolgokon amik pont hogy lehetõvé teszik hogy láss. A fény átmegy a
1. Szaruhártyán (megtöri a fényt. Domború felszíne összetéríti a rajta áthaladó fénysugarakat. A szaruhártya hibátlan alakja, felszínének egyenletessége és anyagának tisztasága elengedhetetlen feltételei a tiszta látás kialakulásának.)
2. Csarnokvíz (termelõdése és elvezetése közötti egyensúly hozza létre a szem belsõ nyomását, ez is átlátszó)
3. Pupilla (a szembe jutó fény mennyiségének szabályozása a környezeti fényviszonyoknak megfelelõen, olyan mint a fényképezõgép blendéje)
4. Szemlencse (másik törõközeg)
5. Üvegtest (98%-a víz + ideghártya mechanikai védelmének biztosítása)
6. Ideghártyán (retina) vetül a fókuszált fény a sárgafoltra (127 millió receptorsejt = csapok + pálcikák -> fényhatásra kémiai anyag termelõdés -> idegsejteken a fényinger szállítása
-> a látóidegfõben szedõdnek össze az ingerületet továbbító idegsejtek nyúlványai az egész ideghártyáról -> a látóideg a szemgolyón kívül folytatja az útját az agykéregbe
Na most te érzed a szén-dioxid szagát? nem. Nem is egy olyan molekula amit érezni kell. Amit te belélegzel levegõt, annak van szaga és ugyanazt fújod ki a tüdõdbõl (egy kicsit átalakulva). Annyi liternyi levegõben megtörténik a gázcsere, ott nem is szabadna történnie másnak, mint hogy kicserélõdjenek a gázok amiket amúgy sem érzel.
Mondjuk itt egy írás:
" A hörgõk többszörös elágazódás után a tüdõhólyagocskákban vegzodnek. Ezek igen vékony falán keresztül történik a gázcsere: a belégzett levegõbõl az oxigén a tüdõhólyagocskát körülfutó hajszálerekbe, tehát a vérbe jut, míg a vérbõl a szén-dioxid ellentétes irányba, a tüdõhólyagocskákba kerül, ahonnan a kilégzés távolítja el a külvilágba.
Az emberi tüdõben mintegy 300 millió tüdõhólyagocska gondoskodik arról, hogy a vérbe elegendõ oxigén jusson, a szervezet pedig megszabaduljon az anyagcseretermékektõl. A tüdõhólyagocskák összfelülete egy teniszpálya nagyságának felel meg. A hörgõket belülrõl bélelõ nyálkahártya nagy részét úgynevezett csillószõrös sejtek fedik. Köztük váladéktermelõ sejtek - kehelysejtek - vannak, amelyeknek a váladéka a nyálkahártya alatti rétegben lévõ nyákmirigyek váladékával együtt vékony rétegben borítja a nyálkahártya felszínét ("nyákszõnyeg").
A csillószõröknek fontos szerepük van a tüdõ, a hörgõk "öntisztulásában": a csillószõrök kifelé irányuló állandó csapkodása a nyákszõnyeget folyamatosan kifelé mozdítja.el, és így eltávolítja a tüdõbõl a bejutott szennyezõdést. Bizonyos hatásokra (elsõsorban a cigarettafüstre) a csillószõrök mozgása megbénul, késõbb el is pusztulnak, ami súlyos következményekkel jár."
Most a nyákszõnyeget meg a nyálkahártyát szerintem nem nagyon éreznéd, vagy azért mert nem számottevõ vagy mert nincs is szaga, merthát azt minek éreznénk? Fölösleges
1. Szaruhártyán (megtöri a fényt. Domború felszíne összetéríti a rajta áthaladó fénysugarakat. A szaruhártya hibátlan alakja, felszínének egyenletessége és anyagának tisztasága elengedhetetlen feltételei a tiszta látás kialakulásának.)
2. Csarnokvíz (termelõdése és elvezetése közötti egyensúly hozza létre a szem belsõ nyomását, ez is átlátszó)
3. Pupilla (a szembe jutó fény mennyiségének szabályozása a környezeti fényviszonyoknak megfelelõen, olyan mint a fényképezõgép blendéje)
4. Szemlencse (másik törõközeg)
5. Üvegtest (98%-a víz + ideghártya mechanikai védelmének biztosítása)
6. Ideghártyán (retina) vetül a fókuszált fény a sárgafoltra (127 millió receptorsejt = csapok + pálcikák -> fényhatásra kémiai anyag termelõdés -> idegsejteken a fényinger szállítása
-> a látóidegfõben szedõdnek össze az ingerületet továbbító idegsejtek nyúlványai az egész ideghártyáról -> a látóideg a szemgolyón kívül folytatja az útját az agykéregbe
Na most te érzed a szén-dioxid szagát? nem. Nem is egy olyan molekula amit érezni kell. Amit te belélegzel levegõt, annak van szaga és ugyanazt fújod ki a tüdõdbõl (egy kicsit átalakulva). Annyi liternyi levegõben megtörténik a gázcsere, ott nem is szabadna történnie másnak, mint hogy kicserélõdjenek a gázok amiket amúgy sem érzel.
Mondjuk itt egy írás:
" A hörgõk többszörös elágazódás után a tüdõhólyagocskákban vegzodnek. Ezek igen vékony falán keresztül történik a gázcsere: a belégzett levegõbõl az oxigén a tüdõhólyagocskát körülfutó hajszálerekbe, tehát a vérbe jut, míg a vérbõl a szén-dioxid ellentétes irányba, a tüdõhólyagocskákba kerül, ahonnan a kilégzés távolítja el a külvilágba.
Az emberi tüdõben mintegy 300 millió tüdõhólyagocska gondoskodik arról, hogy a vérbe elegendõ oxigén jusson, a szervezet pedig megszabaduljon az anyagcseretermékektõl. A tüdõhólyagocskák összfelülete egy teniszpálya nagyságának felel meg. A hörgõket belülrõl bélelõ nyálkahártya nagy részét úgynevezett csillószõrös sejtek fedik. Köztük váladéktermelõ sejtek - kehelysejtek - vannak, amelyeknek a váladéka a nyálkahártya alatti rétegben lévõ nyákmirigyek váladékával együtt vékony rétegben borítja a nyálkahártya felszínét ("nyákszõnyeg").
A csillószõröknek fontos szerepük van a tüdõ, a hörgõk "öntisztulásában": a csillószõrök kifelé irányuló állandó csapkodása a nyákszõnyeget folyamatosan kifelé mozdítja.el, és így eltávolítja a tüdõbõl a bejutott szennyezõdést. Bizonyos hatásokra (elsõsorban a cigarettafüstre) a csillószõrök mozgása megbénul, késõbb el is pusztulnak, ami súlyos következményekkel jár."
Most a nyákszõnyeget meg a nyálkahártyát szerintem nem nagyon éreznéd, vagy azért mert nem számottevõ vagy mert nincs is szaga, merthát azt minek éreznénk? Fölösleges
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#145
nem tudom akkor mi folyt régen, de nem azért alakultak ki hogy az esetleges többi törzs felett/ellen nagyobb uralmuk legyen, hogy erõsebbek, szervezettek legyenek (meg mert úgy könnyebb)?
a vezetõ meg nem tudom milyen emberi hatásra alakult ki (biztos vannak róla szép irodalmak), talán vezetõként úgy lett vezér mint pl. az alfa-hím szerepe az állatvilágban?
a vezetõ meg nem tudom milyen emberi hatásra alakult ki (biztos vannak róla szép irodalmak), talán vezetõként úgy lett vezér mint pl. az alfa-hím szerepe az állatvilágban?
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#144
Szerintem ennek a kérdésnek a tanulmányozására egy élet is kevés lenne.
A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.
#143
Ez lehet gumiszobásan fog hangzani, de van benne spiritusz - érdemes fél percet gondolkodni rajta:
A szemünk, pontosabban az agyunk a látásunk során kiszûri a látómezõben található zavaró ereket, belógó dolgokat, stb... Akkor vajon az orrunk által érzett szagokra is igaz ez? Magyarul: milyen szagú a tüdõnk? Amikor kifújjuk az orrunkon a levegõt a tüdõnkbõl, az biztosan hordoz magával a léghólyagocskákból származó, a mi testünk darabkáit. Vajon azoknak van szaga vagy már megtanultuk "nem érezni"?
Ha beleszagolok más orrán át kifújt levegõbe, annak sincs szaga! Akkor mindenkinek egyforma szagú a tüdeje vagy tényleg nincs szaga???
A szemünk, pontosabban az agyunk a látásunk során kiszûri a látómezõben található zavaró ereket, belógó dolgokat, stb... Akkor vajon az orrunk által érzett szagokra is igaz ez? Magyarul: milyen szagú a tüdõnk? Amikor kifújjuk az orrunkon a levegõt a tüdõnkbõl, az biztosan hordoz magával a léghólyagocskákból származó, a mi testünk darabkáit. Vajon azoknak van szaga vagy már megtanultuk "nem érezni"?
Ha beleszagolok más orrán át kifújt levegõbe, annak sincs szaga! Akkor mindenkinek egyforma szagú a tüdeje vagy tényleg nincs szaga???
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#142
Már feltettem egyszer a kérdést (amit átugrottatok az elején😛), de ezekhez kapcsolódik. A korábban természetben (összhangban a természettel ), törzsekben élõ emberek miért kezdtek el civilizációkat, birodalmakat kiépíteni, és miért hierarchikusan. Miért akart bárki hatalmat más emberek élete, sorsa felett? És ez miért történt nagyjából egyidõben (a világ különbözõbb pontjain, ~100 év eltolódással)?
#141
😊 megértettem
pénteken pont barátommal dumáltunk errõl, és ott is arra jutottunk, hogy akármit is csinálunk, akarunk, a külvilágtól(körülményektõl) nem tudunk függetlenek lenni, és ez határozza meg valóban az életünket.
pénteken pont barátommal dumáltunk errõl, és ott is arra jutottunk, hogy akármit is csinálunk, akarunk, a külvilágtól(körülményektõl) nem tudunk függetlenek lenni, és ez határozza meg valóban az életünket.
#140
ez kicsit hosszú lett, de amúgy az a lényeg, hogy minél jobban akarjuk akkor is "átvészelni" az életünket, mert nem mi határozzuk meg azt, mert mindig a körülményektõl függünk. (Nem te határozod meg hogy milyen családba születsz és hol a világban, stb.) Persze te magad is egy körülmény vagy, csak hogy te magad vajmi keveset tudsz számottevõen változtatni, ha az élet elbánik veled. Pl. eleve született szellemi fogyatékosként vagy halálos betegként nem éppen tudnál akármit is tenni
A szabadság érzése is csak egy szûkebb keretbe való létben lehetséges. egy már egy kicsit filozófálgatás :p
A szabadság érzése is csak egy szûkebb keretbe való létben lehetséges. egy már egy kicsit filozófálgatás :p
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#139
azt jelenti hogy mindig lesznek problémák az életben. Az alapvetõ dolog az, hogy megszületsz, és e világban, - most a túlvilágon kívül, mert lényegében én most csak errõl a világról beszélek -, az a lényeg, hogy élsz egy életet, de nem mindegy hogy hogyan.
A legalapvetõbb az hogy éld túl, ez minden élõlény alaptörvénye. Ez sose fog megváltozni. Ez után már csak az a kérdés, hogy vajon mennyire kellemesen tudod ezt átvészelni.
Az hogy ilyen "kellemesen" éldegélünk, részben azt is eredményezi hogy a többi állat lassan/részben belepusztul. Ha mi lennénk az õ helyünkben nem lenne jó helyünk. Az evolúció egy verseny, mi most itt internet mellett gondolkozunk, és épp ha a gondolkozás nem lenne (milyen természetes nekünk, de a fejlõdéstörténetet nézve nem minden élõlénynek az), akkor már gondolom megérted hogy miért használom az "átvészelés" szót.
Hisz itt vagyunk a többiek (élõlények) felett, aztán még így is itt egyszer majdnem belepusztulunk a háborúba, amott meg talán csak azt fogjuk megbánni ahogy hasznosítjuk az energiát és terjeszkedünk (vagyis saját magunktól sem vagyunk még biztonságban)
Azon kívül hogy kicsikét megállt az ember evolúciója, mert mindenkit meggyógyítunk, a természetes szelekciót nem részesítjük elõnyben, mert épp ezt jelenti az Emberiesség. Mindent megtennénk ellene, mert nem szeretjük. Ahogyan eddig csinálta a természet. Hanem legyen jó nekünk, mindenki boldogan éljen. Az ember az egyik problémamegoldó eszközre találta fel a másik problémamegoldó eszközt (közben mindegyiknek van valami problémája, amire kreálunk megint valamit ami megpróbálja mérsékelni, közben meg vagy szennyezi a környezetet, vagy amúgy is sok energiát fogyaszt, ezért megpróbáljuk javítani). Ezt hívják technológiának.
Ráadásul eleinte maga az ember saját maga miatt nem tudott fejlõdni (elõször a Föld van a középpontban, és aki mást mond az nem normális, aztán a Nap van a világ középpontjában, aztán mostmár tudjuk hogy nem is az van, hanem vannak galaxisok a világegyetemben, ami most vagy terjeszkedik, vagy pulzál.. stb.)
És ha most nagyon eltekintünk attól, hogy egyáltalán túléljük e, mert ettõl még messze vagyunk (?), akkor is amúgy az a dolgunk hogy ne figyeljünk ezekre a problémákra (mármint a mindennapi életben), hanem legyünk boldogok, együnk jól, pihenjünk sokat (miközben egyre több stressz jelenik meg az emberekben épp ezekben az évtizedekben) aztán, adjuk tovább a géneket, és pihenjünk meg.
(Aztán évfolyamtárs foglalkozik épp olyannal hogy az öregemberek, akik már nem tudnak annyira jól kiválasztani, és hála a fejlõdõ káros világnak (pl hogy egy legalább jóízû higanyforrást említsek: cigi) a szervezetükben sok káros anyag halmozódik fel életük végére, azoknak ásunk egy egy nagy gödröt, eltemetjük jó mélyre le a talajvíz közelébe, aztán meg aggódunk hogy amúgy ne mosódjon semmi bele semmilyen folyékony közegbe, hogy aztán továbbszállítsa ..)
A legalapvetõbb az hogy éld túl, ez minden élõlény alaptörvénye. Ez sose fog megváltozni. Ez után már csak az a kérdés, hogy vajon mennyire kellemesen tudod ezt átvészelni.
Az hogy ilyen "kellemesen" éldegélünk, részben azt is eredményezi hogy a többi állat lassan/részben belepusztul. Ha mi lennénk az õ helyünkben nem lenne jó helyünk. Az evolúció egy verseny, mi most itt internet mellett gondolkozunk, és épp ha a gondolkozás nem lenne (milyen természetes nekünk, de a fejlõdéstörténetet nézve nem minden élõlénynek az), akkor már gondolom megérted hogy miért használom az "átvészelés" szót.
Hisz itt vagyunk a többiek (élõlények) felett, aztán még így is itt egyszer majdnem belepusztulunk a háborúba, amott meg talán csak azt fogjuk megbánni ahogy hasznosítjuk az energiát és terjeszkedünk (vagyis saját magunktól sem vagyunk még biztonságban)
Azon kívül hogy kicsikét megállt az ember evolúciója, mert mindenkit meggyógyítunk, a természetes szelekciót nem részesítjük elõnyben, mert épp ezt jelenti az Emberiesség. Mindent megtennénk ellene, mert nem szeretjük. Ahogyan eddig csinálta a természet. Hanem legyen jó nekünk, mindenki boldogan éljen. Az ember az egyik problémamegoldó eszközre találta fel a másik problémamegoldó eszközt (közben mindegyiknek van valami problémája, amire kreálunk megint valamit ami megpróbálja mérsékelni, közben meg vagy szennyezi a környezetet, vagy amúgy is sok energiát fogyaszt, ezért megpróbáljuk javítani). Ezt hívják technológiának.
Ráadásul eleinte maga az ember saját maga miatt nem tudott fejlõdni (elõször a Föld van a középpontban, és aki mást mond az nem normális, aztán a Nap van a világ középpontjában, aztán mostmár tudjuk hogy nem is az van, hanem vannak galaxisok a világegyetemben, ami most vagy terjeszkedik, vagy pulzál.. stb.)
És ha most nagyon eltekintünk attól, hogy egyáltalán túléljük e, mert ettõl még messze vagyunk (?), akkor is amúgy az a dolgunk hogy ne figyeljünk ezekre a problémákra (mármint a mindennapi életben), hanem legyünk boldogok, együnk jól, pihenjünk sokat (miközben egyre több stressz jelenik meg az emberekben épp ezekben az évtizedekben) aztán, adjuk tovább a géneket, és pihenjünk meg.
(Aztán évfolyamtárs foglalkozik épp olyannal hogy az öregemberek, akik már nem tudnak annyira jól kiválasztani, és hála a fejlõdõ káros világnak (pl hogy egy legalább jóízû higanyforrást említsek: cigi) a szervezetükben sok káros anyag halmozódik fel életük végére, azoknak ásunk egy egy nagy gödröt, eltemetjük jó mélyre le a talajvíz közelébe, aztán meg aggódunk hogy amúgy ne mosódjon semmi bele semmilyen folyékony közegbe, hogy aztán továbbszállítsa ..)
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#138
Elolvastam õket... Thx
\"Az egyetlen különbség köztem és egy őrült között az, hogy én nem vagyok őrült.\"
#137
Ezt én sem nagyon értem...
\"Az egyetlen különbség köztem és egy őrült között az, hogy én nem vagyok őrült.\"
#136
és mit értesz minél jobb helyzetben való átvészelésen?
mert, amit írsz, az teljesen helyénvaló, csak kiváncsi vagyok
mert, amit írsz, az teljesen helyénvaló, csak kiváncsi vagyok
#135
csak jobban szeretné ha magyar lenne. Innentõl kezdve jön az hogy ki miben hisz, és ki hogyan tud vitatkozni. Ha valakik valamiben elmennek és megtárgyalják a különbözõségeket, na azt megnézném, mert hosszú ideig tartana, és megnézném mire jut így két ember, mert szerintem az alapvetõ az hogy az hangzik el hogy "én ezt szeretem és azért mert ebben hiszek mert ez jó" és kész.
Közben meg akár tovább is lehetne menni hogy miért ezt hiszed, miért ez a jó, akkor kiderülne hogy gyerekkorában ezt meg ezt hallgatta, az tetszett neki, és ezek történtek vele, aztán jönne egy megértés fázis, ha hosszú ideig elbeszélgetnek, és azután meg a megértésbõl származó kompromisszum, ha van amikben nem sikerült egymást (a másikat) meggyõzni.
Szerintem rühellenétek ti is ha minden embertípussal végig kellene csinálnotok egy ilyen beszélgetést, meg hát mindenki legyen csak normális, aztán hogy betegségbõl, önnön hibájából, vagy genetikailag hülye valaki, az engem nem érdekel - gondolom mindenki ezt gondolná a végén.
Nem lesz itt egyhamar Kánaán.
jó gondolkozást!
Közben meg akár tovább is lehetne menni hogy miért ezt hiszed, miért ez a jó, akkor kiderülne hogy gyerekkorában ezt meg ezt hallgatta, az tetszett neki, és ezek történtek vele, aztán jönne egy megértés fázis, ha hosszú ideig elbeszélgetnek, és azután meg a megértésbõl származó kompromisszum, ha van amikben nem sikerült egymást (a másikat) meggyõzni.
Szerintem rühellenétek ti is ha minden embertípussal végig kellene csinálnotok egy ilyen beszélgetést, meg hát mindenki legyen csak normális, aztán hogy betegségbõl, önnön hibájából, vagy genetikailag hülye valaki, az engem nem érdekel - gondolom mindenki ezt gondolná a végén.
Nem lesz itt egyhamar Kánaán.
jó gondolkozást!
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#134
az élet értelme a túlélés
az állatok életében gyakoribb a halál, ott kiviláglik valójában mirõl szól az élet, mert számukra a túlélés a legfelsõ prioritással bír
minekünk embereknek, akik meg bebiztosítottuk magunkat a felsõbbrendûséggel, csak háttérbe szorult a lényeg, valaki azt mondja hogy találd meg az utad, hogy a boldogságot kell keresni, de ezek végsõ soron csakis olyasvalamik, amik követelik minden élõlénytõl hogy minél jobb helyzetben vészelje át az életet és megmaradjon a Földön.
nincs más út, mint elõre
az állatok életében gyakoribb a halál, ott kiviláglik valójában mirõl szól az élet, mert számukra a túlélés a legfelsõ prioritással bír
minekünk embereknek, akik meg bebiztosítottuk magunkat a felsõbbrendûséggel, csak háttérbe szorult a lényeg, valaki azt mondja hogy találd meg az utad, hogy a boldogságot kell keresni, de ezek végsõ soron csakis olyasvalamik, amik követelik minden élõlénytõl hogy minél jobb helyzetben vészelje át az életet és megmaradjon a Földön.
nincs más út, mint elõre
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#133
szóval meg kéne ölni mindenkit akiket esetleg rosszul neveltek és nagyon rossz szokása volt ezért lett pl. állatkínzó, aki csak nagyképû és ezért kicsit nem tetszik neked, aki betegségbõl, genetikailag, minden esetre önnön hibáján kívül rossz valamiért (pl egy pedofil) tök jól hangzik, akkor bõven beleférnek a túlzottan agresszívek, apropó már benne vagy :p
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Oldal 1 / 4Következő →