találmányok vagy mi

Oldal 1 / 3Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#118
szerintem:
ha tükörrel vonunk be egy tányérantenna homorú belsejét, ellátjuk "napraforgató" érzékelõkkel és motorral akkor a fókuszpontba koncentrált fényt pl vízmelegítésre használhatjuk. ha elegendõ hõmérsékletû a víz akkor még akár áramot is termelhet.

AMD X2 6000+, Radeon HD6750 1Gb, 2Gb ram.

#117
Na megvan: ez nem elektrolízis, és nem is termolízis:
(SZIGETELT SS acélcsõ, tehát a vízzel közvetlenül NEM érintkezik)

Itt vannak a mérési eredmények, kompletten, kapcsolással, adatokkal, megismételhetõ, ellenõrizhetõ!
sovatalevi
#116
Feltalaltam a viziraketet
Egy uvegbe vizet toltunk feligen alol .utana a dugora vmi szelep hujeseget illesztunk,majd kompresszorral vagy pompaval megtoltjuk nyomassal es BUMMMMMMMM felmegy a vegtelen egbe es ha szerencsed van nem esik a szomszeed autojara

Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--

Desiderata
#115
tegnapi cikk Egelyvel, régebben olvastam egy könyvét
Dj Faustus
#114
" Vizet csak egyenárammal lehet bontani."
Tévedsz. Termolízisrõl ezek szerint még nem hallottál
A víz 2000 °C felett alkotóelemeire esik szét.

A rádióhullám azért tud vizet bontani, mert a víznek NaCl tartalma van (a NaCl egyfajta katalizátorként van jelen).

#113
Ha kémiaórán mondtam volna ilyet, akkora 1-est kaptam volna, hogy nem bírom hazavinni. Rádiófrekvenciás???? Vizet csak egyenárammal lehet bontani. Most akkor ki mond igazat, a kémiatanár, vagy a fizikus. HAHAHAHA, és még azt hiszik a gyerekek, hogy az iskolában tanulnak valamit. Kíváncsi leszek, ez mikor kerül be a tankönyvekbe (van még olyan) ? Meg a többi, azóta kiderült tévedés, hiányosság,stb. mikor lesz korrigálva?
Dj Faustus
#112
Rádiófrekvenciás vízbontás. Ügyes, de ez sem túlmisztifikálandó.
Mellesleg a cikk címe elég bulváros. Nem a víz ég, hanem a vízbontás terméke a hidrogén.

#111
Kanzius , a nyugdíjas , nemcsak a rák gyógyítására talált ki egy teljesen fájdalommentes, gyors és olcsó módszer, de a víízel is érdekes kísérletket végez:

Mégsem hülyeség a rezonancia, itt a példa
ZilogR
#110
ez olyan, mint a japán kutatók: elõször megcsinálják baromi sok maniért, aztán csodálkoznak, h nem megy, aztán elkezdenek gondolkodni... - meglepõdnék, ha bármit sikerülne produkálnod, de a kísérlettervezés és annak megvalósítása mindenkinek hasznos elfoglaltság :P

*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!

#109
Talán ide is írtam azt a megvalósításra váró ötletet, hogy kúp alakú zárt térben, rögzített properreles motor megemelheti az egész berendezést. A motor az aksi és a kúp már megvan csak össze kell majd raknom. Ha kész belinkelem ide a videóját :) Már ha tényleg müködik.

AMD X2 6000+, Radeon HD6750 1Gb, 2Gb ram.

#108
hegyekben állnak az elolvasandó könyvek, pedig egy normál emberhez képest tövvszörösét olvasom. Nincs mindenre idõ, meg fáraszt is már, mióta olvasószemüveges vagyok. Mi lenne ha elmondanád röviden azt amiért beidézted a válaszomra. he nem vagy képes pár mondatban összefoglalni a lényeget a saját szavaiddal, te sem olvastad el. és ekkor bizony hathat nagyképüsködésnek az ilyesmi.

A kedvenc szájtom: http://szabadforum.com/

Dj Faustus
#107
Egy, a témába vágó szakmai könyvek (cikkek) javaslata - mely a téma "publikálatlanságát", a hiteles vizsgálatok hiányát ellensúlyozza - nagyképûsködés?
Legalább ezeket el kellene olvasni.

#106
Javaslom, hogy amit nem vagy képes a saját szavaiddal elmondani, azt ne is idázd be, mert mindenki fogja látni, hogy csak nagyképûsködsz.

Miért nem idészed be az egész USA Kongresszusi Könyvtárát. Biztos nem tudom mindet fejbõl és akkor milyen igazad lehet. Muhahaha!

A kedvenc szájtom: http://szabadforum.com/

Dj Faustus
#105
"Attól, hogy a tudomány valamit elnevez, még nem ismeri annak pontos mûködését."
Javaslom az alábbi könyvet figyelmedbe:
F. Ronald Young: Sonoluminescence, CRC Press, 2004
ISBN: 9780849324390


"Lehet, de hiteles tudományos vizsgálatok és azok ferdítetlen publikációja nélkül ugyan honnan lehetnénk ebben biztosak?"
Az 1930-as évek óta kutatják egy rakat publikáció, szakkönyv van róla - lásd az elõbbi könyv bibliográfiáját.

#104
Attól, hogy a tudomány valamit elnevez, még nem ismeri annak pontos mûködését. Lehet például hogy sérti a szimmetria törvényét ez a jelenség is. Lehet, de hiteles tudományos vizsgálatok és azok ferdítetlen publikációja nélkül ugyan honnan lehetnénk ebben biztosak? Sehonnan. Így marad a feltételezés. És komoly ok van a feltételezésre. Mégpedig az, hogy a többit is elhallgatták.

http://szabadforum.com

#103
Az a "gond" vele, hogy GYORSULVA elindul elõre, és ezt nem tehetné. Valahol megvan a videó is, ahol a Dupre teszteli, majd felrakom, de évekig vizsgálták, cáfolni nem cáfolta senki, viszont most már évek óta semmi hír. (megvették, Duprét elásták a sivatagban? persze egy fizikus sem vette a fáradságot, hogy a laborban reprodukálja, és végre leleplezhesse, hogy mi az igazság, valami gáz van velük)
Dj Faustus
#102
"Szerintem sem fúzió. Viszont mûködik. "
Az akusztikus kavitáció és a szonolumineszcencia mûködik ott. Nem kell agyonmisztifikálni.

#101
Szerintem sem fúzió. Viszont mûködik.

http://szabadforum.com

#100
Most nem azé, nem értek annyira hozzá.
De nem lehet hogy az egészet zárt rendszernek tekintjük, má hogy a sûrített levegõs tartályt, meg a gépet. És ugye zárt rendszer impulzusa állandó(impulzus megmaradás törvénye), vagyis a gázrészecskék lelassulásával felgyorsul a dugattyú. Nem?
Vagy akkor nem értem.
Dj Faustus
#99
"Szerintem a buborékfúzió, akkor mûködik, ha az adott cucc rezonanciafrekvenciáján megy"
Amit te "buborékfúziónak" hívsz, az egyrészt akusztikus kavitáció (folyadékban ultrahanggal keltett buborékképzõdés), másrészt szonolumineszcencia (az elõbb említett buborékok hang hatására megnövekednek, majd hirtelen összezsugorodnak, olyannyira, hogy a buborékban levõ levegõ fölforrósodik és fényleni kezd).

Ez még kissé kevés, hogy fúziónak hívhassuk.
A R. P. Taleyarkhan által végzett "kísérletek" - ahol állítólag neutronsugárzást tapasztaltak - meg nem épp reprodukáltak, meg egy komplex rendszerrõl van szó (deuterált aceton, neutronnyalábbal besugározva), ahol téves következtetések is levonhatóak.

Arthur C. Clarke - Isten nyugosztalja - meg bármennyire remek író, de nem magfizikus. Bencze Gyula meg az.

#98
Itt a leírása:

At long last, this documentary puts across the clear message that "free energy" more...is on the way. In the opening stages Arthur C. Clarke explains how there are four stages in the way scientists react to the development of anything of a revolutionary nature. "Free energy" was now working its way through these four stages of reaction, which are:

a: "It's nonsense,"
b: "It is not important,"
c: "I always said it was a good idea," and
d: "I thought of it first."

The scene moves to Rome, Georgia where Jim Griggs of Hydrodynamics, Inc. demonstrates the assembly and operation of a "hydrosonic water pump" which operated over-unity by producing hot water or steam with energy in excess of the electrical energy input to the pump motor. "Over-unity" was confirmed by satisfied customers, including the Albany Fire Station, where engineers from the "local university" and the "local power company" had been called in to verify the over-100% efficiency.
2. rész, ennek a végén van a hidegfúziós kémikus
#97
Szerintem a buborékfúzió, akkor mûködik, ha az adott cucc rezonanciafrekvenciáján megy,amúgy tényleg csak nyeli az energiát. Ehhez a viszont komoly kísérletezés kell, nem mindenhol, nem mindennel fog mûködni, mint a többi hasonló ilyen, ami szintén csak bizonyos frekvenciákon tudja ezeket a kiugró eredményeket. (nevezhetjük bárminek)
Arthur C. Clarke 4 pontja az elején, a végén van egy fúziós kísérletezõ, de mindegyik a REZONANCIÁN alapszik
#96
Érdekes! Én úgy gondolom igaz lehet!

A kedvenc szájtom: http://szabadforum.com/

Dj Faustus
#95
"A hidgfúzió után gyakorlatilag HADJÁRAT volt, hogy mindenhol bizonyítsák be, hogy mégsem. (elõször ugye a sikeres reprodukciók mentek, pl. a Debreceni ATOMKI-ban is!)"
A "buborékfúzióra" gondolsz?
Ahol szimpla szonolumineszcencia, és akusztikus kavitáció jelensége zajlik le?
Ahol "meg vannak attól döbbenve", hogyha besugározzák neutronforrással a deutériumtartalmú acetont az neutronokat fog indukálni (ha beviszünk a rendszerbe valamit, akkor az ki is jöhet)?

Buborékfúzió: egy tudományos tragikomédia második felvonása? - Bencze Gyula fizikustól a Természet Világa hasábjain.

#94
NÉMA CSÖND. (sem pro sem kontra, legalább köpjék le, nevezzék hazugnak, vagy valami)
Ahhoz túl érdekes volt, hogy ne fikáznák, ha KIDERÜLT VOLNA, HOGY CSALÁS!! Nem, nem, semmi, csak csönd. Valaki cáfolhatná, vagy indítsunk hajtóvadászatot a délafrikai mérnök után, hol lehet most, és miért?
A hidgfúzió után gyakorlatilag HADJÁRAT volt, hogy mindenhol bizonyítsák be, hogy mégsem. (elõször ugye a sikeres reprodukciók mentek, pl. a Debreceni ATOMKI-ban is!)

Csak meg kellene próbálni egy ellenõrzött kísérlettel igazolni VAGY cáfolni! 3.lehetõség nincs. (csak most ÉPPEN azt próbálják)
Ha lesz idõm, lehet összedobok egy deszkamodellt, aztán meglátjuk.
Dj Faustus
#93
"Biztos elolvastad az egészet?"
El. Sehol egy tudományos lapban (Scientific American, Nature) megjelent cikk, egy mérési jegyzõkönyv, egy mérnöki dokumentáció, hiteles reprodukáció.
Csak misztikum, ködösítés, "4 éve csönd", "már van mûködõ modell".

#92
Biztos elolvastad az egészet?

Du Preez nem zavartatta magát egy, a bemutatót figyelõ mérnök megállapítása miatt, miszerint a szerkezet sûrített levegõs hengere szilárd alap nélkül, csöveken támaszkodva áll. Ez ugyanis esetleg lehetõvé tenné, hogy a szerkezet a betápláló csõben szállított levegõre támaszkodik, és hagyományos elven, innen szedi a mozgási energiát.

Du Preez szerint viszont építettek már olyan kivitelt, amelyben a szerkezetre szerelt fix tartályból érkezett a gáz, a hajtóerõ viszont változatlan volt. Ráadásul a levegõ kivezetését eleve a szerkezet orrára, haladási iránnyal szembe helyezték, nehogy valaki egyszerû fúvókaelvet sejtsen a gyorsuló mozgás mögött.

A "Dup Drive" modelljét több egyetem és fejlesztõcég szakértõi alaposan megvizsgálták, és valamennyi egyetértett abban, hogy valóban mûködõképes, állította a feltaláló. John Byl kanadai fizikus szerint ha beigazolódik a kísérletek eredményeinek hitelessége, az egyenesen vezet a fizika törvényeinek átírásához.

Newtont féltették

A találmány az elmúlt öt év folyamán a szkepticizmus és az elutasítás falába ütközött, éppen a newtoni törvények megkérdõjelezése miatt. Du Preez szavai szerint számos akadémikus ajtót mutatott neki, mivel szerintük a kreálmányával hazugként tünteti fel Newtont.

EZ EGY KICSIT TÖBB, mint bulvárhír, (öt évig vizsgálták????) vajon mi az oka a nagy csendnek? (5ÉV??? ennyit a bulvármédiáról, TE sem ismerted, nekem már 2004-ben hír volt, azóta is eltelt még 4év)
Várnám , hogy LELEPLEZTÉK A NYUGDÍJAS MÉRNÖKÖT, aki meg akarta szégyeníteni Newtont, törvényt akart szegni, stb.. Alternatív (kamu) meghajtással akart pénzt kicsalni a gyengélkedõ autógyáraktól, emberek millióinak akart kárt okozni a "kacsa" alternatív energiatermelõ berendezésével, stb.....
DE NÉMA CSÖND. (sem pro sem kontra, legalább köpjék le, nevezzék hazugnak, vagy valami)
#91
NEM indexes, õk csak átvették, de elhiszem , hogy a dogmahívõknek kényelmetlen mindkettõ. (és még mennyi ilyen van: PESWIKI )
Dup Drive revving up 'to power family cars'
Tom Bearden elemzése
Tényleg nincs róla sok hír,(sajnos) de az sem, hogy CSALT volna az öreg MÉRNÖK, sokkal inkább úgy tûnik megvették az egészet. Ha oknyomozó riporter lennék, utánamennék a történetnek. (a leírás alapján lehet, hogy legyártok egy mintát)
Itt egy másik is, hogy ne legyen jókedved: (szintén mérnök, a MÁGNESVASÚT feltalálója)
Laithwaite és a giroszkópok
Szerintem Newton sem úgy értette, hogy MINDIG és MINDENHOL neki van igaza. (mechanikáról és a fénysebességhez képest nagyon lassú mozgásról és a kis tömegekrõl beszélek, tehát Einsteint ne keverjük bele)
Dj Faustus
#90
Reprodukálatlan, dokumentálatlan, misztikumokkal körített, Indexes bulvárhír.
Komolytalan.

#89
Ez sem rossz, csak megmagyarázni nem tudja senki:



hatás ellenhatás és Newton

#88
Innen kellene továbblépni, ahogy azt Laithwaite is próbálta, hogy kiegyensúlyozza a berendezést, úgy, hogy csak a 1 irányban mradjon meg a "felhajtóerõ", és akkor már nyél nélkül is megy. (a kiegyensúlyozás változtatásával tudna minden irányba menni) (valószínû a tisztán mechanikus nem igazán megvalósítható, a mágneses+mechanikus már inkább)
#87
Villanymotor nagy tömegû, gondosan centrírozott forgórésszel. Pörgettyû, giroszkóp.
Ha megpróbálnád egyszerûen a nyelet leszerelve fölemelni, azt tapasztalnád, hogy pont olyan nehéz, mint kikapcsolt állapotban.
Pluszban persze még bejönne a precesszió, vagyis ha döntenéd valamilyen irányba, arra merõleges irányba ható erõ jelentkezne. Még akár ki is ugrana a kezedbõl.

Fogj egy kimustrált winchestert, kapcsold be és döntögesd jobbra/balra, tapasztalni fogod.
Ezek után egyszerûen emeld vagy mozgasd síkban: semmi extrát nem érzékelsz.

Az az izé a nyél nélkül nem alkalmas "antigravitációra", vagyis ezzel pályára állítani valamit szükségessé tenne egy pár száz kilométeres, földhöz rögzített nyelet.

Mondjuk ez a középsulis fizikából maradt meg száz évvel ezelõttrõl. Ha idevetõdne valaki idevágó végzettséggel, komolyabban elmagyarázhatja a dolgot és kiigazíthatja a hülyeségeimet, kösz elõre is.

Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.

#86
BOCCS EZ (#85) FÉLREMENT, AZ NWO TOPIKBA TEGYE MÁR (VAGY TÖRÖLJE) ÁT AZ ADMIN!
#84
Mi van a dobozban? (egy zárt doboz, ami egy nyéllel kapcsolódik a földhöz, és emelkedik, akkor valamivel közömbösítette a gravitációt, legyen az bármilyen felhajtóerõ, vagy valami más, pl. giroszkópos trükk)
Laithwaite és a "trükkje"
#83
Ha a srác fair akarna lenni és tényleges emelõerõ létrejönne, azt egy rugós mérlegen is megmutathatná, de nincs.
Csak nyomatékok vannak, amelyeket a pörgettyû gyorsításával-lassításával szabályozni tud és be tud állítani egy stabil helyzetet a karos mérlegen.
Amúgy jópofa trükk, csak semmi rejtély nincs benne.

Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.

#82
Az mindegy, ha energiaforrást igényel, hogy az kívül vagy belül van. Igaz, ha elég sokáig tud mûködni, akkor mindegy, pl. egy kanna benzinnel képes lenne egy hónapig lebegni. A lényeg, hogy valamelyik törvényt akkor is át kellene írni, hogy zárt rendszer mit tud vagy mit nem tud. (a gravitációról meg csak találgatások vannak, kevés, és az is téves valószínûleg)
Itt a zárt dobozos kísérlet : 7perc:50mp-tõl
#81
mért kéne kíkûlrõl kapnia az áramot?Mi van ha rákötsz egy 9V-os elemet spárgával?

Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.

#80
Giroszkóppal megoldható, de az nem azért emelkedik , mert a levegõt maga alá nyomja. Egy zárt dobozban, ami egy "nyéllel" van rögzítve, ami minden irányba elmozdulhat, elvileg ez lehetetlen, mert zárt rendszer nem tud elmozdulni. (elvileg nem zárt, mert az áramot kívülrõl kapja)
Giroszkóp kísérlet
Laithwaite giroszkópos kísérletei
#79
Vezetékneved nem Münchausen véletlenül? :)

Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.

#78
a rotor által elindított levegõ a doboz lapos -vízszintes- aljára fejtette ki az erejét elõsször. aztán visszafordult a doboz oldala mentén és a doboz tetejét alkotó kúpban diagonál írányban fejtette ki az ellenerejét. de mivel a diagonál eltér a vízszintestõl ezért a két ellenerõ hiába fejtette ki az erejét, az erõk irányának eltérése miatt a berendezés megmozdult.
egyébként tényleg úgy csináltam meg, h egy kis villanymotorra szereltem rotort és azt raktam ebbe a zárt kúp alakú dobozba.
bocsánat, h korábban nem írtam le a dobozom alakját, így valóban félreérthetõ volt a kisérlet.

AMD X2 6000+, Radeon HD6750 1Gb, 2Gb ram.

#77
A helikopter hajtómûve o2-vel üzemel azárt dobozban ez elszokott fogyni nem?

Ja hogy emeli a dobozt, értem feljut a tetejéig aztán mire fejt ki erõt(mert a rotorlapátok a dobozon belül vannak) Szerintem középen leáramlik a rotor által felszívott levegõ aztán a doboz oldala mentén vissza fel.Na de ez hogy hat a környezetre?Próbáld ki, szerelj egy kisvillanymotorra egy modellrõl lezsedett légcsavart!Elmondom mi történik: a levegõ kering körbe körbe a dobozban.

<#pias><#pias><#pias>Mennyit ittál mielõtt megjött az ötlet?<#pias><#pias><#pias>Nekem a 8-ik sör után jut ilyen ökörség eszembe.

Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.

#76
Ennek lehet a profi változata ez: (TOROID TEKERCSEK, meg valami mágneses gerjesztés, ez már egyáltalán nem igényel külsõ áramforrást)

Steven Mark Solid state generator:

ITT a többi róla
A többi hasonló cucc
#75
IGEN, valószínû terhelésnél nem fog mûködni, esetleg, ha nem 3, hanem pl. 6db-ot raknál körbe, és sikerülne valami rezonanciafrekvenciát találni, akkor többet tudnál kivenni, mint amennyit beletettél.
Pl. valami ilyesmit kellene kipróbálni: (Hans Coler)

Itt a többi.
#74
Ez valami giroszkóppal meg is csinálták: (mechanikus eszközzel antigravitációs hatás)
Eric Laithwaite a kitiltott akadémiai tag, mert megkérdõjelezte a dogmát
van elektrogravitációs hatás is (lifter) és valószínû van elektro-mágneses, ami valami olyan effektuson alapul, amit nem ismerünk. De lehet hogy a Skunk Works-nél már használják is:
Boyd Bushman beszél pár dologról, a Locheed (Skunk Works) vezetõ mérnöke volt! F-117-et is õk barkácsolták össze, stb..
#73
Terheléssel is próbáltad? Pl mérd az egyik szekundert, zárd rövidre a másikat és figyeld a mûszert.

Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.

#72
nemrég végeztem 1 érdekes eredménnyel záruló kisérletet 3db állandó mágnes maggal rendelkezõ tekercsel.
a kisérlet az volt, hogy az 1-ik tekercset kineveztem primer tekercsnek és váltóáramot vezettem bele. a másik két tekercset szekunderként használva rögzítettem a primer tekercstõl egyenlõ távolságra 1 kör alakú karton lapra. a geometriailag = távolság miatt mindkét szekunder tekercsben ugyanakkora feszültség indukálódott. az érdekesség az, hogy közel annyi volt az indukálódott feszkó a szekunder tekercsekben mintha csak egyedül lettek volna a primer tekercsel szemben!!!
a veszteség szerintem a tekercsek anyagi elektromos ellenállása lehetett. a kisérlet számomra azt bizonyította be, hogy 1 indukáló tekercs energiája nem oszlik meg a szekunder tekercsek között, hanem ugyanakkora indukciós energiát fejt ki mindeggyikre.
(nem úgy mint pl.: folyadékok esetében a nyomás)

AMD X2 6000+, Radeon HD6750 1Gb, 2Gb ram.

#71
Nekem is volt régen egy találmányom, mostmár tudom hogy nem mûködik, de hátha ad valakinek valami jó ötletet.

Az volt a lényege hogy nagyon sok gömböt egymásba pakolsz, és mindegyik héjban más lenne a nyomás, ezért a gömbök nem törnének szét mert csak a 2 nyomás különbségét kéne kibírnia és igy elvileg brmekkora nyomást kibírt volna. Csak a nyomószilárdsággal volt a baj :(

Ha valaki kitalál ebbõl valami jót kérem én is a szabadalmi jogot :)
#70
közhely: aki nem hiszi, próbálja ki otthon.

AMD X2 6000+, Radeon HD6750 1Gb, 2Gb ram.

Dj Faustus
#69
Az adhéziós erõ által végzett munka csökken, ez növeli a helyzeti energiáját a vízoszlopnak.
Mint egy darunál a motor által végzett munka arra megy el, hogy a test helyzeti energiája megnõjön.

Oldal 1 / 3Következő →