72
  • Ackro
    #72
    szargép! oszt fut rajta a passziánsz?

    nyasgem: egyébként katonaság és hideg/meleg háború nélkül nem tartanánk itt! ezt azért tegyük hozzá! tehát a rossz is jó!
  • Epikurosz
    #71
    Igazad van, de cseßheted.
  • nyaSGem
    #70
    "A Kaszás nem válogat."
    Na az is egy nagy fasz...
  • Epikurosz
    #69
    A Kaszás nem válogat.

    "Légy gazdag vagy koldus, szolga vagy király,
    Ifjú vagy elaggott, izmos vagy szikár,
    A gyenge és erős, félékeny és a hős,
    Meghal egyaránt."
  • nyaSGem
    #68
    Ez nem olyan hányinger, amire jó a gyömbérgyökér. Az én hányingeremet az csillapítaná, ha az olyan emberek, akik a tudományt elsődlegesen katonai célokra akarják felhasználni, elvinné a kaszás. Mindet egytől-egyig...
  • Epikurosz
    #67
    Amúgy a hányinger ellen jót tesz a gyömbérgyökér.
  • nyaSGem
    #66
    Hánynom kell ettől a cikktől.
    Az ember megalkotja az eddigi leggyorsabb számítógépet és mire akarja munkába fogni?
    Hát a gyilkolás tökéletesítése céljából.

    Gratulálok ámerikái barátainknak.Meg az összes többi olyan országnak, ami a tudását, energiáját csak a pusztítás oldalára tudja fordítani...

    Nem adok rá 20 évet és ezek a "szivartszívó szesszagú fejek" (EDDA) el fognak baszni valamit ami a világ pusztulását okozhatja. Ide a rozsdás bökőt, hogy így lesz...
  • Epikurosz
    #65
    Ha esetleg tudod: Magyarországon hol vannak ilyen méregdrága mainframe gépek? ELTE, BMGE gondolom tuti.
  • Komolytalan
    #64
    Az ilyen gépek kihasználtsága 100%, nyilván karbantartási időt leszámítva. Hosszú várakozási sorok vannak arra, hogy egy-egy programot lefuttasson. Gyengébbek kedvéért ez nem azt jelenti, hogy ott pötyögi be a load my program parancsot, hanem már jó előre kész van az agyontesztelt program mikor berakják a a várakozási sorba, sőt ekkor már azt is pontosan kiszámítják, hogy mennyi ideig fog futni, merthogy ez alapján kérnek gépidőt. Ez már csak azért is fontos, mert a vásárolt gépidőnél tovább nem futha a cucc, ha az alatt nincs kész, akkor kilövik a p.csába, akkor is ha attól gyógyulna meg minden rákos holnaptól. Sokkal több gépidőt meg nem éri meg igényelni, mivel másodpercét többezer dollárokért mérik.
    Szóval egy szimpla otthoni PC, ami olyankor is ketyeg 3Ghz-n, mikor az ember hülye commenteket gépel az sg-re sokkal negatívabban érinti a klímaváltozást, mivel sokszorosan rosszabb a kihasználtsága.
  • Epikurosz
    #63
    Folytatva kalandozásunkat a számítástechnika történetébe:

    A szocialista tömb országaiban az első igazi számítógépek az egyetemeken jelentek meg, kutatási és oktatási céllal. (A kapitalista államokhoz képest késéssel, mert kezdetben a proletariátust vezető kommunista pártok nem jó szemmel nézték a korszerű technológiákat, azokat burzsoá elfajzásnak tekintették.) Mindjárt az egyetemek után logikusan következtek a tervhivatalok, az, hogy a honvédelmi minisztériumok kaptak volna számítógépeket nem tudom. Később biztos igen. Kb. a 80-as évek közepén jutottunk el oda, hogy szóba került a gépi könyvelés, és a számítógépk, konkrétan most már a minigépek bevezetése a szocialista vállalatoknál. És most jön a meglepi: a magukat technokratáknak valló vezetők (akik később a rendszerváltók fő bázisát adták!) foggal-körömmel ellenezték a komputerizálást, ugyanis azt hitték, hogy a számítógépek miatt nem fogják tudni meghamisítani a tervadatokat. Másszóval: a gépek az első csatát az ember ellen elveszítették. Nem is lett számítógépes könyvelés a szocialista országokban, csak újabb kb. 10 év múlva, amikor berobbantak a PC-k, és ezek az országok is kapitalistákká váltak. De ez már egy másik történet.
  • Szikorarobi
    #62
    Hat szerintem meg egy dolog a szuperszamitogepek teljesitmenye es nem mindegy mire hasznaljak. Ismert tenyezokkel valo szamitas ok de ilyen szerintem baromsag mint a rengeteg ismeretlen tenyezovel valo ^joslas^ aminek a szinte kiszamithatatlan mennyisegu vegeredmenye kozul a szuperszamitogep is max a legvaloszinubbet tudja mint eredmenyt megadni. Nem beszelve a programozasban esetleg tevesen bevitt adatok, eredmenyekrol ami ugye nem kizart. Biztos lattatok mar olyan tablat aminek a kozepere beejtenek egy golyot es minden kiallo pockon vagy jobra vagy balra fog leesni. Minel tobb ilyen sor van annal nehezebb megjosolni melyik sorban all meg a vegen. Termeszetesen szazalekos aranyban vannak jo poziciok de szerintem soha a budos eletben egy szuperszamitogep se tud majd 100% os eredmenyt adni ha van akar csak egy valtozo is ebben az esetben pl Pistike aki elejti a golyot. Irhatnak erre 100 ev mulva is programot a 543684692 csilliardszor gyorsabb gepre akkor se tudja majd 100-bol 100x helyesen megmondani az eredmenyt.
    Ezek meg kabitanak minket az eghajlat meg tozsde! elorejelzessel. LOL?
  • Epikurosz
    #61
    Különben én még elkaptam azt az időt, amikor a programot lyukkártyákon kellett leadni. FORTRAN-ban "írtam" meg a programot, igazából egy felső évfolyamos segített, akinek jóban voltam a barátnőjével. Persze, ez "nagygépen" futot aztán, és végül sikerült a vizsgám.

    Commodore C64-et, Spectrum ZX-et csak messziről láttam. Az első igazi mikroszámítógép IBM PC XT volt, Intel 8086-os prcesszorral. Órajele 4,5 MHz volt, és rendesen 64 kB memóriát tudott kezelni, de munkáját a 8087-es matematikai koprocesszor segítette. Herkules monokróm vagy színes CGA képernyő dukált mellé. Ez egy suliban volt, én 1993-ban magamnak már egy csúcsgépet, egy IBM PC AT-t vettem, benne Intel 80286-os procival.
    Régi szép idők.
  • Epikurosz
    #60
    Intel 80486DX2 lábasjószág:


    A pentiumok ezek után jöttek.
  • Epikurosz
    #59
    Amúgy nálam okosabbak elmagyarázzák a mikroprocesszorok működési elvét, ha kell angolul, ha kell magyarul.

    A gyártási technika meg alapvetően az IC-k gyártási technikája -> lásd ott.
  • Epikurosz
    #58
    Egy processzor megépítése önmagában nem olyan bonyolult: több miniatűr tranzisztort kell egy integrált áramkörbe szervezni. (Házifeladat: tranzisztor, NYÁK, IC).
    Ezek lényegében ugyanazt csinálják, mint az ősszámítógépek (vagy Kempelen Farkas sakkautomatája), vagy még egyszerűbben, mint a régi telefonközpontok telefonos kisasszonyai, akik ki-be dugdosták a csatlakozó dugókat, és a beszélgető partnerek között így teremtettek kapcsolatot. Bedugom: 1-es, kihúzom 0-ás.
    Jé, már értjük is a kettes számrendszert, és a digitális PC-k működési elvét. :-))
  • jamborl
    #57
    Koszonom elore is Oneki!
  • jamborl
    #56
    Igen igazad van!
    Amiert gyorsabb az autom, attol meg nem fog repulni, vagy nem valik keteltuve.

    ugy tudom az urben eleg bajos lenne ilyen szamitogepet felvinni, mert vannak azok a pici kis reszecskek amik ropkodnek ossze vissza:D es atbujnak a pnp bizbazokon es meghekkelik a procikat, memoriakat?:)
    Attores kell mert ezzel el fogjuk erni majd a szamitasi kapacitas hatarat, es onnan mar nagyon lassan lesz meg egy lepes elore
    orulok, hogy gondolkodnak mas alternativakban is e teren es szep lassan azok is fel fognak zarkozni

    es mikor minden tehnologia "egybe lesz egysegesitve", akkor ... en mar nem leszek :(

    Epikorusznak talan el is tudna magyarazni nekunk, ha megkerjuk szepen, hogy tulajdonkeppen, hogy is keszitenek egy procit (persze laikus emberekhez intezve mondandojat), hogy emnyire nem tudjuk kontrolalni a vegtermeket. De nekunk mar szuperszamitogepunk van....
  • jamborl
    #55
    Mi az a Crysis?
    Videokartya Krizis?:))
  • Epikurosz
    #54
    Én egyébként ezzel a Roadrunerrel kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg, hogy mennyiségi fejlődésen túl nagy dolgok azért nem történnek. Ugyanaz a Neumann János-féle digitális számítógép ez is, mint annyi más kistestvére, áttörés talán akkor lenne, ha hardver téren megjelenne a kvantumszámítógép (KSZ), szoftver terén pedig a mesterséges intelligencia (MI).
    Egyelőre minden zajlik a szokásos kerékvágásban. Persze, ez sem rossz, meg kel elégedni az araszolva haladással is.
  • ge3lan
    #53
    Az is egy szép kihívás lenne.
    Először kell legalább 3 mérés valamekkora időközönként az űrszemetek koordinátáiára, majd kiszámolni a pályát, hogy merre tart, aztán becélozni és kilőni. De mindezt már jó messziről, mert ha mondjuk 0.9 fénysebességgel megy az űrhajó, akkor a kilőtt lézernek már nincs sok előnye. Pár millió km távolságról már meg kellene látni mindent, ami veszélyes lehet.
    Konvojban kéne menni interferométerrel meg minden.
    Nah jó, scifinek vége.
  • Epikurosz
    #52
    Nem a piros-sárga-zöld jelzőlámpás megoldásra gondoltam. :-)
  • macleod2005
    #51
    ha van rajta c++ fordító akkor én szívesen írok nekik egy amőba progit, vagy akár egy tetrist is , csak a rendszer kihasználtsága lenne 0,000000000000000001%
  • WoodrowWilson
    #50
    Gyerekek, lőjjétek el még a crysisos poént 27,5×, köszi.
  • krajcsovszkig
    #49
    Ezen a vason lehet, hogy már a Crysis se szaggatna... Bár ki tudja... :D:D:D
  • Garga Pitic #48
    Mész-mész, előtted villanyrendőr piros jelzéssel. Nagy sebességnél a Doppler-hatás miatt a piros eltolódik a rövid hullámhosszak felé, még akár zöldnek is láthatod! Paff, kész a baleset!
  • Epikurosz
    #47
    "Te gondolom fénysebesség közelében repülő űrszemetet kerülgetőkre gondolsz..."

    Hoppá!
    Én is töprengtem ezen, ugyanis minél jobban száguld egy űrhajó, annál nagyobb problémát okoz a csillagközi por stb.

    Az én kitalációm az volt, hogy kisebb tárgyakat kikerülni lehetetlen, tehát nincs más választás, mint lézersugárral tisztára söpörni az utat magunk előtt. Az egyetlen gond ezzel csak az lehet, hogy az űrszemétnek gondolt kisméretű tárgy esetleg egy másik civilizáció űreszköze, amely ha ráadásul nálad fejlettebb, ugyancsak rossz néven venné, ha rálőnél lézerrel. Szóval, sürgősen ki kell dolgozni az űr-KRESZ-t!
  • Sanyix
    #46
    nembaj, hogy hülyeség, a mai sony reklám megvolt. 2in1
  • dez
    #45
    Na jó, nem rekord - volt már rosszabb is. :))
  • dez
    #44
    Tetszik a cikk témája, de ennyi hibát egy cikkben, ez már rekord. :) A joule, mint energia, ill. watt, mint fogyasztás keverését, és a kvadrillió eltérő használatát már írtátok, folytatom a sort:

    "Egy eredetileg játék konzolokhoz tervezett elemekből"

    Ez így nem igaz, a Cellt eleve több célra fejlesztették ki, célja a matematikai számítási teljesítmény-sűrűség növelése volt.

    "A Sony chipeket"

    Muris. Kb. 80%-ban IBM fejlesztés.
  • Garga Pitic #43
    Mai űrhajók/szondák sszámítógépei kis túlzással csak amolyan elektronikus checklist-ek. A pályaelemeket a földi irányítás dolgozza ki, a fedélzeti szgép általános esetben csak össszefoglalja az érzékelők jeleit (giroszkópok, Nap- és csillagérzékelők) és visszajelenti a Földnek, aztán a megadott időben annyit forgolódik, fékez, gyorsít, amennyit lentről mondtak neki. Erre bőven elég egy százszor kipróbált, strapabíró és kis fogyasztású rendszer.
    Kivétel talán az űrsikló és a néhány sima leszállást is végző szonda, a leszállás irányítását a fedélzeti számítógépre bízzák.
  • Sanyix
    #42
    A leggyorsabb létező mai űrhajó irányításához kb elég egy 286-os teljesítménye is, sőt talál még sok is. Gyorsabb meg nincs, nem is lesz, és ahhoz sem kell nagyobb teljesítmény. Te gondolom fénysebesség közelében repülő űrszemetet kerülgetőkre gondolsz, amivel van pár probléma: ilyen soha sem fog létezni, űrhajó nem éppen mozgékony eszköz, a kerülgetés iszonyú mennyiségű üzemanyagot igényelne, ráadásul ennek vezérlésére is elég lenne egy buta gép, a reakcióidejének kéne gyorsnak lenni.
  • L3zl13
    #41
    Ennyi hülyeséget 2 sorban...
    Jelenleg semmilyen űrhajónk nem létezik, tehát nincs értelme "mainál gyorsabb úrhajó"-ról beszélni.
    Másrészt meg miért lenne kevés ez a számítási teljesítmény?
    Úgy önmagában a számítási teljesítménynek sincs értelme pusztán a sebesség függvényében. Az űrben a testek mozgása szép egyenletes és jól kiszámítható előre a rájuk ható erők (és esetleges ütközések) figyelembevételével.
    Tehát az, hogy egy bizonyos számítási teljesítmény elegendő-e, vagy sem függ az érzékelők hatótávolságától is (Ami egy nem létező űrhajónál megintcsak tetszőleges.), mert ugye ettől függ, hogy mennyi idő van reagálni, illetve mennyi idő van a számításokra.
    Illetve megintcsak nem ismert, hogy ezeknek az ismeretlen érzékelőknek az adatait ugyan mennyi időbe telik feldolgoznia egy ismeretlen szoftvernek.

    Tehát a rengeteg ismeretlenből TE kiszámítottad, hogy egy petaflop édeskevés...
  • SonicBoom
    #40
    Ezt kérdeztem én is magamtól, nem 1024-nek kellene lennie? 1026 nem 2 hatványa.
  • ge3lan
    #39
    A kvadrillió alatt 10^15-t értenek amerikába. Nálunk meg 10^24-t.
    De ezt az 1026-ot meg hogy sikerülhetett belefordítani?
  • vax
    #38
    az a "durva" ebbe, hogy esetleg egy mainál gyorsabb úrhajó írányításához, (még akkor is ha messze meg se közelíti a fénysebességet) ez is "édes kevés", harmatosan gyenge teljesítményű . :(
  • csibra
    #37
    Elérték az 1Peta flopot, nagy kaland. Most majd az 1 exa flopot akarják elérni, vagy mit tudom én melyik a következő :)
  • vax
    #36
    Milyen "hangorkán" és áramfelvétel lehet amikor ezt a rendszert bekapcsolják. :)
  • Gabosh
    #35
    :D engem az érdekel hogy tud e futtatni egyszerer 2 crysis-t meg egy régi patch nélküli stalkert? :D
  • Kurosora
    #34
    "elérte a rég áhított másodpercenkénti 1026 kvadrillió számítást."

    Mivan? 1026 x 10^24 db számítás másodpercenként, vagyis átléptük az ezer yottaflops határt? Irgum-burzum, csúnya fordítási hiba!
  • jamborl
    #33
    Igen igazad van, mostmar ertem. Tenyleg nagy hulyeseget irtam. Elnezest.
    De mar utana neztem:)