42
-
#42
A bolygókeletkezés valszeg viszonylag gyorsan lezajlik, és valszeg a csillagképződéssel nagyjából azonos időszakban. Szal a csillagokhoz közel is kialakulnak gázóriások, csak egyszerűen elforrnak hosszabb-rövidebb idő alatt, amikor a csillag beindul. Rengeteg forró-Jupiter típusú exobolygót ismerünk, amelyek vagy instabil páyájuk miatt kerültek a csillag közelébe, vagy egyszerűen ott keletkeztek. Ez nagy meglepetés a csillagászoknak. Bár a jelenlegi exobolygó detektáló eljárások pont az ilyen típusú planéták megtalálására alkalmasak inkább. Szal a statisztika majd azért jelentősen módosul, ahogy a műszerek érzékenysége javul. -
Stray #41 Azért ez alapján a kérdésed alapján kíváncsi lennék, hogy szerinted miért, és hogy jön ide az előzmények alapján?
roliika: Hja, valaha nekünk is fejből kellett nyomni! :) És hogy útáltuk! :D -
toto66 #40 Nem jól gondoljátok, a tágulás miatt van! C-:
-
elmebáj #39 Megint benéztem, de még mindíg nem látom az értelmét. Pontosabban máshol gyűjtöm az adatokat..:) -
#38
Persze. Hogy a kemenyseget/szivossagat igeny szerint elerjek az adott felhasznalasi teruletre. Ezt a homerseklet valtoztatasaval, a lehules, felmelegites es hontartas idotartamaval vegzik melynek eredmenyekent a vasban levo szennyezodes osszetetetele es az anyag kristalyszerkezete valtozik.
(az edzes modjait nem irom le, mert konyvet lehetne faragni belole) -
babajaga #37 Tudod miért edzzik az acélt? -
DompR #36 Amennyire én értek hozzá (olvasok ezt-azt, összeszedem a szaklaikus szintet xD), a gázbolygók a naptól távolabb alakulnak ki, mert a napszél lefújná a gázokat a magról. Ezért csak ott képződnek, ahol már gyenge a napszél, és elég hideg van ahoz, hogy félig-meddig cseppfolyósodjanak. -
#35
Egyrészt vajon meddig marad meg egy forro-Jupiter, szerintem max néhány száz millió évig a keletkezésétől számítva. Szal a Merkúr akár 4 milliárd éve is ilyen lehet mint most. A kérdés viszont továbbra is az, hogy miből származik a bolygók mánesessége, amit a Föld esetében sem tudunk biztosan, a Jupiter szerű bolygók esetében meg pláne. Szal amit írtam az kevésbé magyarázat a mágnesességre sokkal inkább, hogy miért olyan nagy a Merkúr vas magja, ami viszont már kihült állapotban is tárolhat valami maradvány megnesességet.
A kérdés az hogy lehet-e olyan folyamat/állapot, hogy a gázbolygó magja már szilárd és viszonylag alacsony hőmérsékletű, miközben pl. a gázokból, könnyűfémekből álló légkörében levő konvekciós mozgás még jelentős mágnesességet kelt. -
roliika #34 Hmmm...7 éve nekünk ezt a grafikont fejből kellett vágni. :D -
#33
> Az acélban 1,5% szén van és az vaskarbid vegyület alakjában van jelen.
Vaskarbid is meg szen is. De a pontossag kedveert az 1.5% helyett 2% alatt beszelunk acelrol. Nem is lehet pontos szazalekos arannyal kifejezni mivel az mindig a felhasznalasi terulettol fugg, hogy mennyire tisztijak meg.
Nem mindig es kizarolag vaskarbidrol van szo. A vas szennyezettsege nagyon valtozatos, meg a fent emlitett ken is megtalalhato benne sok mas egyeb mellett mint a vasgyartas mellektermekei. Ez itt egy Fe-C allapotabra, megfigyelhetoek benne a Fe–Fe3C es Fe-C allapotok kulonbozo homerseklet es C szennyezettseg mellett:
![]()
-
babajaga #32 http://hu.wikipedia.org/wiki/Cementit
Az acélban 1,5% szén van és az vaskarbid vegyület alakjában van jelen. -
bvalek2 #31 Merkúr magjában is van fehér lyuk? 
-
arrakistor #30 ezzel a hipotézissel több gond is van:
az elpárolgott hidrogén többé már nem bocsát ki ferromágnesességet, az ellilanás pillanatától kezdve, ma pedig szinte zérus % található ebből az anyagból a Merkúron, a magjától kezdve a felszínéig. a másik gond az hogy a Merkúr felszíne tele van több milliárd éves kráterbecsapódási nyomokkal, ha pedig valaha is gázbolygó lett volna akkor a sűrű légkörében a meteoritok nem érhették volna el a felszínt , mert elégtek volna a légkörben. -
bvalek2 #29 Olvadt állapotban mindegy minek hívod, mert nincs vas-szulfid molekula. Arról szól a cikk, hogy az elegy differenciálódik, a vasatomok egyszerűen nehezebbek. Fölöslegesen mérgelődsz ez miatt, nem szobahőmérsékletű a Merkúr belseje, ne számíts kémialaborban megszokott körülményekre. -
#28
Szerintem meg a Merkur egy forro-Jupiter szeru bolygo volt, csak mar el parolgott a gaz-folyadek legkore. Akkor a nagy nyomason femkent viselkedo hidrogen femszerusege votl az eros magnases ter forrasa. Amit ma mernek az mar csak maradvany magnesesseg, ami a bolygo magjaban, ami ma gyak a Merkur, megmaradt. -
babajaga #27 "Mert nincsen szo vas es ken reakciojarol igy vegyuletrol sem. Ez vas-ken oldat/otvozet"
És vasszulfid hogy a jó kurva istenben képződik! -
babajaga #26 "nem lépnek reakcióba egymással, mint itt a Földön a Nitrogén és az Oxigén"
Ne állíts ilyen abnormális dolgot! Fogalmad nincs mekkora képtelenséget állítasz. -
babajaga #25 "nem vagyok biztos benne"
A kémia nem toto. Vagy tudja valaki vagy nem. Ha oxigén is lenne akkor vasszulfát lenne, tudod? Ez elég elemi szintje a kémiának, ha valaki ezt sem tudja..Az nagy baj mikor olyanok nyilvánítanak véleményt kémiáról akik nyolc osztályos szinten sem értenek hozzá. -
bvalek2 #24 Nem kell kisérő égitest a mágneses mezőhöz, dinamóhatás kelti. A Föld mágneses terének az eredetéről Hraskó Péter tartott előadást, vannak internetes jegyzetei. -
#23
Az otvozethez csak egy fem kell, nem minden komponensnek annak lenni. Lasd pl.: acelgyartas, vas-szen otvozet. Egyebkent a keverek valoban atfogobb meghatarozas ra. -
Epikurosz #22 "a bolygó középpontjától távolodva lehül, szilárd halmazállapotúvá válik, majd idővel visszasüllyed a központi tartományokba. Ezutóbbi a havazás."
Botor a szóhasználat akkor (még nem olvastam a cikket).
Mert itt akkor ülepedésről van szó, vagy esetleg kicsapódásról. -
arrakistor #21 nem vagyok biztos benne, de azt hiszem a vas-kén reakcióhoz oxigén katalizátor is kell, tehát földi körülmények között viszonylag könnyen létrejön a vas-szulfid... nem úgy a merkúr bolygó-köpenyében... nyílván ott is keletkezik valamennyi de a túlnyomó többsége a rigidus által leírt _keverék_ marad (az ötvözet szó talán nem a legjobb mert az kettő vagy több különböző szilárd FÉMre utal, az oldat pedig talán azért nem , mert az pedig inkább folyadékokra jellemző, a Merkúr köpenyében pedig ez a két elem már inkább gáz, gáz-plazma állapotában lehet)
A vas-gőz és a kén-gáz a Merkúr köpenyében ugyanúgy nem lépnek reakcióba egymással, mint itt a Földön a Nitrogén és az Oxigén a légkörben. Ám amint a körülmények adottak (nagy hőmérséklet) pl: villámcsapás közelében, egyből Nitrogén-dioxiddá alakul az egyébként nem túl reagens Nitrogén. -
pet0330 #20 Azt tudom h nincs szó róla meg el is hiszem h nem keletkezik, de miért nem?? nekem ez is lényeg lenne -
#19
Mert nincsen szo vas es ken reakciojarol igy vegyuletrol sem. Ez vas-ken oldat/otvozet. -
arrakistor #18 Félretéve a viccet.. a Merkúr belsejében a keringése és a tengelyforgára miatt kialakult (2:3) árapály-erők és a viszkóz bolygóköpeny , valamint annak anyaga együttesen hozzák létre a kondenzált magnetoszférát a cikkben leírt módon.
A Föld a mágneses mezejét a Holdnak köszönheti, amely a magra folyamatos hatást gyakorolt és "kevergeti" nem hagyja kihúlni. Ezenkívül a mag anyaga (túlnyomórészt vas) az ami hozzájárul a mágneses erővonalak kialakulásához.
A Merkúr esetében a 100-ad akkora mágneses mező abból adódik, hogy ab ovo kisebb a tömege, más összetételű a magja (a vason kívül jelentős ként is tartalmaz) valamint nincs ugyan Holdja, amely fojton kevergethetné a magját, de a 2:3-os forgási keringési ciklus és a Naptól való távolsága (közelsége) megteszi azt. -
arrakistor #17 Bemegy a muki a templomba, hallja hogy imádkoznak:
"Jupiterünk, Jupiterünk...", továbbmegy, bemegy egy másik templomba, ott is hallja hogy imádkoznak:
"Vénuszunk, Vénuszunk...", továbbmegy, bemegy egy harmadik templomba is, ott nem hall semmit... "Miért van itt ilyen csend??!" - kérdi:
"...Merkúrunk..."
-
#16
Rakd már be ide a névvel ellátott fényképedet, hogy elmenthessük, és amikor nagy tudós leszel elővehessük és emlékezhessünk arra, hogy annak idején megosztottad velünk hihetetlen elméd egy aprócska szikráját. 
-
lokko #15 az a kémia, amit a közoktatásban tolnak az ember fejébe igencsak szűk érvényességi körrel rendelkezik ... -
babajaga #14 Egy alapvető tételt elfelejtettél kémiában akkor válik ki egy elem ha nem elég a másik elem a lekötéshez.Hogy lehet itt ilyet állítani? -
babajaga #13 Lófaszt értenek hozzá. Ez alapvető kémia! Ha nekem valaki kémiai baromságot ír le én hülyének mondom kémiából. Feltételezésnek itt helye nincs! -
DompR #12 Valószínű, hogy a sok( lövésem nincs a pontos számról, de egy kicsivel több mint egy Bunsen-égő) fokon és mégsokabb nyomáson nem a kémia 8.-nak megfelelően fognak működni a dolgok...
A kénben gazdag üledékből ( is) következtettek arra, hogy sok kén van a magban. Szvsz.
Csak egy kicsit feltételezzük már, hogy egy fokkal jobban értenek hozzá, mint mi. Szintén Szvsz... -
pet0330 #11 valami ilyesmi lenne az egyenlet -
pet0330 #10 3Fe(II)S-->Fe(III)2S3+Fe -
pet0330 #9 de lehet h először Fe(II)S keletkezik és utána magas hőmérsékleten keletkezik Fe(III)2S3 és ekkor csapódhat ki vas de ebben nem vagyok biztos -
babajaga #8 "a ként és a kénben gazdag üledékeket a bolygó felszínén"
Elöször a bolygó magjáról beszélnek utána a felszínéről. El kellene dönteni már hogy miről is hadoválunk. -
babajaga #7 "olvadt vas-kén keveréke lassan lehűl, vasatomok csapódnak ki"
Az agyukból!Úgy látszik a Merkúron nem érvényesek az elemi kémiai törvények.Ha nyomás van valahol akkor ott a hőmérséklet magasabb mint ahol kisebb a nyomás.Az baromság hogy kén és vas KEVERÉKE lenne! Mivel magasabb hőmérsékleten VEGYÜLET keletkezik! És abból nem csapódik ki egyik alkotórész se! -
gombabácsi #6 Az kimaradt a cikkből, hogy esetleg élet is lehet a bolygón... -
pet0330 #5 Miért nem keletkezik simán vas-szulfid a vas és kén reakciójával?? -
roliika #4 Ezt benéztem. THX -
Deus Ex #3 Urak, felhívom a szíves figyelmét mindenkinek arra, hogy a cikk nem a légkörben szállingózó vashóról írt, hanem arról, hogy a Merkúr magjában egyfajta, a földi havazáshoz hasonló körfolyamat játszódik le, havazás alatt azt kell érteni, hogy az olvadt vas-kén vegyület a magban a bolygó középpontjától távolodva lehül, szilárd halmazállapotúvá válik, majd idővel visszasüllyed a központi tartományokba. Ezutóbbi a havazás.
A felszín kénességének vizsgálata áttételes módon támaszthatja alá ezt, ha sok összekéneződött területet látunk, akkor joggal feltételezhetjük, hogy bizony a Merkúr bolygótestében is bőségesen van az anyagból.
A felszíni szondás küldetés végülis annyira nem bajos, bár eléggé ordenálé viszonyok uralkodnak a felszínen is, légnyomás a földi billiomodánál nem nagyobb, légkör nagyjából csak hélium, nappali max. hőmérséklet +430 Celsius fok, éjszakai minimum -170 Celsius fok. Valószínűleg az itt leszálló szonda nem fogja oly mértékben túlteljeseíteni az elvárásokat, mint a két Mars-járó, bár azért a Merkúr nem is annyira izgalmas hely, ami miatt nagyon oda kellene menni.
