123
Érzelmek nélkül
-
Vlala #43 igen. Régebben a pánikbetegekre ráfogták, hogy megszállta a rossz szellem, vagy az ördög, és jött a sámán, vagy pap, aki kiűzte belőle. Csodák csodája, emberünk meggyógyult - miért is? Nem azért, mert körbeugrálta egy ősember, vagy vizet locsoltak rá, hanem azért, mert hitt benne :)
-
#42
Ez még nem depresszió. Akkor lesz depresszió, ha ezzel a problémával nem képes valaki megbirkózni, mert nincs hozzá eszköze, vagy nem ismeri fel őket.
Szerintem mindig mindenhol voltak lelki problémák kultúránként eltérő gyógymóddal.
Sokan mesélték, hogy akkor voltak pánikbetegek, amikor még egyáltalán nem volt ismeretes sem a diagnózisa, sem a terápiás módszere.
Pedig nem túl kellemes dolog. -
#41
Jung szerint ez 40 és 50 éves kor között történik meg, ha ez nem megy végbe, akkor az illető visszaesik egy előző szintre (pontosabban nem lép túl rajta), ahol megismétli az egész addigi életét.
Huszonévesen szerintem az ember feladata az egzisztenciálisan önállóvá válás, ami mostanában egyre eltolódik felfelé. Ez könnyebben megy, ha az ember előzőleg már talált valami olyan elfoglaltságot, ami erőt ad neki, amiben tehetséges, aminek teljes egészében képes átadni magát, ez pótolhatja a kieső élvezeteket.
Egy barátom szerint egy ember négy féle dolgot tehet, hogy jól érezze magát, és ez még nem a boldogság:
1, Közzösséget teremt maga köré, lehet ez egy, vagy több fő, akik megértik, figyelnek rá.
2, Egyedül van, és elmélyülten, szenvedélyesen foglalkozik valamivel, lehet ez zene, írás, sport, bármi, ami alkotás.
3, Drogokat használ.
4, Megvilágosodik.
Ezek nem kizárólagosak, általában keverednek.
A hármas pont gyorsan visszaüt, a negyedik pedig általában nem elérhető, amég az ember ki nem teljesedik a világi lehetőségeiben, és rá nem jön, hogy mindez hasztalan volt. Ez a lépés szerintem nem átugorható, ha csak az ember nem valami szerzetesrendbe születik bele, ahol megkapja ugyanazokat a rituálékat, amiket a nyugati civilizációban egészen más dolgok jelképeznek. -
#40
ez tetszik:) -
#39
Fúúú, de sajnállak komolyan.
Milyen kegyetlen az életed -.-
Menj el dolgozni baszod...letolsz 8-9-10 órát/nap, örülni fogsz annak is, hogy bejösz az SG-re, alig várod majd a hétévégét és minden percet kincsként fogsz kezelni amikor azt csinálod amit szeretsz.
Ennyi. A te bajod a túl sok szabadidő. -
#38
:]
és az idézet is tetszik. -
gabr #37 Divat EMO! Topic zárható! -
Vlala #36 Ezt pár éve én is leírhattam volna. Sokan ezt depresziónak neveznék, de ez marhaság: gondolj bele, depreszió nem is létezett addig, amíg valamelyik gyógyszergyár fel nem találta az antidepresszáns gyógyszert...
Ez csak a korral járó rossz közérzet, ahogy egyre beljebb vagy a világban, egyre többet látsz annak aljasságából, és ezek elnyomják az élet értelmét, szépségét. Pedig az élet szép, egyszeri és megismételhetetlen.
"Fordítsd arcodat a Nap felé, és az árnyékok mögéd kerülnek"
-
Culram #35 Én csatlakozok Dodo55-höz.
Kb. ugyanolyan nagy szarban lehetek mint ő. Már sokéves és bonyolult. Nem érzem hogy boldog lennék, de valahogy teljesen összeroppanni sem tudok. Nyugodt vagyok, néha annyira nyugodt hogy az már másokat idegesít. Nem zargatom magam, mert tudom hogy a dolgok még rosszabbak is lehetnek, de a jelenleginél most nincs rosszabb. Ritkán húznak fel szintén, de akkor robbanok, szinte kifordulok magamból. Az hogy én bulizni már több éve nem voltam, mert nincs olyan ember akivel szívesen elmennék, mert a legtöbb embernek az a célja hogyberúgjanak, és nem a szórakozás.
Találj valami hobbit vagy sportolj. Én még nem próbáltam :D De azt mondják kikapcsol, és boldogít. -
#34
én is 23 leszek, de én már kb fél éve nem voltam bulizni, nagyjából 3 barátom van akivel tudok is dumálni valamiről és engem sem érdekel már a net úgy mint az elején. de ez engem azért nem zavar, mert igazából ott a munka, az edzés, a tanulás, amik olyan dolgok h ha van kedvem ha nincs, meg kell csinálni és kb el is fáradok bennük. de ha van is szabadidőm, hétvégén inkább kimegyek az erdőbe sétálni egyet, vagy a vízpartra, pedig régen szerettem lemenni bulizni. nemtom, lehet h öregszünk :) -
#33
Az élet nem csak az élmények kereséséről szól. Tűzz ki célokat, amiketárt meg kell dolgozni, amiket öröm lesz elérni.
Sportolj ;) -
#32
Az ember idővel rájön, hogy mindaz amiért mások aktívan lelkesednek (sőt, ha elég hülye, akkor ő is lelkesedett valaha értük) egy nagy adag lótúrót sem érnek és földi hívságok csupán, értelmetlen, agyatlan pótcselekvések. 1x fel kell nőni a felnőttkorból is, sokaknak haláluk napjáig sem jön ez össze...
Összefoglalom: (...)
-
#31
Nem probléma, hogy ezek nem érdekelnek, vagy nem elégítenek ki, ha tudsz ezeknél jobbat.
Ha viszont nem, akkor nyomás a krízisambulanciára. -
Ronny #30 ha szerencséd van akkor átmeneti hangulatzavar, amikor nálam beütött a krach, akkor nem háromhetente, hanem évente háromszor voltam bulizni. -
Ronny #29 Ezert kb 3 hete mar nem is voltam bulizni,nem erdekelnek az emberek.
Három egész hete nem bulizol? Akkor ez már tényleg egy előrehaladott stádium lehet... -
#28
Ő indította azt a topicot is :D
Figyelmesség 1-es, leülhetsz. -
n3whous3 #27 Az embereket unja, nem a netet
Szövegértelmezés 1-es, leülhetsz -
Dodo55 #26 Mondjuk ez a nem érdekel dolog annyira nem mondható el rám, inkább az van, hogy érdekel, de nincs már türelmem vagy erőm hozzá. -
Dodo55 #25 Az utóbbi időben én is voltam így sokszor, igaz az én esetemben ennek megvan az egyértelmű oka...
Igazából 2 részre osztható, amit észrevettem. Az egyik az, hogy bizonyos információk megszerzésének érdekében olyan dolgokra vagyok képes, amire régen nem, simán belemegyek sok értelmetlennek tűnő, vagy veszélyes dologba, nagyon könnyen feláldozok sok mindent, ha tudom, hogy az majd a hasznomra lehet, ha eljön az idő.
A másik része a dolgoknak meg az, hogy valahogy kevésbé féltem magam, régen egy csomó dolog miatt aggódtam, most meg nem érdekel mi lesz. Meg valahogy sokkal nehezebben leszek dühös, de ha az leszek, akkor viszont eléggé elszáll az agyam, és nem sokat gondolkodok. De ugyanúgy boldog sem vagyok igazán, bár nevetni azt továbbra is sokat tudok a dolgokon. Mondjuk ehhez a boldogság dologhoz az is hozzá tartozik, hogy sok más dolog sem valami jól alakult az életemben az utóbbi időben, tehát valószínűleg egyébként sem lennék annyira boldog.
De mondom, ennek megvan az oka, mint mondtam, "ha eljön az idő", tehát várok valamire, már egy jó ideje, meg egy lehetetlenül bonyolult helyzet áll az egész mögött. -
#24
Vagy nem vagy depressziós egy kicsit? Én annyi mindent csinálnék, hogy 4 élet is kevés lenne hozzá. 25 vagyok, tudok komoly is lenni, de azért nagyon sokszor nem tűnök annyinak. Mondjuk ez a mostani generációra sokszor igaz mások vagynuk, mint az előttünk járók, de a világ is nagyot fordult azóta. -
#23
és ha már benne lesz a százban igazán támogathatna téged :D -
#22
"Rengeteg dolog erdekel"
Ez jó.
"de ugy erzem hogy mar mindent elolvastam roluk, mindent tudok"
Hát ilyet értelmes ember nem mond. Akkor még sem érdekelhet sok dolog...
"Lanyokkal akikkel mostanaban egyutt vagyk mar a szivemet sem dobogtatjak meg"
Hát azért ez durva. Szerelmet bevallom én sem túl gyakran érzek, de vonzalmat bőven és gyakran.
Elég savanyú ember lehetsz. -
#21
annyi -
#20
valszeg komolyabb vagy a korodnál és most tudatosul benned lassan, h gyerek módon gyerekes dolgokat csináltál, sőt, úgy is gondolkodtál, mint egy gyerek.
most, hogy kezdesz kilépni ebből a korszakból, érthető, hogy kicsit zavarodottnak tűnsz. az is lehet, hogy kicsit parázol, mi lesz ezután - még ha nem is tudatosan.
itt az idő elgondolkodnod azon, milyen is lenne, ha kicsit kézbevennéd a sorsod: írj egy szép listát, mivel szeretsz foglalkozni, mihez értesz és miből lehet megélni - aztán csináld, amit tudsz! ha 30 éves korodra benne leszel a 100 leggazdagabb magyarban, már megérte - és addig sem unatkozol...
-
#19
énisezt javasolnám, menj el kicsit másmerre, szakadj ki a megszokott rutinból.
drogokat azért nem ajánlanám -
#18
haha nem vagyok se egyik se masik es nem is akarok -
#17
Vagy, remény rabjai c. filmet . -
#16
bizony az ilyen gondolkozás depresszió, és nem sajna ez nem az emós vagyok trendy vagyok depresszió, hanem a valós :) mennyé orvoshoz, az majd megmondja, hogy mit csinalj, hogy ujra dugjá, bulizzá, meg mittomén micsinajjja :) -
#15
Mert ott aztán biztos kurvára boldog lesz az ember :) -
#14
sztem te depressziós emós keci leszel :S -
#13
probald ki kulfoldet, de ne turistakent, hanem ugy igazibol. -
#12
Amúgy rengeteg lehetőség áll előtted.
- Lehetsz emo, járkálhatsz fekete cuccokban, vasalt hajjal, répagatyában, szerezhetsz csomó tizenéves emo havert.
- Drogozhatsz, és néger lehetsz.
- Felpattinthatod az ereidet.
- Vagy elmész egy pszichológushoz, és megkéred, hogy segítsen neked. -
#11
Nyílván nem minden nőre gerjed az ember, de ha már a jócsajoktól is lankad a cerka, akkor ott gáz van. -
#10
azér a 90%ukra de -
#9
Én szerintem ezt úgy hívják, hogy előrehaladott depresszió...amikor már az sem foglal le/vidít fel amit álltalában csinálni szoktál, akkor az a depi tipikus tünete. -
#8
hmmm... -
#7
Mibol gondolod?Vagy csak beszurtad a Belga miatt?
Egyebkent nem vagyok az,azt ne mondd hogy te minden nore gerjedsz es lovesre vagy kesz azonnal -
#6
én is hasonlóan vagyok ezzel :S
bár picit fiatalabban mint te. -
#5
Star Trekk
Mr. Spock
Érzelmek nélkül élő egyén.
Star Trekk: Voyager
Mr. Tuvok
Szintén érzelmek nélkül élő egyén.
ui.: na most ők vulkániak szóval te is legyél Vulkáni vagy tanuld meg kordában tartani az érzelmeidet.
!!!CLOSE TOPIC!!! -
#4
Buzi-e vagy?:D