123
Érzelmek nélkül
  • NessieGraf
    #123
    Miért kéne magad rosszul érezni? Egyébként is, azt írtad, a topik címe érzelmek nélkül :D Akkor hogy jön ide a rosszul?

    Az meg végképp nem jelenti a teljes érzelemhiányt, hogy nincs itt a lángolás ideje, vagy tárgya!
  • Sir Quno Jedi
    #122
    Lehet, hogy azzal jobban járt volna, ahogy ma is körülnéztem odakint... :D
  • campy
    #121
    ez jó! sokan azt hitték má öngyilkos lettél...
  • Trade
    #120
    Sziasztok,
    bocsi hogy magara hagytam a topicot de most ugy probalom kezelni a dolgot mintha nem is lenne.Koszonom mindenkinek az epito jellegu hozzaszolasokat.
    Tanulok,dolgozok, nem vagyok se emos se buzi.
    Mostanaban kezdett visszaterni az eletkedvem de idorol idore vmiert sajat magam emlekeztetem ra hogy nekem igenis rosszul kellene erezni magam
  • Aquir
    #119
    érdekes, én gondolkodtam azon gimis koromban hogy megunom e valaha például a Quake3A -t amit pl akkor épp nyomtam (mármint a menetét, a reflexigénylő jó kis célzós FPS játék jelleget, az idővel együtt "egyre romló" grafikától eltekintve), csak azért, mert felnőtt leszek majd. Most 6-od éves egyetemistaként úgy vagyok hogy még simán jöhet(-ne, csak nincs időm vagy másra fordítom (azzal együtt, hogy ha lenne netem itt az albiban ahol egyetemen vagyok akkor azért már biztos nyomtam volna nosztalgiázásként pár pörgős menetet)) :) Volt/van benne turret fight is, (amikor le lehet rakni forgólövegeket és csalikaraktereket a pályára csapatszín szerint a másik csapat ellen) ahol nagyon trükkös helyzetek fordultak elő és jó emlékeket is idéz. Szóval lehet hogy csak azért is mert nem lesz majd mondjuk időm játszani vele, de szvsz jobban bele tudok majd rázódni ezekbe felnőttként, mint a mostani felnőttek abba amit pl ők csináltak gyerekkorukban (azzal együtt, hogy ugye egyre kevesebbet fogok nyilván a múltbéli játékokkal foglalkozni az idő előrehaladtával)
  • campy
    #118
    hasonló dolog van velem is! ilyen dolgokat sosem csináltam akkor én ezekszerint végig öreg voltam:D (hülye gondolat)
  • Rundstedt17
    #117
    akkor öreg vagyok a bulik sosem érdekeltek se a bratyizás?cset régen.
  • Dynamic
    #116
    Ezt úgy hívják: öregedés.
    Vagy pontosabb lenne az idősödés, csak az meg hülyén hangzik:)
    A bulik egyre kevésbé érdekelnek majd, végül egyáltalán nem is fogsz járni.A fórumozás, bratyizás, csetelés is elmarad majd.A kor előrehaladtával más dolgok lesznek fontosak.Ennyi
  • NessieGraf
    #115
    Értelek. De nincs igazad. Nem tudsz semmit, semmiről. Ha tudnál valamit bármiről is, tudnád, mennyire kevés ez a tudás. Minél többet tudsz - annál kevesebb.

    A másik problémád adódhat abból, hogy már mindenki párkapcsolatban él körülötted, akivel jó volt egy társaságban lenni, a többivel meg nem érdemes. És ugye a párkapcsolatban élők meg azt hiszik: innentől mindent csak együtt kell, mások nélkül. Aztán nem értik, miért utálnak egymásra nézni is egy idő után.

    Azt gondolom, érdemes lenne valamiben elmélyedned kicsit. A felületek soha nem hozzák a kívánt eredményt.
  • m5zi
    #114
    "mindent elolvasta roluk" nem egyenlő a kipróbálással ergo nem tudsz midnent róluk
    "Lanyokkal akikkel mostanaban egyutt vagyk..." másság? para.
    azok az idők elmultak... , felnőttél?
  • campy
    #113
    részvétem:S sokat segítenél ha elmondád miért ugrott elé! ismerted nagyjából?
  • htr93
    #112
    érzelmek nélkül.....hmm.... a sulimban egy 10 edikes csaj vonatelé ugrott kedden, délután 3 órakor.
  • Qwerty4
    #111
    há-há-há
  • PíszLávJuniti
    #110
    néha megjön.
    ez természetes
  • sz4bolcs
    #109
    most sem kell...
  • campy
    #108
    a depresszió nem rossz olyankor nem kell semmit se csinálni
  • campy
    #107
    óvatos ember lehetsz de ez a jó igazából...megfontoltságot érzek benned.
    Dönts ahogy jónak látod, drukkolok legalább neked jöjjön össze a változtatás...
  • Dodo55
    #106
    Ha már ott fogok tartani, hogy semmi sem fog úgy alakulni, ahogy szeretném, akkor még mindig ott lesz az a lehetőség, hogy durván közbeavatkozzak a dolgoknak, köszönhetően, hogy szinte senki nem sejt semmit, én viszont elég sokat tudok.

    De ha megteszem, akkor már nem lesz visszaút, a következmények elkerülhetetlenek lesznek. Amit még nem tudok, hogy ezek a következmények vajon jók, vagy rosszak lesznek.

    De ha jók lesznek, akkor végső megoldásként így is kijöhetek a dologból jól. Aztán utána meg már nem fog érdekelni semmi, ha ez sikerül, akkor egy jó ideig nem fog zavarni sok minden.

    Most csak az a probléma, hogy hiába tudok sokat, ha még mindig nem eleget ahhoz, hogy bármi is kiszámítható legyen. Ahhoz meg túl sok forog kockán, hogy vakon nekiálljak előre rohanni. Úgyhogy egyelőre most csak abban bízhatok, hogy jókor leszek jó helyen, az események majd a hasznomra lesznek, közben meg megtudok egyre többet ahhoz, hogy esetleg nyíltan közbeszólhassak majd a dolgoknak.
  • Aquir
    #105
    jó ez a topik.. mert most én se vagyok valami jó állapotban és jó olvasni ezeket a "kezdj magaddal valamit" hozzászólásokat..
  • campy
    #104
    igen ismerős érzés... és igen Vlala a kevés sikerélmány miatt lehet az ember olyan amilyen...de a sors minden embernek mást ad.
  • Qwerty4
    #103
    Nekem péládul szoktak lenni olyan furcsa napjaim, nem is tudom miért amikor egyszerűen szinte semmi hangulatom, tényleg érzés nélkül, teljes lelki üresség környékez meg ami borzasztóan nyomasztó tud lenni.Nem találom a helyem.Nem is olyan, minta valamiért aggódnék vagy valami nagy feladat előtt állok és besokallok a sok összegyűlt dologtól, mert az ilyen kihívások még felvillanyozzák az embert.De ez olyan semmilyen érzés.Aztán egy-két nap és elmúlik szerencsére.
    Csak olyan furcsa, hogy egyik napról a másikra mekkora kedélyállapotváltozás következik teljesen ismeretlen okból.Ez olyan, hogy az egyik este nagyon jól érzem magam, reggel felébredek és kivagyok.Na persze nem a másnaposság miatt. :D
  • z0ty #102
    Túl konkrét vagy. -.-
  • Vlala #101
    Kevés a sikerélmény az életedben. Valamit muszáj lesz okozni, mert előbb-utóbb a legnagyobb kitartás is elfogy sikerek nélkül, ez egyenes út a beforduláshoz és a kirekesztődésedhez.
  • Vlala #100
    Ilyet nem állítottam, de ha ki akarod forgatni a szavaimat, csak nyugodtan. Nem belőlem csinálsz hülyét.
  • Dodo55
    #99
    Hát nem tudom. Lehet az én helyzetemben más már öngyilkos lett volna. Én meg itt vagyok, és azon kívül, hogy már nem bírok bizonyos dolgokat magamban tartani, élem tovább az életem, ahogy eddig, de még mellette próbálom is úgy rendezni a dolgokat, hogy a körülmények a lehető legoptimálisabbak legyenek, ha eljön az idő. Szóval lehet ha a hivatalos formájában nem is létezik a depresszió, de különböznek az emberek abban, hogy mit képesek elviselni.

    Amúgy mint mondtam nincs semmiféle hatalmas megoldhatatlan probléma, de az életem szinte minden területén lettek kisebb-nagyobb problémák, és akkor még ott van valami, amit már nem tudom minek nevezzek, de annyira bonyolult, hogy amíg nem tudok mindent, amit kell, addig teljesen kiszámíthatatlan hogy sülne el ha tennék valamit.

    Ma pl megtudtam valami olyat, hogy csak néztem percekig a semmibe. És nagyon is fontos dolog volt, valószínűleg csúnya vége lett volna majd a dolognak, ha ezt most nem tudom meg időben.
  • degenerator
    #98
    ez a hozzászólás válasz mindenre.
  • degenerator
    #97
    a szci egyház beépített ügynöki járják be európát:)
  • sz4bolcs
    #96
    Én pl. nagyon nehezen tudom megemészteni, hogy amég a szorongásos betegségekre van működő pszichoterápia, addig egy skizofrént gyógyszerekkel lehet olyan szintre lebutítani, hogy emberibb életet tudjon élni.
    Hiába mondaná neki valaki, hogy nincsenek hangok, nincs semmiféle sárkány, a psziché sokkal erősebb, ő teremti azt, amit valóságnak hívunk.
  • Zoli007
    #95
    Helló Dexter!
  • Sadist
    #94
    Hogyne, és nem létezik tudathasadás, paranoia, se Alzheimer-kór, csak a sok vén trottyos lusta gondolkodni, és inkább azt mondják elfelejtenek dolgokat.
  • daeemoon
    #93
    Hát :D Vallás ha úgy tetszik. Új nézetek. Elvileg magába foglal minden vallást. Én agykontrollal kerültem bele.
  • moralosan
    #92
    bármi, csak közben ne csináljon semmi mást az ember :P
  • campy
    #91
    mi az az Ezotéria? nem hallottam még róla
  • campy
    #90
    nem fog visszajönni az elején leírta h semmi nem érdekli már...!
  • campy
    #89
    egész kamaszkoromban nem voltam szinte igazi társasági dologban mégse vagyok depis de előbb utóbb az leszek 18 évem után is...
  • Rage47
    #88
    nem tűnt fel, hogy sehol nincs a topiknyitó?
  • daeemoon
    #87
    Néha nekem is elegem van ezekből, ki kell kapcsolnom kicsit, hogy élvezni tudjam. Évente max 4-5 buliba jártam el eddig. Meg kell tanulni élvezni. HA te is akarod :D
  • daeemoon
    #86
    Én is hasonlókat élek át 18-19 évesen. Ha lekötöd magad melóval, tanulással, hobbival, az sokat segít. Tudom, előbb utóbb, megunod azt is, de ne hagyd ott! Egy ideig ne! És közben keress új dolgokat. Elkezdtem motorozni, elkezdtem rajzolni. Ha nem is folyamatosan csinálod, de legyen ott és ha kedved támad valamihez, hozzákezdesz... És télleg a sok szabadidő is közrejátszik ebben. Na most leírtam azt, amit az előzőkben leírtak :) Bár nekem egy másik lelki probléma is közrejátszott, hogy ide jutottam, aztán az ezotéria, ami persze mindig ki is rángat innen. Soha ne add fel :)
  • campy
    #85
    hát erről van szó! neked igazat adok...
  • campy
    #84
    nekem tuti nem fog összejönni, de mégis felvagyok nőve mert sok mindent reálisan jól látok... csak nem éle igazi életet mint mások szóval érted:D