Csatornákban futna a brit optikai hálózat
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#12
Fél éve szerintem épp franciáknál volt ez téma. De még sokáig lesz ez téma, kár ezen rágódni. A réz alapú távközlési infrastruktúráról az áttérés optikai alapúra el fog tartani egy-két évtizedig, ennek a folyamatnak pedig még csak az elején járnak világszerte. Épp ezért téma az IT sajtóban egyre többet az FTTx migráció megvalósításai és ez az elkövetkezendõ évek során is így lesz.
Attól mert keresek a lehetõségeket hol tudnának a költségeken csökkenteni, még nem jelenti azt hogy szinte semmibõl fog kiépülni egy országos optikai infrastruktúra és aztán majd 10000%-os hasznuk lesz rajta. Optikai infrastruktúrát építeni igen drága, úgy átlag ezer euro körül van egy háztartás elérése, persze ez területtõl függõen hol több, hol kevesebb. És ez csak elérés, a bekötés további költség kb még1x ennyi. Világszerte mindenütt azon kombinálnak a távközlési cégek, hogy lehetne a költségeken csökkenteni, hisz nem kevés pénzrõl van. Alsó hangon is 15 milliárd fontra becsülik egy angol országos optikai elérési hálózat fejlesztés költségeit, ez közel 5 ezer milliárd forint. Egy optikai elérési hálózati beruházás hosszútávú, több évtizedes megtérülésû, ugyanúgy mint anno a réz alapú infrastruktúra is hasonló beruházás volt.
A fejlesztések legnagyobb hátráltatója a hatósági túlszabályozottság. Az hogy nagy távközlési cégek rá vannak kényszerítve erre hogy osszák meg távközlési infrastruktúrájukat a versenytársaikkal és ennek ára hatóságilag szabályozott, egyre nyomottabb árszinten. Ilyen feltételek mellett nem csoda hogy nem igazán akarnak a nagy távközlési cégek hatalmas összegeket infrastruktúra fejlesztésre fordítani, ha ezzel kvázi saját konkurenseiknek építik ki a hálózatot, akik utána nulla befektetéssel csak belülnek a jóba és kvázi igen olcsó havi bérleti díjak mellett használhatják. Így egy hálózat fejlesztésbõl egy nagy szolgáltató se technológia elõnyt, sem versenyelõnyt, sem semmilyen egyéb más tõkét nem tud kovácsolni, így aztán nem is igazán áll érdekében a fejlesztés. Hiába építenek ki drága pénzen innovatív, modernebb infrastruktúrát az ezzel járó elõnyöket nem tudja piaci helyzetének javításában kamatoztatni, mert hatóságilag arra van kényszerítve hogy tálcán nyújtsa át konkurenseinek a drága pénzen kiépített, modernebb infrastruktúrát.
Az európai piac igen erõsen le van maradva FTTx fejlesztések terén, amit leginkább a túl erõs szabályozásnak köszönhetõ. És ez a szabályozás a jõvõbeli optikai beruházásoknál is értelmetlen fejlesztési irányba kényszeríti a nagyobb telcokat. Szándékosan olyan optikai technológiákat választanak amiket nehéz vagy nagyon drágán kivitelezhetõen lehet megosztani a konkurenseik felé, ezért cserébe akár a drágább árat vagy ésszerûtlen hálózati kialakítást is kénytelenek bevállalni. De a saját beruházásuk védelme érdekében totál ésszerûtlen tettekre kényszíti a szabályozás a telcokat.
Attól mert keresek a lehetõségeket hol tudnának a költségeken csökkenteni, még nem jelenti azt hogy szinte semmibõl fog kiépülni egy országos optikai infrastruktúra és aztán majd 10000%-os hasznuk lesz rajta. Optikai infrastruktúrát építeni igen drága, úgy átlag ezer euro körül van egy háztartás elérése, persze ez területtõl függõen hol több, hol kevesebb. És ez csak elérés, a bekötés további költség kb még1x ennyi. Világszerte mindenütt azon kombinálnak a távközlési cégek, hogy lehetne a költségeken csökkenteni, hisz nem kevés pénzrõl van. Alsó hangon is 15 milliárd fontra becsülik egy angol országos optikai elérési hálózat fejlesztés költségeit, ez közel 5 ezer milliárd forint. Egy optikai elérési hálózati beruházás hosszútávú, több évtizedes megtérülésû, ugyanúgy mint anno a réz alapú infrastruktúra is hasonló beruházás volt.
A fejlesztések legnagyobb hátráltatója a hatósági túlszabályozottság. Az hogy nagy távközlési cégek rá vannak kényszerítve erre hogy osszák meg távközlési infrastruktúrájukat a versenytársaikkal és ennek ára hatóságilag szabályozott, egyre nyomottabb árszinten. Ilyen feltételek mellett nem csoda hogy nem igazán akarnak a nagy távközlési cégek hatalmas összegeket infrastruktúra fejlesztésre fordítani, ha ezzel kvázi saját konkurenseiknek építik ki a hálózatot, akik utána nulla befektetéssel csak belülnek a jóba és kvázi igen olcsó havi bérleti díjak mellett használhatják. Így egy hálózat fejlesztésbõl egy nagy szolgáltató se technológia elõnyt, sem versenyelõnyt, sem semmilyen egyéb más tõkét nem tud kovácsolni, így aztán nem is igazán áll érdekében a fejlesztés. Hiába építenek ki drága pénzen innovatív, modernebb infrastruktúrát az ezzel járó elõnyöket nem tudja piaci helyzetének javításában kamatoztatni, mert hatóságilag arra van kényszerítve hogy tálcán nyújtsa át konkurenseinek a drága pénzen kiépített, modernebb infrastruktúrát.
Az európai piac igen erõsen le van maradva FTTx fejlesztések terén, amit leginkább a túl erõs szabályozásnak köszönhetõ. És ez a szabályozás a jõvõbeli optikai beruházásoknál is értelmetlen fejlesztési irányba kényszeríti a nagyobb telcokat. Szándékosan olyan optikai technológiákat választanak amiket nehéz vagy nagyon drágán kivitelezhetõen lehet megosztani a konkurenseik felé, ezért cserébe akár a drágább árat vagy ésszerûtlen hálózati kialakítást is kénytelenek bevállalni. De a saját beruházásuk védelme érdekében totál ésszerûtlen tettekre kényszíti a szabályozás a telcokat.
#11
Ja hat ez nem ujdonsag, a baj az, hogy ez mar fel eve is tema volt de meg mindig csak a beszelgetes szintjen all a dolog. A masik meg, hogy most fingert kifogjak epiteni (ha tenyleg megepitik) es majd a useren huzzak le a bort eveken/evtizedeken keresztul 10000%-os haszonkulcs mellett. Akkor lesz igazan szep amikor mar annyira beepul az internet hasznalata a tarsadalomba, hogy a mindennapi ugyintezesekhez is elengedhetetlen infrastruktura lesz es a csatorna/internet szolgaltatok az olajbarok/majkremszaft modszereivel fognak ellehetetleniteni minden innovaciot, hogy a sajat rendszeruk maradjon dominans.
#10
Maon nem rágják a kábeleket a "patkányok" hanem inkább eltulajdonítják. 😊
(újpesti eset nemrég)
(újpesti eset nemrég)
Amd 3500+, 1Gb Ram, Gf 6800 GT 256Mb, Msi Sli Platinum,serial ata 160GB
#9
"Kitesznek egy tablat: Ne ragd meg, nem eheto!"
Vagy mint annak idejen az usa-ban. Fogtak par drotot es odaadtak patkanyoknak. A gep huzalozasat meg abbol csinaltak amit nem ragott meg egy sem. Egyebkent mar jo ideje van ilyen rendszer telepitve a vilagon, csak nem nepszerusitik.
Vagy mint annak idejen az usa-ban. Fogtak par drotot es odaadtak patkanyoknak. A gep huzalozasat meg abbol csinaltak amit nem ragott meg egy sem. Egyebkent mar jo ideje van ilyen rendszer telepitve a vilagon, csak nem nepszerusitik.
#8
Ez már ezeréves hír. Nem tudom hol olvastam, de már pár hónapja volt.
legalább jogosan fog dõlni a szõr a netrõl
Ki nem szarja le a Visztát?
#6
Kitesznek egy tablat: Ne ragd meg, nem eheto! <#circling>
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#5
Ilyen ellen a mai világban meg nem is lehet védekezni, nem is gondolnak erre...
#4
drága patkányok véletlenül sem fogják néha elrágni.. öröm lesz helyreállítani..
Nem a lényeg, hanem a fontos!
#3
de majd ezek után értelmet nyer az a mondat, hogy "szar az net"
Hmm, nem irigylem a karbantartókat...<#whatever><#csodalk>
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#1
legfeljebb 100mbps ? a 2 is legfeljebb 100...mióta szabnak az ilyennek felsõ határt ? inkább legalább 50 vagy hasonló kellene...