AMD: nyolcmagos processzorok jövõre
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#33
de, de az vagy. Én is gazdag hülyegyerek vagyok, és kell a 8 (16, 32 - amd verziójában 33, 64) magos megoldás. A két magos is bejött.
Aki dolgozik vagy játszik vagy több szálon weboldalt renderel (e.g. tabos böngészés) annak kell a cucc és kész. Mit renderelsz amúgy? Rajzfilmet? Van minta? :Ö)
Aki dolgozik vagy játszik vagy több szálon weboldalt renderel (e.g. tabos böngészés) annak kell a cucc és kész. Mit renderelsz amúgy? Rajzfilmet? Van minta? :Ö)
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#32
nem hinném hogy gazdag hülyegyereknek hiszem magam ,de elkelne egy 8magos hogy ne heteket rendereljek , hihetetlen szüklátókörüség úralkodik néhol
#31
Nyilván. De szerver alkalmazásoknál nem, és szervereken nem sektop OS megy, se desktop alkalmazás, ott ki fogják használni jól.
Egyébként miért merül fel, hogy nem kell töb procimag, mert nem használja sok dolog? Most nem, ezeket meg nem mostanra, de nem is az egy év múlva kijövõ progikhoz tervezik ...
Ellenben az a "hány dolog fut a procin" téma megérne egy boncolgatást, minap egy Process Explorer-rel ránéztem melóhelyi gépre, amin lényegesen kevesebb dolog megy, mint egy átlag otthoni gépen, és valahol 1366 thread fölött meguntam a számolgatást.
Egyébként miért merül fel, hogy nem kell töb procimag, mert nem használja sok dolog? Most nem, ezeket meg nem mostanra, de nem is az egy év múlva kijövõ progikhoz tervezik ...
Ellenben az a "hány dolog fut a procin" téma megérne egy boncolgatást, minap egy Process Explorer-rel ránéztem melóhelyi gépre, amin lényegesen kevesebb dolog megy, mint egy átlag otthoni gépen, és valahol 1366 thread fölött meguntam a számolgatást.
#30
Ezért is lõttem be :) sajnálom ha nem voltam világos. Amdahl-nak is megvan a helye, de vigyázni kell, hogy milyen környezetben vagyunk. Mindenesetre én a multicore támogatója vagyok, mert elképesztõ alkalmazások elé nézünk általa.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#29
"Growing Returns: Gustafson’s Law
Based on Amdahl’s work, the viability of massive parallelism was
questioned for a number of years. Then, in the late 1980s, at the Sandia
National Lab, impressive linear speedups in three practical applications
were observed on a 1,024-processor hypercube. The results (Gustafson
1988) demonstrated that near linear speedup was possible in many
practical cases, even when Amdahl’s Law predicted otherwise.
Built into Amdahl’s Law are several assumptions that may not hold true
in real-world implementations. First, Amdahl’s Law assumes that the best
performing serial algorithm is strictly limited by the availability of CPU
cycles. This may not be the case. A multi-core processor may implement a
separate cache on each core. Thus, more of the problem’s data set may be
stored in cache, reducing memory latency. The second flaw is that
Amdahl’s Law assumes that the serial algorithm is the best possible
solution for a given problem. However, some problems lend themselves to
a more efficient parallel solution. The number of computational steps may
be significantly less in the parallel implementation.
Perhaps the biggest weakness, however, is the assumption that
Amdahl’s Law makes about the problem size. Amdahl’s Law assumes that
as the number of processor cores increases, the problem size stays the
same. In most cases, this is not valid. Generally speaking, when given
more computing resources, the problem generally grows to meet the
resources available. In fact, it is more often the case that the run time of
the application is constant.
Based on the work at Sandia, an alternative formulation for speedup,
referred to as scaled speedup was developed by E. Barsis.
Scaled speedup = N + (1−N) *s
where N = is the number of processor cores and s is the ratio of the time
spent in the serial port of the program versus the total execution time.
Scaled speedup is commonly referred to as Gustafson’s Law. From this
equation, one can see that the speedup in this case is linear.
Gustafson’s Law has been shown to be equivalent to Amdahl’s Law
(Shi 1996). However, Gustafson’s Law offers a much more realistic look
at the potential of parallel computing on multi-core processors."
Based on Amdahl’s work, the viability of massive parallelism was
questioned for a number of years. Then, in the late 1980s, at the Sandia
National Lab, impressive linear speedups in three practical applications
were observed on a 1,024-processor hypercube. The results (Gustafson
1988) demonstrated that near linear speedup was possible in many
practical cases, even when Amdahl’s Law predicted otherwise.
Built into Amdahl’s Law are several assumptions that may not hold true
in real-world implementations. First, Amdahl’s Law assumes that the best
performing serial algorithm is strictly limited by the availability of CPU
cycles. This may not be the case. A multi-core processor may implement a
separate cache on each core. Thus, more of the problem’s data set may be
stored in cache, reducing memory latency. The second flaw is that
Amdahl’s Law assumes that the serial algorithm is the best possible
solution for a given problem. However, some problems lend themselves to
a more efficient parallel solution. The number of computational steps may
be significantly less in the parallel implementation.
Perhaps the biggest weakness, however, is the assumption that
Amdahl’s Law makes about the problem size. Amdahl’s Law assumes that
as the number of processor cores increases, the problem size stays the
same. In most cases, this is not valid. Generally speaking, when given
more computing resources, the problem generally grows to meet the
resources available. In fact, it is more often the case that the run time of
the application is constant.
Based on the work at Sandia, an alternative formulation for speedup,
referred to as scaled speedup was developed by E. Barsis.
Scaled speedup = N + (1−N) *s
where N = is the number of processor cores and s is the ratio of the time
spent in the serial port of the program versus the total execution time.
Scaled speedup is commonly referred to as Gustafson’s Law. From this
equation, one can see that the speedup in this case is linear.
Gustafson’s Law has been shown to be equivalent to Amdahl’s Law
(Shi 1996). However, Gustafson’s Law offers a much more realistic look
at the potential of parallel computing on multi-core processors."
#28
A feladattól nem csak az függ, hogy 1 vs. 2 mag esetén milyen arányú a gyorsulás, de az is, hogy nagyobb számoknál hogy alakul. Bõven van olyan feladat, ahol pl. 32768 vs. 65536 mag esetén is közel duplázódik a teljesítmény.
#27
http://www.intel.com/intelpress/samples/MCP_SampleCh01.pdf
Gondolom tudja az ember :) csak most ugye nem ártana ha megkülönböztetnénk pl. a MIMD és a MISD arhitektúrát valamint ha figyelembe vesszük, hogy a cluster a grid és a multi-cpu/multi-core nem egy dolog.
Gondolom tudja az ember :) csak most ugye nem ártana ha megkülönböztetnénk pl. a MIMD és a MISD arhitektúrát valamint ha figyelembe vesszük, hogy a cluster a grid és a multi-cpu/multi-core nem egy dolog.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#26
Szerinted miert van tobb csik ?
Mert teljesen feladat fuggo.
100%-os csik szep egyenes lenne speedup=number of cpu
Mert teljesen feladat fuggo.
100%-os csik szep egyenes lenne speedup=number of cpu
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#25
El kellene mondani ennek az Amdahlnak, hogy ez teljesen feladatfüggõ...
Ilyen alapon nem léteznének szuperszámítógépek, v. nagy clusterek...
Ilyen alapon nem léteznének szuperszámítógépek, v. nagy clusterek...
#24
Meg a sok magnak ugy lesz ertelme, hogy virtualis gepek futnak a vason, es amit eddig 3-4 server latott el, azt most majd 1 fogja, 3-4 virtualis gepben harmadannyi fogyasztassal. Nem veletlen, hogy az MS is most kezdett ragyurni a temara, de a VMware sem tetlenkedik.
#23
Nálam is alig van pc-n olyan program, ami jól meg is dolgoztataja a két magot egyszerre. Viszont nagyobb cégeknél, ahol megengedhetik maguknak, hogy komoly gépparkjuk legyen és ahol rengeteg ügyfelnek, munkatársnak kell biztosítani a munkájukhoz szükséges erõforrást, alkalmazást, ott van érteleme az ilyen cpu-nak. Vagy akár a renderelõ, tömörítõ, videókodoló programoknál, mint ahogy írták.
Amit a Shanghai -ról írtak, elég jól hangzik, remélem sikerül nekik.
Amit a Shanghai -ról írtak, elég jól hangzik, remélem sikerül nekik.
#22
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#21
(codename Agena = Phenom.)
#20
Nincs az törölve, csak késve jön.
Papíron a Barcelona a többutas szerverekbe szánt, még HT2.0-ás K10-alapú Opteron. A Budapest ennek HT3.0-át is tudó, egyutas rendszerekbe szánt, AM2+ tokos változata, a Model 135x sorozat. link
Sõt, valójában lényegében Budapest = Agena...
Papíron a Barcelona a többutas szerverekbe szánt, még HT2.0-ás K10-alapú Opteron. A Budapest ennek HT3.0-át is tudó, egyutas rendszerekbe szánt, AM2+ tokos változata, a Model 135x sorozat. link
Sõt, valójában lényegében Budapest = Agena...
#19
sajna van olyan hogy 2 magra optimalizálnak. jópár tömörítõ progi csak két szálon dolgozik. winrar minimálisat profitál csak, 7-zip is hasonló. egyszerûbb egy szálra írni valamit, vagy esetleg kettõre, de ahhoz hogy valami masszívan párhuzamosítható legyen, ahhoz a feldolgozandó adatstruktúrának és a programnak is többszálúnak kell lennie.
pl boinc projectek: olyan huszárvágással többszálúsítottak, hogy sikít a megoldás. ahelyett hogy egy project több magon futna indítsunk két vagy több tök különbözõ projectet..
pl boinc projectek: olyan huszárvágással többszálúsítottak, hogy sikít a megoldás. ahelyett hogy egy project több magon futna indítsunk két vagy több tök különbözõ projectet..
\"The voices are back... Excellent.\"
#18
Úgy emlékszem Budapestet törölték már jó régen.
#17
Kicsit el vagyok maradva.
Barcelona utána nem a Budapest jön?
Barcelona utána nem a Budapest jön?
#15
Felesleges a vita, néhány év múlva nevetséges lesz az a CPU amelyben nincs legalább 16 vagy 32 mag éppen úgy mint ahogy ma nevetséges egy proci amelyben pl. nem volt FPU (386, 286 stb.)
Ami viszont a szoftvert illeti, a jelenlegi szoftver 80-90% megelékszik egy Celeron 420-al is, de nem ez a lényeg, a lényeg azok az új alkalmazások lesznek amelyek várják, hogy a multicore legyen minden asztalon, pl. media search, stb. Persze a fejlesztéseket sem éppen olyan könnyû elmozdítani ha bár van pl. OpenMP meg hasonló, de az Intel itt is elég szépen produkál, pl. az STM fordítót már probálni is lehet (http://softwarecommunity.intel.com/articles/eng/1460.htm), és pr. a Microsoft is dolgozik a .NET paralel extension-on, meg pl. a C# esetében is van STM implementáció. Szóval van némi fejlõdés, de ez kb. még tovább fog tartani mint a 64bit-re való váltás, de néhány éven belül ez is meglesz. És persze nem szabad megfeledkezni, hogy ezek a magokban már AVX is lesz.
Ami viszont a szoftvert illeti, a jelenlegi szoftver 80-90% megelékszik egy Celeron 420-al is, de nem ez a lényeg, a lényeg azok az új alkalmazások lesznek amelyek várják, hogy a multicore legyen minden asztalon, pl. media search, stb. Persze a fejlesztéseket sem éppen olyan könnyû elmozdítani ha bár van pl. OpenMP meg hasonló, de az Intel itt is elég szépen produkál, pl. az STM fordítót már probálni is lehet (http://softwarecommunity.intel.com/articles/eng/1460.htm), és pr. a Microsoft is dolgozik a .NET paralel extension-on, meg pl. a C# esetében is van STM implementáció. Szóval van némi fejlõdés, de ez kb. még tovább fog tartani mint a 64bit-re való váltás, de néhány éven belül ez is meglesz. És persze nem szabad megfeledkezni, hogy ezek a magokban már AVX is lesz.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#14
DE én úgy látom, hogy nem csak a frekvenciával, gyorsítótárral meg magok számával kell villantani, hanem a támogatott utasításkészletekkel és technológiákkal! Az AMD-tõl is várom ilyen elõrukkolást. Valami csak van ott is.
Örökzöld sláger lett a \"Hol a Start-menü?\", melyet a mai, informatikában dolgozó, az adófizetõk pénzén kiképzett, magukat értelmiségnek nevezõ emberek költöttek. Ennyi konzervatív f@szt...
#13
Szerintem olyan nincs, hogy egy programot két magosra optimalizálnak és felesleges a 8 (ha elég magas szintû eszközön fejlesztenek). Nem nehezebb egy hangyányit sem egy 8 magot használó alkalmazást írni, mint egy 2 magot használót. Így a kérdés az , hogy egy alkalmazás képes-e több szálon futni és jól párhuzamosítható feladatokat futtat-e. Ha igen, akkor lehet alá lapátolni a magokat az jól érzni magát és ki tudja használni a 8-at olyan jól, mint a 2-t. Szóval ha 2-t ki tudsz használni, akkor nagy valószínûséggel 4-et, 8-at is. Persze spéci programok esetében lehet kivétel (pl. játék), de felhasználói/szerve alkalmazásokban nem hiszem.
#12
Illetve inkább röividen videóval foglalkozók.
2D grafikai programok között sem ritka a többszálas.
2D grafikai programok között sem ritka a többszálas.
#11
Vagy hobby/mûvészeti céllal 3D renderelõk, videokonvertálással foglalkozók, sokat tömörítgetõk, stb. Ezek a programok rég óta többszálasak.
#10
köszi hogy leírtátok, így már sokkal átláthatóbb :) remélem ez segít a cég helyzetén mert szimpatikus termékeik vannak.
#9
Otthonra tényleg felesleges még a 4 vagy 8 mag, viszont az megfogja venni ezeket a procikat aki elõre tervez és hosszútávra szeretbe gépet építeni.
Pl. én is ezért fogok 4 magost venni, pl. simán elég lenne egy 4GHz -ig húzott C2D E8400 :)
Pl. én is ezért fogok 4 magost venni, pl. simán elég lenne egy 4GHz -ig húzott C2D E8400 :)
http://www.avpuniverzum.hu AsRock A780GXH - AMD Athlon II X2 250 - 2GB DDR2 OCZ Reaper 1066Mhz - Sapphire HD4850 Toxic - 250GB+200GB Samsung SATA2 HDD - FSP 350W - Acer 19\"
#8
Szerverekben OK a 4, 8 vagy több mag.
Otthonra -jelenleg- felesleges. (És egy jóideig az is marad)
Gadzag hülyegyerekeknek veszik meg a szintén gazdag hülye szüleik. Plusz pénisznõvelõ státusz szimbólum, nem több.
Ennyi.
Otthonra -jelenleg- felesleges. (És egy jóideig az is marad)
Gadzag hülyegyerekeknek veszik meg a szintén gazdag hülye szüleik. Plusz pénisznõvelõ státusz szimbólum, nem több.
Ennyi.
#7
En hasznalnek 1024-et is, ha lenne :)
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#6
Igen futhatnak, de otthoni felahsználásra értettem, hogy feleleges a 4-8 mag, mert nem használják még ki. Így felesleges erõforráspazarlás. Persze ha több folyamatot indítunk, akkor nem.
Örökzöld sláger lett a \"Hol a Start-menü?\", melyet a mai, informatikában dolgozó, az adófizetõk pénzén kiképzett, magukat értelmiségnek nevezõ emberek költöttek. Ennyi konzervatív f@szt...
#5
A szálak is futahatnak külön magon.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#4
Unix vilgában õsrégi dolog a make , ti. egy feladat elvégzéséhez több kis programot használnak, egy részfeledat függhet több más részfeladattol amik viszont nem függenek egymástol, ezeket a feladatokat, egyszerre elvégezhetõek akkár külön gépen is , nem, hogy külön processzormagon. Tipukisan forráskód fordítására használják ahol több c filbol készítenek object filet majd vegéen egyesítik öket programmá vagy libraryvá. A make filenál, minden egyes feladathoz meg van adva mely feladatokat kell elõtte elvégezni (pontosabban mely filenak kell megszületnie elõtte), itt nyilán sok provesszormagot ki tud használni az ember.
Ha egy kicsit is elõre látóak voltak azok akik ez egy magot használó progrjaikat felturbozták, hogy 2 magot használjanak, valójában nem 2 -re hanem tetszölegesre irták át a kódjukat, így nem kell modosítani a további plusz magok miatt, szerintem mindenki így tett.
Ha egy kicsit is elõre látóak voltak azok akik ez egy magot használó progrjaikat felturbozták, hogy 2 magot használjanak, valójában nem 2 -re hanem tetszölegesre irták át a kódjukat, így nem kell modosítani a további plusz magok miatt, szerintem mindenki így tett.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#3
Ez olyan, mintha 8 különálló egymagos processzor mûködne, de ez 8 foglalatot igényel. És egy szervernél gondolom nyolcnál azért több egymástól független folyamat megy.
De láthatod az Intelnél az új technológiát, mely egyszálas feldolgozásnál lekapcsolja az egyik magot és megnöveli a másik frekvenciáját. Gondolom ezekbe a 8 magos szerverekhez szánt procikba beleépítenek majd egy-két finomságot még, amirõl nincs inforációnk.
De láthatod az Intelnél az új technológiát, mely egyszálas feldolgozásnál lekapcsolja az egyik magot és megnöveli a másik frekvenciáját. Gondolom ezekbe a 8 magos szerverekhez szánt procikba beleépítenek majd egy-két finomságot még, amirõl nincs inforációnk.
Örökzöld sláger lett a \"Hol a Start-menü?\", melyet a mai, informatikában dolgozó, az adófizetõk pénzén kiképzett, magukat értelmiségnek nevezõ emberek költöttek. Ennyi konzervatív f@szt...
#2
NEm. A 8 magost egyértelmûen szerverhez szánják. Nem otthonra. Sõt a négy magost sem otthonra. Minek az? A játékok és felhasználói programok két magra vannak optimalizálva! Nem négyre. Négymagost játékra venni még felesleges!
Olvashattad, a szerverek legtöbbször multitaszkban dolgoznak. Azaz több, különálló folyamat, több különálló program. Míg otthonra általában a többszálas, tehát egy feladat szétosztása játszik!
multitaszk= több, egymástól független program egyidejû futása (nem kötelezõ egyszerre induljanak, de lesz olyan periódus, amikro legalább kettõ fut).
szálasított: egy program szétosztása a meglévõ erõforrások között. Ez ugye nem független folyamat, mert egy programhoz tartozik.
Olvashattad, a szerverek legtöbbször multitaszkban dolgoznak. Azaz több, különálló folyamat, több különálló program. Míg otthonra általában a többszálas, tehát egy feladat szétosztása játszik!
multitaszk= több, egymástól független program egyidejû futása (nem kötelezõ egyszerre induljanak, de lesz olyan periódus, amikro legalább kettõ fut).
szálasított: egy program szétosztása a meglévõ erõforrások között. Ez ugye nem független folyamat, mert egy programhoz tartozik.
Örökzöld sláger lett a \"Hol a Start-menü?\", melyet a mai, informatikában dolgozó, az adófizetõk pénzén kiképzett, magukat értelmiségnek nevezõ emberek költöttek. Ennyi konzervatív f@szt...
#1
Valaki segítene megértenem a dolgokat? Nem értem, hogy miért van ez a többmagos megoldás... Ok kétmagos, megosztják a munkát 2 processzor helyett dolgozik, elméletben. Gyakorlatban meg igen kevés helyen hasznosítható ahogy hallottam, hogy csak mostanában jelennek meg a kétmagos rendszer favorizáló programok. Szóval miért kell 8 magos ha csak 2 magosra kezdenek átállni? Vagy ez most olyan lesz mint a fényképezõknél, hogy nekád hány megapixeles? és akkor lehet majd villogni hogy neked 2 maggal több van?