Készülőben a SoundBlaster X-Fi 2
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#87
Persze sample-and-hold rendszerû DAC-oknál a helyzet nyilván nem ennyire tragikus a nulladrendû tartó miatt, ami alapból egy sinx/x-es szûrõ ha jól dereng.
#86
Ebben lehet valami.
A tweeteres dologgal kapcsolatban, ha nem is ég le,az biztos, hogy rendesen megdolgoztatja a dolog, akárcsak az erõsítõt. Elvégre 22050Hz fölött megismétli a teljes spektrumot újra meg újra, ameddig csak az erõsítõ átvitele engedi. (Ami meg ugye nem áll meg 20K-nál,pl. 160kHz-ig elvisz egy jó fetes is.) Nyilván a hangszoró hangot nem adja ki (hacsak nem pl. egy scan speak csoda, ami elvisz vagy 70kHz-ig), de a teljesítmény disszipálódik a tekercsén. Szóval biztos nem örül neki.
A tweeteres dologgal kapcsolatban, ha nem is ég le,az biztos, hogy rendesen megdolgoztatja a dolog, akárcsak az erõsítõt. Elvégre 22050Hz fölött megismétli a teljes spektrumot újra meg újra, ameddig csak az erõsítõ átvitele engedi. (Ami meg ugye nem áll meg 20K-nál,pl. 160kHz-ig elvisz egy jó fetes is.) Nyilván a hangszoró hangot nem adja ki (hacsak nem pl. egy scan speak csoda, ami elvisz vagy 70kHz-ig), de a teljesítmény disszipálódik a tekercsén. Szóval biztos nem örül neki.
#85
A PCM54 Sample-and-Hold rendszerû (nem tudom, a PCM56 is ilyen-e, gondolom igen), szal kell hozzá egy ilyen analóg kapcsolós áramkör, én azt gondoltam, az is lágyít/kerekít a hangján.
Ezt a tweeter leégést még nem hallottam. (Mondjuk nekem nincs tweeterem.) Egyes profi DAC-okon sincs LP szûrõ. Inkább a digitális szögletesség kerekítésére szokták használni, de van olyan filozófia, hogy az többet árt, mint használ. És úgyis kisimul a hangszorókon, stb.
Ezt a tweeter leégést még nem hallottam. (Mondjuk nekem nincs tweeterem.) Egyes profi DAC-okon sincs LP szûrõ. Inkább a digitális szögletesség kerekítésére szokták használni, de van olyan filozófia, hogy az többet árt, mint használ. És úgyis kisimul a hangszorókon, stb.
#84
Bár vannak kimeneti szûrõ nélküli zerooversamp. konstrukciók, utána kéne néznem, hogy azok ezt hogy oldják meg. (Lehet,hogy a kimeneti puffer fokozatot kis sávszélességûre tervezik?)
#83
Úgy veszem ki, hogy ezexerint ez hangkarakter jellemzõ PCM5x-esekre, akár van oversampling, akár nincs. Ezt azért jó tudni. Amúgy ezek alapján véleményem szerint a lekerekített hangzás a chip sajátsága, nem az oversampling okozza (nálam is jellegzetesen lekerekített hangzása van oversamp nélküli konstrukcióban). Sõt felteszem, hogy oversamp nélkül még lekerekítetteb,mert oversamp. nélkül a kimeneti szûrõvel ugye sokkal alacsonyabról kezdeni kell már szûrni az alacsony mintavételi freki miatt és 20kHz környékén már -5dB-nél érdemes járni, különben a tweeter szénné ég. Persze alaposan befolyásolja még a hangot az upsamplingeseknél a digitális szûrõ, de az okosok szerint az inkább csak egy picit a hang természetességét rontja fõként mert akauzalitása véges lépés számmal párosul, emiatt a hangnyomás értéket már megelõzi egy kis elõhullámzás, ami rontja a zene ritmikáját,a rendszer impulzus viselkedését. Hát ebbõl nem tudom mennyi igaz, meg mennyi halható, de tény, hogy rendkívül üde, egy ismerõsöm által "ropogós" -nak titulált hangja van az oversamp nélküli dac-omnak.
DIY dac építgetés jó móka. Én is régóta tervezgetem már, hogy kipróbálok egy sok dac chipes párhuzamos dizájnt, mert annyira dícsérik az ilyen megoldásokat. Csak hát idõ milliomosnak kell lenni az ilyesmihez.
DIY dac építgetés jó móka. Én is régóta tervezgetem már, hogy kipróbálok egy sok dac chipes párhuzamos dizájnt, mert annyira dícsérik az ilyen megoldásokat. Csak hát idõ milliomosnak kell lenni az ilyesmihez.
#82
Tegnap írtam, de kitörlõdött, és már nem volt kedvem újraírni.
Szal, ez egy DCD1420 volt, 8x oversampling. (Azért csak volt, mert nemrég eladtam, persze nem jó szívvel, de így alakult. Egy ideig cserebere alapon egy ismerõsnél volt, és közben az M-Audio kártyáról ment a zenehallgatás. Csak akkor hoztam haza, amikor megvolt a vevõ, és bár ahogy újra meghallgattuk több hónap után, rögtön éreztük, hogy azért jelentõsen jobb, mint a hangkártya. Viszont hamarosan én is építek egy külsõ DAC-ot, és talán úgy már elég jó lesz.)
Naszóval, mit is mondjak. Nem tudok ilyen színes leírást adni a hangjáról. Egyszerûen nagyon jó volt hallgatni, minden zene kellemesebb, de egyben ütõsebb volt rajta. Monjduk - gondolom az oversampling által - icipicit talán lekerekítettebb volna a hangja, mint amit igazán szeretnék. De nem tompa volt, vagy ilyesmi. Kicsit olyan csöves beütésû, vagy ilyesmi. Emellett azonban nagyon szép tiszta. A cintányér és más ilyesmi igazi cintányérnak hangzott, nem valami gyerekcsörgõnek, amiben sok kis mûanyag golyócska van, mint a delta-sigmák. Remélem, a külsõ DAC tényleg lesz ilyen jó, vagy jobb. Csak még nem döntöttem el, hogy legyen benne reclocking, vagy sem. Van már egy pár D/A (nem PCM sorozatból való, de full multi-bites) és spdif receiver chipem, valószínû elõször összerakok egy egyszerû változatot, aztán majd egy bonyibbat. Csak nem nagyon van rá most idõm.
Szal, ez egy DCD1420 volt, 8x oversampling. (Azért csak volt, mert nemrég eladtam, persze nem jó szívvel, de így alakult. Egy ideig cserebere alapon egy ismerõsnél volt, és közben az M-Audio kártyáról ment a zenehallgatás. Csak akkor hoztam haza, amikor megvolt a vevõ, és bár ahogy újra meghallgattuk több hónap után, rögtön éreztük, hogy azért jelentõsen jobb, mint a hangkártya. Viszont hamarosan én is építek egy külsõ DAC-ot, és talán úgy már elég jó lesz.)
Naszóval, mit is mondjak. Nem tudok ilyen színes leírást adni a hangjáról. Egyszerûen nagyon jó volt hallgatni, minden zene kellemesebb, de egyben ütõsebb volt rajta. Monjduk - gondolom az oversampling által - icipicit talán lekerekítettebb volna a hangja, mint amit igazán szeretnék. De nem tompa volt, vagy ilyesmi. Kicsit olyan csöves beütésû, vagy ilyesmi. Emellett azonban nagyon szép tiszta. A cintányér és más ilyesmi igazi cintányérnak hangzott, nem valami gyerekcsörgõnek, amiben sok kis mûanyag golyócska van, mint a delta-sigmák. Remélem, a külsõ DAC tényleg lesz ilyen jó, vagy jobb. Csak még nem döntöttem el, hogy legyen benne reclocking, vagy sem. Van már egy pár D/A (nem PCM sorozatból való, de full multi-bites) és spdif receiver chipem, valószínû elõször összerakok egy egyszerû változatot, aztán majd egy bonyibbat. Csak nem nagyon van rá most idõm.
#81
DCD 800 pl.?
#80
Szóval azt mondod csodák márpedig nincsenek? Delta-sigmá-ból nem lesz szalonna? Végülis lehet, hogy mondassz valamit, elvégre úgy látom nagyjából hasonló elképzeléseink lehetnek a jó hangról. A PCM54 kb. ugyanaz mint a PCM56 csak soros helyett párhuzamos bemenettel, nem? Jó régi cuccok amúgy ezek. Az elnyûhetetlen AKAI CD93 és a méreg drága Kondo M100-as is ezekbõl épült (utóbbiban vagy 6 darab chip volt csatornánkén, ha jól emléxem).
Szerintem elég magára hagyott már ez a topic, ahhoz hogy nyugot lélekkel szét offoljam. Megragadva a lehetõséget, hogy megkérdezzem hogy szól ez a chip upsampling-al? (ha jól tippelek a cd játékosod így haszálja)
oversamp nélkül nagyon szerethetõ hosszan halgatható, lekerekített, atmoszférában erõs, dús hangzása van, jellegzetes sötét, de meleg hangárnyalattal. Klasszikus nagyzenekari mûvekhez nekem egy kis fény hiányzik a tetejérõl, de minden máshoz egyszerûen lélegzet elállító és hihetetlenül élvezetes.
Szerintem elég magára hagyott már ez a topic, ahhoz hogy nyugot lélekkel szét offoljam. Megragadva a lehetõséget, hogy megkérdezzem hogy szól ez a chip upsampling-al? (ha jól tippelek a cd játékosod így haszálja)
oversamp nélkül nagyon szerethetõ hosszan halgatható, lekerekített, atmoszférában erõs, dús hangzása van, jellegzetes sötét, de meleg hangárnyalattal. Klasszikus nagyzenekari mûvekhez nekem egy kis fény hiányzik a tetejérõl, de minden máshoz egyszerûen lélegzet elállító és hihetetlenül élvezetes.
#79
(Ja, a Denon azért volt ilyen olcsó, mert jópár éves és használt.)
#78
Az elsõ bek.-hez: meg hallatszott rajta az a valami, amit én a d-s-es D/A-k jellegzetességének tudok be. Megfogalmazni nem nagyon tudnám.
#77
Hát, én nem hallottam még igazán jó delta-sigmás D/A-t... Párszor már csináltunk ilyen összehasonításokat, hogy mindenki vitte a saját CD-játszóját (high-end erõsítõ és hangfal adott volt, plusz ezüst kábelek, stb.). Egyik ismerõs a 250e-es cuccát hozta, benne egy ilyesféle D/A-val (talán nem is sima d-s volt, hanem hibrid). És hát maga ismerte be, hogy az én 30k-ért vett, nem is legcsúcsabb, full multi-bit D/A-s (PCM54) Denonom lenyomta. Az elsõ fél percben jobban tûnt az, mert valamivel több magas és mély volt, de egy idõ után nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy valójában zavatóan kiemel, és egyéb kellemetlen tulajdonságai vannak a hangjának. A természetességtõl is messze állt. És amúgy sem ütött a hangja, több kell ahhoz.
A hangkártyámon (említett M-Audio) is ilyen d-s-es van (mint manapság mindenen, illetve profibb kártyákon inkább hibrid), és bár kategórián belül nem olyan rossz, plusz a natív 44.1 kHz-e által jól szól, azért nem az igazi - fõleg a Denon után.
Nos, a linkelt oldalon elfelejtették közölni (bár sokmindent írtak, aminek egy része igaz), hogy egy full delta-sigma (tehát nem hibrid) D/A-nak valójában 65536x-os (2^16) túlmintavételezéssel kellene rendelkeznie (1 bit vs. 16 bit), hogy 16 bit összes információját át tudja adni, továbbá a lehetõ legjobb tranziens response miatt (a jobb full multi-bitesek nagyjából hozzák ezt, ez a lényegük). Ehhez képest az átlagos mai d-s D/A-k ilyen 256x-os mintavételezéssel dolgoznak, a legjobbak meg 512-768x-ossal. És akkor most jönnek ezek, hogy a 2048x már überalles... Holott hol van ez egy - persze jó minõségû - full multi-bitestõl... És akkor még az utóbbit is lehet túlmintavételezve használni...
Ja, még erre akartam:
"de azt garantálom, hogy simán jobban szól egy CD lejátszó egy nála jobnak mért hangkártyánál."
Fõleg hogy sok hangkártya ma sem tudja a natív 44.1 kHz-t, és persze nem azon tesztelik, hanem 48-on, stb. Így pl. a fenti kártya már megüti egy normál CD-játszó hangját. Persze egy PC-ben kissé több az elektromágneses zavar is, mint egy CD-játszóban, ami többek között az órajelgenerálásra is hatással van, stb. Meg persze a CD-játszóval ellentétben saját tápja sincs a kártyának, esetleg egy egyszerûbb stabilizálás van rajta.
A hangkártyámon (említett M-Audio) is ilyen d-s-es van (mint manapság mindenen, illetve profibb kártyákon inkább hibrid), és bár kategórián belül nem olyan rossz, plusz a natív 44.1 kHz-e által jól szól, azért nem az igazi - fõleg a Denon után.
Nos, a linkelt oldalon elfelejtették közölni (bár sokmindent írtak, aminek egy része igaz), hogy egy full delta-sigma (tehát nem hibrid) D/A-nak valójában 65536x-os (2^16) túlmintavételezéssel kellene rendelkeznie (1 bit vs. 16 bit), hogy 16 bit összes információját át tudja adni, továbbá a lehetõ legjobb tranziens response miatt (a jobb full multi-bitesek nagyjából hozzák ezt, ez a lényegük). Ehhez képest az átlagos mai d-s D/A-k ilyen 256x-os mintavételezéssel dolgoznak, a legjobbak meg 512-768x-ossal. És akkor most jönnek ezek, hogy a 2048x már überalles... Holott hol van ez egy - persze jó minõségû - full multi-bitestõl... És akkor még az utóbbit is lehet túlmintavételezve használni...
Ja, még erre akartam:
"de azt garantálom, hogy simán jobban szól egy CD lejátszó egy nála jobnak mért hangkártyánál."
Fõleg hogy sok hangkártya ma sem tudja a natív 44.1 kHz-t, és persze nem azon tesztelik, hanem 48-on, stb. Így pl. a fenti kártya már megüti egy normál CD-játszó hangját. Persze egy PC-ben kissé több az elektromágneses zavar is, mint egy CD-játszóban, ami többek között az órajelgenerálásra is hatással van, stb. Meg persze a CD-játszóval ellentétben saját tápja sincs a kártyának, esetleg egy egyszerûbb stabilizálás van rajta.
#76
Hát igen, ez eléggé hardcore agyondolgozza a jelet. Nekem lézerrel trimmelt ellenállás létrás dac chipes megoldásom van (burr brown PCM56-ra épül, de talán 63-asra is összehozható) és túlmintavételezés nélkül, aktív I-V konverzióval (egyelõre csak A osztályú fetes, de lehet, hogy majd kipróbálom egy csöves kimenõvel is). Szóval ez a cucc homlok egyenest ellentét ezzel a Chord csodával. Ezért lennék kiváncsi hogy mit mûvel a zenével...
#75
Alap sata módban csak. Enhanced/sata2/ahci(gyártó válogatja az elnevezést) sajnos nem, legalábbis az legutolsó kiadású sp2(ami új kulcs tartománnyal jön) sem eszi.
#74
'x bit full multi-bit' -> mármint 'x bit multi-bit'
#73
Na igen, sokan nem is tudják, hogy ezeket a teszteket egy egyszerû színuszhullámmal csinálják, közben egy összetett hullámra talán teljesen máshogy reagál az egész.
2-3 éve csináltam olyan méréseket, hogy a hang útjába különféle kondikat tettem. A mérésben alig lehetett valami különbséget észrevenni (a THD tesznél a tesztjel csíkjának töve volt icipicit lekerekítettebb v. élesebb), közben a különféle kondik teljesen máshogy szóltak, némelyiktõl teljesen ólmos lett az egész, stb. A legjobb kondikkal sem szólt úgy, mint amikor kihagytam a kondint. (Így nálam sehol sincs a hang útjában kondi, ami nem elõírásszerû, mert átmehet
2-3 éve csináltam olyan méréseket, hogy a hang útjába különféle kondikat tettem. A mérésben alig lehetett valami különbséget észrevenni (a THD tesznél a tesztjel csíkjának töve volt icipicit lekerekítettebb v. élesebb), közben a különféle kondik teljesen máshogy szóltak, némelyiktõl teljesen ólmos lett az egész, stb. A legjobb kondikkal sem szólt úgy, mint amikor kihagytam a kondint. (Így nálam sehol sincs a hang útjában kondi, ami nem elõírásszerû, mert átmehet
#72
"Pulse Array as a DAC technology has been universally praised for its outstanding natural sound quality."
Na itt fent is akadt a szemem... 😛 A delta-sigma D/A-k, mint hihetetlenül természetes hangminõség...? Ennél nagyobb baromságot nem is írhattak volna. Ezek a fajta D/A-k a költségkímélõen viszonylag jót filozófiáról szólnak. Gondolom, te is tudod ezt. Most az, hogy itt magasabb az (1-bites!) túlmintavételezési freki a szokásosnál, és fejlettebb a noise shaping... Hát... Sok év fejlesztés után még mindig leveri a legjobb delta-sigmákat egy 15 éves (persze abból magas minõségû) 16 bites full multi-bit D/A... Nem véletlen, hogy most már profi eszközökbe csak hibrid (x bit full multi-bit + y bit delta-sigma) D/A-kat használnak. Igazi high-end cuccokban meg többnyire az említett 18 bites full multi-bitest. (Persze vannak különféle próbálkozások, szép paraméterekkel, stb.)
Na itt fent is akadt a szemem... 😛 A delta-sigma D/A-k, mint hihetetlenül természetes hangminõség...? Ennél nagyobb baromságot nem is írhattak volna. Ezek a fajta D/A-k a költségkímélõen viszonylag jót filozófiáról szólnak. Gondolom, te is tudod ezt. Most az, hogy itt magasabb az (1-bites!) túlmintavételezési freki a szokásosnál, és fejlettebb a noise shaping... Hát... Sok év fejlesztés után még mindig leveri a legjobb delta-sigmákat egy 15 éves (persze abból magas minõségû) 16 bites full multi-bit D/A... Nem véletlen, hogy most már profi eszközökbe csak hibrid (x bit full multi-bit + y bit delta-sigma) D/A-kat használnak. Igazi high-end cuccokban meg többnyire az említett 18 bites full multi-bitest. (Persze vannak különféle próbálkozások, szép paraméterekkel, stb.)
#71
Amúgy a mérési eredményekkel mindig szkeptikus vagyok ha zenével kapcsolatos dolgokról van szó. Persze hangkártyák összehasonlítására végülis korrekt lehet, de azt garantálom, hogy simán jobban szól egy CD lejátszó egy nála jobnak mért hangkártyánál.
Ez különösen,akkor volt sokkoló számomra, amikor találkoztam egy professzionális hangváltóval, ami elsõ rangúan méreckedett, mégis az általam összebarkácsolt kis mûverõsítõs hangváltó köröket vert rá. Persze mert a profi cuccban hol gyengítették a jelet, majd vissza erõsítették, hogy smd-s alkatrészeket is lehessen benne használni,a jelutak voltak vagy 6 kilóméteresek benne, tele iktatták a jelutat kapcsolókkal, hogy lehessen gombnyomásra invertálni a jelet meg csatornát kiktatni. Világítottak rajta a ledek mint a karácsonyfán, persze egy tápvonalról ment rajta a világon minden. Az 1kHz-es szinusz tiszta volt rajta mint a kisangyal, de zenélni nem tudott.
Ez különösen,akkor volt sokkoló számomra, amikor találkoztam egy professzionális hangváltóval, ami elsõ rangúan méreckedett, mégis az általam összebarkácsolt kis mûverõsítõs hangváltó köröket vert rá. Persze mert a profi cuccban hol gyengítették a jelet, majd vissza erõsítették, hogy smd-s alkatrészeket is lehessen benne használni,a jelutak voltak vagy 6 kilóméteresek benne, tele iktatták a jelutat kapcsolókkal, hogy lehessen gombnyomásra invertálni a jelet meg csatornát kiktatni. Világítottak rajta a ledek mint a karácsonyfán, persze egy tápvonalról ment rajta a világon minden. Az 1kHz-es szinusz tiszta volt rajta mint a kisangyal, de zenélni nem tudott.
#70
Ezt nem tudtam. Pedig azért a HiEnd-ben vannak furcsa madarak. Pl. a chord dac 64-e:
http://www.chordelectronics.co.uk/products_detail.asp?id=33
Nem vagyok a digitális jelfeldolgozás híve ha zenérõl van szó, de azért ezt meghalgatnám, mit tud kihozni a sok varázslásból.
http://www.chordelectronics.co.uk/products_detail.asp?id=33
Nem vagyok a digitális jelfeldolgozás híve ha zenérõl van szó, de azért ezt meghalgatnám, mit tud kihozni a sok varázslásból.
#69
Szerintem jobban jársz, ha keresel egy pár fórumot, ahol ez a fõ téma. Pl avforum.hu -n sok ilyesmit találsz. Amúgy érdemes meghalgatni mindent és nem csak tippek alapján vásárolni, mert az extrém kategóriás cuccokat leszámítva a hangfalak nagyon színezik a hangot és amivel az egyik jól szól az a másikhoz szinte halgathatatlan. Használt hirdetéses részekben is érdemes szétnézni ugyanazért az árért egy két kategóriával jobb cuccot is lehet szerezni. (pl. hifi piac apró hirdetések)
#68
Üdv mindenkinek.
A beírásokból látom, hogy sok audiophil is van itt, ezért egy kérdés nekik:
Nekem most egy Yamaha RX-V800RDS erõsítõm van, amivel messzemenõleg meg vagyok elégedve.
Ma milyen erõsítõk vannak ebben a kategóriában/árban? (Kellene egy második a lakásba...)
A beírásokból látom, hogy sok audiophil is van itt, ezért egy kérdés nekik:
Nekem most egy Yamaha RX-V800RDS erõsítõm van, amivel messzemenõleg meg vagyok elégedve.
Ma milyen erõsítõk vannak ebben a kategóriában/árban? (Kellene egy második a lakásba...)
#67
(Ez a 24-bit dolog a Creative-nál - fõleg a korábbi kártyáinál - puszta marketingfogás. Mellesleg még a profi hangkártyák sem tudnak valódi 24 bitet
#66
Egyébként mint az X-Fi-s tesztbõl is látható (THD), IMD), az X-Fi is tudja a natív 44.1 kHz-t (bár itt ehhez át kell kapcsolni zenehallgatási módba), így "Judging from our measurements, the problem with a lot of distortions is a thing of the past now. The 44.1 kHz mode in X-Fi cards is no different from 48 kHz.". Mondjuk az is látszik ezeken a képeken, hogy a 24-bit/96kHz-e azért nem éri el a profi hangkártyák szintjét...
#65
Az SRC (sample-rate conversion) olyan, mint pl. egy kép átméretezése. Ha igazán jó minõségben csináljuk, akkor sem lesz tökéletes (gondoljunk az igazán éles élekre - persze ha kicsit eleve elmosott a kép, akkor így még nem annyira feltûnõ), de ha olyan egyszerû interpolációval csináljuk, mint mondjuk az olcsóbb LCD monitorok, akkor katasztrofális.
Nos a Live! módszere az utóbbira hajaz (mivel a profi SRC komoly erõforrásokat igényel, aminek a Live! DSP-jének összes teljesítménye sem lenne elég, miközben persze annak nagy részét másra akarja használni: effektek, EAX, EQ).
A többi akkori hangkártya nagy része ugyancsak nem tudott natív 44.1kHz-t (az AC97 szabvány 48kHz-re épült). Így azok a hangkártyák, amiknek elfogadható konvertereik voltak, de nem volt DSP-jük, így a procira bízták az SRC-t (ami 1%-os terhelésbõl jobb eredményt hoz ki), valamivel jobban teljesítettek:
(kép link)
"Lack of a forest of harmonics for the Philips implies a higher-quality algorithm of conversion from 44.1 kHz to 48 kHz." link
(Mint látható, a Philips jobb, bár nem éppen tökéletes az sem, hiszen pl. megduplázódik a tesztfreki csíkja. Az ilyen dolgok lágy-elmosott hangot eredményeznek, és tisztátalan magasokat.)
Az Audigy-k DSP-je nagyobb teljesítményû, így az SRC-re is valamivel több jutott - persze egy profi megoldástól így is messze van, de a Live!-nál azért jobb.
Íme egy összehasonlítás az Audigy és egy jó minõségû szoftveres SRC között, 44.1 kHz-es hang esetén:
SRC Audigy vs. SSRC Winamp
(kép link)
Szöveg hozzá:
"But audiophiles impeached credibility of Creative products, even though the latest models were equipped with high quality I2S Cirrus Logic DACs. For a long time the main shoo-away, damaging the image of Live/Audigy cards, has been the uninterruptible mediocre hardware resampling of all frequencies into the reference frequency of 48 kHz. In order to get high quality playback of 44.1 kHz format (the majority of records), users started installing DirectSound or ASIO SSRC plugins (software sample rate conversion) for popular mp3 players - Winamp and Foobar." link
(Azért annyira nem tökéletes a dolog
Az Audigy 2(-4) már egy fokkal jobb lett, mint az elsõ (link):
The IMD (SMPTE) spectrogram reveals parasitic components at 44kHz
(kép link)
The THD spectrogram indicates that there are harmonic distortions at 44 kHz
(kép link)
És akkor egy natív 44.1 kHz sample-rátát támogató kártya (M-Audio Revolution):
THD level at 44 kHz is very low
(kép link)
The diagram of IMD (SMPTE) at 44 kHz demonstrates no artifacts from oversampling
(kép link)
ps. betettem külön is a képek linkjeit, hátha nem jelennek meg, mert png.
Nos a Live! módszere az utóbbira hajaz (mivel a profi SRC komoly erõforrásokat igényel, aminek a Live! DSP-jének összes teljesítménye sem lenne elég, miközben persze annak nagy részét másra akarja használni: effektek, EAX, EQ).
A többi akkori hangkártya nagy része ugyancsak nem tudott natív 44.1kHz-t (az AC97 szabvány 48kHz-re épült). Így azok a hangkártyák, amiknek elfogadható konvertereik voltak, de nem volt DSP-jük, így a procira bízták az SRC-t (ami 1%-os terhelésbõl jobb eredményt hoz ki), valamivel jobban teljesítettek:
(kép link)
"Lack of a forest of harmonics for the Philips implies a higher-quality algorithm of conversion from 44.1 kHz to 48 kHz." link
(Mint látható, a Philips jobb, bár nem éppen tökéletes az sem, hiszen pl. megduplázódik a tesztfreki csíkja. Az ilyen dolgok lágy-elmosott hangot eredményeznek, és tisztátalan magasokat.)
Az Audigy-k DSP-je nagyobb teljesítményû, így az SRC-re is valamivel több jutott - persze egy profi megoldástól így is messze van, de a Live!-nál azért jobb.
Íme egy összehasonlítás az Audigy és egy jó minõségû szoftveres SRC között, 44.1 kHz-es hang esetén:
SRC Audigy vs. SSRC Winamp
(kép link)
Szöveg hozzá:
"But audiophiles impeached credibility of Creative products, even though the latest models were equipped with high quality I2S Cirrus Logic DACs. For a long time the main shoo-away, damaging the image of Live/Audigy cards, has been the uninterruptible mediocre hardware resampling of all frequencies into the reference frequency of 48 kHz. In order to get high quality playback of 44.1 kHz format (the majority of records), users started installing DirectSound or ASIO SSRC plugins (software sample rate conversion) for popular mp3 players - Winamp and Foobar." link
(Azért annyira nem tökéletes a dolog
Az Audigy 2(-4) már egy fokkal jobb lett, mint az elsõ (link):
The IMD (SMPTE) spectrogram reveals parasitic components at 44kHz
(kép link)
The THD spectrogram indicates that there are harmonic distortions at 44 kHz
(kép link)
És akkor egy natív 44.1 kHz sample-rátát támogató kártya (M-Audio Revolution):
THD level at 44 kHz is very low
(kép link)
The diagram of IMD (SMPTE) at 44 kHz demonstrates no artifacts from oversampling
(kép link)
ps. betettem külön is a képek linkjeit, hátha nem jelennek meg, mert png.
![[HUN]FaTaL](https://media.sg.hu/forum/avatars/10557508481320070594.gif)
#64
köszi
http://goo.gl/gd6Zi5
#63
Én sem a kHz-ekre megyek, hanem egyszerûen hallottam, hogy a Live! hangja olyan volt, mintha alacsonyabb lenne a sample-ráta a kelleténél (szal olyan digitális zajos, egy régi lábasra emlékeztetett). Akkor még nem tudtam, miért. (Az akkori alaplapimon meg olyan volt minden zene, mintha valami kis gyerek-szintit hallgattam volna. Szóval annál azért lényegesen jobb volt a Live!.) Az Audigy hangja már jobb volt, de valahogy meglágyított mindent (de nem úgy, mint mondjuk egy csöves erõsítõ, hanem olyan puha mûanyag érzetet okozott). A mostani M-Audio-m kapásból egy kategóriával feljebb van (tudja a natív 44.1-et, és viszonylag jó konverterek vannak rajta, így ez nem csoda), de ez sem éri utól a volt CD-játszómat, ami mondjuk nem átlagos darab (egy jobb Denon volt).
Természetesen a CD-rõl származó mp3-ak, ogg-vorbis-ok (az ogg csak a container, bár legtöbbször vorbis van benne, de lehet más is), flac-ok, stb. mind 44.1 kHz-es sample-rátásak.
Szóval ajánlanám, próbálj ki egy SRC plugint azon a Live!-on, van egy sor pl. a WinAMP-hoz, de néhány jobb lejátszóba be is van építve (pl. Foobar2k).
Na persze nem teljesen mindegy, mire van kötve a cucc. De szerintem ezek a dolgok még bõven kijönnek egy átlagos hifi-n. Olcsó házimozirendszeren már nem biztos, hogy minden, de szerintem a Live! zaja még ott is.
ps. ha esetleg a lelkedbe gázoltam bizonyos tények leírásával a Live!-ot illetõen, ami úgy a szívedhez(!) mõtt, akkor bocs, ilyen az élet. 😊
Természetesen a CD-rõl származó mp3-ak, ogg-vorbis-ok (az ogg csak a container, bár legtöbbször vorbis van benne, de lehet más is), flac-ok, stb. mind 44.1 kHz-es sample-rátásak.
Szóval ajánlanám, próbálj ki egy SRC plugint azon a Live!-on, van egy sor pl. a WinAMP-hoz, de néhány jobb lejátszóba be is van építve (pl. Foobar2k).
Na persze nem teljesen mindegy, mire van kötve a cucc. De szerintem ezek a dolgok még bõven kijönnek egy átlagos hifi-n. Olcsó házimozirendszeren már nem biztos, hogy minden, de szerintem a Live! zaja még ott is.
ps. ha esetleg a lelkedbe gázoltam bizonyos tények leírásával a Live!-ot illetõen, ami úgy a szívedhez(!) mõtt, akkor bocs, ilyen az élet. 😊
#62
Readme szerint nem megy Live!-al, csak Audigy-kkel.
/*WTF?!*/
#60
Kicsit offtopic leszek:
a beperelt srác újracsomagolt drivereit le lehet szedni valahonnan? (és megy e live 5.1-el?)
amúgy meg kapja be a creative hogy nem képesek használható drivert csinálni...
a beperelt srác újracsomagolt drivereit le lehet szedni valahonnan? (és megy e live 5.1-el?)
amúgy meg kapja be a creative hogy nem képesek használható drivert csinálni...
http://goo.gl/gd6Zi5
Az zenehallgatás alatt persze az mp3 (ogg, flac, wma stb.) hallgatást értem. CD-t CD lejátszón (célhardveren) szoktam hallgatni. Nem vagyok audiofil, általában az egészséges kompromisszumokra törekszem.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
A mostani alaplapi hangkártyáknál is jobb a hangja szvsz. Volt jópár alaplapom azóta. Valahogy teltebb és melegebb. Persze ez valamennyire szubjektív.
A kHz-ek nem igazán érdekelnek csak a fülemre hallgatok. Kis driver tuninggal elég sokat ki lehet hozni belõle. Bár zenélek, nem foglalkozom pc-s hangrögzítéssel. De zenehallgatásnál nagyon a szívemhez nõtt. Pont mint annakidején a GUS. Volt még egy ilyen jól sikerült külsõ kártyája a creative-nak, asszem mp3+ -nak hívták. Profi DJ-k is használták, mert kerekebb és teltebb volt a hangja mint a több kategóriával drágább profi kártyáké.
A kHz-ek nem igazán érdekelnek csak a fülemre hallgatok. Kis driver tuninggal elég sokat ki lehet hozni belõle. Bár zenélek, nem foglalkozom pc-s hangrögzítéssel. De zenehallgatásnál nagyon a szívemhez nõtt. Pont mint annakidején a GUS. Volt még egy ilyen jól sikerült külsõ kártyája a creative-nak, asszem mp3+ -nak hívták. Profi DJ-k is használták, mert kerekebb és teltebb volt a hangja mint a több kategóriával drágább profi kártyáké.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#57
Hát izé... Volt Live!-om, és hát tapasztaltam, hogy az SRC még sokkal gyengébb volt rajta, mint mondjuk az Audigy-ken. Nem véletlenül születtek is hozzá szoftveres SRC WinAMP, stb. pluginek WinAMP-hoz.
Oké, a filmek és játékok hangja 48kHz-es, de az összes CD 44.1-es.
Na persze az akkori alaplapi, és sok olcsó hangkártyánál (tehát a piac nagyobb részénél) még mindig jobb volt. De voltak nála jobb hangkártyák akkor is. Hangminõségben is és 3D hatásokban is.
Oké, a filmek és játékok hangja 48kHz-es, de az összes CD 44.1-es.
Na persze az akkori alaplapi, és sok olcsó hangkártyánál (tehát a piac nagyobb részénél) még mindig jobb volt. De voltak nála jobb hangkártyák akkor is. Hangminõségben is és 3D hatásokban is.
Azért volt nagy dobása a creative-nak is.
Az SB live!
Annyira jól sikerült, hogy ez lett a vesztük (egy jó ideje veszteségesek).
Nekem pl. még mindig ott figyel a gépemben, ez a legrégebbi alkatrészem (8-9 éves?).
Egyszerûen jobban szeretem a hangját, mint a 24 bites alaplapi sz@roknak, vagy az Audigy2-nek.
Szóval szerintem a live sikere óta trükköznek a driverekkel, hogy kénytelenek legyenek az userek lecserélni a régebbi kártyáikat.
Az SB live!
Annyira jól sikerült, hogy ez lett a vesztük (egy jó ideje veszteségesek).
Nekem pl. még mindig ott figyel a gépemben, ez a legrégebbi alkatrészem (8-9 éves?).
Egyszerûen jobban szeretem a hangját, mint a 24 bites alaplapi sz@roknak, vagy az Audigy2-nek.
Szóval szerintem a live sikere óta trükköznek a driverekkel, hogy kénytelenek legyenek az userek lecserélni a régebbi kártyáikat.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#55
Ha... Kár, hogy kb. az összes kommersz cuccban PLL-es receiver van.
Másrész az SPDIF effektív data/sample rátája viszonylag tág határok között lehet (legalábbis CD-s forrásnál), így ha te egy fix órajelû dekóderre küldöd tovább, adatvesztések v. ismétlések fognak fellépni. Ezért egy rendes reclocking áramkör méretes FIFO-val rendelkezik, hogy min. pár mp-enként fordulhasson elõ ilyen hiba.
Az a szabványos USB-s felület támogatja a 44.1 kHz samplerátát? Vagy csak a 48-at?
Akkor sem helyes, hogy "dvi+spdif=hdmi". Annyi, hogy az spdif át tud vinni IEC61937 csomagokat IS, és a hdmi is. De attól még az spdif alapvetõen IEC 60958, és az átvitel módja teljesen más.
Másrész az SPDIF effektív data/sample rátája viszonylag tág határok között lehet (legalábbis CD-s forrásnál), így ha te egy fix órajelû dekóderre küldöd tovább, adatvesztések v. ismétlések fognak fellépni. Ezért egy rendes reclocking áramkör méretes FIFO-val rendelkezik, hogy min. pár mp-enként fordulhasson elõ ilyen hiba.
Az a szabványos USB-s felület támogatja a 44.1 kHz samplerátát? Vagy csak a 48-at?
Akkor sem helyes, hogy "dvi+spdif=hdmi". Annyi, hogy az spdif át tud vinni IEC61937 csomagokat IS, és a hdmi is. De attól még az spdif alapvetõen IEC 60958, és az átvitel módja teljesen más.
#54
Az elsõ részhez még azt fûzném hozzá, hogy nekem zero over sampling DAC-om van reclockolás nélkül szóval nálam nagyon számít a forrás jitter mentessége.
#53
"Ha szabvanyos usb audio interface-t hasznal (lasd: usb audio device class), akkor a windows kulon driver nelkul felismeri"
Én pont erre appelláltam, de nem jött be. PCM 2704-es chip köré épül a cucc, és nem ismeri fel a win (Hagerman gyárt ugyanerre épülõ konverter és nagyon dícsérik, nem akartam egy egész hangkártyát venni DAC-okkal meg ADC-kel meg DSP-vel, azokra nekem semmi szükségem). Szereztem hozzá open spource-os ASIO drivert, ha jól elméxem, de az se találta meg. Kiforrasztottam a chipet és beraktam egy másikat, hátha elszúrtam volna valamit, de ugyanaz. Ha esetleg van tipp, egy másik chiprõl amit biztosan ismer a win (ne adj isten még furat szerelt tokozással van megáldva) az jól jönne.
Én pont erre appelláltam, de nem jött be. PCM 2704-es chip köré épül a cucc, és nem ismeri fel a win (Hagerman gyárt ugyanerre épülõ konverter és nagyon dícsérik, nem akartam egy egész hangkártyát venni DAC-okkal meg ADC-kel meg DSP-vel, azokra nekem semmi szükségem). Szereztem hozzá open spource-os ASIO drivert, ha jól elméxem, de az se találta meg. Kiforrasztottam a chipet és beraktam egy másikat, hátha elszúrtam volna valamit, de ugyanaz. Ha esetleg van tipp, egy másik chiprõl amit biztosan ismer a win (ne adj isten még furat szerelt tokozással van megáldva) az jól jönne.
#52
"meg valószínû amúgy sem törekedtek a lehetõségekhez képesti legtökéletesebb SPDIF idõzítésre"
A legtobb ember meg mindig azt hiszi, hogy a jo minosegu keszulekek a jelbol szedik az idozitest. Ha nem phase locked loop alapu egy aramkor, hanem oversampling alapu szoftveres orajelkorrekciot es jeldetektalast hasznal, akkor egyreszt egyszerubb lesz a hardver, masreszt csak a dekoder orajelenek a pontossagatol fugg a jel idozitese. Az eljaras hatranya, hogy bejon egy kb. 1 orajeles (=1 sample) kesleltetes, ami 48Khz eseten nem igazan zavaro (~21 usec), viszont cserebe eltunik a veletlen jitter. Az igy eloallitott jel mar biztosan pontos, legalabbis a dekoder referencia orajahoz kepest. Ennek a megoldasnak extrem valtozata pl. a media player altal hasznalt stream buffereles, ami az internetes adatfolyamok jitter-et korrigalja. Ott masodpercekben merheto a buffer merete, viszont spdif-nel (vagy hdmi-nel) mar par sample-nyi (vagy frame-nyi) is boven eleg. (ennel nagyobb csuszas eseten a pll-es dekoderek mar nem ismerik fel a jelet, bar az oversampling-esek meg kepesek lennenek kovetni)
"Összedobtam pár ezerbõl egy USB/SPDIF átalakítót"
Ha szabvanyos usb audio interface-t hasznal (lasd: usb audio device class), akkor a windows kulon driver nelkul felismeri, mint egy usb-s hangfalat. Hasonloan a mass storage osztalyu pendiveokhoz vagy az usb-s pic-ek altal hasznalt hid osztalyhoz.
"A HDMI-n teljesen más formában megy át a hang."
Az alap csomagformatum megegyezik, csak a dvi sideband-jeben utaznak a hangcsomagok. Ezert is van, hogy a hdmi-s jelet kepes fogani a legtobb dvi-os monitor es ezert lehet rakeverni es levalasztani az spdif jelet a hdmi adatfolyamokrol. Ez csak kodolas kerdese, mint ahogy egy ethernet switch is kepes csak az ethernet header-ok alapjan osszefesulni es szetvalasztani ket tcp-s kapcsolat csomagjait, meghozza a nelkul, hogy ertene mi van a tcp csomagokban. Ez a csomagkeveres es route-olas minden csomagkapcsolt halozat alapja. A hdmi is ilyen, raadasul a dvi alap framing-jet hasznalja. (csakugy mint a gsm rendszerek vonalkapcsolt modban az osoreg isdn-t)
A legtobb ember meg mindig azt hiszi, hogy a jo minosegu keszulekek a jelbol szedik az idozitest. Ha nem phase locked loop alapu egy aramkor, hanem oversampling alapu szoftveres orajelkorrekciot es jeldetektalast hasznal, akkor egyreszt egyszerubb lesz a hardver, masreszt csak a dekoder orajelenek a pontossagatol fugg a jel idozitese. Az eljaras hatranya, hogy bejon egy kb. 1 orajeles (=1 sample) kesleltetes, ami 48Khz eseten nem igazan zavaro (~21 usec), viszont cserebe eltunik a veletlen jitter. Az igy eloallitott jel mar biztosan pontos, legalabbis a dekoder referencia orajahoz kepest. Ennek a megoldasnak extrem valtozata pl. a media player altal hasznalt stream buffereles, ami az internetes adatfolyamok jitter-et korrigalja. Ott masodpercekben merheto a buffer merete, viszont spdif-nel (vagy hdmi-nel) mar par sample-nyi (vagy frame-nyi) is boven eleg. (ennel nagyobb csuszas eseten a pll-es dekoderek mar nem ismerik fel a jelet, bar az oversampling-esek meg kepesek lennenek kovetni)
"Összedobtam pár ezerbõl egy USB/SPDIF átalakítót"
Ha szabvanyos usb audio interface-t hasznal (lasd: usb audio device class), akkor a windows kulon driver nelkul felismeri, mint egy usb-s hangfalat. Hasonloan a mass storage osztalyu pendiveokhoz vagy az usb-s pic-ek altal hasznalt hid osztalyhoz.
"A HDMI-n teljesen más formában megy át a hang."
Az alap csomagformatum megegyezik, csak a dvi sideband-jeben utaznak a hangcsomagok. Ezert is van, hogy a hdmi-s jelet kepes fogani a legtobb dvi-os monitor es ezert lehet rakeverni es levalasztani az spdif jelet a hdmi adatfolyamokrol. Ez csak kodolas kerdese, mint ahogy egy ethernet switch is kepes csak az ethernet header-ok alapjan osszefesulni es szetvalasztani ket tcp-s kapcsolat csomagjait, meghozza a nelkul, hogy ertene mi van a tcp csomagokban. Ez a csomagkeveres es route-olas minden csomagkapcsolt halozat alapja. A hdmi is ilyen, raadasul a dvi alap framing-jet hasznalja. (csakugy mint a gsm rendszerek vonalkapcsolt modban az osoreg isdn-t)
#51
Creative tette tönkre a hangkártya piacot! Miután régen megnyere a veresenyt a GUS ellen, azóta uralja a piacot a szar kártyáival, és a megszarabb driverereivel együtt! Nagyon remélem, hogy az nvidia és az Ati sorsa nem ez lesz! Én soha nem veszek Creative terméket!
az sg fórum hivatalosan is a neten lévõ legnagyobb patkányok és a legbuzibb adminok törzshelye... te is közéjük tartozol?
#50
Igen ez bennem is felmerült. Összedobtam pár ezerbõl egy USB/SPDIF átalakítót, pont ezért, de nem mûködik windows alatt az open source driver amit találtam hozzá ,csak mac alatt (olyanom meg nincs).
Meghalgatásra elhoznék szivesen pár USB-s külsõ kártyát, amit ajánlottak épp ezért, de csak úgy nincs kedvem megvenni valamit 50-60 ezerért, hogy aztán tökugyanúgy szóljon.
Meghalgatásra elhoznék szivesen pár USB-s külsõ kártyát, amit ajánlottak épp ezért, de csak úgy nincs kedvem megvenni valamit 50-60 ezerért, hogy aztán tökugyanúgy szóljon.
#49
Igen, sorry. Már tartottam is tõle, hogy mindjárt kiollóznak.
#48
tanulságos cikk, még tanulságosabb hozzászólásokkal. Pont hangkártya vásárlás elõtt vagyok, és ha nem lett volna ez a driver-mizéria, talán még esélyt is adtam volna egy creative hangkártyának. Ezek után nem. Audigy-vel én is szivtam. Angol xp-re ment fel (nem mintha ez olyan nagy probléma lett volna, csak újra kellett raknom a windowst; csak eltartott egy darabig, mire rájöttem, hogy lehet a magyar xpvel van gondja). EEPROM-mal is volt gond, de az csak pár évvel késõbb, és vmi Isten háta mögötti oldalon volt rá megoldás. Az új gépemben viszont eszméletlen instabillá tette a rendszert még XP alatt is.
Tudnátok ajánlani vmi jó kártyát.
- Elsõdleges szempont, hogy stabil legyen, nem akarok megint fagyásokkal szenvedni. Nem vagyok vista mániás, de használom, és szeretném, ha azzal is együtt tudna mûködni.
- A gépet filmezésre és játékra használom (külsõ dekóderem nincs), és vmi olyan hangkártyára gondoltam, ami normális térhangzást produkál mindamellett, hogy tehermentesitené a procit.
- Túl nagy összeget sem akarok rá áldozni.
Tudnátok ajánlani vmi jó kártyát.
- Elsõdleges szempont, hogy stabil legyen, nem akarok megint fagyásokkal szenvedni. Nem vagyok vista mániás, de használom, és szeretném, ha azzal is együtt tudna mûködni.
- A gépet filmezésre és játékra használom (külsõ dekóderem nincs), és vmi olyan hangkártyára gondoltam, ami normális térhangzást produkál mindamellett, hogy tehermentesitené a procit.
- Túl nagy összeget sem akarok rá áldozni.
#47
'mert az alaplapi zajok az órajelgenerálásra is kihatással vannak' -> meg valószínû amúgy sem törekedtek a lehetõségekhez képesti legtökéletesebb SPDIF idõzítésre.
#46
Ez már erõsen offtopik itt. A helyedben errefelé nézelõdnék (mármint ilyen topikokban), kérdezõsködnék.
#45
Igen, azt hiszem, az ALC889 már támogatja a natív 44.1 kHz-t, és a bithelyes DTS/AC3 küldést SPDIF-en.
Viszont ettõl még elég jitteres lehet az az SPDIF jel, mert az alaplapi zajok az órajelgenerálásra is kihatással vannak. Az Envy24 chip alapú kártyákat tudom ajánlani. (Vagy esetleg az X-Fi-t, mert már az is támogatja a fenti dolgokat - csak ne az X-Fi XtremeAudio-t, mert az nem valódi X-Fi.)
Viszont ettõl még elég jitteres lehet az az SPDIF jel, mert az alaplapi zajok az órajelgenerálásra is kihatással vannak. Az Envy24 chip alapú kártyákat tudom ajánlani. (Vagy esetleg az X-Fi-t, mert már az is támogatja a fenti dolgokat - csak ne az X-Fi XtremeAudio-t, mert az nem valódi X-Fi.)
#44
P35-ös alaplap van, minden driver a legújabb, BIOS is. Tuti, hogy a sata2-vel van a gond, már olvastam több helyen, csak a megoldást nem találtam még sehol.
#43
Nocsak, nem is tudtam, hogy így bele nyúltam a tutiba. Játékokhoz mondjuk az audigy2 jobb. Pl. amikor egy robbanáskor sok kisebb darab zajol az alaplapi megtorpangat az audigy2-vel meg szép sima.
De zenében annyira hallani a különbséget (ez most csak a digitális kimenetekre vonatkozik, az analóg kimeneteikrõl fogalmam sincs), hogy már azon törtem a fejem, hogy veszek egy még nívósabb hangkártyát, ha ez ennyire kényesen bele hallatszik. Egyelõre abban maradtam, hogy csak azért jobb az alaplapi hangja, mert talán nem mintavételezí át a dolgokat.
De zenében annyira hallani a különbséget (ez most csak a digitális kimenetekre vonatkozik, az analóg kimeneteikrõl fogalmam sincs), hogy már azon törtem a fejem, hogy veszek egy még nívósabb hangkártyát, ha ez ennyire kényesen bele hallatszik. Egyelõre abban maradtam, hogy csak azért jobb az alaplapi hangja, mert talán nem mintavételezí át a dolgokat.
#42
Egyébként F6.
#41
Floppy meghajtóm nincsen. Már rég szétment az összes, lemezem sincs szerintem már használható. Emléxem ez egyébként fel merült bennem. USB-vel ha ment volna meg is csináltam volna...
#40
Köszi a tippeket sata2-höz, utána fogok nézni köv. rendszer install-nál.
#39
"Intel driverekkel legalábbis gyönyörûen mûködik."
Azzal asszem már korábban is mûködött, mert a driver benne volt az alap XP installban. Az Nvidia driver azonban nem, és valószínû az SP2-ben sem, mert a MS nem fogadta el, vagy valami ilyesmi.
Azzal asszem már korábban is mûködött, mert a driver benne volt az alap XP installban. Az Nvidia driver azonban nem, és valószínû az SP2-ben sem, mert a MS nem fogadta el, vagy valami ilyesmi.
#38
Ez még nem minden.
- nForce chipsettel máig akadnak problémái (recsegés, rendszeres pattogás). Kifogásuk: túl nagy a zaj a buszon.
- Kb. egy éven keresztül (ha egyátalán tényleg ki tudták javítani, mert elvileg hw hiba) ha stand-by-ba ment a géped, a kártya használhatatlanná vált, mert hibásan íródott át valamilyen konfigurációs eeprom rajta. Rengeteg tulajnak ment így tönkre a kártyája, tele voltak vele a fórumok.
- És ugye még egy szép eset: amikor megjelent az Audigy, össze-vissza reklámozták, hogy 24 bit, meg 192kHz. Aztán kiderült, hogy bár a konverterek támogatják (pontosabban csak fogadják pl. a 24 bitet, de kiadni a mai legjobbak is kb. 18-at tudnak effektíve, ennyit errõl), a valós feldolgozás 48kHz rátás minden esetben! Digizésnél is és lejátszásnál is. Az Audigy 2-esben már kifelé tud menni 96/192 kHz, de az is csak egy utólagos trükkel, és csak ha nem megy semmilyen DSP effekt v. EQ. (Meg mint korábban írtam, a 44.1kHz-t így sem tudják, az mindig konvertálódik 48-ra, "erõforráskímélõ" minõségben.)
Egyébként mint írták elõttem, ez a Daniel_K csak az INF file-okat írja át, és úgy csomagol össze drivereket. Hasonlóan, ahogy ez megtörténik pl. Nvidia videokártyákkal, csak az Nvidiát ez nem zavarja.
- nForce chipsettel máig akadnak problémái (recsegés, rendszeres pattogás). Kifogásuk: túl nagy a zaj a buszon.
- Kb. egy éven keresztül (ha egyátalán tényleg ki tudták javítani, mert elvileg hw hiba) ha stand-by-ba ment a géped, a kártya használhatatlanná vált, mert hibásan íródott át valamilyen konfigurációs eeprom rajta. Rengeteg tulajnak ment így tönkre a kártyája, tele voltak vele a fórumok.
- És ugye még egy szép eset: amikor megjelent az Audigy, össze-vissza reklámozták, hogy 24 bit, meg 192kHz. Aztán kiderült, hogy bár a konverterek támogatják (pontosabban csak fogadják pl. a 24 bitet, de kiadni a mai legjobbak is kb. 18-at tudnak effektíve, ennyit errõl), a valós feldolgozás 48kHz rátás minden esetben! Digizésnél is és lejátszásnál is. Az Audigy 2-esben már kifelé tud menni 96/192 kHz, de az is csak egy utólagos trükkel, és csak ha nem megy semmilyen DSP effekt v. EQ. (Meg mint korábban írtam, a 44.1kHz-t így sem tudják, az mindig konvertálódik 48-ra, "erõforráskímélõ" minõségben.)
Egyébként mint írták elõttem, ez a Daniel_K csak az INF file-okat írja át, és úgy csomagol össze drivereket. Hasonlóan, ahogy ez megtörténik pl. Nvidia videokártyákkal, csak az Nvidiát ez nem zavarja.
Oldal 1 / 2Következő →