127612
-
#111060
Persze, ezt tudom én is. Az összes nagy kiterjedésű ország ilyen: Oroszország jókora része sarkvidéki éghajlat, USA jókora része sivatag és magashegység, Brazília jókora része esőerdő, Ausztrália legnagyobb része szintén sivatag. -
#111059
Hm, ez a karika biztos igaz? Ok, h India+Kína 2,5 milliárd önmagában, na de a maradék kétlem, h kitesz még 1 milliárdot. -
#111058
Nem. A szárazföldek 3/4-e teljesen lakatlan. Irgalmatlan nagy sivatagok, magashegységek és a sarkvidéki területek.
Nemrég volt egy látványos ábra, ami azt mutatta, hogy a két körön belül és a Föld népességének a fele.
http://gurulohordo.blog.hu/2013/05/17/a_titokzatos_energia-korok
Kína kapcsán megdöbbentő a lakosság eloszlása. Az ország fele kvázi lakatlan. Az USA, Afrika és Oroszország nagy része is ilyen.
![]()
-
#111057
Viszont nagyon sokan laknak vízparton, tehát jöhetnek a szökőárak, ha valahol csobban egy nagyobb kavics :)
![]()
-
#111056
Ami nem nehéz, tekintve, h több mint 2/3-a óceán. :D -
#111055
Most volt nemrég egy az oroszoknál, az lesz. Ha nagyobb, akkor még inkább :)
(még mindig a Föld felületének bő háromnegyede tökéletesen lakatlan) -
#111054
reset 
-
#111053
Jah, de aztán mi lesz, ha jön egy nagy, ami nem ég el, míg földet ér. :D -
#111052
hullanak is naponta több 100/1000 csak kevés éri el a felszínt :P -
#111051
Igen, és meteoritok is hullhatnak az égből. :) -
#111050
És a villámcsapásokról nem is beszéltünk :) -
#111049
Hát jah. Ennyi erővel sehova se lehetne építkezni, mert bárhol lehet földrengés is, ahol még nem volt, meg tornádó is. -
#111048
Bocs, de ez nagyon idióta példa volt...
A folyó folyásiránya és ártere igen jól meghatározató főleg, hogy szabályozva van.
A tornádó keletkezése viszont statisztikus dolog. Vannak olyan helyek, ahol gyakori, de van olyan is, ahol igen ritka, de lehet. Ha az összes olyan környéken tiltanád az építkezést, ahol volt tornádó 30 km-es körzetben, akkor a fél USA lakatlan lenne egy olyan veszély miatt, aminek statisztikailag az esélyre rendkívül alacsony. (Persze van olyan tornádó, ami messze tovább él, mint 30 km...) Egy árvíz esetén viszont tökéletesen determinisztikus, hogy X méter szint esetén merre folyik a víz és hol van ártér. Az vízmagasságról is több száz éves feljegyzések vannak... -
![[HUN]FaTaL](https://media.sg.hu/forum/avatars/10557508481320070594.gif "[HUN]FaTaL")
#111047
Nem is nyivákolnak miatta hetekig a tv-ben, hanem építenek újat.
Nem véletlen építenek nagyrészt könnyűszerkezetes házakat. -
#111046
Amerikában miért építkeznek olyan területre amit minden évben ledönt a tornádó? -
#111045
A folyót mondtam, főleg a Tiszát.
Van egy kacskaringós folyó, levágnak belőle egy csomó kanyart, kihúzzák egyenesre, gyorsabb lesz a folyása, és egy nagyobb kanyarban kiönt, ha sok az eső. Ehhez nem kell diploma, hogy ezt előre lássa valaki. A sok hülye meg oda építi a házát a kanyarba. Nagyon egyszerűen, de kb. ez volt/van. Ezt mondom, hogy miért kell oda építkezni? -
#111044
Ebből legfeljebb a fele igaz, ahogy uwu is írta. A természet basztatása miatt van ma áramod és neted... -
uwu420 #111043 Egyébként nem tehetjük meg hogy nem alakítjuk át a környezetünket.
A ma megszokott életed, sőt, az emberi civilizáció se létezhetne enélkül. -
uwu420 #111042 De tényleg hülyeség véleményt formálni amíg fingod nincs miről van szó.
Olyan mintha elmondanám a véleményem milyen anyáddal az ágyban, úgy hogy azt se tudom ki az. -
#111041
-
#111040
Szerintem meg akaszd már fel magad. -
uwu420 #111039 az előző igazából neked is szól. -
uwu420 #111038 Szerintem inkább ne legyen véleményed, ez egy bonyolult dolog.
A vízépítés egy komoly műszaki terület, nem gonoszságból szabályoznak folyókat, és nem hülyeségből építik olyanra a gátakat amilyenek.
A környezetet nehéz dolog átépíteni, de szükséges, elég ha ennyit tudsz, és még egyszer kérlek ne legyen véleményed olyan dologról amiről halvány lila gőzöd sincs! -
#111037
Amikor a folyó normál szintjét is gátazni kell, akkor már elég fura helyzetek fordulnak elő. A kiegyenesített folyók átlagos szintje (és onnan a kilengés) pedig folyamatosan emelkedik, mert a hordalékot az aljára rakja le (plusz a városok területén egyre keskenyebb helyre szorítják a növekvő vízmennyiséget), nem a kanyarok külső peremére és az ártérbe, mint egy kanyargós folyónál, ahol pár évtizedenként változik a folyó medre - többször előfordult Duna menti településekkel a 18-19. században, hogy egyik évről a másikra a Duna túlpartjára kerültek. Kotorni pedig csak egy bizonyos szintig lehet.
A Pó mentén (amit ugyanakkor, ugyanannak a személynek a tervei alapján kezdték szabályozni, mint a Tiszát) már vannak olyan városok, ahol a folyó az átlagos városszint fölött pár méterrel folyik, gátak között. Ezt akkor még nem látták, nem számolták ki, hogy mi lesz ~100 év eredménye.
A Tiszánál az az eredmény, hogy az Alföldet már jó ideje öntözni/csatornázni kell, sivatagosodik, viszont ez alatt az idő alatt Ukrajnával együtt Európa legjobb, legnagyobb búzatermő vidéke volt - és erre volt szüksége akkoriban az országnak. Valamit valamiért, viszont lehet, hogy ma már nem a gátak végtelen emelése a jó, hosszútávú megoldás, hanem vissza kellene engedni a folyókat a régi útjukra - kérdés, hogy mennyire fontos a hajózhatóság, kiváltható-e az áruszállítás vasúttal, repülővel. -
#111036
Akkor meg rendes gátakat is kellett volna építeni. -
#111035
Azért 150 év búzaellátását lehet köszönni annak, hogy a Tiszával ilyeneket csináltak, a teljes Alföld konkrétan ártérnek számít, mocsárra pedig nehéz építkezni :)
-
#111034
eleve nem kellene basztatni a folyót, meg ártérre építkezni... -
ManoNegra #111033 Vagy inkább ez. -
ManoNegra #111032 Persze, mert kiönt a szennyvízcsatorna, amit odatelepítettek az ártérre való építkezéskor. Enélkül nem lenne járványveszély. Ajánlott olvasnivaló -
#111031
hú bakker, és pont erről van szó az ATV-n, hogy mennyi minden vegyi anyag kerül be egy ilyen áradáskor a vízbe, és milyen járványveszély meg ilyenek... -
#111030
nem mondtam, hogy az teljesen napon érlelt... valszeg sose látott napot. De azok legalább nem tartalmaznak mondjuk ólomvegyületeket, vagy éppen olyan mosogatószereket vagy ionvegyületeket amik felhalmozódnak a növényben, és te megeszed, és nem azonnal, hanem szép lassan mondjuk 10 év alatt mar szét belülről. Amúgy azt nem értem, hogyha ennyire biztosak vagytok, akkor miért nem hoztok pár gallon vizet a dunából amivel öntözöd a növényeidet? Csak egyet kérek, mondd meg melyik piacon (próbálod) eladni őket, mert arra akkor nem megyek -
Unreal1942 #111029 Ha ott élek egyértelműen mentem volna. Több száz km távolságból ezt megoldani elég macerás és költséges is. -
#111028
Hát ki tudja, lehet, h a szupermarketekben kapható teljesen egyformán kinéző, paradicsom formájú íztelen klónozott vmiktől nagyobb bajod lesz... -
#111027
eddig csak ti...
jó, rendben, nem hal ki a növényzet, de felszaporodnak benne a különböző kemikáliák, és ha egy paradicsomra nyomod rá, és utána azt te megeszed, akkor bajod lesz belőle. A margitszigeten meg nem esszük meg a fákat -
#111026
-
#111025
Szerintem ezt a marhaságot ne terjezd, mert csak picit röhögnek körbe... -
#111024
Szigetszentmiklóson lakom és semmi ilyesmi nem volt. N+1 ember csónakázott és kajakozott a szennyvíztisztító megléte előtt is. Sokan még fürödtek is benne. -
#111023
Momentán azért fizet mindenki kb 2x akkora csatornadíjat, mint vízdíjat Bp-en, mert ki kell fizetnünk a folyamatos bírságot a szennyvíz tisztítatlanul Dunába engedése miatt. Ezért is épült a csepeli szennyvíztisztító.
Remélem senki sem gondolta, hogy a szennyvíztől (ingyen?) megszabadulni kétszer annyiba kerül, mint ihatóvá tisztítani a vizet
-
#111022
Budapesten igen, emiatt alatta, ha jól tudom pl tilos kajakozni és társai, mert annyira rossz a víz (bár mintha készülne valami 2. szennyvíztisztító és utána már jó lesz) -
#111021
nem is állok le veled "vitatkozni" :)
béke.
