Felszín alatti óceánra utaló jelek a Titánon

Nagyon nincs igazad.
Sehogy.
A "Non tangere circulos meos!" nem mûködött 2000 éve sem (Arisztotelész Szüraküzájában), és nem mûködik ma sem. Nem lehet úgy tökéletes köröket rajzolni a homokba, hogy közben embereket gyilkolnak le melletted. Ez az, amit Jézus sem volt képes felfogni, illetve õ Arisztotelésznél annyival továbblépett, hogy észrevette, és szót emelt ellene, de tovább már nem lépett.

Akkor nem épp baglyokkal kellene példálózni...
Persze te nyilván nem akarod ezt észrevenni, stb.
És máris itt a politizálás...
Na ezért nem kellene.

De ha van víz a Titánon akkor egyértelmû hogy van levegõ is(H2(O)). nah mind 1 ez egy hülye kiállítás volt egy nem kémikustól.

Na kellett neked szólnod... 😄

Nem politikát, hanem elveket, pontosabban egészséges, korrekt, tisztességes elveket szeretnék "belecsempészni" mindenféle vitába.

Azért jó lenne, ha nem próbálnál rendszeresen politikát csempészni ide...

Mindkettõjükkel egyetértek (BZs és SzG).

Ebben egyetértünk. A lényeg, hogy az embernek legyenek elvei, elképzelései, és álljon ki értük bátran.

Persze. Ha sejtés sincs, az a tudomány csõdje, és az baj. De az is baj, amirõl én írtam. Ugyanis nem mindegy, hogy a tudomány hogyan tálalja az infókat.

Azért gondolom ismered azt a - nem, nem irodalmi kifejezeést, hanem - matematikai fogggalmat, hogy: feltételezés, de olyan is van - megsúgom -, hogy sejtés (ang.: conjecture).
Aztán, vagy igaz, van nem. A baj akkor kezdõdik, amikor már sejtés sincs. Érted!?

Jjézusom, mivan veletek emberek?Kivételesen az elmúlt pár kommentben nem egymás torkát szorongatjátok, hanem értelmesen egymáshoz irogattok 😊

Pontosítás: És azért baj, mert a feltételezés realitásának a valószínûségét mindig nagyvonalúan elfelejtik közölni, és a felületes vagy nem kellõen tájékozott olvasó tényként hajlandó elfogadni, vagy legalábbis ugyanakkora valószínûséget sejt, mint egy esetlegesen logikusabb vagy kézenfekvõbb megállapításban.

"rögvest felszisszentek a tudósok, hogy ez biológiai szervezetek végterméke lehet" - én meg lehet, hogy nyerek 5-öst a lottón. De valószínûleg nem nyerek. Ez a "lehet" olyan aranyos, mert sok minden lehet, de aminek nagyon kicsi a valószínûsége, abba kár nagy energiát beleölni. Lehet pl., hogy az utcán a fejünkre esik egy tégla, mégsem járunk bukósisakban 😊
Az a baj, hogy hír LEHET a bármilyen kis valószínûséggel is bíró feltételezésekbõl. És azért baj, mert a feltételezés realitásának a valószínûségét mindig nagyvonalúan elfelejtik közölni. De hát ettõl is bulvár a bulvár.

Lehetni éppen lehet. Gondolom ez függ az adott bolygó egyébb jellemzõitõl is.
Egy jelentõs részben metán légkörû bolygónál azonban nem erre tippelnék.

Csak halkan jegyzem meg, hogy amikor a Mars légkörében kevés metángázt talált egy szonda (ezt utólag másik is ...konfirmálta), akkor rögvest felszisszentek a tudósok, hogy ez biológiai szervezetek végterméke lehet.

"Mondjuk nem kell túlmisztifikálni a "szerves vegyület" fogalmát"
Igaz, rossz kifejezést használtam. Ez esetben konkrétan az "átment valamely biológiai sejt kohóján"-ra reagáltam, amennyiben ez nem csak egy költõi kép akart lenni. Azaz nem csak kémiai besorolásuk alapján szerves vegyületre, hanem ténylegesen valamilyen élõlény anyagcseréjének következtében elõállt C tartalmú vegyületre. Fõként, hogy ez utóbbi kategóriába bele tartozik pl a CO2 és az ebbõl keletkezett karbonátok, holott ezek nem szerves vegyületek. Míg a Titánon is elõforduló metán ellenben szerves vegyületnek számít, de igen kicsiny a valószinûsége, hogy helyi élõlények termelték volna.

Az ûrben meg nem is igazán kérdéses az elemi C jelenléte, lévén nem igazán reakcióbarát környezet. 😄

Van bõven elemi szén a Naprendszerben, pl szén-kondrit meteorok.

Mondjuk nem kell túlmisztifikálni a "szerves vegyület" fogalmát, ez nem azt jelenti hogy él, és azt sem, hogy csak abból állnak élõ anyagok. A XIX.-ik század elején azokat hívták szerves anyagoknak, amiket akkor még nem tudtak mesterségesen elõállítani. Azóta már szinte mindet elõ lehet állítani laborban, úgyhogy ez csak történeti meghatározás.

Magyarul fellengzõs megfogalmazás, idegen szóval kamuzik 😊 Ahogy szokott... De biztos a mi hibánk, hogy ilyen-olyan áltudományos szakokra jártunk, és az áltanárokat hallgattuk, araknopisti õszentsége helyett. Aki Einsteinnel és Hawkinggal együtt azon három ember egyike, aki érti a lényeget. Tõle tudjuk ám, a meg nem értett zsenikétõl <#idiota>

Érdekes kérdés. De egyrészt nem hiszem, hogy ki lehetne jelenteni, hogy minden C molekula már legalább egyszer része volt valamilyen szerves vegyületnek. Max valószinûségi értékeket lehet rá mondani.
Másrészt meg a földi "átment valamely biológiai sejt kohóján" vs "elõfordul-e tisztán, nem vegyületekben"-t nem érdemes összevetni. Lévén a Földön az élet megjelenése elõtt sem volt feltétlenül elemi állapotban nagyobb mennyiségû szén.

Ps: A fém ércekben (pl vas) "oldott" szén elemi szénnek számít?

vegyületekben?
kevés

Én fellengzõsséget nem vettem észre - kivételesen - ebben az arrakistor által elkövetett hsz-ben, de kétségtelenül igazad van. A kérdés már csak az lenne, merõ kíváncsiságból, hogy a C ott elõfordul-e tisztán, nem vegyületekben.
Tudtommal a Földön elõforduló tiszta szén, leszámítva a evés gyémántot (talán grafitot is?) kizárólag szerves anyagok maradéka. Ugyanis az élet megjelenése után minden C molekula, amely a felszín közelében volt, átment valamely biológiai sejt kohóján.
Õsi, nem szerves eredetû szén csak a Föld mélyebb régióiban lehet.

Jól mondom?

<#taps><#eplus2>

Fellengzõs fogalmazásod ellenére nagymértékû tudatlanságról teszel tanubizonyságot annak tekintetében, hogy mint a cikkben és a hozzászólásokban is szerepel a légkört jelentõs részben metán alkotja, ami ugye szén vegyület. Tehát már régen kimutatták, a C jelenlétét a Titánon, méghozzá nagy mennyiségben.

Valóban nem elhanyagolható égitest a Titán hold kémiai katalízisen alapuló replikáció , azaz az élet, és ezen belül is a földi értelemben vett szén és vegyületei , tehát a szerves kémiai alapú élet számára.
Földi körülmények között a DNS nevû anyag replikálja magát mintegy 4.0-4.2 milliárd éve, és ennek a folyamatnak a kézzel fogható végeredményét éljük meg mi is.

Kétségtelen, hogy a szerves kémia a bámulatos változatosságával, a polimerizációval és polimerekkel, valamint a rengeteg -talán végtelen- bázisokkal -valószínûleg- jobb lehetõségeket nyújt a eme katalízis kialakulásáho, viszont nem szabad elfelejteni, hogy ennek a típusú életnek, nem a víz, nem a nitrogén, de még csak nem is a Zoxigén az alapja, hanem a szén ! (bár rendszerint ezek az "alapvetõ vegyületek, elemek is szerepet játsz(h)a(t)nak ezen katalízisekben)

Amíg ezt az elemet nem sikerül egyértelmûen és nagymennyiségben kimutatni a Titán holdon (felszínén) addig nincs értelme "az élet" jelenlétével kapcsolatos lehetõségeket szajkózni.

Ezen kívül pedig, még mindig ott van a lehetõség, hogy más körülmények között (más hõmérsékleten és nyomáson) egészen más alapvetõ elem (pl.: a foszfor) viselkedik a földi körülmények között a szén-hez hasonlóan és mindenféle bázisos és egyéb bonyolult kémiai struktúrákat hoz létre.

Ott a pont.

Mindig kattints a Válasz erre gombra, hogy látható legyen az a korábbi hozzászólás, amelyre reagálsz.

"A gond inkabb az, hogy ha van is elet arrafele, akkor egy ilyen szonda garantaltan meg is olne."
Miért ölné meg?

Ahogy fogy a zseton, jövõre talán a portaszolgálat munkatársa fog nyilatkozni. Bár sokszor már eddig is az volt a benyomásom, hogy ez már rég így van. Vicc ez az egész nasa.

"Ebben az évszázadban nem igen férünk ehhez a feltételezett kéregalatti óceánhoz, mivel a Földön is hatalmas teljesítmény lefúrni 100 Km-re, hát még ott..."

Ha csak jegen kell atfurni akkor nem gond. Egy atomreaktorral hajtott szonda siman kepes atolvasztani magat ekkora jegretegen. A gond inkabb az, hogy ha van is elet arrafele, akkor egy ilyen szonda garantaltan meg is olne.

A sugarhajtomu labor meg azert foglalkozik ezekkel a dolgokkal, mert mar csak ok foglakoznak arrafele urkutatassal. A nasa tobbi resze az adminisztracio es az emberes urrepules, akik nem igen mennek tul messze a Foldtol.

Ahhoz oxigént is kell lefejteni.

<#vigyor2><#taps><#awink> Háth ez nagyonjó. <#eljen>

Nos a kérdésedre nagyon egyszerû válaszolni. Valószínü hogy a Sugárhajtómû labor foglalkozik az eféle dolgokkal, és rá a kérdések megválaszolásával.
Egyébként a projekthez fûzve: Hajrá <#eljen>

Azt árulja már el valaki, hogy miért mindig a Sugárhajtómû labor munkatársa nyilatkozik a távoli bolygókról készült felvételek elemzésével kapcsolatban...

Vízfej

Probaljak beleultetni az emberisegbe lassan hogy nem csak a foldon lehet elet... Szoval amikor majd ufot latsz ne ijedj meg...<#awink>

Azt várom már, hogy az oroszok mikor rajzanak ki és kezdik el lefejteni a bolygókról a metánt és nyomják földgáz-vezetékekbe. 😊

találjanak csak, de ha majd odamennek figyeljenek rá, hogy nem hozzák haza a "lényt"..

Ebben az évszázadban nem igen férünk ehhez a feltételezett kéregalatti óceánhoz, mivel a Földön is hatalmas teljesítmény lefúrni 100 Km-re, hát még ott...

Ez a Naprendszer vizes része. Itt szinte csak az van, a Titánt nagyon kevés kõzet alkotja, a nagyrésze jég.

csak az én érzésem az, hogy az elmúlt idõszakban mindenütt és mindenben vizet láttak?

Ez az óceán az Európáéval (Jupiter hold) ellentétben nagyon mélyen van, inkább olyan geológiai szerepe lehet, mint a Föld kérge alatti magmaköpenynek. Ráadásul a Titán felszínén is van folyadék, ami nem víz, hanem metán és származékai.