70
  • Macropus Rufus
    #70
    Bámulatos hol tart már a tudomány :)
  • Macropus Rufus
    #69
    ön nyert. :) több mint 500millió csillagászati egység van a Nap és a törpe közt. (mai hír)
  • Macropus Rufus
    #68
    gondolom 2009-ben még kiröhögtek volna, ha a Nemezist emlegeti valaki. Közben el telt 8 év, és a kutatások haladnak.
    Nagyon úgy néz ki, hogy a Napunknak van egy "testvére", csak baromi messze vannak egymástól, de a tesó annyira azért nincs messze, hogy ne zavarjon be az Oort - felhő viszonylagos rendezettségébe. (ez pár hónapja volt a Natgeon).
    A hír meg ez: http://index.hu/tudomany/2017/06/17/nap_nemezis_iker_csillag/

    "Tudósok számítógépes modellekkel szimulálták, hogy a gravitáció hatására hogyan is születnek meg a napok a gázokból. Az egyik ilyen szimuláció során jutott Pavel Kroupa, a University of Bonn tudósa arra a következtetésre, hogy a csillagok párban születnek. Erre azonban nem volt közvetlen bizonyíték egészen a nemrég publikált Perseus tanulmányig "

    "A Nemezist és a mi Napunkat, bár párban születtek, mindezt nagyon messze egymástól: a tanulmány szerint 500 millió csillagászati egység választotta el a két égitestet. "

    szóval még az is lehet, hogy a Nemezis létezik.
  • mrzool
    #67
    Ügyes, nagyon ügyes...!:) Most, hogy közeledik 2012 és megdőltek azok az állítások is, hogy már 2008-ban lehet látni a közeledő 'valamit', gyorsan kitaláljátok ezt a 300 éves mesét... Szép munka!:)
  • Sanzistift
    #66
    Nem mostani cikk, de hátha.
    A bolgyó a tizenkettedik bolygó, amit már a maják is leírtak a naptárjukban.
    Jellemzően 16 ezer évenként tér vissza a bolygó, az előző ütközésnek köszönhetjük, hogy egyáltalán létezünk.
    A következő visszatérés 2012 körül várható, a maj naptár szerint.
    Viszont, mivel eredetileg most nem 2008-at írunk hanem 2008-300-at (köszönhető Bíborbanszületett Konstantinnak, aki betoldott 300 fiktív évet a történelmünkbe) így a mi életünkben nem fogjuk látni az anyabolygó visszatérését.
    Akár tetszik,akár nem, igazi naptár szerint még 1708 körül járunk.
    A másik pedig az a tény, hogy a maják, akik évezredekkel előre megcsinálták a naptárt, nem véletlenül hagyták abba, mert tudták azt is, hogy az anyabolygó visszatérése után nincs ember, aki megmondja, hogy mi lesz.
    A régiek sokkal többet tudtak, mint mi, de ez majd 300 év múlva fog kiderülni.

    Még valami: Nincsenek véletlenek.
  • Kokler69
    #65
    hm..csillagászat 1-es..
    nézzük át..
    1. nagyritkán? kurvára nem nagy ritkán csak mondjuk nem látjuk ugyanis a hold s*ggébe csapódik be amit nem felénk tart mint azt megtanultuk 6.-ban
    2. persze ritkábban mint más bolygókba, pl a földbe, ugyanis ami megy a hold felé és beleütközne, piff. beszívja a föld,
    3. ami beleütközne akármelyikbe és messziről jön, Kuipier öv stb, azt szépen megmarkolja kedves Jupiterbarátunk és ő eszi meg.
  • Epikurosz
    #64
    "remélem hogy elő fog kerülni pár érdekes cucc"

    Mire gondolsz?
    Fogprotézis, pécméker, mp3-as játékos, ...és most figyelj... titán karóra, brilles fülbevaló?
  • uwu
    #63
    Hihetetlen mennyi baromságot tudtok összehordani.
    Viccesek ezek a hozzászólások, jót szórakoztam.
  • bvalek2
    #62
    Igen, kilóra mérik a műholdakat :)

    A legtöbb műhold könnyű, légies szerkezetű, nagy napelemtáblákkal. A belsejük is nagyrész üregesnek tekinthető. Még a ritka felsőlégkör is nagymértékben befolyásolja a mozgásukat.

    A LAGEOS holdak tömör fémből készült golyók, csak prizmák vannak az oldalukon, meg az a plakett a kontinensek múltbeli, mai, és jövőbeli állásával. A pályájukat a gravitáción kívül más nem nagyon tudja befolyásolni, nagyon kicsi a hatásheresztmetszetük. Pont ezért jók gravitációs anomáliák feltérképezésére, amiket pl. a hegyek okoznak.
  • haxoror
    #61
    Különben egy nagyon fejlett technikával nem leeht gond átfésűlni egy bolygót, és minden gyanúsat megtalálni.

    Egyelőre nincs ilyen technikánk, majd ha lesz akkor remélem hogy elő fog kerülni pár érdekes cucc.
  • haxoror
    #60
    Ezek a kutatók soha nem jelölik meg a forrásaikat, gyaníthatóan azért mert nincs nekik.

    Ja és az nem számít hiteles forrásnak hogy előző életükben atlantiszi főpapok voltak és regressziós-hipnózisban emlékeznek vissza az akkoriban történtekre :)

    btw az egész letűnt civilizációk téma tényleg érdekes (mert elméletileg tényleg lehettek ilyenek) de az ilyen "kutatók" hiteltelenné és nevetségessé teszik az egészet :(
  • Dömper Ármánd
    #59
    Egyes tudósok szerint az sg tudományos fórumain egy óra alat annyi hülyeség termelődik, hogy ha azt energiává lehetne alakítani, akkor az így nyert energia az emberiség várható energiaigényét a következő száz évben bőven fedezné.
  • Epikurosz
    #58
    Hát, ha annyira okosok voltak, hogy kristályokból varázsoltak energiát, akkor biztos nem haltak meg, csak átmentek egy párhuzamos világba.
  • HUmanEmber41st
    #57
    A letűnt civilizáció a kutatók szerint nem volt technikai.
    Az energiát kristályokból nyerték (a kutatók szerint).
  • Epikurosz
    #56
    Az Ürodüszeia 2001-ben magától kiemelkedett.
    Amúgy, jó hogy eszünkbe jutott: ha valahol elhagyunk ilyen cuccokat, jó lenne beletenni pld. egy rádióadót, amely jeleket sugároz.
    Különben egy nagyon fejlett technikával nem leeht gond átfésűlni egy bolygót, és minden gyanúsat megtalálni.
    Megint csak a sci-fire hivatkozom: a star Trekben mérföldekkel egy idegen bolygótól detektálják az életjeleket.
  • kicsibicska
    #55
    Ráadásul ha mondjuk 10 millió éves az a szonda akkor egyáltalán létezik-e még? :)
  • haxoror
    #54
    Egy pl 5x5 méteres szonda a Hold felszínén valahol ami nem feltétlenül csilli-villi krómozott hanem mondjuk funkcionálisan szürke, lehet hogy szimetrikus de lehet hogy nem az, ha tudnánk hogy létezik és lenne elképzelésünk még arról is hogy hogyan nézhet ki...

    Ez kb olyan mintha azt mondanám hogy leraktam egy táskát a földre valahol az Alföldön te meg találd meg :)
  • Epikurosz
    #53
    ja, te lépsz!
  • Epikurosz
    #52
    Oké, nyertél!
    DE!

    A Holdon nincs szél, nincs guberáló cigány már évszázmilliók óta. Csak egy-egy meteoritocska csapódik be nagyritkán. Ott, ha valamit leteszel a talajra, az olyan, minta pedáns német csomagmegőrzőbe raktad volna le.
    Akkor most mi van?
  • Epikurosz
    #51
    A Média Marktban is van távcső, és az Asia Centerben is. ez utóbbi kínai, és olcsóbb. Én már gondoltam, hogy veszek belőle.
  • haxoror
    #50
    Ennyi erővel lehet hogy a Mars is tele van idegen szondákkal csak ha az ember nem tudja hogy pontosan hol van akkor nem fogja észrevenni, tűt a szénakazalban.
  • Munkas
    #49
    A TS főként kínai távcsöveket árul (SkyWatcher), persze van náluk más is, (Meade, Bresser stb.) de azok is ott készültek. Ami nem, az legalább kétszer annyiba kerül, ill. nincs is a listán (érthető módon) inkább csak rendelésre hozzák.
    A gyakorlatban ez nagyjából azt jelenti, kb. egyel nagyobb távcsövet vehetsz ugyanannyi pénzért. Pl. refraktorok esetén legalább egy inch-el, reflektorokból inkább 2-vel nagyobbat.
    Kezdő távcsőnek az áruházi 5-6 cm-es (10-20 eFt körüli) távcsövekkel nagyon nem lehet melléfogni. Bolygózni úgyis kicsik, a hold jól néz ki velük, a mélyegek is, mert azokhoz nem kell nagyítás, ott az átmérő a lényegesebb.
    Nagyobb műszert már nem is nagyon árulnak, ilyen helyeken. Ill. kezdőknek azt jobb szaküzletben megvenni. De ha már van némi „bóvli távcsöves” tapasztalat, akkor a durva optikai hibákat vagy a tubushoz nem való állványt úgyis kiszúrja az ember.
    Én nem hiszek az egy életre szóló távcsőben. Jobb a fokozatosság.
  • Epikurosz
    #48
    "nagy sűrűségű geodéziai műholdak pedig, mint a LAGEOS"

    ez mi a nyavalya? Már a műholdakat is kilóra mérik?

    Paleocivilizáció:
    ha lett volna legalább annyira fejlett, mint mi, űrszondáikat megtalálnánk a naprendszer holdjain. nA, UGYE?
  • haxoror
    #47
    Ez igaz, feltéve ha az említett régebbi civilizáció valóban hasonló volt a mint a miénk, szeretett barominagy és látványos épületeket emelni időtálló anyagokból, extrém mértékben megváltoztatta a környezetét és belakta az egész bolygót.

    Viszont ezek közül egyik sem feltétele egy fejlett civilizációnak szal csak azért mert nem találtunk eddig semmi látványosat az még nem azt jelenti hogy a miénk az első és egyben az eddigi legfejlettebb civilizáció, elméletileg bőven megvolt rá az esély hogy az előttünk lévő korokban egy faj eljuthatott magas szintre de mára a nyomaik is eltűntek.

    (nem azt mondom hogy volt ilyen hanem azt, hogy van rá esély hogy volt sőt, még akár az is belefér hogy NEM emberi volt az a civilizáció, túl keveset tudunk az elmúlt párszáz-millió évről ahhoz hogy elvethessük ezt a lehetőséget)
  • bvalek2
    #46
    LAGEOS-ról a Wikipedia cikk 8,4 millió éves élettartamot ír, a 200 millió évről a magyar Űrhajózási Lexikonban olvastam. Mondjuk az utóbbi hitelesebb forrás, de hátha a NASA jobban tudja. Ha má' ők lőtték fel... :)
  • gyalikukac
    #45
    Nem értek veled egyet. Nekem volt egy kínai távcsövem. Elég jó helyen vettük photosboltban. Annak az áráért tudtam venni egy távcsőszolgáltatónál sokkal jobb minőségű árut. A mechanika stabil, nem torzit a kép. Mondjuk az már tény, hogy manapság szinte minden kínából származik.
  • bvalek2
    #44
    Olvasd el előbb ezt: Új földtani korba léptünk?

    Másrészt, ahogy stremix is írta, piramisok... a megalitikus kőépítményekről nem is beszélve. De már az ősember környezetformáló tevékenységének is van nyoma, pl. mamut kihalása.

    A műholdak meg nem potyognak le. A pályamagasságtól függ, hogy mennyire fékezi őket a felső légkör. A nemzetközi űrállomás pályakorrekció nélkül néhány év alatt lezuhanna, de egy geostacionárius műhold ezer év alatt csak 1 km-t süllyed, tehát kb. tízezer évig fent marad. Ami pedig a Nap körül kering, az nem fog visszajönni a Föld közelébe...

    A nagy sűrűségű geodéziai műholdak pedig, mint a LAGEOS, várható élettartama 200 millió év. A NASA készített az oldalukra egy kis fémlapot, amin rajta van a kontinensek mai állása, hogy ha egy jövőbeli civilizáció megtalálja, akkor tudni lehessen hogy melyik földtani korban lőtték fel:

    Laser Geodynamics Satellites
  • Munkas
    #43
    Bocs, gyalikukac-tól akartam kérdezni.
    Mert szerintem az áruházi távcsövek minősége manapság nem sok kívánnivalót hagy maga után. Kezdőtávcsőnek azok a legjobbak. Ha rákap az ember, úgyis vesz egy nagyobbat.
    Az meg, hogy Kínában gyártják szintén nem kritikus. Azonos anyagi ráfordítás mellett egy kínai távcsővel többet fog látni az ember, mint egy japán vagy orosz csodával.
  • stremix
    #42
    A piramisok 4000 éve állnak, ezért az a 3000 év kevés sztem h eltűnjön minden nyoma a civilizációnknak. Sokminden megmaradna a föld alatt is. Ezért sztem is lenne nyoma egy hasonló kultúrának, ha létezett volna.
  • MuldR
    #41
    Errol nemreg vegeztek egy felmerest tudosok. Ha az osszes ember most eltunne, 3000 ev mulva nem mondanad meg, hogy itt valaha civilizacio es varosok voltak. A termeszet visszavenne a bolygot. A muholdak meg tudjuk, hogy par evtized alatt bepottyannak a legterbe, szoval az is max 100 ev es tiszta az egbolt.
  • gyalikukac
    #40
    tyúklép tudod ez egy tudományos fórum és gondoltam csak olyanok írnak ide akiknek van valamennyi ismeretük a témával kapcsolatban. Ennyi erővel az egész fórumnak semmi értelme mert mindenki írhatna hülyeségeket. Su0my hsz-hoz annyit fűznék, hogy először mielőtt mond valamit nézzen utánna a szó jelentésének. És tudd meg, hogy idézem: " 'felnézel az égre', hamarabb fox látni egy galaxist (ugye elvileg végtelen számúak), mintha egy bolygót keresnél." Ez úgy ahogy van baromság. Szabad szemmel nem fogod jobban látni a galaxist mint a bolygókat. Ugyanis a galaxisok sokkal haloványabbak mint a naprendszer bizonyos bolygói. vénusz, mars, jupiter, szaturnusz, uránusz. Most ne az X-bolygóra gondoljatok. Az egyértelmő, hogy halványabb mint a galaxisok. Az androméda galaxis pl: 3.40M . Ez az x bolygó, mivel még nem fedezték fel, sokkal gyérebben fénylik.
  • bvalek2
    #39
    Jó cikk, tetszik.

    A flémhez annyit, hogy érdekes, a legtöbb ilyen eszetlen elmélet jó régi, ez a táguló Földes is legalább 150 éves lehet. Azóta milliószor megcáfolták, de egy csecsemőnek minden vicc új. Gondolom egy darabig még lesznek a jövőben olyanok, akik beveszik. Amíg lehet könyveket írni róla, és megélni a hiszékenyekből, biztos

    A történelem már izgalmas kérdés, hogy mit tudtak a régiek, és mit nem. Nem zárok ki semmit, hiszen a régészek még a nemrég történt dolgokban sem biztosak, de azért egy olyan civilizáció, mint a mienk, sokezer éve, elég valószínűtlen. Pont itt az SG-n volt róla cikk, a modern kornak olyan hatásai vannak a Földre, amiket évmilliók múlva is ki lehet mutatni.

    Szóval ha lett volna egy technikai civilizáció a Földön, mondjuk 1 millió éve, a mienk nem is létezhetne, mert ők már elhasználták volna az összes kőolajat, kibányászták volna az összes elérhető ásványkincset, kipusztították volna az élővilág nagy részét, szeméthegyeket hagytak volna maguk után, hatalmas mennyiségű betont, cementet, többmilliárd emberi csontvázat, az űreszközeik pedig körülöttünk keringenének. Ilyen lesz a Föld 1 millió év múlva...
  • n3whous3
    #38
    loller, n00b
  • Epikurosz
    #37
    "széles mosollyal vigyorogtam rajtam"

    Igen, a legfejlettebb humor az önirónia. Állítólag. :-)
  • tyuklepes
    #36
    Lehet hogy értesz a csillagászathoz (én nem, ezért nem is szóltam hozzá eddig) de az emberi kommunikációhoz igen (Te nem , ezért miért szóltál hozzá?) ... kiisb kommenjéből messziről süt az irónia, én kb 10 percig széles mosollyal vigyorogtam rajtam, mert többé-kevésbé ÉRTEM A HUMORT :)
  • uwu
    #35
    A magyarázat egyszerű. Egy galaxis mérete nagyon sokkal nagyobb mint egy bolygóé.
    Fogalmam sincs hány 0-t kéne leírni, de biztos nagyon nagy szám. Ezért látszik, hiába van messze. A bolygó amit keresnek meg pici, és kevés ott a vény is. Egy galaxis több millió csillagja viszont veszettül világít.
  • fishguy
    #34
    Talan azert irnak ide mert ez egy forum... (meg ha nem is tul ertelmes vagy nagyon off a modanivalojuk, akkor is ez egy forum)
  • Munkas
    #33
    Miért Tescós távcsővel nem látszik az X bolygó, csak a Tamagocsissal? :)
  • Su0my
    #32
    eddigi hsz-ekhez kiegészítésként:

    bármennyire is furcsának látszik, ha 'felnézel az égre', hamarabb fox látni egy galaxist (ugye elvileg végtelen számúak), mintha egy bolygót keresnél.

    meg lehet ez is flood, de ugye a gömb sugarának növekedésével négyzetesen növekszik a gömb felülete (A=4*pi*sugár a négyzeten). na most képzeld el, hogy a Kuiper-övön kívülről ez mekkora felületet jelent: ezt kéne tűvé tenni ;)

    plusz bejön tényleg az is, amit gyalikukac úr nagy szakértelemmel 2 mondaton belül 3-szor is megismételt: öléggé sötét az objektum valószínűleg és nem azért, mert nem fújja kívülről a talpramagyarhííííííííaházá-t..
  • Su0my
    #31
    arrakistor meg sajnos más eset. gyógyíthatatlan. belülről nő a hülyeség. :S xD