Optikai chipeket hozhat a KFKI kutatása
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#37
dik nemá
A dopler effektus a fény esetében másképen érvényesül.
Pont a dopler effektust használják egy csillag sebességének a megállapítására.
De ha egy csillag felénk száguld nem nõ meg a róla bejövõ fény sebessége, az sose változik meg, mindig c marad, vagy nem?
A dopler hatás itt a fény hullámhosszát változtatja meg, csak annyival hogy az objektum haladásából következtében felgyûri az általa kibocsátott e.m. sugarak hullámait.
Mint a hajónál, az orra elõtt látható hullámok elég sûrûek, kicsi a hullámhosszuk és nagy a frekvenciájuk. De a hajó háta mögött lévõ hullámoknak nagy hullámhosszuk van, ritkák és kicsi a frekvenciájuk.
Nagyjából ugyan ez van a csillagok esetében is, annyi különbséggel hogy a fény minden irányba ugyan olyan sebességel távozik az objektumról bármilyen megfigyelõ szemszögébõl nézve. Tõlünk is, tõlük is nézve.
A dopler effektus a fény esetében másképen érvényesül.
Pont a dopler effektust használják egy csillag sebességének a megállapítására.
De ha egy csillag felénk száguld nem nõ meg a róla bejövõ fény sebessége, az sose változik meg, mindig c marad, vagy nem?
A dopler hatás itt a fény hullámhosszát változtatja meg, csak annyival hogy az objektum haladásából következtében felgyûri az általa kibocsátott e.m. sugarak hullámait.
Mint a hajónál, az orra elõtt látható hullámok elég sûrûek, kicsi a hullámhosszuk és nagy a frekvenciájuk. De a hajó háta mögött lévõ hullámoknak nagy hullámhosszuk van, ritkák és kicsi a frekvenciájuk.
Nagyjából ugyan ez van a csillagok esetében is, annyi különbséggel hogy a fény minden irányba ugyan olyan sebességel távozik az objektumról bármilyen megfigyelõ szemszögébõl nézve. Tõlünk is, tõlük is nézve.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#36
ezt a faszságot uristen😄DD te ezeket hol álmodod? mert vmi olyan szintu mesét tudsz hozzá keriteni hogy az elképeszto😄 masolod a wikipediabol a sok szart,közben azt se tudod micsoda...
A processzor regiszterei bistabil multivibratorokból épulnek fel. Ez csak egy külsö jellel billenthetõ át, egyébként tartja az állapotát. Ezért jól használható a két állapotot tárolására, nulla vagy egy (ha ugy tetszik magas vagy alacsony)
REzgökör😄DDD LOL te tudod mi az? kondenzator, és tekercs is kéne hozza...olyat meg nem nagyon találsz a prociban😄
A processzor regiszterei bistabil multivibratorokból épulnek fel. Ez csak egy külsö jellel billenthetõ át, egyébként tartja az állapotát. Ezért jól használható a két állapotot tárolására, nulla vagy egy (ha ugy tetszik magas vagy alacsony)
REzgökör😄DDD LOL te tudod mi az? kondenzator, és tekercs is kéne hozza...olyat meg nem nagyon találsz a prociban😄
#35
Ha nem számít milyen a sebességem (vagy a tárgy sebessége)a fényhez képest akkor miért van pl.: vöröseltolódás?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#34
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#33
Ha az ürlények ellopják a napot egy pillanat alatt, a föld akkor is a nap gravitációs terében fog még repülni percekig, és csak abban a pillanatban tér le amikor az utolsó fotonok is megérkeznek a földre az ellopott napról.
😊
persze a gravitációs erõnek nincsen részecskéje, "elméletileg van egy hipotetikus részecske amit gravitonnak hívnak már most de nincs rá utaló jel hogy létezne".
A gravitáció maga a téridõ torzulása, nincs terjedési sebessége.
A fénynek a terjedési sebessége is hasonló a gravitációéhoz, azaz a fény , mint nulla tömegû foton hatása AZONNALI. Csupán a téridõ játéka az hogy a világban a hatások fénysebességgel terjednek, ha nem lenne ez a korlát akkor minden hatás azonnali lenne.
Próbáld elképzelni, Az összes csillag fénye azonnal egyszerre koncentrálva érne el minket, nem számítana a távolság , abszolút IDÕ, és így abszolút TÉR lenne.
Lenne egy egyetemes viszonyítási rendszer, egybõl minden megméthetõ lenne bárhól bármikor egy egyetemes egységgel, azonnal inkonzisztensé válna a világ és rögtön megsemmisülne a rettenetesen hatalmas gravitációs mezõk koncentrációjában. Egy pontszerû szingularitásban érne véget az egész mindenség, hogy aztán mi lenne, azt senki nem tudja, mert nem ismertek a fizika törvényei azon a ponton túl.
Szerintem ez lenne, ha nem lenne ez a határ, korlát, ami nem csak a fény sebességét határozza meg, hanem minden mást is, idõ , tér, gravitáció, elektromosság. Csak a legegyértelmûbbeket felsorolva 😊
😊
persze a gravitációs erõnek nincsen részecskéje, "elméletileg van egy hipotetikus részecske amit gravitonnak hívnak már most de nincs rá utaló jel hogy létezne".
A gravitáció maga a téridõ torzulása, nincs terjedési sebessége.
A fénynek a terjedési sebessége is hasonló a gravitációéhoz, azaz a fény , mint nulla tömegû foton hatása AZONNALI. Csupán a téridõ játéka az hogy a világban a hatások fénysebességgel terjednek, ha nem lenne ez a korlát akkor minden hatás azonnali lenne.
Próbáld elképzelni, Az összes csillag fénye azonnal egyszerre koncentrálva érne el minket, nem számítana a távolság , abszolút IDÕ, és így abszolút TÉR lenne.
Lenne egy egyetemes viszonyítási rendszer, egybõl minden megméthetõ lenne bárhól bármikor egy egyetemes egységgel, azonnal inkonzisztensé válna a világ és rögtön megsemmisülne a rettenetesen hatalmas gravitációs mezõk koncentrációjában. Egy pontszerû szingularitásban érne véget az egész mindenség, hogy aztán mi lenne, azt senki nem tudja, mert nem ismertek a fizika törvényei azon a ponton túl.
Szerintem ez lenne, ha nem lenne ez a határ, korlát, ami nem csak a fény sebességét határozza meg, hanem minden mást is, idõ , tér, gravitáció, elektromosság. Csak a legegyértelmûbbeket felsorolva 😊
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#32
A fény sebessége anyagonként változik. Gondoljunk csak a törésmutatóra!
légüres térben a fénysebesség 299792458 m/s. Gyémántban 124000000 m/s (törésmutató: 2,417).
Olvasnivaló
További olvasnivaló
Még további olvasnivaló - a végén a lényeg.
légüres térben a fénysebesség 299792458 m/s. Gyémántban 124000000 m/s (törésmutató: 2,417).
Olvasnivaló
További olvasnivaló
Még további olvasnivaló - a végén a lényeg.
#31
Amúgy valszeg ott a bibi, hogy itt 2 különbözõ dologról beszélünk. Ha bekapcsolok valamit akkor a HATÁS fénysebességgel terjed a vezetõben, de az elektronoknak ehhez nem kell fénysebességgel mennie, pláne, hogy váltóáramot használunk, ahol aztán nem kell, hogy a Pakson legyártott elektron felkûzdje magát Budapestre az északi szél és a Duna folyása ellenében mert nem ez a lényeg. Pont ilyesmirõl szól a cikk is.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#30
"elektromos tér gyakorlatilag fénysebességgel halad."
Gyakoraltilag!
Nem elméletileg. 😛
Amúgy eltûnik a nap a francba egyszercsak hipp hopp ellopják a gonosz ûrlények.
A fény nemtudom már, hogy mennyi idõ alatt ér ide a földre de ha eltûnik a napocska akkor a föld folytatja a pályáját körbe körbe amíg az utolsó fénysugár ide nem ér vagy azonnal repül egyenesen akkor viszont a gravitációnak meg kell elõznie a fénysebességet. Tehát akkor melyik lesz?😛
Gyakoraltilag!
Nem elméletileg. 😛
Amúgy eltûnik a nap a francba egyszercsak hipp hopp ellopják a gonosz ûrlények.
A fény nemtudom már, hogy mennyi idõ alatt ér ide a földre de ha eltûnik a napocska akkor a föld folytatja a pályáját körbe körbe amíg az utolsó fénysugár ide nem ér vagy azonnal repül egyenesen akkor viszont a gravitációnak meg kell elõznie a fénysebességet. Tehát akkor melyik lesz?😛
#29
Pont ma tanultuk, hogy 2c soha nem lesz. :C
Mindig c marad.
Mindig c marad.
#28
Rezgõkör a prociban :😄😄A😄:WA:F:A:G:AS:FASF:WAD:WAD:AS:SD:AD:WAD:A😄S😄A😄W😄ASD😄:SA😄:AD
#27
Mennyi szupertudós van az sgn. <#vigyor2>
#26
Hogy érted a szabad akarat formáló erejét?
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#25
Az elektrmos áram terjedési sebessége 300.000 km/mp,gyakorlatilag ugyanannyi,mint a fénynek.<#heureka>
Pont.<#email>
Pont.<#email>
#24
"hogyha lehetséges lenne fénynél gyorsaban haladni akkor sem tudnád elkapni azokat a fotonokat mert mindig PONTOSAN c vel lennének gyorsabbak nálad. "
Na és a Doppler effektus?
Na és a Doppler effektus?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#23
Ha átszámolod az árát (kb/s)/ pénz re, azaz sávszélesség / ár, akkor az üvegszál jobban jön ki. Jobb a meghibásodási mutatója is, és nem melegszik, nincs elektromos ellenállása. Kontinenseket összekötni, gerinchálózatnak sokkal soakkl olcsóbb megvalósítani, mint rézvezetéken.
Azért nincs otthonra neked optikai kábeled mert drágák maguk az interfészek és a becsatlakozók. De maga a vezeték filléres dolog, üvegszál.
Azért nincs otthonra neked optikai kábeled mert drágák maguk az interfészek és a becsatlakozók. De maga a vezeték filléres dolog, üvegszál.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#22
"Geci nem mondod, én eddig azt hittem hogy a sávszélesség és költsgéhatékonyság miatt használnak üvegszálat."
Ööö, na jah, azt hiszem XII. kerületben van üvegszálas digitális telefon. Így réz hiányában ADSL bukta ...
Ööö, na jah, azt hiszem XII. kerületben van üvegszálas digitális telefon. Így réz hiányában ADSL bukta ...
#21
jajjj mester 😊
jajj de csintalan vagy már megint.
Mond csak te hogy képzeled, hagy tanuljunk még tõled.
Má olyan régen nevettem ilyen jó ízût.
Mert én tényleg olyan butuska vagyok hogy eddig én úgy képzletem el,hogy a procik regisztereit SRAM cellák építik fel.
Egy bitet 6 db tranzisztor épít fel, és ezek mintegy rezgõ kör, egymásnak dobálják a jelet, mint amikor te labdázol a strandon. A jel maga nem egy elektron, hanem egy elektromos impulzus.
Ezt valhogy úgy képzelem el hogy sok sok billiárd golyót sorba álítasz, majd a végéhez löksz egy fehér golyót, mert mindig azt kell hozzá lökni 😊
Na aztán a ahogy a fehér golyó meglöki a több méteres sorba álított golyóláncot, abban a pillanatban ahogy hozzáér az elsõ golyóhoz, a lánc végén a legutolsó golyó kilökõdik.
NA, én eddig így képzletem el. De mester , kérlek javíts ki, mert én nem jól tudom. Taníts minket a helyes tudásra.
jajj de csintalan vagy már megint.
Mond csak te hogy képzeled, hagy tanuljunk még tõled.
Má olyan régen nevettem ilyen jó ízût.
Mert én tényleg olyan butuska vagyok hogy eddig én úgy képzletem el,hogy a procik regisztereit SRAM cellák építik fel.
Egy bitet 6 db tranzisztor épít fel, és ezek mintegy rezgõ kör, egymásnak dobálják a jelet, mint amikor te labdázol a strandon. A jel maga nem egy elektron, hanem egy elektromos impulzus.
Ezt valhogy úgy képzelem el hogy sok sok billiárd golyót sorba álítasz, majd a végéhez löksz egy fehér golyót, mert mindig azt kell hozzá lökni 😊
Na aztán a ahogy a fehér golyó meglöki a több méteres sorba álított golyóláncot, abban a pillanatban ahogy hozzáér az elsõ golyóhoz, a lánc végén a legutolsó golyó kilökõdik.
NA, én eddig így képzletem el. De mester , kérlek javíts ki, mert én nem jól tudom. Taníts minket a helyes tudásra.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#20
"Geci nem mondod, én eddig azt hittem hogy a sávszélesség és költsgéhatékonyság miatt használnak üvegszálat."
rosszul hitted😄 pont a sebesség miatt.
koltseghatekonysag és az uvegszal...ezt is jol osszehoztad.
Egy elektron az áramlása alatt végig elektronokba utkozik.
Szerintem szállj le a magas lóról mert nagyon messze vagy a dolgoktol😄
rosszul hitted😄 pont a sebesség miatt.
koltseghatekonysag és az uvegszal...ezt is jol osszehoztad.
Egy elektron az áramlása alatt végig elektronokba utkozik.
Szerintem szállj le a magas lóról mert nagyon messze vagy a dolgoktol😄
#19
láttál már villámot? nah, ha igen,akkor az nem volt fénysebesség😄D
ne a gagyi kozepiskolas fizika konyvben nezd meg, hanem az egyetemi elektrotechnika könyvedben😄
ne a gagyi kozepiskolas fizika konyvben nezd meg, hanem az egyetemi elektrotechnika könyvedben😄
#18
Geci nem mondod, én eddig azt hittem hogy a sávszélesség és költsgéhatékonyság miatt használnak üvegszálat.
Ezek szerint ha egy nagy ellenálású vezetéken folyatok át áramot akkor az ellenálás nagyságával fordított arányban fog változni az áram terjedésének sebessége?
Ohh, mester, hogy én eddig mekkora tudatlanságban éltem életemet, kérlek világosítsd fel sötét hozzád képest õskori tudással rendelkezõ értelmemet. Ohh nagy géniusz.
Hogy te milyen okos vagy, én eddig azt hittem hogy az elektromosan vezetõ anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek, ez az áramerõsség a vezeték két rögzített pontja között mérhetõ feszültséggel egyenesen arányos.
Vagyis ohm törvénye U / I = állandó.
Hogy én milyen buta voltam eddig. <#wow2>
Kérlek mester, taníts még minket ilyen és ehez fogható nagy dolgokra.
Ezek szerint ha egy nagy ellenálású vezetéken folyatok át áramot akkor az ellenálás nagyságával fordított arányban fog változni az áram terjedésének sebessége?
Ohh, mester, hogy én eddig mekkora tudatlanságban éltem életemet, kérlek világosítsd fel sötét hozzád képest õskori tudással rendelkezõ értelmemet. Ohh nagy géniusz.
Hogy te milyen okos vagy, én eddig azt hittem hogy az elektromosan vezetõ anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek, ez az áramerõsség a vezeték két rögzített pontja között mérhetõ feszültséggel egyenesen arányos.
Vagyis ohm törvénye U / I = állandó.
Hogy én milyen buta voltam eddig. <#wow2>
Kérlek mester, taníts még minket ilyen és ehez fogható nagy dolgokra.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#17
(kár hogy nem lehet szerkeszteni...)
A rézvezetéken áthaladó elektromos feszültség konkrétan fénysebességgel terjed.
A feszültség nem terjed, csak esik.
Nem az elektronok, hanem az áram.
ez mi? Az elektronok maga az áram😄DD
A procikban a jelet sem egy elektron reprezentálja hanem az áram.
ezt meg foleg nem ertem😄 tudod mirol beszélsz? regiszterek bitjeiben vagy van feszultseg, vagy nincs, tehat nulla vagy egy.
A rézvezetéken áthaladó elektromos feszültség konkrétan fénysebességgel terjed.
A feszültség nem terjed, csak esik.
Nem az elektronok, hanem az áram.
ez mi? Az elektronok maga az áram😄DD
A procikban a jelet sem egy elektron reprezentálja hanem az áram.
ezt meg foleg nem ertem😄 tudod mirol beszélsz? regiszterek bitjeiben vagy van feszultseg, vagy nincs, tehat nulla vagy egy.
#16
jah, a tömegdefektust kifelejtettem a felsorolásból, pardon.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#15
neked kéne utána nézni...nem haladhat fénysebességgel, mindennek van ellenállása, egy rézvezetéknek meg baszotnagy. Nem véletlen találták ki az optikai kábelt,lol😄
#14
Na azért azt szögezzük le, hogy a fénysebesség a "c" megmért sebesség különbözõ értéket ad más más törés mutatóval rendelkezõ közegekben.
Ezért van az hogy más más sürûségû közegek megtörik a fényt. Más más hullámhosszok is másként viselkednek különbözõ közegekben.
Most ne menjünk bele az opto-elektronikába és a fénytanba.
Teknikailag az a fénysebesség amivel a foton halad. Mindegy milyen közegben.
Az hogy ezt a sebességet nem mindig ugyan annak mérjük, ennek a hátterében kvantum mechanikai megfontolások álnak.
Nem azért mert kerülgetnie kell az atomokat a fénynek. Nem azért kapunk kisebb értéket. Ezeknek a fotonoknak csak azért van sebességük mert van egy olyan tényezõ ami nem engedi hogy adott inercia rendszerben fénysebességnél gyorsabban történjenek dolgok.
Egy kis fizika óra!
Egy mozgó kocsiból ami 100 al megy a haladás irányába elhajítasz egy követ, mondjuk 50 el.
Te motorral utánna mész, és követed a kõ pájáját, ami tegyük fel most hogy egyenes vonalú és állandó sebességû.
A motor 150 el megy. Egyértelmû.
De mi van a fénnyel???
Van egy kurva gyors ûrhajód, megpróbálsz utolérni egy nulla inklinációjú fényhullámot.
Gyorsulsz, gyorsulsz és mindig azt fogod mérni, hogy bizony azok a fotonok amiket kergetsz mindig "c" vel fognak távoldodni tõled a még akkor is mikor te közel fénysebességgel távolodsz a földtõl.
Na ha ezeket a sebességeket összeadod akkor az majdnem 2c.
Megsúgom azt is, hogyha lehetséges lenne fénynél gyorsaban haladni akkor sem tudnád elkapni azokat a fotonokat mert mindig PONTOSAN c vel lennének gyorsabbak nálad. Akármekkora is a sebességed. Persze más kérdés hogy a c-t te sohasem érhetnéd el mert közbelép az idõdilatáció és a hosszúság kontrakció.
Azaz a fizika minden törvényének ugyanaz a matematikai alakja minden viszonyítási rendszerben mert a fénysebesség értéke ugyan annyi minden viszonyítási rendszerben.
Nézz utánna a relativisztikus impulzusnak. És te is belátod hogy kár azon vitatkozni hogy a fénysebesség mekkora a rézdrótban és a vákumban.
Ezért van az hogy más más sürûségû közegek megtörik a fényt. Más más hullámhosszok is másként viselkednek különbözõ közegekben.
Most ne menjünk bele az opto-elektronikába és a fénytanba.
Teknikailag az a fénysebesség amivel a foton halad. Mindegy milyen közegben.
Az hogy ezt a sebességet nem mindig ugyan annak mérjük, ennek a hátterében kvantum mechanikai megfontolások álnak.
Nem azért mert kerülgetnie kell az atomokat a fénynek. Nem azért kapunk kisebb értéket. Ezeknek a fotonoknak csak azért van sebességük mert van egy olyan tényezõ ami nem engedi hogy adott inercia rendszerben fénysebességnél gyorsabban történjenek dolgok.
Egy kis fizika óra!
Egy mozgó kocsiból ami 100 al megy a haladás irányába elhajítasz egy követ, mondjuk 50 el.
Te motorral utánna mész, és követed a kõ pájáját, ami tegyük fel most hogy egyenes vonalú és állandó sebességû.
A motor 150 el megy. Egyértelmû.
De mi van a fénnyel???
Van egy kurva gyors ûrhajód, megpróbálsz utolérni egy nulla inklinációjú fényhullámot.
Gyorsulsz, gyorsulsz és mindig azt fogod mérni, hogy bizony azok a fotonok amiket kergetsz mindig "c" vel fognak távoldodni tõled a még akkor is mikor te közel fénysebességgel távolodsz a földtõl.
Na ha ezeket a sebességeket összeadod akkor az majdnem 2c.
Megsúgom azt is, hogyha lehetséges lenne fénynél gyorsaban haladni akkor sem tudnád elkapni azokat a fotonokat mert mindig PONTOSAN c vel lennének gyorsabbak nálad. Akármekkora is a sebességed. Persze más kérdés hogy a c-t te sohasem érhetnéd el mert közbelép az idõdilatáció és a hosszúság kontrakció.
Azaz a fizika minden törvényének ugyanaz a matematikai alakja minden viszonyítási rendszerben mert a fénysebesség értéke ugyan annyi minden viszonyítási rendszerben.
Nézz utánna a relativisztikus impulzusnak. És te is belátod hogy kár azon vitatkozni hogy a fénysebesség mekkora a rézdrótban és a vákumban.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#13
Itt jön ki a részecskealapúság múlt rendszeri súlykolása az átlagnépességnek. Közben nyugaton már részecske/hullám kettõsség, meg kvantummechanika dívott.
Egyébként tudja valaki, miért van szükség az elektron jelenlétére az elektromos áram terjedéséhez?
Egyébként tudja valaki, miért van szükség az elektron jelenlétére az elektromos áram terjedéséhez?
#12
I.C.ram #10-ese is errõl szól. Csak annyi, hogy #9, azaz mint ahogy a fély sem egyforma sebességgel halad különféle közegekben és anyagokban, úgy az elektromos áram sem.
#11
Az agyamat eldobom, nem az elektromos töltést szálító -e ,elektronról beszélek, hanem az elektromos áramról.
Arról beszélek,hogy ha pakson lekapcsolják a fõkapcsolót te azt olyan gyorsan veszed észre mint amilyen gyorsan egy foton paksról átszáguld hozzád a villamos vezetékek mentén.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektromoss%C3%A1g
Ez magyarul van és aszondja:
"Elektromos áramra példa lehet az elektronok áramlása fémekben (vagy más vezetõ anyagokban), illetve az elektrolitokban létrejövõ áram, amikor töltött ionok áramlanak a folyadékban. Maguk a részecskék fizikailag viszonylag lassan mozognak, azonban a mozgást létrehozó elektromos tér gyakorlatilag fénysebességgel halad."
Megnéztem a középiskolás fizika könyvben is úgy megkavartatok.
Bazmeg nehogy má okosabb legyél Faradaynél.
Arról beszélek,hogy ha pakson lekapcsolják a fõkapcsolót te azt olyan gyorsan veszed észre mint amilyen gyorsan egy foton paksról átszáguld hozzád a villamos vezetékek mentén.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektromoss%C3%A1g
Ez magyarul van és aszondja:
"Elektromos áramra példa lehet az elektronok áramlása fémekben (vagy más vezetõ anyagokban), illetve az elektrolitokban létrejövõ áram, amikor töltött ionok áramlanak a folyadékban. Maguk a részecskék fizikailag viszonylag lassan mozognak, azonban a mozgást létrehozó elektromos tér gyakorlatilag fénysebességgel halad."
Megnéztem a középiskolás fizika könyvben is úgy megkavartatok.
Bazmeg nehogy má okosabb legyél Faradaynél.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#10
We are told, by physicists, that electricity travels the same exact speed, through a wire, that light travels through a vacuum (the famous speed c). There are two problems with that, aren't there?
1. Electricity is the flow of electrons. Electrons have mass. Relativity says that things with mass cannot travel at the speed c. Only things with no mass (zero rest mass) can (and must) travel at c.
2. Even light cannot travel at c, when it is travelling through other substances. Light slows down, to travel through glass, water, or air. So, how can electrons travel at c, through copper?
Well, it turns out that physicists are right; electricity does travel at c. Also, electrons do not travel anywhere near c, within a wire. Electricity travels at c, while electrons do not.
1. Electricity is the flow of electrons. Electrons have mass. Relativity says that things with mass cannot travel at the speed c. Only things with no mass (zero rest mass) can (and must) travel at c.
2. Even light cannot travel at c, when it is travelling through other substances. Light slows down, to travel through glass, water, or air. So, how can electrons travel at c, through copper?
Well, it turns out that physicists are right; electricity does travel at c. Also, electrons do not travel anywhere near c, within a wire. Electricity travels at c, while electrons do not.
#9
"Propagation speed in a copper conductor is about 2/3 the speed of light"
#8
höhh, nézz már utánna a fizika könyvekben vagy csak a wikin.
A rézvezetéken áthaladó elektromos feszültség konkrétan fénysebességgel terjed.
Nem az elektronok, hanem az áram.
A procikban a jelet sem egy elektron reprezentálja hanem az áram.
A rézvezetéken áthaladó elektromos feszültség konkrétan fénysebességgel terjed.
Nem az elektronok, hanem az áram.
A procikban a jelet sem egy elektron reprezentálja hanem az áram.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#7
Bocs, rossz helyre jött.
#6
Ezt a legnagyobb tudósok sem merik így kijelenteni. (Csak a kisebbek, meg a hétköznapi materialisták.) Nagyon is vizsgálják a szabad akarat lehetõségét. Ha van, akkor a véletlenek által tud beavatkozni a téridõben zajló eseményekbe.
#5
"Az elektromos áram fénysebességgel terjed."
ez így konkrétan nem igaz
a cikk viszont faca. már megint a magyarok... respect
ez így konkrétan nem igaz
a cikk viszont faca. már megint a magyarok... respect
#4
Terjedne. Ha tudna. De a nem vezetõ atomokat kerülgetnie kell.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#3
mióta?😊
#2
de bazz, mi ez a hülyeség hogy a fény ötször gyorsabb az áramnál
Az elektromos áram fénysebességgel terjed.
Az elektromos áram fénysebességgel terjed.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#1
Ezt vártam picim. Már mióta. <#eplus2>
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
← ElőzőOldal 2 / 2