86
  • tevekar
    #86
    Sziattok! Én egyetértek cseke12-vel ugyanis tényleg nem a co2 a legnagyobb probléma. Hanem az állattenyésztés. Féltve õrzött titok - a megoldás a klímaváltozásra
    2009. február 19. csütörtök, 07:08
    Üzleti érdekek akadályozzák, hogy fellebbenjen a fátyol: erre fog rámenni a bolygó és a saját életünk?



    2006-ban megjelent az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezetének (FAO) egy 400 oldalas tanulmánya , ami szerint az állattartás szén-dioxid egyenértékben számolva 18%-kal járul hozzá a globális felmelegedéshez, többel, mint a figyelem középpontjában álló közlekedés összes formája együttvéve (13,5%). Ezen belül az állattartás felelõs a CO2 kibocsátás 9, a metán kibocsátás 37, és a dinitrogén-oxid kibocsátás 65 százalékáért. Azóta lassan három év eltelt, a globális felmelegedés egyre sürgetõbb körülményei között ez egész korszaknak számít. Nézzük meg, mi is történt azóta!

    Tudományos körökben az utóbbi idõkben nagy riadalmat kelt, hogy a globális felmelegedés a vártnál sokkal gyorsabban zajlik. Sok esetben a tudósok ott tartanak, hogy nem megjósolni, de még utólag magyarázni sem tudják az eseményeket. Ahogy pl. Mark Serreze, az USA egyik vezetõ klímakutatója az Északi-sarvidék olvadásáról nemrég mondta , „A változás üteme kezdi felülmúlni a képességünket, hogy lépést tartsunk vele, annak megértése tekintetében.”

    A korábbi sok évtizedre, netán évszázadra szóló elõrejelzésekkel szemben ma teljesen reálisnak tûnik az, hogy az Északi-sark jege végleg elolvad 2012, vagy 2013 nyarára . Ha egyszer elolvadt, a jelenlegi, melegedõ körülmények között nem fog újraképzõdni. Ez teljesen egyértelmûen nagy fordulópont, sokak szerint ez az, ahonnan a folyamat visszafordíthatatlanná válik. Ha csak egy kis esély is van rá, hogy ez így van (és jókora esély van rá), akkor nem ezt kellene-e minden áron megakadályozni? Miért vitázik még mindig a tudományos és politikai közvélemény x százalékos CO2 csökkentésrõl, több évtizedes céldátumokkal? Ha van megoldás, nem valahol egészen máshol kellene-e keresni?

    A metánról az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 2007-ig csak 100 éves melegedést feltételezve adott meg úgynevezett globális felmelegedési potenciál (GWP) adatot. Eszerint a metán 1 molekulája 23x erõsebb üvegházgáz, mint a szén-dioxidé. Mivel lényegesen kisebb koncentrációban van jelen a légkörben, összességében eszerint mégis a második legfontosabb üvegházgáz. Majd a gyorsuló melegedést látva, az IPCC 2007-es jelentésében megad egy 20 éves intervallumra szóló, 72x GWP adatot is a metánra.

    Ha csak eszerint újraszámolnánk a globális felmelegedésben szerepet játszó gázok hozzájárulását, már a metán lenne a legfontosabb, a legnagyobb veszélyforrás. Megtették-e ezt hivatalos körökben? Miért nem?

    Átszámolta-e a FAO a jelentését a 72x metán szorzóval? Miért nem? Mert akkor az is kiderülne, hogy rövidtávon nemcsak a metán a legnagyobb veszélyforrás, hanem a veszélyes üvegházgázok messze legnagyobb forrása az állattartás?

    Mennyi is valójában a metán hozzájárulása a globális felmelegedéshez? Mérvadó-e akár a 20 évre javasolt, 72x metán szorzó akkor, amikor 4-5 éven belül elérhetjük a vissza nem fordítható pontot? Lehet, hogy a metán hozzájárulása ilyen rövid idõtatamon belül még ennél is sokkal több? Lehet, hogy pár éven belül semmi más nem számít, és csak a metánra kellene koncentrálnunk? Miért nincs rövidebb idõtartamra szóló metán GWP adat az IPCC-tõl, vagy bármilyen tudományos forrásból?

    Megkapja-e az állattartás hozzájárulása, és annak megoldási módjai, akár csak a 2006-os FAO jelentés szerinti 18%-nak kijáró figyelmet? Miközben egymást érik az energia és közlekedési szektort érintõ konferenciák, hány konferencia volt az állattartás és klímaváltozás kapcsolatáról? Miért nincsen? Mi a fülsiketítõ csend oka?

    A rengeteg megválaszolatlan kérdésre két figyelemre méltó hír a közelmúltból, a csend lehetséges okáról: Bár Németországban helyi vizsgálatokkal is bizonyították az állattartás hozzájárulását a klímaváltozáshoz, „amikor eljön a pillanat, hogy a rossz hírt eljuttassák az átlagpolgárhoz, a politikusok hirtelen kényes helyzetben vannak.” Az ok két vezetõ beosztású környezetvédelmi szakember szerint: „A lobby jól szervezett.” „Senki sem meri azt mondani, hogy kevesebb húst, és több növényi alapú fehérjét kellene ennünk”.

    Nemrég hírt adtunk arról, hogy „Az Európai Parlament Éghajlati Bizottsága az üvegházgáz kibocsátási célokat megvitatva hivatalosan is elismerte az állatállomány hozzájárulását a globális felmelegedéshez, és a metán csökkentése érdekében javasolta az állattartó ágazatnak adott támogatások felülvizsgálatát.” Azonban az Európai Parlament már ezt felülbírálva „törölte a szöveg egy részletét, ami világszerte a húsfogyasztás csökkentésére szólított fel.” A sajtó által ráadásul félrevezetõ módon tálalt hírre az egyik vegán honlap szakírója így reagált: „A konfliktus a Föld klímájának stabilizálása iránti igény, és a mezõgazdasági lobbi kormányzati vezetõk feletti hatalma között van.”

    Valóban úgy gondolja-e bármelyikünk, hogy anyagi, politikai, vagy bármilyen egyéb érdeke fontosabb mindannyiunk puszta életben maradásánál? Ideje felébrednünk, amíg nem késõ! Csak egyetlen megoldás van! ...légy könyörületes légy vega...
  • Epikurosz
    #85
    A motorkerékpárok, különösen a robogók 160-szor szenyezőbbek a személygépkocsiknál!
  • cseke12
    #84
    Itt nem azzal van gond hogy CO2, hiszen a növények is ezt "használják". Itt az erdő irtás, illetve az egyéb gázokkal van gond, amit a levegőbe juttatunk, jutattnak...
    A CO2 nem a föld alá kell jutatni, hanem az Őserdőket, erdőket kellene vissza ültetni mint ilyen sz*rokra elkölteni a pénzt. Egyetértek a nap, a víz, szél stb.. engergiával de hogy ezeket fel tudjuk hasznosítani olyan cuccokat kell csinálni melynek a gyártásánál CO2 vagy egyéb más cuccot jutattunk a légkörbe ...
  • BiTee
    #83
    Hoho... Gyilkos cucc... Sok buta ember.. dobaljuk vissza.. jooo az..
    Lol.. Nem vagom mit elveznek ezen az olaj teman.. a vegen meg mar az lesz hogy addig szopjuk magunk alol a cuccot hogy majd beszakad alattunk...
    Ott bazz a szel a NAAAAP!!!!! a vizenergia.. geo.. had ne soroljam ezek meg vergodnek az olajjal.. looooooooooll...
    mondjuk ez a CO2 befogo cumo nem volna rossz otlet csak nem termeleskor kene befogni hanem a mar egyebkent a legkorben levo cuccost... na mind1..
  • Epikurosz
    #82
    Juj! sőt, jujj!
  • drfaust
    #81
    Nem oda hanem #79.
  • drfaust
    #80
    Az elméleted nem rossz csak hát annyi energiát kellene befektetni a folyamatba a naperőművekkel, hogy azzal meg is oldhatnánk az energia válságot és akkor nem kéne több CO2-t a levegőbe juttatni!
  • Epikurosz
    #79
    Miért, nincs igazam?

    Na, jó, akkor konkrétan: naperőművekre gondoltam, amelyek a széndioxidot és a vizet vágnák, mint Szalai a szappant.
  • babajaga
    #78
    "A dolog egyszerű: a C és O közötti kötéseket meg kell bontani"

    Itt az új kémiai Nobel díjas!
  • drfaust
    #77
    Szerény véleményem szerint itt arról van szó, hogy a természet a CO2-vel fogja egyensúlyba hozni a mérleg nyelvét! Az emberek észvesztő ütemben túlszaporodnak, és a technológiával felborítjuk az ökológia egyensúlyát ezért saját magunkat kipusztítva a mérleg nyelve megint egyensúlyba, kerül! Botor gondolat magunkról azt képzelni, hogy mi el tudjuk pusztítani a bolygónkat, mikor azt egy kisbolygó becsapódása sem tudta elvégezni! És miután az emberek kipusztulása után beáll az egyensúly a világba akkor majd megint, jön egy technológiai faj, akik kezdik, előröl, amit az ember befejezet! Ez folyik már sok millió éve, mert nem mi vagyunk az első, úgymond „értelmes” faj a földön, bármenyire is nem tetszik ez pár embernek!
  • Epikurosz
    #76
    A dolog egyszerű: a C és O közötti kötéseket meg kell bontani, és a c-t nem elégetni, hanem sok hazsnos terméket (szénszálas cuccok, grafit, gyémánt!) készíteni belőle. Az O2 meg ott maradna tisztán, készen a belégzésre.
    Kémikus nanobotok ezt simán tudnák.
  • k0zi
    #75
    Nem az arány javulna, hanem a CO2 amit a légkörbe pumpálunk kevesebb lenne, azonban a C elégetéséhez még mindig O2-t használunk el.

    Igen, a projectnek tényleg hangzatos neve van, mert "carbon capture" ahh de jó. Azonban figyelmesen elolvasod a cikket akkor láthatod: "A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szolgáló legújabb javaslatcsomagjának egyik eleme, a szén-dioxid csapdába ejtése és raktározása (carbon capture and storage, CCS)" az ábrán is megnézheted, ott bizony a CO2-t nyomjuk a föld alá keményen. (egyébként is ki az a hülye aki elásná azt az anyagot amiből energiát lehet nyerni?)
  • k0zi
    #74
    Nos úgy nőne az arány, hogy jelenleg van egy arány. "Az elképzelés lényege, hogy megfelelő technológiával kivonják a termelési folyamatokban - a széntüzelésű erőművekben, az acél- és cementgyártásban, a vegyiparban - keletkező égés- és melléktermékekből az üvegházhatású gázt, megkötik, elszállítják, majd vagy a föld alatt"
    Tehát a TERMELÉSBŐL származó CO2-t elkapjuk és elássuk. CO2-höz ugye elégetjük a C-t és ehhez a légkörből veszünk O2-t. Zseniális, tehát a légkörben lévő O2 mennyisége CSÖKKEN, CO2-t nem vonunk ki a légkörből tehát az ÁLLANDÓ marad. Ha van egy mennyiség a/b ahol a értéke állandó míg b csökken ott érzésem szerint növekszik az arány, bár lehet tévedek :)
  • RealPhoenixx
    #73
    Nexus6: talan azert, mert masok is igy altak hozza a dologhoz, mint ahogy a kerdesed a te hozzaallasodat tukrozi.

    KVP:
    hat egy kis sugarzas nem art mi? :-) *hehehe*

    Nem mellesleg felvetetted: "Ezt visszafele megcsinálni mi értelme? Semmi."

    En meg azt mondom, van ertelme, marmint az egetesnek, es az igy nyert energianak. Ugyanis bizonyos esetekben, ha megugrik egy adott energia igeny, akkor idoszakosan meg lehet tolni a foszilis eromuvet, hogy fedezze az igenyeket, amig nem epulnek meg a tobbiek, vagy az eppen kiesoket idoszakosan kivaltsag, szval gondolom, nem gondoltad komolyan a kerdesed.

    Molnibalage:
    egyertelmu, hogy nem a kibocsajtas az elsodleges, hanem a felhasznalas es a hatekonysag, ezert is allnak at egy rakat orszagban az utcai vilagitasok vonatkozasaban energia takarekos izzok alkalmazasaval (mindegyik helyen, ahol ezeket valositjak meg, 60%-al kevesebb energia igenyt jelentenek)

    waterman:
    sztem pedig igenis lehetne javitani a helyzeten, sot, tovabb mennek: kifejezetten azt vizsgalnam meg, hogy idobeni lefolyas es anyag korfolyamat vonatkozasaban melyik novenytakaro mit kepes prezentalni adott eghajlati korulmenyeknek megfeleloen. Sztem lehetne novelni a novenyzettel kapcsolatos kutatasokbol szarmazo hatekonysagot a termeszetes folyamatok felhasznalasaval, igy a szendioxid kivonast mintegy a termeszetes korfolyamatokba valo gyors "visszaaramoltatasaval".

    Masfelol: sokan sipakolnak, hogy irtjuk a novenyzetet, illetve az esoerdoket, etc etc. Ahogy latom, sokan ugy gondoljak, hogy ...... es hogy sokaknak hianyzik a biologia az eletebol.
    Tomoren egy kerdessel meg is adom a valaszt: mi nyeli el a legtobb szendioxidot a termeszetes folyamatok reszekent?

  • Epikurosz
    #72
    A napelemekre az állam ad valami támogatást, aszem 300k ft-ot. Most, ha ezt a pénzt az ökocserépgyártóknak adnák, és megértetnék a fogyasztókkal, hogy ezek a cserepek pénzt fialnak, lenne ebben fantázia.
  • babajaga
    #71
    "napelemes cserepeket gyártani, amelyek on tanák az energiát?"

    Ezen a télen aztán ontották volna az energiát amennyit sütött a nap.

  • lapaleves
    #70
    a szigetelés a drága. a cserépből csak megfelelő külső hőmérséklet esetén tudod normálisan kiszedni, kell fölé a megfelelően áteresztő (~80%) + jégesőálló burok (jellemzően polikarbonátlemez), az meg 3000+ huf / nm. vetítsd ki tető méretekre (mert arra bőven szükség van, hacsak nem 50 centis a szigetelés a házon...
  • lapaleves
    #69
    számok azoknak, akik most idegesen matatnak gázszámlával a kezükben az excel után:

    gáz: ~1,9 kg co2 / m3 (ez kb 9,5 kwh --> ~0,2 kg co2 / kwh)
    villany: ~0,48 kg co2 / kwh

    télen erős közelítéssel 2-400 m3 / hónap fogyasztással lehet számolni.
  • Epikurosz
    #68
    igen, ez pontosan így van.
    Én is - HU esetében - még egy atomerőműben, és a nap+szélenergiában látom a megoldást.
    Azt furcsállom csak, hogy miért nem éri meg a tetőcserépgyártónak napkollektoros+ napelemes cserepeket gyártani, amelyek on tanák az energiát?

    A JPE-m azt mondja, hogy a gyártási költségek között olyan rettenetesen nagy különbségek nem lehetnek.
    Egy tetőcserép anyaga sem olcsó, az előállítása pedig eléggé energiaigényes. Goggalmam sincs mennyivel drágább a napelem, vagy -kollektor, de valami ott bent azt súgja, hogy ebben lenne fantázia.
  • lapaleves
    #67
    igen... később láttam városról volt szó. akkor kevesebb hurráoptimizmussal tudd be annak, hogy a városi ember messzebb van a természettől, tovább tart vissza az út. a logisztikai nehézségeket (hogy hol van hely egy komposztálónak) meg a "a kurva leveleket tuti a köcsög szomszédtól fújta át a szél" hozzáállást felejtsük el kicsit :)

    szülővárosomban pl. múltkor akciósan ingyé elvitték a zöldhulladákot, kutyavásárkor mondjuk...

    egyébként a témához: nem hiszem, hogy ez a technológia jelentené a vízválasztót. szerintem annyi tonnát mérnökileg nem tudunk visszapumpálni, amennyit az atommal (az 50 éve ismert atommal) megspórolunk.

    lehet, hogy radikális meg sötétzöld, de egyetértek kvp-vel, hogy ez a jelenlegi, alapvetően hibás tehnológiák (és ezek piacainak) további fenntartását szolgálja. múltkor az lcd monitorokkal példáztam a dolgot, amik 600e-be kerültek mikor még új volt a tech. most minden chipses zacsiban találsz egyet. kis politikai akarattal el lehetne indítani azokat a piacokat, amikre szükség van (napkollektorok pl.). nem (csak) a kocsikra kell gondolni, a lakások fűtése brutális co2-t termel. aki megnézi a gázszámlát kiszámolhatja egy átlagos tél alatt hány tonna co2-t tol ki a levegőbe. a közlekedés kutyafüle ahhoz képest. úgy meg pláne, hogy míg a verdáknál komoly technikai akadályok vannak, addig kis sörivással komoly energiákat lehet kinyerni a lakás fűtésére.

    a co2 tőzsde meg watafakk? majd szóljanak ha látom a termékekben az előállításukhoz elhasznált brutális mennyiségű energia / co2 árát. addig számok tologatása, gyakorlatilag arra jó, hogy láthatóak legyenek az országok közti arányok. grafikonokkal nem sokra megyünk.
  • Epikurosz
    #66
    és hun vannak ezek a normális gazdák? gondolom vidéken.
  • lapaleves
    #65
    nyugi minden normális gazda komposztál. mondjuk tény, hogy a beteg és emiatt eldöglött dolgokat nem rakom bele, inkább elégetem gyújtósként a grill alatt. ezek mennyisége mondjuk elenyésző.
  • Epikurosz
    #64
    [URL=http://index.hu/politika/belfold/budapest/0201szmg/]Budapest, Budapest, te csodás... avagy, Demszky Gábor: "Világvárost építünk!"[/URL]

    Csak annyi komment, hogy én a szerencsésebb zónában (lásd Wikipédia: lakható övezet) lakom, de ma sétáltam az utcákon, és meglepetésemre sok helyen égetik az avart. Rettenetesen felháborodtam, majdnem habzott a szájam is, olyannyira, hogy elhatároztam besúgó leszek, és szólok az önkormányzatnak, ill. a helyi polgármesteri hivatalnak. A pénzt nem sajnáltam ezért, tehát először felhívtam a tudakozót, 198-as számon, majd a polg. HIV. tel.számának birtokában mindjárt tárcsáztam őket a mobilomról, drága percdíjon. Nos, a hölgy rutinja teljesen lefegyverzett. Úgy látszik nem én voltam a betelefonáló (értsd: gaz feljelentő-besúgó) ilyen ügyben, ugyanis várakozásommal ellentétben, mely szerint az általam megadott két címre a REBISZ csukláy-géppisztolyos egysége fog 2 percen belül kivonulni és legéppuskázza az avarok égetőit (súlyos bűncselekmény ugyanis szerintem a történelmi népek felgyújtása) lehengerlő higgadtsággal közölte, hogy egy pillanat, épp csak vet egy pillantást a másik asztalon lévő papírosra, és máris fújta a paragrafusokat: október 1. és április 1 között péntek déli 12:00 és szombat déli 12:00 között az avarok égetése törvényileg megengedett.
    Épp már csak azon filóztam, hogy a lakók (mert gazdáknak nem nevezném őket), valszeg azért égetnek avarokat, mert így nem kell fizetni a szemétszállító takarítóbrigádnak. Én csak azt nem értem, hogy miért nem komposztálják szegény avarokat, mert a gyep és a virágföld szereti a komposztált avarokat?

    Rejtélyek rejtélyek hátán.
  • juzosch
    #63
    Naja, most felrobbanna hirtelen 10 atomerőmű, még mindig messze nem érné utól a szén/olaj okozta szennyezést ,károkat.
  • juzosch
    #62
    A fejlett államoknak kurva sok pénzébe kerül az olaj. Az olajban a pénz az araboknál van, de nem is ők akarják lecserélni:)
  • Molnibalage
    #61
    Még úgy is röhejesen kevés mennyiségű hulladékról van szó. A szén/olaj szállítása és elégetése ennél jóval nagyobb problémákat generál.
  • endale
    #60
    Amíg az olajban ennyi pénz van addig nem lesz itt váltás.
    Amíg nekünk a zéró kibocsátás a tiszta környezet és az olcsó energia az ideális világ addig az energiaszektornak az, ha napi 16 órát gürizünk azért, hogy meg tudjuk venni a méregdrága energiát, hogy ne dögöljünk meg. A pénz náluk van a politikusok, meg a pénzre hajtanak, szóval nem lesz egyszerű meccs.
  • waterman
    #59
    plussz növényekkel semmit nem érnél. ha genetikailag módosítod, ha nem. egyszerűen az van, hogy a kőolajjal/foldgázzal olyan co2-őt juttatunk milló tonnaszám a légkörbe, amit az őstörténet nagy nehezen betemetett a föld alá és ami maradt a légkörben, azt meg képes volt megkötni az emberi ténykedéstől mentes anyatermészet. kiírtjuk az őserdőket (40-50 méter magas növénytakaró azért már versenyez bármilyen genetikailag módosított növénnyel) meg előkaparjuk a föld mélyéből a co2-őt. ezt már akkor sem tudnánk helyrehozni, ha azonnal mindent abbahagynánk és még levegőt sem vennénk. ha a gazdasági érdek nem szólna egy az egyben a környezetvédelem ellen, akkor már jóval előrébb járnánk..
  • waterman
    #58
    ez az én hozzászólásom nagyon "rózsaszínnek" meg naivnak hathat, de támogatnák ennyi pénzből a fúziós energiák kutatását. annyiból igazuk van a zöldeknek, hogy ha ráfogjuk, hogy na ez a co2 megkötését segíti, akkor már pöfékelhetünk vígan, mert nem pusztul ki a fél világ.
    ha nem egy ilyen technológiába ölnék a pénzt, hanem mondjuk az ITER-be amit kb 2035 környékén fog követni a DEMO, ami már rendesen hálózatba termelne áramot, akkor nem kéne 2035ig várni, hanem talán 10 évvel korábban elterjedhetne egy valóban új korszakot nyitó technológia.
    de mivel még van olaj és a nagy olajvállalatok per pill még vajmi keveset értenek pl a fúziós technológiákhoz, így az az érdekük, hogy az olaj és földgáz még jó sokáig hozza nekik a pénzt..
    ja itt lejjeb olvastam, hogy mennyi fűtőanyag kell pl az atomerőművekhez. maga a fűtőanyag elég kevés, csak sajna azt is sugárzó anyagnak kell takinteni, amivel kapcsolatba kerülnek.
  • Molnibalage
    #57
    "jelentősen növekedne a nukleáris hulladék mennyisége"

    És az most mennyi? Nem sok. Paks évente asszem annyi fűtőelemet használ fel, aminek a térfogata kb. 2 m3... Vicc mennyiség. A gyengén sugárzó egyéb cuccokat meg 2 évig kell pihentetni és az aktivitásuk már bőven megfelel.

    "sűrűbbek lennének a nukleáris balesetek"

    Ezzel szemben CO2 elhelyezése enyén szólva prolémásabb. Ma az üzemelő atomerőművek nagy része 2.generációs. A biztonság az újabb erőművekben még magasabb lesz az tuti. Mellesleg eddig ÜZEMSZERŰEN működő erőműben olyan súlyos nukleáris baleset még sohasem történt amibe belehalt volna bárki is. Csernobil nem volt üzemszerű...
  • juzosch
    #56
    Na az lehet. Lényeg, hogy a dolog megoldható, és oldják is.
    Enélkül új erőmű (szemétégető, pipa stb...) már nem is épülhet.
  • NEXUS6
    #55
    "A cikkben emlitett megoldas csak idohuzas es csak arra ad modot, hogy helyben az olajmezo szelen eleggessek az olajat vagy a gazt es az egestermeket rogton vissza is nyomjak a fold ala. Tovabbra is allitom, hogy ez a legrosszabb megoldas, kozvetlenul a semmit sem teszunk utan."

    Az a szitu, hogy jelenleg éppen az általad is említett legrosszabb megoldást tesszük már vagy 30 éve, mióta világos a probléma, hála a leginkább környezetszennyező államok ellenállásának. Szal ez ehhez képest igen csak nagy előrelépés lenne. Amúgy nem csak a földbe sajtolás technológiájáról van szó a cikkben sem, hanem hogy kőzetekben elnyeletik a CO2-t, ami így egy szilárd, viszonylag kompakt és stabil "zárványt" képez, amit aztán pl a szénbányákba, vagy a kőzet kitermelő helyére vissza lehet szállítani.

    Nincs modern civilizáció anélkül, hogy a környezettel hatalmas mennyiségű anyagforgalmat csinálnánk, és ez igaz az atomerőművekre is.

    A jelenlegihez képest 10X ennyi atomerőműre lenne szükség, ami ugye felveti azt a problémát, hogy jelentősen növekedne a nukleáris hulladék mennyisége, és a biztonság fokozódása mellett is sűrűbbek lennének a nukleáris balesetek.

    A CCS technológia fejlesztése az erőművek terén is fejlesztést kíván, aminek a végeredményeképp a foszilis energiatermelés "tisztasága" utolérné a nukleáris technológiáét.
  • Molnibalage
    #54
    A helyreállítás helyett először inkább a kibocsátást kéne csökkenteni. Az sokkal gyorsabb és egyszerűbb és annak is vannak pozitív fejleményei. A gond az, hogy sok helyütt még más HELYETT sem akarnak ilyet építeni, nemhogy más célra... Németországban is elérték a sötétzöldek, hogy atomellens politika van. Gratula. Tessék megnézni a franciákat. Kb. 78%-a villáramnak atomerőműből jön. Jó nekik. (Ja és asszem a norvégok után ott a legolcsóbb az áram...)
  • NEXUS6
    #53
    Nagyszerű, szuper!;)
    Szal a bambusznád a megoldás, akkor gondolom azt is meg tudod mondani, hogy ez miért nem jutott eddig másnak is az eszébe, vagy ha eszébe jutott, miért nem terjedt el mégsem!?
  • NEXUS6
    #52
    Az erőművek lehet, hogy tényleg jól állnak, de pl a szemétégetők meg hasonló nagy ipari berendezések meg lehet, hogy már nem ennyire.
  • L3zl13
    #51
    "Egy ertelme van. Nuklearis energiat felhasznalva lehet a legkort helyerallitani."

    Csak annyi a gond vele, hogy valahogy össze is kell gyűjteni azt a CO2-t.
    Nagy CO2 termelő gyáraknál erőműveknél ez könnyen megoldható, de ott meg többnyire ki is tudod váltani a CO2 termelő folyamatot az atomerőműből származó extra energiával, amit egyébként a CO2 visszaalakítására fordítanál.
  • kvp
    #50
    ""biztonsagosabb atomreaktorok, amik mindent elegetnek "
    MI van? Mit égetnek el? Tudod te hogyan működik az atomreaktor?? Nincs ott semmi égés? Mirőkl beszélsz te?"

    Az 'egetes' kifejezest alatt az uran teljes feldolgozasat ertem. Egy jobb tenyesztoreaktorbol nem jon ki tul sok kiegett futoelem, es azok is feldolgozhatoak. Futoanyagnak meg joreszt a dusitas nelkuli uranium is jo. A kinyert plutonium meg elhasznalhato gyorsreaktorokban. Az eredmeny keves szennyezo anyag, tehat nem kellenek nagy tarolok.

    ""co2->c + o2" Már leírták, ebből jön a fejlődő hő a hőerőművekben. Ezt visszafele megcsinálni mi értelme? Semmi."

    Egy ertelme van. Nuklearis energiat felhasznalva lehet a legkort helyerallitani. Nem tul szep megoldas, de mukodik. Egyebkent a nuklearis energiaval co2-bol es vizbol eloallitott fosszilis uzemanyag is co2 semleges. Ez egy draga de egyszeru alternativa a hidrogenes megoldasok helyett. Gyakorlatilag szenhidrogen alapu hidrogen tarolas. Ezt hasznaljak az elo szervezetek is. A lenyeg, hogy az uzemanyag letrehozasa csokkentse a legkor szendioxidtartalmat. (ha nem erti valaki, olvassa el meg egyszer az elozo hozzaszolasomat es/vagy fejezze be a kozepiskolat)

    A cikkben emlitett megoldas csak idohuzas es csak arra ad modot, hogy helyben az olajmezo szelen eleggessek az olajat vagy a gazt es az egestermeket rogton vissza is nyomjak a fold ala. Tovabbra is allitom, hogy ez a legrosszabb megoldas, kozvetlenul a semmit sem teszunk utan.
  • L3zl13
    #49
    Ugyan miért ne kerülne vissza a növények által megkötött CO2?
    Rothadás, megemésztés, elégetés max pár év alatt mindegyik lezajlik.
  • Epikurosz
    #48
    Nem föltétlen.
    A növények által megkötött szén jó sokáig nem kerül vissza a légkörbe. A rothadás során keletkező széndioxid meg metán csak egy kevés rész, a lényeg a szénen van.
  • cain
    #47
    az nem tároló volt, hanem egy lefojtott, használatból kivont, "döglött" kút. gázkitörés 2 volt az elmúlt években, az egyik, amit említettél a nagylengyeli, a másik, ahonnan az akkori sportminisztert is elzavarták, ott üzemben lévő kút/gáztározó tört ki és lángolt napokig.