38
  • Metamorfo16
    #38
    És mennyi az esélye, hogy Ferikét megszállta az ördög? xD kb ugyanannyi, mint a kérdésedre adandó számérték.... (de legalábbis összemérhető a két szám xD)
  • Metamorfo16
    #37
    Hát tudod...Ha az nem nagy ugrásnak számított, hogy a prokarióta (rendkívül egyszerű felépítésű valódi sejtmag nélüli egysejtűek) szervezetek bekebeleztek egy heterotróf prokariótát (ebből lett a mitokondrium), meg egy autotrófot (ebből meg a fotoszintetizáló színtest), és így a sejtalkotók megjelenésével mondhatni eukarióta szervezetekké fejlődtek lassanként, akkor mi a nagy ugrás?????? (Endoszimbionta elmélet ez, és még van pár magyarázat a "nagyobb ugrásokra") :)....ez csak 1 példa a sok közül
  • Hirvaer
    #36
    50-50%
    Vagy igen, vagy nem.
  • stremix
    #35
    A valóságban nem egyforma nagyok és formájúak a porszemek...
  • toto66
    #34
    Hópehelyhez hasonlító fraktálokat lehet a Comenius Logo-val előállítani...
    Persze ezek nem olyanok mint a kristályok és csak esztétikai értelemben veszik fel a versenyt a fenti képpel (viszont kb.:10 s alatt kész vannak)...
  • toto66
    #33
    Lehet hogy az evolúció nem úgy zajlott ahogy azt most elképzelik, de valahogy csak volt, hiszen előbb voltak az egysejtűek és később alakultak ki a bonyolultabb élőlények, ezt vitatni nem lehet...
  • trogi
    #32
    Pár hónapja vettem egy dvd-t, ami az intelligens tervezésről szólt. Mást kerestem, de azért végignéztem. Nagyjából arról van szó, hogy az evolució nem válasz minden kérdésre, a nagyobb ugrások nem jöhetnek létre "csak úgy" . Ezt egy ostormeghajtású egysejtű példájával modellezték. Az evoluciót ők nem vetik el, de azt állítják, hogy az csak kisebb változásokra lehet magyarázat.

    Azonban nem azt mondják, hogy minden mögött ezek miatt Isten van, hanem csak egyszerűen nem hisznek az evolució mindenek felettiségében.
  • toto66
    #31
    Ez is érdekes...
  • toto66
    #30
    Nézd meg itt!
    Meg itt!
    Most csak ezeket találtam a "gugliban" de már sok helyen találkoztam a témával...
  • Vorpal
    #29
    Hogy egy Rlslogos hozzászólással éljek : Ez jobb mint a HALO 3?
  • mclevi
    #28
  • toto66
    #27
    A természetes formák sokszor majdnem szimmetrikusak, de pont az adja a szépségüket, hogy mégsem tökéletesen azok. A másik ilyen megfigyelhető jelenség az arányokban van, majdnem az aranymetszés szabálya szerint növekedik a legtöbb kristály, növény...
  • L3zl13
    #26
    Még egy kis környezetszennyezést kell adni az algoritmushoz, ami oka lehet a kristályhibáknak, és kész is van... :D
  • Zoleeca
    #25
    Csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön!!!
  • Frayer
    #24
    lájf iz lájf, sálááláálálá, levelet kaptam lájf
    Arra adjatok válszt hogy mekkora annak a valószínűsége hogy egy külföldi angol számban az előadó egyszercsak elkezd magyarul énekelni, holott soha nem tudott.
  • Flashy
    #23
    azért a felső kép védelmében: nem olyan egyszerű ezeket lefényképezni, ha 1-2 helyen sérül ez az apró dolog, hát előfordul. ennél "jóval" szabályosabb volt mielőtt piszkálni kezdték.
    nem mondom hogy sok pénzt áldoznék erre a kutatásra a sajátomból, de azért érdekesnek tartom, hogy ennyire szabályosak és sokfélék.
  • Molnibalage
    #22
    Asszem 11 fajta kristály módosulata van a jégnek.
  • Csaba42
    #21
    Miért is?
  • alfa00red
    #20
    A lényeg, ahogy íródott a cikkben a nanotech rendszerek felépítésben van. Ugyanis az a kérdés, hogy hogyan lehet előállítani egy egyszerű „nanosejtet” úgy, hogy a körülmények befolyásolásával létre lehessen hozni a számunkra kívánatos nanoszerkezetet. (Akár egy bonyolult összetett gépet is). Valami olyasmit, mint pl. S. Lem: Legyőzhetetlen c. regényében.
  • Zocsi
    #19
    Mellesleg a utolsó bekezdésben én inkább öncélúságot érzek, mint nagy rejtéj felfedezését... Inkább arra tudok gondolni, hogy véletlenül sikerült egy algoritmust felírni, de igazából még azt sem értik hogyan működik... Ezzel persze nem azt mondom, hogy tök hülyék vagy ignoránsak a témában, sőt!
    Én a jégkristályok nem feltétlenül izolált növekedését is tanulmányoznám... Pont most karácsonykor figyeltem meg otthon az ablakon a megfagyott párát. Vicces volt, hogy kb. alulról nézve 40-45 cmig volt felfagyba az ablak, és kb. az alsó 20 cm ilyen páfránylevél szerű mintát mutatott, majd fölötte totális káosz és felül megint valami megmagyarázhatatlan randszerű, de jellegzetes mintázat. A levélmotívum nagyon megfogott, mert olyan volt, mint egy régi fosszília jeges lenyomata kicsiben...
    Maga pedig az ilyen jellegű kutatás szerintem jó dolog, bár nem tudom mennyibe van ez anyagilag (gondolom nem sok, ha asztali gépen tesztelnek). Szal' jó dolog, mert segíthet rámutatni azokra az erőkre, amik meghatározzák egy növekedő "sejt" alakját, tulajdonságait úgy hogy tök random az egész... bár a randomitás inkább lehet összefüggésbe azzal, hogy milyen hatások érik a vízmolekulákat azon rövid idő alatt, amíg hópehellyé fejlődnek.
  • Zocsi
    #18
    Hogyan építsünk?
    Így passze!
    http://www.popularfront.com/snowdays/
    Jó építést!
  • csorfab
    #17
    ROTFL
  • csorfab
    #16
    Ne haragudj, hogy ezt mondom, de ha ezt a hozzászólást nem poénból írtad, akkor vagy rettenetesen hülye vagy, vagy csak a címet olvastad el (hozzáteszem ez is hülyeségre utal, lévén egy olyan dologról csak a hülyék mondanak véleményt, amiről fingjuk nincs).
  • 7evenb
    #15
    amennyire értem a lényeg, hogy olyan programot fejlesztettek amely anélkül rajzol hópelyhet, hogy megmondanád a programnak, hogy neki azt kell rajzolnia. CSupán az egyes porszemeknek van meghatározva a tulajdonsága, működési mechanizmusa.

    Az eredmény ennélfogva abban áll, hogy ha a végső állapot olyan mint a valóság, akkor a porszemek működési mechanizmusa nagy valószínűséggel helyes. Ergo megtudtuk milyen tulajdonságai vannak a porszemeknek, mindezt anélkül, hogy egyszer is belenéztünk volna egy mikrószkóba.

    Szerintem ez tényleg szép eredmény.

    Egy ehhez nagyon szorosan kapcsolódó érdekesség amin keresztül ezt is meg lehet érteni:
    http://www.math.com/students/wonders/life/life.html
  • djukel
    #14
    Miért nem jó ezeknek egíóy sima hóágyú? Miért kell túlbonyolítani a dolgokat?
  • Su0my
    #13
    a természetben (pl nézzük meg a felső képet), akárhogy is, de a hópehely csak nagyvonalakban szimmetrikus.. rászántam vagy 2mp-t, találtam hibákat a fenti kép szimmetriájában. a lentin viszont tökéletes a szimmetria. szóval kuka a fejlesztés. majd legközelebb
  • Walaki
    #12
    Létzik olyan, hogy alapkutatás. Senkinek semilyen közvetlen haszna nem lesz
    belőle, csak egy kicsit jobban megismerjük a természet dolgait.
  • Prof William
    #11
    Valakinek már megint túl sok ideje volt. :)
  • sanner011
    #10
    Ez azért fontos, mert a Krájzisz 10 megjelenésére pontosan tudniuk kell a hópelyhek kialakulásásnak menetét, hogy a játék motorja szimulálhassa! XD
    Amúgy érdekesebb a dolog, mint amilyennek hangzik... :)
  • Epikurosz
    #9
    Jogos az észrevétel.
  • kbupdate
    #8
    Mi az az "Inteligens"? Olyan mint az Intelnems? Vagy az AMDigens?
  • Motoroj
    #7
    Ezt azért megmagyarázhatnád! Nekem.
  • ParadoxH
    #6
    Hát az Inteligens Tervezés híveinek egy újabb kínos pont :P Igaz ez nem a konzervatív molekuláris megközelítés, de azért egy mérföldkő a témában... good job!
  • Dexxter
    #5
    "a hókristály fizikájának vezető szakértője"
    Nagyon izgalmas lehet.
  • wolruf
    #4
    Tök aranyos :)
  • akela572
    #3
    és mikor építik meg ?
  • toto66
    #2
  • NEXUS6
    #1
    Valősághű jégkristály modell, hát ez tényleg kúl!;)