A grafit is felválthatná a szilíciumot?

Egy atom vastagság= Marhaság.

Talán egy pinduri kis Faraday kalickával <#crazya>

amikor felcsavarodnak ezek a lapok és reakcióba lépnek másokkal azok nem a nanocsövek?

Azért arra kíváncsi vagyok, hogy a külsõ elektromágneses zavarok ellen hogy képesek egy ilyen finom áramkört megvédeni. Szerintem tuti, hogy növekedni fog a hibázott eredmények száma a szilíciumtechnikához képest.

már megint min is? ...

graphene

ez lenne amirõl a cikkben szó van? grafén?

Mit is ír itt?<#szomoru1> Ja! Még nem is olvastam el!<#beka2>

Azt hiszem itt nem a szokasos relativisztikus Dirac fermionra gondol, hanem arra, hogy a grafitban valamiert az elektron energiaja egyenesen aranyos az impulzusaval. Nemrelativisztikus esetben az impulzus negyzetevel kellene aranyosnak lennie, de a grafitnak van valami hulye potencialja, ami ebbe beleszol. De hogy miert lenne gond az aramvezetessel...
Foleg miutan azt allitja vezeti az aramot.

"Mint az kozimert" - mondta Safranek.

Biztos a kis mereteknel maskepp viselkedik.

Az elektron is dirac fermion. Bár nem tömeg nélküli. Szóval nem tudom milyen részecskérõl beszélnek. Az "áramot" pedig semmilyen részecske nem szállítja szvsz...
A mondatban szereplõ "annak ellenére" dolgot pedig abszulúte nem értem...:D

kösz, ma is megtudtam valami újat...

Amit írsz a szénnel, az nekem inkább a J-FETre hasonlít. Kiváncsi vagyok mikor lehet kapni a boltban is ilyen tranzisztort.

"Az áram pedig annak ellenére áthalad rajta, hogy azt tömeg nélküli részecskék, úgynevezett Dirac fermionok szállítják."

Ez mi?

A mai metal oxid field effect tranzisztorokban (mosfet) sem a regeghatarokon megy at az aram, hanem egy vekony de folyamatos regtegen at. A kapcsolas annyibol all, hogy a vekony reteg folott van a kapu (gate) ami egy kis kondenzator es ha feltoltjuk (vagy kisutjuk) akkor az elektronok nem kepesek athaladni a vekony retegen a ket elektronmezo taszitasa miatt. Ez a mezo nem elektromagneses hanem elektrosztatikus. Hasolno elven mukodtek annak idejen az elektroncsovek is, csak ott vakuumban haladnak vagy nem haladnak az elektronok es egy reszuk eltalalja a vezerlest szolgalo halot is, ezert eleg nagy a veszteseg. Ugyanezt viszonylag konnyu megcsinalni barmilyen aram vezetesere alkalmas anyaggal. Szen eseten ket reteg kell, amik tobbe-kevesbe el vannak szigetelve egymastol. Ha az egyiket bekotjuk egy aramkorbe, majd a masikat feltoltjuk, akkor az egyik reteg kepes vezerelni a masikon athalado aramot. A grafit is ilyen, csak a reteget osszekoto kapcsolatokon szokik ki egy kis aram.

A kedvencem viszont a levegot hasznalo ionizacios tranzisztor, ahol a kapu egy sugarforras es a ket elektroda kozott csak akkor tud aramlani az energia ha ionizaljuk a levegot. Gyakori valtozatai a rontgen es az uv sugaras megoldasok. A rontgencsoves megoldast hasznalta annak idejen Tesla is. Az eredetileg audioerositonek keszitett csovei valojaban rontgensugarzast bocsatottak ki, bar erre csak akkor jott ra, amikor par evvel kesobb Rontgen publikalta a felfedezeset. Ezt a technikat hasznalta volna az energiaatviteli rendszere is. Ha besugarozzuk az egesz foldet, majd masodpercenkent 60-szor kisutunk egy nagyobb tekercs/kondenzator parost az egyik ponton, akkor az egesz foldet be lehet teriteni az elektromagneses hullammal (emp-vel). Ezzel akar autokat is lehetne hajtani, csak sajnos a sugarzas halalos az elolenyekre. Amikor erre rajott akkor idos koraban ezt probalta halalsugarkent eladni. Ilyen tranzisztorokat a mai napig lehetne kesziteni, csak nem sokan kiserleteznek vele.

"A mindössze egy atom vastagságú lapokon"

Gondolkozzunk emberek!

Éljen a pala tábla!!! Ja nem...grafit cerka. :)

Mindez ok, de hogyan lesz ebbõl félvezetõ? Talán szennyezik mint a sziliciumot?
Errõl semmi infó nincs.
"Az elmúlt néhány évben a páros kutatásaival bebizonyította, hogy akárcsak a grafén, a grafit vezetõképessége is megváltoztatható egy mágneses mezõ alkalmazásával. "
Hogyan? Engem inkább ez érdekelne.
Amúgy a cikk jó.

Egyetértek. Viszont nem tudok túl sok mindent hozzászólni.<#buck>

hümm...érdekes