Közel-keleti konfliktusok

A dolog ott kezdõdik, hogy a szoros nem Irán tulajdona. Annak lezárása fenyegetés az Öböl-menti többi arab állam felé (és nem az USA-t fenyegeti elsõ sorban).

Egy ilyen csatorna megépítése azért dollármilliárdokba kerülne, és ha béke van, akkor kb. semmi értelme. Csatornahasználati díjat senki sem fog fizetni, ha van ingyenes útvonal...

Semmi értleme csatornát építeni. Annak a költségének töredékébõl laposra verik Iránt, ha lemeri zárni a csatornát.

Az a terület teljesen el fog sivatagosodni a következõ évtizedekben a globális felmelegedésnek hála.

A sivatag terjedése már évtizedes fólyamat észak-afrikában is. Megjegyzés: a területen anno az 1920-as években pont az cionista (na vajon ki tudja, mit jelent ez a szó? A topiclakók már persze tudják 😄) telepesek kezdtek el növénytermesztéssel, öntözéssel foglalkozni, az addig terméketlen földeken...

Az olaj eltûnésével, pedig a nyugatnak nem lesz tovább érdeke fenntartani Izraelt, ami egy kitûnõ hídfõállásként mûködött egészen idáig,

Izrael a büdös életben nem volt hidfõállás az olaj miatt. A Szuezi csatorna esetében volt hidfõállás a franciák és angolok részérõl 1956-ban. Izrael közvetlen szomszédai nem tartoznak a legnagyobb olajkitermelõ országok közé (szemben Szaud-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Irakkal és Iránnal szemben - az elõbbi kettõ ma is nyugat-barát, Irak ugye 1990-ig nyugatbarát volt, Irán pedig az 1970-es évek végéig szintén), ergo nem igazán értem, hogy mégis miféle hídfõállásról beszélünk...

a keresztény háborúk sem Jeruzsálem szentségéért folytak elsõsorban, hanem a Szent föld édesvízkészletéért. lásd: Jordán, Galileai-tenger

Mit értesz keresztény háborúk alatt? Ha a keresztes hódításokat, akkor aligha hiszem, hogy ott a gazdasági érdekek szerepet játszhattak, éppen ellenkezõleg, nem egy és nem két király kincstára ürült ki az aktuális pápa Szentföldet visszafoglalni utasítása miatt...

Ezt, pedig az Iszlám nyomása, pedig csak tetézni fogja.

Számomra elég ködös a közel-keleti arab államok jövõje. Akad jópár gazdag állam (Szaud-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Omán, Kuvait és Katar), viszont a jó részük elég szegény, vagy legalábbis nem áll túl jól gazdasági téren (Tunézia, Líbia, Szíria, Jordánia, Jemen, de ide sorolnám Egyiptomot, Irakot és Iránt is). Ha elfogy az olaj, akkor kérdés mi fog történni. Jemen megmutatja, hogy gazdasági háttérszél szélkül semmi jó. Talán Jemen példáján kezdett el a többi gazdag arab ország elõrefele menekülni, és befektetésekbe tenni a pénzüket. Viszont az arab ipar, mint olyan, továbbra sem létezik. A gyönyörû Dubaji felhõkarcolók építéséhez is a félkész elemeket a világ más részein gyártják le, a szállítást amerikában és európában gyártott teherautók végzik és így tovább.

No PROFIT.

Most lehet hogy hülyeséget fogok kérdezni de azért kiváncsi vagyok a véleményekre.

Én most hogy ránéztem a térképre látok a Musandam Peninsula és a Khasab között egy nagyon vékony földnyelvet. Mi lenne ha azt megcsinálnák csatornának egy közös EU-Arab-USA összefogás révén? Mivel Omán belterületén található így azt nem fenyegethetné Irán. Vagy ha azt is leakarná zárni, akkor lenne is egy ürügy az "ománi" támadásra.

Ha meg nem avatkozik be Irán akkor a hajók kaptak egy megbízható és biztonságos csatornát ahol nyugodtan szálíthatják az olajat (ha jól emlékszem akkor Omán nyugatbarát nem?) A költségeket ez a 3 fél bõven megtudná osztani ráadásul maximum pár kilométer kéne átvágni plussz mélyíteni amely egyáltalán nem egy nagy összeg a gazdaságukhoz viszonyítva. Lényegesebben olcsóbb lenne mint egy háború.

http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1096828734&no=59586

vélemények?

Csak érdekességképpen, kurd zászló:


Az ottani móka kicsit közvetlenebbül minket is érint a MOL jelenléten keresztül.

De remelem 2012 ben 😊 eljon az ami a klip elejen 0:18 van ergo beke 😉

Tudom mire celoztal en fogalmaztam meg a valaszom rosszul.

Azon kivul hogy israelnek bosszusagot okozzanak magaval a palestin emberekkel nem sokat torodnek. Rossz nektek tordunk veletek, de ide azert ne gyertek

Most vagy félreérthetõen fogalmaztam, vagy félreértetted amit írtam.

Az arabok számára Palesztina kérdése (már csak vallási okokból is) fontos, a palesztinekével együtt. Úgy az 1970-es évekig a palesztin önrendelkezéssel nem nagyon törõdtek, ugyebár ez az ismert példa Gázával és Cisz-Jordániával. Azonban attól kezdve (miután kiderült, hogy a katonai megoldás nem jár(hat) sikerrel), hirtelen ez a politikai igény lett elõre tolva, hogy ezzel törjenek borsot Izrael orra alá.

Én ebben a kontexusban fogalmaztam meg a lentieket.

En nem hiszek ebben hogy az arab allamok tamogatjak a palesztin allamot. Ha igy lett volna miert foglaltak el mar a megalakulasanak pillanataban? Miert nem probalnak meg a menekulteken normalisan segiteni? Stb. Israelel szemben persze tamogatjak de ez is csak nevleges. Torok pelda utan nekem az is erdekes hogy amit egyiptomban csinalnak a keresztenyekel szinten nem erdekel senkit, valahogy ugy van ahogy irtad ha nincs benne zsido akkor nem is erdekes :/

Szerintem az utobbi, a meglevo penzugyi hatteruket visszaforgatjak majd.

Ez azért nem csak a részükrõl kettõség. A Palesztin-Izraeli probléma a "régió problémája", mert anno az összes arab állam a Palesztinokat támogatta. A Kurd probléma terén az a gond, hogy az arabok se nagyon pattognak, hiszen nekik is problémát jelenthetnek a Kurdok, illetve jelentenek is.

Érdekek és ellenérdekek, mindenestre a világ valamiért sokkal érzéketlenebb a Kurdokkal, mint a Palesztinokkal szemben. Nem véletlen, hogy én mindig ezt hozom fel példának a régió problémáira. Az Izraeli-Palesztin ellentét téma, és a napi politika meghatározó eleme, mert nagyon sok múlik rajta. Márpedig mind az arabok, mind az izraeliek fontosak a nagyhatalmaknak (én nagyon kiváncsi leszek arra a világra, ahol az arabok nem támaszkodhatnak tovább a kõolajkincsükre, vajon eltünnek a nagypolitika asztaláról, vagy esetleg éppen ellenkezõleg, a már meglévõ pénzügyi hátterüket visszaforgatják, és ezáltal továbbra is kritikus pontjai lesznek a világpolitikának).

Törökország fontos a nyugatnak, elsõ sorban az Egyesült Államoknak. Így védik.

És micsoda kettõsség az, hogy ez nem zavar egyeseket csak az, ha az USA izraeli érdekei miatt Izraelt védi...

Simán. A PKK ugyanis terror szervezetnek van minõsítve az ENSZ által és a Kurd probléma nem érdekli annyira világot, mint a Palesztin probléma.


Meg hát zsidók nem érintettek a témában. 😊


Ezt leszámítva viszont elég korrektül ott van a hírek között:

Török légitámadás civil áldozatokkal @ BBC.co.uk

Törökország elnézést kér a civil áldozatok miatt @ BBC.co.uk


Persze érdekes kérdés, hogy vajon milyen értékrend az, ahol az F-16-os a legideálisabb eszköz a cigarettacsempészek ellen...


A valóságban persze mindenki tisztában van, hogy a Törökök a PKK-val harcol, már jó pár évtizede. Hogy most civilek estek áldozatul? "Hát istenem, ahol vágják a fát, ott hullik a forgács" mentalitást lehet látni a világ vezeti körében.

Törökország fontos a nyugatnak, elsõ sorban az Egyesült Államoknak. Így védik.
A potenciális "ellenpártiak" szintén nem nagyon pattognak. Oroszországnak fontos, hogy ne romoljon meg a kapcsolat, mert a Boszporusz számukra is létfontosságú, a Fekete-tenger ajtaját örzik a Törökök. Kína pedig szintén jó kapcsolatokat ápol a Törökökkel, plusz hát ez számára valami olyesmi, mint a Tibeti "kisebbség" problémája. Szóval nekik sincs okuk, hogy ráhúzzák a Törökökre a vizes lepedõt.

Hogyan tudja Torokorszag elkerulni hogy az ENSZ kozbeszoljon annak hogy civil lakossagot bombaz, es alig emlitik meg?

Különbséget kell tenni a megszálló hadmûvelet és a megszállás idõszaka között. Az elõbbi a helyzethez képest roppant kis veszteséggel járt. Az utóbbi a megszálló erõk veszteségeit nézve szintén nem olyan roppant komoly veszteség.

Ha Irakban olyan veszteségek lettek volna, mint Vietnamban, akkor valószínûleg beindult volna egy olyan civil felháborodási hullám, mint anno Vietnam esetében.

Irán esetében is a kérdés az, hogy mit akarnának a támadók elérni. Ha lefegyverezni Iránt, és tönkreverni a hadseregét, akkor alighanem egy viszonylag kis veszteséggel járó háború lenne (persze ez is akár több ezer áldozatot jelent a támadó felek részérõl, Irán részérõl egy nagyságrenddel többet, minimum).

A megszállás terén viszont én is úgy látom, hogy legalábbis az amerikai közvélemény nem igazán tolerálná egy újabb megszállás nyûgjét...

Nem hiszem, hogy az USA lakosságának most ínyére lenne egy harmadik Vietnam...

Az lehet, hogy viszonylag hamar legyõznék a reguláris hadsereget... de nézzük csak mi volt Irakban?!

Igen, irániak számára...

Kína számára nem hiszem, hogy jó üzlet lenne beszállni ebbe a csetepatéba. Kína nem csak Irántól vesz olajat, de az Emírátusoktól és a Szaudiaktól is. Szóval ha Irán lezárná a szorost, akkor Kína azt mindenképpen megérezné, és neki nem az az érdeke, hogy lezárva legyen a szoros, éppen ellenkezõleg...

Irán mint húsdaráló? Háááttt... Az Irak-Iráni háború alapján nem. Egy modern, megfelelõ nyugati (vagy keleti) hadseregnek nem ellenfél. De modern nyugati vagy keleti hadsereg ez esetben Törökország, USA és Oroszország lehet e témában...

Pont errõl beszélek. Idõleges zavarás megy. Az viszont minden, csak nem lezárás...

Ha Irán ilyet tervezne vagy kitartóan próbálkozna a zavarással, akkor lehet, hogy megrázná magát a környék és megszállnák a szoros környékét.

Köszönöm.
De,
Kína mért maradna ki?

Más,
nem kell hajó a záráshoz, elég párat a legszûkebb helyeken elsüllyeszteni +aknásítani..
Iránt szárazföldön támadni? Az nem húsdaráló lenne?

Lezárva tartani talán nem, de akadályozni a forgalmat képes. Ha megnézed a képet, a szoros viszonylag sekély, és könnyû elaknásítani. Szó se róla, egy általam vázolt arab-amerikai koalíció rövid úton képes lehet kitakarítani, de akkor sem könnyû a szoros biztonságát szavatolni. A partról hajó elleni robotrepülõgépekkel, de még egyszerû tüzérségi fegyverekkel is jól támadható. Ezért probléma az egész. Pusztán hajókkal nehéz megvédeni a szorost, szárazföldi erõket viszont senki sem küldene oda szívesen...

Az egész okfejtegetés ok bukuk el, hogy Irán véleményem szerint képtelen lezárva tartani a szoroszt. Az UAE + szaúdi erõk bármikor úgy seggberúgják Iránt, hogy LEO pályára állnának.

Terroristás gumicsónakos akciókkal próbálkozhatnak, de komoly tengeri blokádra képtelenek. A fenti két ország légiereje önmagában bõven elég arra, hogy Irán meg se próbálja. Felesleges. Nincsenenek egy súlycsoportban.

Tomcat1: Srácok,
utóbbi 1 héten sokat lehet olvasni a Hormuzi szoros "lezárásáról".
Lényegében ki járna vele jól?(Russia?)
Rosszul?(EU?)
Lassan esedékes a téma, mert valahol olvastam, hogy ha megindulnak Irán ellen, az akkor kora tavasszal jó, az "álmoskönyvek" szerint.


A szoros. Bal oldalon középen ott vannak a vitatott szigetek is jelölve

1.: Ki jár jól vele? Nos igazából közvetlenül senki. Oroszország és Törökország inkább csak kihasználhatja a helyzetet ahhoz, hogy a saját gesztenyéjét kikaparja. Az oroszok kihasználhatják az Azeri-Örmény viszályt arra, hogy a területen a befolyásukat növelhessék. Ennek leginkább az Azeriek és a Grúzok láthatják a kárát.
A Törökök arra használhatják fel a konfliktust, hogy a Kurd problémát egyszer és mindenkorra megoldják. Ez kb. egy kisebb fajta népírtást jelenthet. A világ felhördülhet, de a NATO-nak (és az USA-nak) túl fontos Törökország, hogy aktívan pattogjon. A Kurdok ugye észak-Iránban meghatározó kissebbség, és sok problémát okoznak az Irániaknak. Irak északi részén már majdhogynem saját államuk van. Irak, Irán és Szíria egyaránt szenved a Kurd problémától, ahogy Törökország is, utóbbi már polgárháborút vív gyakorlatilag két évtizede velük.
Hogy ki jár jól vele? Igazából Izrael. Õ ebbõl a csetepatéból kimarad, ki kell maradnia. Viszont örülhet. Az Irán (akik az Izrael-ellenes Hezbollah és kisebb mértékben a szintén Izrael-ellenes Hamasz támogatói) és az arabok egymásnak esnek, õk meg páholyból nézhetik az egészet. Ráadásul elvonja a figyelmet az Izraeli-Palesztin helyzetrõl...

Jól járnak még azon olajkitermelõ országok, akik nem érintettek. Fõleg Oroszország, de az Afrikai és Dél-Amerikai illetve Dél-Ázsiai olajkitermelõ országok is.

2.: Ki jár rosszul? Nos Irán mindenképpen. Nem nagyon van olyan forgatókönyv, amelyik szerint Irán jól jöhet ki ebbõl.
Nem járnak jól azon az országok, amelyek az Öböl-menti országokból vásárolnak olajat. Ez fõleg Kína, India, kisebb mértékben Dél-Korea, Japán, Európa és az USA. Igazából egy nagyfelhasználó sem jár jól, hiszen az olajárak megugranak minden valószínûség szerint.
Szintén nem járnak jól az Öbölmenti országok, hiszen nem tudják az Olajszállítási kötelezettségeiket teljesíteni.

3.: A történet valahogy úgy néz ki, hogy ha Irán nagyon pattog, akkor egyszer csak egy Arab-Amerikai koalíció fog kikristályosodni ellenük. Ugyanis Szaud-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Omán nem csípik a perzsákat. Egyfelõl vallási okokból (Iránban a Síita irányzat a meghatározó, az irányítja az országot, az arab országok többségében Szunnita többség van, ebben a három országban pedig az uralkodói réteg is Szunnita), másfelõl politikai/gazdasági okokból (az Öbölben több, jelenleg Irán által birtokolt szigetet az Emírségek tart magáénak, ezen kívül nem nézik jó szemmel azt, hogy a nekik létfontosságú gazdasági jelentõségû Hormuz-szorossal zsarolják õket).

Mi történhet? Nos a három Arab állam plusz egy USA (NATO) katonai erõ elég kemény katonai fölénnyel rendelkezik, tehát ideális esetben képesek lehetnek a szoros felügyeletére, a partmenti Iráni létesítmények (olajfúró tornyok, olajkitermelõ eszközök és kikötõk) megsemmisítésére. Ezzel Irán elég cudar helyzetbe kerül. Sem tengeren, sem a levegõben nem versenyképes, szárazföldön meg csupa probléma veszi körbe. Afganisztán fele minek támadjon, nincs ott igazából semmi, az ENSZ békefenntartó erõket meg hülyeség lenne abajgatni, effektíve nem sokat nyernek vele. Irak felé mehetnének, dehát Irak jelen esetben nem az ellenségük, még ha a Síita többségû keleti és déli régiókat esetleg be is tudná olvasztani magába. Az a baj, hogy ez esetben jöhetnek Irak megsegítésére az Arab koalíció, plusz északról Törökország. Északról ugyanis ott van Törökország. Namost a Törkök kemények, katonailag fõleg. Ha tippelnem kellene, egyedül a Török hadsereg padlóra küldené egész Iránt, ha úgy hozná a helyzet. De Törökország aligha problémázna nagyon Iránnal. Legfeljebb a Kurd területeken tisztogatna egy kicsit...
Türkmenisztán meg hát... Arrafelé az Oroszoknak vannak érdekeltségei, és ha valami nem hiányzik Irán számára, akkor az Oroszokkal összeakaszkodni.
A kérdés persze, hogy az Oroszok jönnének-e segíteni. A válasz az, hogy feltehetõen nem. Amíg nekik az valamiért meg nem éri. Márpedig nekik megérné egy Orosz-barát bábországot csinálni Iránból, vagy Irán egy részébõl. Viszont ez attól függ, hogy mibe kerül Oroszországnak. Az Arab koalíció és a NATO plusz Törökország ellen annyira nem jó dolog harcolni... Sok lesz az még. Emiatt feltehetõen Oroszország nem is avatkozna be.
Iránban. A régióban Azeri-Örmény részen? Úgy persze igen. Nekik ugyanis fontos lenne a közvetlen kapcsolat Örményországgal (aki a szövetséges), csak éppen szárazföldön nincs kapcsolatuk velük, mert az Azeri és Grúz népek annyira nem szeretik az Oroszokat. Az Azeriek a NATO-ban bízhatnak... dehát ugye Grúzia is a NATO-ban bízott, nekiment a szeparatista kis enklávéknak, oszt a NATO nem segített... Szóval kínos kérdés...


Azerbajdzsán és vidám kis vidéke. Grúzia nyugat-barát, Örményország orosz-barát, és mellesleg rühellik az Azerieket (ugye megvan az, hogy jópár éve egy Azeri ölte meg itt nálunk Örmény szemesztertársait a Zrínyi Miklós egyetemen?), délra Irán, északra Oroszorsázg...

Röviden és tömören? Irán ha lezárja a szorost, akkor ott csúnyaságok fognak történni. Nem, ez nem lesz olyan, mint a 2003-as Iraki bevonulás. Pár veszteség elõfordulhat a koalíciónál is (mármint hajóveszteség). Nagyon esélyesen. De ettõl még nem vitás, hogy katonailag a koalíció gyõzelme várható...

Hazudik.

A nagyhatalmak (és mások) elõszeretettel hisznek abban, hogy kívülrõl õk jól látják a társadalmi és politikai hátterét az ilyen problémáknak, és azt könnyedén megoldják majd pár határozattal.

Eleddig általában hibásak voltak az ilyen döntések (ezek közé tartozik a koszovói és a Palesztin/Izraeli döntés is). Másfelõl pedig viszont a problémák alapvetõen belülrõl lennének megoldhatóak.

Szigorúan saját vélemény, de az Izraeli-Palesztin probléma is akkor kezdett normalizálódni, amikor Arafat "leszerelte" a Fatah-ot, és tárgyalóasztalhoz ült, párbeszédet kezdeményezet. A másik oldalról Rabin és Perez pedig hajlandó volt párbeszédet folytatni (igaz ezért Rabin az életével fizetet).

Szomorú, hogy a jövõben nincs kilátás arra, hogy akár a palesztin (a Fatah-Hamasz közötti békejobb és tárgyalás inkább a radikálisoknak kezdvez), akár az izraeli (Netanjahu mozgástere szûk a saját radikálisai miatt) részrõl áttörés jöjjön...

Lehet, hogy nem pont ide tartozik: ezért nem értem azt sem, hogy Koszovóhoz csatoltak egy olyan területet, melyen szinte csak szerbek élnek. S mivel mind a két nép is elég vehemens, ez a döntés egy örökös villongás részét fogja képezni. Nem hiszem, hogy a nagyagyúak nem tanultak a történelmi, és jelenlegi példákon.

Tegyük hozzá, ha a Kurdok más úton akarnak menni, az egy Kurd államot jelentene. Ez "csak" Törökországnak, Iránnak és Szíriának nem tetszene, mivel mindhárom országban jelentõs Kurd kisebbség él... A "Kisebbség" annyit tesz, hogy a Kurdok lakta régiók nemzetisége szinte kizárólag Kurd.

Az amcsik kivonultak Irakból, és már látszik, hogy "normalizálódik" a helyzet. Elfogatási parancsot adtak ki a miniszterelnök-helyettes ellen.
Ja az egyik siita, a másik sunita. Már csak egy kis frankó polgárháború kellene arrafelé. A kurdok meg persze pedig kijelentették, hogy õk más úton akarnak haladni.

Nem azért, de Icke-t és barátait nem hagynád egy kicsit pihizni?

Vannak akik egy "kicsit" realisztikusabban látják a dolgokat. Az 5. percnél:

www.davidicke.com/hedlines/57921-david-icke-says-enough

.."zsidó vagyok és szényenlek zsidónak lenni"..

4 szoba ossze tudom neked suriteni.
Boldog karacsonyt kivan neked

Sajna nem elég jó az angolom hogy ezt tökéletesen megértsem.

"Az hogy kulonbozoen latjuk egy adott regio problemajat nem azt jellenti hogy nem fontos a te meglatasod csak szamomra mas orszagok viselkedesi mintai es problema megoldasai az adott regioban jobban zavarnak mint ahogy Israel par lepese szinten. Csak egy forum egyhangu lenne ha csak egy oldal propagandajat hangoztato oldal lenne."

Ezzel 100%-ban egyetértek. Csak azt nem értem ,hogy miért kell a szurkálódás? Miért kellet bújtatva sötétnek nevezned azokat akik bírálták USA-t?

Nem adok szádba szavakat, azt írtad, hogy "elvakultan gyûlölöm a zsidókat." Ha az antiszemita szó alapjában véve nem pont ezt jelenti az nem számít mert ma már mindenki így értelmezi. Illetve az, hogy szerinted én gyûlölöm õket attól még az nincs úgy. Kijelentõ módban írsz rólam olyan dolgokat amirõl fogalmad nem lehet. De szerinted nem személyeskedsz.

Na vajon miért kezeli személyes kérdésnek? Aki ultimate USA imádó, az Izrael párti is.

Én ebben a kérdésben mondjuk annak ellenére, hogy nem nagyon szeretem Izrael népét, objektívnak vallom magam, annak örülnék igazán, ha mindkét fél megszûnne létezni...

<#hehe>

Nem errõl van szó. Azért van Izrael felhozva mindig, mert ÕK AZOK, akik folyamatosan a faszukat lóbálják Irán felé, ÕK AZOK, akik mindenkit vádolgatnak, meg titkos akciókra indulnak az iráni atomerõmûvek ellen, és vélhetõen azt a múltkori vírust is õk telepítették oda... Szóval ez nem egy pártatlan állam folyamatos felhozatala, mert Izraelnek nagyon is sok köze van mindehhez... Ezért jogos az az állítás, tetszik nem tetszik, hogy Izraelnek lehet, attól nem fél senki, nem is ellenõrzik, Irántól meg rettegni kell?

Kár, hogy nem fogadtam veled.
;-)
Szerencsére már korábban leírtam, hogy aki nem filo, az anti.

Megint csak ugyanazt teszed, sajnalom.
Hol irtam, mondtam az allitasod amit most a szamba probalsz adni? Javaslom neked az idegen szavak vagy az ertelmezo szotarat ha nem ismersz egy kifejezest, inkabb ne hasznald. Persze ez is csak javaslat, meg veletlenul sem szandekoztam a szemelyed tamadni ezzel. A tudatlansag nem bun amig probalsz tenni ellene valamit. Persze ezt sem kell megfogadnod. Az hogy kulonbozoen latjuk egy adott regio problemajat nem azt jellenti hogy nem fontos a te meglatasod csak szamomra mas orszagok viselkedesi mintai es problema megoldasai az adott regioban jobban zavarnak mint ahogy Israel par lepese szinten. Csak egy forum egyhangu lenne ha csak egy oldal propagandajat hangoztato oldal lenne.

Háháááá antiszemita kártya is elõkerült. <#taps>

A lényegetek abból áll, hogy bármi módon eltereljétek a témát az USA/Izrael páros legújabb várható agressziójáról.

Nem fog menni.

"fenyt nem tudsz gyujtani az orok sotetsegben"

"Az a baj, hogy ti a személyes perferenciátokkal állítjátok szembe a nemzetközi jogot, ami enyén szólva röhejes ..."

Ismet tevedtel egy mondat ertelmezeseben es sajat magad alkotott fantazmagoriaval megtoldottad az allitast, majd ezen gondolatokat masok szajaba adtad es utana ezen haborodsz fel. Sajat gyuloleted probalod kivetiteni minden szituaciora ezzel alatamasztva az eszmeidet. Igen ez most szemelyesen neked szolt, hogy segitsek az ertelmezesben, de semmikeppen nem utalva az elvakult zsido gyuloletedre

Ugylatom, bele kell torodni, hogy itt is ervenyesul az ami az eletben: ha zsidok melle allsz elojogaid lesznek

Ezt ismétegeted folyamatosan. Az meg tényleg röhejes, hogy egy feléd intézett kérdés = személyeskedés...

A vicc jó, csak Karl, hogy nem illik a szituaciora.

Stradt konkretan sotetnek nevezte azokat az embereket akik szerint USA helytelen dologra keszul. Persze ezt nem egyenes ember modjara tette hanme ug ahogy te is szoktad. (es ahogy most en is tettem ebben a hozzaszolasban)

Errõl nekem ez a vicc ugrik be.

Terápián képeket mutogat
a pszichológus a betegnek. Elõször egy kört ábrázoló képet mutat.
- Errõl mi jut eszébe?
- Pina.
A pszichológus rajzol egy négyzetet.
- Errõl mi jut eszébe?
- Pina.
A pszichológus rajzol egy háromszöget.
- Na és errõl mi jut eszébe?
- Pina.
- Hát azt hiszem a probléma egyértelmû. Maga túlságosan sokat gondol a nemi életre.
- Ééén??? Hiszen maga rajzol folyton pinát!

Az gondolom, nem erkezik el hozzad, hogy a gond azzal van, hogy ilyet egyaltalan leirsz, es nem azzal, hogy kinek szolt, vagy ki veszi magara.

Ugylatom, bele kell torodni, hogy itt is ervenyesul az ami az eletben: ha zsidok melle allsz elojogaid lesznek. Pont ti bizonyitjatok ezt be, Cifu segitsegevel...

Az hogy magadra ismersz a definicio alapjan, nem az en hibam. Tudod akinek nem inge, ne vegye magara.