292
-
#10
Genetikai értelemben nem nagyon van olyan, hogy visszafejlődés.
Pl vegyük a vérzékenységes példád. Elviekben már rég ki kellett volna pusztulnia ennek a génnek, de mindig akadtak olyan szerencsések, akik tövábbörökítették e nagyon "hasznos" tulajdonságot. Ellenben a népesség az 1000 szeresére nőtt, a vérzékenység meg nem lett népbetegség, nem terjedt el. De ha valamikor hasznossá válik, mondjuk vámpírok elleni védelem céljából, akkor sokkal nagyobb eséllyel marad fenn a gén, mert több emberben van meg.
Másrészt a fajfenntartás szempontjából nem számít az az 1% selejtes egyed, ami termelődik.
De egyébként egy ilyen génnel rendelkező nő meg simán eléri az ivarérett kort, és továbbörökíti, mert ugye ez nőknél lappangó betegség. -
JeD #9 NEXUS6: ott a pont. Igaz a teljes kutatási anyagot nem láttam, de az, hogy manapság egy csomó hibás gén továbböröklődik, mert tünetileg kezelik a hordozóját, az nekem nem ekvivalens az evolúcióval. A kiválasztódás része kissé lemarad.
Ja, és még valami:
"Genetikailag sokkal nagyobb mértékben különbözünk az 5000 évvel ezelőtt élt emberektől, mint ők különböztek a neandervölgyiektől"
Itt gondolom cro magnon-i embert akart mondani...
-
juzosch #8 Hmm, sokat késnek... -
#7
Egy szinten igaza van az ipsének. Csak ugye amire a cikk felhívja a figyelmet az a változatosság növekedése. Az evolúcióhoz viszont az is kell, hogy megfelelő szelekció is legyen. A nagyobb változatosság, de kisebb szelekciós nyomás viszont igaz hogy színesíti a génállományt, csak ugye ezek a gének nem biztos, hogy optimális működésűek, olyan mintha egy képhez zajt kevernénk, A kép komplexitása ugyan matematikailag növekszik, csak éppen amit ábrázol az egyre kvésbé kivehető.
Szal Pl a vérzékenység pár évtizede még halálos genetikai eredetű betegség volt a férfiak esetében. Manapság viszont egy ilyen betegségben szenvedő ember simán eléri az ivarérett kort, vagy is sokkal hatékonyabban örökíti tovább ezt a hibás gént. Ha csak a gént önmagába nézzük, akkor örvendezhetünk, mert hiszen növekedett a génállományunk színessége, csak mellette ugye egy csomó beteg ember van. Szal az lehet, hogy az utóbbi 5000 évben rengeteget fejlődtünk de az utóbbi 100 évben meg lehet, hogy legalább annyit de visszafelé.
Az említett CCR5-ös gén is azért tudott 10%-os elterjedtséget elérni Európában, mert a himlőjárványok akár a lakosság 90%-át is kipusztíthatták helyenként, vagy is ott tényleg csak az élte túl akinek ilyen génje volt, vagy már annyi embernek megvolt a közösségben, hogy a járvány hozzá már nem jutott el. Ez olyan erősszelekciós tényező, ami ma már nincs. -
#6
Na hol vannak a vadbarom kreacionisták? Úgy beléjük rúgnék már egyet...
:D :P -
#5
Az enyém már bírja, és sokkal nagyobb is!;))) -
#4
Te nem is vagy védett, csak az afrikaiak, ők is csak részben. -
brueni #3 afrikában se? -
#2
Hm. Azért ez csak szervezeti ellenállás. Külső jeli nincsenek. Mármint az 5000 évvel ezelötti enber is ugyanúgy nézett ki mint mi. Max talán egy kicsit kissebb volt. Egyébként meg az, hogy bizonyos betegségekkel szemben rezisztensek lettünk ez max alkalmazkodás és tudtommal a malária ellen nem vagyunk védettek. Legalábbis mikor én afrikába mentem hetente 1 darab malária gyógyszert kellett bevennem. 2 évig nem is adhatok vért senkinek. -
#1
Csak a májam birná már jobban.