Csillagászati fejtörõvé vált a törpecsillag
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#26
Talán, mert mivel a legstabilabb elem, egy a Földhöz hasonló, nehezebb elemekkel rendesen megszórt bolygó keletkezésekor logikus, hogy a kezdetben gravitáló tömeg jó részét vas képezte?
A nyomásos érvedre, idézném Pr. Wikipediát: "The range of pressure in Earth's inner core is about 330 to 360 GPa (over 3,000,000 atm),<9> and iron can only be solid at such high pressures because its melting temperature increases dramatically at these large pressures." FORRÁS
Mivelhogy a Nap úgy 99%-ban H, meg He necces lenne bomlásokról beszélni. Vasmagról meg egyenesen nevetséges, azt gondolom túlzásnak szántad. Jah és azt sem igazán értem, hogy a gammafotonok hogy keltenek kiterjedt mágneses teret.
A nyomásos érvedre, idézném Pr. Wikipediát: "The range of pressure in Earth's inner core is about 330 to 360 GPa (over 3,000,000 atm),<9> and iron can only be solid at such high pressures because its melting temperature increases dramatically at these large pressures." FORRÁS
Mivelhogy a Nap úgy 99%-ban H, meg He necces lenne bomlásokról beszélni. Vasmagról meg egyenesen nevetséges, azt gondolom túlzásnak szántad. Jah és azt sem igazán értem, hogy a gammafotonok hogy keltenek kiterjedt mágneses teret.
#25
Imádom roliikát :) Egyébként szerintem is valami kisérõje lehet, de nemhinném hogy az én véleményem picit is mérvadó lenne a témában.
#24
"Ha fogok egy vas golyót, és elgurítom, nem keletkezik körülötte semmilyen mágneses semmise." -- de
- mondta a medve, és fejbe lõtte magát...
#23
kov 83: gz, Inteligens válasz, bárcsak mindenki ilyen brilliánsan tudna vitatkozni :)
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#22
Amikor Földünk még izzó, olvadt gömb volt, a fiatal bolygó ásványai lassan elkülönültek. A nehezebb anyagok, mint például a vas és a nikkel, lesüllyedt, és belõlük lett a gömb alakú földmag. A hatalmas belsõ nyomás megszilárdította a mag mintegy 2500kilométer átmérõjû fémgömbjét, de a felszínhez közelebb, ahol kisebb volt a nyomás, a vas és a nikkel folyékony maradt. E folyékony külsõ mag mozgásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét. Abban az esetben, ha a vas és nikkel tartalmú folyékony külsõ mag hûlni kezd, lassul az áramlás sebessége, és a mágneses mezõ gyengülni kezd. Szerencsére a Föld magja nagyon forró - 3000-4000 Celsius - és nagyon lassan hûl: egymilliárd évenként száz fokot.
#21
Tényleg nincs ilyen :D
http://tibor.szasz.hu - Webfüggõség a köbön http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva
#20
"Nem a hõmérséklet hanem a nyomás a lényeg, meg mit keres a vas a Föld középpontjában? Hogy kerül oda...meg ilyen apróságok."
Gravitáció meg ilyen apróságok...
Gravitáció meg ilyen apróságok...
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#19
Bocsi nem kötekedni akarok de nem a természet nem szereti az asszimetriát hanem az ember. Mutass bármi természeteset ami tökéletesen szimmetrikus. Ha sikerül ilyet találni az nem természetes...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#18
Ha fogok egy vas golyót, és elgurítom, nem keletkezik körülötte semmilyen mágneses semmise.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#17
Csak hogy borzoljam a kedélyeket. A Föld magja, VAS-NIKKEL ötvözet :D
Gyorsabban forog mint a földköpeny, ezért hoz létre erõs mágneses teret.
A Föld mérete amúgy pont azon a határon van ahol még épp azon a határon van, ahol még lehetséges a huzamosabb aktivitás, és földkéreg mozgás. Ha egy kicsit kisebb lenne, már meg is szilárdult volna.
Az M típusú csillag meg tényleg egy érdekes dolog. 8 - 10%-ka a napnak... elég "kicsi". Valaki írta is hogy "csillagbolygó". 2100 C... néhány exobolygnak meg van 1600+ C a felszínén.. nem is nagy különbség... érdekes.
Amúgy a cikkhez, tuti hogy van annak a csillagank valami kísérõje. A természet nem szereti az asszimetriát. Valami van ott, pl egy kisebb fekete lyuk, vagy egy nagyon nagy bolygó ami hatással van a csillag egyik oldalára, és azért van csak ott az a hidrogénfelhõ. Vagy az is lehet hogy pont beleesett valami. Pl egy bolygója és épp most "emészti" meg. Ugye ez elõfordul.
Gyorsabban forog mint a földköpeny, ezért hoz létre erõs mágneses teret.
A Föld mérete amúgy pont azon a határon van ahol még épp azon a határon van, ahol még lehetséges a huzamosabb aktivitás, és földkéreg mozgás. Ha egy kicsit kisebb lenne, már meg is szilárdult volna.
Az M típusú csillag meg tényleg egy érdekes dolog. 8 - 10%-ka a napnak... elég "kicsi". Valaki írta is hogy "csillagbolygó". 2100 C... néhány exobolygnak meg van 1600+ C a felszínén.. nem is nagy különbség... érdekes.
Amúgy a cikkhez, tuti hogy van annak a csillagank valami kísérõje. A természet nem szereti az asszimetriát. Valami van ott, pl egy kisebb fekete lyuk, vagy egy nagyon nagy bolygó ami hatással van a csillag egyik oldalára, és azért van csak ott az a hidrogénfelhõ. Vagy az is lehet hogy pont beleesett valami. Pl egy bolygója és épp most "emészti" meg. Ugye ez elõfordul.
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#16
Nu.
Van vizem, vasam, ólmom, benzinem,hidrogénem,urániumom.
Egymásra teszem õket. A sorrend mind1.
Várok 3-400 millió évet, milyen sorrend fog kialakulni?
Namost a Föld ennél picit idõsebb azért...remélem leesett.
Van vizem, vasam, ólmom, benzinem,hidrogénem,urániumom.
Egymásra teszem õket. A sorrend mind1.
Várok 3-400 millió évet, milyen sorrend fog kialakulni?
Namost a Föld ennél picit idõsebb azért...remélem leesett.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#14
Föld felszínérõl beszéltem.
Nem a hõmérséklet hanem a nyomás a lényeg, meg mit keres a vas a Föld középpontjában? Hogy kerül oda...meg ilyen apróságok.
Teccikérteni..van a Föld, és kb mondjuk 50km (hasamra ütöttem) mélyen még van szén VEGYÜLET, tehát a Föld egy valódi mágnes köpennyel rendelkezik.
Nincs kedvem magyarázkodni inkább olvass. Mûanyag mágnesekrõl már hallottál? Vagy arról hogy a szén mentes vas nem mágnesezhetõ?
Nem a hõmérséklet hanem a nyomás a lényeg, meg mit keres a vas a Föld középpontjában? Hogy kerül oda...meg ilyen apróságok.
Teccikérteni..van a Föld, és kb mondjuk 50km (hasamra ütöttem) mélyen még van szén VEGYÜLET, tehát a Föld egy valódi mágnes köpennyel rendelkezik.
Nincs kedvem magyarázkodni inkább olvass. Mûanyag mágnesekrõl már hallottál? Vagy arról hogy a szén mentes vas nem mágnesezhetõ?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#13
Jah, tönkreba**ták a szemetek :D
http://tibor.szasz.hu - Webfüggõség a köbön http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva
#12
Ez egy kozmikus Csernobil, elromlott nap... Legyen inkább hátfõ a neve. :D
http://tibor.szasz.hu - Webfüggõség a köbön http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva
#11
Az üledék vastagságától függõen és csak ritkán. Nem véletlenül fogyunk ki az olajból.
A földnek meg 13000 kiloiméter az átmérõje, azaz 13000000 méter, na most ehhez kéepst néhány száz vagy néhány ezer méter...
A földnek meg 13000 kiloiméter az átmérõje, azaz 13000000 méter, na most ehhez kéepst néhány száz vagy néhány ezer méter...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#10
szerintem ez az elsõ megfigyelt, idegen civilizáció által hasznosított csillag.
Kara kánként folytatom tanításom.
"szénnek nincs mágnesen tere, és mint volt szerves vegyületen nem is található meg néhány száz méternél mélyebben"
olajmezõk tudtommal vannak több ezer méter mélyen.
olajmezõk tudtommal vannak több ezer méter mélyen.
Kara kánként folytatom tanításom.
#8
földben viszont azt mondják hogy igen, viszont ez egy olvadt "vasmag". mibõl gondolod hogy 2-3000 fokon nincs vas? A kohokban a fejüket verik az olvads vasba szegény kohászok
mér pont vas?
az ólom nehezebb...
mér pont vas?
az ólom nehezebb...
#7
bolygócsillag?
#6
1, senkisem mondta hogy a napban egy nagy "vasmag" forog
2, a földben viszont azt mondják hogy igen, viszont ez egy olvadt "vasmag". mibõl gondolod hogy 2-3000 fokon nincs vas? A kohokban a fejüket verik az olvads vasba szegény kohászok...
3, a szénnek nincs mágnesen tere, és mint volt szerves vegyületen nem is található meg néhány száz méternél mélyebben (attól függen hogy mekkora volt az üledék, de csak viszonyitásképp a föld átmérõje 13000 km). Egyszerü bizonyitásképp fogj meg egy szenet aztán tedd az iránytü mellé, mit ad isten az iránytü nem fog kitérni...
4, a legtöbb bolygónak van mágneses tere, csak épp nem minden bolygó épül fel nehezebb anyagokból. Ha már itt tartunk a jupiter pl egy gázbolygó nagy többségben nem vas alkotja
Egyéb kérdés? Nem vagyok sem fizikus sem geológus, de azért nyilvánvaló hülyeségeket nem kéne mondani
2, a földben viszont azt mondják hogy igen, viszont ez egy olvadt "vasmag". mibõl gondolod hogy 2-3000 fokon nincs vas? A kohokban a fejüket verik az olvads vasba szegény kohászok...
3, a szénnek nincs mágnesen tere, és mint volt szerves vegyületen nem is található meg néhány száz méternél mélyebben (attól függen hogy mekkora volt az üledék, de csak viszonyitásképp a föld átmérõje 13000 km). Egyszerü bizonyitásképp fogj meg egy szenet aztán tedd az iránytü mellé, mit ad isten az iránytü nem fog kitérni...
4, a legtöbb bolygónak van mágneses tere, csak épp nem minden bolygó épül fel nehezebb anyagokból. Ha már itt tartunk a jupiter pl egy gázbolygó nagy többségben nem vas alkotja
Egyéb kérdés? Nem vagyok sem fizikus sem geológus, de azért nyilvánvaló hülyeségeket nem kéne mondani
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#5
Nincs semmilyen radioaktív bomlás, fúzió van CSAK. Nem azért mágneses mert vasmagja van, de nem is a nemlétezõ bomlás kelt erõs elektromágneses sugárzást, hanem a töltéssel rendelkezõ hidrogén plazma rétegek, amik elcsúsznak egymáson.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#4
Az elsõ 4 szövegrész kicsit kusza, de már hülyeségnek tûnik :)
Jupiternek meg akkora mágneses tere van, hogy a napszél akár még a szaturnusz pályájára is "átfújja" egy részét... + nem véletlenül kell egy csomó árnyékolás, és védelem a jupitert megközelítõ ûrszondáknak.
Jupiternek meg akkora mágneses tere van, hogy a napszél akár még a szaturnusz pályájára is "átfújja" egy részét... + nem véletlenül kell egy csomó árnyékolás, és védelem a jupitert megközelítõ ûrszondáknak.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#3
UI.: A Napban...legalábbis a miénkben rádioaktív bomlás és fúzió játtszódik le, ami miatt a Nap nem azért mágneses mert a magja vas oszt forog, hanem mert a bomlás során rendkívül erõs elekromágneses sugárzás is létrejön, de mivel a bomlás nem egyenletes mindenhol, ezért nincs északi és déli pólus.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Hatalmas rövidzárlatokat okoz, de hol? Mármint a csillagban? Ez egy éredekes cikk ebbõl is látszik, hogy nem minden úgy van ahogy azt a többség állítja. 2 óra alatt megfordul a tengelye körül, ez azért gyors.
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#1
"A Napban a mágneses mezõket egy dinamó hozza létre"...hát necces.
Ez olyan mikor azt állítják, hogy a Föld magja vasból van, és attól vannak a mágneses pólusok. Csak ezzel több gond van, az egyik a nyomás. Ilyen nyomáson nincs vas.
A Föld mágnesességét úgy kéne inkább elképzelni, hogy a felszín minden része mágneses ami bármilyen mennyiségben tartalmaz szenet. Esetleg szénhirdogént.
Igen..nem vas csókolom, hanem szén. Ha a miért érdekel elmondom de hosszú lesz.
Ez egy felszíni burkot képez, ami összefüggõ, ám mivel mágnesességrõl van szó, a két pólus megoszlik, ez okozza az északi és déli pólust.
Azért nem stabil és vándorol, mert a Napszél, és mindennéle magam meg techtonikus mozgások is befilyásolják a két pólus pillanatnyi helyét....tehát köze nincs a Föld magjához.
Ha egy iránytõre nézünk láthatjuk, hogy kicsit az észak felé mutató tû lefelé hajlik...namost ha csak a Föld felszíne mágneses és ugye gömb szerû, akkor a lehajlás érthetõ.
Ezért nincs pl a Marsnak, Jupiternek vagy a többi ismert bolygónak ilyen mágneses tere mint a Földnek, mert kevés rajtuk az összefüggõ szén vegyület!
Kopi rájt!!!
UI.: Ahol a koncentráció megváltozik pl.: Bermudák, Sárkány háromszög, ott érdekes mágneses zavarok és anomáliák mutathatók ki mindíg, nem csak néha hanem állandóan!
Ez olyan mikor azt állítják, hogy a Föld magja vasból van, és attól vannak a mágneses pólusok. Csak ezzel több gond van, az egyik a nyomás. Ilyen nyomáson nincs vas.
A Föld mágnesességét úgy kéne inkább elképzelni, hogy a felszín minden része mágneses ami bármilyen mennyiségben tartalmaz szenet. Esetleg szénhirdogént.
Igen..nem vas csókolom, hanem szén. Ha a miért érdekel elmondom de hosszú lesz.
Ez egy felszíni burkot képez, ami összefüggõ, ám mivel mágnesességrõl van szó, a két pólus megoszlik, ez okozza az északi és déli pólust.
Azért nem stabil és vándorol, mert a Napszél, és mindennéle magam meg techtonikus mozgások is befilyásolják a két pólus pillanatnyi helyét....tehát köze nincs a Föld magjához.
Ha egy iránytõre nézünk láthatjuk, hogy kicsit az észak felé mutató tû lefelé hajlik...namost ha csak a Föld felszíne mágneses és ugye gömb szerû, akkor a lehajlás érthetõ.
Ezért nincs pl a Marsnak, Jupiternek vagy a többi ismert bolygónak ilyen mágneses tere mint a Földnek, mert kevés rajtuk az összefüggõ szén vegyület!
Kopi rájt!!!
UI.: Ahol a koncentráció megváltozik pl.: Bermudák, Sárkány háromszög, ott érdekes mágneses zavarok és anomáliák mutathatók ki mindíg, nem csak néha hanem állandóan!
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
← ElőzőOldal 2 / 2