76
-
Nabukonodozor #36 Annyira bírom én is roliikát.Egyébként a Föld belsejében asszem áram indul meg a belső mag és a külső forgó olvadt réteg között, a surlódás miatt és ez az áram okozza a mágneses teret.
U.I. Ezen a linken nézzétek meg a 2. hozzászólást fenntről, kíváncsi vagyok, hogy roliika mit gondol erről.
Én személyesen majdnem halálra röhögtem magam ezen, aztán pedig elszomorodtam, hogy a fizikát tanult emberek ilyenekben hiszenk... -
L3zl13 #35 Arra gondoltam, hogy bár biztosan van az ilyen tipusú csillagok (és egyébként szinte bármely tipusú csillag) körül is olyan zóna, amelyben egy bolygón a földihez hasonló hőmérsékleti viszonyok alakulnak ki, de a hőmérésklet még nem minden.
Pl a vörös törpék sugárzása, eltérő felszini hőméréskletük miatt, egy teljesen más tartományba esik, mint a Napé. Látható fényt például alig sugároznak, az energiájuk nagy részét infravörös tartományban sugározzák ki. De lehetnek még más tényezők is.
A másik dolog pedig. Nem kell, hogy a Nap billió vagy trillió évekig ne menjen át vörös óriásba.
Ha akár csak 1-2 millió év múlva még mindig be leszünk szorítva a Naprendszerbe, akkor már régen rossz. Ha meg kijutottunk addigra, akkor meg azért lesz mindegy.
-
torques #34 miért basszus, nincs szemed?! az egyik ágon hiányzik a kis levélkealakú résznek a párja, a jobb oldal szélesebb, mint a bal... soroljam még?! -
Epikurosz #33 kialakulására nem, de fenntarthatónak fenntartható környezet. -
L3zl13 #32 Igen, bár lehet, hogy más szempontokból meg nem lenne alkalmas földihez hasonló élet kialakulására/fenntartására.
Egyébként pedig már én is gondolkodtam rajta hogy a csillagászok a Naprendszerhez hasonló csillagrendszereket és a Földhöz hasonló bolygókat keresnek, mert hogy ott alakulhatott ki legnagyobb valószinűséggel élet. De lehet, hogy a Naprendszer és a Föld még nem is a legideálisabb környezet ilyen szempontból... -
Epikurosz #31 roliika: nekedvaló -
Epikurosz #30 "A 0,5 naptömegnél kisebb objektumok viszont sohasem képesek a hélium fúzióra - még a hidrogén fúzió leállását követően sem. Egyszerűen kevés a magot közrefogó tömeg, és nyomás. Egyes vörös törpék – mint például a Proxima Centauri – ezerszer hosszabb ideig élhetnek, mint a mi napunk. A legutóbbi asztrofizikai modellek azt sugallják, hogy a 0,1 naptömegű vörös törpék majdnem 6 trillió évig a fővonalon maradhatnak és további néhányszáz-milliárd évbe telik, míg fehér törpévé alakulnak.(S&T, 22)"
Eszméletlen!
Akkor ilyen törpék mellett még jobb is élni, mint a mi napunk mellett. -
Epikurosz #29 mégsem ez.
mert törpének törpe, de még csillag. -
Epikurosz #28 Khtonoszi bolygó (ez nem káromkodás, különben is, én írtam) -
sanner011 #27 Nem mondasz hülyeséget...
Ki tudja. :) -
snakekiller #26 Talán, mert mivel a legstabilabb elem, egy a Földhöz hasonló, nehezebb elemekkel rendesen megszórt bolygó keletkezésekor logikus, hogy a kezdetben gravitáló tömeg jó részét vas képezte?
A nyomásos érvedre, idézném Pr. Wikipediát: "The range of pressure in Earth's inner core is about 330 to 360 GPa (over 3,000,000 atm),[9] and iron can only be solid at such high pressures because its melting temperature increases dramatically at these large pressures." FORRÁS
Mivelhogy a Nap úgy 99%-ban H, meg He necces lenne bomlásokról beszélni. Vasmagról meg egyenesen nevetséges, azt gondolom túlzásnak szántad. Jah és azt sem igazán értem, hogy a gammafotonok hogy keltenek kiterjedt mágneses teret. -
xizor #25 Imádom roliikát :) Egyébként szerintem is valami kisérője lehet, de nemhinném hogy az én véleményem picit is mérvadó lenne a témában. -
#24
"Ha fogok egy vas golyót, és elgurítom, nem keletkezik körülötte semmilyen mágneses semmise." -- de -
irkab1rka #23 kov 83: gz, Inteligens válasz, bárcsak mindenki ilyen brilliánsan tudna vitatkozni :) -
LordNorboy #22 Amikor Földünk még izzó, olvadt gömb volt, a fiatal bolygó ásványai lassan elkülönültek. A nehezebb anyagok, mint például a vas és a nikkel, lesüllyedt, és belőlük lett a gömb alakú földmag. A hatalmas belső nyomás megszilárdította a mag mintegy 2500kilométer átmérőjű fémgömbjét, de a felszínhez közelebb, ahol kisebb volt a nyomás, a vas és a nikkel folyékony maradt. E folyékony külső mag mozgásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét. Abban az esetben, ha a vas és nikkel tartalmú folyékony külső mag hűlni kezd, lassul az áramlás sebessége, és a mágneses mező gyengülni kezd. Szerencsére a Föld magja nagyon forró - 3000-4000 Celsius - és nagyon lassan hűl: egymilliárd évenként száz fokot. -
kow83 #21 Tényleg nincs ilyen :D
![]()
-
#20
"Nem a hőmérséklet hanem a nyomás a lényeg, meg mit keres a vas a Föld középpontjában? Hogy kerül oda...meg ilyen apróságok."
Gravitáció meg ilyen apróságok... -
roliika #19 Bocsi nem kötekedni akarok de nem a természet nem szereti az asszimetriát hanem az ember. Mutass bármi természeteset ami tökéletesen szimmetrikus. Ha sikerül ilyet találni az nem természetes... -
roliika #18 Ha fogok egy vas golyót, és elgurítom, nem keletkezik körülötte semmilyen mágneses semmise. -
Balu0 #17 Csak hogy borzoljam a kedélyeket. A Föld magja, VAS-NIKKEL ötvözet :D
Gyorsabban forog mint a földköpeny, ezért hoz létre erős mágneses teret.
A Föld mérete amúgy pont azon a határon van ahol még épp azon a határon van, ahol még lehetséges a huzamosabb aktivitás, és földkéreg mozgás. Ha egy kicsit kisebb lenne, már meg is szilárdult volna.
Az M típusú csillag meg tényleg egy érdekes dolog. 8 - 10%-ka a napnak... elég "kicsi". Valaki írta is hogy "csillagbolygó". 2100 C... néhány exobolygnak meg van 1600+ C a felszínén.. nem is nagy különbség... érdekes.
Amúgy a cikkhez, tuti hogy van annak a csillagank valami kísérője. A természet nem szereti az asszimetriát. Valami van ott, pl egy kisebb fekete lyuk, vagy egy nagyon nagy bolygó ami hatással van a csillag egyik oldalára, és azért van csak ott az a hidrogénfelhő. Vagy az is lehet hogy pont beleesett valami. Pl egy bolygója és épp most "emészti" meg. Ugye ez előfordul. -
roliika #16 Nu.
Van vizem, vasam, ólmom, benzinem,hidrogénem,urániumom.
Egymásra teszem őket. A sorrend mind1.
Várok 3-400 millió évet, milyen sorrend fog kialakulni?
Namost a Föld ennél picit idősebb azért...remélem leesett. -
#15
"mér pont vas?
az ólom nehezebb..."
tipp: mert az a legstabilabb elem? -
roliika #14 Föld felszínéről beszéltem.
Nem a hőmérséklet hanem a nyomás a lényeg, meg mit keres a vas a Föld középpontjában? Hogy kerül oda...meg ilyen apróságok.
Teccikérteni..van a Föld, és kb mondjuk 50km (hasamra ütöttem) mélyen még van szén VEGYÜLET, tehát a Föld egy valódi mágnes köpennyel rendelkezik.
Nincs kedvem magyarázkodni inkább olvass. Műanyag mágnesekről már hallottál? Vagy arról hogy a szén mentes vas nem mágnesezhető? -
kow83 #13 Jah, tönkreba**ták a szemetek :D -
kow83 #12 Ez egy kozmikus Csernobil, elromlott nap... Legyen inkább hátfő a neve. :D -
assdf #11 Az üledék vastagságától függően és csak ritkán. Nem véletlenül fogyunk ki az olajból.
A földnek meg 13000 kiloiméter az átmérője, azaz 13000000 méter, na most ehhez kéepst néhány száz vagy néhány ezer méter... -
Epikurosz #10 szerintem ez az első megfigyelt, idegen civilizáció által hasznosított csillag. -
Epikurosz #9 "szénnek nincs mágnesen tere, és mint volt szerves vegyületen nem is található meg néhány száz méternél mélyebben"
olajmezők tudtommal vannak több ezer méter mélyen. -
brueni #8 földben viszont azt mondják hogy igen, viszont ez egy olvadt "vasmag". miből gondolod hogy 2-3000 fokon nincs vas? A kohokban a fejüket verik az olvads vasba szegény kohászok
mér pont vas?
az ólom nehezebb... -
brueni #7 bolygócsillag?
-
assdf #6 1, senkisem mondta hogy a napban egy nagy "vasmag" forog
2, a földben viszont azt mondják hogy igen, viszont ez egy olvadt "vasmag". miből gondolod hogy 2-3000 fokon nincs vas? A kohokban a fejüket verik az olvads vasba szegény kohászok...
3, a szénnek nincs mágnesen tere, és mint volt szerves vegyületen nem is található meg néhány száz méternél mélyebben (attól függen hogy mekkora volt az üledék, de csak viszonyitásképp a föld átmérője 13000 km). Egyszerü bizonyitásképp fogj meg egy szenet aztán tedd az iránytü mellé, mit ad isten az iránytü nem fog kitérni...
4, a legtöbb bolygónak van mágneses tere, csak épp nem minden bolygó épül fel nehezebb anyagokból. Ha már itt tartunk a jupiter pl egy gázbolygó nagy többségben nem vas alkotja
Egyéb kérdés? Nem vagyok sem fizikus sem geológus, de azért nyilvánvaló hülyeségeket nem kéne mondani -
#5
Nincs semmilyen radioaktív bomlás, fúzió van CSAK. Nem azért mágneses mert vasmagja van, de nem is a nemlétező bomlás kelt erős elektromágneses sugárzást, hanem a töltéssel rendelkező hidrogén plazma rétegek, amik elcsúsznak egymáson. -
#4
Az első 4 szövegrész kicsit kusza, de már hülyeségnek tűnik :)
Jupiternek meg akkora mágneses tere van, hogy a napszél akár még a szaturnusz pályájára is "átfújja" egy részét... + nem véletlenül kell egy csomó árnyékolás, és védelem a jupitert megközelítő űrszondáknak. -
roliika #3 UI.: A Napban...legalábbis a miénkben rádioaktív bomlás és fúzió játtszódik le, ami miatt a Nap nem azért mágneses mert a magja vas oszt forog, hanem mert a bomlás során rendkívül erős elekromágneses sugárzás is létrejön, de mivel a bomlás nem egyenletes mindenhol, ezért nincs északi és déli pólus. -
bandypappa #2 Hatalmas rövidzárlatokat okoz, de hol? Mármint a csillagban? Ez egy éredekes cikk ebből is látszik, hogy nem minden úgy van ahogy azt a többség állítja. 2 óra alatt megfordul a tengelye körül, ez azért gyors. -
roliika #1 "A Napban a mágneses mezőket egy dinamó hozza létre"...hát necces.
Ez olyan mikor azt állítják, hogy a Föld magja vasból van, és attól vannak a mágneses pólusok. Csak ezzel több gond van, az egyik a nyomás. Ilyen nyomáson nincs vas.
A Föld mágnesességét úgy kéne inkább elképzelni, hogy a felszín minden része mágneses ami bármilyen mennyiségben tartalmaz szenet. Esetleg szénhirdogént.
Igen..nem vas csókolom, hanem szén. Ha a miért érdekel elmondom de hosszú lesz.
Ez egy felszíni burkot képez, ami összefüggő, ám mivel mágnesességről van szó, a két pólus megoszlik, ez okozza az északi és déli pólust.
Azért nem stabil és vándorol, mert a Napszél, és mindennéle magam meg techtonikus mozgások is befilyásolják a két pólus pillanatnyi helyét....tehát köze nincs a Föld magjához.
Ha egy iránytőre nézünk láthatjuk, hogy kicsit az észak felé mutató tű lefelé hajlik...namost ha csak a Föld felszíne mágneses és ugye gömb szerű, akkor a lehajlás érthető.
Ezért nincs pl a Marsnak, Jupiternek vagy a többi ismert bolygónak ilyen mágneses tere mint a Földnek, mert kevés rajtuk az összefüggő szén vegyület!
Kopi rájt!!!
UI.: Ahol a koncentráció megváltozik pl.: Bermudák, Sárkány háromszög, ott érdekes mágneses zavarok és anomáliák mutathatók ki mindíg, nem csak néha hanem állandóan!
