Internet Hungary Tihanyban
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Hogy miért mégis ez a legelterjedtebb? Azért mert széles kört elér, így viszonylag rövid idõ alatt nagy tömegeket lehet elérni vele olcsón, megfizethetõ árszint mellett. Ezért is tudott viszonylag hamar igen széles körben elterjedni a szélessávú netszolgáltatás. Ma világszerte a 313 millió szélessávú kapcsolódásnak a 2/3-a, több mint 200 millió kapcsolódás ADSL alapú.
Az ADSL és kábelnet esetén egy olyan infrastruktúrára építkeznek aminek igen nagy az elérési hálózata, a teljes elõfizetõi kör igen magas százalékát lefedi. Így költséghatékonyabban lehetett hálózatot kiépíteni ami alacsonyabb netdíjakat eredményezet, így hamarabb is tudott elterjedni a technológia.
Persze lehetett volna már az elejétõl teljesen új hálózatot kiépíteni zöldmezõsen, ami alapból adatszolgáltatásra épül. Ott kevesebb gond lenne a minõséggel és a sávszélességgel mint az xDSL vagy kábelnetes technológiák esetén. Csak jóval drágább lenne hisz egy teljesen új hálózatot kellene kiépíteni egészen a végpontig, és ennek a kivitelezése is roppant idõigényes. A magasabb ár és sokkal lassabban bõvülõ területi lefedettség, lassan terjedést is jelentett volna a szélessáv történetében. Ha ehhez ragaszkodtak volna a szolgáltató, ma nem lenne 300 fölötti szélessávú kapcsolódás, talán csak a tizede, és a kapcsolódás ára is jóval drágább lenne mint jelenleg. Persze annál a kevés kivételezettnél akinél lenne, jóval jobb szolgáltatás lenne elérhetõ, de a maradék 90% még mindig a 56-os modemet lenne kényszerû használni percdíj alapon. Nem biztos hogy az sokkal jobb helyzetet eredményezne. Persze ha közte lenne a kevés szerencsésnek akkor neked már mindegy lenne, de ha nem gondolom te sem lennél túl boldog a betácsázós eléréseddel.
Most már azért hogy látszik egyre jobban szélesedik a szélessávú tábor, egyre inkább nõ az igény a jobb és gyorsabb elérések miatt, ráadásul az új fizetõs szolgáltatások is megkívánnák a jobb kapcsolódást, a szolgáltatók is egyre inkább érdekeltté válnak a hálózatok átépítésében, amik már egyre inkább egy valódi adathálózat felé tartanak. Ezek a fejlesztések egyes országban már elindultak 2-3 év, egyes országokban mostanában indul, vagy pár éven belül tervezik az elindítását. Viszont ezek a fejlesztések idõigényesek, nem két nap alatt fogják lecserélni a teljes elérési hálózatot egy országban, hanem hosszú évekit, évtizedekig tartó folyamat lesz majd. A jelenlegi réz alapú elérési hálózatok egyre nagyobb szakaszát cserélik majd ki optikára, a problémás és kisebb kapacitású réz szakasz pedig egyre rövidebbé válig, míg idõvel végleg el fog majd tûnni. De ez egy hosszú folyamat, nem csak nálunk hanem a világ más országaiban is, még a fejlett nyugaton is ahol még szintén csak mostanában kezdenek hozzá ezekhez a változásokhoz.
Ne csak olvasd, hanem értsd is meg amit egyesek leírnak, akkor nem írsz le hülyeségeket.
""Az ADSL technológia a határon túl is ugyanúgy mûködik, mivel a fizikai törvényeszûségei ott sem mások."
Ki beszél itt ADSL-rõl? A sima ADSL nyugaton olyan, mint itt a modemes csatlakozás"
Ha ezt így lazán kijelented, akkor ezzel azt mondom nyugat európában a szélessávú kapcsolatok 85%-a "modemes". Ha tisztában lennél a realításokkal akkor nem írnál ilyen hülyeségeket. Nyugat európában a szélessávú kapcsolódások 85%-a ugyanis ADSL technológiát használ. Sõt egyes nyugat európai országokban pl. német, francia ez az arány a 95%-ot is eléri.
Ha te valóban azt hiszed hogy nyugaton minden lakásban optikai csatlakozás van és stabil 20 Mbps-ekkel töltögetnek, akkor igen csak álomvilágban élhetsz. Elhiszed, sõt ahogy látni terjeszted a propagandát miszerint a határon túl még a kerítés is kolbászból van. Ajánlom hogy nézz rá pár ország szolgáltatójának oldalára, hogy fórumokban hogy kritizálják a userek a szolgáltatókat pont mint nálunk, hogy ott is ugyanazok az állandó problémák vannak mint itthon.
Abit IC7, P4 2,8GHz Northwood HT, 2x1 GB DDR400 RAM, Gainward GF7600GT 256MB AGP Sony PSP
Nem tudom miért kell erõltetni. Persze attól függetlenül, hogy sok embernek csak ez elérhetõ.
https://twitter.com/foodlfg
Megjegyzem, shabbánál nem ismerek nagyobb szakértõt SG-n szélessáv tekintetében.
Abit IC7, P4 2,8GHz Northwood HT, 2x1 GB DDR400 RAM, Gainward GF7600GT 256MB AGP Sony PSP
"Az ADSL technológia a határon túl is ugyanúgy mûködik, mivel a fizikai törvényeszûségei ott sem mások."
Ki beszél itt ADSL-rõl? A sima ADSL nyugaton olyan, mint itt a modemes csatlakozás. A mondanivalód második fele is teljesen hülyeség, de ezt már #11-itt megfogalmazták helyettem. Kicsit tájékozódj, mielõtt ilyen hülyeségeket mondasz.
Abit IC7, P4 2,8GHz Northwood HT, 2x1 GB DDR400 RAM, Gainward GF7600GT 256MB AGP Sony PSP
Az okmányirodák is tizedére lennének csökkenthetõek (annyi adópénzlopó aktabukerátort ritkán látni), ha minden szükséges papír fent lenne a neten (pl autóvásárláshoz online kitölthetõ ûrlapokkal), be se kellene menned, ami kell nekik másolat azt lehet beküldeni levélben, vagy egyszerûen egy jpg (hogy photoshop? Na és, a másik esetben is + kinyomtat és kész, szóval aki csalni akart, az eddig is tudott, aztán persze szépen ki is derült)
Újság, rádió, ebben igazad van, viszont a téka ugyebár kb torrentet jelent, ami szürke, mert az agyament jogvédõk tökéletesen megvédik gazdáik a gigászi online bevételektõl.
És éppen ezért fél tõle az egyszerûbb nem IT közeli ember, és nem meri.
Ja és ebbõl jön az a jól beidegzõdött hozzáállás is, hogy neted van, akkor te bûnözõ vagy és tuti lopsz meg hekkelsz meg hasonlók.
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
Nekem a net inkább egy, az újság, a rádió, TV és a videótéka elõnyeit ötvözõ (számomra ezeket tökéletesen kiváltó) médium, információforrás, az otthoni szórakozás megtestesítõje, valamint önkifejezési eszköz. Nem veszek újságot, nem hallgatok rádiót és nem nézek tévét, csak nagyon ritkán és csak tematikus adókat (NGC, Spektrum, Discovery, meg idõnként Hír TV) de minden másra ott a net. Nekem egyébként, amíg falun laktam, nagyobb szükségem volt a netre mint itt Pesten, mert itt ezermillió helyre elmehetek, vidéken viszont, ha esett az esõ/hideg volt, akkor az egyetlen helyi szórakozási lehetõség - motorozás a hegyekben - is kiesett.
"Elender te retek, nyeld be a hengerem" <#hehe>#hehe>
nemrég kezembe került egy 2000.februári újság amiben értetlenkednek hogy az elender nevû ismeretlen kft hogy a fenébe tudta maga mögé utasítani a nagy internet szolgáltatókat a sulinet tenderen, na de ez már történelem
HP+
Finn szolgáltatóknál az ADSL ára ehhez közeli:
up to 1 Mbps 30 euro
up to 2 Mbps 45 euro
up to 8 Mbps 50 euro
up to 24 Mbps 60 euro
Ezek az árak nominál értéken nem igazán ütnek el a hazaitól, ahogy más ország árai sem igazán, sõt némileg magasabb mint indokolt lenne(biztos kizsákmányolják a finneket). A reálértékbeli különbséget pedig a fizetések mértékének nagysága okozza.
2-3 meló, semmi idõ, de képes postára, bankba járni, offline vásárolni, random tv-zni, ha véletlenül nyaral akkor random üdülést választani, pénzt adni újságért, zenéért, smsért, kapcsolattartásért, kihagyni a lehetõséget a munkakeresésre, olcsón használtcucc vásárlásra (vatera)..etc
ááá, tényleg nincs szüksége épp ezeknek az embereknek egy kis netre, és szerintem még sorolhatnám 2 cikk hosszan, hogy mire lenne jó pont nekik az internet, akinek kevés pénze van, vidéki és sokat dolgozik. Arról nem is beszélve h milyen jó lenne, ha végre tényleg nem csak okoskodnának az eközigazgatásróül, hanem meg is csinálnák attól függetlenül h elsõ körben mennyien használnák.
Nem utazik MÁV/BKV-val, nem keresgél utcákat Bp-en, nem fiatal csevegõs, ...
Akkor kellene neki, ha pl ténylegesen otthonról, ki sem mozdulva intézhetné rajta gondos/bajos ügyeit, és nem kellene órákat állnia mindenféle k.rva hivatalokban. Na ezzel lehetne jelentõsen növelni a netesedést, és erre vannak is példák kissé hûvösebb klímájú országokból (a -20-ban vagy 60cm-es hóban én is tosznék befáradni az okmányirodába valami hülyeség miatt). És vicces, de ebben éppen herr Kóka és bûntársai tudnának nagyokat lépni elõre ...
Mellesleg igen ideje lenne egy ország/eu szintû digitális azonosítási vagy valami hasonló rendszert bevezetni, mert a szerencsétlen user már azonosító/usernév-passok százait kell(ene), hogy a fejében tartsa, ami ugyabár több mint lehetetlen (na, ki nyomja fejbõl pl az összes melegvízórájának a számát + az összes telebanki jelszavának 3, 4 és 6-ik karakterét ?)
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
Szegény Kókám te meg társaadlom tudatlan vagy."
Hát igen, az az apróság elkerülte a figyelmét, hogy pár millió ember hónapról hónapra él 2-3 munkahely, és mikor totál kimerülve hazaér, akkor kisebb gondja is nagyobb annál, hogy "digitális írástudóvá" válljon.
Nyugdíjasokról meg annyit, hogy mikor a néni elõttem a gyógyszertárban azon sakkozik a gyógyszerésszel, hogy az 5eFt-nyi gyógyszere közül melyiket váltsa ki, mert csak 3eFt-je van, akkor kedves János dugd fel a seggedbe a cégedtõl aranyáron beszerzett szervereidet, forgasd meg õket odabent, aztán meg hányd ki õket (csak hogy plasztikus legyek). És ne azon problémázz hogy miért digitális írástudatlan szegény, hanem adj neki 3 zsömlét meg fél liter tejet, azzal is kihúz még 1 napot.
Mákszemnyi ellentmondtást nem érzel a két mondat között? Ugye ha Finnországban a kábelkötögetõs faszi 5x annyit keres, mint a magyarországi, akkor ott a net költség ezen része 5x magasabb nemdebár? Ehhez képest meg a szolgáltatás ára nem magasabb mint nálunk (és ez enyhe kifejezés volt).
Szóval lehet befejezni a néphülyítést (legalább itt, ez nem az index vagy az mtv), hogy "A Gazdaság" meg "A Bérek" meg "Az Árak" egymástól teljesen független dolgok, semminek semmihez semmi köze. Mert hogy van, nem kevés.
Szegény Kókám te meg társaadlom tudatlan vagy, kéne neked egy Társadalom Hungary-is mert már a tököm teli van az okos fejeddel, és amikor kiderül, hogy fölöslgesen belabasztunk egy rahedli pénzt, akkor mintha ot sem lettél volna 😊.
Remélem ti is legalább ennyire szeretitek Kókát mint én. 😛
A félelem az elme gyilkosa Szembenézek félelmemel Hagyom hogy áthaladjonrajtam
A fizetések valóban eltérnek, de ez macrogazdasági jellemzõ. E miatt minden más termék esetén is hasonló reálértékbeli eltérés van mint a netnél. Nominálértéken viszont nincs igazán jelentõs árbeli eltérés. Az internet szolgáltatók a fizetéseken nem tudnak változtatni, azért reklamálj te a munkáltatódnál. A net költsége közel azonos minden országban, ezért is kerül közel ugyanannyiba mindenhol. Ha a költségek azonosak akkor egyes országokban nem adhatják tized áron a szolgáltatást csak azért mert ott tized annyit keresnek az ott lakók mint a másikban. Ez más termék esetében sincs így. Ha ez eddig neked még nem tûnt fel akkor elég furcsa világban élhetsz.
Abit IC7, P4 2,8GHz Northwood HT, 2x1 GB DDR400 RAM, Gainward GF7600GT 256MB AGP Sony PSP
érdekes internet téma lehetne az is hogy annakidején amikor még kissrác voltam 97-98 ban az elendernek ez a köcsög volt az igazgatója (+tulaj), és az egy akkora mocsokos szélhámos cég volt hogy hihetetlen... akkoriban a sulinet c3 stb. vel óriási pénzeket nyeltek el, és én ebbõl akkori gyermeki felfogásomból csak azt láttam hogy a gimnáziumomban az óriási hatalmas internetfejlesztés egy 64kbites bérelt vonal volt, amire persze az állam milliókat költött
meg persze otthon is dialup elender elõfizetésem volt egy ideig (1999)... egyszercask nem tudtam betárcsázni (vidék), hívtam az elender ügyfélszolgálatot, ott azt mondták hogy a 87 es körzeti tapolcai elender betárcsázó központ elromlott határozatlan idõre, ezért nem tudok helyi hívással netezni (utánna egészen fél évig, amíg le nem lett mondva az elõfizetés nem volt gyakorlatilag szolgáltatás a körzetben)... mondták hogy tárcsázzam be helyette a budapesti hívószámot
ugye mivel fiatal voltam és nehezen tudtam határt szabni, így is néhány órát neteztem a budapesti hívószámon keresztül abban a hónapban... köszönhetõen ennek hónap végén egy geci nagy matáv számlát kaptak a szüleim
ez nagyban köszönhetõ annak a szélhámos fasznak aki azóta miniszterré léptette elõ magát
Nem a lényeg, hanem a fontos!
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.