IDF: Alkotója szerint is megdőlhet a Moore-törvény

Oldal 1 / 2Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#73
A relativitáselmélet (a maga terén) bizonyított. Nem kell ehhez fénysebességgel utazni, számos más módon is bizonyítható. Jobb lesz, ha megkérdezed a fizikatanárodat. 😉

#72
És akkor mi van, szombat? Amíg nincs bebizonyítva, addig senki sem fogja elhinni pár tudósnak. Próbáld ki: menj ki az utcára, és hirdesd az igéd. Majd meglátod, hogy röhögnek körbe az meberek. Amíg nem lesz tálcán kínálva, azaz GYAKORLATBAN pl. a fénysebességgel való közlekedés, addig hiába létezik ELMÉLETBEN, mert abból még nem következik az elmélet helyes alkalmazása. Megfigyelni, elméleteket gyártani én is tudok.

8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia

#71
Talán egyszer kiderül? A relativitáselmélet többek között éppen ezt mondja, és a megfigyelések eddig ezt is igazolták.

#70
Hiába, semmi sem tart örökké. Talán egyszer majd kiderül, hogy a gravitációt tulajdonképpen térgörbület okozza, és nem valami "erõ". Bár az is lehet, hogy nem.<#vigyor>

8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia

#69
<#vigyor2>

#68
Azért, mert olyan példát kellett volna írnod, ami valami olyasmit bizonyít, amit én nem fogadok el.
#67
Mert?

#66
Rossz hasonlat volt.
#65
Hasonlat volt, pupák.

#64
"Végülis az sem bizonyítja a tömegvonzást, ha maga Newton ejt a lábadra egy 20 centis vasgolyót." - ??? Mikor mondtam én, hogy nincs tömegvonzás? Ismét csúsztatsz.

Sok mindent demonstráltak már, amirõl aztán késõbb kiderült, hogy nem az, aminek látszik.
#63
Végülis az sem bizonyítja a tömegvonzást, ha maga Newton ejt a lábadra egy 20 centis vasgolyót.

Gondolom, a D-Wave Systemsre gondolsz. Februárban demonstrálták több helyen is a 16 qubites minigépüket, amit jövõre árusítani is akarnak, persze ezt még csak kísérleti célokra. Késõbb növelni akarják a qubitek számát.

#62
Szerintem nem bizonyított semmit.

Mellesleg, ha jól emlékszem, volt egy kanadai cég, ami azzal hivalkodott, hogy lesz QC kereskedelmi forgalomban is. Múlt év szeptemberére igérték, azóta is nagy kuss van róla. Nem csodálom.
#61
Na én ezt nevezem kekeckedésnek... Mintha nem tudnád, hogy egy pár bites "gépet" nem lehet túl sok mindenre használni, az még nem is nevezhetõ számítógépnek. Az egy kísérleti gép, ami viszont már bizonyítja, hogy a dolog mûködik.

#60
Jót röhögtem rajtad, igazán nevetséges vagy. Írj még ilyet, szeretnék még röhögni.
#59
Ugyan már, min lepõdnék meg? Azon, hogy az életben egy szánalmas senki vagy?
Ez nem okozna meglepetést, ez számomra nyilvánvaló.

#58
"Valóban, magam is írtam, hogy a QC még odébb van" - korábban pedig azt bizonygattad, hogy már van is valahány bites. Vagyis össze-vissza beszélsz.
#57
Valóban, magam is írtam, hogy a QC még odébb van, és egyébként is lehet és kell is fejleszteni a hagyományos gépeket is, és hogy vannak még új lehetõségek itt is.

Már sokszor hallottam errõl a dupla órajelû P4 ALU dologról, de én nem hiszem. Már a 4 GHz is épp elég sok 90nm-en (normál körülmények között), nem hogy 8, még ha csak egy ALU-ról is van szó. Ráadásul extrém hûtéssel 8 GHz-re tudták húzni, ami 16 GHz-es ALU-kat jelentene, ami fõleg hihetetlen lenne.

/off
Figyu, múltkor beszéltél valamilyen olcsó mini érintõ képernyõrõl. Tudnál róla bõvebb adatot, típust, beszerezhetõséget? Épp szükségünk lenne rá egy új projektben, de nem nagyon találok ilyet.

#56
Mielott mindeki a kvantumszamitogepeket varja, nem artana megnezni, hogy mit tud elerni egy atlagos optikai szamitogep. A lathato feny tartomanyan belul dolgozo rendszerek is tobb terahertz-es frekvenciara kepesek. Egy 450 Terahertz-es (kb. piros lezer) optikai cpu viszonylag konnyen megvalosithato. Memorianak es kesleltetesnek optikai kabel, logikai kapunak interferenciaracs, erositonek/komparatornak optikai jelerosito. Barki osszerakhat egy ilyet, bar jelenleg meretben a legegyszerubb gep is kb. egy kisebb raktarat toltene meg. Egy egyszeru soros cpu, ami mukodeseben egy regi elektromechanikus forgodobos memoriaju gepre hasonlitana mar par szaz logikai kapubol es ket tarologyurubol osszehozhato.

ps: Jelenleg a leggyorsabb kereskedelmi forgalomban kahato nem x86-os cpu 10Ghz-es, de a P4-esek alujai is duplazott (max. 8Ghz-es) belso orajellel mukodnek. Amit most latunk az inkabb csak egy technologiai visszalepes volt, ami a hotermeles figyelmen kivul hagyasa miatt kovetkezett be. A legyorsabb hagyomanyos tranzisztor kb. 600 Ghz-en jar, csak a GaAs aramkorok nagyon dragak es hulladekkent nagyon mergezoek. De sokat lehet nyerni alu vagy rez helyett aranybol keszitett belso huzalozassal es zafir alapu hordozokkal is.
#55
Meglepõdnél csicska.
Még mindig csirkével gyakorolsz? Nem uncsi még?
#54
Így gyerekek érvelnek, legelõször ugyanis ezt tanulják meg. És el lehet sütni bármilyen témában, mindenféle ismeretek nélkül.
#53
Azt nem tudom, hogy ilyen-e, de fura látni (olvasni) ennyire földhözragadt, képzelöerõ nélküli hozzászólásokat.....a középkorban, ha valaki arról ábrándozott, hogy az ember 1x repülni fog (mindegy, hogy hogyan képzelte el,angyalszárnyakkal vagy máshogy) valószinûleg lehurrogták és/vagy hülyének nézték.....ma pedig.....
#52
Biztos vagyok benne, ha életben látnánk waneket, akkor nagyon meglepõdnénk, hogy milyen jelentéktelen senki van a kemény szavak mögött. Szódásszifon szemüveg, görbe hát, satnya test, torz személyiség. Barátai nincsenek, barátnõje a tenyere. A neten inkognitóban adja ki minden dühét mert az életben lesajnálják (már ha van egyáltalán valaki aki észreveszi hogy létezik).
A szülei biztos nagyon eldádáznák ha megtudnák, micsoda mocskolódást rendez a neten, arc nélkül az õ drága kis fiacskájuk😊

#51
Nem értem mit lovagolnak már annyit ezen a "törvényen". Ez egyébként is egy megfigyelés maximum, semmi köze a törvényhez.

#50
Részecske/hullám kettõsségrõl tetszett már hallani? Nem mint részecske van két helyen az elektron, hanem a becsapódásig hullám alakjában leledzik. Egyébként atomokkal elvégezve a kísérletet, szintén kijön az interferencia-kép. Mellesleg akkor is, ha egyenként küldik az elektronokat, atomokat, vagy épp fotonokat.

#49
a kvantumszámítógépekhez és a az atom egy idõben két eltérõ helyen legyen dologhoz: atom nem tud egy idõben több helyen lenni, viszont elektron igen. ha egy koherens elektronsugárral pl két kis egymáshoz közeli lyukat bombázunk majd a lyukak mögé helyezett ernyõn figyeljük a becsapódások gyakoriságát, akkor nem azt tapasztaljuk, hogy az ernyõ két pontján "sok" a becsapódás, a többi részen pedig nincs is, hanem tulajdonképpen kis hullámformák formájában oszlik el a becsapódások helye a lyukak mögött. statisztikailag jósolható csak hogy ugyan hol fog beérkezni egy elektron. így olyasmi is kijöhet, hogy egyszerre több helyen van az a fránya elektron. a prof még azt is kihozta a dologból, hogy egy elektron így akár mindkét lyukacskán is áthaladhat..

\"The voices are back... Excellent.\"

#48
Miért kellene kutakodnod utána, ha egyszer te hoztad fel, azaz emlékszel rá?

Én mivel is sértegettelek? Azzal, hogy leírtam 1-2 tényt, amit te magad is megerõsítesz?

#47
1. Nem sértegettem senkit
2. Semmilyen kisebbségi komplexusom nincs. Sõt!
3. A "lövöd magad" miért is sértés?
#46
Azt hiszem nem baj, ha falusi létemre nem vágom elsöre a panelbajnok koncepciót. A sértegetés meg már abba kéne hagyni, az a dedós aki igy kivánja leplezni a kisebbségi komplexusait, szóval wanek hagyd ezt abba, de azért az is rágalom , hogy lövöd magad, szerintem.

A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.

#45
Dedó a köbön 😊

"Nem feltétlenül, de azért mégis" - mégsem

"Látod, még az alaptípusokat sem ismered" - a logikád ismét nulla

"Miért nem írod le, mirõl is van szó?" - megkeresed. Annyit nem érsz, hogy itt most kutakodjak utána.

"Utoljára figyelmeztetlek, hogy hagyd abba ezt a hazug gyanúsítgatást." - ??? Vagy? Mész júdáskodni?

"Továbbra sem vagyok az, és újfent felszólítalak, hogy ne terjessz rólam hazugságokat." - csak azt írom, amit gondolok.

"Az érv te magad vagy... Ehhez már nem kell nekem semmit hozzátennem." - dedó. De azért áruld már el, hogy ha az érv én magam vagyok, akkor a sértegetéseid mi célt szolgálnak?
#44
"belsõ mûködése" -> pontosabban alapvetõen felépítése

#43
"ez nem feltétlenül van így."
Nem feltétlenül, de azért mégis. 😊

"Az viszont biztos, hogy sokkal több egzotikus rövidítést ismersz, ami a panel típusára utal."
Látod, még az alaptípusokat sem ismered.

"elég rövid az emlékezeted, pedig te írtad."
Nem éppen rövid... Nem lehet, hogy inkább te emlékszel rosszul valamire? Vagy esetleg tökéletesen érdektelen dolog volt. Miért nem írod le, mirõl is van szó?

"Biztos be voltál lõve akkor is. Pár hónapja lehetett."
Utoljára figyelmeztetlek, hogy hagyd abba ezt a hazug gyanúsítgatást.

"azért tagadod, te idióta, amiért azok is tagadják (a nagy többség), akik nem akarják mások elõtt felfedni. Egyébként meg igazán ez illik hozzád. Másrészt, ha meg tényleg zsidó génekre vágysz, mint ahogy írtad, akkor csak örülnöd kéne, nem pedig a másikat leidiótázni. De nem kell vágynod, mert az vagy. A stílusod továbbra is óvodás."
Továbbra sem vagyok az, és újfent felszólítalak, hogy ne terjessz rólam hazugságokat.

"a jelzõid aztán nagyon nyomós érvek voltak! De hát te ezt tudod, ezt már sokszor bebizonyítottad. Dedós."
Az érv te magad vagy... Ehhez már nem kell nekem semmit hozzátennem.

#42
Nos az Intel a Nehalemmel is kénytelen volt az architektúrán is fejleszteni (pontosabban lemásolni az AMD megoldásait), mert már nagyon ideje volt kidobni az FSB-t, és a chipsetes memóriavezérlõt.

Ami a mikroarchitektúrát illeti (proci belsõ mûködése), az több változtatáson is átment már az évek alatt. Persze az x86 kód megmaradt (csak pl. eléggé kibõvült az x86-64 (AMD64) kiterjesztéssel), de pl. belül rég RISC kódra fordítják, és úgy hajtják végre.

#41
"Azért nevezett ki ennek, mert valamivel többet tudok nála az LCD panelokról." - ez nem feltétlenül van így. Az viszont biztos, hogy sokkal több egzotikus rövidítést ismersz, ami a panel típusára utal.

"Most már talán nekem is elmesélhetnéd, milyen karóráról beszélsz..." - elég rövid az emlékezeted, pedig te írtad. Biztos be voltál lõve akkor is. Pár hónapja lehetett.

"Miért tagadnám, ha az lennék, te idióta? Nem igazán ez illene hozzám." - azért tagadod, te idióta, amiért azok is tagadják (a nagy többség), akik nem akarják mások elõtt felfedni. Egyébként meg igazán ez illik hozzád. Másrészt, ha meg tényleg zsidó génekre vágysz, mint ahogy írtad, akkor csak örülnöd kéne, nem pedig a másikat leidiótázni. De nem kell vágynod, mert az vagy. A stílusod továbbra is óvodás.

"Akkor most képzeld el azt is, hogy rossz helyre teszed ezt a határt a tudatlanságodból és földhözragadtságodból kifolyólag." - a jelzõid aztán nagyon nyomós érvek voltak! De hát te ezt tudod, ezt már sokszor bebizonyítottad. Dedós.
#40
Ha majd nem tudják tovább csökkenteni a csíkszélességet, akkor ideje lesz az architektúrát fejlesztgetni és a programokat optimalizálni.

¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>

#39
"panelbajnok titulust"
Azért nevezett ki ennek, mert valamivel többet tudok nála az LCD panelokról. 😛

"Mellesleg dez is elismerte még annak idején, hogy a karóra példája mekkora baromság volt."
Most már talán nekem is elmesélhetnéd, milyen karóráról beszélsz...

"vagy tagadják. Azt hiszem, dez esetében ez utóbbiról van szó."
Miért tagadnám, ha az lennék, te idióta? Nem igazán ez illene hozzám.

"Elképzelni mindent el tudok. De azzal is tisztában vagyok, hogy hol van a képzelgés és a realitás határa."
Akkor most képzeld el azt is, hogy rossz helyre teszed ezt a határt a tudatlanságodból és földhözragadtságodból kifolyólag.

#38
A közeljövõ a mai 2D Chipek 3D Chipekkel való felváltása.
Az egyetlen komoly probléma a hûtés, de én azt sem látom megoldhatatlannak.
A mai 2D technológiával lehetne gyártani, a hûtést kell még beletenni és persze a 2D tervezést teljesen ki lehet dobni és 3D-s tervezésre kell áttérni.

Amint ez is megtörténik, akkor szvsz. tényleg elérjük a mai félvezetõs technológia fizikai határát és ki kell dolgozni valami teljesen mást.
#37
bullshit
#36
Öcsi! A panelbajnok, aki karórába integrált kvantumszámítógéprõl vizionált, az dez. Te meg - állításod szerint - paraszt vagy. Látszik, hogy milyen felületes vagy, mert már nem elõször kapta meg tõlem a panelbajnok titulust. Mellesleg dez is elismerte még annak idején, hogy a karóra példája mekkora baromság volt.

Zsidó több fajta van. Vannak normálisak is, mint ahogy normális cigányok is vannak, igaz, egyikbõl sincs sok. A zsidók vagy felvállalják a zsidóságukat (ez a ritkább), vagy tagadják. Azt hiszem, dez esetében ez utóbbiról van szó.

A képzelõerõm elég nagy. Elképzelni mindent el tudok. De azzal is tisztában vagyok, hogy hol van a képzelgés és a realitás határa.
#35
Amíg az áram áthalad rajta és nem szivárog át...amíg irányítható, 1-2 atomsor vastagságig valószínû.

Aztán ha elfogy /persze már lehetne gyártani, munkatársam az IBM nél már akkor P4-es procikat tesztelt mikor még 5 év volt a tömeggyártásig/, akkor jön a következõ technológia ami olcsón tömeggyártható, és eladták az összes szart amit kitermeltek. Az a vicces, hogy a technológia nem fejlõdik, csak láttszólag. Más levilágitó lencséket és alapanyagokat használnak, de ezt már tudták x éve is, hogy meddíg fogja bírni, és mik lesznek a korlátok, mivel lehet kitolni, csak hát mint mondtam a lé a tét. Pl kevesen tudják, hogy a notikba szánt procik azok P3-as procik kicsit átépítve, vagy hogy a jobban sikerültek mennek a notikba a rosszabbak meg a pc-be, vagy, hogy ha egy mag elszáll, nincs gond, átnevezik, és egymagosként eladják mondjuk 2 mega chace-el...de maga a gyártó sor azonos, a technológia azonos...ha váltani kéne az hatalmas költség lenne, elképzelhetetlenül nagy, így amíg lehet kifacsarják a szilíciumot...germániumot amíg és amennyire lehet, a köv generációnál is ez lesz a helyzet, nem lehet hirtelen váltásokat létrehozni.

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#34
Jáááj...néha szoktál jókat írni de ez durva...tényleg...mitörtént? 😄 Sõt semmilyen törvény nem tiltja, hogy egy atom egy idõben két eltérõ helyen legyen jelen, és ha ezt a kvantum számítógéppel keverjük, akkor tényleg jó kis cuccot kapunk, nem vagyok benne biztos hogy ilyen még nem mûködik, iszonyat gyorsan "ki lehetne pörgetni" titkosítottnak becézett szuper feltörhetetlen kódolásokat...na inkább nem is írok többet hátha megárt az egészségednek. 😄DD

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#33
Nem lakok panelba, falusi vagyok és közel az erdö és még földem is van, meg szeretek traktort is vezetni. Mondhatod hogy paraszt vagyok, ami igaz is és büszke is vagyok rá, mert az értelmesebb fajtából vagyok, szerintem, mellesleg egyetemista vagyok. Apropó, a te hozzászólásadi nem sokban építö jellegüek. Egyszerüen csak azért nem létezhet valami, mert azt te nem tudod elképzelni. Nem látod a fától az erdöt. Amugy a karórás példád egyántalán nem állja meg a helyét, szóval nem fog össze-vissza jelezni az óra.

A hozzászólásadi tükrében van még mit tanulnod az emberi közösségröl. Az eyik aláirásban olvastam, és mennyire igaz ez: "Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel" mennyire igaz ez.

Az elöitéletekröl is szólnék. Nem kell a másikat lepanelozni, zsidózni, ha nem ismered a valóságot, és még akkor se illik ha igen. Szégyeld magad, sém on jú!

Érdeklödéssel figyelem én is a lehetséges alternativákat, szerintetek meddig lehet csökkenteni a csikszélességet?<#pias><#buck>

A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.

#32
Te egyre hülyébb vagy, vagy beittál?

#31
Tegyük hozzá, azokban az ábrándokban, amiket te hülyeségnek titulálsz, a kvantumfizikusok is osztoznak... De ugyebár hülyeség az egész...

#30
Nem az atomok rendezõdnek ott össze-vissza (nem szokásuk szilárd testekben), hanem kvantummechanikai effektusok szintjén jelentkezik a zavar, lévén az egész mûködés kvantummechanikai szinten zajlik. Egyébként tényleg varázslatos dolog, mivel elképzelhetetlenül sok variációval egyszerre dolgozik, ami a klasszikus fizikában lehetetlen lenne.

#29
LOL, speciel nem vagyok zsidó (pedig nem bánnék pár zsidó gént), csak a hülyeséget nem díjazom.

#28
"nem csak 1, 0 hanem mindkét állást is felveheti 1 idöpillanatban" - ez elég szar lehet mondjuk egy karóra esetén, mert egyszerre mindenféle idõt fog mutatni. Ez az igazi téridõ! MEGALOL!!!
#27
Bár a "hírt" elolvasva egy karórában pár nanocsõ, néhány speciális molekula, és persze kvantumok garmadája bõven elfér. LOL!!!
#26
A panelbajnok, aki a karórába integrált kvantumszámítógéprõl vizionált? Szükségtelen. Párszor már leírta az ábrándjait, halmozva a hülyeséget.
#25
Hát én már probáltam elmagyarázni a népnek, hogy milyne leven müködik a kvantumszámitogép, de sokan varázslatnak tartják, ami nem meglepö, mer annak idején a villany is csodaszámba ment. ez lesz a kvantumtechnikában is, ahol már fénysugarak továbbitják az adatokat, mert csóka azért kapot nobel dijat, mert le tudta lassitani a fényt 1,5 km per orás sebességre és ez technologia a kvantumszámitogépnél alkalmazható lenne. Amugy az IBM-nek van legalább 1 prototipusa, csak az a legnagyobb probléma, hogy ki kell zárni a külvilág interferenciáját, mer az atomok össze-vissza rendezödnek külsö behatásra. 5 vagy 6 atom végezte a számitásokat a prototipusban, és nem csak 1, 0 hanem mindkét állást is felveheti 1 idöpillanatban. Diohéjban ennyi, ha tévedtem valamiben Dez kijavit.<#pias><#buck>

A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.

#24
Tudom, hogy a zsidóságodat sérti, azért jössz elõ ezzel mindig. De ez a papagáj stílus már nagyon ótvaros.
Oldal 1 / 2Következő →