Egy kozmikus ütközés indította el dínók végnapjait
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#54
Azért haltak ki mert lehajoltak.
Egy jo bableves sose rossz!!
#53
Ha azt vesszük az ember átlag magassága ma nagyobbmint pl 500 éve😊Aki pl járt a kinizsi várban vagy csakegy kb 200-250 éves építményben az tudja😊Bár én a volt albimban mindig bebasztam a csillárba a fejem pedig az kb egy 100 éves épület volt😊Én meg 181 centi😊
#52
hallod.. de még mindig nem unod ezt? Hány ezerszer kell még elsütnöd minden forumon?! Nem oltotak még le ez év alatt elégszer?!
Ennek az oldalnak, üzemeltetés és moderálás hiányában befellegzett. Amíg ez nordan és hasonszőrű társainak a játékszere marad, addig én itt végeztem, nem idegesítem magam.
#51
Igen errõl én is hallottam. Valóban nagyobb volt az oxigén tartalom és ha jól tudom az ózon pajzs is kétszer vastagabb volt mint most. Csináltak is ezzel kapcsolatban egy kísérletet. Piránnyákat tenyésztettek olyan akváriumban amelyben az oxigén mennyiség a szokásosnál háromszor akkora volt mint egy átlag folyóbon. A discovery-n volt ez ha jól emlékszem és a tudós faszi háta mögött ott úszkáltak a kb 6.szor akkora piranyák mint a normális társaik.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#50
tényleg, mibõl gondo...BAMM!!!
ez a BAMM ez 1 kurva nagy és kurva gyors meteor akart lenni, ami épp itt pihent meg a házunk mellett<#banplz>
ez a BAMM ez 1 kurva nagy és kurva gyors meteor akart lenni, ami épp itt pihent meg a házunk mellett<#banplz>
Blackmail the Universe
#49
ja, csak aztán az lenne a szívás, ha tripperesen, AIDS-esen, 10 kiskölökkel a hátad mögött mégiscsak eltérítenék azt az aszteroidát!<#nevetes1><#nyes><#hehe><#taps>
Blackmail the Universe
#48
igen, igen.
Az emberek is amúgy kezdtek dagadni, az utóbbi ezer években, de ha a történelmi evolúciót veszem alapul, akkor ahozzám hasonló kisebb termetûeknek is fel fog kelni a nap. :-)
Az emberek is amúgy kezdtek dagadni, az utóbbi ezer években, de ha a történelmi evolúciót veszem alapul, akkor ahozzám hasonló kisebb termetûeknek is fel fog kelni a nap. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#47
De ha már mindenáron vitázni akarunk akkor tessék :
Ramapithecus
Australopithecus (déli majom) 3,5-1 millió
Homo habilis (ügyes ember) 2-1 millió
Homo erectus (fölegyenesedett ember) 1 millió-100 ezer
(Pithecantropus)
Homo erectus Neanderthalensis 100-35 ezer
Homo sapiens (értelmes ember) 50 vagy 90-30 ezer
Homo sapiens sapiens 35 ezer évvel ezelõttõl
De persze ennyi erõvel akár az egysejtüekig is visszamehetünk 😊
De a mondandóm lényegén ez sem változtat.
Ramapithecus
Australopithecus (déli majom) 3,5-1 millió
Homo habilis (ügyes ember) 2-1 millió
Homo erectus (fölegyenesedett ember) 1 millió-100 ezer
(Pithecantropus)
Homo erectus Neanderthalensis 100-35 ezer
Homo sapiens (értelmes ember) 50 vagy 90-30 ezer
Homo sapiens sapiens 35 ezer évvel ezelõttõl
De persze ennyi erõvel akár az egysejtüekig is visszamehetünk 😊
De a mondandóm lényegén ez sem változtat.
#46
Az oxigénnek nagy szerepe 80 centis szitakötõben volt. A bogaraknak nincs rendes tüdejük. A legtöbb röpülõ faj egyszerû "csövekkel" oldja meg, amik a természetesen bejutó levegõt szállították szét. Melegebb is volt (-> a gázok melegben jobban mozognak), több is volt a zoxigén -> nagyobb testet is fenn tudtak tartani. Jött a jékkorszak+oxigén csökkent -> szitakötõ földre puff!
#45
oh ezzel mindig gondban vagyok 😄 De akkor csak 1-200x több idejük volt 😊
#44
aranyom, az a 100 ezer év lesz 1,5-2 millió is, minimum.
A Rudabányait ne is hozzuk szóba.
A Rudabányait ne is hozzuk szóba.
Kara kánként folytatom tanításom.
#43
jajajaa 😊 az emberbõl cirka 100 ezer év alatt lett az ami. A dínóknak volt vagy 100 millió évük mielõtt kihaltak...
#42
a dinók is szép bizonyítéka az evolúciónak
Kara kánként folytatom tanításom.
#41
Hmmm kössz a választ. Lehetséges elképzelések 😊 úgyhogy nem is vitatkozom.
#40
Melegebb volt (hüllõknek kedvezett) és kétszer akkora volt az oxigéntartalom (valószinûleg szintén volt valami szerepe).
Azért sincs 80 cm-es szitakötõ, mert a madarak játszva levadásznák.
És még rengeteg dolog közrejátszhat. A méretnek nem csak elõnyei vannak, hanem hátrányai is.
Azt is vedd figyelembe Az élõlények nem ok nélkül nõnek nagyra. Nem csak az kell hozzá, hogy a fizika/biológia megengedje, hanem az is, hogy ez elõnyt jelentsen a számára.
Az is könnyen elképzelhetõ, hogy az emlõsök egyszerûen annyival hatékonyabbak bizonyos dolgokban, hogy többnyire nincs szükségük olyan nagyra nõni.
Azért sincs 80 cm-es szitakötõ, mert a madarak játszva levadásznák.
És még rengeteg dolog közrejátszhat. A méretnek nem csak elõnyei vannak, hanem hátrányai is.
Azt is vedd figyelembe Az élõlények nem ok nélkül nõnek nagyra. Nem csak az kell hozzá, hogy a fizika/biológia megengedje, hanem az is, hogy ez elõnyt jelentsen a számára.
Az is könnyen elképzelhetõ, hogy az emlõsök egyszerûen annyival hatékonyabbak bizonyos dolgokban, hogy többnyire nincs szükségük olyan nagyra nõni.
#39
Roppant egyszerü a válasz. Azért voltak akkorák mert élelmiszerbõség volt.
Ráadásul az történt hogy a nagyobb növényevõket csak nagyobb ragadozók tudták elejteni, ezért a ragadozók is nagyobbra nõttek. Igen ám de erre válaszul a növényevõk is elkezdtek tömegnövelni és igy egyre nagyobbak és nagyobbak lettek, miközben buja növényzet volt igy megvolt hozzá a táplálék is.
Az is vicces hogy mit bir el egy élõlény, 100 évvel ezelõtt még képtelen voltak elképzelni hogy egy 100 tonnás állat fürge lehet, nagy lomha mocsárban élõ lajhároknak képzelték el õket. Ma pedig (lásd jurassic park pl) már az az elképzelés él hogy valószinüleg igen is gyorsak voltak és melegvérüek is.
A dinók kihalása után az emlõsök is igen nagyra nõttek, csak többségük kihalt, ugyanis mig a dinók korában viszonylag stabil volt a klima és az életviszony több 10 millió évek keresztül, addig az utóbbi pár millió évben elég változó (jégkorszakok rulez) igy a kevesebb kaja miatt a nagy testü növényevõk kihaltak, velük együtt a nagytestü ragadozók is.
Ráadásul az történt hogy a nagyobb növényevõket csak nagyobb ragadozók tudták elejteni, ezért a ragadozók is nagyobbra nõttek. Igen ám de erre válaszul a növényevõk is elkezdtek tömegnövelni és igy egyre nagyobbak és nagyobbak lettek, miközben buja növényzet volt igy megvolt hozzá a táplálék is.
Az is vicces hogy mit bir el egy élõlény, 100 évvel ezelõtt még képtelen voltak elképzelni hogy egy 100 tonnás állat fürge lehet, nagy lomha mocsárban élõ lajhároknak képzelték el õket. Ma pedig (lásd jurassic park pl) már az az elképzelés él hogy valószinüleg igen is gyorsak voltak és melegvérüek is.
A dinók kihalása után az emlõsök is igen nagyra nõttek, csak többségük kihalt, ugyanis mig a dinók korában viszonylag stabil volt a klima és az életviszony több 10 millió évek keresztül, addig az utóbbi pár millió évben elég változó (jégkorszakok rulez) igy a kevesebb kaja miatt a nagy testü növényevõk kihaltak, velük együtt a nagytestü ragadozók is.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#38
Sokan pl. megfeledkeznek arról, hogy sokkal nagyobb kihalás volt a perm-triász(óidõ-középidõ) határán. Asszem akkor pl 75% feletti volt a kihalt fajok aránya, míg a 65 millió évvel ezelõtti becsapódáskor kevesebb(talán 50% alattira teszik, de már nem emlékszem).
Ja és ezek messze alul maradnak a mai mértékû kihaláshoz.
Ja és ezek messze alul maradnak a mai mértékû kihaláshoz.
#37
Ezzel kapcsolatban engem az érdekelne, hogy miért volt a "dínók" korában minden élõlény sokkal sokkal nagyobb mint mostanában ? Lehet van rá magyarázat csak én nem tudok róla.
Van olyan teória hogy a mai állatok élõlények azért nem lehetnek nagyobbak mint amekkorák, mert ugye a gravitáció hat rájuk és a testfelépítés csontozat nem bírna el több súlyt. ( erre lehene mondani, hogy a dínóknak erõsebb csontozatuk volt,de mért...)Ezért van h a legnagyobb élõlény a bálna is vízben és ahol a felhajtóerõ segíti.
Merthát találtak olyan Jura kori szitakötõt aminek 80cm volt a fessztáva, ma max 10-15cm.
Szóval mitõl nõlhettek akkorára az élõlények 65millió évvel ezelõttig, és most miért nem ?
Van olyan teória hogy a mai állatok élõlények azért nem lehetnek nagyobbak mint amekkorák, mert ugye a gravitáció hat rájuk és a testfelépítés csontozat nem bírna el több súlyt. ( erre lehene mondani, hogy a dínóknak erõsebb csontozatuk volt,de mért...)Ezért van h a legnagyobb élõlény a bálna is vízben és ahol a felhajtóerõ segíti.
Merthát találtak olyan Jura kori szitakötõt aminek 80cm volt a fessztáva, ma max 10-15cm.
Szóval mitõl nõlhettek akkorára az élõlények 65millió évvel ezelõttig, és most miért nem ?
#36
Ez a lényeg!
#35
Szerintem a mitõl haltak ki a dínók-nál sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy a többi faj hogyan maradt életben. Napfényre nekik is meg a növényeknek is szükségük volt.<#lama><#bdead>
#34
Ki mondta, hogy ezt csak játékra lehet használni? Szerinted ezekkel kik foglalkoznak:
link1 link2 link3 , ha nem a mérnökök/leendõ mérnökök? Azért, mert valaminek nem tudod, nem látod hasznát/értelmét, az nem azt jelenti szvsz, hogy nincs is...
link4
link1 link2 link3 , ha nem a mérnökök/leendõ mérnökök? Azért, mert valaminek nem tudod, nem látod hasznát/értelmét, az nem azt jelenti szvsz, hogy nincs is...
link4
Egy barátomat várom ma vacsorára. Dr. Hannibal Lecter
#33
Persze, hogy nem érted, miért is értenéd.
Nem az életünk a fontos, hanem a játékok, a virtuális világ.
Nem az életünk a fontos, hanem a játékok, a virtuális világ.
Kara kánként folytatom tanításom.
#32
Talán azoknak a "szarságoknak" késõbb lesz meg a haszna...mellesleg nem értem az összefüggést az egyetemisták és a kórházi rablások között. Talán minden kórterem ajtajához egy egyetemistát kellene állítani, vagy mégis hogy???
Egy barátomat várom ma vacsorára. Dr. Hannibal Lecter
#31
Amúgy, ha mi, emberek, kihalunk, annak egyedüli oka az emberi butaság lesz.
Mondok egy példát: most Budapesten a legégetõbb probléma a közlekedés és a közbiztonság (a kórházakban fosztogatják a betegeket.)
Ehelyett mivel foglalkoznak a magyar egyetemisták? Szarságokkal.
Mondok egy példát: most Budapesten a legégetõbb probléma a közlekedés és a közbiztonság (a kórházakban fosztogatják a betegeket.)
Ehelyett mivel foglalkoznak a magyar egyetemisták? Szarságokkal.
Kara kánként folytatom tanításom.
#30
Nem is meteor volt. Mert a Goa'uldok voltak, ezt mindenki tuidja. Én ANUBISZ ra gondolok. <#eplus2>
#29
Na, látom, ez a hét is jól kezdõdött. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#28
ááá, tudod:sírrablók<#nezze>
#27
A dinók is emiatt pusztultak ki. Annyit fingottak, hogy üvegházhatást okozott, amibe végül belehaltak.
#26
Nincs igazad, mert a dinókövületekben nem találtak aranyat a régészek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#25
Én tudom miben halltak meg! Aranyér! Nagyon súlyos aranyerük volt!!<#idiota>
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#24
Hamarabb nyír ki minket a Föld (üvegházhatás), minthogy belénk szaladjon egy meteor.
Szal, ne örüljetek, h ilyen csipszes, fosztogatos, mozizós vége lesz a dolgonak <#banplz><#eplus2>
Szal, ne örüljetek, h ilyen csipszes, fosztogatos, mozizós vége lesz a dolgonak <#banplz><#eplus2>
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#23
szerintem a robotok voltak.
Isten nem létezik, nem létezhet, nem is fog...
#22
"9%-át" bocsi elírtam mer nem tok magyarul
#21
És micsinálnánk a meteor ellen?Furatnánk bele 1 jukat Bruce willisel és felrobbantanánk a Koreaiak atombombájával?
Egyébként az égbolt 9°át vagyunk képesek megfigyelni...amennyit észre vennénk valoszínûleg 1 meteorbol az 1 fényes üstökös lenne az égen majd 7 másodperc mulva becsapodna kipusztítva a dínokat azaz az embereket!
Egyébként az égbolt 9°át vagyunk képesek megfigyelni...amennyit észre vennénk valoszínûleg 1 meteorbol az 1 fényes üstökös lenne az égen majd 7 másodperc mulva becsapodna kipusztítva a dínokat azaz az embereket!
#20
Már miért ne lehetne megállítani? Nem jön az ide 2 nap alatt. Lenne idõ kifigyelni, aztán intézkedni.
#19
Neee! Még a végén ötleteket adsz a rolika-szerû arcoknak <#duma>.
Aham, tudjuk, hogy õket kicsinálta egy kõdarab. Sokra megyünk vele. Jelenleg kb sehogy se tudnánk megállítani egy ilyen sziklát. Marad a kifosszuk a kocsmát/ popcorrnal kiülünk világvégét nézni/ hasonló elfoglaltságok (már gumi se kéne, kit zavarna a magzat/ tripper<#banplz><#banplz>)
Aham, tudjuk, hogy õket kicsinálta egy kõdarab. Sokra megyünk vele. Jelenleg kb sehogy se tudnánk megállítani egy ilyen sziklát. Marad a kifosszuk a kocsmát/ popcorrnal kiülünk világvégét nézni/ hasonló elfoglaltságok (már gumi se kéne, kit zavarna a magzat/ tripper<#banplz><#banplz>)
#18
Dehogyis meteor meg miegymás nyírta ki õket.
Én tudom, hogy mi.
Az UUUUUUUUUUFFFFFFFFFFFOOOOOOOOO-k voltak bizony.
Elvitték õket megvizsgálni, aztán letteték az embereket kiütve aztán, hagytak néhány nyomot, hogy gondolkozzunk el azon, hogy a dínók mi a menykûtõl dögöltek meg.
(ez egy kis humor akart lenni) XD
Én tudom, hogy mi.
Az UUUUUUUUUUFFFFFFFFFFFOOOOOOOOO-k voltak bizony.
Elvitték õket megvizsgálni, aztán letteték az embereket kiütve aztán, hagytak néhány nyomot, hogy gondolkozzunk el azon, hogy a dínók mi a menykûtõl dögöltek meg.
(ez egy kis humor akart lenni) XD
#17
ÁÁÁÁ
Civilizációt építettek, az ölte meg õket. 😊
Civilizációt építettek, az ölte meg õket. 😊
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#16
hát a felkészülés max annyiból álna, hogy vennénk egy kényelmes széket+popcornt+pepsicocacolát és kivonulnánk a legközelebbi dombra.mert sok közünk nem lesz a dologhoz<#taps>
#15
Én határozottan azon a nézõponton vagyok, hogy az ember saját magát fogja végtelenül hatékonyan kiírtani... :-)
#14
Egy ekkora meteort nem lehet megállitani, ha egy ilyen jön akkor nekünk végünk. Együtt néznénk végig.
http://druglord.buzz.hu/ ;)
#13
A történelembõl lehet a legtöbbet tanulni és okulni. Azt nem tudják vizsgálni mitõl fogunk kihalni, de ha azt tudjuk, hogy a dínók mitõl haltak ki, akkor már 1 biztos kihalási lehetõséget már ismerünk. És ha netán még1x bekövetkezni, már felkészülve lehetünk rá.
#12
Nem teljesen mind1 hogy mitõl pusztultak ki? De most komolyan. Inkább azzal foglalkozzanak hogy mi mitõl fogunk..
#11
"Meg aztán hol érdekel minket, hogy mibe pusztultak ki az õscsirkék? Mármint azon kívül hogy néhányan megélnek belõle..."
A tudomány jelen állása szerint sokat. Például ha 2 nappal egy szupervulkán kitörés elõtt vagy meteor becsapódás elõtt tudnának szólni, akkor nem megyek be tologatni a tisztítógépet a munkahelyemre, mert minek. Elmegyek egy pipaboltba ami akkora már nem bolt lesz hanem pipalelõhely, hiszen árus már egy szál se lesz ott, kinézek magamnak egy jó pipát meg pipadohányt hozzá, aztán kiülök valahová ahol nem üvöltöznek túl sokan és rágyújtok. 😊
A tudomány jelen állása szerint sokat. Például ha 2 nappal egy szupervulkán kitörés elõtt vagy meteor becsapódás elõtt tudnának szólni, akkor nem megyek be tologatni a tisztítógépet a munkahelyemre, mert minek. Elmegyek egy pipaboltba ami akkora már nem bolt lesz hanem pipalelõhely, hiszen árus már egy szál se lesz ott, kinézek magamnak egy jó pipát meg pipadohányt hozzá, aztán kiülök valahová ahol nem üvöltöznek túl sokan és rágyújtok. 😊
#10
Egyérszt puszta kíváncsiság,másrészt velünk is megtörténhet ugyanez.<#bdead>
#9
Bírom azokat az embereket ,akik mások helyesírásába kötnek bele.Nem bírod elolvasni mit írt,ha egy két betû nem stimmel,vagy mi?Honnan tudod,hogy ez az anyanyelve?<#mf2>
Egyébként jogos akik linket követelnek,eddig a meteor a legjobb magyarázat,persze énsem gondolom ,hogy 100.
Egyébként jogos akik linket követelnek,eddig a meteor a legjobb magyarázat,persze énsem gondolom ,hogy 100.
#8
Meg aztán hol érdekel minket, hogy mibe pusztultak ki az õscsirkék? Mármint azon kívül hogy néhányan megélnek belõle...
#7
Amennyit én olvastam róla: nagy a valószínüsége, hogy a dinókat egy meteorbecsapódás következményei irtották ki. Tehát egybeesik a két idõpont
(Chicxulub-kráter keletkezése és a dínójelenlét észlelt megszûnése). Amit olvastam a kráter kialakulásáról az döbbenetes: 30.000 km/óra sebességgel csapódott be
a 10 km átmérõjü üstökös, ekkora energiánál a földköpeny úgy viselkedik mint a
víz, ha beledobunk egy kavicsot. Körkörös hullámalakban emelkedik süllyed, a legkisebb és legmagasabb pont közt néhány kilométer a távolság, majd a végén
lecsendesedve a 180 km-es átmérõ szélén összetorlódik néhány km magasan. A kráter közepén pedig egy nem túl széles de kb. 15-20 km magas kõzettorony jön
létre, amit aztán a kis átmérõ miatt a szél, víz gyorsan lebont (pár százezer, esetleg pár millió év alatt). Végülis a kipusztulás nem ezért következik be, hanem mert iszonyú mennyiségû kõzetpor kerül be a légkörbe és taccsra teszi a napfényt jó néhány évre, évtizedre, azt meg tudjuk, hogy "a víz alatt is csak az elsõ 10 perc a nehéz".
(Chicxulub-kráter keletkezése és a dínójelenlét észlelt megszûnése). Amit olvastam a kráter kialakulásáról az döbbenetes: 30.000 km/óra sebességgel csapódott be
a 10 km átmérõjü üstökös, ekkora energiánál a földköpeny úgy viselkedik mint a
víz, ha beledobunk egy kavicsot. Körkörös hullámalakban emelkedik süllyed, a legkisebb és legmagasabb pont közt néhány kilométer a távolság, majd a végén
lecsendesedve a 180 km-es átmérõ szélén összetorlódik néhány km magasan. A kráter közepén pedig egy nem túl széles de kb. 15-20 km magas kõzettorony jön
létre, amit aztán a kis átmérõ miatt a szél, víz gyorsan lebont (pár százezer, esetleg pár millió év alatt). Végülis a kipusztulás nem ezért következik be, hanem mert iszonyú mennyiségû kõzetpor kerül be a légkörbe és taccsra teszi a napfényt jó néhány évre, évtizedre, azt meg tudjuk, hogy "a víz alatt is csak az elsõ 10 perc a nehéz".
Ennek az elméletnek is annyi a valószínûsége, mint bármely másnak.
Miért pont az, pont akkor, pont úgy?
Elõször azt kellene bebizonyítani, hogy a dinókat tényleg aszteroida/üstökös/Nibiru becsapódása pusztította ki, mert még ez sem bizonyított.
Az meg, hogy honnan jött az inkriminált égitest, az végképp kideríthetetlen, annyi idõ után.
Nem látom be, miért az aszteroida-öv az egyedüli nyertes, hisz az Oort-felhõbõl is jönnek kõdarabok azért elég gyakran, meg vannak a Naprendszerben magányos égi futóbolondok is.
Miért pont az, pont akkor, pont úgy?
Elõször azt kellene bebizonyítani, hogy a dinókat tényleg aszteroida/üstökös/Nibiru becsapódása pusztította ki, mert még ez sem bizonyított.
Az meg, hogy honnan jött az inkriminált égitest, az végképp kideríthetetlen, annyi idõ után.
Nem látom be, miért az aszteroida-öv az egyedüli nyertes, hisz az Oort-felhõbõl is jönnek kõdarabok azért elég gyakran, meg vannak a Naprendszerben magányos égi futóbolondok is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#5
Mikor is volt pontosan a kihalás? 64 millió évvel, tizenegy hónappal, öt nappal és 3 órával ezelõtt (Közép-európaii idõ szerint) a földkerekség összes dínója úgy döntött, hogy mostantól ki van halva? Naneeee... Bármelyik verziót veszed is(aszteroida, jégkorszak, mérgezõnövény, genetikai pangás, franc tudja mennyi van még) , a kihalás egy llllaaaasssssúúúúúú folyamat volt. És NAGYON régen történt.
Oldal 1 / 2Következő →