6682
Önbizalomhiány
-
tomcsa4 #6642 De nem kell versenyszerűen űzni. Elmész egy tánctanfoylamra és ott becsajozol. Megcsinálod a tanfolyamot és utána eldöntöd, hogyan tovább. Ha megvan a csaj, jönnek majd a programok maguktól.
Sport? Mondjuk sajnos kevés nő sportol. Én anno egy tök dedós módszert alkalmaztam. Megkérdeztem a lányoktól pl az időt, hogy X hely merre van, sőt, a vaterán vettem egy könyvet és egy aranyos lány volt az eladó.
De ha ezek se mennek, akkor haveri körrel elmész valahova (kávézni, inni, lődörögni, partyzni), aztán majd alakul. Ha ez sem megy, akkor marad az internet. De ez legyen az utolsó dobás.
Én utálom a netes ismerkedést. Inkább leszek élőben szánalmas, nem érdekel. -
Fbn Lx #6641 pedig bizonyos ismeretség után már mondhatnál ilyet, ha olyan típus a lány, akit felizgat. :D -
Retroman #6640 A tánc az nálam nem nyerő dolog, mert egyrészt nagyon távol is áll a személyiségemtől, másrészt meg a táncosokhoz képest én "bulldózer" testalkatú vagyok (190 cm/ 100 kg). Unokatesóm több évig táncolt versenyszerűen, de ő teljesen más személyiségtípus, mint én, ő ilyen művész lélek, magas ő is, 180 felett van az ő magassága is, de ő max 80 kg szerintem, vagy inkább még kevesebb.
Szóval a személyiségemhez sem áll igazán közel a tánc, lefogyni meg nem fogok 20 -25 kg-t, a 80- 85 kg-os testsúly az én testalkatomhoz képest pehelysúly lenne, mert mindig is nagydarab voltam, tehát úgy biztos, hogy nem érezném jól magam.
A break tánc az mondjuk jobban tetszene, de ez a testalkat ahhoz sem nyerő szerintem, nem csak a súly, a break-nél szerintem a magasság is hátrány lenne, a break-esek általában jóval alacsonyabb emberek szoktak lenni.
Egyébként kösz az ötletet, de nálam a tánc nem nyerő dolog, de úgy látom, hogy te nagyon lelkesen írtál róla, ha tényleg ennyire örömödet leled benne, akkor sok sikert kívánok neked hozzá! :) -
Retroman #6639 A 6635-ös hsz-hez kapcsolódóan még:
Szerintem egy normális, intelligens, kultúrált ember nem mond ilyet egy hölgynek (gondolni lehet rá, de ezt így bunkóság ilyen formában kimondani szerintem). -
acsroli #6638 Nekem tudjátok mi segített, hogy leküzdjem az önbizalomhiányomat?... A tánc.
Szerintem a legjobb önbizalom-fejlesztő módszer - nézzétek meg a Cirque du Soleil táncosait, hogy mennyire jól elő tudják adni magukat:
http://www.youtube.com/watch?v=QiRbyX2DPQs
Február 5-én 6-án akár élőben is meg lehet nézni őket az Arénában!
Ajjj....szeretnék már én is ilyen szinten tartani, de szerintem azért elég jó úton haladok! :) Tudom tanácsolni mindenkinek, hogy kezdjetek el táncolni! ;) -
Retroman #6637 Ez nem hiszem, hogy önbizalomra, vagy bátorságra vallana, szerintem ez inkább a bunkóság kategória.
Én visszahúzódó, gátlásos ember vagyok, de tisztelem a női nemet, én soha nem mondanék ilyet egy lánynak sem, nem hinném, hogy ez lenne a célravezető út, hogy ilyenekkel próbálkozzak, hogy ilyeneket mondjak... -
IXEMGabeo #6636 Az önbizalom egy dolog, de nem szabad a srácot arra sarkallni, hogy mindent mondjon ki, amit gondol, mert az hátrányos lehet a további életére. Megfelelő időben, megfelelő körülmények közt, normális kereteken belül kell szókimondónak lenni... -
Fbn Lx #6635 tegnapelőtt a villamosra felszállt három lány, ilyen feszülős nadrágban, ami rendesen kiadta a feneküket és a combjukat.
ott ült egy görbe fogsorú, kancsi, gizda cigánygyerek. ő bezzeg le merte őket szólítani
átadta a helyét, és kérdezte, hogy "nem szeretnél a faszomra ülni inkább?", utána pedig mesélte hogy hogyan nyalná ki mindegyiküket, és mutatta nekik, hogy hogyan szopjanak
...ő ki merte mondani, amit mindannyian gondolunk :DD -
#6634
Nincs jótanács. Állítólag századszorra is ugyanolyan nehéz. A jó hír, hogy bármikor megteheted, ha igazán akarod, az ára pedig a félelmed. -
#6633
lépésenként könnyebb a változás. Ha többet vagy társaságban, ha szokod az embereket, vagy ha valaki bemutat, azzal egyre könnyebb lesz -
Retroman #6632 javítás :kezdeményezne nem merek helyett kezdeményezni nem merek -
Retroman #6631 Krónikus önbizalomhiányom van, nagyon visszahúzúdó, gátlásos vagyok.
Nem a külsőm miatt, külsőre én átlagosnak tartom magam, talán a termetem feltűnőbb az átlagosnál (190 cm/ 100 kg), de egyszerűen nem tudok csajozni sajnos (:
Neten próbálkoztam már ismerkedni több lánnyal is, de nem sok sikerrel.
Az meg sajnos nem megy nekem, hogy szemtől szembe leszólítsak egy lányt, buliban, vagy koncerten sem, az meg, hogy csak úgy utcán, vonaton, vagy buszon, vagy bárhol leszólítsak egy lányt, az abszolút nem az én stílusom.
Egyébként egyetlenegy probléma van, hogy kezdeményezne nem merek, amúgy, ha bárhol odajönne hozzám egy lány, és elkezdene velem beszélgetni, igazából bárkivel bármilyen témáról tudnék beszélgetni, csak a kezdeményezés nagyon nem megy nekem.
Van erre esetleg valakinek valamilyen építő jellegű ötlete, hogy mi lehetne ez ellen a megoldás? Nagyon megköszönném, ha valaki érdemben tudna tanácsot adni ezzel kapcsolatban! (Előre megkérnék mindenkit, hogy az olyan jellegű megnyilvánulásokat, hogy menjek el egy "hivatásoshoz, ezt kerüljük, ha lehet, meg azt is, hogy legyek bátrabb- azzal nem sokat érek, ha valaki ezt írná). -
garadas20 #6630 Igen, de legalább még mindig vannak, akiknek van ilyen bajuk és ezt lehet javítani azzal, hogy beszélünk róla és tippeket osztunk meg egymással. -
IXEMGabeo #6629 jó régi topikot keltettél életre:) régi szép idők... -
garadas20 #6628 Nekem akad még önbizalom hiányom, de nem erőltetek semmit sem, mert értelmetlenség lenne. Nehéz találni olyat, aki érdekel. -
#6627
Na igen... próbáltam finoman szólni, hogy nálam rossz ajtón kopogtatsz. Lehet kicsit durvább voltam, mint akartam, ez esetben bocs...
Nekem amúgy nincs bajom a melegekkel amíg "normálisan" viselkednek. Értem ez alatt azt, hogy ha egyszer tisztáztam valakivel, hogy hetero vagyok, utána ezt tartsa tiszteletben.
A másik amit nehezen tolerálok (hetero pároknál is) amikor az orrom előtt elkezdik falni egymást... könyörgöm vonuljanak szobára vagy valami, nem vagyok rájuk kíváncsi.
Persze nehéz lehet folyton visszautasítással találkozni és csak barátnak lenni... pontosan ismerem az érzést, nem egy lánnyal vagyok csak barátságban, holott eredetileg mások voltak a szándékaim. De nem erőltetem, mi értelme lenne? Tisztán megkaptam az arcomba, hogy neki (a lánynak) ez nem menne. Valószínűleg a barátságunkat kockáztatnám, ha tovább próbálkoznék. Az pedig sokat ér nekem, nem dobnám el csak úgy egy ilyen marhasággal... -
BrutiCica #6626 Biztos nem egyszerű, de a heteroknak sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Nem egyszerű ismerkedni (legalábbis hosszú távra).
Szeretnék kérdezni valalmit anélkül, hogy megbántanálak. Miért gondolod, ill. miért gondolják általában az azonos neműhöz vonzódók, hogy érdekli a többieket a szexuális érdeklődése és azt mindenáron "fel kell vállalni"? Ez egy természetes, mindig is létező identitás, de nem volna szabad, hogy befojásolja az emberi kapcsolatokat.
A személyiségjegyek manifesztálódása eredményez szimpátiát vagy az ellenkezőjét. Nem?
Az viszont tuti, hogy a hetero férfi felé nagy baki közelednedi egy homoszexuális fiúnak. Mi csajok ezt lazábban kezeljük, de ha csak a fizikai velejáróit nézzük, érthető a hetero pasik ellenséges reakciója :)
Ha emberként kedvel egy pasi, nem undorodhat meg pusztán a melegségtől (hacsak nem akarod megszexelni). Vagy ha mégis, nem vall túl fejlett intelligencia szintre.
-
#6625
Engedélyezd a köreidben a csevegőt és zörögj rám ha be vagyok kapcsolva. -
#6624
ez evolúciós, a férfiak általában egymással szemben erőviszonyokat mutatnak mégha burkoltan is, a tesztoszteron sem empátiára hajaz. Én is azt látom hogy mégha megértő is szoktam lenni, de ilyen irányban kicsit távol tartom magam, sry:) -
F1ú #6623 Nekem is vannak gondjaim. :(
Képzeljétek el milyen nehéz lehet egy meleg fiúnak ismerkedni.
A legtöbb fiú utálja a melegeket, még akkor is ha nem látszik rajta.
és a legtöbb toleráns fiú sem járna soha egy másik fiúval, és kurva szar mondjuk egy olyan dolog, hogy összebarátkozol egy fiúval, nagyon tetszik, nagyon rendes, édes, jól kijöttök, és amikor többet szeretnél tőle, megundorodik tőled...
és annyi minden történt már, és már nem tudok ismerkedni, mert félek
csak a neten tudnék ismizni..de az nem jó..ebbe most nem megyek bele...
szóval el van cseszve az egész és nem tom mit kéne tennem, szégyellős is vagyok, többnyire nem vállalom fel magam -
xido #6622 meg a rutin..a gyakoriság..szerintem az is fontos ám -
IXEMGabeo #6621 igen ezt az Ego dolgot folyton tanulmányoztam, de mindig belekevertem az önbizalmat is...
rendben van
-
#6620
Ez az ego szinten dől el. Vagy megismered a működését és elveszti feletted a hatalmát, vagy uralkodik feletted. Érdemes tudnod, az ego csak a görögök és a pszichomókusok szerint az éned. Nem az. Egy kis köcsög, akinek az a dilije, hogy folyvást vele kell foglalkozz. Ha megtanulod kiröhögni, rögtön kussol, így lesz módod azt tenni amit valóban akarsz.
Ezt tanulhatod és próbálhatod éveken át. Amit nekem mutattak összesen 15 perc az életből. Egyszer rá kell szánni. Amikor úgy érzed: egy életed, egy halálod, mégis megpróbálod, főleg mivel szerepelni se kell sehol hozzá, keress meg. Itt privátban, vagy itt: https://plus.google.com/i/lrMBjUv2Qo4:iUsRhONGuck -
IXEMGabeo #6619 szerintem kapcsolódik az önbizalomhoz, mert, ha bíznék magamban akkor az lenne bennem, hogy meg tudom csinálni. E helyett csak a pánik jön. Ez agyban dől el... -
#6618
Általában a szóbeliktől én is fosok, de ha sikerül belelendülnöm a dumálásba és nem szakít félbe a tanár sem, akkor nincs gond. Ergó fel kell készülnöm :) -
#6617
A teljesítési kényszer pánikolással kombinálva nem az önbizalom hiányától van, hanem a teljesítési kényszertől. Vannak rá módszerek, amitől elmúlik, nem is túl bonyolultak. -
Fbn Lx #6616 akkor még nem tartottál előadást olyan dologról, ami igazán közel áll hozzád, és amiről szívesen osztod az észt
mindenki életében van ilyen téma -
IXEMGabeo #6615 ***annál rosszabb természetesen nem jobb**** -
IXEMGabeo #6614 sajnos tévedés, majdhogynem pánikrohamom van mindig amikor szóbeliznem kell és ezen nem bírtam változtatni. Minél jobban öregszem annál jobb. Teljesíteni kell, amiről azt gondolom h már megtanultam, utána annyira begörcsölök, hogy nem bírom úgy visszaadni összevissza beszélek kb, mintha semmit nem tudnék...
pláne előadásoknál hóóó, remegő hang, kiállni oda a tömeg elé, közben diavetíteni is kell, nem túl jó dolog... -
F1ú #6613 nem azt mondtam hogy jó lenne ha leszopnál, hanem hogy beszélgetek veled ha akarod..de nem akarod
nem csak a végletek vannak -
F1ú #6612 ha dumálni akarsz.. semmi se nem jut eszedbe és csak össze vissza nyögsz
ha meg leszarod, minden megy a természetes rendjén
hetero fiúknak kell szerezni egy gyakorló lányt, lány oszt társat akitől soha nem akartál semmit, az se baj h csúnya.. de az a lényeg, hogy sokat kell vele beszélgetni, minél több féle témában, minél szinesebben.
Az nem árt azért ha a lánnyal már beszéltél párszor pár szót és a lány elég közvetlen.
A meleg fiúk akik szégyenlősek szerintem úgy járnak a legjobban, ha a hozzájuk hasonló csendes és félénk fiúkkal barátkoznak.
-
#6611
Csak az első mondat nehéz. :) Amúgy meg más pódiumról beszélni, meg más a többiek közül. -
IXEMGabeo #6610 milyen témára gondolsz konkrétan?
mit tudom én Sport, Forma 1 arról órákat tudnék dumálni, de azt se tömeg előtt:) -
#6609
wait, what? :O
hetero vagyok, a lányokat szeretem (szeretném^^) -
F1ú #6608 Neked velem kéne barátkoznod.
Én szeretem az önbizalomhiányos meg a szégyenlős fiúkat.
Neked az lenne a legjobb terápia ha egy ilyen fiúval, baráttal tudnál beszélgetni, akit ez nem zavar, sőt, még egy kicsit vonzó is számára ha valakit nem feszít szét az ego meg az önbizalom.
De fel a fejjel, az önbizalomhiány meg a szégyenlősség nem egy negatív személyiség jegy, hanem csupán a személyiség része, ami nem rossz vagy jó.
Ennek is megvan a bája, és értelme, és én látom is..
És az lenne a legjobb ha az önbizalomhiányos fiúk sem úgy élnék meg ezt a dolgot mint egy katasztrófát, hanem elfogadnák magukat ilyennek..
-
#6607
Van olyan téma, ami különösen érdekel és véleményed is van a kérdésben? -
#6606
Az introvertáltakról :)
-
IXEMGabeo #6605 ha nem cselekszel azonnal nem mész bele minden ökörségbe meggondolatlanul az még a hasznodra is válik...nem kell spontánnak lenned, ha nem akarsz inkább gondold át kétszer, mintsem hülyeséget csinálj...
Ugyebár olyan félelmeinket kell legyőzni ilyenkor, amikkel nem merünk szembenézni, dehát nem könnyű feladat és fejben kell rendbe tenni a dolgokat. Aquir is elmondta, hogy kell egyfajta rátermettség, dehát úgy gondolom ez nem mindenkinek adatik meg, ez egy szerezhető, elsajátítható erő, hatalom lehet.
Én pl mai napig képtelen lennék arra is, hogy előadást tartsak egy nagy teremben még a gondolatától is írtózom és élhetek még 50 évig ezen pánikomat nem tudom legyőzni, ha akarom, ha nem... -
#6604
Ó a faszér kell nekem félrészegen kommentelnem...
Csak a szokásos, lassú vagyok. Nagyjából öt másodperces késésben élem az életem, ami valós szociális helyzetekben általában már túl sok (interneten keresztül meg szinte észrevehetetlen). Nem vagyok eléggé spontán hogy úgy mondjam. Vagy azt is mondhatnám, hogy nincs elég önbizalmam ahhoz, hogy egyből cselekedjek, és ne gondoljam végig még kétszer, hogy mit is akarok csinálni...
Megoldás lehetne az alkohol, egy kicsit megereszti a nyelvem, meg részegen nincs kedvem gondolkodni se, de van egy betegségem, ami mellett nem kifizetődő folyton leinnom magam (ez a tegnapi két sör kivételes alkalom volt). -
IXEMGabeo #6603 nemár,
ok, indok?